Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

Megyei évkönyv Városi, körzeti ünnepség Városi, körzeti ünnepséget tartanak a nagy októberi szo­cialista forradalom hatvan­nyolcadik évfordulója alkal­mából az i'kladi Ipari Műszer- gyárban november 6-án. Az ünnep jelentőségét Bucsai La­jos, a városi pártbizottság tit­kára méltatja. A kezdési idő délután negyed három. A be­széd után kitüntetéseket ad­nak át, majd emlékműsor kö­vetkezik, amelyben közremű­ködik a műszergyár irodalmi csoportja, a veresegyházi Can- témus énekkar, valamint a Jeszenszky dzsesszbalett. Az iikladi megemlékezés előtt, 13 órakor koszorúzást ünnepséget tartanak Gödöllőn, a Dózsa György úti temető szovjet hő­si emlékművénél. ★ Kerepestarcsán ma délután 3 órakor tartják az ünnepi megemlékezést a pártbizottság éjjületében, ahol ebből az al­kalomból Horváth László és Horváth Lászlóné népi ipar­művészek kiállítását nyitják meg, amely szombat és vasár­nap kivételével mindennap megtekinthető. Ä megtaiáíának Nagy jutalom Becsületes megtalálót kere­sünk ... Október 31-én, csü­törtök délelőtt 11 óra 20 perc és 12 óra között a kerepestar- csai megyei kórház parkolójá­ban a gödöllői postahivatal egyik dolgozója elveszített 96 500 forintot bőr postai pénz­tárcában. Az eset úgy történt, hogy a beszállás közben a fe­hér színű Trabant gépkocsi te­tején maradt a pénztárca, s va­lószínűleg elindulás közben, vagy után esett le az autóról. Ez az összeg 31 ember nyug­díját jelentette, s a balszeren­csés postás nagyon sok havi jövedelmét. Kérjük a becsü­letes megtalálót, akire nagy jutalom vár, az elveszett pénzt adja le bármely postahivatal­ban. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1985. NOVEMBER 5., KEDD Igény a helyi felemás sfádiéra Gödöllő helyzeti előnyben A televízió, a televíziózás lehetőségei hazánkban még távolról sincsenek kimerítve. A hárommillió előfizető több­sége számára a képernyő nem jelent mást, mint a Magyar Televízió két műsorának vé­telét, illetve a megfelelő vételi helyeken a szomszédos orszá­gok televíziós műsoraiba való betekintési módot. A gazdasá­gilag fejlettebb országokból azért-eljut hozzánk a híre az új technikai megoldásoknak, új rendszereknek, s természe­tes, hogy mi is megpróbálko­zunk azok átvételével. Nemcsak képeket A fejlődés fő irányának most a kábeltelevíziózás ter­jedését tekintik. Ennek a le­hetőségeit vizsgálták, tárgyal­ták az Agrártudományi Egye­temen postai szakemberek, a kábeltelevíziózás iránt érdek­lődő városi — sőt nagyközsé­gi — vezetők. Elöljáróban le­szögezhetjük, ami ott végül hangzott el. Nem műszaki kérdés ennek a jövője hazánk­ban, hanem pénzügyi. Megfe­lelő fizetőképes keresletet kell teremteni sikeres műkö­déséhez. Gyere hozzánk! Kis felforgatok klubja írtál már verset, mesét, igaz. vagy kitalált történetet? Akkor gyere hozzánk! Nem írtál még, de szeretnéd meg­próbálni? Akkor gyere hoz­zá aki. Ha kedved van írót ját­szani Nagy Katalin író néni segítségével, gyere hozzánk! A városi könyvtár gyermek- részlegébe. Lehet-e ilyen szíves meghí­vásnak ellenállni ? Bizony nem. Gyűltek is az iskolások a gyermekkönyvtárba, negye­dik osztályostól a középiskola elsőséig minden korcsoport­ból, csaknem harmincán. Gö­döllőtől Galgamáesáig, Do- monytól Túráiig felkerekedtek a gyerekek szüleikkel vagy tanárukkal, hogy megismer­kedhessenek Nagy Katalin írónővel, s általa a nagy ti­tokkal, az írás tudományá­val. Nagy Katalin, a tizennégy kötetes gyerekíró, a Kisdobos szerkesztőségének tagja nagy szeretettel várta a kis írópa­lántákat. Az első alkalommal roppant fontos feladat volt a klub nevének megválasztása. Záporoztak a szellemesnél szellemesebb ötletek: Íródeák, Betűvető, Tintapacni vagy ABC. Végül is a Toliforgatók elnevezés mellett döntöttek. Az írónő -felolvasta A hin­du hercegnő című kórházi témájú történetét, s feladatul néhány gyerek vállalta, hogy otthon folytatja, majd a leg­közelebbi alkalommal elhozza magával és felolvassa társai­nak. A többiek feladata pedig az, hogy a kórházzal kapcso­latos élményüket írják le, vagy keressenek más szerző­től ebben a témában készült művet. Ezentúl minden hónap utol­só keddjén találkoznak, s minden alkalommal .kapnak feladatot. A klubfoglalkozá­sokon eldöntik egymás írá­sairól, hogy mit tartanak ér­demesnek arra, hogy a Kisdo­bos vagy a Kincskereső szerkesztőségébe küldjék. Azt is elhatározták, hogy meg is látogatják a Kincskereső szerkesztőségét. Hogy az írónő se maradjon házi feladat nélkül a követ­kező találkozásig, a gyerekek odaadták neki saját kis zses- géiket szigorú bírálatra. Eze­ket a gyermekkönyvtár fogja gyűjteni. Felbuzdulva, tele ötletekkel indultak haza a gyerekek, a jövő nagy ígéretei. Ha író nem is válik belőlük, egy­valamire bizonyára megtanít­ják őket: az olvasás szerete- tére. B. K. Egyáltalán mit értünk ká­beltelevízión? A Magyar Pos­ta a nagyközösségi vételi rendszereknek nem tulajdono­sa, nincs is pénze arra, hogy gazdaszerepet vállaljon. Aján­lást próbál most kidolgozni arra, hogy egységesen értel­mezzük a kábeltelevíziózást. Meghatározza tehát a fogal­makat, valamint műszaki kö­vetelményeket állít. Az aján­lást majd kötelező szabvány követi. Válaszolva a kérdésre, a kábeltelevíziózás sok szol­gáltatású, széles sávú hálózat. Fő szolgáltatásai a külön­böző televíziós és rádiós adá­sok vétele, beleértve . a helyi adásokét is, valamint majdan a műholdas műsorok megte­kintésének lehetőségét. Ehhez még járulékos szolgáltatások kapcsolhatók. Ilyen lehet pél­dául az egyes lakásokból a hőt szolgáltató központokhoz való automatikus visszajelzés. (Ezért vajon a lakó vagy a hőszolgáltató fizessen-e?) De olyan rendszerek is kiépíthe­tők, melyekben a lakók egy­mással is beszélhetnek látat­lanul, mi több — vajon mennyire messzi jövő ez? ■— képtelefonon. Tervekkel tele Képtelenség lenne ez? Hogy mennyire nem, arról meggyő­zően táj ékoztatta az ankét résztvevőit a felkért hozzá­szólók sorában dr. Mélykúti Csaba, a MÉM Műszaki Inté­zet továbbképző irodájának vezetője. Elmondta, hogy a konkrét tervekhez még nem jutottak el, de elképzeléseik már eléggé tisztázottak. A városban tavaly alakult meg a kábeltelevíziós bizottság, s azóta többek között számos tapasztalatcserén mérték fel az országos irányzatot. Jártak a gödöllőiek Pécsen, Kecske­méten, Székesfehérváron, Keszthelyen. — Városunkban a 9 ezer lakásból 3800 látszik alkal­masnak a kábeltelevíziózás gyors megvalósítására, s ez a lakosság 40 százalékát érinti. Szerencsés, hogy a lakótele­pek egy 3 kilométeres gyűrű­ben találhatók. Helyzeti elő­nyöket is «élvezünk, itt talál­ható a posta egyik mikrohul­lámú átjátszóállomása, sok a műszaki szakember. Több mint ezerötszáz agrár-, s harmadannyi egyéb értelmisé­gi foglalkozású ember él Gö­döllőn. Ez is ösztönzője an­nak, hogy helyi televíziós stú­dió kezdje meg működését Szakmai gyakorlat Több vállalatnál, intéz­ménynél készülnek már most is műsorok. Műkedvelők kí­sérleteznek a videotechniká­val. A művelődési központ kulturális eseményei, a Gal- ga mente gazdag közművelődé­si élete ugyancsak lehetősége­ket ígér a városi televíziónak. Várospolitikai cél a helyi ese­mények széles körű megis- ’mertetése a lakossággal. A különböző közösségi felada­tokhoz mozgósításra, a véle­ménycserére is hasznos eszköz lenne a kábeltelevíziózás. Mi­lyen nagy szükség lett volna például egy képernyős vitára a településfejlesztési hozzájá­rulásról ! A fő gond, honnan teremt­senek ehhez pénzt. Tízmillió forintot meghaladó anyagi lehetőség kellene a professzio­nális megoldáshoz. A szelle­mi hátteret talán könnyebb megteremteni. További ta­pasztalatcseréket terveznek már működő stúdiókkal, vi- deoklubot kívánnak szervezni, örülnének, ha a Magyar Tele­vízió kihasználná Gödöllő kö­zelségét. Ifjú rendezőknek, operatőröknek jó lehetőség volna ez a szakmai gyakor­lat megszerzésére. Balázs Gusztáv Effolyó ferintocskák Vízcsap áll a park szélén Te úgyis szeretsz olvasni, mondta a gödöllői művelődési ház igazgatóhelyettese, nézd ezt át, tanulságos. A kezembe nyomott egy paksamétát, amelyre cédulát tűztek, azon pedig ez áll nagy piros be­tűkkel: VÍZ. Csöndesebb esti órákban azóta többször átnyálaztam a paksamétát. Ahogy újból és újból elolvastam a tanács mű­szaki, művelődési osztályának, a Városgazdálkodási Vállalat­nak, a pártbizottság egyik munkatársának címzett levele­ket, helyszíni szemlékről ké­szült jegyzőkönyveket, mind­inkább erősödött benngm a felismerés: megfejtettem a nemzetközi helyzet sokszor emlegetett bonyolultságának rejtélyét. Más csöndes estéken azon szoktam tűnődni, miért nem képesek megegyezni a nézet- eltérésekbe, sőt háborús cse­tepatéba keveredett országok vezetői. Üljenek össze, beszél­jék meg a problémákat, egyez­zenek ki, és kész. Az állam­vezetői székben okos emberek üldögélnek, gondolom, képe­sek megérteni a másik érveit, s arra is, hogy kölcsönös en­gedményekkel lehetővé tegyék népeik békés egymás mellett élését. így véltem, gyermeteg gon­dolkodásmódról téve tanúbi­zonyságot. Erre jöttem rá a VlZ felcímű paksaméta több­szöri elolvasása után. Mit tartalmaz az a paksa­méta? Nyilván mindenki kita­lálta már, a vízzel kapcsola­tos leveleket. A művelődési ház közelében áll egy vízcsap, annak a közelében egy szobor, amelyet zöld parkocska vesz körül. A Városgazdálkodási Vállalat emberei a zöld füvet gondosan ápolják, ami egyebek között annak locsolását jelen­ti. Amikor itt az ideje, rákö­tik a vízcsapra a tömlőt, ki­nyitják a csapot, locsolják a füvet. Nekik ez a dolguk, ezért fizetik őket. Fizetni a vízért is kell. Mi­vel a szobor mellett álló víz­csap a művelődési központ hálózatára van kötve, a szám­lát természetesen az intéz­ménynek nyújtják be. Tudva­levő, hogy a ház nem dúskál forintokban, a költségvetést kiegészítendő igyekeznek min­denféle lehetőséget kihasznál­ni anjmgiak előteremtésére. A meglevőket pedig a lehető legésszerűbben felhasználni. Ebből logikusan következik, hogy el keM jutniuk a víz­csaphoz, ahol évente több ezer fórint folyik el. Amikor erre rájöttek, úgy gondolták, meg­beszélik a dolgot az illetéke­sekkel. Ez nem ígérkezett kö­rülményes feladatnak, hiszen fenntartójukról, a tanácsról, s annak egyik vállalatáról van szó. Az első lépés igazolni lát­szott derűlátásukat. A tanács műszaki osztálya felülvizsgál­ta a művelődési központ kö­rüli park fenntartásához fel­használt vízmennyiség elszá­molásának módját, megállapí­totta a locsolandó felület nagyságát, a locsolási norma figyelembevételével az évente szóba jöhető díjat, s kérte a művelődési házat, a számlát küldje meg a VGV-nek. A műszaki osztály szerint évi húszezer forint térítéséről le­het szó. A vállalat válaszában azt írta, hogy 1234 forint el­számolása várható. (Ez a pon­tosság mindenesetre meglepő, hiszen a csapon nincs vízóra, amely mérné az elhasznált mennyiséget, a műszaki osz­tály is csak tapasztalati ada­tokról szól.) Amiről eddig szóltunk, az a múlt év végén, illetve az idén januárban történt. Eme két levél kelte előtt és között számos másik is ké­szült, nem kevésbé jegyző­könyv, helyszíni szemle, ja­vaslatok egyeztető tárgyalá­sokra, indítványok a mindkét Szemeivé y az a 11 >kból A Központi Statisztikai Hi­vatal Pest Megyei Igazgatósá­ga ez évben is megjelentette a megyei adatokat tartalmazó évkönyvét. Ebben a megfigyelt termelőágak és a lakosság élet­körülményeit jellemző terüle­tek adatai idősorban és külön­böző csoportosításban éppúgy megtalálhatók, mint települé­senkénti bontásban. Az évkönyvből megtudható többek között, hogy a megyé­ben tavaly a lakosság száma 984 ezer volt, ebből 483 ezer a férfi és 501 ezer a nő, s közü­lük mennyien kötöttek házas­ságot és hányán bontották azt fel. Hírt ad a fontosabb beru­házásokról, az ipari termelés értékéről, összetételéről, fog­lalkoztatottainak számáról, energiafelhasználásáról. Az elmúlt évben az építő­ipar 1190 lakást épített és adott át, korszerű szerkezettel készült többszintes lakóházak­ban. A lakosság élelmiszer­fogyasztásához, valamint az ipar nyersanyagigényéhez szükséges termékeket a mező- gazdaság 535 hektáron termel­te meg. A megye szarvasmar­ha-állománya 112 ezer, sertés- állománya 500 ezer darab volt az elmúlt év végén. Tájékoz­tatást ad az évkönyv a megye úthálózatáról, a gépjárműál­lományról: az adatokból kitű­nik például, hogy a magántu­lajdonban • levő személygépko­csik száma az utóbbi négy év­ben csaknem 40 ezerrel emel­kedett. Ismertetést nyújt a lakosság infrastrukturális intézmények­kel történő ellátottságáról is, így az üzlethálózat és a szol­gáltatóhálózat alakulásáról. Az elmúlt év végén 2865 bolt és 1094 vendéglátóhely üzemelt a megyében, amelyek együttesen 32 839 millió' forint forgalmat bonyolítottak le 1984-ben. Az értékadatok mellett mennyi­ségi adatok is bemutatják, hogy mennyi tartós fogyasz­tási cikket, tüzelő- és építő­anyagot, kulturális cikket vá­sároltak a megye boltjaiban. Az itt élő lakosság a külön­féle szolgáltatásokat 1096 fel­vevőhelyen rendelhette meg és több mint 14 ezer kisiparos elégítette ki a javító-karban­tartó munkák Iránti igényü­ket. A megye lakásállománya 6581-gyel gyarapodott az el­múlt évben, amelynek 95 szá­zaléka magánerőből épült, ezek több mint kétötöde 3 és többszobás. Emellett még el­készült 1159 üdülő ebben az időszakban. A számokból kiolvasható, hogy tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása: nőtt a felnőtt és gyermekorvosi kör­zetek és a betegeket ellátó or­vosok száma, ezen belül is a gyermekkörzeti orvosi ellátás fejlődött erőteljesebben. A működő kórházi ágyak mint­egy 170-nel gyarapodtak, így tavaly már 4574 ágy segítette a betegek gyógyítását. Fejlődött a gyermekintézmé­nyi ellátottság is, a megye 91 bölcsődéje 4212 hellyel, 392 óvodája 33 114 hellyel várta az elmúlt évben a gyermeke­ket. Az általános iskolák ada­tai ugyan az utóbbi években kialakult feszültségeket tükrö­zik, de az ellátottságot jellem­ző különféle mutatószámokból megállapítható, hogy a folya­matosan növekvő tanulóiét-1 szám ellenére az oktatás felté­telei nem romlottak. Az el­múlt 4 év alatt az osztályter­mek száma 421-gyel,* a tan­erőké 866 fővel gyarapodott. Mindezek csupán rövid sze­melvények az évkönyvben sze­replő adatokból, ezenkívül még számos területről kap­hatunk információt a megye társadalmi, gazdasági, kultu­rális életéről. Magyar Ifjúság” Kupa Ä negyedük egyetemista A sportág szerelmesei a kispályás labdarúgásban talál­ták meg azt a formát, amely­ben minél többen, tömegsport- szerűen be tudnak kapcsolód­ni a legnépszerűbb labdajáték űzésébe. Egyre több települé­sen rendeznek bajnokságot a baráti közösséggé szerveződő csapatoknak. Villámtornák, különböző kupák is jó alkal­mat teremtenek a testedzésre, ami végső soron a fő célja a kispályás versenykiírásoknak. félnek megfelelő megoldások­ra, kérdések, javaslatok, kez­deményezések. Ahogyan ko­moly ügyhöz illik, bizottságot állítottak fel, amely helyszíni szemlét tartott. Ez azonban nem sokat ért, hiszen az egyik legfontosabb fél, a Városgaz­dálkodási Vállalat nem küldte el képviselőjét. Ez persze korántsem jelenti, hogy a vállalat ne törődne a vízzel. Az egyik dokumentum­ból megtudhatjuk, hogy éven­te locsolási naplót vezetnek, melyben igazoltatják a műve­lődési központ megbízottjával a locsolás megtörténtét, még­hozzá három példányban. A műszaki adatok, normák és a naplóbejegyzések alapján a művelődési központ kiállítja a számlát a VGV-nek címezve, amely ezt a tanács műszaki osztályának nyújtja be kifize­tés végett, olvashatjuk még a dokumentumban. ■■■■ Így ment a levelezgetés, jegyzőkönyvek felvétele, hely­színi szemle hónapokon ke­resztül. Most ismét itt az ősz, locsolni már nem kell, az ügy azonban még nincs rendezve. Egy esztendő pergett el, anél­kül, hogy sikerült volna meg­állapodni. Olyan embereknek, akik személyesen ismerik egy­mást, sőt ugyanaz a szerv a fenntartójuk. Én pedig bal­gán úgy hittem, az ilyesmi el­lenséges nemzetek között is lehetséges, amelyeknek a ve­zetői ezer kilométerre laknak egymástól, nem ismerik egy­más nyelvét, más a kultúrá­juk, az eszméjük, a világnéze­tük. K. P. A városi sportfelügyelősé­gen hallottuk, a körzetben is jó visszhangra talált a Ma­gyar Ifjúság című lap felhí­vása, amelyben országos ver­senyt hirdetett a szerkesztő­ség által felajánlott kupáért. Egy híján húsz csapat neve­zett és fizette be a részvétel költségét Gödöllőről és a kör­zet más településeiből, öt együttes az Agrártudományi Egyetem hallgatóiból alakult. A nevezők magas száma sem érdektelen. Ez majd a megyei döntőn nyom sokat a latban. Ott ugyanis 16 csapat küzd a továbbjutásért. A körzeti leg­jobbak, valamint abból a kör­zetből még egy csapat, ame­lyikben a legtöbben neveztek. A megyei döntő március 26—29. között lesz Százhalom­battán. Március 21-ig kell a körzetekben, így Gödöllőn is befejezni a versenyt. Mint Tompa Ferenc előadó el­mondta, három ötcsapatos és egy négycsapatos csoportban vívják a selejtezőt. A mérkő­zések kétszer 25 percesek és saját versenyszabályzat érvé­nyes azokra. A csapatokban négy játékos léphet egyszerre a pályára. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Póló-klub, szabadfoglaliko- zás. Oktatófilmek vetítése, a Ka­rikás iskolának, 11 órakor. Osztályfőnöki óra az Enkel iskola 5. osztályos tanulóinak, 12 órakor. Lechner ödön-emlékkiállí- tás, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Zsolnay-kerámia a Kampis- gyűjteményből, megtekinthe­tő az előtérben. Az elveszett frigyláda fosz­togatót. Színes, amerikai ka­landfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 óra­kor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom