Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

/ PEST M Eli VE i 1985. NOVEMBER 4., HÉTFŐ Szövőipari beruházás bankhitelből Vissza a természetes anyaghoz A takácsok gyolcsot szőttek, kenderből, lenből szövetet. Arra mindenki maga hímezte az anyjától tanult, a vidékre jellemző ősi mintákat. Dédszüleink, nagyanyáink korában ki­zárólagos szerepük volt a természetes kelmékből készült ru­hadaraboknak. A tudomány, a technika fejlődése azonban az öltözködési cikkek frontját sem kerülte el: a műszálak meg­ismerése, alkalmazása szinte teljesen eltüntette a lenvásznat, a pamutot. £s amíg az új szövetek könnyen kezelhetőségét hirdették a reklámok, mi valóban elfelejtettük a régi anya­gok verhetetlen előnyét: azt, hogy viselésük egyszerűen csak egészséges. Drágább, de jobb Nincs új a nap alatt — tart­ja a mondás, ami a divatra különösen igaz. Manapság megint az számít modernnek, aJki vászonból varrt, nadrágot, batisztból készült blúzt ölt magára. A módi persze drá­ga, a természetes alapanya­gokból készült igazán szép da­rabokat viszonylag szűk ré­teg tudja megfizetni. Kereslet azért van, bár ruházkodásra egyre kevesebbet fordítanak a családok. — Olyan fejlesztési program megvalósításába fogtunk, amelynek célja a tisztán len alapanyagú szövetek előállí­tása — mondja dr. Molnár Dezső, a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat gazda­sági igazgatója. — Észak- és Nyugat-Európában, valamint a tengeren túl nagy a keres­let a természetes alapanyagok iránt. Pamutból, gyapjúból te. Mtett a piac, nekünk olyan .rést kellett találnunk, amely­nek a betöltésére alkalmasak vagyunk, s az általunk előál­lított cikkek versenyképesek lehetnek. A fejlesztés másik iránya .szintén hiányt pótol: len és pamut összetételű sa­ját fonalainkból készíttetünk majd divatos indigófestett pu­lóvereket. Ragyogó kollekciót állítottak össze külső iparmű­vészeik és vállalatunk terve­zői. A bérkötés jogát az nye­ri el, aki a legjobb, a leg­szebb munkát végzi. E cikke­ket’ elsősorban a hazai vásár­lóknak szánjuk, de ha itthon beváltak, természetesen kül­földre is ajánljuk, lender Gt alakult A vállalat 142 millió forin­tos hitelt kapott a Magyar Nemzeti Banktól a lenszövet- program végrehajtásához. A napokban kötött szerződés ér­telmében a pénzt tíz év alatt kell visszafizetniük. — A felsőruházati lenszövet előállítása új profilnak szá­mít majd a budakalászi szö­vőgyárban — tájékoztat Ben- cze Imre, a Buda-Flax fej­lesztési főosztályvezetője. — A hiteiből 16—20 nagy telje­sítményű szövőgépet vásáro­lunk, pillanatnyilag nyugati cégek versenyeznek megbízá­sunkért. Fonodánkba korszerű fonalfestő berendezést telepí­tünk, a hozzá tartozó kiegé­szítő gépparkkal. A beruhá­zás várhatóan 1987 tavaszára készül el. Egy-egy új szövőgépen mű­szakonként 70—80 négyzet­méternyi finom ruházati kel­mét szőnek majd, ez a meny- nyiség egy régi berendezés termelésének több mint más- félszerese. Minőségben, min­tázásban szintén jobbra, szebb­re lesznek képesek. — Vállalatunk önálló kül­kereskedelmi joggal rendelke­zik, tavaly például 498 millió forint értékben exportáltunk szöveteket és fonalakat 15 tő­kés ország piacára. Számotte­vő mennyiséget adunk el a Szovjetunióban és az NDK- ban is — folytatja dr. Molnár Dezső. —. önálló hazai nagy­kereskedelmi joggal képvisel bennünket a nemrég megala­kult Lenker Gt. A szervezetet azárt hoztuk létre, hogy a ke­reskedelmi tevékenységgel is bevételhez juttassuk a , válla­latot. Közös gondsíkedás A Buda-Flax elsősorban szö­vetkezetekkel állt kapcsolat­ban. Most nyitni akarnak: fej­lesztési elképzeléseik alakítása során b-e kívánják vonni a nagy ruhagyárak konfekció­mérnökeit. Mert mint azt az elmondottak is igazolják, a lenfonósoknál ezentúl elsőbb­séget élvez a ruházati szöve­tek gyártása, az említett part­nerek pedig a legnagyobb fel­használók. A közös gondolko­dás azért is hasznos, mért együttes fellépésük garancia lehet a sikerre az öltözködési cikkek piacán, Fazckas Eszter Las Palmas felé hajóznak Óceánon a magyar vitorlás Több mint kétezer mérföldes hajózás után a Szent Jupát nevű magyar vitorlás elérte az Atlanti-óceánt — tájékoztattak a hajósokkal állandó kapcso­latban álló egyik budapesti MHSZ rádióállomáson. A két székesfehérvári vitor­lásversenyző, Fa Nándor és Gál József szeptember 26-án, a jugoszláviai Opatijából indult el a hosszú útra, amelynek el­ső — földközi-tengeri — sza­kaszán szerencsésen túljutot­tak. Az Adrián, majd Olasz­ország déli partjait megkerülve és áthaladva a Messinai-szo- roson, erős szél és 3—4 méte­res hullámok hajtották előre a tízméteres hajót, azonban az ezt követő szélcsendes időjárás nem kedvezett a magyar le génységnek. Arra is volt hát idejük a vitorlázóknak, hogy élelmiszerkészletüket tengeri csemegékkel egészítsék ki, sőt rpinden héten egyszer még ke­nyeret is sütöttek. A hajó a hét végén áthaladt a Gibraltári-szoroson. A leg­közelebbi állomás a Kanári- szigetek fővárosa, Las Palmas, lesz, ide körülbelül egy hét alatt érnek el. A magyar ha­jósoknak még az ausztráliai nyár végéig, vagyis márciusig meg kell érkezniük Sydneybe, hogy a déli félteke viharos té­li időszakát elkerüljék. Tekercseket szigeteinek A Ganz Villamossági Művek erőművi berendezéseihez, mo­torokhoz, generátorokhoz szigetelnek különféle méretű álló és forgórésztekercseket a szigetcsépi Lenin Tsz szigetújfalui üzemében. Felvételünkön Kiss Lajosné szigetelő. Veress Jenő fölvétele Magyar kiállítók A limai vásáron A perui fővárosban, novem­ber 13-án nyíló Csendes-óceá­ni Nemzetközi Vásáron a Hungexpo szervezésében 12 magyar vállalat vesz résizt. A kiállítók körültekintő piac- felmérés után állították ösz- sze bemutatójukat, hogy to­vább javítsák a Peruba irá­nyuló kivitel további gyors növelésének feltételeit. A ma­gyar vállalatok 1984-ben ugyanis az előző esztendőhöz képest 12 százalékkal bővítet­ték eladásaikat a dél-amerikai országban. Gyorsan bővült például a Medimpex gyógy­szer- és gyógyszeralapanyag- készítményeinek, a Cbemo- limpex fotópapírcikkeinek ki­vitele. A Csöndes-óceáni Nemzet­közi Vásáron Peruban már is­mert exporttermékeink mellett számos újdonságot is kiállíta­nak a magyar vállalatok. A Ganz-MÁVAG és a Ganz Da­nubius például úszódaruk, víz­turbinák makettjeivel, vala­mint elektromos kapcsolóbe­rendezésekkel, a Ganz Áram- mérőgyár fogyasztásmérőkkel jelentkezik a kiállításon. fagyra törő tervek helyett Jóra fordul a Kék-tó sorsa Régi képeslapokon még látható, milyen volt valami­kor a Kék-tó. Bár a Duna közelében tündöklőit — ahogy a szemtanúk mondják: mint egy tengerszem —, még­sem a folyam, hanem egy fürge forrás táplálta. Ked­velték a szigetszentmiklósiak, még úszóversenyeket is rendeztek, de egy napon beteljesült a sorsa. Túl sok gond volt vele, szemetet szórtak bele, néhányan sajhos bele is fulladtak a vizébe, hát tenni kellett valamit. Ma is vita tárgya, ami akkor történt, mert feltöltötték, te­lehordták a medrét, a forrást pedig egy jókora beton­lappal fojtották el. Ez volt a legegyszerűbb megoldás.., Azóta majd 30 év telt el, a név mégis rajta maradt: Kék-tó. Negyven teherautó Az üres .katlannal további csúfság esett. Fittyet hányva a tiltó táblának — Szemét le­rakása hatóságilag tilos! —, alkalmi hulladéklera'kó-hellyé változott. Elsősorban a kirán­dulók, de a helybéliek is, nem kímélve a környezetet, ott szabadultak meg fölösle­K edves Vásárlónk! Gratulálunk ön­nek ahhoz a kiváló minőségű Pompőz kalaphoz, amelynek méltá­nyos ár ellenében birtokába jutott, és amely a legmagasabb színvonalat a legkiválóbban képviseli. Ezen kalap a legnemesebb közepes árfekvésű alapanyagokból, a modern elektronizált technika és az egyedi gondoskodás ötvözetéből készült. Sok örömöt fog Önnek okozni. Ennek biz­tosítása végett kérjük, figyelmesen ta­nulmányozza át és alkalmazza az alábbi használati utasítást. A kalap alapvető feladata, hogy fej­fedőül szolgáljon. Ezen fejfedés cél­szerűen plusz tíz fok alatti hőmér­sékletnél a hideg elleni véd el mül szol­gál, ez esetben az úgynevezett hideg­kalap alkalmas használatra, míg amennyiben Ön ugyancsak nemes, de könnyű, szellős anyagból készült úgy­nevezett nyári kalap gyártmányunkat használja, azt nyári hőségben, plusz 25 fok .Celsius hőmérséklet felett cél­szerű felvenni, ilyenkor megóv hőgu­tától, stb. Nem ajánlott a kalap alkalmazása esőben, hóban, hacsak esernyővel nem óvjuk a víztől, avagy egyéb csapadék­tól. Ugyanis a víz, illetvp egyéb csapa­dék behatolván a kalap nemes alap­anyagába, azt károsítja, foltosítja, ösz- szeszűkíti. Ezen károsodások ellen a - kalaptisztító üzemegységek igénybevé­telének lehetősége fennáll ugyan, ám rövid újabb hordási időszak után körmérete összeszűkülése esetleg arra figyelmezteti önt, hogy kívánatos a rendeltetésszerűtlenül alkalmazott ka­lap helyett újabb kiváló Pompőz gyártmányú kalapot beszerezni. Ugyancsak rendel tét ésszerűtlen, ha kalapunkat megesszük. Ezen nyugati eredetű szokás hazai alkalmazásra nem mutatkozik megfelelőnek. Egy­részt, mert kalapjaink nem tartal­maznak tápanyagokat (fehérje-, zsír- és vitaminmentesek), viszont a meg­alkotásuk során használt tertrafluorid & szervezetbe felszívódva böfögést, esuklást, esetleg epezavarokat okoz­Gombó Pál: ^JSaózndiatl utasítás hat. Ha kalapunkat mégis megennők, igyunk rá Mira-vizet! Tartsuk ma­gunkat azonban inkább a célszerű használati módhoz, melyet nagy szí­nészünk, Gőzön Gyula dalban megfo­galmazva így adott tudtunkra: Kala- pom-pom-pom, kalapom-pom-pom a fejembe borítom. A kalap felvételének, fejünkbe bo­rításának módja a következő: a ka­lap elülső részén található kihajtott részt jobb kezünkbe fogjuk, az ily módon kezeink közé kaparintott ka­lap hátsó karimarészét bal kezünkkel finoman megragadjuk, majd a. kihaj­tott részt jobb kezünkkel elengedjük, az elülső felső részt két ujjal megra­gadjuk és a kalapot koponyánkra he­lyezzük, miközben a csinos élfekvést tükörben ellenőrizzük, szükség szerint eligazítjuk. (Figyelem! Balkezesek ese­tében mindez értelemszerűen a bal- jobb-bal sorrendben hajtandó végre!) A kalap megemelése a jobb kéz (balo­goknál a bal kéz) két ujjának igénybe­vételével történik. A kalapemelés el­járása azonban nem ajánlható, mert csökkenti a kalap tartósságának idő­tartamát, fokozza a kopási veszélyt. Csak kényszerítő esetben használjuk tehát e gesztust, vagyis agaikor fel­jebbvalónkkal, általában számunkra jelentős személyekkel találkozunk, ne­tán egyéb, a kopási veszélyt ellensú­lyozó érdekünk fűződik a kalap meg­emeléséhez. A kalap tisztítása puha sörtekefá- vel történjék! Nem célszerű sem drót­kefét, sem porszívót használni. Aki kalapot hord, jól teszi, ha tisztán tartja a kalappal érintkezésbe jutható fejbőrét, haját, nehogy fejfedőjén zsí- rosodás, foltosodás következzék be! Noha kalapjaink a zsírosodás ellen védő belső szalaggal rendelkeznek, mely kiváló anyagból készült, mégis minden fejbőr megizzadhat és ily mó­don megnedvesítve a védőszalagot, azt összehúzódásra készteti. Ezért tartóz­kodjunk a kalap fölösleges viselésétől és főként az izzasztó helyzetektől! Ka­lapban ne fussunk, ne dolgozzunk, ne viseljünk el lelki nehézségeket. Ha például revolvert szegeznek nekünk, inkább vegyük le a kalapunkat, az a kisebbik veszély! Vannak bizonyos sajátos helyzetek, amelyeket a kalaphasználónak ismer­nie kell! így templomba járás esetén nézzük meg, milyen templomba me­gyünk. Ha az keresztényjellegű,' ka­lapunkat vegyük le, ha zsidó, tegyük fel. Temetéskor hasonló vallásmeg­szabta helyzet következik be. A sír mellett sajnálatos módon ezért hideg­ben, esőben, stb. a kalap nem hordása meghűlést, influenzát, agyvelőgyulla- dást okozhat, mely esetben a gyár felelősséget nem vállalhat! R eméljük, kedves vásárlóink, a rendeltetésszerű használatra ügyelve, boldogan fogják viselni ka­lapjukat és letétele esetén tompon tartva és lágyan letakarva óvják por­tól és egyéb károsodásoktól! A leg­fontosabb kalappal végrehajtandó ak­tusokhoz magyarázó rajzokat mellé­kelünk. Fontos figyelmeztetés: nyugodtan tűzhetünk a kalapunk mellé eszmei letolásokat, ugyancsak eszmei dicsé­reteket, ám ne tűzzünk oda virágot, hacsak nincs nedv- és pormentesítve, sem kinevezéseket, melyek nem jár­nak fizetésemeléssel, mert a papíros másra inkább használható, a kalap­nak pedig árt. Ne gyűjtsünk kala­punkba se gombát, sem epret, vagy egyéb gyümölcsöt. csupán bankót, mely esetben a gyűjtés fedezheti egy újabb Pompőz kalap megvételét! gessé vált dolgaiktól. Nem akadt senki, aki véget vetett volna a tarthatatlan' állapot­nak. Többféle elgondolás szü­letett a terület hasznosítására, de ilyen-olyan okok miatt egyik sem valósult meg. A Szigetszentmiklósi Torna Klub például elhatározta, hogy sporttelepet hoz létre. A ter­vek el is készültek, de azután kiderült, hogy az edzőpályák­nak nem jutna hely. Ezután jöttek a KISZ-esek, akik szintén szemet vetettek a katlanra, ahol szabadidőpar­kot akartak kialakítani. Nagy­ra törő tervek készültek, ame­lyeket éppen ezért nem lehe­tett kivitelezni. Az 1982-es árakon számolva 7 milllió fo­rintot igényelt volna a beru­házás, ennyi pénzt azonban lehetetlen volt előteremteni. Amikor a közigazgatási át­szervezés nyomán megalakult a KISZ városi jogú bizottsá­ga, a küldöttgyűlésen elhatá­rozták, hogy védnökséget vállalnak a park létrehozása felett. Az utána elfogadott tervek már reálisabbak vol­tak, s megkezdődött a munka. Lábra kapott a hír, hogy idén már ott tartják meg az augusztus 20-i ünnepséget. Nem ott tartották. Papp Péterrel, a KISZ Szi­getszentmiklósi Bizottságának titkárával járjuk be a tere­pet. A bekerített katlan ren­dezett képet mutat, legalább 40 teherautónyi szemetet vit­tek el innen a fiatalok. Most a parkosításon a sor, egy brigád már szétterítette a trágyát a földön. Középen nagyméretű kézilabdapálya, ahol focizni is lehet, sőt, ha keresztbe felfes­tik a csíkokat, mindjárt há­rom teniszpálya válik belőle. Ennyi történt eddig. Jövőre biztos — Jövőre már tényleg itt ünnepeljük az augusztus 20-át. sőt már a május elsejét is — mondja Papp Péter. — Á munka nem úgy haladt, aho­gyan sokan várták, mert ne­hezen tudjuk előteremteni a hiányzó forintokat. Főleg tár­sadalmi munkára alapozunk azzal hozunk létre több mil­liós értéket. Az első forrá­sunk az az egymillió forint volt, amelyet a Közép-Duna- völgyi Intéző Bizottság pályá­zatán nyertünk. Ehhez még legalább ugyanennyit kell sa­ját erőből hozzátennünk, hogy megépíthessük az öltözőket, a nyilvános WC-t, az autópar­kolót. Szinte valamennyi kör­nyékbeli vállalat, termelőszö­vetkezet támogat bennünket, pénzzel, anyaggal, gépekkel, társadalmi munkával. Sokat dolgoznak a fiatalok, még a szomszédos községből is jön­nek segíteni. Fokozatosan akarjuk megépíteni a parkot, úgy, hogy minden évben gaz­dagodjék valamivel. Szeret­nénk még egy kispályát, s re­méljük, hogy tavasszal elké­szül a szabadtéri színpad, mögötte pedig a mozifal. Papp Péter egyre sorolja a további terveket. A katlan mögötti roskatag épületet út­törő- és ifjúsági házzá akar­ják alakítani. Akadnak benne tágas terek, amelyeket egykor a falumúzem birtokolt, és vannak egyéb helyiségek, amelyeket tanácsi lakásnak használtak. Már csak két csa­lád él ott, s ha sikerülne őket megfelelő otthonhoz jut­tatni, akkor megkezdődhetne a munka. A közelében, a Du- na-parton áll a 2. sz. általá­nos iskola csónakháza, ame­lyet szintén rendbehozni, bő­víteni akarnak, hogy minél többen találjanak felüdülést a víz mentén. Jelentkeztek az Állami Ifjúsági Bizottság pá­lyázatára, onnan remélnek pénzt. A csónakház és a park közötti utcát lezárnák, ahol roller- és kerékpárpályát ala­kítanának ki. Igazi garancia — Olyan együttes jön itt létre, amely sok embernek nyújt majd változatos spor­tolási és szórakozási lehetősé­geket — mondja Papp Péter. Nagy szükség van erre, mert Szigetszentmiklóson jelenleg nincs olyan hely, ahol a fel­nőttek, a gyerekek eltölthet­nek a szabad idejüket. Sorhá­zak, lakótelepek épültek az utóbbi évtizedekben anélkül, hogy erre is gondoltak volna. Sosem jutott rá pénz. KISZ-esek szervezték, fel­ügyelték a munkát, s ezt te­szik majd ezután is, ezért méltán kérdezhetnénk: mit csinált a tanács? Erről keve­sebb szó esett, hát fontos hozzátenni: amit tehetett, megtett. Ezután szakmai se­gítségen túl más. több is telik maid az erejéből, mert a sza­badidőpark létrehozása szere­pei a következő ötéves terv Drogramiában. Ez már valódi garancia arra, hogy rendeződ­jék a Kék-tó sorsa. „ Kövess László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom