Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-06 / 261. szám

1985. NOVEMBER 6., SZERDA Megszavazták a településfejlesztési hozzájárulást m k Önkéntes felajánlások lámádon A településfejlesztési hozzá­járulás vitája arra is választ ad, hogy milyen a lakosság és a tanács közötti viszony. Ahol sikerül olyan célokat felvázol­ni, olyan fejlesztési elképzelé­seket ajánlani, amelyek élve­zik az állampolgárok túlnyo­mó többségének a támogatá­sát, ott nyilvánvaló, hogy élő, más kérdésekben is megnyug­tató a kapcsolat. Hemádom ez a helyzet. Most mégis olyan zavaró körülmények közepet­te kellett dönteni a fakóról, amely egy kissé bizonytalan­ná tette a tanácsi vezetést. Beavatkoztak — Onnan kell kezdenem, hogy két évvel ezelőtt önerős gázprogramot hirdettünk, amelyet a lakosság örömmel fogadott — mondja Zsadányí Lászlóné tanácselnök. — A tagoknak 22 ezer forintot kel­lett befizetniük, a tanács pe­dig vállalta, hogy ebből a pénzből megépítteti a gerinc­vezetéket. Ahogy az elkészült, attól a pillanattól kezdve magánügyévé vált a továb­bi munkák elvégzése, a szük­séges engedélyek, a szabályo­zó és a mérőóra beszerzése, felszereltetése. A lakosság mindent megtett, ami rajta múlott, a TIGAZ gödöllői ki- rendeltsége azonban — bár jó előre tudott róla — se mé­rőt, se szabályozót, se szak­embert nem volt képes adni a bekötésekhez. — Már a nyáron látszott, hogy baj lesz, majd elérke­zett október közepe, a fűtési szezon kezdete, s még mindig nem történt semmi — foly­tatja a tanácselnök. -*• Az érdekeltek ráköltöttek további 60—80 ez;er forintot, a veze­ték nyomás alatt volt, jött a hideg, de a gáz nem jutottéi a fogyasztókhoz. Közbe kel­lett lépnünk. Olyan feladatot kellett átvállalni a lakosság­tól, amelyben nem a tanács az illetékes, de nem nézhet­tük tétlenül, hogy 200 csa­lád — az első ütemben eny- nyien .kapnak gázt — fűtés nékül maradjon. Minden kö­vet megmozgattunk, míg vég­re sikerült azt az ígéretet ki­csikarni, hogy november 15- Ig elvégzik az elmaradt mun­kákat. A TIGÁZ indokai rész­ben elfogadhatóak, meg is értjük őket, de hogyan ma­gyarázzuk meg azoknak az em­bereknek, akiket nem érde­kelnek a kifogások, egysze­rűen meleget akarnak? — Most már rövidesen rendeződik a helyzet, a köz­hangulat azonban érthetően n*n a legjobb — mondja Zsadányi Lászlóné. — Ilyen szerencsétlen körülmények közjót kellett javaslatot ten­nünk arra, milyen célra köl­tenénk a településfejlesztési hozzájárulást, ha a lakosság megszavazza. Pedig jól elő­készítettünk mindent. Nem a hasunkra csapva ajánlottuk az orvosi rendelő, az anya- és csecsemővédelmi tanácsadó és a két szolgálati lakás épí­tését, hanem úgy, hogy tud­tuk, mindez már régi vágya, jogos igénye a falunak. De ér­dekelhet-e valakit a köz ügye, na fázik? Ez jó cél A lakosság válasza egyér­telmű volt. A tanácstagok az elmúlt hét végéig összegyűj­tötték a szavazatok kétharma­dát, amelynek 90 százaléka helybenhagyta a tanács javas­latát. Akik ellene voksoltak annak, hogy havi 50 forintot fizessenek a fejlesztések tá­mogatására, azoknak a több­sége — szociális helyzetük miatt — amúgy is mentessé­get kapna. A lakosság tehát felsorakozott a tanács mögé és sokan azzal is kifejezték bizalmukat, hogy önként rá­ajánlottak az alapösszegre. Havonta 20 és 100 forint kö­zötti pénzt szánnak arra', hogy a cél mielőbb megvaló­suljon. Tegyük hozzá, hogy ez nemcsak a jó előkészítés­nek, a tanács és a lakosság közötti partneri viszonynak, hanem egy ügyes, politikus húzásnak is köszönhető. A szavazólapon ugyanis szere­pelt egy rubrika, amely lehe­tőséget hagyott az önkéntes felajánlásra. Nem érdemes, értelmetlen volna azt firtatni, hogyan alakulnak a dolgok akkor, ha a tanács munka­társainak nem jut eszébe ez az ötlet. Kalota Ernőné, a hernádi Március 15. Termelőszövetke­zet pénzügyi osztályvezetője az önkéntes adakozók egyike: — Azért döntöttem így, mert az orvosi rendelő meg­építése rendkívül fontos do­log. Nincs olyan ember a fa­luban, akinek előbb vagy utóbb ne lenne szüksége rá, ezért másoknak is ajánlom, hogy hasonlóan cselekedjenek. Valentin Károly, a termelő- szövetkezet erdészeti főágaza­tának vezetője is hasonlóan vélekedik: — Mások helyett nem szól­hatok, de a magam nevében annyit mondok: nagyon sze­retném elérni a tanács által kitűzött célt. Akik adakoz­nak, hasonlóan gondolhatják. A lakosság magatartásának további magyarázata az lehet, hogy bíznak a maguk válasz­totta testületben. Annál is in­kább, mert Hernádnak két esztendeje van megint önálló tanácsa. Azóta aktívabbak az emberek, jobban átérzik a köz ügyeit, mint korábban. Kis faluban Az igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy egy kis falu­ban minden kérdésben, így a településfejlesztési hozzájá­rulás esetében is könnyebb közös nevezőre jutni, mint egy nagyobb településen. Her- nád pedig történetesen egy kis helység. Ez azonban csu­pán adottság, amely önmagá­ban nem magyaráz semmit. Az viszont már többet enged sejtetni, hogy a tanácson máris azon törik a fejüket, miként tudnák mielőbb a la­kosságot tájékoztatni arról, hogy mennyi pénz gyűlt ösz- sze, az hány százaléka a költ­ségvetésnek, s hogy mikortól fogják felhasználni. Kövess László Evek óta készülnek a különféle fémbútorok a szlgetcsépi Lenin Tsz szigetújfalui lakatosüzemében. A Piroska konyhai sarok- garnitúrából havonta mintegy kétszáz hagyja el az üzemet és a közelmúltban megkezdték egy új kerti bútor gyártását is. Fel­vételünkön: Mészáros György hegesztő Veress Jenő felvétele Lépésről lépésre Gödön Ahol az érdekek találkoznak Ha a vendég teszi a meg­különböztetést és felső vagy alsó Gödöt mond Göd-felső vagy Göd-alsó helyett, akkor a helybeliek rendszerint ki­javítják. Egymásközt azon­ban még gyakran használják a megkülönböztetést, s főleg az idősebbeknél játszanak sze­repet ebben az emlékek, az érzelmek. A nagyközségen keresztül haladó kettes számú főútvo­nal mellett szinte teljesen egybeépült már a két telepü­lésrész. A Budapest—Szob vasútvonaltól keletre húzódó rét viszont még emlékeztet a régebbi különállásra. A kö­zepén épült és /tavaly meg­nyílt gödi strand viszont az érdekek találkozásának met­szőpontja. Hőforrás a legelőn A meleg fürdő látogatottsá­gát már az első hetek után korlátozni kellett, »ötvenfokos víz tört fel a mélységből, amit 28 fokosra hűtenek. Ám a mindössze 25-ször 11 méte­res medence befogadó képes­sége nem elégítette ki a szükségleteket. Többek között nem épült gyermekpancsoló, a legkisebbek és az időseb­bek a lábmosóban áztatták magukat, hiányzott a ma már előírt vízvisszaforgató berendezés. A helyzetet látva, a Köjál váci kirendeltsége is közbelépett. Az idén már csak tanuszodaként működhe­tett a fürdő. — Fejleszteni kellene, sze­repeljen nagyobbítása, mo­dernizálása — hangoztatják sokan a VII. ötéves terv kü­szöbén. Szeretnék, ha nem kallódna el kihasználatlanul a föld alatt rejtőző termálkincs. Ügy vélik, hogy bőven meg­térülnének a beruházás költ­ségei itt az országba beáram­ló nemzetközi. turistaforgalom útvonala mellett. Többen em­lékeztetnek arra is, hogy a nagyközség tulajdonképpen üdülőközpont, fél órára, bár­milyen motorizált eszközzel a világvárostól. — A fejlesztés nemcsak helyi érdek — is­mételgetik a lehetőségeket fontolgatva, s arra is számít­va, hogy éppen ezért a fő­város vállalatainak is megér­né itt üdülőket létesíteni. A vágyak és a lehetőségek azonban nem mindig talál­koznak. Egyelőre a tanács kasszájában sincs annyi pénz, hogy ezt a folyamatot gyor­síthatná. Inkább a lépésről lépésre történő előbbre ju­tási kell választania. Sor­rendben fontosabb lesz a kö­zeljövőben néhány olyan gönd megoldása, mint például a lakásépítés szempontjából égetően fontos területrende­Kevés a lakás ' Göd népessége az elmúlt évtizedekben gyorsan növeke­dett. Mostanáig meghaladta a 15 ezret. Ennek következté­ben a telkek szinte teljesen beépültek, a még szabad és kevés magántulajdonban lé­vőkért kétezer forintot is el­kérnek négyszögölenként. A VI. ötéves terv időszakában annak ellenére, hogy majd­nem 500 lakást építettek a családok, még mindig sokan várnak az otthonteremtés le­hetőségére. Az Ideiglenesen bejelentett lakók, az albérlők száma évente 1500—2000, s az állandó lakosok közül mint­egy hatszáz és ezer között mozog az évente tapasztalha­tó igény. Legalább hatszáz telket kellene kiosztani ah­hoz. hogy a lakásgondok az ezredfordulóig megnyugtató módon alakuljanak. A strand és a területrendezés tehát úgy függ össze, hogy új tel­kek kihasítására is csak a Göd-alsó és felső közötti te­rületen lenne mód. A már megtett lépések so­rához tartozik, hogy a stran­dot fenntartó Dunamenti Re­gionális Vízmű Vállalatnál megrendelték a vízvisszáfor- gató berendezést, amire a tanácsnak kétmillió forintja van. — A berendezéseken kívül gyermekpancsolót is építünk — mondja Szíjártó Tibor, a DMRVV szolgáltatási osz­tályvezetője. Jövőre itt még fogadhatjuk a nagyközönsé­get Gáspár Gábor, a nagyköz­ségi tanács végrehajtó bizott­ságának titkára szerint elő­ször belterületté kell majd nyilvánítani a Dunamenti Termelőszövetkezet 12 hek­tárnyi legelőjét, amelyen a szóban forgó rendezés tör­ténhet. Ezután hivatalos szó­val A művelési ág változásának jóváhagyását kell kérni, s a földet is meg kell vásárolni. Ez jó pár millióba kerül ak­kor is, ha a termelőszövetke­zet megérti a helyzetet, s minden valószínűség szerint rááll az alkura. A beérke­zett árajánlatok szerint a A tízszerese is kevés lett volna Busznyi ember utazik naponta A fővárostól alig néhány ki­lométernyire egy meredek domboktól zárt völgyben ked­ves kis falu bújik meg, Pilis- szentiván. S ha a Solymár fe­lől érkezőket egy fennsíkon nem lakótelepi kockaházak égre meredő kéményei fogad­nák, aligha venne észre vala­mit Pilisszentiván életének változásaiból. Hiszen még alig húsz esz­tendeje is különös, zárt tele­pülés volt ez a falu, ahol rit­kaságszámba ment egy-egy idenősülés, s a lányok is csak elvétve választottak szomszéd falubeli vőlegényt. Akkoriban — ahogy a posta előtt egy kö­zépkorú, irhabundás asszony meséli — nem volt veszélyte­len vállalkozói máshonnan Szentivánra járni udvarolni, a betolakodókat gyakran botok­kal várta a falu határában a helyi konkurencia. Bezárt a bánya Mindez ma már a mú'té. A szénbánya 1969-es bezárásával visszafordíthatatlan folyamat indult el itt is. Pilisszentiván ma már csak a legidősebbek számára bányászfalu, kevesen őrzik az évszázados hagyomá­nyokat, s a legendás zártság is a múlté. — Hiába tudjuk, hogy a negyedszázada hozott döntés elhamarkodott volt — magya­rázza Pénzes Gábor, a falu új tanácselnöke, aki nem volt ugyan bányásZj de húsz évet töltött a Pilisvörösvári Ás­ványbánya Vállalatnál, s jól ismeri a környék gondjait. — Pilisszentivánon akkor sem bányásznak többé szenet. An­nak idején egy csapásra eljá­ró lett a fél falu, hiszen sokan éppen azért, hogy a jogfolyto­nosságot s az ezzel járó elő­nyöket megtartsák, bányászati vállalatoknál helyezkedtek el. A budapesti Aknamélyítő Vál­lalat például busznyi emberi visz el dolgozni innen, de még ennél is többen járnak Dorog­ra. Pedig a helyi üzemekben is kell a munkáskéz, igaz, r.em elsősorban a bányászoké. A PEVDI bőrdíszmű üzemében négyszázötven, többségében asszony és lány dolgozik, de itt található a Kőfaragó és Épületszobrász Ipari Vállalat üzeme is. Van, aki nem megy el a fővárosig, mert biztos megélhetést ad a solymári PE- MÜ. Ma már az sem ritfya, hogy a műanyagszakmáiban dolgozó nem visz haza keve­sebbet hónap végén a boríték­ban, mint a bányász, s ez nem az ipar szégyene.,. — A német nemzetiségi ha­gyományok tovább élnek, de a bányászemlékek fakulnak — magyarázza Jfcnzes Gábor. — Ez azonban nemcsak nega­tívumokkal jár. Nagy erőfe­szítések árán sikerült felszá­molni a régi bányászkolóniá­kat, amelyek csaknem napja­inkig konzerválták g század eleji életmódot, a nyomort. S manapság három vendéglátó­ipari egység — italbolt — elé­gíti ki a lakosság igényeit, holott a bányászvilágban en­nek a tízszerese is kevés lett volna. Eljáró falu Arról természetesen lehetne vitatkozni, de most már aligha érdemes, hogy miért pont oda és úgy kellett megyei tanácsi támogatással lakótelepet építe­ni a bányászoknak. Tény, hogy száztizenegy szentiváni s har­mincöt vörösvári bányászcsa­lád jutott itt otthonhoz, ám az egész beruházás mintha csak a régi közmondást akarná pél­dázni, miszerint olcsó húsnak híg a leve. A rendkívül ala­csony pénzügyi keret miatt egyedi fűtéssel és rendkívül rossz minőségben készültek el a házak, s e két hiányosság együtt nap mint nap súlyos helyieteket teremt. Pilisszentiván eljáró falu lett, de azért ne gondoljam, hogy az itteni embereket nem érdekli a lakóhelyük sorsa, magyarázza Pénzes Gábor ta­nácselnök. A településfejlesz­tési hozzájárulást talán sehol az országban nem vélemé­nyeztették' a lakossággal úgy, mint itt. S a szentivániak többsége egyetértett a válasz­tott célokkal. Épüljön tornate­rem a községben és javuljon a járdahelyzet. Hajlandók áldozatra — Nálunk ez utóbbi egyes helyeken úgyszólván létkér­dés. Meredek völgykatlanban fekszik a falu, vannak utcák, amelyek két-három centis hó­esés után már megközelíthe- tetlenek. így azután nem vé­letlen, hogy sokan a kért ezer- forintos hozzájárulásnál töb­bet is felajánlottak. Bizonyították a szentivániak az általános iskola felújításá­nál is, hogy hajlandók áldoza­tokat hozni lakóhelyükért. A solymári PEMÜ négy szocia­lista brigádja — a tagok szentivániak voltak — végezte társadalmi munkában az is­kola villanyszerelését és festé­sét. Évnyitó előtt szinte haj­nalig dolgoztak, hogy elkészül­jenek a nagy munkával. Változik a település képe, ahogy ;.z utóbbi évtizedekben megváltozott Pilisszentiván, s az itt élők élete is. A bányász­falura ma már alig emlékez­tet más, mint a kolónia he­lyett épült lakótelep a Ságvá- ri-hegyen. Móza Katalin rendezés és a beépítési terv legalább egymillió forintba fog kerülni. Ez a strand és kői nyéke fejlesztését szolgál­ná. Kijelölnék a gépkocsipar­kolókat, a sportlétesítmények és a vállalati üdülők helyét. Ezt a körzetet szabadidő- központnak alakítanák ki. Ehhez csatlakozva épülne fel a hatszáz lakásnak megfele­lő területen az új lakónegyed. — Itt ismét a pénzről kell beszélni — mondja a tanács- titkár. — Mégpedig nem ke­vésről. Mert sokba kerül majd a víz, a villany, egyszóval az ezután következő közművesí­tés is. — Mikor lehetne elkezdeni az építkezéseket? — Ha az ügyek jól halad­nak, akkor 1990. táján. A ta­nács évente átlag nyolcvan millió forinttal gazdálkodik. Ez az úgynevezett működési bevételekből, adókból, a gaz­dasági szervezetektől befolyó, úgynevezett megosztott bevé­telekből és évi huszonhét millió forint központi támo­gatásból alakul ki. A lakás­hoz jutás feltételeinek i a vi­tása címén pályázhatunk ezenkívül a megyénél céltá­mogatásra, melyet esetleg kedvezően bírálnak el. Az említett bevételekből termé­szetesen fenn kell tartani az iskolákat, a rend°löket, a közintézményeket. Meg kell valósítani a VII. ötéves terv idejére elhatározott célokat. Kettő a nyolcvanhoz A sürgető feladatok egyike például a Németh László ál­talános iskola éttermének ki­alakítása, mert ott még min­dig órákig tart a gyermekek ebédeltetése. Folyik a község csatornázása, egy-két éven belül Gödöt is bekötik a földgázvezeték-hálózatba, sok még a betonozatlan gyalogút, a poros közút, a kulturális életet bénítja az életveszé­lyessé vált művelődési ház felújítása. Ezek csak kiraga­dott példák a sok közül. Az utóbbi meggyorsításához terü­letfejlesztési hozzájárulást kértek a lakosságtól. Ha meg­szavazzák, ez kétmillió forint­tal segíti a gazdálkodást. — Kettő a nyolcvanhoz. Mennyit segít éz a megol­dásban ? — Enélkül sem bukik meg a programunk — mondja Gáspár Gábor, de lényegesen lassabban valósul meg. A hozzájárulás ebből a szem­pontból jelentős. A gödiek sohasem fukar­kodtak a társadalmi munká­val. az á’dozatvállalással. ha településük közös dolgairól volt szó. A tanácsházán ez ad okot ma a bizakodásra. Kovács T. István Szaporítóanyagok A Gyümölcs- és Dísznövény- termesztési Fejleáztő Vállalat árudáiban megkezdődött az őszi telepítésekhez szükséges szaporítóanyagok árusítása. Ezúttal vírusmentes oltványo­kat, alanyokat is forgalomba hoznak, és több új nemesíté- sű gyümölcsöt kínálnak a kis­kerttulajdonosoknak. Űj gyümölcsfajta a ribisz­ke és a köszméte fajhibridje, a rifeö, amely szerencsésen egyesíti a két gyümölcs tulaj­donságait. Küllemét tekintve inkább a feketeribizlihez áll közelebb. Ize zamatos és sze­désnél a tüskék nem sérte­nek, mert az új fajtának nincs tüskéje. Olyan szedret is áru­sítanak, amely szintén tüske nélküli. A vásárlók régebben nem találtak kellő választék­ban a gyümölcsfatelepeken vírusmentes „anyagot”. A vál­lalat most sokfélét árusít be­lőlük. Nagy előnyük: mivel egészségesek, telepítés után nem fertőzik a területen levő állományt. Az új telepítések­nél különösen jő hasznát ve­szik majd az ilyen gyümöl­csöknek a kistermelői?. Szin­tén vírusmentes .„kivitelben” árusítják néhány cseresznye- és meggyfa ita oltványát és egyes csonthéjas gyümölcsök úgynevezett alanyát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom