Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-06 / 261. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM 1985. NOVEMBER 6., SZERDA Tájékoztatás a lakosság életkörülmé nyeiről Sokszínű, hasznos adattár A Központi Statisztikai Hivatal Pest Megyei Igazgatósága ez évben is megjelentette a megyei adatokat tartalmazó év­könyvet. Ebben a megfigyelt termelőágak és a lakosság élet­körülményeit jellemző területek adatai idősorban és különböző csoportosításban éppúgy megtalálhatók, mint településenkénti bontásban. Az évkönyvből megtudható többek között, hogy a megyé­ben tavaly a lakosság száma 984 ezer volt, ebből 483 ezer a férfi és 501 ezer a nő, s kö­zülük mennyien kötöttek há­zasságot és hányán bontották azt fel. Hírt ad a fontosabb beruházásokról, az ipari ter­melés értékéről, összetételé­ről, foglalkoztatottainak szá­máról, az energiafelhasználás­ról. Az elmúlt években az építő­ipar 1190 lakást épített és adott át, korszerű szerkezettel készült többszintes lakóhá­zakban. A lakosság élelmi­szer-fogyasztásához, valamint az ipar nyersanyagigényeihez szükséges termékeket a mező- gazdaság 535 ezer hektáron termelte meg. A megye szarvasmarha-állománya 112 ezer, sertésállománya 500 ezer darab volt az elmúlt év végén. Tájékoztatást ad az évkönyv a megye úthálózatáról, a gép­járműállományról: az adatok­ból kitűnik például, hogy a magántulajdonban levő személygépkocsik száma az utóbbi négy évben közel 40 ezerrel emelkedett. Ismertetést nyújt a lakosság infrastrukturális intézmények­kel történő ellátottságáról is, így az üzlethálózat és a szol­gáltatóhálózat alakulásáról. Az elmúlt év végén 2865 bolt és 1094 vendéglátóhely üze­melt a megyében, amelyek együttesen 32 839 millió forint forgalmat bonyolítottak le 1984-ben. Az értékadatok mel­lett mennyiségi adatok is be­mutatják, hogy mennyi tar­tós fogyasztási cikket, tüze­lő- ^.építőanyagot, kulturális cikkét vásároltak a megye boltjaiban. Az itt élő lakosság a különféle szolgáltatásokat 1096 felvevőhelyen rendelhet­te meg, és több mint 14 ezer kisiparos elégítette ki a javí­tó-, karbantartó munkák iránti igényüket. A megye lakásállománya 6581-gyel gyarapodott az elmúlt évben, amelynek 95 százaléka magánerőből épült, ezek több mint 2,5-e 3 és több szobás. Emellett még elkészült 1159 üdülő ebben az időszak­ban. A számokból kiolvasható, hogy tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása: nőtt a felnőtt- és a gyermekorvosi körzetek, és a betegeket ellátó orvosok száma, ezen belül is gyermek körzeti ellátás fejlő­dött erőteljesebben. A műkö­dő kórházi ágyak, mintegy 170-nel gyarapodtak, így ta­valy már 4574 ágy segítette a betegek gyógyítását. Fejlődött a gyermekintézmé­nyi ellátottság is, a megye 91 bölcsődéje 4212 hellyel, 392 óvodája 38 ezer 114 hellyel várta az elmúlt évben a gyer­mekeket. Az általános iskolák adatai ugyan az utóbbi évek­ben kialakult feszültségeket tükrözik, de az ellátottságot jellemző különféle mutatószá­mokból megállapítható, hogy a folyamatosan növekvő tanulólétszám ellenére az oktatás feltételei nem romlottak. Az elmúlt 4 év alatt az osz­tálytermek száma 421-gyel, a tanerőké 866 fővial gyara­podott. Mindezek rövid szemel­vények, az évkönyvben sze­replő adatokból ezenkívül még számos területről kapha­tunk információt a megye tár­sadalmi, gazdasági, kulturális életéről. aSÜGYELET Orvosi ügyelet: Az ünnepek alatt az alábbi orvosok tarta­nak ügye'etet a városban: 7- én dr. Ágoston Mária, 8-án dr. Csupor Éva és 9-én dr. Karádi Katalin. Az ügyeletes gyermekorvos csütörtökön dr. Hetényi Kata­lin, pénteken és szombaton: dr. Moys Teodóra lesz. Fogá­szati ügyeletet 8 órától délig tartanak, (helye: a régi váro­si fürdő épülete). Vác, Cházár András utca 17. A kétdiplomás magángazdálkodó Biztonsága, hogy három lábon áll Vasárnap este, börzsönyi ki­rándulásból hazatérve, láto­gattam el Zsemberi Ferenc ve­rőce-marosi otthonába. Első meglepetésem az volt, hogy senki sem ült a televízió előtt, senkit sem lehetett látni a konyha körül. Az udvar hátsó részében dolgozott mind a három generáció, gondozták a szebbnél szebb virágokat, mű­ködtették a szembántó he­gesztőkészüléket, bővítették a fóliasátrakat. Az egykori mérnök-tanár el­nézést kért, amikor értesült jövetelem céljáról. Egyezzünk meg egy későbbi időpontban — ajánlotta —, pénteken úgyis mennie kell a fővárosba, az autóban majd elbeszélgetünk. * 1 Az újabb találkozásig volt időm gondolkodni azon, amit szüleimtől hallottam gyerek­koromban. A II. világháború előtt is már fejlett mezőgaz­dasággal rendelkező Dániában az a szokás, hogy a földműves szülők gyermeke elvégzi a mezőgazdasági akadémiát, utá­na hazamegy és folytatja szü­lei tevékenységét. Vajon a Zsemberi szülők is tudtak a dániai szokásokról, és ezért adták gyermeküket Gödöllőre, vagy a magyar oktatáspoliti­ka tart már ott, hogy diplo­mások kétkezi munkát végez­ve hasznosíthatják az egyete­men szerzett ismeretüket? — Hogyan is kezdődött ez a rendhagyó életpálya? — fag­gattam útitársamat. — Ott lehetne kezdeni, hogy nagyapám mezőgazdász, tsz. A váci kézilabda 50 éve IV. Ezzel elindult sikeres útjára 1949. március 5-én indul a tavaszi mérkőzéssorozat, a Kombinált és a Fonó csapatai között, amelyet a Kombinált csapat 2:1 arányban nyer. A győzelmet jelentő két gólt Bábi Ibi szerzi, de ezzel egy időre váci pályafutása megszakad, a Budapesti Postás egyesületébe távozik. Március 17-én — korábbi eredményes tevékenységét el­ismerendő — a Magyar Kézi­labda Szövetség elnöke, Fantó Jenő és főtitkára, Polónyi Jó­zsef Lehőcz Jánost, akit addig főként kiváló atlétasikereiről ismert a váci sportélet — a vá­ci kerületi kézilabda vezetésé­vel bízza Wieg. Az új kerületi vezető az éíőrelépést a labda­rugócsapatoknál korábban már létrejött csúcsegyesület kialakításában látja, ennek ér­dekében több városi válogatott viadalt szervez. Az Észak Pestkörnyék 1949. július 18-i számában ezzel kapcsolatban ezt olvashattuk: „Kézilabdában a bajnokság csak ősszel indul meg. Valószí­nűleg Vácnak egy NB Il-es férfi- és női csapata lesz, a má­sodik csapatok pedig a kerü­leti csoportban küzdenek a bajnoki pontokért. Itt a Fonó­gyár, Szövőgyár, Salzmann, Bélésgyár, Erdőváros, Veres­egyház, Felsőgalla, Dorog, Ta­tabánya, Gödöllő csapatai nyernek beosztást.” E csoport nagyjából a mai megyei osztálynak felel meg, bár a terület Pest megye hatá­Emlékezés az évfordulón A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója tiszteletére ma az alábbi he­lyeken rendeznek megemléke- . zést: Vácott délelőtt 11 órakor az alsóvárosi szovjet hősi te­metőben koszorúzási ünnep­ség lesz. Délután 2 órakor a város párt-, állami, társadal­mi és tömegszervezeteinek képviselői, az iskolák diákjai és a város üzemeinek dolgo­zói helyezik el a kegyelet vi­rágait a Konstantin téri szov­jet hősi emlékműnél, majd a Lőwy Sándor Szakközépiskola dísztermében meghallgatják dr. Molnár Lajos, a városi tanács végrehajtó bizottsága tagjának, az iskola igazgató­jának ünnepi megemlékezé­sét. Délután 3 órakor Szoíeo­lyán, Ácsán, Csővárott, Püs­pökhatvanban és Galgagyör- kön; négy órakor Tésán, fél ötkor Kemencén, Berneceba- rátiban; 5 órakor örbottyán- ban és Sződön; fél hatkor Perőcsényben, Vámosmikolán, Kóspallagon; este 6 órakor Vácdukán, Kisnémediben és Püspökszilágyon lesz koszorú­zással egybekötött emlékün­nepség. Vendégeink Chcfm-hi A lengyelországi Chelm vá­ros szimfonikus zenekara ad — beléptidíj nélkül — hang­versenyt az Állami Zeneisko­la nagytermében, november 8-án, pénteken este 6 árakor. rát is átlépi, de a működő szakosztályok kis száma szük­ségessé tette más megye csapa­tainak besorolását Is. Lehőcz János, a kialakítandó városi csapat — na és nem utolsósorban a váci közönség részére — július 23-ra kiemel­kedő sportcsemegét tálal: meg­hívja a világbajnokságra ké-4 szülő magyar női válogatottat hírverő, bemutató mérkőzésre. a # A váci kerületi válogatott­ban a négy textiles csapat leg­jobbjai készülődnek: Hajts Edit, Oravecz Julianna a Fo­nóból, Dudás Aranka, Lukács Jolán, Walter Ilona a Kötött­ből, Puskarcsik Ilona, Gábriel Aranka a Salzmanból, Durai Erzsébet, Müller Katalin, Her- ezog Gizella, Csajbók Éva a Bélés együtteséből. A mérkőzést, amely a ma­gyar női válogatott fölényes, 13:1 arányú győzelmével vég­ződött, Ördögh játékvezető ve­zette. A váci becsületgólt Wal­ter Ica szerezte a 13-as bünte­tődobásból. Lehőcz János is elsősorban a lányok elfogódottságában lát­ta fő okát az ilyen arányú ve­reségnek, továbbá néhány meghívott játékos indokolatlan távollétében. (Feltehetően fő­ként Gyurkovics Nóri távollé­tére célzott.) A világbajnokság későbbi nyertesétől elszenvedett vere­ség nem szegte a lányok ked­vét. Szeptember 3-án Vác vá­logatottja a Typográfia ellen barátságos mérkőzésen Gyur­kovics Nóri két és Walter Ica egy góljával 3:1 arányban nyert. Szeptember 18-án, Vác sportjának 50 éves jubileumán a pokol-szigeti pályán, fut­ballmeccs előtt, végre hivata­losan is bemutatkozik az új csapat, a váci DTK. Az NB Il-es bajnokságban első mérkőzését vívja a Wolf- ner csapata ellen. A női csa­pat, amely csak nemrég ala­kult, szerencsés volt, mert 1949-ben két bajnokságot is játszottak: ez évben történt a tavaszi-őszi bajnokságról az őszi-tavaszi bajnokság váltása, így tavasszal csak egy egyfor­dulós bajnokság volt, ősszel in­dult az új bajnoki évad. Tehát a VDTK női — egy­úttal a férfi is — csapat jófor­mán megalakulása pillanatá­ban indulhatott a Nemzeti Bajnokságban. A városi női kézilabdacsapat első bajnoki meccsén szép játékkal, megér­demelten nyer 4:2 arányban. Az első bajnoki gólokon Rácz (2), Walter (1) és Gyurkovics (1) osztozkodik. És ezzel elindul sikeres út­jára a VDTK női nagypályás csapata... Bíró Ádám elnök és kereskedő-észjárással megáldott ember volt. Hall­gattam rá, és sokat tanultam tőle. Gödöllőn mérnöknek ta­nultam. Kezdetben jeles, kitű­nő tanuló voltam. Ez elég egy­oldalú lehetőséget jelentett, ezért broileresirke-kereske- déssel is kezdtem foglalkozni. Érdekes volt, sok ötletet kí­vánt és megfelelő életszínvo­nalat biztosított. Az egyetem elvégzése után nem találtam szerteágazó ér­deklődésemnek megfelelő munkahelyet. Ráadásul az Alagi Állami Gazdaságban — ahová dolgozni kerültem — sem szabad időt, sem tanulá­si lehetőséget nem biztosítot­tak. Három hónap múlva már katona voltam, majd a gép­ipari szakközépiskola kollégiu­mában neveltem a diákokat, és pár órában tanítottam is őket. Úgy gondoltam, itt lesz elég szabad időm, és ígéretet kap­tam arra is, hogy bővíthetem ismereteimet, igaz, hogy csak a mérnök-tanári szakon. Az újabb egyetemet el is végez­tem, de a nevelésben a szoká­sostól elütő módszereimet nem fogadták el, a tanításban pedig nem valósult meg a fel­menő rendszer. — Ügy tudom, hogy akkor már sokkal inkább foglalkoz­tatták önt a magánszektor le­hetőségei? — Igen, a 70-es évek végén 10 tő krizantémmal kezdtünk, ez aztán minden évben meg­duplázódott, sőt néha nagyobb is volt a szaporulat. A kerté­szet egyre jobban igényelte a gondozó kezet. A tervezgeté- sek belenyúltak az iskolai munkaidőbe is. Dönteni kel­lett, mert a kettő együtt nem fórt meg. A megnyugtató csa­ládalapításhoz, a családi fé­szek létesítéséhez a pedagó­gusfizetés nagyon kevés lett volna. — Hasonló helyzetben van­nak a kezdő mérnökök is. A természetszeretet és az anya­gi szükséglet vezetett a fóliá­záshoz, a virágokhoz. A lakás­A Gábor végzett az élen Buchnitz Zoltán szervezte a bajnokságot, vezette a meccse­ket. Középen ő látható a labdarúgó diákokkal. Kép és szöveg: Czmarkó Gyula a Duna-parti mezei futóbaj- nokság, amelyet a lányoknál és a fiúknál öt korcsoportban bonyolítottak le, negyedik osztálytól a nyolcadikig. Győztesek a Radnótiból: Bártfai, Kósdi, Kalácska, Csuka, Mártonffy és Koszto­lányi; az Árpádból: Hevesi, Nagy, és végül a Petőfiből Gönczöl és Bulyka. összetettben a Randóti lett az első. A további sorrend: Árpád, Gábor, Juhász Petőfi és Hámán általános iskolák. Tanítás után a várost jár­va, gyakran lehetett látni az általános iskolásokat a bajno­ki pontokért, a Vác legjobbja címért küzdeni. A versenyek a DCM sporttelepén, a sta­dionban, a Duna-parton és az iskolák udvarán zajlottak. November elejére befejeződött az úttörő-olimpia őszi for­dulója. Buchnitz Zoltán testnevelő tanártól, az általános iskolák sportbizottságának elnökétől érdeklődtem az eredmények­ről. A legtöbb érdeklődőt von­zotta és a legizgalmasabban alakult a hetedikesek és a nyolcadikosok labdarúgó-baj­noksága. Ezt csak gólkülönb­séggel nyerte a Hámán Kató a Juhász Gyula általános is­kola előtt. A további sor­rend: Radnóti, Árpád és a Gábor iskolák. A legjobb já­tékosok voltak: Bahir, Faze­kas (Hámán) és Vanda (Ju­hász). Az ötödikesek és hatodiko­sok kispályás labdarúgását a Radnóti nyerte. A kézilabdás lányoknál a Gábor, a fiúknál a Radnóti lett az első. Az at­léták öttusaversenyét az Ár­pád nyerte a lányoknál, a Radnóti a fiúknál. Hatalmas tömeget vonzott építéshez rengeteg anyagot kellett beszerezni, sokszor az ország másik végéből. Ha az ember vásárol egy teherautót — az ára megtérül, főleg, ha időnként egy-egy fuvart más­nak is lebonyolít. — Láttam én a ház körül más felszerelést is, mintha az előbbi kettő még nem kötné le teljesen az idejét. — A legbiztosabb a három lábon állás. Mérnöki szakkép­zettségemnél fogva fémipari bedolgozó vagyok. Ez a főál­lásom. Műhelyem van, ame­lyet fejleszteni kell még. Erre szükség van a ház építésénél is. Az új lakást saját kezűleg építem, és nem akármilyen lesz. — Itt álljunk meg egy pil­lanatra. Ügy tudom túlmére­tezte munkabírását. Belerok­kant a munkába. A házasság- kötést is el kellett halasztani pár héttel. — Ebből annyi igaz, hogy nehéznek bizonyultak a vas­beton gerendák. Kórházba ke­rültem miatta. De a lumbágó ma már népbetegség. — Nagyon sok az, amit ed­dig elért. További céljai? — Gépműhelyemet akarom fejleszteni, amellyel olyan ter­mékeket tudnék előállítani, amit más Magyarországon nemigen. Versenytárgyaláso­kon állami vállalatok elől sze­retnék elhozni megrendelése­ket azzal, hogy én olcsóbban termelek. Engem ugyanis nem terhelnek az inproduktiv munkaerők, nem úgy, mint a gyárakat. Az ismeretszerzés kitaposott formáiról sem mon­dok le. El szeretném végezni még a közgazdasági kiegészí­tő szakot az egyetemen. Járom a hazai gazdaságokat és üze­meket, valamint a fejlett európai országokat is, terme­lési és kereskedői tapasztala­taim bővítése céljából. — Ilyen céltudatosan gon­dolkodó embernek bizonyára a családjával kapcsolatban is figyelemre méltó elképzelései lehetnek. — Igen, a feleségem — aki angol—spanyol szakos egyetek mi hallgató — sok mindenhez ért, és megcsinál minden ne­héz fizikai munkát is. Hason­ló felfogású, mint én. Czmarkó Gyula Végső búcsú dr. Ooszfonyí Jánosiéi Hosszan tartó, súlyos beteg­ség után, életének 85. évében Vácott elhunyt dr. Gosztonyi János gyémántdiplomás, nyu­galmazott MÁV-főorvos. Pen- cen, körzeti orvosként kezdte működését, az ötvenes évek­ben lett váci körzeti orvos, majd a helyi vasutasok nép­szerű gyógyítója. Temetése szerdán, november 6-án dél­előtt 11 órakor lesz a vác-al- sóvárosi temetőben. KI fölözi Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): november 7-től 9-ig fél 4 és fél 6 órakor A bég csapdája című színes szovjet kalandfitmet vetítik. — No­vember 7-én és 9-én este fél 8 órakor a Finom kis bordély című csehszlovák vígjáték van műsoron, csak 16 éven felü­lieknek. — November 8-án es­te fél 8 órakor És megy a ha­jó címmel Federico Feliin! filmjét játsszák a Kortárs filmklub műsorában. Inkább levélben, telefonon Csak indokolt esetben A Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóság váci kirendeltségén — átalakítás miatt — építkezés­be fogtak. Ezért a kirendelt­ség vezetői kérik a biztosítot­takat és az illetékességből hozzájuk fordulókat, hogy el­helyezési gondjaik miatt, elő­reláthatólag november 30-ig csak nagyon indokolt esetben forduljanak hozzájuk szemé­lyesen, társadalombiztosítási kérdéseikkel elsősorban levél­ben vagy telefonon keressék a kirendeltség munkatársait Az átalakítás ideje alatt a hiva­talos ügyfélfogadási idő vál­tozatlan. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk a rokonoknak Is­merősöknek, a Forte-gyár dolgo­zóinak, akik fiatalon elhunyt, sze­retett, drága fiunkat, if.j. Zárda Istvánt utolsó útjára elkísérték és a sírjára virágot hoztak. \ gyá­szoló család és a rokonság. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom