Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-06 / 261. szám

\ A mi népünk nem tud felejteni Kiállítótermekből Interjú Alekszandr Karaganovval a Szovjet Filmművész Szövetség ügyvezető titkárával latokat, szeretik-e a Szovjet­unióban a magyar filmeket? — Jók a kapcsolataink, 's ebben sokat segítenek a sze­mélyes baráti érzelmek is. Természetesen sokat vitatko­zunk, kritizáljuk egymást, de ezt csak barátok engedhetik meg magunknak. Telt házak előtt ment a Mefisztó, mos! kerül a közönség elé a Redl ezredes és a Vörös grófnő. Nagy késéssel mutatjuk eze­ket, mert a szinkronizálás eléggé elhúzódik. 150 ezer filmvetítőhélyünk van, közü­lük 25 ezer a jó mozi. Ezen­kívül még van 150 ezer klu­bunk, amelyeknek több mint a fele falusi, olyan kis tele­püléseken. ahol nehezére esik az embereknek az olvasás. Ezért nem szokás nálunk a feliratozás. Jó kapcsolatok — ön a kulturális fórum­ra érkezett szovjet delegáció tagja. Mi a véleménye a kép­ző- és alkotóművész munka- bizottságban lezárult viták után a tanácskozásról? — Az európai művészeti életben mindig jelentős sze­repet játszottak a különböző országok kiemelkedő alkotói­nak találkozói, hiszen ilyen­kor kicserélhetjük tapaszta­latainkat, megvitathatjuk a művészeti élet időszerű prob­lémáit. Számos nehéz kérdés adódott. A filmművészettel foglalkozó munkabizottságban például szó esett arról, hogy műhold segítségével építse­nek ki az európai onszágok között közös televíziós csa­tornát, amelynek adásai min-' denütt vehetők. Ezt a magam részéről csak úgy tartom el­fogadhatónak és használható­nak, ha a nyugati kommersz- filmek nem fojtják meg a nemzeti filmgyártást, ha a legkisebb népeknek 4s épp­úgy alkalmuk van sugározni a szputnyikon keresztül, mint a legnagyobbaknak. Körmendi Zsuzsa Gyűjteményes tárlata Érden, a művelődési központban no­vember 11-ig tekinthető meg. Természeti motívumok Bár híre kisebb értékeinél, több okból jelentős festő: tel­jesítménye és hűsége, különös küldetés vállalása révén. A 30-as évek elején végzett a Képzőművészeti Főiskolán utána öt esztendeig Párizsban élt, alkotott. Több száz rajzot készített a clochard-okról. En­nek egyaránt nagy a vizuá’i? és művelődéstörténeti jelentő­sége, hiszen kordökumenttm. Csak a festészetre, a következő műre összpontosít immár öt évtizede. Igazi plein air fes­tőként nyári fényözönben, és gémberedett ujjakkal téli fagy­ban festett az érdi Duna-pai-- ton — mindig a szabadban —, keresve és kifejezve a termé­szeti motívumokat az évsza­kok színikavalkádjában. Fes­tett és fest ma is. Naponta mindig új képet. Szakadatla­nul. folyamatosan. Ebben a? állandó, mindig új élménye­ket eredményező életvitelben kapcsolata rendre bővül a táj­jal, s ez a tavaszra, télre, fel­hőkre, fákra, házakra, embe­rekre kiterjesztett figyelem ötvöződik rajztudásával és fes­tői tapasztalataival. Ez a ké­pesség és magatartás sajátos szemlélete jóvoltából a ma­gyar posztimpresszionizmus kimagasló alakjává eíneli. Mi a hűsége? Az, hogy min­den soproni, balatoni, mátrai festői „kirándulás” meLlett munkásságának fő motívuma Érd lett és maradt. Érdi dom­bok, gyümölcsöskertek, a mi­naret, a Duna partja fürdő- zőivel, kőzátonyaival, az őszi erdő, a kert zöld lombözöné- ben sétáló Százéves asszony, felhők és napraforgók — a hétköznapok színes hírei, ame­lyek a festészet ünnepévé ma. Vendégművészek fellépései Zenekari estek Kedves vendégeket fogadott a hét végén Dabas. A kultu­rális fórumra érkezett szovjet delegáció néhány tagja láto­gatott el a nagyközségbe. Közöttük volt Alekszandr Ka- raganov, a Szovjet Filmmű­vész Szövetség ügyvezető tit­kára, aki kérésünkre nyilat­kozott lapunk olvasóinak. Tematikai változások —• Hogyan változott a szov­jet filmművészet helyzete az SZKP legutóbbi kongresszu­sán hozott határozatok óta? — Véleményem szerint so­kat fejlődtek a filmjeink. A múlt évtized közepére tehető, hogy egyre több rendezőnk készített úgynevezett terme­lési filmet, s ezen keresztül igyekezett különféle erkölcsi problémákat megfogalmazni. Ilyen volt például az önök­nél is ismert Prémium, a Régi falak, a Fogadás sze­mélyes ügyben és a Vissza­csatolás című. Azt vizsgálták, hogyan hat a technika, gaz­dasági fejlődés az emberek erkölcsi fejlődésére. A 80-as évek elejére azonban ez már formálissá vált: senki sem tudott újat, maradandót mon­dani. A gondot megérezték a rendezők és a forgatókönyv­írók is. Más témák után néz­tek, természetesen az erkölcsi kérdéskörön belül maradva, mint például A föld ize cí­mű filmben. Ugyanakkor megnőtt az egyéni útkeresés témáját feldolgozó alkotások száma. Többet foglalkoztunk a barátsággal, a szerelemmel, a családdal. Veszélyes tendencia kezdett azonban mutatkozni: ezek a filmek egyre inkább elsza­kadtak az őket létrehívó tár­sadalmi okoktól, környezettől. Mert ugye az életben az nem fordulhat elő, hogy ha az em- bct ázerélmes, akkor sent a munkájára, sem más dologra nem képes gondolni, csakis az érzelmeire. Az életet és az emberi személyiséget széle­sebben kell ábrázolni. Ügy, ahogy azt az - Egyetlenemben, a Magánéletben, a Monológ- bein vagy az Oscar-díjas Moszkva nem hisz a köny- nyeknekben láthattuk. Ebbe a kategóriába tartozik Pavel Csuhraj legújabb filmje, a Kanárikalitka is. Változás történt a háborús filmek készítésében. Koráb­ban főleg a hőstetteket, az ütközeteket vittük filmvászon­ra, most viszont azt kívánjuk megmutatni, milyen hatással van a háború a békés életre. Nemsokára bemutatják önök­nél ennek a gondolatkörnek egyik reprezentánsát, Alek- szej Szimonov Csapat című filmjét. A háború egyetlen napját, 1941. július 22-ét mu­tatja be Az anyajegy. Szól­nom kell Pjotr Todoruvszkij két filmjéről, a Harctéri re­gényről és a Röpke éjszaká­ról. Emberi sorsokat ábrázol a rendező, aki maga is har­colt a második világháború­ban és saját élményeit vitte filmre. A magyar nézők lát­hatták már Elem Klimov megrázó alkotását, a Jöjj és lásd címűt. Hatalmas vitákat váltott ki a moszkvai film- fesztiválon. Este tizenegykor kezdtünk el róla beszélgetni, és reggel hatkor kerültünk agyba. Egyesek — főleg a né­met filmkritikusok — túlsá­gosan naturalistának találták. Valóban éles, erős film, de amit bemutat, az sajnos meg­történt. Átfogó kérdésére adandó válaszomban még egy harma­dik témakörről is kell szól­nom. Van egy új tendencia is nálunk: a régi alkotások újbóli feldolgozása, értelme­zése. Ezek közé tartozik Pamfilov Vassza című film­je, s talán itt kell megemlí­tenem a történelmi filmeket is, amelyek közül külön fel­hívom a figyelmét Szergej Geraszimov Tolsztoj című al­kotására. Nemcsak írta és rendezte, hanem a főszerepet is ő játssza. Meggyőződésem, hogy ezt a rendezést még ta­nítani fogják a filmművészeti főiskolákon. — Az imént említette a háborús filmek újabb értel­mezését. Vajon mi az oka annak, hogy negyven eszten­dővel a háború után is még mindig ilyen gyakori a több évtizeddel ezelőtti események fölidézése? Történelmi gondolkodás — A mi népünk különleges helyzetben van. Minden csa­lád elvesztett valakit a há­borúban, és a sebek nem gyógyulnak. Nem tudunk fe­lejteni. Jancsó Miklós mond­ta egyszer, hogy napjainkban az atombomba a fejünk fölött lóg. Számunkra az a legfonto­sabb, hogy egyenlőek legye- ftéfc az erőviszonyok, hiszen nem számíthatunk az ellenfél jóságára. Azért készítünk olyan filmeket, amelyek be­mutatják népünk tragédiáját, hősiességét, bátorságát és bá- kevágyát, hogy megtanítsuk az embereket a történelmi gondolkodásra, s arra, milyen veszélyeket rejt magában, ha felejtünk. — Elégedett a szovjet fil­mesek munkáival? — Sajnos, túl sok rossz film készül nálunk. S ami a legfurcsább: nemegyszer jó­ból lesz azzá. Mi mindenki­nek megadjuk a lehetőséget a bemutatkozásra. Évente 150 kezdő rendező fejezi be a for­gatást, s közülük mindössze 15—20 váltja be a hozzá fű­zött reményeket. Gyakran tar­tok előadást a mozinézőknek, és olyankor mindig megkér­dezik tőlem, miért adunk pénzt a rossz filmekre. Véle­ményem szerint vállalnunk kell a rizikót, hisz gyakorta előfordult már. hegy későbbi nagy rendezőknek csapni- valóak voltak az első film­jeik. — Milyennek tartja a ma­gyar—szovjet filmes kapcso­November 8-án Dmitrij Bas­kíron szovjet zongoraművész, a moszkvai konzervatórium tanára lép fel a Zeneakadé­mián. Hangversenyén Schubert Tíz dalának Liszt-átiratát és Brahms f-moll szonátáját tol­mácsolja. Az egyesült államokbeli Juillard vonósnégyes novem­ber 10-én koncertet ad a Ze­neakadémián. A kamaraegyüt­test 1946-ban William Schu­mann, a Juillard zeneiskola elnöke alapította, tagjai ott dolgozó tanárok voltak. Re­pertoárjuk négy évszázad mu­zsikáját öleli fel. A budapesti hangversenyen két Beethoven- mű csendül fel előadásukban. November 11-én a Zeneaka­démián Roelof van Driesten holland karmester dirigál a Budapesti Filharmóniai Társa­ság Zenekarának koncertjén. A műsorban Rohmann Imre zongoraművész közreműködé­sével Bach D-dúr szimfóniája, Mozart F-dúr zongoraversenye és Beethoven VI. szimfóniája hangzik el. November 15-én a MÁV-szimfonikusokat vezény­li, közreműködik Kálmán Zol­tán klarinétművész. Ekkor Bach h-moll szvitje. Mozart A-dúr klarinétversenye és C- dúr (Jupiter) szimfóniája csen­dül fel. Hans Pischner NDK-beli csembaló- és zongoraművész november 17-én lesz Budapest vendége, a Zeneakadémián ad önálló estet. A nemzeti dí­jas művész 1963 óta a Berlini Állami Operaház zenei inten­dánsa. Szépen magyarul — szépen emberül Az arany színei és értéke Az arany színe sárga — ezt mindenki tudja. Sőt régebbi nyelvünk is bizonyít, hiszen a sárarany szavunk előtagja is pontosan ezt a színt jelenti Nem is beszélve Petőfiről, aki így ír: „Arany kalásszal ékes rónaság...” Más szavakkal: az érő búza színe is olyan mint az aranyé. Vannak azonban olyan kö rülmények is, amikor mind szóban, mind írásban nem az arany — a szó legszorosabo értelmében vett — színét emel jük ki, hanem az értékét. Kü­lönösen az újságok nyelvében gyakorid Az ilyen kifejezések­ben az ereded szín elmarad és helyette egy másikat hasz­nálunk. Maga az arany szó megmarad, csak éppen a je­lentése lesz más — pontosab­ban a „színhatás’’ következ­ményeként. Tehát: egy-egy ország (esetleg kontinens) gaz­dasági életét meghatározó ter­mék. Pontosan nem neveztük meg a tárgyat, hanem körül­írtuk, és így képszerűbbé tet­tük beszédünket. Maradjunk azonban az arany­nál! Ha zöld aranyról hallunk, akkor bizonyára nem a rozs- dásodás jut eszünkbe, hanem az értékes fát adó gazdag er­dő. A fekete arany Brazilt legfőbb kiviteli cikke, közért­hetően: a kávé. Az arab or­szágok gazdasági életének leg­főbb alapja a barna arany vagyis a kőolaj. A trópusi vi dékeknek is van „aranykin cse”: a fehér arany, más sza vakkal: a gyapot. Szinte az egész színskála jellemző az aranyra. Előfordul az is, hogy országonként mást jelöl ugyan­az a szín. így például Finnor­szágban a zöld arany a fát. Azerbajdzsánban pedig a teát jelenti. Megesik, persze, a „színté­vesztés” is, mégpedig igen ér­dekes módon. Egyik megyei napilapunkban olvastuk: „A sárga arany." Hogyan beszél­hetünk színtévesztésről, hi­szen az arany színe valóban sárga? Csakhogy a cikkben szó sincs az aranyról, hanem egy olyan terményről, amelr sárga is, értékes is: a kukori­cáról. A szín meghatározásá­ra nagyon ügyelnünk kell: vagy a színt emeljük ki, vagy az értéket, de a kettőt sem­miképpen sem. Elvégre kettő közül nem emelhetünk ki ket­tőt. Ez stílusunk rovására megy. Egy-egy szép vagy hang­zatos kifejezés keresése köz­ben könnyen megeshet, hogy csak egy hétköznapira, félre- érthetőre, semmitmondóra bukkanunk. A felsoroltakon kívül alkal­manként használhatunk más kifejezéseket is. Ezek inkább egyéni alkotások, széles kör­ben aligha ismeretesek. Sok­szor külön magyarázat is szük­séges a megértésükhöz. Pél­dául a kék arany a jó leve­gőt jelenti (közben utalás tör­ténik az ég színére is). Bi­zony, a szennyezett levegőjű helységek lakói igen értékes­nek érzik a tiszta levegőt. Oly­kor a már megszokott magyar ezüst (alumínium) kifejezés helyett haHhatjuk a fehér arany kifejezést is. Hogy élet­képesnek bizonyulnak-e ezek a jelzős szerkezetek, azt még korai lenne megmondani, hi­szen meglehetősen újak. Fel­tehetően. És az is valószínű hogy hozzájuk hasonlóak da- kulnak majd a jövőben is. M. U gasztosulnak. Ez az átválto­zás nemcsak a táj. Érd rajz) leírása, hanem festői transz pozíciója, annak érzékeltetése hogy az egyszerű dolgok, je­lenségek csodálatosak. A má­jus színöltönyében pompázó mező, erdei fasor, rozsdás-rőt októberi levélszőnyeg. Minden ami az új hajnalon új vizuális eseményként tárulkozik fel a figyelésben érzékeny, az áb rázolásban fáradhatatlan fes­tő előtt. Ez a képesség és oda T adás olyan értékrendet épít, amelynek lényege, hogy Sze pes Gyula nemcsak megörökí­ti az érdi környezetet, hanem meg is szenteli azt a festészet eszközeivel, mint Zebegény* Szőnyi István, a Badacsonyt Egry Józlsef, Csendéletek, portrék Rajzi felkészültsége révén remek portrékat is festett, fő leg önmagáról, továbbá Do­monkos Béla szobrászművész ről és tanítványáról, Szigeth Gabrielláról. Ebből a sorozat­ból kiemelkedik Napraforgós önarcképe, ahol a sárga tó­nusok a nyár bőségét is érzé keltetik, az élet feltartóztat hatatlan erejét, érett nyugal­mát. Minden alkotásának kó zös erénye és egyben magas­lata a közvetlenség, a motí­vumgazdagság, a természettel kötött szövetség, a mindig friss élmények hálózata. Virág- csendéletein is azt érezzük, hogy a májust, az augusztust kötötte, köti csokorba. Vala­mit hozzáad meg a tájból, élei­ből, a létezésből. Hiánytalanul, harmatos finomsággal. Taiáh a legizgalmasabb a Feleségem szobája című festménye, ahol a tónusok érzelmeket és együttérzést fejeznek ki; a tár­gyi környezet rendkívül érzé-' kény és kombinált társításá­val. Ez a képe nemcsak gyö­nyörködtet, hanem átmelegiti a szemlélő lelkül.etét. A lokálpatrióta Szepes Gyula érdi patriotiz­musa különleges, bővelkedik a küldetés önzetlenségében. Évtizedekig tanított is itt, is- kólában, a művelődési köz1- pontban. Több oktatási intéz­ménynek adományozott is ké­peket és életművének egy ki­emelt értékű részét a közel­jövőben Érd városának adja. Sok egykori tanítványa ma már festő, grafikus. Ezért ’s tisztelték meg kiállításának megnyitóját az érdiek és má­sok is, például Goda Gábor író. Losonci Miklós MOZIMŰSOR november ABONY 7— 9: Az élet muzsikája (este) 9—10: őz, a csodák csodája (du.) 10—11: Zugügyvéd zavarban* (este) ÍZ: Lombhullás BUDAÖRS 7—10: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) 10— 12: A hótündér (du.) 11: Nocturne (este) 12: Orvosnők* CEGLÉD, Kamaraterem 7—10: Dióbél királyfi (du.) Fekete gyémántok I—II. (este) 11— 13: A mindent látó királylány (du.) 11—12» Juliette sorsa* (este) 13: Bob herceg (este) CEGLÉD, Szabadság 7—10: Vadállatok a fedélzeten (du.) Végre, vasárnap* (este) 11— 13: Dot és a kenguru (du.) Pucéran szabadon* (este) DABAS 7: Orvosnők* 9— 9: Nős agglegény 10—11: Megfelelő ember kényes feladatra** DUNAHARASZTI 7— 9: Egy kicsit én, egy kicsit te* (este) 9—10: A csodálatos asztalos (du.) 10—12: Jesse James balladája* (este) DUNAKESZI, Vörös Csillag 7—10: A csigakirály (du.) 7— 9: A házibuli folytatódik (este) 10—11: Jöjjön el egy kávéra hozzánk (este) DUNAKESZI, József Attila 7: Ballada a katonáról 11: Esküvő* 13: Eltűntnek nyilvánítva ÉRD 7: Az első tanító 9—11: Ä XX. század kalózai (du.) 10—11: A profi** (este) 12— 13: Az elveszett frigyláda fosztogatói* fót 7—10: Kesztyűbe dudálni (du.) 7— 9: Átlagemberek* (estei 10— 12: Az élet muzsikája (este) 13: Kacor király (du.) GÖDÖLLŐ, 7—10: Keménykalap és Krumpliorr (du.) Titokban Hongkongban (este) 11— 13: Az emberevő medve (du.) GYAL 7— 8: Megfelelő ember kényes feladatra** (este) 9—11: Noé bárkája (du.) 9: Az álarcos lovas legendája (este) 10— 12: Az utolsó metró* (este) KEREPESTARCSA 7— 8: Sok pénznél jobb a több** 9—10: Éljen D’Anagnan! (du.) Átverés** (este) 11— 12: Redl ezredes I—n.** 7-TÖL 13-IG MONOR 7— 8: Redl ezredes I—n.** 9—10: Elveszett egy kékszemű (du.) 11— 12: Végre, vasárnap* 13: Juliette sorsa* (du.) Haiálcsapda** (este) NAGYKATA . 7— 9: Zugügyvéd zavarban* (este) 8— 10: Vitya Iskolába megy (du.) 10— 12: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) NAGYKÖRÖS, Arany János 7— 8: Britannia Gyógyintézet** 9— 10: Panda maci kalandjai .(du.) Kicsi és pici* (este) J * 12— 13: Jim Craig ’ 7—10: Panda maci kalandjai (du.) Kicsi és pici* (este) 12—13! Jim Craig NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 7—10: Halálos tévedés (du.) 7: Dühöngő bika* (este) 8: Florida a Paradicsom (este) 9—10: Hair* (este) 11— 12: Manhattan* PILISVÖRÖSVAR 7— 8: Nevem: Senki 10—11: A medvevadász* (este) POMÁZ 7— 9: Androidok lázadása* 10—11: Ez Amerika** RÁCKEVE 7— 9: Fantom az éjszakában** (este) 9—10: Kiskacsa a magaslesen (du.) 10— 12: Bátorság, fussunk!* (este) SZENTENDRE 7—10: Kriszta születésnapja (du.) 7— 8: Bátorság, fussunk! (este) 9—10: Grog* (este) 11— 13: A csodálatos asztalos (du.) Hurrikán* (este) SZIGETSZFNTMIKLÓS 7— 8: Csatár a pácban* 9—10: A púpos lovacska (du.) Éden boldog- boJdogtalannak*** (este) 11—12: Egy kicsit én, egy kicsit te* TAPIÓSZE! E 7—9: Az e’veszett frigyláda fosztogatói* 10—11: Cicák és titkárnők VÁC, 7—10: Kutyalagzf (du.) 7— 9: Finom kis bordély (este) 10— 13: A házibuli folytatódik 11— 13: Süsü, a sárkány (du.) VECSÉS. 7— 8: Seriff az égből 8— dl: A rárlánv és bél dalia (du.) 9— 10: A zsaru nem tágít (este) 11—12: Thokban Hongkongban (este) • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. Az áj filmek részletes ismertetése a Mozgó Képekben. . Érd festőművésze, Szepes Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom