Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-05 / 260. szám
Megyei évkönyv Városi, körzeti ünnepség Városi, körzeti ünnepséget tartanak a nagy októberi szocialista forradalom hatvannyolcadik évfordulója alkalmából az i'kladi Ipari Műszer- gyárban november 6-án. Az ünnep jelentőségét Bucsai Lajos, a városi pártbizottság titkára méltatja. A kezdési idő délután negyed három. A beszéd után kitüntetéseket adnak át, majd emlékműsor következik, amelyben közreműködik a műszergyár irodalmi csoportja, a veresegyházi Can- témus énekkar, valamint a Jeszenszky dzsesszbalett. Az iikladi megemlékezés előtt, 13 órakor koszorúzást ünnepséget tartanak Gödöllőn, a Dózsa György úti temető szovjet hősi emlékművénél. ★ Kerepestarcsán ma délután 3 órakor tartják az ünnepi megemlékezést a pártbizottság éjjületében, ahol ebből az alkalomból Horváth László és Horváth Lászlóné népi iparművészek kiállítását nyitják meg, amely szombat és vasárnap kivételével mindennap megtekinthető. Ä megtaiáíának Nagy jutalom Becsületes megtalálót keresünk ... Október 31-én, csütörtök délelőtt 11 óra 20 perc és 12 óra között a kerepestar- csai megyei kórház parkolójában a gödöllői postahivatal egyik dolgozója elveszített 96 500 forintot bőr postai pénztárcában. Az eset úgy történt, hogy a beszállás közben a fehér színű Trabant gépkocsi tetején maradt a pénztárca, s valószínűleg elindulás közben, vagy után esett le az autóról. Ez az összeg 31 ember nyugdíját jelentette, s a balszerencsés postás nagyon sok havi jövedelmét. Kérjük a becsületes megtalálót, akire nagy jutalom vár, az elveszett pénzt adja le bármely postahivatalban. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1985. NOVEMBER 5., KEDD Igény a helyi felemás sfádiéra Gödöllő helyzeti előnyben A televízió, a televíziózás lehetőségei hazánkban még távolról sincsenek kimerítve. A hárommillió előfizető többsége számára a képernyő nem jelent mást, mint a Magyar Televízió két műsorának vételét, illetve a megfelelő vételi helyeken a szomszédos országok televíziós műsoraiba való betekintési módot. A gazdaságilag fejlettebb országokból azért-eljut hozzánk a híre az új technikai megoldásoknak, új rendszereknek, s természetes, hogy mi is megpróbálkozunk azok átvételével. Nemcsak képeket A fejlődés fő irányának most a kábeltelevíziózás terjedését tekintik. Ennek a lehetőségeit vizsgálták, tárgyalták az Agrártudományi Egyetemen postai szakemberek, a kábeltelevíziózás iránt érdeklődő városi — sőt nagyközségi — vezetők. Elöljáróban leszögezhetjük, ami ott végül hangzott el. Nem műszaki kérdés ennek a jövője hazánkban, hanem pénzügyi. Megfelelő fizetőképes keresletet kell teremteni sikeres működéséhez. Gyere hozzánk! Kis felforgatok klubja írtál már verset, mesét, igaz. vagy kitalált történetet? Akkor gyere hozzánk! Nem írtál még, de szeretnéd megpróbálni? Akkor gyere hozzá aki. Ha kedved van írót játszani Nagy Katalin író néni segítségével, gyere hozzánk! A városi könyvtár gyermek- részlegébe. Lehet-e ilyen szíves meghívásnak ellenállni ? Bizony nem. Gyűltek is az iskolások a gyermekkönyvtárba, negyedik osztályostól a középiskola elsőséig minden korcsoportból, csaknem harmincán. Gödöllőtől Galgamáesáig, Do- monytól Túráiig felkerekedtek a gyerekek szüleikkel vagy tanárukkal, hogy megismerkedhessenek Nagy Katalin írónővel, s általa a nagy titokkal, az írás tudományával. Nagy Katalin, a tizennégy kötetes gyerekíró, a Kisdobos szerkesztőségének tagja nagy szeretettel várta a kis írópalántákat. Az első alkalommal roppant fontos feladat volt a klub nevének megválasztása. Záporoztak a szellemesnél szellemesebb ötletek: Íródeák, Betűvető, Tintapacni vagy ABC. Végül is a Toliforgatók elnevezés mellett döntöttek. Az írónő -felolvasta A hindu hercegnő című kórházi témájú történetét, s feladatul néhány gyerek vállalta, hogy otthon folytatja, majd a legközelebbi alkalommal elhozza magával és felolvassa társainak. A többiek feladata pedig az, hogy a kórházzal kapcsolatos élményüket írják le, vagy keressenek más szerzőtől ebben a témában készült művet. Ezentúl minden hónap utolsó keddjén találkoznak, s minden alkalommal .kapnak feladatot. A klubfoglalkozásokon eldöntik egymás írásairól, hogy mit tartanak érdemesnek arra, hogy a Kisdobos vagy a Kincskereső szerkesztőségébe küldjék. Azt is elhatározták, hogy meg is látogatják a Kincskereső szerkesztőségét. Hogy az írónő se maradjon házi feladat nélkül a következő találkozásig, a gyerekek odaadták neki saját kis zses- géiket szigorú bírálatra. Ezeket a gyermekkönyvtár fogja gyűjteni. Felbuzdulva, tele ötletekkel indultak haza a gyerekek, a jövő nagy ígéretei. Ha író nem is válik belőlük, egyvalamire bizonyára megtanítják őket: az olvasás szerete- tére. B. K. Egyáltalán mit értünk kábeltelevízión? A Magyar Posta a nagyközösségi vételi rendszereknek nem tulajdonosa, nincs is pénze arra, hogy gazdaszerepet vállaljon. Ajánlást próbál most kidolgozni arra, hogy egységesen értelmezzük a kábeltelevíziózást. Meghatározza tehát a fogalmakat, valamint műszaki követelményeket állít. Az ajánlást majd kötelező szabvány követi. Válaszolva a kérdésre, a kábeltelevíziózás sok szolgáltatású, széles sávú hálózat. Fő szolgáltatásai a különböző televíziós és rádiós adások vétele, beleértve . a helyi adásokét is, valamint majdan a műholdas műsorok megtekintésének lehetőségét. Ehhez még járulékos szolgáltatások kapcsolhatók. Ilyen lehet például az egyes lakásokból a hőt szolgáltató központokhoz való automatikus visszajelzés. (Ezért vajon a lakó vagy a hőszolgáltató fizessen-e?) De olyan rendszerek is kiépíthetők, melyekben a lakók egymással is beszélhetnek látatlanul, mi több — vajon mennyire messzi jövő ez? ■— képtelefonon. Tervekkel tele Képtelenség lenne ez? Hogy mennyire nem, arról meggyőzően táj ékoztatta az ankét résztvevőit a felkért hozzászólók sorában dr. Mélykúti Csaba, a MÉM Műszaki Intézet továbbképző irodájának vezetője. Elmondta, hogy a konkrét tervekhez még nem jutottak el, de elképzeléseik már eléggé tisztázottak. A városban tavaly alakult meg a kábeltelevíziós bizottság, s azóta többek között számos tapasztalatcserén mérték fel az országos irányzatot. Jártak a gödöllőiek Pécsen, Kecskeméten, Székesfehérváron, Keszthelyen. — Városunkban a 9 ezer lakásból 3800 látszik alkalmasnak a kábeltelevíziózás gyors megvalósítására, s ez a lakosság 40 százalékát érinti. Szerencsés, hogy a lakótelepek egy 3 kilométeres gyűrűben találhatók. Helyzeti előnyöket is «élvezünk, itt található a posta egyik mikrohullámú átjátszóállomása, sok a műszaki szakember. Több mint ezerötszáz agrár-, s harmadannyi egyéb értelmiségi foglalkozású ember él Gödöllőn. Ez is ösztönzője annak, hogy helyi televíziós stúdió kezdje meg működését Szakmai gyakorlat Több vállalatnál, intézménynél készülnek már most is műsorok. Műkedvelők kísérleteznek a videotechnikával. A művelődési központ kulturális eseményei, a Gal- ga mente gazdag közművelődési élete ugyancsak lehetőségeket ígér a városi televíziónak. Várospolitikai cél a helyi események széles körű megis- ’mertetése a lakossággal. A különböző közösségi feladatokhoz mozgósításra, a véleménycserére is hasznos eszköz lenne a kábeltelevíziózás. Milyen nagy szükség lett volna például egy képernyős vitára a településfejlesztési hozzájárulásról ! A fő gond, honnan teremtsenek ehhez pénzt. Tízmillió forintot meghaladó anyagi lehetőség kellene a professzionális megoldáshoz. A szellemi hátteret talán könnyebb megteremteni. További tapasztalatcseréket terveznek már működő stúdiókkal, vi- deoklubot kívánnak szervezni, örülnének, ha a Magyar Televízió kihasználná Gödöllő közelségét. Ifjú rendezőknek, operatőröknek jó lehetőség volna ez a szakmai gyakorlat megszerzésére. Balázs Gusztáv Effolyó ferintocskák Vízcsap áll a park szélén Te úgyis szeretsz olvasni, mondta a gödöllői művelődési ház igazgatóhelyettese, nézd ezt át, tanulságos. A kezembe nyomott egy paksamétát, amelyre cédulát tűztek, azon pedig ez áll nagy piros betűkkel: VÍZ. Csöndesebb esti órákban azóta többször átnyálaztam a paksamétát. Ahogy újból és újból elolvastam a tanács műszaki, művelődési osztályának, a Városgazdálkodási Vállalatnak, a pártbizottság egyik munkatársának címzett leveleket, helyszíni szemlékről készült jegyzőkönyveket, mindinkább erősödött benngm a felismerés: megfejtettem a nemzetközi helyzet sokszor emlegetett bonyolultságának rejtélyét. Más csöndes estéken azon szoktam tűnődni, miért nem képesek megegyezni a nézet- eltérésekbe, sőt háborús csetepatéba keveredett országok vezetői. Üljenek össze, beszéljék meg a problémákat, egyezzenek ki, és kész. Az államvezetői székben okos emberek üldögélnek, gondolom, képesek megérteni a másik érveit, s arra is, hogy kölcsönös engedményekkel lehetővé tegyék népeik békés egymás mellett élését. így véltem, gyermeteg gondolkodásmódról téve tanúbizonyságot. Erre jöttem rá a VlZ felcímű paksaméta többszöri elolvasása után. Mit tartalmaz az a paksaméta? Nyilván mindenki kitalálta már, a vízzel kapcsolatos leveleket. A művelődési ház közelében áll egy vízcsap, annak a közelében egy szobor, amelyet zöld parkocska vesz körül. A Városgazdálkodási Vállalat emberei a zöld füvet gondosan ápolják, ami egyebek között annak locsolását jelenti. Amikor itt az ideje, rákötik a vízcsapra a tömlőt, kinyitják a csapot, locsolják a füvet. Nekik ez a dolguk, ezért fizetik őket. Fizetni a vízért is kell. Mivel a szobor mellett álló vízcsap a művelődési központ hálózatára van kötve, a számlát természetesen az intézménynek nyújtják be. Tudvalevő, hogy a ház nem dúskál forintokban, a költségvetést kiegészítendő igyekeznek mindenféle lehetőséget kihasználni anjmgiak előteremtésére. A meglevőket pedig a lehető legésszerűbben felhasználni. Ebből logikusan következik, hogy el keM jutniuk a vízcsaphoz, ahol évente több ezer fórint folyik el. Amikor erre rájöttek, úgy gondolták, megbeszélik a dolgot az illetékesekkel. Ez nem ígérkezett körülményes feladatnak, hiszen fenntartójukról, a tanácsról, s annak egyik vállalatáról van szó. Az első lépés igazolni látszott derűlátásukat. A tanács műszaki osztálya felülvizsgálta a művelődési központ körüli park fenntartásához felhasznált vízmennyiség elszámolásának módját, megállapította a locsolandó felület nagyságát, a locsolási norma figyelembevételével az évente szóba jöhető díjat, s kérte a művelődési házat, a számlát küldje meg a VGV-nek. A műszaki osztály szerint évi húszezer forint térítéséről lehet szó. A vállalat válaszában azt írta, hogy 1234 forint elszámolása várható. (Ez a pontosság mindenesetre meglepő, hiszen a csapon nincs vízóra, amely mérné az elhasznált mennyiséget, a műszaki osztály is csak tapasztalati adatokról szól.) Amiről eddig szóltunk, az a múlt év végén, illetve az idén januárban történt. Eme két levél kelte előtt és között számos másik is készült, nem kevésbé jegyzőkönyv, helyszíni szemle, javaslatok egyeztető tárgyalásokra, indítványok a mindkét Szemeivé y az a 11 >kból A Központi Statisztikai Hivatal Pest Megyei Igazgatósága ez évben is megjelentette a megyei adatokat tartalmazó évkönyvét. Ebben a megfigyelt termelőágak és a lakosság életkörülményeit jellemző területek adatai idősorban és különböző csoportosításban éppúgy megtalálhatók, mint településenkénti bontásban. Az évkönyvből megtudható többek között, hogy a megyében tavaly a lakosság száma 984 ezer volt, ebből 483 ezer a férfi és 501 ezer a nő, s közülük mennyien kötöttek házasságot és hányán bontották azt fel. Hírt ad a fontosabb beruházásokról, az ipari termelés értékéről, összetételéről, foglalkoztatottainak számáról, energiafelhasználásáról. Az elmúlt évben az építőipar 1190 lakást épített és adott át, korszerű szerkezettel készült többszintes lakóházakban. A lakosság élelmiszerfogyasztásához, valamint az ipar nyersanyagigényéhez szükséges termékeket a mező- gazdaság 535 hektáron termelte meg. A megye szarvasmarha-állománya 112 ezer, sertés- állománya 500 ezer darab volt az elmúlt év végén. Tájékoztatást ad az évkönyv a megye úthálózatáról, a gépjárműállományról: az adatokból kitűnik például, hogy a magántulajdonban • levő személygépkocsik száma az utóbbi négy évben csaknem 40 ezerrel emelkedett. Ismertetést nyújt a lakosság infrastrukturális intézményekkel történő ellátottságáról is, így az üzlethálózat és a szolgáltatóhálózat alakulásáról. Az elmúlt év végén 2865 bolt és 1094 vendéglátóhely üzemelt a megyében, amelyek együttesen 32 839 millió' forint forgalmat bonyolítottak le 1984-ben. Az értékadatok mellett mennyiségi adatok is bemutatják, hogy mennyi tartós fogyasztási cikket, tüzelő- és építőanyagot, kulturális cikket vásároltak a megye boltjaiban. Az itt élő lakosság a különféle szolgáltatásokat 1096 felvevőhelyen rendelhette meg és több mint 14 ezer kisiparos elégítette ki a javító-karbantartó munkák Iránti igényüket. A megye lakásállománya 6581-gyel gyarapodott az elmúlt évben, amelynek 95 százaléka magánerőből épült, ezek több mint kétötöde 3 és többszobás. Emellett még elkészült 1159 üdülő ebben az időszakban. A számokból kiolvasható, hogy tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása: nőtt a felnőtt és gyermekorvosi körzetek és a betegeket ellátó orvosok száma, ezen belül is a gyermekkörzeti orvosi ellátás fejlődött erőteljesebben. A működő kórházi ágyak mintegy 170-nel gyarapodtak, így tavaly már 4574 ágy segítette a betegek gyógyítását. Fejlődött a gyermekintézményi ellátottság is, a megye 91 bölcsődéje 4212 hellyel, 392 óvodája 33 114 hellyel várta az elmúlt évben a gyermekeket. Az általános iskolák adatai ugyan az utóbbi években kialakult feszültségeket tükrözik, de az ellátottságot jellemző különféle mutatószámokból megállapítható, hogy a folyamatosan növekvő tanulóiét-1 szám ellenére az oktatás feltételei nem romlottak. Az elmúlt 4 év alatt az osztálytermek száma 421-gyel,* a tanerőké 866 fővel gyarapodott. Mindezek csupán rövid szemelvények az évkönyvben szereplő adatokból, ezenkívül még számos területről kaphatunk információt a megye társadalmi, gazdasági, kulturális életéről. Magyar Ifjúság” Kupa Ä negyedük egyetemista A sportág szerelmesei a kispályás labdarúgásban találták meg azt a formát, amelyben minél többen, tömegsport- szerűen be tudnak kapcsolódni a legnépszerűbb labdajáték űzésébe. Egyre több településen rendeznek bajnokságot a baráti közösséggé szerveződő csapatoknak. Villámtornák, különböző kupák is jó alkalmat teremtenek a testedzésre, ami végső soron a fő célja a kispályás versenykiírásoknak. félnek megfelelő megoldásokra, kérdések, javaslatok, kezdeményezések. Ahogyan komoly ügyhöz illik, bizottságot állítottak fel, amely helyszíni szemlét tartott. Ez azonban nem sokat ért, hiszen az egyik legfontosabb fél, a Városgazdálkodási Vállalat nem küldte el képviselőjét. Ez persze korántsem jelenti, hogy a vállalat ne törődne a vízzel. Az egyik dokumentumból megtudhatjuk, hogy évente locsolási naplót vezetnek, melyben igazoltatják a művelődési központ megbízottjával a locsolás megtörténtét, méghozzá három példányban. A műszaki adatok, normák és a naplóbejegyzések alapján a művelődési központ kiállítja a számlát a VGV-nek címezve, amely ezt a tanács műszaki osztályának nyújtja be kifizetés végett, olvashatjuk még a dokumentumban. ■■■■ Így ment a levelezgetés, jegyzőkönyvek felvétele, helyszíni szemle hónapokon keresztül. Most ismét itt az ősz, locsolni már nem kell, az ügy azonban még nincs rendezve. Egy esztendő pergett el, anélkül, hogy sikerült volna megállapodni. Olyan embereknek, akik személyesen ismerik egymást, sőt ugyanaz a szerv a fenntartójuk. Én pedig balgán úgy hittem, az ilyesmi ellenséges nemzetek között is lehetséges, amelyeknek a vezetői ezer kilométerre laknak egymástól, nem ismerik egymás nyelvét, más a kultúrájuk, az eszméjük, a világnézetük. K. P. A városi sportfelügyelőségen hallottuk, a körzetben is jó visszhangra talált a Magyar Ifjúság című lap felhívása, amelyben országos versenyt hirdetett a szerkesztőség által felajánlott kupáért. Egy híján húsz csapat nevezett és fizette be a részvétel költségét Gödöllőről és a körzet más településeiből, öt együttes az Agrártudományi Egyetem hallgatóiból alakult. A nevezők magas száma sem érdektelen. Ez majd a megyei döntőn nyom sokat a latban. Ott ugyanis 16 csapat küzd a továbbjutásért. A körzeti legjobbak, valamint abból a körzetből még egy csapat, amelyikben a legtöbben neveztek. A megyei döntő március 26—29. között lesz Százhalombattán. Március 21-ig kell a körzetekben, így Gödöllőn is befejezni a versenyt. Mint Tompa Ferenc előadó elmondta, három ötcsapatos és egy négycsapatos csoportban vívják a selejtezőt. A mérkőzések kétszer 25 percesek és saját versenyszabályzat érvényes azokra. A csapatokban négy játékos léphet egyszerre a pályára. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Póló-klub, szabadfoglaliko- zás. Oktatófilmek vetítése, a Karikás iskolának, 11 órakor. Osztályfőnöki óra az Enkel iskola 5. osztályos tanulóinak, 12 órakor. Lechner ödön-emlékkiállí- tás, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Zsolnay-kerámia a Kampis- gyűjteményből, megtekinthető az előtérben. Az elveszett frigyláda fosztogatót. Színes, amerikai kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) 1
