Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

Elméleti konferencia az MSZMP Pest Megyei Bizottságán Belpolitikai életünk Súlyosak az érvei Kőrösön körösi, Nagykátán kátai Elvei sokféle csatán segítették át Tegnap délután a megyei pártszékházban került sor a XIII. pártkongresszus határo­zatait feldolgozó elméleti kon­ferencia második előadására. Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának el­ső titkára üdvözölte a megje­lenteket; a megyei pártbizott­ság tagjait, a tömegszerveze­tek tisztségviselőit, a gazdasá­gi egységek vezetőit, a párt­munkásokat, a vezető propa­gandistákat. Az elnöki meg­nyitó után Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosz­tályának vezetője tartott elő­adást a XIII, kongresszus utá­ni miinkáról, belpolitikai éle­tünk időszerű kérdéseiről. Előadásában Lakatos Ernő kiemelte: a párt XIII. kong­resszusa egységteremtő kong­resszus volt, határozatai meg­jelölték az irányt, az elkövet­kező öt év feladatait. Fél év (Folytatás az 1■ oldalról.) helybeli vállalat és üzem dol­gozóinak társadalmi munká­ját. A település szépségét gya­rapító parkot a városlakók nevében Fekete Antal tanács­elnök vette át. DÖMSÖDÖN alig fél eszten­dő alatt újult meg a régi ál­talános iskola, amely igen sa­nyarú körülmények között eddig egy óvodai csoportnak is helyet adott. A nagyközségi tanács elnöke a helyi Dózsa Tsz februári közgyűlésén ké­réssel fordult a szövetkezet tagságához: segítsenek az épü­let felújításában és hetvenöt gyermek elhelyezésére alkal­mas óvoda kialakításában. A tagok nemcsak egynapi fize­tésüket ajánlották fel e nemes célra, hanem kommunista mű­szakot is szerveztek. telt el a kongresszus óta, mér­leget vonni korai lenne még. Egy azonban bizonyos — hangsúlyozta az előadó —: a megvalósításban még több di- namizmjsra lenne szükség. Nincs kellő javulás az anyag- és energiatakarékosságban, a termelésben, jóllehet mind­annyian tudjuk: elosztani csak azt lehet, amit megtermel­tünk. Éppen ezért minden szinten sürgette a fegyelem erősítését, a szigorúbb, felelő- sebb szervezést, gazdálkodást. Ideológiánkról szólva el­mondotta, hogy pártunk for­radalmi párt. Élen jár a meg­újulási folyamatokban, élesz­tője a demokratizmus szélese­désének, s igyekszik választ adni a kör új kérdéseire. Jövőre ünnepeljük az MSZMP megalakulásának harmincadik évfordulóját, an­nak a pártnak az évforduló­Ott ahol azelőtt télen szin­te állandóan fáztak a kicsik, most korszerű központi fűtés adja a meleget. S a megyei kérdései ját, amely vállalta az 1913- ban létrejött párt örökségét és a kommunista mozgalom évtizedeken át folytatott har­cát a felszabadulásért, majd a szocializmus megteremtéséért. Lakatos Ernő az ideológiai, politikai munkában a párt­egységben rejlő erőre hívta fel a figyelmet. Arra, hogy pártegységgel meg tudjuk ol­dani nehéz feladatunkat, a VII. ötéves terv megvalósítá­sára is képesek vagyunk moz­gósítani a pártonkívüli töme­geket. Nehéz körülmények között gazdálkodunk, de látnunk kell: a világban 55 kapitalis­ta ország vált fizetésképtelen­né, mi viszont talpon tudtunk maradni, s ha ennél nagyob­bak is céljaink — mégse be­csüljük le saját eredményein­ket, ezek alapján mozgósít­sunk újabb tettekre. tanács kétszázezer forintos tá­mogatása nyomán modern, szép formájú bútorok is ke­rültek a csoportszobákba. Nem véletlen tehát, hogy a tegnap délelőtti átadási ün­nepség — amelyen részt vett dr. Tóth István körzeti orvos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja — dísz­vendégei is a szövetkezet dol­gozói voltak, akiknek az óvo­da kis lakói kedves műsorral köszönték ^ meg az önzetlen munkát. PILISVÖRÖSVÄR tanácsá­nak vb-titkára Kovárik János nyitotta meg ünnepélyes kül­sőségek között Szabadságliget új létesítményét, a Liget üz­letházat, amely négyezer ál­landó lakos és nem sokkal ke­vesebb víkendező ellátásáról gondoskodik. Ez év tavaszán kezdődött a magánerős beruházás, mely­nek eredményeként. példás gyorsasággal és színvonalas kivitelben készült el a 450 négyzetméteres üzletsor. Leg­nagyobb egysége az ABC, amely vegyesárucikkeket, hen­tesárut, zöldséget és gyümöl­csöt kínál a vásárlóknak. A többi részében virágüzlet, bu­tik, valamint egy teraszos sörbár kapott helyet. Tudósítottak: Eszes Katalin, Kovács T. István, }Vlóza Kata­lin, Szigeti Teréz cs Varga Sándor. Fotó: Erdősi Agnes és Hancsovszki János. Talán a kor tette, hogy Jámbor Miklós — nőmén est omen? — nem lehetett jám­bor. Kevesen vannak Pest megyében, akik ne ismernék őt. S bizonyára olyannak is­merik mint én: szálfa terme­tűnek, lapáttenyerűnek, ko­molyan mosolygónak, türel­mesnek, halk szavúnak. Halk az lehet, akinek sú­lyosak az érvei, akiből meg­győződés sugárzik, ha egy ügyet képvisel. Mert ha vál­lalkozott a kiállásra, óhatat­lanul vitatkoznia kell. Sőt, az elmúlt évtizedek története azt .tanítja: harcolnia is, ha tehe­ti, politikai eszközökkel, ha nem, fegyverrel. Magukra alkudtak Az egykor hat elemit vég­zett napszámos sorsának for­dulói nem kínáltak alkalmat az elkényelmesedésre. Két nagy tsz-szervezési időszak, két iparosítási nekibuzdulás ideje alatta volt kulcsszerep­lője a megye gazdasági életé­nek. A Pest megyei pártbi­zottság mezőgazdasági osztá­lyát vezette 1952, és 54. kö­zött, s 1956 nyarától 1967-ig hasonló feladatokat látott el. Volt városi párttitkár Nagy­kőrösön, járási első titkár Nagykátán, betöltötte a me­gyei pártbizottság titkári tisz­tét, s tíz esztendeje a Szak­szerveztek Pest Megyei Taná­csának vezető titkára. 34 éve tagja a megyei pártbizottság­nak. Most a szakszervezeti megyei testülettel együtt leköszönés­re készülve, 59 évesen is a munkáról beszél, s okkal te­heti: a sokféle elismerés kö­zött ötször kapta meg a Munka Érdemrend arany fo­kozatát-- __- ,i ^ — Hajdúnánáson születtem, ott jártam ki a hat osztályt. Mehettem volna gimnázium­ba városi ösztöndíjjal, de mert apám megbetegedett az első világháborúban, bátyám­mal kenyér után kellett néz­nünk. A nánási malomban — az épület ma is áll, igaz, ki­bővült, megváltozott — há- romfiilléres órabért kaptunk, amikor egy doboz gyufa 4 fillérbe került. Felnőtten, ti­zenhat évesen napi 10—16 órán át cipeltük a zsákokat; a leg­könnyebb 80 kilót nyomott. De abban az időben óriási előnynek számított, hogy dol­gozhattunk, hiszen százával álltak sorba az emberek — munkáért. Szabályszerű ember­piac volt a hetivásár, maguk­ra alkudtak a napszámot le- sők, s várták, hogy eleredjen a hóesés, és mehessenek ha­vat lapátolni. Megváltozott az élet Egyszerű lenne felállítani a kizsákmányoló malomtulajdo­nos, s a munkaerejét áruba bocsátó szegénység képletét. Ám a valóság bonyolultabb. Csiba Győző, a malom tulaj­donosa szociális érzelmű em­ber volt, annyira, hogy 1918— 19-ben ő államosította saját apja malmát. S bár a város­ban a leggazdagabb volt, mindig azon segített, aki leg­inkább rászorult. Munkát adott, ezzel biztonságot. Igaz, senki sem ismerte akkoriban a nem tetszik, nem bírom si­ránkozást. A malomi segédmunkás, Jámbor Miklós, amikor a le­ventéket hívták be a háború végén, bátyjával, családjával összecsomagolt, s a határba indult. Mire elfogyott a mun­ka, s harapós lett a tél, már .a felszabadult Hajdúnánásra tért vissza. Maradt a malomban még három esztendeig, de megvál­tozott az élete. Belépett a kommunista pártba, s tanul­hatott. Eleinte esténként, ha jött előadó Debrecenből, az­után egy hónapos pártis- k-eóán, majd ■három hónapo­son. Ezerki lencszázn sgvven­kilencben került Pest megyé­be, s azóta még nyolc eszten­dőt töltött tanulással, két év.et pártiskolán, hatot az agrár­egyetemen. — Nehéz volt — mondja —, hiszen mindent meg kellett ismernem, amit más mär tu­dott. A matematikát, a ké­miát, a fizikát, a biológiát. Valahogy mindig úgy hozta az élet: akármilyen feladatot is kaptam, felkészületlenül ért. S mindig menet közben kel­lett pótolnom a kezdeti hát­rányt, megkeresni a járható utat. De ez ilyen kor volt, a járatlan ösvényeké. Ország­újjáépítés, földosztás, államo­sítás, a gazdaság átalakítása, a szocializmus megteremtése. Jót, s kevésbé jót, hibásat is meggyőződésből tettünk, mert hittünk az új világban, s mert — most is vallom — ekkor alakítottuk ki a mai lét alapjait. Abban az időben en­nék éreztük, tapasztaltuk nem­ritkán látványos eredményeit. Azért az se lenne igaz, ha letagadnám, hogy voltak ké­telyeim. ötvenkettőben pél­dául, amikor a vezetés rend­kívül magabiztos volt abban, hogy a politika jó és az em­berek szabó tálnak. Hiszen a legszegényebbek voltak a tsz- ben, s ismertem jól a parasz­ti észjárást is. Tudtam, hogy ők hittel, meggyőződéssel dol­goznak. S azt tapasztaltam, hogy amikor ezzel felhagytak, annak nem a szabotáló szán­dék volt az oka. De a tévedé­sek arra jók, hogy tanuljon belőlük az ember. És a lényeg az: megvalósult, ha nem is első nekirugaszkodásra, az igazi, korszerű nagyüzemi me­zőgazdáság. Aligha akad ma, aki visszakívánja a korábbi állapotokat, a kézi munkára, igavonó állatokra épített föld­művelést. Megváltozott falun az élet, s ezzel az emberek gondolkodásmódja is. Ténysk és eredmények Jámbor Miklós szerint nem lett volna az 1956 ősze az, ami volt, ha hat-hét évvel koráb­ban nem váltott volna irányt a párt. Ebben az időben né­hány nap kivételével végiga megyében és a megyei párt- bizottságon volt ő is, részt vett az Arany János utcai épület fegyveres védelmében. Nem is tehetett volna rrpst. elvei ezt diktálták. Azok az elvek, amelyekhez máig is ér­demes ragaszkodni. Azok tz elvek, amelyek sokféle indu­lattal vívott csatákhoz adtak erőt, érvet. S a tények mérik az eredményt. Az, hogy ma a megyében eredményesen dol­gozik háromnegyedszáz mező- gazdasági nagyüzem, hogy fel­épült először az ISG, az IMI, a Mechanikai Művek, a Cse­pel Autógyár, s a többi, a 60- as években pedig Százhalom­batta és Vácott a DCM. A felszabadulás esztendejé­ben lépett a Malomipari Dol­gozók Szakszervezetébe Jám­bor Miklós. Az utóbbi évtize­det a megye szakszervezeti mozgalmának élén töltötte, így mondja: más a közeg. más a felfogás, más a mód­szer, fontosabb az emberek meggyőzése, s talán ez a leg­szebb a politikai munkában, Ebben az időben az SZMT is­mert és elismert tényezője lett szűksbb pátriánk életének, fejlődésének. — A jó munka­társakon múlik a siker — vé­lekedik Jámbor Miklós. Szigorú, örök vitázónak Is­merik. Olyannak, aki a véle­ményét el is mondja, tekintet nélkül arra, kivel áll szemben. S ,olyannak, aki egyformán beszél mindenkivel, mert nem a beosztásnak, hanem az em­bernek adja meg a tisztele­tet. Ahol valaha dolgozott, sok barátja hívja, várja. Nagykőrösön körösiként, Nagykátán kátaiként fogad­ják. — A nyugdíj? — kérdez vissza. — Ha eljön az ideje, nem félek menni, de nem me­nekülök a munkától. Vagyont nem gyűjtöttem, két és fél szo­bás tanácsi lakásban, élek. Fele­ségem munkásként ment nyugdíjba, lányom optikus, fiam motorszerelő. S ha tár­sadalmi munkát vállalok is akkor, lesz mivel töltenem a többi időt. Három-négy köny­vet olvasok egyszerre. Hosszú ideig szenvedélyes vadász vol­tam, igaz ebből is a munka jutott — a megyei vadásztár­saság elnöki tennivalóit lát­tam el. Mostanában inkább csak sétáltatom a puskát. Az­után ott a telek Szentendrén. Ad dolgot bőven. A faházat, ami rajta áll, annak a kocsi­nak az árából vettük, amelyet autónyeremény-betéttel nyer­tünk. És persze nem említet­tem még a családot, hatéves az unokám.., ★ ' * Amikor Jámbor Miklós 1945-ben tagja lett a pártnak, még nem elvi meggyőződés­ből döntött így. Olyan embe­reket követett, akiket nagyra tartott, példaképként becsült. Elveit-.tetteit sorsa és har­cai formálták. Megadatott ne­ki, hogy olyan korban kapott nagy felelősséget kívánó fel­adatokat — s felelt meg ezek­nek —, amikor ellentmondá­sok, küzdelmek közepette egy új társadalmi rend születésé­nél bábáskodhatott, s meg­erősödésének részese lehetett sokadmagával. Hite szerint ma is akad rengetegféle fontos és méltó tennivaló. Mégis ki­csit szomorkásán mondja: az [ élet nem ismétli önmagá t... Vasvári ía iá. Tegnap a Parlamentben Újságírók kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmá­ból a sajtó területén kifejtett eredményes munkájuk elismeréséül Újlaki Lászlót, a Népszabadság rovat­vezetőjét Április Negyediké Érdemrenddel; dr. Halász Zoltánt, a The New Hungarian Quarterly főszerkesztő­helyettesét, Nagy Istvánt, a Magyar Nemzet olvasó- szerkesztőjét és Vajda Miklóst, a The New Hungarian Quarterly olvasószerkesztőjét a Magyar Népköztársaság Csillagrendjévél; Onodvári Miklóst, az Észak-Magyar - ország főszerkesztő-helyettesét és Söptei Jánost, a Szabad Föld főszerkesztő-helyettesét a Munka Érdem­rend arany fokozatával tüntette ki. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát tizenketten vet­ték át. A Hírlapkiadó Vállalat dolgozói közül Duska Emil, a fotó- és híradástechnikai osztály vezetője és Szabóné Hamar Zsuzsanna, a Népszabadság központi dokumentáció osztályvezetője kapta. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kilencen, köz­tük Tlamasi Tamás, a Pest Megyei Hírlap munka­társa, Farkasinszky Tiborné, a Közgazdász felelős szer­kesztője és Nagyné Parti Márta, a Betonelem felelős szerkesztője vehette át. Kiváló munkáért kitüntetést kaptak hatvanegyen, köztük vállalatunk dolgozói közül Kovács T. István, a Pest Megyei Hírlap munkatársa, Lakatosné Ferenczi Mátia, a Pest Megyei Hírlap titkárnője, Albrecht József- né, a Szabad Föld sajtólevelezője, Boriszov Jenő, a Népszabadság fotóriportere, Byrszky Márton, a Telefon munkatársa, Chválla Emil, a terjesztési osztály nyug­díjas osztályvezetője, dr. Csuhaj Emilné, a Csepel fő- szerkesztője, Eigner János, a Csepel újságírója, dr. Far­kas János, a Világosság rovatvezetője, Forgács János­áé, a Népszabadság titkárnője, Gyárfás Tiborné, az Esii Hírlap gyors- és gépírója, Horváth Imre, a Nők Lapja tördelőszerkesztője, Kovács Dénes vakuműszerész, a fotó- és h;radástechnikai osztály dolgozója, Marosán- né Hámor Szilvia, a Képes Újság munkatársa, Nagy Pálné, a Seövőmunkás felelős szerkesztője, Poszteiner Józsefné, a munka- és bérügyi osztály társadalom- biztosítási ügyintézője, Tauber Edit titkárnő. Teszlár Pál, a Népszabadság tördelőszerkesztője, Vajda Péterné, a Népszabadság sajtólevelezője, Vermes Tamás, a Taxi felelős szerkesztője. Az ifjúsági mozgalomban végzett eredményes mun­kájáért aranykoszorús KISZ-jelvényt vehetett át M. Nagy Péter, a P$s.t Megyei Hírlap rovatvezetője. A kitüntetéseket hétfőn a Parlamentben Bányász Dezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Jelen volt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda­osztályának vezetője, valamint Lux János, a Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének fő­titkára. _E.. A nagy október évfordulóján A tulajdonosok boldogan vették birtokukba a társadalmi összefogás­sal épült óvodát Dömsödön. Nyitás slőtti pillanatok. Az új dunakeszi ABC-ben ma reggeltől várják a vásárlóka..

Next

/
Oldalképek
Tartalom