Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

Előadás Világpolitika és világgazda­sági folyamatok összefüggései címmel, ismeretterjesztő elő­adást tartanak a politikai könyvnapok keretében no­vember 11-én, hétfőn, 17 óra­kor Üllőn, a könyvtárban. Előadó: dr. Benkö Péter. Közlemény A Monori Takarékszövetke­zettől kaptuk az alábbi tájé­kozta tást: — Értesítjük a lakosságot, hogy 1905. novembertől kez­dődően a villanyszámlákat a takarékszövetkezetben (Má­tyás király utca 15/a) kell be­fizetni. Az esedékes díjakat november 4-től november 16-ig, hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 8-tól 16 óráig, csütörtökön 12-től 18 óráig, szombaton 7-től 10 óráig le­het befizetni. Kulturális program Monoron, kedden az MSZMP városi jogú nagyközségi bi­zottságának székházában, 10- től 18 óráig: a Dél-Pest me­gyei Nagy István képző- és iparművészeti csoport tagjai­nak kiállítása, a moziban. 18- tól és 20-tól: Piedone Afriká­ban. üllőn, 16-tól: a citeraszak- kor összejövetele. Ecser Vidám műsor Esztrádműsort rendeznek november 9-én, szombaton este hét órai kezdettel Ecseren, a Rábai Miklós Művelődési Ház­ban. A műsorban közreműkö­dik Verebéig Iván, Szuhay Balázs, Gránát Zsuzsa, Bussay Antal, Horváth Attila, Lorányi Román, Túrán János és Par- ragh Tamás. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1985. NOVEMBER 5., KEDD Háromféle javaslat Maglód döntő változás előtt A vízmű építése lesz a legfontosabb feladat Még soha ennyi embert nem lehetett látni egyszerre a maglódi utcákon. Este hat órára hirdették meg a falu­gyűlést, de már öt óra után pár perccel zsúfolásig meg­töltötték az érdeklődő embe­rek a művelődési ház nagy­termét. A két szomszédos he­lyiséget — most iskolai tan­terem — is ki kellett nyitni, ahol hangosító berendezések segítségével lehetett követni az eseményeket. De a kezdési időpontban még így is na­gyon sok helybelinek a folyo­sókon és a kinyitott ablakok­nál, az utcán jutott már csak hely. Ma is beszédtéma az agg­lomerációs településen ez a falugyűlés, amely nemcsak azért volt érdekes, mert ilyen sokan voltak kíváncsiak rá, hanem a színvonala miatt is. Olyan kérdések kerültek te­rítékre, amelyek alapvetően befolyásolhatják az elkövet­kezendő években a helybeliek közhangulatát. — De vajon mi történt az azóta eltelt másfél hónap­ban? — kérdeztük Fodöt Sáh­Sporthírek labdarúgás Siilysápi siker a rangadón ló: az egész pilisi csapat Labdarúgás, megyei II. osz­tály, A csoport: Sülysáp—Üllő 2-1 (1-1), Sülysáp, 200 néző, vezette: Nagy P. (közepesen). A nehéz talajon közepes ira­mú mérkőzést vívtak a csapa­tok, a helyiek ismét sok gól­helyzetet hagytak ki. A 27. percben a kapusról kipattant labdát Pénzes elegánsan he­lyezte a hálóba. A 44. percben Dinnyés góljával egalizáltak a helyiek. A 47. percben eldőlt a mérkőzés sorsa: Korponai nyolcméteres kapáslövése a léc alá vágódott. Az eredmény a vendégekre nézve hízelgő. Jó: Turcsik, Motolai, Győri, Illetve Pénzes, Tóth B. Ifi: Sülysáp—Üllő 2-4. Cs. J. Monor—Nagykáta 2-1 (1-0), Manor, 300 néző, vezette: Csönge. Két egyenrangú csa­pat lépett a pályára. Lüktető, jó iramú játék folyt a pályán, a 8. percben Kocsis S. nagy helyzetben a kapusba lőtt. A 25. percben Borgulya mesteri labdával indította a jobb szé­len felfutó Ohátot, akinek be­adását Pokornyik éles szögből ravaszul csavarta a kapuba. Alighogy elkezdődött a máso­dik félidő, a monori Árváit kakaskodásért kiállította a já­tékvezető. Feltámadtak a ven­dégek és a 65. percben sike­rült egyenlíteniük. A 70. perc­ben Pokornyik 25 méterről lö­vésre szánta el magát, a labda a bal kapufáról vágódott a há­lóba. Nagy iramú mérkőzésen a helyenként jól játszó hazaiak megérdemelt győzelmet arat­tak. Jó: Szűcs S., Ohát J., Bor­gulya K., Pokornyik. Ifi: Mo­nor—Nagykáta 1-0. 1 F. J. Pilis—Pereg 6-1 (4-1), Kis- kunlacháza, 150 néző, vezette: Cser. Az első és utolsó helyezett csapat találkozóján nem volt egy pillanatig sem vitás a Pi­lis győzelme. A gólgyártást Gáspár J. kezdte meg a 13. percben, majd Hegedűs S. két­szer vette be egymás után a hazaiak kapuját. A 35. perc­ben Haluszka találatával már 4-0-ra vezetett a vendégegyüt­tes. A félidő lefújása előtt két perccel szépített a Pereg. Szünet után is szinte egy ka­pura játszott a Pilis, s Gás­pár J. és Haluszka góljaival alakult ki a végeredmény. Jó: az egész pilisi dsapat, Csetneki a mezőny legjobbjá­nak bizonyult. Ifi: Pilis—rPereg 3-0. G. F. Körzeti bajnokság: Gyömrő —Albertirsa 2-1, (1-1), Gyöm­rő, 200 néző, vezette: Eperje­si (tárgyilagosan). Már a 6. percben vezetést szereztek a hazaiak. Kécskei remek átívelését Kucsera har­cosan megszerezne, majd be­adott, 6 Nagy F. közelről nem hibázott. A 18. percben 20 mé­teres szabadrúgásból Osvalda kiegyenlítette a hátrányt. Hul­lámzó volt a játék, hol az egyik, hol a másik kapu for­gott veszélyben. Szünet után is elszántan harcolt mindkét együttes a győztes gól megszerzéséért, ez a helyieknek sikerült, mégpe­dig a 87. percben. Ekkor a cse­reként beállt Simon 14 méter­ről lőtt a jobb alsó sarokba. Nagy iramú mérkőzésen a szerencsésebb Gyömrőé lett a két pont, de a döntetlenre rá­szolgáltak volna a vendégek. Jó: Bakos, Verseczki S., Csirkó J., Simon, Nagy F., il­letve Turu, Barcza F., Osval­da (a mezőny legjobbja), To­kaji. Átforduló további eredmé­nyeiről, a tabella állásáról la­punk holnapi számában tájé­koztatjuk sportkedvelő kedves olvasóinkat. G. J. dórtól, az MSZMP maglódi nagyközségi bizottságának tit­kárától. — Nem sokkal a falugyű­lés után megbeszélésre hív­tuk a tanácstagokat; a pót­tanácstagokat, valamint a párt- és népírontaktivistákat, amelyen tájékoztatót kaptak arról, hogyan szervezzék a la­kosság körében a leendő víz­műtársulatba való belépést, továbbá a településfejlesztési hozzájárulást. A napokban be­fejeződött a szervező munka, s mi is nagy örömmel vettük tudomásul a lakosság jó hoz­záállását. — Hallhatnánk erről rész­letesebben is? — Esténként a kijelölt — mélyfúrású — kutaknál va­lósággal sorba állnak az em­berek, hogy egészséges ivó­vizet vigyenek haza a család­nak. Nem kétséges, Maglódon a legfontosabb feladat a víz­mű megépítése lesz a követ­kező tervidőszakban. A háló­zat kiépítését társulati úton határozta el a nagyközségi tanács. Elkészült a két mély­fúrású kút, amelynek napi vízhozama 1 ezer 600 köbmé- -ter...Rendelkezésünkre, .áll a teljes kiviteli tervdokumentá­ció, a vízjogi engedély. A szer­vező bizottság is megalakult a közelmúltban, csupán a me­gye „kezességét” kell még megszerezni, s akkor megala­kíthatjuk a társulatot. A ter­vezett vízmű a Gyömrő—Üllő rendszerhez kapcsolódna, a kiépített hálózat hossza 56,6 kilométer lesz. ::::: — A lakosság több mint 80 százaléka mondott igent a vízmű megépítésére, adta írásbeli hozzájárulását. Pedig az egy egységre jutó érdekelt­ségi összeg nem kevés, 26 ezer forint. Igaz, ehhez az OTP tíz évi kamatmentes kölcsönt biztosít. A beruházás teljes költsége a jelenlegi műszaki, pénzügyi számítások szerint 133 millió forint. Hamarosan sor kerül a versenytárgyalás­ra, s az elképzelések szerint a jövő évben megkezdődhet a vízmű építése. — Hogyan reagáltak a mag­lódiak a településfejlesztési hozzájárulásra? — Ugyanezek az aktívák végezték a szervező munkát a településfejlesztési hozzájá­rulás ügyében is. A tanács három — alternatív — javas­latot terjesztett a lakosság elé, s a többség — 73 százalék ,— a másodikat fogadta el, illet­ve erre adta szavazatát. Ez pedig egy többcélú hasznosí­tású művelődési központ épí­tésének a megkezdése. Köz­tudott, hogy Maglódon 1978- ban bezárt a filmszínház, az­óta a vetítéseket a művelő­dési házban tartják. Lehetsé­ges, hogy a filmvetítéseknek hosszú távon is megfelel majd ez a helyiség, s elkezdhetjük néhány év múlva a művelő­dési központ építését — több lépcsőben. Elképzeléseink sze­rint ott kapna helyet majd a művelődési ház és a könyv­tár is. ;::n ÄSS« — Milyen tapasztalatokat szereztek a szervező munka során? — Örömmel mondhatom, a lakpsság magatartása nagyon jó Volt mind a k£t ügyben. Alig páran nyilvánítottak csak kedvezőtlen véleményt, a többség örömmel írta alá a nyilatkozatokat. Olyan dön­tő változások előtt áll közsé­günk, amelyek alapvetően be­folyásolhatják majd — ked­vező irányban — a lakosság hangulatát. Mert például a vízkérdés nem tűrhet további halasztást. Nemcsak az a baj, hogy nitrátos, coils a mag- lódiak kútjainak vize, ha­nem apadnak is a víznyerő­helyek. A mennyiségi és mi­nőségi gondok együtt jelent­keznek, s ezért kell sürgő­sen lépni ez ügyben — tájé­koztatott Fodor Sándor. Mi pedig csak annyit te­hetünk hozzá a fentiekhez: a maglódiafckal együtt bízunk abban, hogy hamarosan min­den akadály elhárul és sor kerülhet a vízműtársulat meg­alakítására. Azon már a meg. választott százötven küldött képviseli a leendő tagok ér­dekeit. Gér József Akkumulátorgyár a Grósz-tanyán Azért jobb az óvatosság A gépek között álarcot vi- s lő emberek intézkednek. Ól­mot darabol az exportból vá­sárolt angol rendszerű, Chlo- ride-típusú malom. A régi, Krupp golyósmalmokat már leszerelték az Unitéchnika Ipari Szövetkezet süiysápi ak­kumulátorkészítő üzemében. A csarnokban előírás, hogy állandóan nedvesítsék a be­tonpadlót. nehogy a lerakódó finom port belélegezzék a dol­gozók. Nem vagyunk veszély­ben, de akaratlanul is óva­kodva követjük Szatmári László műszaki vezetőt, alti a malom vaslépcsőin is felvezet bennünket, hogy bemutassa az új, környezetvédelmi szem­pontból is • biztonságosabb technológiát. Veszélyes üzem A Sülysáp melletti Grósz-ta- nyán készül az ország­ban ha sznált gépkocsi-akku­mulátorok 25 százaléka. Az évi termelési érték 240 millió forint. Az akkumulátorleme­zek aktív anyagának legfonto­sabb alkotója az ólompor, amely a háromkilós ólom­tömbökből készül a malmok­ban. A következő művelet a masszakeverés, ólomoxid por, kénsav, víz és adalékanyagok hozzáadásával. A rácsöntő mű­hely — ahol a berendezések fölött piros lángnyelvek lo­bognak, az akkumulátorleme­zek vázát állítják elő a ke­mény ólomból — némileg em­lékeztet a régi kovácsmesterek műhelyére. Az ólomszennyezés innen nyolcméteres kéményen át tá­vozik. Nem veszélytelen az egészségre, nagy óvatosságot kíván a kenés, porártalommal jár a megszáradt lemeztáblák kézi törése. A golyóöntésnél ólomgőzök keletkeznek, a sze­relés fontosabb műveletei kö­zé az ólomforrasztás és folyé­kony bitumennel való kiöntés tartozik. Meg lehet keresni a hétezer forintot is havonta — mond­ják az emberek;' akik elsősor­ban a nagyobb jövedelem re­ményében vállalnak itt mun­kát, no meg azért, mert keve­sebbet kell naponta utazni. Luczó Lajos 23 forintos óra­bérért dolgozik mint lemez­tisztító, Gulyás István 1978 óta jár az üzembe. Nem pa­naszkodnak az egészségre. Persze, előfordult már olyan is, hogy a szűrővizsgálat után valaki, valakik más munka­körbe kerültek. Meghatározott id ág csak a szabad levegőn dolgozhattak. A köz érdeke A süiysápi telep története nagyjából azokhoz a Budapest­ről kiszorult, környezetvédel­mi gondokat okozó üzemeké­hez hasonló, melyek a megye tágasabbnak vélt területein próbálják megteremteni mű­ködésük feltételeit. A Grósz- tanyát a hatvanas évek végén vásárolta meg a szövetkezet. Először akkumulátorbontás­sal foglalkoztak, majd 1976­ban lemezgyártáshoz kértek és kaptak engedélyt. A gyártás során keletkező ólompor azonban szennyezte a környezetet, s emiatt ké­sőbb akadályba ütközött Süly- sáp é§ környéke általános ren­dezési tervének elkészítése is. Megszülettek az egymás után következő határozatok. Az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal Buda­pesti Felügyelősége két évvel ezelőtt 120 tonna ólomhulla­dék szabadtéri, műszaki véde­lem nélküli tárolását és 130 négyzetméter ólomtartalmú szennyvíziszap ürítését kifo­gásolta, s a szövetkezetét 13 millió’forint, úgynevezett hűl. ladékbírsággal sújtotta. A Pest megyei KÖJÄL ugyanebben az évben ezer méter védőtávolság kialakítá­sát írta elő az üzem és a te. lepülés között. Ez komoly ér­dekütközést okozott, mert a község beépítésre alkalmas telkeinek nagy része ezen a körön belül terül el, s a fia­tal családok szeretnének épít­kezni. Az ezután elkészült le­vegő-, talaj- és vízvizsgálatok nyomán az idén ezt a távol­ságot már a felére csökken­tették azzal a kikötéssel, hogy a helyi tanács kötelezze kör­nyezetvédelmi beruházásra az üzemet. — Egymás után újultak meg, váltak lakhatóvá a föld­szintes családi házak — sorol­ja a négynapos, kora reggeltől késő estig tartó tevékenység eredményeit a vecsési műked­velő „teátristák” sosem fára­dó atyamestere. — Persze volt is ott mit javítani, égész utcasorokat rongált meg a földrengés, még több hozzá­értő segítő kéz kellene ahhoz, hogy az otthonok valóban új­ra otthonokká váljanak. Meg- hatódás nélkül nem lehet na­pirendre térni felette, egy­könnyen elfeledni sem, ahogy a 80 éves nagyapa hálálko­dott, még a könnye is kicsor­dult, ahogy a kezeinket szo­rongatta. A négygyerekes édesanyát és a többieket, akiknek már nem kell retteg­niük, szilárd falak tartják a kijavított' tetőt, pöfékeltek már — csak úgy próbaként — az ég felé kapaszkodó kémé­nyek is. . Ez a rokonszenvébresztő munkában eltöltött néhány nap nemcsak szép emléke marad a kultúra áldozatvái- laló kis. közösségének, hanem követendő példává is válhat. Kiss Sándor A jelenlegi védőtávolságon belül még mindig 85 sülysáp1 s 41 tápiószecsői, beépített, s több beépítetlen telek helyez­kedik el. Érthető, hogy a süly- sápi tanács még legalább 300 méterre szeretné csökkenteni a távolságot. Persze a bizton­sági feltételek megteremtése után. Betonnal burkolják Az ilyen esetekben nem könnyű a hatóságok dolga. A termelés népgazdasági érdeket szolgál, ám a dolgozókat és a környék lakóit meg kell vé­deni minden egészségügyi ár­talomtól. Gazdasági érdekre hivatkozva senki sem szeny- nyezhet vizet, talajt, levegőt. A Pest Megyei Tanács környe­zetvédelmi bizottsága is ke­ményen fellép ilyen esetekben. Az Unitechniikát legutóbb azonban a korábbiakkal szem­ben elismeréssel illették. A Környezetvédelmi Intézetnél megrendelt tanulmány feltár­ta, meghatározta a tenniva­lókat, s a Grósz-tanya mellett sürgősen hozzáláttak a mun­kához. A hitelből kezdett 40 milliós beruházásból már el­készült a dolgozók úgyneve­zett fekete-fehér öltözője, pa­tyolattiszta étterme, s megte­remtették a higiéniai feltéte­lek mindegyikét. Az udvart ugyan vastag por .borítja, de hamarosan betonnal burkolják, s ha a kocsimosók elkészülnek, a járművek csak fürösztés után hagyhatják el a telepet. Készülnek az úgyne­vezett záportározók, melyek az esővizet is megszűrik, s megtisztítva engedik a közeli patakba. Speciális kémények akadályozzák meg, hogy a megengedettnél több por ká­rüljön a levegőbe. A környe­zetvédelmi tanulmány szerint, ha a beruházások eredménye-« ként az üzem nem bocsát ki az elviselhetőnél több ólmot, s a hulladékot szakszerűen tárolják, a talajszennyezés csak minimális lesz. E cél ér­dekében segítette az Unitech- nika beruházását 11 millió fo­rinttal az OKTH is. Szuhányi Ferenc, a községi tanács vb-titkára örül a fej­leményeknek, de mint mond­ja : még többet kell tenni azért, hogy 300 méterre csökkenjen a védőtávolság. Dr. Papp Ágoston ügyvezető körzeti orv-s, az üzem tanács­adó orvosa szerint sokat ja­vultak a munkahely egészség- ügyi feltételei, ha még nem is mindenben a legtökélete­sebbek. Hosszú Ideje nem fordul elő munkahelyi árta­lomból keletkezett betegség. A beruházás a jövő év első felében ér véget. Ezután vár­hatóan nő a termelés mennyi­sége is. Ezzel együtt szigoríta­ni kell aiz ellenőrzést — vall­ják a környezetvédelmi szak­emberek. Mert ahol ólommal* dolgoznak, ott nagyon óva­tosnak kell lenni. K. T. L (ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap) 1 mellénk állt a nagyközségi tanács és a HNF is. Kétszer ad az, aki gyorsan ad elv alapján, kézben vitték a ki­kérőt, s az érintett üzemek vezetői készségesen teljesítet­ték a kérést, hiszen a csele­kedet nemes, a bajba jutottak megsegítése a legelemibb em­beri kötelesség. A MALÉV kényelmes autó­buszt adott az oda-vissza uta­záshoz, Kuni Márton négy ballon szódával kedveskedett az útra kelőknek. A megala­kulás 30 éves évfordulóját ünneplő kultúrcsoportnak 36 tagja — kőműves, asztalos, te­tőfedő, villany-, víz- és gáz­szerelő vállalta a négynapos, könnyűnek éppen nem ígér­kező munkát, ahol a segéd­munkát a lányok végezték. A színvonalas előadások szavaló, daloló, táncoló lányai úgy bontották a romot, vitték a törmeléket, keverték, hordták a maltert, a teremtés koro­nái — a férfiak — sem tették különben. A földrengés nemcsak a fa­lakat repeszti meg, omlanak is a házak, s hajléktalanná válnak a jajveszékelő csalá­dok. A lelkekben is rémisztő emlékeket hagy még akkor is, ha közvetlenül nem élték át, hallották csupán, esetleg olvastak az elháríthatatlan Berhida környéki elemi csa­pásról. Másnap már ébredezheti a lelkiismeret, a segítő jószán­dék ott is, ahol ép a tető, s nem a hevenyészve felállított sátrakban kellett tölteni az éjszakákat, akkor, amikor a hajnal fehér dere ült a sátor­lapokon. — Mi is erre gondoltunk, amikor hallottuk a szomorú hírt — emlékezik a megrázó eseményekre Kiss István, a. Monoryidéki—AféSzUjókai kul- túrcsőportjának alapító tagja, vezetője. — Azonnal szervez­ni kezdtük a csoport szak­munkásait, a készülődéshez alig néhány óra kellett. Per­sze segített a pártszervezet, Követendő példa •Segítség a károsultaknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom