Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

A nagykőrösi főtér re­konstrukciós munkálatainak újabb gyümölcse érett be: átadták a Volánbusz új pá­lyaudvarát. Egy-egy ilyen al­kalom mindig jó arra is, hogy felelevenítsük azokat a történéseket, amelyek szoro­san kapcsolódnak az adott létesítményhez. A régi buszváró ugyanezen a helyen üzemelt. Ám a ter­vező elképzelései a teret át­formálták. Szintén a geometriai elren­dezés megváltoztatása - miatt más megoldást kellett keres­ni a buszok elhelyezésére is — ami a teret lezáró régi épület lebontásával kielégítő módon megoldódott. A ter­vezés — dicséretes módon — csak ezek után kezdődött - meg. s nem is akárhogyan. Egyszerre több változatot is készítettek, s a szakemberek véleményei mellé a lakosság elképzeléseire is kiváncsiak voltak. Ezért többfordulós társadalmi Vita kezdődött. Foglalkozott á tervekkel a tanács végrehajtó bizottsága, a tanács testületé, s véle­ményt nyilvánítottak a Ha­zafias ffépfrPTTt'-^lraiönböző" fórumai. Í , ■ .. ... ?. .f ... —ú Kiss Zsolt felvétele pontossággal megtervezett építő (had) művelet. A,Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgo zó Gazdaság építési üzeme ez idáig jószerévél csak belső munkákat végzett, csarnokot épített, tért betonozott. A gazdasági helyzet alakulása kiléptette őket a szélesebb nyilvánosság elé. A buszállo­más mellett mást is elvállal­tak; Mikebudán szolgáltató' házat, Nyársapáton kazánhá' zat, szolgálati lakások fel­újítását, vagy éppen á gáz­fogadó állomást a GÁT ser­téstelepén. Lantos István és Karitzó Sándor vezetésével •< buszpályaudvaron úgy tucat nyian dolgoztak. Maga az épület máris han­gos véleményekkel minősül Van, akinek nem tetszik „— a többség azonban . elegedet ten állapítja meg, hogy szín­vonalas, a tornyos városunk­hoz illő létesítmény gazda­gítja a látképet. Az egyik jellemző vélemény máris névadásban nyilvánult me, tréfásan a pagoda nevet ad­ták az új épületnek. Az, enj- berek az építés ideje alatt ."meg mijst is 'csodáljak- á'z egyszerű vonalakat, a térbe il­lő formát, s a precíz kivite­lezést. Hibajegyzék nélküli volt az átadás ,.. A Volánbusz új pályaudva­ra elnyerte a benne dolgozók tetszését is. Tóth István for­galomvezető az átadást meg­előző napokon szinte minden szabadidejét az új munkahe­lyén töltötte rendezkedéssel, takarítással, s a vezető mel­lett ott dolgoztak a munka­társak is. BALL AI OTTÖ S:»ci?fista szerződéssel Folytatódik a felújítás láiptihon a Duna partján ' A nevelés nem tilalmakra épül nek megfelelően szervezték meg. Így búb-, népitánc-, ké­zimunka, vízi szakkörök (de hosszan lehetne még sorolni) nyújtanak ; hasznos elfoglalt­ságot a lányoknál;. Ezeken kí­vül az iskolai klubfoglalkozá­sokat űs a József-Attila Mű­velődési . Központ és a zeneis­kola foglalkozásait is látogat­ják. Á sportolást lehetővé te­szik a különféle sportpályák, a tornatermek. — TSÍi .lesz a további sorsuk a végzősöknek? — A nyolcadik osztály be­fejezése után túlnyomó több­ségük szakmunkásképzőbe ke­rül vagy dolgozni kezd. Az ő sorsukat az utógondozó kísé­ri figyelemmel. A mi mun­kánk akkor válik igazán eredményessé, ha növendá- ,keink megállják a . helyüket az életben. . . . SUBÁN!! JÁNOS Virág lesz a virágból Harmincezer forint kilója Miért ne lennék elégedett? Ez év tavaszán impozáns beisó egységgel gazdagodott a ceglédi Kossuth Művelődési Központ, hiszen 80 millió fo­rintos, költséggel elkészült az új színházterem. Ám a mun­kálatok tovább . folytatódnak az állagában erősen megrom­lott kamaratermi szárnyon. A szakzsargon által II. ütemnek titulált feladathalmaz kivite­lezési tervei már jó ideje ren­delkezésre állnak, s október 1-én a Dél-Pest Megyei Taná­csi Építőipari Vállalat embe­rei Is felvonultak. A harmincas évek végén felhúzott épületrész tetőszer­kezetét és födémjét a szakem­berek igen gyatra állapotban találták. Fényképek és gipsz­minták készültek áz emeleti traktus különböző helyein lel­hető épületdíszekről, hogy majd a felújítás végeztével eredeti szépségükben mutat­kozhassanak. A téglalap alakú nagyterem végében lévő szín­padot elbontják, helyette moz­gatható dobogókból állítanak fel pódiumot, közvetlenül a bejárati ajtó mellett. Az el­képzelések szerint á helyiség többféle rendezvénynek ad otthont, egyúttal visszanyeri eredeti rendeltetését is: tánc­terem lesz. Az előtérben ál­landó büfé kap helyet, odébb színészi várót, öltözőt alakíta­nak ki. Hét esztendeje már, hogy a táncterem nem látott táncoso­kat, mert a zene és a mozgás hullámai igencsak megremeg­tették, megrázták a födémet. A veszélyessé vált szerkezetet 1934-ben statikusok megvizs­gálták, és kiderítették, hogy nem szükséges lebontani, épp elegendő, ha az úgynevezett kereszterősítéses módszerrel megtámogatják. Am az is ki­világlott, hogy a terem egyik fala alatt nem húzódik tartó- fal, ez úgyszólván a levegőben lóg. Épp ezért alant, a kiállí­tásokra 6zánt helyiségben két Tantermeket teremtettek November köze­pén várható a Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet új szár­nyának átadása Cegléden. A há­romszintes épület­ben nyolc tante­rem, könyvtár, büfé, tornaterem, ruhatár cs a szo­ciális létesítmé­nyek lesznek. Apáti-'fótli Sándor felvétele vcnytermesztő és -feldolgozó föágazatvezető. •—‘ Szinte nincs az élelmi- szeripárnak' olyan ága. ahol ne . hasznosítanák ■ termékeinket, de .gyártunk gyógykozmetiku- mokat iS. A hazai piac ellátá­sán kívül negyvenkét nyugati országba exportálunk. A nö­vényekből vízgőz desztildáeió- val, azaz lepárlással .vonjuk ki az illóolajat. ■ A lepárlási folyamatot nem így képzeltem, el., Rengeteg .jbosszű, sistergő, ..gő­zölgő üvegkígyót láttam lelki "‘vSlaHb'éjt- ügy, mint az Esti ’ mesöbén.' Éátta- zár professzor laboratóriumá­ban. A valóság egészen más, •itt-ott szállong egy kis kelle­mes illatú gőz, de üvegcsőnek ■nyoma sírfcs. Szakavatott mes­ter, Cseh Tamás üzemvezető mutatja be a hatalmas, óriások ■kuktájához hasonlító fémtar­tályokat; ■ . — Tizenkét darab négy köb. méteres lepárlóüstben három műszakban folyik a desztillá- ció. Édes- és konyhaköményt, kaprot, kamillát, levendulát, sok más növény anyagát dol­gozzuk fel ezekben az üstök­ben. A korszerű technológia le­hetővé teszi, hogy 'műszakon­ként három-négy ember lás­sa el itt a munkát. Az üstök fedélét gombnyomással mű­ködtetjük, a már haszontalan növényi részeket szállítószalag viszi a traktor pótkocsijára. A desztillációval kivont illóolajat szűrés,, tisztítás és finomítás után hasznosítja az ipar. Nagyon kicsinek tűnik a le­párló üstök között járkáló Nagyfejed Zoltán csoportveze­tő,.' aki éppen a .szokásos ellen­őrzést'végzi. ' — Általában huszonnégy óra alatt fejeződik be egy lepár­lási folyamat. Naplót vezetünk mindenről, mikor Indult be, milyen ainvagot ' tartalmaz, mennyi nyers olaját nyertünk belőle. A kerepestarcsai téesz le­párló üzemében soha nincs megállás, januártól decembe­rig folyamatos üzemben dol­goznak. Télen a vetőmagvál­lalatnál kieső, vetésre nem használható, űgynevezétt ros­taaljat — koviánder, sárgaré­pa mag — dolgozzák fel. Mun­kájuk hem-látványos, nagy tü­relmét igényel. Egy mázsa ka­millából mindössze három de­kagramm óla iát nyernek — igaz, ennek kilója harmincezer forint. A növényeket teljes egészé­ben hasznosítják. Itt már meg­valósult a termelésben a kör­forgás, Ültetnek, aratnak, ki­vonják a Íratóanyagokat. A le­párló üstökből kikerülő növé­nyi maradék sem vész kárba, kiváló természetes trágya föld­jeiknek, : a következő termés megalapozására. BÁSKAIERZSÉBET könnyű feladat, ha a beutalá- si okokat figyelembe vesszük. Ma már egyre kevesebb ár­va' vagy félárva gyerek ke­rül hozzánk, az utóbbi idő- , ben viszont' növekedett a szü­lők bűnözése, áz alkoho­lizmus miatt és a hánya.tott. életű családokból idekerült lányok száma. \ , iii — Milyen az otthon belsőd élete? — A gyerekek ellátásáról tizenkét pedagógus és hét gyermekfelügyelő gondosko­dik. Házirenddel, napirenddel, ‘heti tervekkel szabályozva alakítottuk ki a közösségi nor- . mákat és az egyfnás mellett élés alapvető követelményeit. Elsősorban a munkára neve­lés és a szabadidős tevé­kenységek dominálnak ered­ményeinkben. A szabadidős foglalkozáso­kat a gyerekek érdeklődésé­A legkisebbek közül többen a zeneiskolába vagy a művelő­dési központba készülnek szak­köri foglalkozásra. Egy részük áz udvaron csinál majd rendet délután. Mindennapos ' foglalkozások ezek a szobi nevelőotthonban, amely egy műemlék- jellegű épületben kapott helyet 1950- ben, közvetlenül a Duna part­ján. Azóta 120 rászoruló, gye­reknek ad otthont. Kezdetben í'iúotthonként működött, ak­kor vette fel Vörösmarty Mi­hály nevét is. 1983*tól lakják lányok az intézeztet. A mű* emlék jelleget ma már csak a. főépület őrzi, a régi kastély­park csak részben nyerte vissza eredeti formáját. — A kastélyból nagyon Sok átalakítás után alakult ki a mai épületegyüttes1 — tájé­koztat Fidler Józsefné igaz­gatóhelyettes. — Az utóbbi években folyamatos volt a kórszerűsítés, új épületrészek­kel is bővült a nevelőotthon. Kezdetben csak felső tagozatos általános iskolások lakták az intézetet, több mint egy év­tizede viszont folyamatosan szélesedett a korhatár, jelen­leg hatéves kortól a nyolca­dik osztály befejezéséig ne­velkednek itt a lányok. Ter­veink szerint jövő évtől óvo­dás kordákat is fogad majd. intézetünk. — Mennyire zárt ez a ne­velőotthon? — Én egyáltalán nem ne­vezném zártnak — mondja az igazgatóhelyettes. — Bi­zonyítja ezt az is, hogy csak 1970-ig tanultak az otthon is* kólájában növendékeink. Ezt a" gyakorlatot akkor- — , első-;. S'tfrbánb&agof^ai "célzattal — •*s«tg#*i#féffleiéi 'és ’W7 fekeink is a nagyközség-'1 WáM lános iskolájában tanulnak. Igaz, ennek elfogadtatása az Intézeti és az. iskolai tantes­tületnek is nagy erőfeszítésé­be - került. -Tapasztalataink szerint mára elfogadták a községben ezt, és a lányok megállják a helyüket a na­gyobb közösségben. Nyitot­tabb, egészségesebb lett az életszemléletük. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, hiszen a családok, helyett gondoskod­nak tanáraink a nálunk ne­velkedők testi-szellemi fejlő­déséről, , ami egyáltalán . nem * Éíet.em-legtitokzatosabb, leg- *' illátosabto ajándékát egyik volt kollégámtól kaptam. Szabad-. - ságát Bulgáriában töltötte és minden női munkatársának,, egy pici fiola. róz$aolajat ho- ' 'zott emlékbe. Nem tudtuk.el- képzeni, vajon hogyan prése­lik* ki a finom rózsaszirmoké tojói az olajat. Kerepestarcsánl a Szilasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben most Végre megismerhettem ezt a titkot. Rózsaolaj kivételével talán diinden. más illóolaj gyár­tásával 'fogßfl'Kö^halc 'itt. ; > —• ä gyenge- tssaj-t éSSüU- matiíí'ö8;iV4s!)ön.yók'«iratt rend*-' ’ kívül nehéz feltételek között kellett fennmaradnunk, sőt ■gazdaságosan működnünk. Ezért 16—17 évvel ezelőtt gyógy- és fűszernövények tér* ■mesztésével kezdtünk foglal­kozni. Ezek a hagyományos •növényeknél nagyobb gondos­kodást igényelnek, de a mi ta­lajunkon is megteremnek. Ké­sőbb fejlődött a technológia, speciális gépeket vásároltunk, azóta magunk dolgozzuk fel terményeinket — ismertet meg röviden a tevékenység miért­jével Gulyás Sándor gyógynö­Tornyos városunk újabb tornya újabb falszakaszt kell elhe­lyezni, hogy támogatására le­gyenek a felsőnek. A földszinten képzőművé­szeti tárlatok és más gyűjte­mények bemutatására alkal­mas terület kerekedik ki. Na­gyon ráfér a városra egy vilá­gítóberendezésekkel jól felsze­relt, valóban reprezentatív kiállító heiy.-afrii á legigénye­sebb kollekciókat is fogadni tudja. A mostani klub helyén kelléktár lesz, vizesblokkal. A hátsó szobák továbbra is a művelődési központ dolgozóié maradnak. Az átadási határ­idő: 1987 márciusa. 16 millió forintot rögzít a teljes költségvetés. A városi pénzszűkét a párt- és állami vezetők úgy igyekeztek enyhí­teni, hogy még a nyár folya­mán felkeresték a környék ipari és mezőgazdasági üze­meit, s szocialista szerződés megkötésére kérték őket. 45 szerződést sikerült nyélbe üt­ni, ezek közel 7 millió forint­nyi ké'zpőnzf elajánl ást. 1,8 millió . forint anyagvásárlási támogatást és több mint fél­millió Iforint értékű társadal­mi munkát tartalmaznak. VARGA SÁNDOR A történet harmincöt esz­tendővel ezelőtt, 1950-ben kezdődött, amikor egy fiatal rriónori lány elvégezte az ál­talános iskolát. „A cipőfelsőrész-készítő szakmát szerettem volna ki­tanulni, de nagyon messzire, Óbudára kellett volna képző* be járni. Ügy döntöttünk, hogy akkor inkább itthon maradok s dolgozni fogok. Sok választási lehetőségem nem voltadé a családi hagyo­mány is befolyásolta a dön­tésemet. Nagyapám, apám, a bátyám; ,,is kefeköíömesterek voltak, sokait láttam, tanul­tam tőlük. 1930, szeptemberé­ben léptém -be ja Monori Ke­nő. De az utánpótlás hiány­zik. A család ? -A . férjem régi M ÁV-alitairftá'Z’óy,' a fiam karosszé#áfalcátgflett. Min­dig szerétté Jp;'- kocsikat, én jjneg nem": értelmét, hogy olyasmire* kényszerít- ;scm, ajpnihez ninps kedve. A Kényszerből .végzett munká- ban-rptnes köszönet. Hogy elér gádelt úágyöjf.re? Miért ne lennék? jaj. élünk, együtt a fiaméival, fiíús5 hónapos,, ara­nyos kiííájiy uriokám van. Ha mellette pjég ’ marad időm, •fcötögfetásjk 'hoígolok. Nemre-. . glben lettem csoportvezető, ez a fizetésemen is meglát­szik, persze hogy jól vagyok. Ä munkatársaim, úgy érzem, szérétögtí, a főnökeim megbe- cstilnpk. egy munkahelyen “énnyi,'elég.-. A‘ nyugdíjig még öt évem van. ráérek azon gondolkoz­ni. hogy maradok-e, vissza- yjövök-e vagy pihenek. Ha most kerülnék választás elé, könnyű dolgom lenne. Habo­zás nélkül vágnám rá: mag, itt a helyem!” Hát ilyen rövid egy kefe­kötő munkásnő élettörténete. Haá.ri Józsefnct — aki elme­sélte — a nagy októberi szo­cialista forradalom évforduló­ja alkalmából a Munka Ér­demrend bronz fokozatával tüntették ki. Lejegyezte: VEKESZKJ JÁNOS fegyárba, de csak 1962-ben lettem kefekötő szakmunkás. Ismerem, persze, hogy is­merem a mondást: iszik mint a kefekötő. Én mégsem lak­koztam a szakmabéliek közöli:, részegessel. Az biztos, hftgy : főleg régebben ,— nehéz, ppö* _ros, kemény munka volt.. Az, alapja, a lényege azóta sem változott. Az • .ember kéz­ügyességét „bem 'pótolhatják a gépek. Az 'áP'4ít?ék. méstefek voltak, ki. ' is“. ..'vjiHótták 7■ az ipart, én ■ viszont" csa-ip; Szak-" munkás ^ágyéki. Akait mt-tfoöJV akár áZ>oZletben, ha..én érke­zembe veszek egy..kefét vagy ecsetet, ,, azonnal , mégíá-tbm, ha hibája van. , Nagyon; feöáz- szanfeodom .íhíaf&V-. ' A gyár? Sokat ..Változott M: harmincat'", éy .t álaít- Hol- ;• elá- nyéré, hpí -mÖg a" hátrányára. Szerintem 'most" .följövötagp vágymtkí® Idegesített -p.evkze; hogy rbr les?, ha a spk- tér* mékváltós során esetleg tef-j jesep leállnak a,<kefegyártás­sal, de erre,-, hála az t égnék, nem került spf.^Jötlék' az új dolgok',:* nébakberzenkedtünk tőlük; hiszen nem, • mindenki képes a .gyors, .átállásra Azután megszoktuk és ma '.fäitv,',szettéijük -.isi "Szép szak- maf-íá nfcjém%o jfgki iS tudom, miért 'nem jönnek ide a fia­ltatok. Mi a férfiaktól tanul­tuk, lestük el a titkát, most már szinte minden kefekötő Néhány szót illik ejteni a tervezőkről is. Kovács Mik­lós több mint negyven pá­lyázatot nyert már, és pél­dául városunkban a Kossuth Lajos utcai sorház meg a cifrakerti vetítőgápház is az ő keze munkáját dicséri. A belsőépítész Farkas Tibor. Hogy csak legnagyobb mun­káira utaljunk: a művelődési központ belső terének meg­álmodása, majd a városi 'ta­nács épületének mostani res­taurálása is az ő nevéhez fű­ződik. A terepet az építők március 11-én vették át. Az építési naplóba október 11-ig kerül­tek bejegyzések. Igen, pem "tévedés, 'pontosan fél eszten­deig tartóit (csak a percnyi,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom