Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-10 / 289. szám
Jegyzet Marad minden a régiben? \1 éhány évvel ezelőtt nem ^ * kis viták zajlottak arról — a közművelődési szakemberek körében —, hogy kellenek-e a művelődési házakban a szeszes italt árusító vendéglátó egységek. Mert a vonzáskörzetben alig-alig lehetett találni olyan intézményt, ahol ne akadt volna ilyen. A magyarázatok sokfélék voltak. Egyesek azt hangoztatták, hogy jó, ha van, mert a bérleti díjak — egyszerűen bevételhez juttatják a házakat, s ezért nem kell semmit sem tenniük. Az ellentábor azzal ágált, hogy . az egységeket üzemeltető vállalatoknak is jól jön a dolog, hiszen nem kelt semmi befektetést eszközölniük, nekik megéri az egységek fenntartása és üzemeltetése, úgymond tiszta haszon. Aztán néhány esztendővel ezelőtt kiderült, a művelődési házakban elhelyezett vendéglátó egységek korántsem töltik be funkciójukat. Mármint a vendéglátáson kívüli felada‘ tukat. Egyre gyakoribbá váltak az ellenségeskedések az üzletek és a művelődési házak vezetői között. Az ok egyszerű: meglehetősen sokszor lehetett látni ittas embereket a pultok mögött, akik bizony a ház jó hírét veszélyeztették, s még sorolhatnánk az okokat. Mostanában már kevesebb művelődési intézményben van vendéglátó egység, de azt hiszem, jobb lenne, ha sehol sem volna. A gyömrői Kultúr presszó csak a nevében viseli a kultúr jelzőt, amúgy az ott történő dolgok cseppet sem szívderí- tőek. Néhány évvel ezelőtt 11. osztályúvá minősítették a presszót, magara is ott voltam az „ünnepélyes” avatón — egészen véletlenül. A, Pest Megyei Ven- déglátóipari Vállalat, jóién lévő képviselői akkor ígéretet tettek arra, hogy megteremtik a kulturált- (abb) szórakozás feltételeit, a II. osztály előírásaihoz méltóan. Igen ám, de időközben a kereskedelemben — így a vendéglátásban is — életbe léptek az új vállalkozási formák, többek között a szerződéses formák. így működik a gyömrői Kultúr presszó is, ahol szinte két- három havonta változik az üzletvezető személye. Szinte mindennap esténként fülsiketítő diszkózene „szórakoztatja” a vendégeket. A jobb érzésnek már be sem mennek a terembe. A II, osztályhoz híven általában csak márkás italokat kínálnak eladásra. Egy üpeg sör például 35-50 forintot kóstál, a féldeci konyakot 54 (!) forintért kínálják. És akár hiszi, akár nem a kedves olvasó, meglepően jó a forgalmuk. Pedig a presszóba betérők többsége a húszon aluli korosztályhoz tartozik ... Ha bezár a presszó^ gyakoriak a randalírozasok az utcán, üvegeket törnek össze az onnan kitóduló fiatalok, hangoskodnak, lármáznak, zavarva ezzel az arra lakók nyugalmát. Ezzel kapcsolatban már sok panasz is érkezett a körzet tanácstagjához, aki szóvá is tette ézt az illetékeseknél. Amint hallottuk, a művelődési ház szeretné felmondani a bérleti viszonyt a vállalattal szemben. Egyelőre azonban valahol elakadt az ügy. Pedig valóban jobb lenne, ha csak alkalmi büféként üzemelne — egy-egy rendezvényen — és csak. szeszmentes italt árusítanának. Egyelőre azonban marad minden a régiben. A fülsiketítő zene, a „rugalmas” nyitvatartás (addig van nyitva, amíg vendég van, néha hajnalig...). Arról már nem is érdemes szólni, hogy a II. osztályú követelményeknek egyáltalán .nem. felel meg. Nincs például önálló illemhelye, az ajtó melletti kézmosó is mindig rossz. a jón meddig tűrik még az illetékesek ezt az áldatlan állapotot? G. J. Levelesládánkból Viselkedni tudni kell A minap a 11 órakor Mo- norról Budapest felé induló busszal sokan utaztunk. Sajnos nem pótkocsis busz állt be. Nagyon nehezen tudtunk feljutni már a főtéren. (Megjegyzem többen csak a telepi és a sorompó jíözötti megállókig mentünk.) Felszállt két hölgy is, az egyikhez véletlenül hozzáért egy asszonyka, mire ö könyökével jól meglökte. Sőt a fiatalasszony még a „hülye” szót se volt rest a száján kiengedni, nem beszélve hangos megjegyzéseiről, miszerint meglátszik, hogy honnan jött. Többen rászóltunk, de ő csak mondta a magáét. Jó lenne, ha az utasok egymást jobban tiszteletben tartanák, utazás közben is. Olasz Józsefné Monor Gomba, Senye, Káva Fogadóórák Vereszki János Gomba, Bénye, Káva községek megyei tanácstagja az alábbiak szerint tartja fogadóóráit: Bényén, a tanácskirendeU- ségen december 12-én, csütörtökön 16-tól 18 óráig. Káván szintén a tanácskirendeltségen december 13-án — pénteken — 16-tól 18 óráig. Gombán a tanácsházán, az elnöki szobában december 16-án hétfőn 15-től 17 óráig. A fenti időpontokban választói közérdekű bejelentéseikkel, javaslataikkal, kéréseikkel, egyéni problémáikkal is felkereshetik. Vasutasoknak Taggyűlés A Vasutasok Szakszervezetének gyömrői nyugdíjascsoportja decemberV 13-án, pénteken délelőtt fél 11-kor tartja idei utolsó taggyűlését a Táncsics Mihály utca 110. szám alatti székházban. A vezetőség kéri a tagokat, hogy — a napirend fontossága miatt — a taggyűlésen minél nagyobb számba« jelenjenek meg. Kesztyűs kézzel Nevelnek is, nemcsak ütnek A vecsési Ferihegy Tsz 1980-ban alakította meg ökölvívócsapatát. Akkor még ez az t>kölvívó-együttes a helyi sportegyesülettől függetlenül működött. Ennek megfelelően a termelőszövetkezet kiemelt figyelmét, erkölcsi és anyagi támogatását is magáénak mondhatta az alig kéttucatnyi bokszkesztyűs fiatalt felsorakoztató csapat. :;:s 1983-től megyei útmutatás alapján az ökölvívócsapat a nagyközségi sportegyesülethez került, ahol a labdarúgósport már ekkor meglehetősen hanyatló ágba szállt. Az anyagi. erkölcsi támogatás ennek megfelelően — sajnos a sikeresebb és folyamatos eredményt is magáénak mondható asztalitenisz-, ökölvívó-szakosztályok munkájára is béní- tólag hatóan — csak csordogált, apadt. Tény, hogy a megyei ökölvívó-bajnokság utolsó fordulóira a szakosztály vezetői ,.dobták össze” a forintokat, Sőt sikeres szereplésük ellenére voltak olyan nagyobb hazai vagy nemzetközi versenyek. ahol megfelelő anyagi háttér hiányában nem tudtak részt venni. Varga István kisiparos menedzserrel és Molnár József szakosztályvezetővel a csapat munkáiét értékelve vetődtek fel az előbbi gondolatok. — Az 1985. évi megyei ökölvívó-bajnokság most ért véget. A tabella így alakult: 1. Vecsés Ferihegy SE (112 pont). 2. Óbudai Tsz SE (86), 3. Ceglédi Vasutas SE (74). 4. Csepel Autó Vasas SE (72 pont). — Látható, hogy sportolóink kitettek magukért, eredményeink önmagukért beszélnek. Az egyéni megyei bajnokok közül 9 vecsési versenyző, Nánási Lajos (49 kg), Nánási Tamás (63 kg) úttörő, Kiss József (60 kg), Czira Attila (54 kg) serdülő, Gyuráki Gábor (67 kg), Nagy Zoltán (75 kg) ifjúsági, Kertai Sebestyén (67. kg), Horváth Tibor (75 kg), Kuhn László (91 kg) felnőtt kategóriában bizonyultak a legjobbnak. Huzlinger János, Réce János, Jenei Ferenc, Pesti Gábor, Bojtos Tibor, Kuhn István a második, Kiszliák Péter, Csorba Attila, Fazekas József, Berecki Imre pedig az egyéni pontversenyben a harmadik helyen végeztek. Kertai Sebestyén a megyei ökölvívó-szövetség legtechnikásabb versenyzőnek járó különdíját kapta. Több emlékversenyről és nemzetközi versenyről arany- és bronzéremmel tértek haza vecsési bokszolóink. Eredményeink még jobbak is lehetnének, ha nyugodt körülmények között edzhetnénk, mert jelenleg az asztaliteniszezőkkel együtt készülünk a hét végi fordulókra a Petőfi téri iskola tornatermében. Emiatt a két szakosztály sportolói, a szakosztály és az iskola között is olykor súrló-. dás .van. Nem alaptalanul. Sajnos évek óta járjuk a tanácsot. a helyi társadalmi szerveket, iskolákat. hogy ezek a feszültségek mérséklődjenek. Látszólag mindenki biztatást ad. s végül mégis magunkra maradunk — így a szakosztályvezető. :rr:s Varga István alig várja, hogy szóhoz jusson, már sorolja is: — Egy ökölvívópárnát,-zsákot nem engednek a tornateremben felfüggeszteni. A legutóbbi vecsési fordulóra az iskolától nem kaptunk széket, s akár hiszi, akár nem, a Ferihegy Tsz péteri egységéből kellett odafuvarozni ülőkéket. Kiskunfélegyházán lesz a közeljövőben az országos úttörő- és serdülőbajnokság, de fedezet hiányában nem tudunk elmenni. Pedig esélyesek versenyzőink. A nagyközségi sportegyesület elnöke becsülettel kiáll mellettünk, de ez a versenyeztetéshez sajnos kevés. Nehogy azt higgye, hogy most a bajnoki cím elnyerését sírásra akarjuk felhasználni. A szakosztályban jelenleg mintegy 60 fiatal sportol. Többségük peremkerületi: a Halmi-telepről, Kertekaljá- ról. Ügy vélekedik a szakosztály vezetése — s szerintem helyesen —, hogy még mindig jobb, ha ezek a fiatalok fölösleges energiájukat a sportban, a ringben s nem a ran- dalírozásban vezetik le. A sportszerű keretekről mi igyekszünk saiát. de a nagyközség társadalmának nyugalma érdekében is gondoskodni. A mi sportolóink sem kapnának — kétségkívül — fair play-díjat. előfordul fegyelmezetlenség, edzésről távol- maradás. de , valahol el kell kezdenünk a nevelést, ami nem t könnyű feladat. Igyekszünk ennek érdekében a szülőkkel együttműködni, ami azért is fontos, mert öklö- zőink közül több is hátrányos helyzetű családban él. Munkánk eredményének tudjuk be, hogy Nánási Tamás megyei egyéni bajnoksága mellett élenjáró tanuló, Béres István az országos iparfta- nuló-versanyen első lett, s 3 XXVII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1985. DECEMBER 10., KEDD A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Rekonstrukció után Több tejet, termelékenyebben Két évvel ezelőtt a gombai telepen nagy rekonstrukciós munkába fogtunk. Gazdaságunkban már korábban elkezdődött az állattenyésztés szakosodása és koncentrációja. A növendéküsző-állomány és a hízómarhák részére Sülysápon alakítottunk ki egy korszerű telepet. A húshasznú szarvasmarha-állomány elhelyezésére szolgáló telelőkért pedig Csévharaszton készült el. A Gombán, Szentmártonká- tán és Dánoson levő három tejhasznú tehenészetünk további üzemeltetése csak nagy költség- és energiaráfordítással, sok élőmunka alkalmazásával lett volna megoldható. A 70-es évek közepétől országosan is az ezres nagyság- rendű nagyüzemi tehenészeti' telepek nyertek létjogosultságot. Ez a nagyságrend már lehetőséget ad a hatékony munkaszervezésre, a telepi gépek ideális kihasználására, vagyis a jövedelmező üzemelésre. Mindezek mérlegelésével született a gazdaság vezetőinek az a döntése, hogy a gombai 540 férőhelyes telep rekonstrukciójával egy ,1, ezer 550, férő;, helyes tehenészetet alakítunk ki. A meglévő öt, egyébként 108 férőhelyes tehénistállókat belül 188 pihenőboksszal ellátott kötetlen tartású istállóvá alakítottuk át. Az épület hoszhónappal hamarább kapott szakmunkás-bizonyítványt. Kertai Sebestyén egyéni felnőtt bajnok és legtechnikásabb versenyzőnk példás családi élete jó minta fiataljaink számára, és így tovább. Kétségkívül akad, akit a siker — vagy a helyezés — elkápráztat, elfeledkezik magáról, de ötéves munkánk eredményeként elmondhatom, nevelő tevékenységünk nem volt hiábavaló, a termés beérett. S ez Vóna József edző — aki Csepelről jár ki! — és Farkas Sándor technikai vezető érdeme elsősorban — mondja a menedzser. Mint megtudtam, nagyon jó az együttműködésük a Ferihegy Tsz-szel, a Kun Béla téri és Martinovics téri iskolákkal, Bányász Béla festővel. aki a hirdető plakátokat festi a szakosztálynak. Sajnos nincs intézője a szakosztálynak. Erre sportszerető nyugdíjast is szívesen csatasorba állítanának. — A legnagyobb gondunk mégis az, hogy jelenleg mindenkihez tartozunk, de mégse tartozunk igazán senkihez. Valamilyen vecsési bázisszerv sokat segíthetné munkánkat. Erre annál is%inkább szükség van, mert a Pest Megyei Ökölvívó Szövetség tájékoztatása szerint jövőre főként vecsési és óbudai versenyzőkre alapozva megyei ökölvivó- válogatottat hoznak létre, aikik az OB Ill-ban képviselnék majd szűkebb pátriánkat. S ez pedig nem csak — s elsősorban nem — valamiféle eltúlzottnak vélt anyagi támogatáson, hanem folyamatosabb edzési lehetőségen, sportszerellátáson múlik, hogy addig sportolóink ne széled- jenek szét más egyesületekhez. s a mostani bajnokság megnyerését követő évben is sikerekről adhassunk számot — mondta végül a szakosztályvezető, Molnár József. Orosz Károly szanti oldalán, burkolattal ellátott fedett etetőteret alakítottunk ki. Tehenenként 4,2 négyzetméter fedett alapterü- ietet teremtettünk. Elkészüi két, egyenként 75 férőhelyes, Agrokomplex-Póz- na rendszerű mélyalmos, szárazon álló istálló. A korábbi takarmányos épüfetből 40 férőhelyes betegelkülönítő istállót alakítottunk ki. -Az ellető istállót átalakítottuk a kiscsoportos elletési technológiára — szintén külső etetőteres megoldással. A borjúnevelő istállók eredeti állapotukban maradtak meg, de növeltük a külső egyedi ketrecek számát. A fejésre egy új, 2x2x8 állásos, halszálkás Alfa-Laval- Cikota típusú fejőházat építettünk meg. A kifejt tej hűtésére előhűtőt építettünk be és a tárolásra a már meglevő 2 ezer literes hűtőtárolókat használjuk. A silótakarmány tárolására a telepen meglevő áthajtás betonsilókat használjuk. Bevezetjük az energiatakarékos, nedves kukoricatárolást az e célra kialakított új falközi silóban. Az abraktakarmány tárolására Delta-tornyokat állátottunk fel. Az etetés Super- mix önürítős etetőkocsikkal történik, A trágya eltávolítása az istállókból traktoros to- lólappa! van megoldva. 'Az átmeneti tárolás az istállók végén kiképzett tárolókban van, ahonnan naponta kiszállítják a trágyát a trágyázandó táblák szélére. A rekonstrukció tehát — ezy az eddig leírtakból is kitűnik — az egész telepet érintő komplex folyamat volt. A munka végrehajtása során legfőbb törekvésünk a telepen belüli- tartástechnológia egységesítése volt. Az egységes technológia egyszerűsíti a takarmányozás és kitrágyázás gépesítését. Az átalakítással megoldódott az állatok termelés szerinti csoportosítása és ezzel kiküszöböltük a tartástechnológia változásából adódó stresszhatásokat. A takarmánykiosztást és trágyaeltávolítást ’ az egész telepen mobilgépekkel oldjuk meg. A rekonstrukciós tervek végrehajtásánál a meglevő adottságokat maximálisan kihasználva anyag- és költségtakarékos megoldásokra törekedtünk. Az egész munkát nehezítette az a tény, hogy az építési-szerelési tevékenységet üzem közben kellett végrehajtani. Az egyes épületek, például ehetők és termelőistállók átalakítása részleges üzemelés mellett történt, így termelés-visszaeséssel is járt a rekonstrukció. Milyen változásokat hozott és hozhat a telepi rekonstrukció? Növekedett a férőhelyek száma 540-röl 1 ezer ötszázötvenre. A kötött tartási rendszert felváltotta a higiéniku- sabb és termelékenyebb fejőházi fej és. A takarmánykiosztás és kitrágyázás gépesítettsége nőtt. A ' kötetlen tartási mód bevezetésével lehetőség nyílt a termelési csoportok kialakítására és az érdem szerinti takarmányozásra. Az egész éven át kötetlenül tartott, szabadon mozgó állatoknál várhatóan csökkennek az ellési és szaporodásbiológiái problémák. A fejőházban kevesebb kvalifikáltabb fejőmesterrel lehet dolgozni, mód nyílik a legjobb fejőkzakmun- kások alkalmazására,, speciális kiképzésére, jobb minőségű tej nyerésére és. ennek függvényében a dolgozók jobb anyagi elismerésére. WM . * • A speciális munkakörök kialakításával Jfejőmester, *1elletőmester, felhajtó, takarmányos stb.) fokozható a munka szervezettsége és termelékenysége. Az új telepen tehát mintegy felére csökkent az egy liter tej előállításának élőmunkaigénye. Mindezek a felsorolt változások lehetővé teszik a tejtermelés jelenlegi nem túl kedvező közgazdasági helyzetének javítását. Dr. Varga János, Monori Állami Gazdaság főágazatvezető főállatorvos Kulturális program Ecseren kedden 17 órától: autóvezetői tanfolyam. Gyomron 15-től: a rajzszakkör tart foglalkozást. Menetén 17-től: német nyelv- tanfolyam, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Monoron a moziban, 18-tól és 20-tól: Üldözők. Vecsésen 17-től: az ifjúsági bélyeggyűjtőkör összejövetele, 16-tól és 17-től: művészi torna az óvodákban, 18-tól a művelődési házban: Vermelik a káposztát Hamarosan befejeződik a különböző zöldségfélék téli raktározása a Budapesti Zöldért Vállalat monori telepén. Harminc vagon burgonya már védetten várja a hidegebb időket, a káposztát most prizmázzák és vermelik (képünkön), de gyökérzöldséget még folyamatosan vásárolnak föl. Hancsovszki János felvétele •(ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) \
