Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

1985. NOVEMBER 7., CSÜTÖRTÖK

PEST MEGYEI HÍRLAP

13

Csevegés — tanulás után.

Veres« Jenő felvételei

t V-1#

Tökéletes harmónia — emberi léptékkel

Boltívek—fehér mészkőborítás

K

erest© hát az útját az ember is, nemcsak a politika. Melyiknek volt könnyebb? Egyiknek sem. Az egyes ember életében a buktatók, törések és csalódások éppen úgy maradandó sebeket okoznak, ahogyan a társadalomban a politikai torzulások. Van azonban mégis egy óriási különbség: az egyén válsága nem sodorhatja katasztrófába a társadalmat, míg a társadalomé akár meg is semmisítheti az egyént. S amikpr ez utóbbi 1956 őszén fegyveres ellenforradalomba torkollott, valóban veszélyeztetette Csillag Gyula jövőjét, anélkül, hogy ő akkor tudott volna róla. Ám mire kikerült a piaristák gimnáziumából, már más szelek fújtak. Folytatódott az útkeresés, csak a korábbiaktól eltérő előjellel.

— Papot akart nevelni belőlem az apám. Egy már volt a családban, a nagybátyám. De én tudtam, hogy nekem nem lesz jó. Harcoltam ellene. Szakmát kellett volna tanulni, vagy akármit, csak valami mást. Ez megmaradt bennem. Mindig mást kell csinálnom, mint amit elvárnak tőlem. Konok lettem. A vállalatnál fizikai munkásként kezdtem, aztán kiemeltek. Művezetőt faragtak belőlem. Most az egyik üzem vezetője vagyok. Ha felbosszantanak, csak mosolygok. Kiabálnom kellene, vagy talán csapkodni, de nem tudok. Mert ezt várják. Jó ez? Nem jó. Ölöm magam, tudom. Szenvedek magamtól. De megváltozni már nem fogok. Hogy rosszul élek? Nem. Kívülről úgy fest, hogy körülöttem minden rendben van. Akkor is csak az anyám ájult el, amikor bejelentettem, hogy megnősülök, s bemutattam •z asszonyomat. Majd kétéves volt az unokája, amikor először látta. Voltam fc könyvkötő is. Tettem darukezelővizsgát. Ha rávesz a főmérnök asszony, még most is daruzok néha. Csak önmagamat nem találom. Hogy fiatal vagyok még? Ahhoz már nem, hogy bármit is újrakezdjek.

Amikor Csillag Gyulának azon kellett töprengenie, hogy legyen-e pap vagy vállalja inkább a hányattatást, szóval, hogy elhatározza, merre tovább, akkor tette túl magát egy igen súlyos döntésen az ország. Akkor 1968- at írtunk. Január 1-én érvénybe lépett a gazdaságirányítás új rendszere. Moszkvában, Londonban és Washingtonban aláírták az atomsorompó- egyezményt. A következő esztendőben három évre emelik a gyermekgondozási segély időtartamát. Magyarország tagja lesz a genfi leszerelési bizottságnak. Sorsfordulók. Körülmények. Van összefüggés? Ezek a körülmények fölfelé tolták a lejtőn Csillag Gyula életének szekerét, anélkül, hogy ő tudott volna róla.

— Két gyermekem van. A nagyobbik, a fiam. most ötödikes. Azt szeretném. ha lenne majd legalább olyan, amilyen én vagyok. De nem tudom ... Hazajön az iskolából, ledobja a táskáját, szel magának egy darab kenyeret, jól megzsírozza, aztán rohan focizni Igaz, én is mindig ráütöttem a kezemre a kalapáccsal a kovácsműhelyben szénaprítás közben, ha meghallottam, hogy pattog a labda. De én nem mehettem. Fél nyolckor beesik az ajtón, lerogy a fotelba, megnézi a Tv-híradót, a film felénél bejelenti, hogy éhes. Hát, fiam. hol voltál, amikor vacsorázni kellett volna? Es legalább a kezedet megmostad? És a lecke? Es... És akkor eszembe jut, hogy egész nap nem voltunk vele. Se én, se az anyja. Este, amikor végre előkerülünk, akkor csak a szemrehányást, felelősségre vonást, a nevelést kapja tőlünk. Én meg az anyjától azt, hogy persze, nem szeretem, azért piszkálom folyton. Hogyne szeretném, amikor az én gyerekem? Lehet, hogy túlságosan is szeretem. Talán attól lett ilyen.

C

sillag Gyula a szőlőjével foglalatoskodik taksonyi telkén. Rettentő büszke rá, A hároméves tőkék gyönyörű termést hoztak. A fokhagyma szára elszáradt, elfeküdt a gazban. Ott eszi meg. a fene. Legyint rá.

— Eszembe jutott már, hogy venni kéne autót. De minek? Szeretek buszon, HÉV-én utazni. Előveszem az újságokat, sokszor mérges vagyok, hogy már megérkeztem, mert nem tudtam mindent elolvasni. Különben is jól érzem magam, ahogy a vonatban ücsörgők és nézelődöm. És gondolkodom. Mindenfélén. Például azon, hogy micsoda ravasz dolog ez a tervezett létszámcsökkentés. Meg az abból származó bérmegtakarítás. Nekem ugyan sose marad egy fillér sem, mert ha kilépnek ketten, három jelentkezik a helyükre. Emberek, miért akar mindenki nálam dolgozni? Menjetek másik üzembe, az istenért, még rám. fogja valaki, hogy én csábítalak ide benneteket! Látod, már megint hülyeségeket beszélek neked. Nem is ezt akartam mondani.' Meg azon is jó elgondolkodni, hogy, milyen csodálatos tud lenni a trisó, a nagy kristályaival. Mint a cukor. Vagy azon, hogy le kéne szedni már a paradicsomot is, meg az almapaprikát, üvegbe rakni, télire...

Íme. az ember. Aki múlt és jövő határán született — és nem lett belőle semmi. Csak ennyi.

BÁLINT IBOLYA

Kényszerből erényt kovácsoltak

A főiskola kész a nyitásra

külföldi csoportokat hoznak látogatásra.

Ezek a programok kétségtelenül erősbítik a tanítóképző hírnevét, hozzájárulnak a hagyományok kialakulásához.

Óvónők és tanítók

Sokat beszélünk manapság a sokoldalú, a váltásra mindig kész, konvertálható tudással rendelkező szakemberek szükségességéről. Az élet szinte minden területén övék a jövő. A termelésben egyre nagyobb teret hódít ez a szemlélet, a pedagógiában azonban még ritkán kerül szóba. Zsámbékon megtették az első lépéseket azzal, hogy tavaly beindították a felsőfokú óvónőképzést. Ennek távlati céljáról dr. Tóth Albert főigazgató-helyettes beszél.

— Ebben az esetben nem egyszerűen egy plusz feladat vállalásáról van szó. Annak lehetőségét keressük, miként lehet az óvónő- és a tanítóképzést közelíteni egymáshoz. Távlati terveinkben olyan szakemberek képzése szerepel, akik — a demográfiai változásokkal összhangban — képesek megállni helyüket az óvodában és az alsó tagozaton is. Ehhez ki kell dolgozni, az oktatás módszertanát, meg kell keresni a közös pontokat. És nem utolsósorban szemléletváltozásra lenne szükség, hiszen a két pálya ma még közel sem egyenrangú a köztudatban. Mi hiszünk benne, hogy a jövő igazolni fogja elképzeléseinket, már ma is számos jel mutat erre. Az óvoda mindinkább az iskola előkészítője lesz, egymás után alakulnak az olyan integrált intézmények, amelyek mindkettőt egyesítik. Nem tartom lehetetlennek például, hogy a nagycsoportos óvó néni vigye tovább a gyerekeket az első két osztályban.

Reális célok. Még akkor is, ha pillanatnyilag a mennyiségi pedagógusképzés áll előtérben Zsámbékon is. Ma a legfontosabb feladat, hogy a megye iskoláinak katedráira minél több szakképzett tanító állhasson. A Zsámbéki Tanítóképző Főiskola ezt a vállalt kötelezettséget igyekszik teljesíteni: az évente végző tanítók száma hozzávetőlegesen megegyezik a megye igényével. S örvendetes tény, hogy azok, akik Pest megyéből kerültek a főiskolára. szinte kivétel nélkül ,szű- kebb pátriájukban helyezkednek el.

M. NAGY PÉTER

hallgatók egy évig nappali tagozatosként tanulnak, az utolsó két évet pedig munka mellett végzik el. Az iskolák így gyorsabban jutnak pedagógusokhoz, akiknek a felkészülése szempontjából nem közömbös, hogy az első, alapozó esztendőt a főiskolán töltik el.

Vidéki státus

A főiskola helyzete egyedülálló abból a szempontból is, hogy községben és nem városban működik. Az ebből fakadó hátrányokkal szembe kellett és kell nézni: korszerű gyakorlóhelyek kialakítása, vagy az, hogy az oktatók többsége a fővárosból jár ki Zsámbékra, a hallgatók szabadidős, kulturális programjainak szervezése. A vidéki státus kötelezettségeket is ró az intézményre, a település igényli a főiskola jelenlétét mindennapi életében. A tanítóképző kész erre a nyitásra, aminek tényeit Pap Miklós sorolja.

— Hallgatóink tevékenyen részt vesznek a zsámbéki szombatok szervezésében, a környező települések gyerekei közül évente négyszázan tanulnak meg úszni nálunk. Az aulában egy képzőművészeti galériát szeretnénk kialakítani, mert alkalmi kiállításunkon láttuk: sikeres. A nyitást azonban ennél tágabban értelmezzük. Az ELTE itt rendez szabadegyetemet, nyáron nemzetközi tanácskozásnak adunk otthont. Az Express utazási irodával megállapodtunk, hogy óvónőkből és tanítókból álló

Szeptemberben kezdték meg

^ a kilencedik tanévet a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán. Szűk évtized egy főiskola életében nem hosszú idő, annál is inkább, mivel Zsámbékon 1983-ban érkeztek jelentős fordulóponthoz; akkor vált önállóvá az intézmény. Ma, a budapesti és a debreceni után, az ország harmadik legnagyobb tanítóképző főiskolája, ahol 1057 hallgató készül választott hivatására.

Kétszáz szigorlat

A földuzzadt létszám persze inkább hátrány, mint előny, s számtalan kényszermegoldást szül. Egyértelműen bizonyítja azonban a főiskola fontosságát, hiszen Pest megye még ma is súlyos pedagógushiánnyal * küszködik. A képesítés nélkül tanítók aránya még mindig

9—10 százalék.

Éppen ezért kénytelenek Zsámbékon vállalni a hallgatók nagy számából következő kényelmetlenségeket, kompromisszumokat. Azt például, hogy hatszáznál több pedagógust képeznek a levelező tagozaton.

— Képzelje él, mekkora megterhelés ez az oktatói karnak — mondja Pap Miklós, a főiskola pártalapszervezetének ' titkára. — Sokuknak egy-egy félévben 200—280 diákot kell szigorlatoztatniufc.

Ugyancsak a kényszer1 szülte az úgynevezett speciális tagozatot, amely lényegében a nappali és a levelező képzés előnyeit hivatott egyesíteni. A

ten az építésvezető. — Időt álló padokat terveztünk ide, hogy legyen végre egy iskola, ahol nem a szabad ég alatt toporogva kell várni a diákokat.

A gyóni iskola úgynevezett műemlékpalával borított tetején sokszögletű üvegburában lámpás ég majd, fölötte szép rézgömb lesz. Csillogása a közeli templomtoronyéval versenyezhet.

Az iskola harmincnégy esztendős tervezőjének, Bujdosó Gézának jólesik a gratuláció. Munkahelyén, az Ipartervnél beszélgetünk, de nemcsak az épülő iskoláról, hanem településeink arculatáról és kialakult tévhitekről is.

így is lehet

— A .dabasi iskola költsége, a berendezési tárgyakkal^ együtt negyvenmillió forint körül lesz. Aki ismeri a manapság épülő paneles iskolák árait, tudja, hogy a mi hagyományos technikával készülő nevelési központunk — hiszen többcélú feladatokat lát majd el — olcsó.

— Miért idegenkednek mégis ettől az építési módtól azok, akik az új iskolák, óvodák, művelődési házak, orvosi rendelők építéséről döntenek?

— Talán, mert kétségtelenül hosszabb időt vesz igénybe, mint a paneles vagy más korszerű technológiával készülő épület — válaszol Bujdosó Géza. — Kivitelezőt sem könnyű találni ezekre a munkákra. Ritka az olyan jó partner, mint a dabasi költségvetési üzem. ök még az első érvemre is rá tudtak volna cáfolni, ha nem lassítja az építés menetét egy ideig a pénzhiány.

— És hogyan kap megbízást Dabasról egy fiatal építész a budapesti Ipartervből?

— Évekkel ezelőtt „lemaradtam” a halásítelki általános művelődési központról, de amikor a dabasiak elhatározták a gyóni iskola építését, az ELTE közművelődési tanszékén működő szakértők javasolták, hogy jelentkezzem. Szinte az első perctől megértettük egymást a település vezetőivel, amikor vázlatosan előadtam elképzeléseimet erről a hagyományos, téglaborítású iskoláról.

A dabasi példa bizonyosan nem veszi el a házgyáriak, a nagy építővállalatok kenyerét. De arra talán jó, hogy megmutassa: így is lehet. Hagyományt őrizve, a meglévő harmóniát erősítve létrehozni új értékeket. Olyanokat, amelyek építésénél — úgy, mint régen sok elemi népiskola vagy művelődési ház esetében — nincs kirekesztve a település népe, sőt kezük munkájával járulhatnak hozzá a közös célhoz. Olyanokat, amelyeket évtizedek múlva is magukénak érezhetnek az úi generációk.

MÓZA KATALIN

Az iskolával egy Időben készülnek a sportpályák Erdősi Ágnes felvétele

ugyanolyan szétterülő, kissé elhanyagolt építési terület veszi kőiül, mint azt a hazai építőipartól megszoktuk. Ám az emlegetett panelek szögletes, jól kiszámítható formái helyett itt az igazi építészet minden szépsége, izgalma megtalálható.

— Talán a megye legszebb iskoláján dolgozunk —, mondja Balázs Ferenc építésvezető, akinél avatottabb kalauzt aligha találhatunk. — Az épület középpontjában lesz egy hatalmas zsibongó, ahová a sarkokról vezetnek lépcsők. Az emeleti termek ugyancsak az épület sarkain három oldalról kapják a fényt. Fent- ről szép boltíveken át nézhetnek le majd a gyerekek az aulába, amely fehér mészkőborítást kap, középen tordasi márványból készülő csillaggal.

Pallókon járunk, törmelékkupacokat kerülgetünk, s egyik ámulatból á másikba esünk, olyan változatos építészeti megoldások és ötletek sorát látjuk.

— Lassan negyedszázada, hogy a szakmában dolgozom

— ismertet sorsával az építés- vezető —, de azt hiszem, az ez idő alatt alkalmazott; valamennyi építőipari fogás megtalálható ezen az iskolán.

Valóban, .van i.tt boltív, félkör és körablak, s ami mindezt még szebbé, izgalmasabbá teszi, hogy az egész épület klinkertégla borítást kapott, kívül-belül. A tornacsarnok, amely nem kis harc árán végül is középiskolai méretű lett

— s ezzel Dabas első ilyen létesítménye — félig a föld szintje alá került, fgy nemcsak sok fűtési energiát takarítanak meg télen, nyáron pedig kellemesen hűvös sportolási helyhez jutnak, de azt is elérték, hogy a nagyméretű csarnok békés harmóniában megvan az iskola- épülettel, ahelyett, hogy hatalmas méreteivel agyonnyomná azt.

Díszít a fűtéscső

Nem csak ez az egyetlen megoldás teszi, hogy az egyébként tekintélyes terjedelmű, nyolc osztállyal és négy szak- tanteremmel ellátott, konyhával, és étkezővel felszerelt komplexum tökéletes harmóniát, emberi léptékű méreteket sugall.

Bizonyára a spk szépséggel járó munka hozzájárul, hogy a Dabasi Építőipari Költségvetési Üzem szakemberei a megszokottnál is jóval nagyobb gondossággal és szeretettel dolgoznak. A fűtéscsöveket nem takarja majd álmennyezet, olyan katonás rendben futnak a plafon alatt, hogy díszítőelemnek is beillenének. Az irodák falára hangszigetelő eternit kockalapok kerülnek. A felerősítésnél néhány másodperces többletmunkával becsiszolják a lápok éleit, így egészen különleges falfelületet kapnak.

— Itt várhatják majd csemetéiket a szülők — mutat szét a földszinti fedett terüle. Űj. iskola épül itt, komplex művelődési intézményt adnak át amott. A régi tornácos falusi népiskola elé felhúzzák a kistelepülés legnagyobb házát, az új iskolai szárnyat. Nem is jó kifejezés, hogy felhúzzák. Hiszen . ezt csak a téglafalakra szokás mondani. A tantermeket azonban mostanság élőre gyártott elemekből szerelik össze. Hogy nem illenek bele a földszintes, cseréptetős, tornácos környezetbe? Az ilyen iskola, is kényelmes, a termek tágasak, világosak. Kívánhat-e ennél többet építtető, pedagógus és diák?

Ötletek sora

Érdekes arculatú település Dabas. Hosszú utcáin haladva, sokszor azt hisszük, hogy a falu végén járunk, hiszen percek óta kukoricaföldek között vezet az út. S egyszer csak — tudjuk — ismét házak, keresztutcák, boltok váltják egymást. Dabas harmadik kerületében, Gyónón is szinte a szántóföldek közül nő ki a majdani iskola. Bizonyára nem könnyű elhinni, hogy szép lehet már most az olyan épület, amely csupán egy szűk esztendő múlva fogad gyerekeket. Nem lehet elmenni mellette szó nélkül. Mert nem szokványos. Harmadáig kész, de így is szépnek, emberinek látszik.

Pedig a készülő iskolát