Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-05 / 260. szám
Elméleti konferencia az MSZMP Pest Megyei Bizottságán Belpolitikai életünk Súlyosak az érvei Kőrösön körösi, Nagykátán kátai Elvei sokféle csatán segítették át Tegnap délután a megyei pártszékházban került sor a XIII. pártkongresszus határozatait feldolgozó elméleti konferencia második előadására. Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára üdvözölte a megjelenteket; a megyei pártbizottság tagjait, a tömegszervezetek tisztségviselőit, a gazdasági egységek vezetőit, a pártmunkásokat, a vezető propagandistákat. Az elnöki megnyitó után Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője tartott előadást a XIII, kongresszus utáni miinkáról, belpolitikai életünk időszerű kérdéseiről. Előadásában Lakatos Ernő kiemelte: a párt XIII. kongresszusa egységteremtő kongresszus volt, határozatai megjelölték az irányt, az elkövetkező öt év feladatait. Fél év (Folytatás az 1■ oldalról.) helybeli vállalat és üzem dolgozóinak társadalmi munkáját. A település szépségét gyarapító parkot a városlakók nevében Fekete Antal tanácselnök vette át. DÖMSÖDÖN alig fél esztendő alatt újult meg a régi általános iskola, amely igen sanyarú körülmények között eddig egy óvodai csoportnak is helyet adott. A nagyközségi tanács elnöke a helyi Dózsa Tsz februári közgyűlésén kéréssel fordult a szövetkezet tagságához: segítsenek az épület felújításában és hetvenöt gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda kialakításában. A tagok nemcsak egynapi fizetésüket ajánlották fel e nemes célra, hanem kommunista műszakot is szerveztek. telt el a kongresszus óta, mérleget vonni korai lenne még. Egy azonban bizonyos — hangsúlyozta az előadó —: a megvalósításban még több di- namizmjsra lenne szükség. Nincs kellő javulás az anyag- és energiatakarékosságban, a termelésben, jóllehet mindannyian tudjuk: elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Éppen ezért minden szinten sürgette a fegyelem erősítését, a szigorúbb, felelő- sebb szervezést, gazdálkodást. Ideológiánkról szólva elmondotta, hogy pártunk forradalmi párt. Élen jár a megújulási folyamatokban, élesztője a demokratizmus szélesedésének, s igyekszik választ adni a kör új kérdéseire. Jövőre ünnepeljük az MSZMP megalakulásának harmincadik évfordulóját, annak a pártnak az évfordulóOtt ahol azelőtt télen szinte állandóan fáztak a kicsik, most korszerű központi fűtés adja a meleget. S a megyei kérdései ját, amely vállalta az 1913- ban létrejött párt örökségét és a kommunista mozgalom évtizedeken át folytatott harcát a felszabadulásért, majd a szocializmus megteremtéséért. Lakatos Ernő az ideológiai, politikai munkában a pártegységben rejlő erőre hívta fel a figyelmet. Arra, hogy pártegységgel meg tudjuk oldani nehéz feladatunkat, a VII. ötéves terv megvalósítására is képesek vagyunk mozgósítani a pártonkívüli tömegeket. Nehéz körülmények között gazdálkodunk, de látnunk kell: a világban 55 kapitalista ország vált fizetésképtelenné, mi viszont talpon tudtunk maradni, s ha ennél nagyobbak is céljaink — mégse becsüljük le saját eredményeinket, ezek alapján mozgósítsunk újabb tettekre. tanács kétszázezer forintos támogatása nyomán modern, szép formájú bútorok is kerültek a csoportszobákba. Nem véletlen tehát, hogy a tegnap délelőtti átadási ünnepség — amelyen részt vett dr. Tóth István körzeti orvos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja — díszvendégei is a szövetkezet dolgozói voltak, akiknek az óvoda kis lakói kedves műsorral köszönték ^ meg az önzetlen munkát. PILISVÖRÖSVÄR tanácsának vb-titkára Kovárik János nyitotta meg ünnepélyes külsőségek között Szabadságliget új létesítményét, a Liget üzletházat, amely négyezer állandó lakos és nem sokkal kevesebb víkendező ellátásáról gondoskodik. Ez év tavaszán kezdődött a magánerős beruházás, melynek eredményeként. példás gyorsasággal és színvonalas kivitelben készült el a 450 négyzetméteres üzletsor. Legnagyobb egysége az ABC, amely vegyesárucikkeket, hentesárut, zöldséget és gyümölcsöt kínál a vásárlóknak. A többi részében virágüzlet, butik, valamint egy teraszos sörbár kapott helyet. Tudósítottak: Eszes Katalin, Kovács T. István, }Vlóza Katalin, Szigeti Teréz cs Varga Sándor. Fotó: Erdősi Agnes és Hancsovszki János. Talán a kor tette, hogy Jámbor Miklós — nőmén est omen? — nem lehetett jámbor. Kevesen vannak Pest megyében, akik ne ismernék őt. S bizonyára olyannak ismerik mint én: szálfa termetűnek, lapáttenyerűnek, komolyan mosolygónak, türelmesnek, halk szavúnak. Halk az lehet, akinek súlyosak az érvei, akiből meggyőződés sugárzik, ha egy ügyet képvisel. Mert ha vállalkozott a kiállásra, óhatatlanul vitatkoznia kell. Sőt, az elmúlt évtizedek története azt .tanítja: harcolnia is, ha teheti, politikai eszközökkel, ha nem, fegyverrel. Magukra alkudtak Az egykor hat elemit végzett napszámos sorsának fordulói nem kínáltak alkalmat az elkényelmesedésre. Két nagy tsz-szervezési időszak, két iparosítási nekibuzdulás ideje alatta volt kulcsszereplője a megye gazdasági életének. A Pest megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályát vezette 1952, és 54. között, s 1956 nyarától 1967-ig hasonló feladatokat látott el. Volt városi párttitkár Nagykőrösön, járási első titkár Nagykátán, betöltötte a megyei pártbizottság titkári tisztét, s tíz esztendeje a Szakszerveztek Pest Megyei Tanácsának vezető titkára. 34 éve tagja a megyei pártbizottságnak. Most a szakszervezeti megyei testülettel együtt leköszönésre készülve, 59 évesen is a munkáról beszél, s okkal teheti: a sokféle elismerés között ötször kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát-- __- ,i ^ — Hajdúnánáson születtem, ott jártam ki a hat osztályt. Mehettem volna gimnáziumba városi ösztöndíjjal, de mert apám megbetegedett az első világháborúban, bátyámmal kenyér után kellett néznünk. A nánási malomban — az épület ma is áll, igaz, kibővült, megváltozott — há- romfiilléres órabért kaptunk, amikor egy doboz gyufa 4 fillérbe került. Felnőtten, tizenhat évesen napi 10—16 órán át cipeltük a zsákokat; a legkönnyebb 80 kilót nyomott. De abban az időben óriási előnynek számított, hogy dolgozhattunk, hiszen százával álltak sorba az emberek — munkáért. Szabályszerű emberpiac volt a hetivásár, magukra alkudtak a napszámot le- sők, s várták, hogy eleredjen a hóesés, és mehessenek havat lapátolni. Megváltozott az élet Egyszerű lenne felállítani a kizsákmányoló malomtulajdonos, s a munkaerejét áruba bocsátó szegénység képletét. Ám a valóság bonyolultabb. Csiba Győző, a malom tulajdonosa szociális érzelmű ember volt, annyira, hogy 1918— 19-ben ő államosította saját apja malmát. S bár a városban a leggazdagabb volt, mindig azon segített, aki leginkább rászorult. Munkát adott, ezzel biztonságot. Igaz, senki sem ismerte akkoriban a nem tetszik, nem bírom siránkozást. A malomi segédmunkás, Jámbor Miklós, amikor a leventéket hívták be a háború végén, bátyjával, családjával összecsomagolt, s a határba indult. Mire elfogyott a munka, s harapós lett a tél, már .a felszabadult Hajdúnánásra tért vissza. Maradt a malomban még három esztendeig, de megváltozott az élete. Belépett a kommunista pártba, s tanulhatott. Eleinte esténként, ha jött előadó Debrecenből, azután egy hónapos pártis- k-eóán, majd ■három hónaposon. Ezerki lencszázn sgvvenkilencben került Pest megyébe, s azóta még nyolc esztendőt töltött tanulással, két év.et pártiskolán, hatot az agráregyetemen. — Nehéz volt — mondja —, hiszen mindent meg kellett ismernem, amit más mär tudott. A matematikát, a kémiát, a fizikát, a biológiát. Valahogy mindig úgy hozta az élet: akármilyen feladatot is kaptam, felkészületlenül ért. S mindig menet közben kellett pótolnom a kezdeti hátrányt, megkeresni a járható utat. De ez ilyen kor volt, a járatlan ösvényeké. Országújjáépítés, földosztás, államosítás, a gazdaság átalakítása, a szocializmus megteremtése. Jót, s kevésbé jót, hibásat is meggyőződésből tettünk, mert hittünk az új világban, s mert — most is vallom — ekkor alakítottuk ki a mai lét alapjait. Abban az időben ennék éreztük, tapasztaltuk nemritkán látványos eredményeit. Azért az se lenne igaz, ha letagadnám, hogy voltak kételyeim. ötvenkettőben például, amikor a vezetés rendkívül magabiztos volt abban, hogy a politika jó és az emberek szabó tálnak. Hiszen a legszegényebbek voltak a tsz- ben, s ismertem jól a paraszti észjárást is. Tudtam, hogy ők hittel, meggyőződéssel dolgoznak. S azt tapasztaltam, hogy amikor ezzel felhagytak, annak nem a szabotáló szándék volt az oka. De a tévedések arra jók, hogy tanuljon belőlük az ember. És a lényeg az: megvalósult, ha nem is első nekirugaszkodásra, az igazi, korszerű nagyüzemi mezőgazdáság. Aligha akad ma, aki visszakívánja a korábbi állapotokat, a kézi munkára, igavonó állatokra épített földművelést. Megváltozott falun az élet, s ezzel az emberek gondolkodásmódja is. Ténysk és eredmények Jámbor Miklós szerint nem lett volna az 1956 ősze az, ami volt, ha hat-hét évvel korábban nem váltott volna irányt a párt. Ebben az időben néhány nap kivételével végiga megyében és a megyei párt- bizottságon volt ő is, részt vett az Arany János utcai épület fegyveres védelmében. Nem is tehetett volna rrpst. elvei ezt diktálták. Azok az elvek, amelyekhez máig is érdemes ragaszkodni. Azok tz elvek, amelyek sokféle indulattal vívott csatákhoz adtak erőt, érvet. S a tények mérik az eredményt. Az, hogy ma a megyében eredményesen dolgozik háromnegyedszáz mező- gazdasági nagyüzem, hogy felépült először az ISG, az IMI, a Mechanikai Művek, a Csepel Autógyár, s a többi, a 60- as években pedig Százhalombatta és Vácott a DCM. A felszabadulás esztendejében lépett a Malomipari Dolgozók Szakszervezetébe Jámbor Miklós. Az utóbbi évtizedet a megye szakszervezeti mozgalmának élén töltötte, így mondja: más a közeg. más a felfogás, más a módszer, fontosabb az emberek meggyőzése, s talán ez a legszebb a politikai munkában, Ebben az időben az SZMT ismert és elismert tényezője lett szűksbb pátriánk életének, fejlődésének. — A jó munkatársakon múlik a siker — vélekedik Jámbor Miklós. Szigorú, örök vitázónak Ismerik. Olyannak, aki a véleményét el is mondja, tekintet nélkül arra, kivel áll szemben. S ,olyannak, aki egyformán beszél mindenkivel, mert nem a beosztásnak, hanem az embernek adja meg a tiszteletet. Ahol valaha dolgozott, sok barátja hívja, várja. Nagykőrösön körösiként, Nagykátán kátaiként fogadják. — A nyugdíj? — kérdez vissza. — Ha eljön az ideje, nem félek menni, de nem menekülök a munkától. Vagyont nem gyűjtöttem, két és fél szobás tanácsi lakásban, élek. Feleségem munkásként ment nyugdíjba, lányom optikus, fiam motorszerelő. S ha társadalmi munkát vállalok is akkor, lesz mivel töltenem a többi időt. Három-négy könyvet olvasok egyszerre. Hosszú ideig szenvedélyes vadász voltam, igaz ebből is a munka jutott — a megyei vadásztársaság elnöki tennivalóit láttam el. Mostanában inkább csak sétáltatom a puskát. Azután ott a telek Szentendrén. Ad dolgot bőven. A faházat, ami rajta áll, annak a kocsinak az árából vettük, amelyet autónyeremény-betéttel nyertünk. És persze nem említettem még a családot, hatéves az unokám.., ★ ' * Amikor Jámbor Miklós 1945-ben tagja lett a pártnak, még nem elvi meggyőződésből döntött így. Olyan embereket követett, akiket nagyra tartott, példaképként becsült. Elveit-.tetteit sorsa és harcai formálták. Megadatott neki, hogy olyan korban kapott nagy felelősséget kívánó feladatokat — s felelt meg ezeknek —, amikor ellentmondások, küzdelmek közepette egy új társadalmi rend születésénél bábáskodhatott, s megerősödésének részese lehetett sokadmagával. Hite szerint ma is akad rengetegféle fontos és méltó tennivaló. Mégis kicsit szomorkásán mondja: az [ élet nem ismétli önmagá t... Vasvári ía iá. Tegnap a Parlamentben Újságírók kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából a sajtó területén kifejtett eredményes munkájuk elismeréséül Újlaki Lászlót, a Népszabadság rovatvezetőjét Április Negyediké Érdemrenddel; dr. Halász Zoltánt, a The New Hungarian Quarterly főszerkesztőhelyettesét, Nagy Istvánt, a Magyar Nemzet olvasó- szerkesztőjét és Vajda Miklóst, a The New Hungarian Quarterly olvasószerkesztőjét a Magyar Népköztársaság Csillagrendjévél; Onodvári Miklóst, az Észak-Magyar - ország főszerkesztő-helyettesét és Söptei Jánost, a Szabad Föld főszerkesztő-helyettesét a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát tizenketten vették át. A Hírlapkiadó Vállalat dolgozói közül Duska Emil, a fotó- és híradástechnikai osztály vezetője és Szabóné Hamar Zsuzsanna, a Népszabadság központi dokumentáció osztályvezetője kapta. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kilencen, köztük Tlamasi Tamás, a Pest Megyei Hírlap munkatársa, Farkasinszky Tiborné, a Közgazdász felelős szerkesztője és Nagyné Parti Márta, a Betonelem felelős szerkesztője vehette át. Kiváló munkáért kitüntetést kaptak hatvanegyen, köztük vállalatunk dolgozói közül Kovács T. István, a Pest Megyei Hírlap munkatársa, Lakatosné Ferenczi Mátia, a Pest Megyei Hírlap titkárnője, Albrecht József- né, a Szabad Föld sajtólevelezője, Boriszov Jenő, a Népszabadság fotóriportere, Byrszky Márton, a Telefon munkatársa, Chválla Emil, a terjesztési osztály nyugdíjas osztályvezetője, dr. Csuhaj Emilné, a Csepel fő- szerkesztője, Eigner János, a Csepel újságírója, dr. Farkas János, a Világosság rovatvezetője, Forgács Jánosáé, a Népszabadság titkárnője, Gyárfás Tiborné, az Esii Hírlap gyors- és gépírója, Horváth Imre, a Nők Lapja tördelőszerkesztője, Kovács Dénes vakuműszerész, a fotó- és h;radástechnikai osztály dolgozója, Marosán- né Hámor Szilvia, a Képes Újság munkatársa, Nagy Pálné, a Seövőmunkás felelős szerkesztője, Poszteiner Józsefné, a munka- és bérügyi osztály társadalom- biztosítási ügyintézője, Tauber Edit titkárnő. Teszlár Pál, a Népszabadság tördelőszerkesztője, Vajda Péterné, a Népszabadság sajtólevelezője, Vermes Tamás, a Taxi felelős szerkesztője. Az ifjúsági mozgalomban végzett eredményes munkájáért aranykoszorús KISZ-jelvényt vehetett át M. Nagy Péter, a P$s.t Megyei Hírlap rovatvezetője. A kitüntetéseket hétfőn a Parlamentben Bányász Dezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Jelen volt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője, valamint Lux János, a Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára. _E.. A nagy október évfordulóján A tulajdonosok boldogan vették birtokukba a társadalmi összefogással épült óvodát Dömsödön. Nyitás slőtti pillanatok. Az új dunakeszi ABC-ben ma reggeltől várják a vásárlóka..
