Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

10 PEST MEGYEI HÍRLAP 1985. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK ző év feladatainak felelős elvégzé­sét. Talán nem szerénytelenség, ha kimondom: felkészülten várjuk az SZKP kongresszusát, valamint a XII. ötéves terv megkezdését. Tudjuk, hogy a társadalom fej­lődésében döntő szerepe van a gaz­daságnak. Szervezettebben, hatéko­nyabban, magasabb szinten kell dolgoznunk. Gazdasági feladataink jó elvégzését, gyors megvalósítását a dolgozók munkahelyi és társada­lompolitikai aktivitásának növelésé­vel érhetjük csak el. Nem elég azon­ban csak kérni a dolgozóktól, gon­doskodni is szükséges róluk. A szo­ciálpolitika nélkülözhetetlen ténye­zője a káderstabilitás megteremté­sének, annak a gárdának a kiala­kításának, amely ezer, szállal kö­tődik lakó- és munkahelyéhez. Á szocialista demokrácia, a szocialis­ta életmód biztosítása egyik felté­tele ennek. Óriási kötelezettségeink vannak itt Ornszk megyében és kevés a hoz­zá szükséges ember. Az elmúlt más­fél-két évtized alatt a megyei párt- bizottság a maga eszközeivel igye­kezett a munkaerőt egy munka­helyhez kötni. Korábban különösen a falvakból vándoroltak el soka,n, elsősorban a fiatalok közül. Ma már száz '«traktorra 160 traktoros jut. Több kellene, de a korábbihoz ké­pest jobb a helyzet. Bármerre jártak önök, hallhat­ták: a falvakban is kialakult a törzs,gárda. A fiatalok sem vágya­koznak már el. Természetesen, mint mondottam, ezért sokat küszköd­tünk. A szovhozok, a kolhozok ve­zetői dolgozóikkal, együtt új laká­sok sorát építették fel. Iskolákat, napköziket emeltek. Megteremtet­ték helyben a művelődés és a spor­tolás feltételeit. Az első és legfontosabb teendőnk a jó munkakörülmények kialakí- sa. Gépesítenünk kell a nehéz fi­zikai munkát igénylő munkafolya­matokat. Korszerűsítenünk kell az állattenyésztés es a növénytermesz­tés munkáját. A betakarítást is. A mi megyénk már idén azt a meg­bízatást kapta — s ez kitüntetés —, hogy intenzíven termeljük a búzát. .Megvalósulását a számok tükrözik. Önök jártak a Kommunizmus Haj­nala kolhozban, bizonyára mondták, már senki nem hagyja el a falut, ötszáz lakásra váró dolgozó közül 300 már új otthonba költözhetett. De nem elég csak lakásról gondos­kodni. Egy időben kötelező meg­építeni az utakat, a kultúrcentru- mot, a kereskedést, az iskolát, óvo­dát, be kell vezetni a távfűtést. Más utat nem választhatunk, ha valóban azt akarjuk, 'hogy a fal­vakban is örömmel dolgozzanak. Az SZKP Központi Bizottsága ebben is támogatta elképzeléseinket, s arra ösztönöz, hogy az egész megyében igy teremtsük meg a munka felté­teleit. Sehol ne kelljen a városból segítséget kérni a betakarításhoz. Láthatták a moszkolenszki járás juhtenyészetében: ahogy ott dolgoz­nak, ahogy ott törődnek az embe­rekkel, az példa más gazdaság szá>i mára. Mert tudniuk kell, hogy még nem mindenütt ilyen ideális a helyzet a megyében. A moszkolensz­ki járásban igyekeznek összevonni a kultúra, a sport, a könyvtár dol­gait, a vezetők nemcsak megterem­tik a szórakozás lehetőségét, be is vonják a fiatalokat á teremtő mun­kába. A megyeszékhelyen. is sok a pél­da. Ott van a kaucsukgyár, a gumi­abroncsgyár (itt Krasznai hajós, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára is járt), a Vosztok szö­vőgyár; ezeken a munkahelyeken már nagyon alacsony a létszámvál­tozás. Ezekben a gyárakban nem­csak a termelés adataival törődnek, hanem a termelő emberrel is. A jó munka- és életkörülmények o ter­melés legjobb agitátorai. f, — A Jó módszerek elterjesztésének f milyen seritől vannak? És mennyire f sikerül megnyerniük a dolgozókat a > társadalmi munkára? tgy is meg- '' toldva % szűkös anyagiakat. — Az Omszkaja Pravda, a megyei pártbizottság lapja, minden áldott nap tudósított például, hogy me­lyik tájon, milyen üzemben miként teljesítették a tervet és milyen a gabonatermés. De ír az esti újság és az Ifjú Szibériai (320 ezer fia­tal járatja) is a munka gondjai­ról, sikereiről. A megye 31 járásá­nak különben van saját lapja is, valamint 34 vállalati híradó, a ke­reskedelmi központ újságja segíti a politikai munkát. Az Omszkaja Pravda 272 ezer példányban napon­ta jelenik meg. Á pártbizottság jó segítőtársnak tartja a megyei lapot. Az aratás idején, de azon kívül is felkarolta a kezdeményezéseket, mindenről tudósítottak. A mezőgazdasági dol­gozók napján, amikor Sz. J. Man- jakin, az SZKP KB tágja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának tag­ja, a megyei pártbizottság első tit­kára köszöntötte a helytállókat — megemlékezett a sajtó dolgozóiról is. akik tollúkkal harcoltak a min­dennapi kenyér megteremtéséért. Emlékeznek bizonyára önök is Lenin szavaira: az állam erősebb az emberek tettre mozgósításával. A népet be kell vonni saját ügyei­nek megoldásába. Ezt az elvet so­hasem felejtjük. A mi munkásaink részt vesznek a szakszervezetek, a tanácsok, a Komszomol munkájá­ban. Az elmúlt három év alatt na­gyon fontos határozatok születtek, ilyen a lakásépítés meggyorsítása is. Az otthonok 80 százalékát a gazda­ságok építették saját embereiknek, de úgy, hogy az építkezés kezdete­kor a jövendő tulajdonos besegített a munkába, így is gyorsítva az épít­kezést. Láthatták a járásokban, ho­gyan épül egv-egy sport-, vagy kul- túrcentrum. De az omszki sport­kombinát megvalósításában is részt vesznek a különböző intézmények. Vannak persze nyitott kérdéseink is: mi a legigazságosabb módja a lakáselosztásnak. Értékelni, ki mi­vel járult leginkább ahhoz, hogy a kevésből több legyen? Az új párt­programban is szerepel: minden dolgozót tegyünk érdekeltté a tár­sadalmi munkában. De meg is kell találni, kit mire kérjünk fel. Az is­kolák, más gyermekintézmények építéséhez, programjához a szülő­ket kell megnyerni. Nem megy minden simán. Az emberek sehol nem egyformák, de a módszerek is nagyon különbözőek. Van, ahol könnyen szót értenek, de van, ahol nem . a legjobb formáját választják a mozgósításnak. Van min javíta­nunk. •/ — Mihail Gorbacsov már tflbb be­z «izédében kifejtette, ahhoz, hogy dön- f tő mértékben növekedjék a szovjet f gazdaság hatékonysága, tökéletesíte- í ni kell a tervezést, az irányítást, va- í lamint a gazdálkodás módszereit, ja- z vitanl kell a munkaszervezést, min- z den munkahelyen erősíteni a fegyel- f met és a felelősségtudatot, nagyobb f teret kell adni a dolgozók alkotó ^ kezdeményezésének. — Igen. Gorbacsov Leningrád- ban, Kijevben, másutt is elvegyül az emberek között, és megkérdezi, hogyan csináljuk. Mindenütt azt a választ kapja: menjünk tovább ezen a szigorúbb úton. Jelenleg választ­ják az új pártvezetőségeket; havonta tartunk egy, politikai napot. Ez azt jelenti, hogy minden vezető elmegy valamelyik munkás kollektívába, és beszélget a munkásokkal. Ma már biztosan állíthatjuk: az új, szigorú alkoholellenes rendeletet is minde­nütt támogatják. Különösen az anyák és a feleségek. Nem vezették be a száraz törvényt, a szakboltok­ban lehet italt kapni, de iskolák mellett vagy a munkahely közelé­ben senki nem vásárolhat szeszt. Munkahelyen sem bonthatja meg senki a fegyelmet, •mert annak sú­lyos következménye van. Nem fogunk eltérni ettől az iránytól. Nagyon sok bajt okozott már az ital. A gyermekek egészsé­ge, a családi élet harmóniája, a gazdasági felemelkedés diktálja, hogy ez a helyes út. Fél kell sza­badítani az alkotó erőt, nem hagy­hatjuk szunnyadni értékeinket. A kezdeményezéseket is felkarol­juk. Az intenzív búzatermesztés­hez például sok műtrágyát kaptunk. De semmit sem értünk volna el, ha a termesztés módjáról nem adunk ki ismeretterjesztő brosúrákat, megszerveztük az oktatást is, ta­pasztalatcserékre vittük a szakem­bereket. Száz kérdés, száz felelet címmel zsebkönyv jelent meg. A rosszickiji kolhoz betakarítási mód­szerét is elterjesztettük. Valameny- nyi élenjáró módszert gyorsan to­vábbadunk és az újság is a saját eszközével segít. A lényeg az: nem pihenhetünk. Saját érdekünk, hogy nehéz körül­ményeink. ellenére is megfeleljünk a követelményeknek. A követelmé­nyeknek, amelyeket magunk hatá­rozunk meg magunknak, és ezek a tervek összhangban állnak az egész népgazdaság feladatával. Tehát kö­telezőek. sági Agnes Épül a sportkombinát (magyar darut is láttunk munkában). Másik nagy gondunk a mezőgaz- . daság felvirágoztatása. Amúgy is ne­héz körülményeinket az utóbbi há­rom $v aszálya súlyosbította. Mind­ennek ellenére idén jó termést ta- ka rí to ttunk be; 3650 000 tonna bú- iját termettek földjeink. Ebből I 600.000 tonnát átadtunk az állam­nak. JEz jó eredmény. Búzánk ke- (nény, acélos, válogatott fajta. Ilyen a termés 80 százaiéira. Persze az idei év sem kedvezett mindenütt. A megye délebbi körze­teiben ismét az aszály miatt volt Alacsonyabb a hozam. Átlagban 16,3 fnázsát takarítottak be hektáronként. Mi ismerjük a magyarországi ter­méseredményeket, de ne hagyják figyelmen kívül az éghajlati, s a földek adottságbeli különbözőségét. Mi kétmillió hektárnál nagyobb te­rületen vetünk búzát és örülünk si­kereinknek. Tudniuk kell: mi ősz- izei nem vetünk, a zsenge növény •em tudna megbirkózni a zord tél­Az omszki színház. Boirisz Uszimov beszélgetésünk közben. Szergej Szapockij felvételei ~w~\ orisz Uszimov az SZKP Omszk Megyei Bizottságának ideológiai tit- r\ kára akkor válaszolt kérdéseinkre, amikor többnapos látogatá­sunk során már sok személyes benyomást is szerezhettünk testvér­megyénk életéről. Fontosabban: saját magunk alakíthattuk ki vélemé­nyünket, milyen változáson ment át a környék az alatt a tizenkét esz­tendő alatt, amióta nem jártunk ott. ötezer kilométerrel távolabb hazánktól, öt órát visszaigazítva órán­kat, ruházatunkból úgy válogatva, hogy megfeleljen a szibériai szigorúbb éghajlatnak (idehaza még fürdőruhára vetkőztek az emberek, mi csiz­mában, kucsmában, kabátunkat fázósan összehúzva jártunk) — otthono­san éreztük magunkat. Állíthatjuk: az utóbbi években jelentős társadalmi, gazdasági válto­zások mentek itt végbe. Üj lakóházak tömege magasodik szerte Omszk városában és környékén. Kísérőnk is büszkén mutatta, hol kapott leg­utóbb új otthont családjával, pedig a régi is szép volt, de ez nagyobb ... Későbbi írásainkban bemutatjuk majd a sportkombinát óriás építkezé­sét, amelynek elektromos eredményjelző tábláját az Elektroimpex szállít­ja, szereli... a műemlék templomból alakított orgonatermet, a hokipályát, amelyet idén már birtokba vehetnek a sportolók, az 1200 embert befogadó Omszki Állami Zenei Színház korszerű épílményét, a legkényesebb igény­űek is megf elelő kereskedelmi központot.. v A külső szemlélő is elegendő bizonyítékát látja, mi mindent tesznek az életkörülmények megváltoztatásáért, s még inkább szerencsés, aki mélyebben is ismerkedhet a megye mindennapjaival. Y — Most és a kővetkező hetekben, / valamennyi pártszervezetben összeg- zik sikereiket, körülhatárolják jövő f teendőiket. Mi másról kérdeznénk az ft SZKP Omszk Megyei Bizottságának í ideológiai titkárát is, ha nem arról, í hogyan készülnek februári pártérte- £ kezletUkre, s majd a XXVII. kong- «* resszusra? — Minden pártkongresszus fon­tos állomása a kommunisták, de az egész lakosság életének is — ennek szellemében készülünk a XXVII. kongresszusra, mert a párt legfel­ső fóruma mindig a jelen nagy kér­déseire ad választ és megfontoltan vázolja fel a holnap teendőit — kezdte a beszélgetést B. Uszimov. Nem titok önök előtt sem, hogy vannak gondjaink — először is az iparban. Számunkra ez azt jelenti, hogy pótolnunk kell a következő hónapokban, ami eddig nem sike­rült, ami 'a tél miatt kiesett, vagy a gyár hibájából elmaradt. Meg va­gyok győződve arról — mondotta áz ideológiai titkár —, hogy amit vállalunk, teljesíteni fogjuk. A föde­rációban Omszk megye az ötödik helyen áll az ipari termelés volu­menét tekintve. Hatvan országba exportáljuk termékeinket. Sokat fej­lődött' az utóbbi időben az ipar, ki- Vált az olajipar és azon belül is az aromatika. Amikor új üzemünk működni kezdett, az SZK Közpon­ti Bizottsága üdvözölte a gyár kol­lektíváját. lel. Tavasszal kerül a földbe a mag, s a tavaszi vetés termése mindig alacsonyabb az őszinél. '/. — Uszimov elvtárs a talajról és az z Időjárásról beszélt; milyen szerep í jut az embereknek a gabonatermesz- f tésben, egyáltalán mindenfajta ered- ó mény növelésében? — Magam Is szeretnék szólni az emberekről — folytatta Borisz Uszi­mov. — Szeptemberben fejeződött be. az aratás.. Önök is láthatták a mezőgazdasági dolgozók szorgalmát: október első napjait írjuk (ekkor jártunk Szibériában) és már fel is szántották a gabona helyét. Ilyen nálunk azelőtt nem fordult elő! S ha átpillantunk a szomszédos me­gyékbe — nem kérkedek —, de mi előbbre tartunk náluk. Sok-sok be­szélgetés árán, türelmesen politizál­va értettük meg: mennyire fontos időben végezni a betakarítással, hogy ne legyen szemveszteség. Sem­mi pe vesszen kárba. S ez. valóban az embereken múlott. Az állattenyésztésben szintén tel­jesítettük a tervet. Évente egymillió tonna tejet térrpelünk és 228. ezer tonna húst adunk át az, álfámnak. Kötelességünk konkrét, tettekkel enyhíteni az ország gondjait. Min­dent megteszünk . azért,, hogy sike­resen fejezhessük be az esztendőt, ezáltal is megalapozva a követke­ötczcr kilométerre hazánktól NEM ELÉG CSAK KÉRNI Beszélgetés Borisz Uszimovva! Szibériában

Next

/
Oldalképek
Tartalom