Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

1985. NOVEMBER 5., KEDD nFÖKuszvmm A LENGYEL SZEJM Ax októberben megválasz­tott lengyel képviselők szer­dán vonulnak be először a szejm plenáris üléstermébe, hogy a parlament nyitóülé­sén megválasszák a szejm különböző testületéit, az ál­lamfői funkciót ellátó állam- " tanácsot és a kormányfőt. A lengyel és a külföldi, sajtó megkülönböztetett és nem csupán ennek az ünnepélyes aktusnak szóló, tartós ér­deklődésének tudható be, hogy kibővítették a patkó alakú ülésteremben a sajtópáholyt. Bizonyára lesz változás a Kép­viselői széksorok elrendezésé­ben is, minthogy az új parla­mentben — a Lengyel Egye­sült Munkáspárt és a vele szövetséges két párt tudatos politikájának eredményeként — a korábbinál lényegesen több a párton kívüli képvi­selő. A három párthoz tartozó képviselők már az első plená­ris ülés előtt megalakítják parlamenti frakciójukat — lengyel szóhasználattal klub­jukat. Úgynevezett képviselői köröket hozhat létre a szőjrn- ben képviselt három világi jellegű vallási szervezet is. Hír szerint a LEMP frakció­ján belül lesz egy-egy szak- szervezeti aktivistákból és if­júsági vezetőkből álló képvi­selői csoport is. Ha már az ifjúságról esett szó: el kell mondani, hogy az új szejm alaposan megfiata­lodott. Míg a régi törvényho­zásban a képviselőknek több mint a fele volt ötven éven felüli, addig az újban több mint a fele fiatalabb ötven­évesnél. Az új szejm szó sze­rint is új. A 460 képviselőből csak 87 ült ott az ülésterem padjaiban az előző öt évben is, a többi honatya „kezdő” a képviselői pályán. A kis par­lamenti számtanból még egy figyelemre méltó összefüggés: a LEMP frakciójában azelőtt csaknem minden második képviselő KB-tag is volt, ma csupán minden tizedik az. Még radikálisabban csökkent a legfelső pártVézetők (PBita­gok, KB-titkárok) aránya, amiben az állami és pártfunk­ciók összekapcsolásának ke­rülése nyilvánul meg. Hasonló tendencia figyelhető meg a másik két párt: az Egyesült Néppárt és a Demokrata Párt képviselői frakciójában is. Anszerdai ülésen választja meg iá szejm saját szerveit, mindenekelőtt az elnököt, akit lengyelül marsallnak nevezj- nek. Néhányszor okozott már mulatságos fordítási hibát ez a sajátságos titulus. A szerdai ülés elején még üresek lesznek az államtanács és a kormány tagjai részére kijelölt padsorok. Előbb az államtanácsot választják meg; a kormány tagjainak helye még ezután is üresen marad. A menetrend a következő: miután a miniszterelnök szer­dán kormánya nevében be­nyújtja lemondását, a parla­ment csak az új kormányfő személyéről dönt. A minisz­terelnök viszont csak a né­hány nappal később sorra ke­rülő második parlamenti ülé­sén terjeszti elő javaslatát ka­binetje személyi összetételére vonatkozóan. Ekkor tartja meg hagyományos programbeszé- dét is. Z. J. Se vardnadie—Shultz találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) megbeszélésein áttekintették a szovjet—amerikai kapcsola­tok kérdéseit, s Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan gen­fi találkozójának előkészítése jegyében megvitattak néhány nemzetközi kérdést — közölte a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. A legnagyobb figyelmet azoknak a biztonsági kérdé­seknek szentelték, amelyek az atom- és űrfegyverzetekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások tárgyát képezik. A tárgyalásokon szovjet részről jelen volt Georgij Kor- nyijenko, a külügyminiszter első ■ helyettese, Viktor Komp- léktov külügyminiszter-he­lyettes, Anatölij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagy­követe, Alexandr Besszmert- nih és Csernjsev, a külügy­minisztérium kollégiumának tagjai, valamint Julij Kvi- cinszkij különleges megbízatá­sú nagykövet. Amerikai részről jelen volt Robert McFarlane, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadó­ja, Arthur Hartman, az Egye­sült Államok moszkvai nagy­követe, Paul Nitze, az elnök és a külügyminiszter fegyverzet- korlátozási tanácsadója, Ro­A Gorbacsov—Reagan találkozó előkészületeiről tárgyal Moszkvában George Shultz amerikai külügyminiszter (Jobbról). Mellette szovjet kollégája, Eduard Sevardnadze. zanne Ridgeway külügyi ál­lamtitkár, Matlock, az elnök tanácsadója Európával és Szovjetunióval kapcsolatos kérdésekben, valamint Palmer államtitkár-helyettes. Pakisztán is rágalmakat terjeszt Éles afgán tiltakozás Iránnál Afganisztáni ellenforradal­márokból, a Dzsamiat Iszlami és a Hezbollah ellenforradal­mi szervezetek tagjaiból álló Elnökcspiránsok Ausztriában Kurt Waldheim az ÖVP jelöltje Kurt Waldheim egykori külügyminiszter és ENSZ-fő- titkár az Osztrák Néppárt je­löltje a jövő májusi köztársa­sági elnökválasztáson. Wald­heim jelölését hétfőn jelentet­ték be hivatalosan Bécsben. Az eddigi felmérések szerint a veterán diplomata vezet ve- téTytSfSá, Kurt St&yrer egész­ségügyi miniszter előtt, akit a Szocialista Párt jelölt. Az 1970 óta ellenzékben lé­vő polgári Osztrák Néppárt (ÖVP) hivatalosan a pártokon felüli jelöltként szerepelteti Kurt Waldheimet. Jóllehet Waldheim e pártnak valóban nem tagja, hétfői bemutatko­zó beszédében maga is hang­súlyozta, hogy egész életében az ÖVP céljaival értett egyet. Nem támogat , bizonyos fajta kormánykoalíciót, mondotta ezután. A célzás arra a lehe­tőségre vonatkozott, hogy az 1987-es általános választáso­kon megoszlanak az erők s az államelnök szerepet kaphat a kormányalakításban. ;1 Az eddigiek szerint szoros lesz a választási eredmény. A kampányban az — általános — szocialista többség Steyrer mellett szól, ám Waldheim személye, érthető módon, ed­dig még jóval ismertebb. Urnához járultak az argentinok A kormánypártnövelte többségét A várakozásoknak megfe­lelően a kormányzó Polgári Radikális Unió (URC) győ­zött vasárnap Argentínában a részleges parlamenti, vala­mint tartományi és helyható­sági választásokon. A szavazatok több mint felének összeszámlálása után a következő sorrend alakult ki: az URC 44 százalékot szerzett, a legerősebb ellen­zéki párt, a Juszticialista Párt (peronisták) pedig 33.2 százalékot kapott. A két nagy pártot követi a szociál­demokrata színezetű Hajtha­tatlanok Pártja (6 százalék) és a jobboldali Liberális De­mokratikus Centrum Unió (4,2 százalék). A részleges törvényhozási A Holland Szocialista Párt tiltakozása Megállapodás a robotrepülőkről Hans Van Den Broek hol­land külügyminiszter és az Egyesült Államok hágai nagy­követe hétfőn kézjegyükkel látták el a két ország meg­állapodását az amerikai robot­repülőgépek telepítéséről Hol­landiában. A megállapodást a holland parlament elé terjesz­tik. A rakéták befogadásáról a a kormány a múlt pénteken hozott döntést. Amennyiben a parlament ezt jóváhagyja — ami nem kétséges, mert ehhez egyszerű többség elegendő — akkor ez jogerős nemzetközi egyez­ménynek tekinthető, amelyet újabb kormány vagy más ösz- szetételű parlament nem mondhat fel a másik fél hoz­zájárulása nélkül. A Labbers­te ormány többséget élvez a jelenlegi parlamentben. Ha a vita mégis az egyezmény el­utasításával végződnék; a kor­mány azonnal lemondana. Az ellenzékben levő Szocia­lista Párt vezetősége azonban bejelentette: ha az 1986 má­jusában tartandó parlamenti választáson a párt győz és kormányra kerül, felül fogja vizsgálni a rakétatelepitésről hozott döntést. Az előrejelzé­sek és a legutóbbi hetekben tartott helyi választásokon a Szocialista Párt jelentős elő­retörése valószínűvé teszi a szocialista győzelmet. A kereszténydemokrata—li­berális koalíció — alighanem washingtoni nyomásra is — ezzel az egyezménnyel véli el­reteszelni a felülvizsgálás út­ját. választáson a 254 fős parla­ment felét újították meg. A parlament eddigi összetétele az 1983 októberében megtar­tott választásokon alakult ki- A mostani — nem végleges — eredmények azt jelentik, hogy a kormánypárt növelte amúgy is biztos parlamenti többségét, a peronisták né­hány képviselővel kevesebbel rendelkeznek majd, de meg­őrizték vezető posztjukat az ellenzékben. fegyveres csoport iráni iszlám gárdisták támogatásával va­sárnap Kezal Iszlám térségé­ben megtámadta az afganisz­táni biztonsági erpk egységeit — mutatott rá az a tiltakozó jegyzék, amelyet ugyanaznap nyújtottak át Irán, afganisz­táni ideiglenes ügyvivőjének. Az Afgán Demokratikus Köztársaság határozottan til­takozik a jószomszédság álta­lánosan elfogadott elveit sér­tő akciók miatt és követeli ezek haladéktalan beszünteté­sét. Afganisztán tiltakozott Pa­kisztán kabuli ideiglenes ügyvivőjénél, amiért pakisztáni részről olyan rágalmakat ter­jesztenek, hogy az afganisztá­ni fegyveres erők egységei október 19-én, majd október 27-én pakisztáni falvakat lőt­tek. • • \ Öngyilkos merénylet Libanonban Egy robbanóanyaggal meg­rakott teherautó hétfőn haj­nalban belerohant az Izrael- barát dél-libanoni hadserég egyik ellenőrző pontjába. A libanoni—izraeli határ köze­lében, az Izrael által létreho­zott biztonsági övezet mentén lezajlott akciót a libanoni Szí­riái Nemzeti Szocialista Párt egyik tagja követte el. Az áldozatok számáról egye­lőre egymásnak ellentmondó adatok érkeztek, az azonban biztos, hogy a tett elkövetője életét vesztette. Két pokolgé­pes merényletet követtek el hétfőn Izraelben. Elismerik bűnösségüket a francia ügynökök A szocialisták mentőakciója Elismerte bűnösségét az a két francia titkosszolgálati ügynök, akik a nyáron Auck­land kikötőjében felrobbantot­ták a Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom ha­jóját. A két tisztet gondat­lanságból okozott emberölés­sel és szabotázzsal vádolja az új-zélandi rendőrség. „Azt kívánjuk, hogy bocsás­sák szabadon a Turenge álhá­zaspárt” — mondotta hétfői sajtóértekezletén a Francia Szocialista Párt szóvivője. Vé­leménye szerint az új-zélandi hatóságok magatartása „meg­könnyíti a tárgyalásokat” Franciaország és Üj-Zéland között az álházaspár szabad­lábra helyezéséről. „Ügy hi­szem, elindultunk a megoldás felé” — hangoztatta. A szocialista párti szóvivő nem bocsátkozott részletekbe, mit fog még tenni a francia kormány a két titkosszolgálati tiszt kiszabadítása érdekében. Egyébként az ügynökök vét­lenségét hangoztatta, és szaba­don bocsátásukért emelt szót a hétfői lapokban Pierre Messmer, Edgar Faure és Mi­chel Debré volt miniszterel­nök is. Ellentmondásos nyilatkozat Interjú Ronald Reegttnnel Az Izvesztyija, a szovjet kormány lapja hétfői számában interjút közölt Ronald Rcagannel. Ebben az amerikai elnök kifejtette álláspontját a szovjet—amerikai kapcsolatokról és egy sor nemzetközi kérdésről. Az elnök egyebek közt szólt a küszöbönálló genfi csúcsta­lálkozóról. A békéről és a Szovjetupióhoz fűződő kapcso­latok normalizálásáról szóló, általánosságok szintjén mozgó kijelentések mellett Reagan megkísérelte, hogy eltorzítsa a szovjet külpolitikát — állapí­totta meg a TASZSZ. Ugyan­ez figyelhető meg az úgyneve­zett regionális konfliktusokkal kapcsolatos politika vonatko­zásában. Arra a kérdésre, amely Washingtonnak Nica­raguával és Dél-Afrikával szemben, valamint a Közel- Keleten követett irányvonalá­ra vonatkozott, az amerikai elnök azt a benyomást igyeke­zett kelteni, hogy a világban tapasztalható feszültség a kü­lönböző térségekben folytatott szovjet politika következmé­nye. A Reagant meginterjúvoló négy szovjet újságíró, Genna- gyij Siskin, Vszevolod Ov- csinnyikov, Sztanyiszlav Kondrasov és Genrich Boro­vik a nyilatkozat közreadásá­val egyidejűleg cikket jelente­tett meg az Izvesztyijában. Ebben beszámolnak az ameri­kai elnökkel folytatott beszél­getés során nyert benyomása­ikról, és kifejtik saját nézetei­ket a találkozón szóba került kérdésekről — egyebek közt a jelenlegi nemzetközi helyzet és a szovjet—amerikai kap­csolatok témakörében. Mint írják, az amerikai elnök nyi­latkozata ellentmondásos, A békéről és a megértésről ej­tett szép szavak váltakoznak benne a Szovjetunió külpoli­tikáját érő bizonyításán vá­daskodásokkal. Pozitív jelenség azonban az, hogy az Egyesült Államokban felismerték a széleskörű szov­jet—amerikai párbeszéd szük­ségességét. Szeretné az ember azt remélni, hogy Genfben az amerikaiak részéről építő visszhangra talál a Szovjet­unió készsége, kedvező fordu­latot elérni az Egyesült Álla­mokhoz fűződő kapcsolatok terén — olvasható a cikkről szóló TASZSZ-beszámolóban. Bettino Craxi beszéde Változatlan a külpolitika Olaszország az Atlanti Szö­vetség hűséges tagjaként te­vékeny részt akar vállalni a béke megőrzésében, minden nézeteltérés tárgyalásos ren­dezése mellett száll síkra. Ez a fő gondolat határozta meg Bettino Craxi olasz miniszter- elnök képviselőházban hétfőn elhangzott beszédét. A kor­mányfő az olasz külpolitika alapkérdéseit • gqnfő beszá­molójával mutatta bé újból kormányát a törvényhozó tes­tületnek, miután Cossiga köz- társasági elnök a múlt héten elutasította az ötpárti koalí­ció lemondásáé és a kormányt a parlament elé „utalta Visz- 6za”. A kormánykoalíción belül a vitát az olasz hajó eltérítésé­nek ügye, illetve az olasz kül­politika néhány alapkérdése robbantotta ki. A koalíció tag­jai (kereszténydemokraták, szocialisták, szociáldemokra­ták, republikánusok fa libe­rálisok) az olasz külpolitika főbb elveinek tisztázásával a múlt héten helyreállították egymás között az egyetértést. A képviselőház bizalmi szava­zást rendez a kormányfő ál­tal felvázolt külpolitikai irányvonalról. Craxi beszédéből kitűnt, hogy Itália az eddigi elvek alapján folytatja külpolitikai tevékenységét. Craxi emlékez­tetett arra, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok mély­pontja idején Olaszország szá­mos lépést tett a kelet—nyu­gati párbeszéd élénkítése ér­dekében. Az amerikai űr­program megítélésében ugyan­akkor Craxi osztotta a véle­ményt, miszerint nem háborús tervről, hanem hadászati -vé­delmi rendszerről van sző. Hangsúlyozta azt is, hogy az ország részt kíván venni az Eureka elnevezésű ' nyugat­i Csak rövi GENFBEN az atom- és űr­fegyverekről szóló szovjet— amerikai tárgyalások kereté­ben hétfőn ülést tartott az űrfegyverekkel foglalkozó cso­port. 2300 AMERIKAI szakember — 1600 tudós és 1200 végzős hallgató — csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amely meg­tagadja a részvételt az Egye­sült Államok űrfegyverkezési programjában. Michael Weiss- man, az illinoisi egyetem ta- ná -a, a mozgalom egyik kez­deményezője szerint az elmúlt hónapban megháromszorozó­dott azoknak a szakemberek­nek száma, akik aláírták a tiltakozó beadványt. BOIIUSLAV CIINOUPEK csehszlovák külügyminiszter hétfőn hivatalos látogatásra Indonéziába, Ausztráliába, Üj-Zélandra és Szingapúrba utazott. ZARONYILATKOZAT elfo­gadásával fejezte be munká­ját a DÍVSZ szakosított gyer­mekszervezete, a Cimea nem­zetközi szemináriuma, amely az ENSZ gyermeki jogok nyi­latkozata megvalósulásának időszerű kérdéseivel foglalko­zott. A nyilatkozat aláhúzza: a gyermekeknek a különböző társadalmi rendszerű orszá­gokban elfoglalt helyzete és jogaik érvényesülése közötti jelentős különbségek mutat­koznak. európai műszaki-tudományos együttműködési programban, s ezúttal sem foglalt állást kor­mánya nevében azzal kapcso­latban, hogy Olaszország részt vesz-e valamilyen formában az amerikai programban. Amerikai politikusok követelései f Az Egyesült Államoknak el kell döntenie, a leszerelést vagy az űrfegyverkezés foly­tatását akarja-e: a kettőt együtt ugyanis nem lehet megvalósítani. Erre a követ­keztetésre jutott — Shultiz amerikai külügyminiszter jeif lenlegi moszkvai tárgyalásai­nak esélyeit elerriezve — egy hétfői televíziós nyilatkozatá­ban a leszerelési kérdések két vezető amerikai szakértője, Paul Warnke, aki Carter, és Gerard Smith, aki Nixon el­nöksége idején vezette a szov­jet—amerikai tárgyalásokon az amerikai küldöttséget. Warnke a múlt héten beter­jesztett amerikai leszerelési ellenjavaslatról szólva rámu­tatott: a Szovjetunió nem fo­gadhat el olyan megoldást, amely hadászati csapásmérő ereje jelentős csökkentésével járna, ha Washington ugyan­akkor szabad kezet követel magának az űrfegyverkezés folytatására. Az Egyesült Ál­lamoknak engedményeket kell adnia csillagháborús el­gondolásai terén, ha a hadá­szati támadó fegyverek szá­mának jelentős csökkentésére akarja felhasználni a Szov­jetunió kedvező ajánlatát — hangoztatta Warnke. Titkos CIA-terv Kadhafi ellen Ronald Reagan amerikai elnök vasárnap „szigorú vizs­gálatot" rendelt el annak ki­derítésére, hogy miként ke­rülhettek a The Washington Post egyik újságírójának ke­zébe a Moamer El-Kadhafi megbuktatására kidolgozott titkos CIA-akció dokumentu­mai. Az elnök ezzel egy- időben „megfelelő intézkedé­seket” követelt, hogy a jövő­ben elkerülhessék a hasonló kiszivárogtatásokat. Mint jelentettük, a The Washington Post vasárnapi számában Bob Woodward, a Watergate-botrányt kirobban­tó egykori riportok szerzője megírta, hogy Reagan elnök a közelmúltban jóváhagyta a libanoni vezető elleni titkos CIA-akciőt. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom