Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-06 / 261. szám

Rsmssy JeRŐ-emíéV.kiáüítás Képei bejárták a világét A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖN Ki ADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM 1985. NOVEMBER 6., SZERDA Féra után Még egyszer az egészségügyről NAGYKŐRÖS NAGY fiai sorában, száz évvel ezelőtt, 1885. november 3-án szüle­tett vámosunkban az öt évvel ezelőtt elhunyt Remsey Jenő festő- és grafikusművész, akinek az emlékére az Arany JárX's Múzeum, születésének centenáriuma alkalmából, em­lékkiállítást rendezett. Szom­baton délelőtt nyílt meg, s a hétfői napok kivételével, 1936. január 31-ig tekinthető meg, 9—17 óra között. Remsey Jenő neve, úgy is, mint szobrászé és mint ma­gyar hazafias költőé, bekerült a történelembe. Szülővárosá­ról, Nagykőrösről sohasem feledkezett meg, el-ellátoga- tott műveinek kiállításaival, s egyik alapító tagja volt a nagykőrösi Arany János Tár­saságnak. Múzeumunk meg­alakulása után sok jóindulat­tal segítette, hogy számos ké­pe szülővárosában, itthon maradjon. Itteni gyűjtemé­nyes kiállítása alkalmával, amikor a művész kiállítási katalógusát dr. Novák László múzeumigazgatónak dedikálta, azt írta rá, hogy: „Egy nagykőrösi élet emlékére.” A katalógus címlapján felsorol­ta addigi hazai és nagyvilági kiállításait. A felsorolást Gödöllővel kezdte, utána jött Nagykőrös, majd Becs, Drez­da, Lipcse, Genf, London, Nürnberg, München, Párizs, Menton, New York és Buda­pest. A nagykőrösi Arany János Múzeum a 18 darabból álló nagy értékű Remsey-képgyűj- teményből rendezett most centenáriumi emlékkiállítást, amelyre eljöttek a művész fiai: Remsey Zoltán és Rem­sey Gábor; veje, Pirk János festőművész a feleségével, az unokák s a gödöllői kulturá­lis élet képviselői. A művész családtagjait és a megjelent közönséget dr. No­vák László múzeumigazgató köszöntötte, majd dr. Makai Katalin, a Nagykőrösi Városi Tápiószőlősön az egyes gyű-1 mölcs- és zöldségféleségek, kü­lönösen a fehérpaprika na­gyobb arányú termesztése az­óta lendült fel, amióta a Nagy­kőrösi Konzervgyár úgyneve­zett előfeldolgozó telepet ho­zott létre a kisközségben. A különböző jogelődök már a hatvanas évek végén létrehoz­ták a? előfeldolgozót, de a kon­zervgyár áfészektől, zöldérttől, termelőszövetkezetektől és kis­termelőktől a hetvenes évek végétől vásárol fel terménye­ket rendszeresen. Eleinte Far­mosról, Jászberényből, Pórte­lekről hordták a rengeteg pap­rikát a gazdaságok, ősterme­lőik Táipószőlősre, s ezt látva kaptak kedvet a termelésre a helybeliek is. A Nagykőrösi Konzervgyár nemcsak Tápiószőlősön, hanem Farmoson, Törteién, Tisza- kécskén és Tápiószelén is lé­tesített előfeldolgozó üzeme­ket, de csak az előző négy he­lyen folytatnak felvásárlást is készpénzes formában. — A nyersáru tisztítását ál­talában a sárgabarackkal kezd­jük júliusban, folytatjuk az őszibarack felezésével, azután a cecei paprika csumájának ki- fúrásával, majd a paradicsom előfeldolgozása zárja a sort. Télire a vöröshagyma tisztítá­sa szokott maradni, valamint az idényben tartályokban tar­tósítva eltett egész paprika elő­készítése, a körte tisztítása, magtalanítása, negyedelése, szükség szerint keverése, ha ve­gyes befőtt lesz belőle. Aztán július közepe táján ismét in­dul az újabb sárgabarack­szezon, ám ezt megelőzően márciustól már elfogy a mun­kánk — mutatta be röviden gyümölcséréstöl gyümölcséré­sig tevékenységüket Szabó Ist­vánná, a tápiószőlősi előfeldol­gozó telep vezetője. Majd arról adott tájékozta­tást, hogy ettől az évtől már nem lesz holt szezonja a hu­szonhárom dolgozónak (veze­tővel, éjjeliőrökkel együtt ek­kora a teljes létszám). Ugyan­is a korábbi holt szezonnal el­lentétben ebben az évben már ■nem maradtak munka nélkül a tápiószőlősi asszonyok, mert a Nagykőrösi Konzervgyár sa­ját autóbuszával a városba hordta őket az I-es telepre, Tanács V. B. művelődési, egészségügyi és sportosztályá­nak vezetője tartott megnyitó beszédet. Elmondta, hogy Nagykőrös város szívügyének, hagyományának tekinti nagy fia emlékének őrzését, aki mint a Gödöllői Művésztelep tagja, saját erejéből fejlesz­tette művészetét magas fokra. Már az 1920-as években elin­dult'a hazai és világsikerek felé. Fény és erő ragyogja át magyar történelmi kompozí­cióit és biblikus képeit. Népszerűségét tetézték tüzes versei. Azután dr. Novák László felkérte a közönséget a két kiállítóterem képeinek meg­tekintésére, ami mindenkinek maradandó élményt jelentett. Bűvölő erővel hatott Remsey Jenő tökéletes művészete. A kifejező erő, a szíriek vará­zsa, a belőlük sugárzó fény szinte élővé teszi a képeket. A kiállítást egy fél falat be­töltő, hatalmas kompozíció, a „Béke” uralja. A kép alsó részének alakjai a háborútól való félelmet tükrözik, de fent a földgolyót tartó angya­lok mellett egy prédikátor a Bibliát olvassa. ERRŐL A KÉPRŐL, ha ál­talánosan megismerik, még híres lesz a nagykőrösi mú­zeum. De a többi festmé­nyek: Anya gyermekével, öreg vízimalom, Éneklő nők, Falusi utca, mind-mind nagy művészi alkotások. Kopa László Hangverseny A Magyar Filharmonikus ka­maraegyüttes Rákóczi-dalla- mok címmel hangversenyt ad az Állami Zeneiskolában, no­vember 10-én, vasárnap 17.30­kor. Ismert kuruc dalok hang­zanak el tárogatón, hegedű-, brácsa- és csellókísérettel. Je­gyek a zeneiskolában vásárol­hatók. ahol csomagoltak, majd a zöld­borsó feldolgozásában vettek részt Azok a nők pedig, akik nem tudták vállalni valami­lyen személyes ok miatt a hajnali négy órás kelést, a he­lyi telepen maradtak takaríta­ni, rendezgetni. így ezzel a megoldással a 'központi gyár az egyébként holt szezom időre — kettő, ket­tő és fél hónapra! — keresetet biztosított az asszonyoknak, ha ■kevesebbet is, mint a szezon­ban, ám a lényeg, hogy senki­nek sem kellett fizetetten sza­badságot kivennie! Míg mi beszélgettünk, Mata- lin Ferencné műszakvezető a villanydarut kezelte, emelték a paprikával teli, súlyos konté­nereket mérlegre, Kaszás Já­nosáé és Kulik Józsefné hid­raulikus kézi targoncával moz­gatta a mázsákat, a tonnákat. Éppen a Szeged környéki, csányteleki Egyetértés Terme­lőszövetkezet paprikáját vet­ték át. Benn a csarnokban szorgalmasan fúrták a csumá- juktól megszabadítandó papri­kát: Bartók Sándorné kilence­dik, Lángi Sándorné tizen­ötödik, Hirt Károlyné tizen­negyedik, Tóth Józsefné tize­dik éve, Bába Pálné még csak két hónapja, Horváth Erzsébet augusztus óta dolgozik a tele­pen, de mint Szabó Istvánné mondta, az állomány nagyobb része hosszú ideje kitart, mert megtalálják a számításukat — s ezt a megkérdezett asszonyok ■közül többen is állították. Aszódi László Antal November 6-án: A nagyteremben: Az elve­szett frigyláda fosztogatói. Szí­nes, amerikai szuperprodukció. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Oktalan áldozatok. Színes japán krimi. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás fél 6-kor. November 7-én A nagyteremben: Britannia gyógyintézet. Színes angol film. (16 éven felülieknek!) Előadás 3. 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Dühöngő bika. Amerikai film. (14 éven SZOKÁS ÍRNI, mondani,' hogy Nagykőrösnek hangula­ta van. Sőt, szokás nagykőrö­si hangulatról is beszélni. Jó ideje azonban úgy kell ezt módosítani, hogy a városban hangulat van. S nyilván nem kell nyelvésznek sem lenni, hogy a különbségek előjöjje­nek. Térjünk a lényegre. Ez pedig az, javult-e a nagykőrösi betegele ellátása az 1982-es, integrációnak ne­vezett intézkedéssorozat óta? Az nyilvánvaló, hogy a kér­dést megközelíteni érdemben csakis tények alapján lehet. (Másként is, de arról majd később.) Nos, azt mindenki tudja, hogy a tények makacs dolgok. Kezdjük o járóbeteg­ellátással. A régi SZTK épü­lete nem felelt meg a kívá­nalmaknak, s a megyei ta­nács egyik ülésén a város képviselője nem is fogadta el a választ annak idején inter­pellációjára. (Ez még 1982-t megelőzően történt, s csak az eseményekben búvárkodók emlékeznek rá ...) Ott bőví­teni nem lehetett, s más szem­pontok miatt is, a korszerűt­len épület felváltása elodáz­hatatlan lett. Az átszervezést követően azonban, a Kalocsa Balázs utcában, máris az addiginál magasabb szintű ellátást le­hetett megteremteni. S tán arra sem árt emlékeztetni, hogy az átköltözésre egyetlen hétvégén került sör a lehető­legkisebb fennakadást okoz­va a forgalomban. A körzeti orvosok helye változatlan ma­radt. Mindezekből követke­zik, hogy a tények szerint ez a csere jó csere volt. Az iga­zi megoldást persze az új épü­let jelenti majd, ami azon­ban sajnálatos módon vonta­tottan épül. A FEKVŐBETEG-ELLÁTÁS különböző osztályokat, s nyil­ván különböző gondokat je­lent. Dr. Vécsey Ferenc jól látta például a szülészet-nő­gyógyászati osztály átszerve­zése után érzett gondok okát. A negyvenágyas létesít­ményben szinte szanatórium­szerű ellátást tudtak megva­lósítani, s nem ritkán nyolc­tíz napig maradhattak a szü­lő nők ott, akkor, amikor szakmailag négy-öt nap a szükséges. Az is bizonyos, hogy családiasabb volt a hangulat. Ám az meg újra tény, hogy a csak kicsit is bonyolult esetekben 1082-t megelőzően is Ceglédre küld­ték a beteget. Jelenleg is, minden harmadik kisbaba ve­szélyeztetett terhesség után jön világra, tehát Cegléden születne akkor is, ha Kőrö­sön még meglenne a szülé­szeti osztály. Azt most meg­vizsgálják, hogy az egysze­rűbb beavatkozásokat (nevén nevezve: az intrauterin fo­gamzásgátló eszköz felhelye­zését) itt is megtehessék a szakorvosok. Másutt hangzott aluliaknak nem ajánlott!) Elő­adás fél 5-kor. November 8-án A nagyteremben: Britannia gyógyintézet. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Florida, a paradicsom. Amerikai film, fél 6-kor. November 9-én A nagyteremben: Kicsi és pici. Színes szinkronizált olasz film. Előadás 3, 5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben: Halálos tévedés. Színes NDK kaland­film, fél 6-kor. él, miért nincs függöny a nő­gyógyászati rendelőben, s miért van jelen egy harmadik személy — a nővér — is a vizsgálatoknál. Az igazgató főorvos célzott rá, ez utóbbi legalábbis furcsa felvetés, az előbbi meg újra csak tény­kérdés. Újra csak a tényéknél ma­radva: minden felelős vezető megígérte, a fájó gondokat, panaszokat megvizsgálják — de ők is csak konkrét ügyek­ben tudnak intézkedni. így utánanéznek a betegek für­detésének a nagykőrösi bel­gyógyászati osztályon, s más egyéni gongot tükröző konk­rét esetnek is. Nem kis problémát vetett fel dr. Nyúl János sem. Em­lékeztetett rá, évekkel ezelőtt havi 16 szanatóriumi helyet kapott a város, most évi 24 a gazdálkodás alapja. Másik gond: a megyehatár. Kecske­mét 15 kilométerre van, s ugyanúgy el tudja végezni a vizsgálatot, mint az egy napi Amióta a környezetet féltő, tisztaságra vágyó emberek — a többség —alaposabban kör­mükre néznek szemetelő tár- fsaiknak, úgy veszem észre, valamelyest megfogyatkoztak a városban az illegális lera­kóhelyek. Persze lehet, hogy csak én látom így, de az biz­tos, hogy manapság egyre ke­vesebben merik megkockáz­tatni, hogy a szomszéd ház gazdája összeszidja' az illetőt, vagy ami még rosszabb, fel­sírja a kocsi rendszámát, s orvul feljelentse, amint suty- nyomban menekülni próbál a degeszre tömött nylonzsáktól Több száz forint bírság né­hány kiló szemétért bizony nagy ár. Ha nem lenne ná­lunk intézményesített szemét- szállítás, talán még sajnálatot is érezhetnénk, amiért ilyen komoly következményekkel sújtja társadalmunk jobb sorsra érdemes tagjait. Azon­ban úgy látszik, eme kényel­mes megoldással sem sikerült mind a mai napig teljesen meg­oldani a szemételhelyezés kér­dését, ezért kifogyhatatlanok vagyunk újabb és újabb ötle­tekből, nevezetesen, hogyan szabaduljunk meg még köny- nyebben, gyorsabban, észre­vétlenül az odahaza vagy a zártkertben felgyülemlett hul­ladéktól. Zsákba kötve szépen elfér a csomagtartóban, s aztán cél­fuvarként, vagy némi kerülő­vel irány a dűlő vagy a város­széli műút, s ahol néptelen a környék, kifelé a szállít­mánnyal. A napokban is lát­tam ilyen villámgyors akciót, sajnálom, hogy a vajszínű Ladát nem sikerült beérnem legalább a rendszám látótá­volságáig. De vajon hányán teszik meg ugyanezt? A Törteli út alig 4 kilomé­teres szakaszán 8 útszélen he­verő zsákot számláltam össze, de az árokpartokat csúfító küldemények jóformán min­denfelé fellelhetők. A technika kifog rajtunk, csődöt mond a környezetvé­dők tudománya? A helyzet mindenesetre nagyon bosszan­tó, de nem hiszem, hogy okunk volna ilyen sötétnek dátni a dolgokat, a baj az — próbálom elhitetni magamma) —, hogy sokan még ma sem tudják, hogy a városszéli sze­méttelepet ingyenesen igény­be lehet venni, kár a kacska- . ringós fuvarokért. Reális em­járásra fekvő, s tömegközle­kedési eszközzel meglehetős nehézségek árán megközelíthe­tő Kerepestarcsa. A válasz itt sem maradt el: jelenleg ép­pen az ilyen átfedések meg­oldását vizsgálják, s együtt­működési szerződésre készül­nek Báes-Kiskun megyével. Ehhez azonban -jó előre egyez­tetni kell, hiszen a Kecskemé­ten működő kórház a Bács megyeiek ellátását szolgálja. TULAJDONKÉPPEN a té­nyek végére is értünk. Nagy kár, hogy csak ennyi kérdés, felvetés hangzott el, hiszen nap mint nap tapasztalható, itt ilyen, ott amolyan rém­történet megy egyik fülből a másikba, s okoz hangulatot. Szerzőik a legilletékesebbek- től, a megyei egészségügyi osztályvezetőtől, a Toldy Fe­renc kórház igazgatójától hall­hatták volna, mi is az igaz­ság. Több, mint valószínű, hogy pontosan ezért maradtak távol a demokratikus fórum­tól. B. O. berismeretem azonban azt súgja, ez az információ sem hoz sok eredményt a szeme­telés visszaszorításában, saj­nos talán még újságot sem mondtam vele. NB Il-es kosárlabdásaink itthon, a Petőfi-tornacsarnok- ban, a Bács-Kiskun megyei bajnokságban szereplő csa­pataink Kecskeméten, Pest megyében pedig Cegléden küzdöttek a bajnoki ponto­kért. NB Il-es férfiak: Nk. Kgy. Kinizsi—Csőszere­lő (Bp.) 99-61 (45-30). Nk.: Ábrahám I. (7), Újhelyi (11), dr. Salgó (27), Bútor (16), Szirmai (16); Csere: Foki (18), Szabó (2), Pijakovics, dr. Áb­rahám (2). A játékvezetők késése miatt 52 perc • késéssel kezdték a közép A-csoport rangadó jellegű mérkőzését. Már az elején remek és tet­szetős összjátékkal, pontos dobásokkal kezdtek a he­lyiek és az 5. percig meg­nyugtató, 14-6-os vezetést szereztek a sokéves NB I-es múlttal rendelkező fővárosiak ellen. Nagyon jó színvonalú volt az összecsapás. Az ellen­fél is jól, a kinizsisek he­lyenként egészen kiválóan, ötletesen, technikai szépsége­ket is bemutatva, élvezetesen játszottak és biztosan, ilyen különbséggel is megérdemel­ten győztek, s ezzel ötödik mérkőzésük után is listave­zetők, veretlenül. A Bács-Kiskun megyei felnőtt férfibajnokságban: Kecskeméti SC III.—Nk. Kgy. Kinizsi 11.102-60(52-28), az egykori NB I-esek na­gyobb rutinja döntő volt, legjobb dobók- Józan (29) és Danóczi (10). KSC serdülők—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 71-39 (40-19), a korcsoportjában országos él­vonalbeli ellenfél jobb volt, Id.: N. Szűcs (18) és Módra (16). A Pest megyei ifjúsági férfi bajnoki és középiskolás ku­pamérkőzésen: Csak árat mond és... íknepi készülődés Az év végi ünnepektől még eléggé messze vagyunk, Er­zsébet, Katalin napokig, mi­kulásig is jó néhányat kell még aludni, de az embernek mindig jólesik, ha valaminek ürügyén szóba hozhatja e nevezetes alkalmakat.. Igaz, lassanként itt az ideje, hogy számba vegyük a rokonságot, a barátokat, ter­vezgetve az ajándékozást. Sót. aki meg akarja kímélni magát az ünnepeket közvet­len megelőző csúcsforgalom­tól. már most hozzáfoghat a boltjáráshoz. Az üzletek jó része idejében felkészült a forgalmas napokra. Mi csupán az édességbolt­ba pillantottunk be, ahol a napokban ügyes átrendezéssel a kiszolgálóteret is bővítet­ték. Sokat jelentett ez a kis módosítás, az aprócska bolt­ban ilyentájt már napról napra nő a vásárlók száma. A falak mellett, a raktárban tornyosuló szaloncukros do­bozok, a különböző kaliberű csokimikulások már igazi ünnep előtti hangulatot árasz­tottak. Szabó Endréné üzlet­vezető-helyettes máskor sem igen szokott panaszkodni az árukészletre, most is elége­detten sorolja a kínálatot. Jóllehet különleges újdon­ságokra nem számíthatunk, de a választék annál gazda­gabb. Különösen desszertek­ből dicséretes az ellátás, 30- tól 150 forint értékhatárú áruk között lehet válogatni. Megjelent a sokat hiányolt sós mogyoró is. őszintén szólva a méreg­drága italokról nem is akar­tam szólni, de látom, e tekin­tetben is javult a helyzet. Az importkülönlegességek, hazai ilókák között újabban a vö- rösborok több fajtája is fel­sorakozott, kinek-kinek gusz­tusához, pénztárcájához iga­zodva. Azt mondják, minden aján­dék egy fokkal értékesebb, ha szépen, ízlésesen csoma­golva adják. Kívánságra a bolt dolgozói megkezdték a díszcsomagolt kollekciók ké­szítését. Aki még annak tar­talma összeválogatásával sem akar vesződni, csak mond egy árat, s másnap mehet a de­koratív névnapi csomagért. My. J. Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 42-36 (23-20). Jó játékkal a számszerűnél lénye­gesen biztatóbb volt a győ­zelem. Ld.: N. Szűcs (19) és Pásztor (16). Serdülő és diák fiú bajnok­ságban: Ceglédi Gimnázium—Nk. Gimnázium 34-10 (18-8). A vendéglátók jobbak voltak a csera nélküli és tartalékos körösieknél. Ld.: Szekeres (6). Ifjúsági női bajnoki és kö­zépiskolás kupamérkőzésen: Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 36-18 (17-9). Ma­gabiztos játékkal. Ld.: Len­gyel Gy. (18) és Kosa (8). • Serdülő és diák leány baj­noki: Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 37-21 (10-8). Ld.: Lengyel B. (20). SZERDAI SPORTMŰSOR Labdarúgás. Ifjúsági sport­telep, 15 óra: Nk. Szakmun­kásképző—Budaörsi Gimná­zium, megyei középiskolás kupamérkőzés. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Kosárlabda. Petőfi iskolai tornacsarnok, 11 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Hódmezővásár­helyi VSE, férfi MNK-mérkő- zés. Tekézés. Kecskemét: No­vember 7. Kupa páros ver­seny. PÉNTEKI SPORTMŰSOR Labdarúgás. Ifjúsági sport­telep, Kinizsi sporttelep és Vági-lakótelepi pálya, 9 órá­tól : városi ünnepi kispályás villámtorna. SZOMBATI SPORTMŰSOR Tekézés. Temetőhegyi te­kecsarnok. 9.30: Nk. Mészá­ros Tsz SK—Battonyai Áfész, NB III-as csapatbajnoki mér­kőzés. issN óm—am gaaykgrBsi Hin&p) Télen is lesz munkájuk rnsam Mozi Villámgyors akció a határban Zsákok az árokparton —ay Négy nap sportműsora Kiváló, élvezetes játék

Next

/
Oldalképek
Tartalom