Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

I 1985. NOVEMBER 4., HÉTFŐ A verstől a fényig Hangverseny a Néprajzi Múzeumban Csillagszemű lányok fuvolával Kereken tízéves hagyománya van annak, hogy a Néprajzi Múzeumban alkalmanként hangversenyt adnak énekkarok, ka­maraegyüttesek és szólisták. Kezdetben elsősorban olyan mu­zsikusokat hívtak meg, akik a magyar népzene kincsestárá­nak darabjait elevenítették meg. Az idők folyamán, mint min­den, ez a gyakorlat, is változott, lassacskán átalakult rendsze­res, vasárnap délelőtti házi muzsikává. Megvallom, kezdettől szimpatizálok az efféle kezdeményezé­sekkel. Okos ötlet a zene barátait becsalogatni a múzeumba, hiszen ha már ott vannak, biztosan nem mulasztják el meg­nézni a tárlatokat sem. Aki meg eleve a kiállítások kedvéért jön, kellemes, oldott hangulatban bóklászhat, nézelődhet. És ha éppen kedve tartja vagy elfáradt, leülhet néhány percre a közönség soraiba. Itt nem tilos — mint egyébként a hang­versenytermekben általában — ki-be mászkálni. A szülök is nyugodtan behozhatják a gyerekeket, nem kell félniük attól, mi lesz, ha valamelyik megunja az ücsörgést és menni akar. A tegnap délelőtti hangversenyre is sok kíváncsi bekukkan­tott — és ahogy lenni szokott —, ott is maradt. Dunakeszi eseménysorozat Művészeti napok Szigeti Sándorné, az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságá­nak titkára nyitja meg no­vember 7-én a dunakeszi művészeti napokat. A rendez­vénysorozat első eseménye a városban működő körzeti ál- 1 lami zeneiskola tanárainak műsora lesz a József Attila Művelődési Központban. November 10-én 8—16 óráig Radnóti Miklós-emléknapot rendeznek a költőről elneve­zett gimnáziumban, ahol Tol- nay Gábor irodalomtörténész tart előadást, Sebő Ferenc megzenésített verseket mutat be, szavaló- és retorikai ver­senyre és zenekari műsorra kerül sor. A MÁV Járműjavító Üzem ben amatőr művészek kiállí­tását nyitják meg 11-én dél­előtt 11 órakor. Vidor Vasa­rely műveivel isrrt.erkedihet- nek a dolgozók még aznap délután a Mechanikai Labo­ratóriumban Csepeli Tibor művészeti író magángyűjte­ményének kiállításán. A nap programjában szerepel a MÁV-telepen Kovács Éva ke­ramikusművész kiállításának megnyitása, is, melyre 16 óra­kor kerül soir a 201. sz. Szak­munkásképző Intézetben. November 15-én Dunakeszi­re látogat a Pécsi Nemzeti Színház egy gyerekeknek ren­dezett musicallel, s a József i\ttila Művelődési Központ színpadán .szerepel aznap a Bóbita Bábegyüttes is. A rendezvénysorozat kere­tében művészek önálló estjére, a Filharmónia koncertjére is sor kerül. November 18-án 19 óra 30 perckor kezdődik a városi tanács dísztermében a Nemeskürty Istvánnal rende­zett találkozó. A téma az író Diák, írj magyar éneket cí­mű irodalomtörténeti munká­ié telekommunikációs Niaga­raként zúdul alá masinánkon a képfolyam, ám mostanában megint olyan a hullása, hogy csak nagy ritkán mondhatjuk egy-egy szakaszára: na, ez szebb tarajt viselt, ennek iga­zán mutatás volt a habruhá­ja. Inkább az egyenletes szür­keségével tüntet a mostani ki. nálat. Jogi esetek. Itt van pél­dául a Jogi esetek esete. Ami­kor hajdan kitalálták, nagyon tetszett. Amikor újabb és újabb közreműködőkikel — mármint jogszakértőkkel — erősítették meg, még jobban. Am aztán kezdett unalmassá, megszokottá válni az amatőr szereplőkkel előadott sok-sok jelenetsor. Most pedig már egyenesen idegesít a színját­szásnak ez a gyermeteg mítoe- lése. S ráadásul mindez fő műsoridőben! A múltkoriban ugyan a kora esti órákra so­rolták be dr. Erőss Pál parag­rafus-értelmezéseit, de aztán megint csak a Híradó első ki­adása után kezdett kopogni a nyitó képsort aláfestő betű­vető masina. Megeshet, vala­miféle műsordirigálási okok­ból, vagyis azért, hogy el le­hessen mondani: a Bach-so- rozat későbbi kezdésével — akárcsak az Optimisták szin­tén nem nyolcórai indításával — már bizonyos előfizetői ré­tegeket akarnak megcélozni. Jó, jó, csak célozgassanak a^oik, akiknek az a dolguk, de ezt a próbálkozást, ha szabad kérni, kissé másként gyako­rolják. Telefere. Az elmúlt na­pok látnivalói közül tulajdon­képpen csak Viiray Tamás péntek esti Teleferéje szerzett felhőtlenül - kedves, egyúttal családiasain meleg perceket. Egyszerűen azért, mert a ran­devú házigazdája már a leg­első pillanatban meg tudta üt­ni azt a rendkívül barátsá­gos, ro onszenvesen viccelődő alaphangot, amely aztán ezt a bő egy órát véges-végig be­lengte. Hanem ez az egyetemes de- Sű egy kicsit csalóka. Ott van Patkós Irma színművésznő verset mond. Szánfekete ru­hája gyászkeretként abron- csozza a hirtelen kitágult ün­nepélyes csöndet. De a fehér, szabad térségekre nem a fáj­dalom üzenetét írja. A mú­landóság kárpitja előtt az élet kihívásáról, a küldetés vállalásának hétköznapiságá- ban is heroikus szépségéről beszél. Nem kell a hiúságpú­deres szolgálat. Az kell, hogy magunkat, mindenünket mer­jük odadobni, hogy eltömjük a világ testén nyíló fájdalom- krátereket, gyógyítsuk az örökké virágzó vérrózsasebe- ket. A fiatalság szép és kegyet­len, lánglobogású hitével mondja a verset, de a hit al­ján a lelkiismeret sarkalló, sebző, kényszerítő tudásával, hogy ez sorsunk egyetlen em­berhez méltó lehetősége. A fekete donnán, a haján, sze­mén, ruháján csillagszóró­fénnyel szikrázik az élet. Aztán taps és főhajtás, négy-öt lépés a dobogótól a székig, és mint a mesebeli aranymadár visszabucskázik a valóságba, hétköznapi lesz, mint ő vagy én. — Miért választotta Eerda József Cövek című versét? — Mert számomra benne van minden, ami mai éle­tünkben fontos, hiányzik vagy kétséges. A világ fenntartásá­hoz kell az önfeláldozás, a kötelességtudás, a kozelíteni- akarás a békéért, a boldogsá­gért. Hétfőn dr. Hevesy György professzor születésének 100. évfordulója alkalmából há­romnapos emlékülést rendez például a Pécsett született sziámi ikrek esete. Róluk ugyanennyi erővel egy szív­szorongató jelentést is lehe­tett volna forgatni, hiszen rengeteg mindenen mentek keresztül — főképpen a szü­leik —, amíg idáig eljutottak. Hogy mást ne mondjunk, az a fénykép, amit pénteken ' este egy pillanatra bejátszottak, nos, ez a fotó meg még a töb­bi, hasonló felvétel, egyálta­lán nem csak a fejlődési rendellenesség dokumentálásá­ra készült. Hanem bizony ar­ra is, hogy a kizárólagos jog­gal eladott közlési díjakból a kinti tartózkodás költségeit fedezni Miessen. Ez pedig már dráma, az életben maradás­nak a szó legszorosabb értel­mében vett tragédiája. Mint ilyen, nyilván nem illik bele a Telefere mosolyalbum^ba, de teljességgel elhallgatni mégsem egészen szerencsés dolog. Csakígy a két sötét bő­rű kosaras, a MAFC egyesü­letének eme közepes, illetőleg hórihorgas termetű, frissen szerződtetett reménysége! Hát az ő Budapestre kerülésük kö­rül is zúg akkora és olyan vi­har, hogy ne csupán az de­rüljön ki róluk: tudták-e ko­rábban, milyen folyó szeli át ezt a fővárost, meg hogy há­nyas lába van a colosabbik- mak. (Egyébként 53-as!) Ha már egyáltalán rájuk esett a választás, akkor valahogy úgy illett, s -kellett volna körbe­járni vendégszereplésük ese­ménysorozatát, ahogyan azt a rádió szombat délutáni 168 órája tette. Tehát a lényegek lényegét feszegetve, hogy tud­niillik, mennyire amatőrök ezek a profik, és hogy miért éri meg annak az osztrák cég­nek idsközvetíteni őket, amely egy spanyol -menedzser útján kettejüket megkaparintotta. Hogy az ilyen típusú faggató- zás idegen lenne a hajdmi Tóksótól? Nos, teljes kitárul­kozással csak azt lehet megsze­retni, akinek a füle mögött tényleg nincs vaj, vagyis hogy bizonyítottan patyolatjellem. Akácz László — Azonkívül, hogy Ceglé­den született, mi köti még a városhoz? — Nemcsak én születtem ott, hatszáz évre visszamenő­leg az őseim is. Abban a ház­ban lakom, amelyben világra jöttem. Amióta utolsó ^testvé­rem is meghalt, egyedül élek az öreg házban, de minden ami körülvesz, emlék, és én szeretek az emlékeimmel együtt élni. — Mégis sok értékes tár­gyat ajándékozott a ceglédi múzeumnak. Nem 'esett ne­hezére megválni tőlük? — Nem, örömmel adtam át, hiszen ajándékok. Tudom, hogy a múzeumban jó helyük lesz, megmaradnak épségben. Egyelőre csak a tárgyak egy része került át a mú­zeumba, de a többit ' is az örökli majd. Sok festmény, bútor, érdekes régiség vesz körül. Még a millenniumi ki­állításon vették szüleim azt a hatalmas kristálytálat, amely­re a Himnusz első sorát vés­ték. — A magányt nehéz elvi­selni,/ de még nehezebb lehet akkor, ha fényben élő, ünne­pelt színésznő volt az ember, nem? . — Vannak barátaim, akik meglátogatnak, elbeszélge­tünk. Mindig fontosnak tar­tottam a barátságot, és ma is nagyra értékelem, gazdagí­tanak, összekötnek a kint zajló világgal. N. E. Visegrádon az Eötvös Loránd Fizikai Társulat. A professzor nevéhez fűződik többek között a radioaktív izotópos nyom­jelzés módszerének felfedezé­se és elterjesztése, valamint a neutronaktivációs analízis. Röntgensugaras vizsgálattal több új elemet fedezett fel, többek között a hafniumot. A dr. Hevesy György kutatásai által megalapozott tudomá­nyos eredményeket ismertetik a felszólalók az Atommagok, atomok, elektronok, mint nyomjelzők című emlékülésen. Vegyiparunk elmúlt negy­ven évére emlékeznek Buda­pesten november 4-én, külö­nös tekintettel a gyógyszer- ipar fejlődésére. — Ugyancsak hétfőn a fővárosban (az Át­rium Hyatt szállóban) lesz az orvostársaságok tudományos tanácskozása a hematológiai és kardiológiai betegségekről. A KOSSUTH KIADÓ gondo­zásában a könyvnapokra meg­jelent kötet a Horthy-féle el­lenforradalmi rendszer szüle­tésit kíséri nyomon. A szer­zők — Hollós Ervin és Lajtai Vera — dokumentumok fel­használásával írták meg Hor­thy Miklós altengernagy belé­pését a magyar politikai élet­be, hogy aztán negyedszáza­don át neve elválaszthatatla­nul összefonódjon az ellenfor­radalmi korszak politikai rendszerével. A könyv legendákat oszlat, állításokat cáfol és hiedelme­ket ver szét. Ugyanis az ellen- forradalmi rendszer már szü­letésekor magában hordozta későbbi arculatát: a Tanács- köztársaság leverésekor jött létre, mégpedig a Magyaror­szágot megszálló francia ka­tonák és a Tanácsköztársasá­got leverő királyi Románia közreműködésével. Horthyék szövetkeztek a francia és a ro­mán tisztekkel, hogy hatalom­ra juttassák a legreakciósabb nagybirtokos úri osztályt. Világosan kitűnik a könyv­ből Horthy felelőssége. Az ő nevével, az ő vezetésével tob­zódott az ellenforradalom 1919-ben. Ezt még Horthy is kénytelen elismerni emlékira­taiban: ...1919 a forradalmak Klasszikus átiratok Ez alkalommal a ceglédi Er­kel Ferenc Állami Zeneiskola növendékei mutatkoztak oe a műsor első részében. Több mint nyolcszáz növendéke van az intézménynek. Közü­lük most a fuvolatanszak diákjai jöttek el, hogy kelle­mes játékukkal megörvendez­tessék a zene barátait. A fuvola-kamarazenekar ve­zetője, Zalavölgyi Cecília ta­nárnő igényes, változatos mű­sort állított össze erre az al­kalomra. Kiderült, hogy a gyerekek egyaránt járatosak a kalasszikus zene — a ba­rokk és a romantika —, illet­ve a modern zene világában. Mozart, Rossini, Schubert és Bartók műveit ugyanazzal a szeretettel, odaadással szólal­tatták meg, szinte kifogásta­lanul. És ha figyelembe vesz- szük azt is, hogy a kislá­nyokból álló kamarazenekar mindössze két éve alakult, el kell ismernünk, hogy teljesít­ményük máris figyelemre méltó. De 1 fiatalokról lévén szó, nem csak és elsősor oan nem is az a fontos, hogy mi­lyen az előadás művészi szín­vonala. Sokkal lényegesebb, hogy belekóstolnak az együít- muzsikálás örömébe. Néznem az arcukat játék közben: csu­pa csillogó csillagszempár né­zett vissza rám. Ezeknek a gyerekeknek nem kell külön elmagyarázni, hány apró szépséget találhatunk az elei­ben, hiszen ők maguk is át­élik, mennyi boldogságener­giát szabadít fel a zene az emberben. Dalolva jöttek Ám közülük többen is igen tehetségesen muzsikáltak. Hadd említsem meg a szólis­ták közül Kulcsár Krisztina, Mayer Edit, Pál Márta, Kis Judit és Németh Márta ne­vét. Játékuk különösen tet­szett. Bálint Lilla és Szalisz- nyó Emília is ügyesen szólal­tatta meg Farkas Ferenc ré­gi magyar táncfeldolgozásait. éve volt és a terroré. Bizonyos történelmi irányzat szívesen hangsúlyozza, hogy nemcsak vörös-, hanem fehérterror is uralkodott. Semmi okom nincs arra, hogy szépítgessem azokat az igazságtalanságokat és ke­gyetlenkedéseket, amelyek va­lóban megtörténtek abban az időben... A könyv ennek az időszak­nak a történetét dolgozza fel, azt, hogy Aradon miként ala­kult meg Károlyi Gyula gróf vezetésével és a román meg­szállók közreműködésével az ellenforradalmi kormány, mi­ként vonták be Horthy Mik­lóst ebbe a kormányba. Ho­gyan született meg a szegedi gondolat, a legreakciósabb né­zet, amely minden szélsőséges elemet magába foglalt, és azt tűzte ki célul, hogy elfojtja a dolgozók minden mozgalmát, legfőképpen pedig a Tanács- köztársaság leverésére verbu­válódott. A szerzők nyomon követik az eseményeket, kezdve attól, hogy miként alakultak a tiszti századok és különítmények, hogyan történt Horthy főve- zéri kinevezése, hogyan rabol­ta és gyilkolta végig az orszá­got a megszállók közreműkö­désével Horthy ellenforradalmi hadserege. Leírják a hatnapos kormány és a Friedrich-puccs A kellemes, baráti hangula­tot csak fokozta, hogy az együttmuzsikálásba betársult a Coro ldica-i olasz férfikar. A Kórusok Országos Tanácsa és a Pegazus Tours meghívá­sára, a Vox Pacis fesztiválra érkeztek hazánkba. Szívesen vállalták ezt a fellépést is. Már az épület aulájában fel­vidították a közönséget az­zal, hogy amolyan beköszön­tő-félét énekeltek, és dalolva jöttek a díszteremig. Csupa élet-átitatta dalt énekeltek, természetesen, közvetlenül. Nem volt nehéz odaképzelni magunkat a Lago Maggiore partjára, ahol a tó sörül visszhanggal üzengetnek egy­másnak az égig érő hegyek. Vagy a dal sötét tónusaiból kiérezni, áradáskor milyen körülményeit, a Peidl-kor- mány működését, majd a ro­mán királyi hadsereg és a fe­hérek együttműködését. Hor- thyban még az is felmerült, hogy perszonáluniót hoz létre Romániával, vagyis Magyar- országot Romániához csatolja, csak hogy le tudja verni a ha­zájukért, haladó rendszerükért küzdő vöröskatonákat. A fehérterror végigsöpört a Dunántúlon és Nyugat-Ma- gyarországon, ahová pedig nem jutottak el a fehérek, ott — az Alföldön — a megszálló románok gyilkolták halomra a direktórium tagjait vagy hur­colták el, vetették börtönbe, akiket kézre tudtak keríteni. A hullahegyeken át vezetett Horthy útja a kormányzószé­kig. Amikor leírják a történte­ket, egyben értékelik is az eseményeket, összefoglalójuk­ban megállapítják, hogy az el­lenforradalom keresztényinek hirdette magát, de nem volt benne semmi a keresztényi szeretetből, csak gyűlölet jel­lemezte és a bosszúállás. Nem­zetinek minősítette magát, de nem kevés része volt Trianon­ban. A népre hivatkozott, mi­közben visszaállította a nép elnyomását. A parasztság kép­viselőjeként lépett fel, de olyan állapotokat teremtett, pusztító ereje van az egyéb­ként fürge és szelíd hegyi pa­takoknak. Adriano Baretti magávalragadó szeretettel, gyönyörűen énekelt a hegyek között élő emberek sorsáról. Benito Sardi héber nyelven szólaltatta meg a béke és ba­rátság dalát. Olyan áhítaío- san szép volt. ez az ótesta­mentum hangját idéző ének, hogy kedvünk lett volna ve­lük énekelni, hadd szárnyal­jon messzire, repülje be a föl­det a testvériség himnusza. Fonográftekercsek A növendékek és a vendé­gek hangversenye után Zala­völgyi Cecília tanárnő Doni­zetti-, lbert- és Cimarosa-mű­veket szólaltatott meg fuvoy Ián, tanár kollégái kíséreté­ben. Majd ismét a kamara- zenekar. következett: Bartók Béla és Bárdos Laj-os népdal- feldolgozásaiból játszottak egy csfokorravalót. Figyelmes gesztus volt ez, hjszen Bartók tanár úr egykor a Néprajzi Múzeum munkatársa volt. Egy emelettel följebb fonog­ráftekercsek százai őrzik keze munkáját, az általa összegyűj­tött népdalokat. Ezek közül szólaltattak meg néhányat fu­volán. Nagy Emőke amelynek közepette hárommil­lió ember élt koldussorban. Miközben fasiszta rendszer volt, azt is megmutatják, hogy miben különbözött az olasz fasizmustól és a német nem­zetiszocializmustól. Magyar- országon volt parlament, vol­tak pártok, még Szociálde­mokrata Párt is. Az 1919-es események mégis végigkísér­ték a 25 éves Horthy-rend- szert: végig éles antikommu- nizmus, a demokratikus elvek mélységes elítélése, a demok­rácia minden válfajának meg­vetése kísérte, még akkor is, ha a nemzetközi viszonyok és összefüggések miatt kénytelen volt eltűrni a polgári demok­rácia bizonyos intézményeinek létezését is. AZ IDŐSEBB nemzedék át­élte ezt a korszakot. Saját bő­rén érezte összes ellentmondá­sait, megszenvedte létezését. A fiatalabb nemzedék pedig éppen ebből a könyvből is megtudhatja, hogy milyen volt az a korszak, amelyben a ve­zető Horthy Miklós volt. Megint közelebb kerülünk történelmünk jobb megértésé­hez. őszinte, igaz szavakkal rajzolták meg a szerzők a fel- szabadulás előtti időszak Ma­gyarországának megszületését, amely az Osztrák—Magyar Monarchia szétbomlása után következett be. Meg kell tudnunk a teljes igazságot, hogy annak fényé­ben més inkább tud­juk szocialista társa da1 mun­kát, helyünket a mai világban. Gáli Sándor ja. Tv-figyelő' '• ömlik, ömlik, affé­Túdományos tanácskozások Emlékülés Visegrádon Ritka éremkincslelet Kunhegyesen, a Kossuth Lajos utcában egy régi épület bontása közben nagy értékű éremkincset találtak. Az 1349 darab — 1506 és 1565-ös évekből származó — ezüstpénzre egy kályhaszem­ben találtak rá az építők és azt beszolgáltatták a Damjanich Múzeumnak. A képen: Tálas László és Kovács Miháíy muzeo­lógusok a lelettel. Neve összefonódott az ellenforradalommal Horthy, a fehérek vezére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom