Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

2 1985. NOVEMBER 30., SZOMBAT HÉTVÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS A genfi csúcstalálkozó utóhangjai [ r Átfogó értékelések és elemzések Moszkvában és Washingtonban Afrika déli részében növekedett a feszültség ÁLTALÁNOS NEMZET­KÖZI PILLANATKÉP Alig több mint egy héttel Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi csúcstalálkozója után, a világsajtónak változat­lanul központi témája ez a magas szintű tanácskozás. Ez több szempontból természetes is. Egyrészt azért, mert a több mint hat éven át szünetelő legmagasabb szintű párbeszéd felújítása és az abban való megállapodás, hogy ezután az ilyen tárgyalásokat intézmé­nyesítik, önmagában is rend­kívüli világpolitikai jelentő­ségű esemény. Túl ezen az a tény, hogy közös nyilatkozat született az eszmecsere végén, s ebben szerepelnek olyan nagy horderejű elvi egyetér­tést kifejező megállapítások, hogy „a nukleáris háborút nem szabad elkezdeni”, és hogy „egyik fél sem törekszik erőfölény kivívására”, joggal ösztönzi még egy héttel a vi­lágesemény után is kommen­tárok özönére a nemzetközi sajtó hírmagyarázóit. Közülük nem kevesebben, mint négyez­ren utaztak a svájci konferen­ciavárosba, s az csak természe­tes, hogy minden szemtanú igyekszik lapja olvasói elé tárni benyomásait, elemzéseit, értékeléseit, előrejelzéseit. Közben a hangsúly már fo­kozatosan áttevődik a jövő fürkészésére. Miközben Ro­nald Reagan Santa Barbarába utazott nyolcnapos pihenőre a genfi tárgyalások fáradal­mai után. amerikai szemle- írók azt latolgatják, hogy mi­lyen lesz majd a folytatás a jövő nyár eleji washingtoni újabb szovjet—amerikai csúcs- találkozón? Erre való prog­ramot adott Mihail Gorbacsov éppen a genfi tapasztalatok alapján, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának e heti ülé­sén, Az SZKP KB főtitkára hasznosnak és eredményesnek ítélte meg a legmagasabb szintű genfi megbeszélést. De joggal mutatott rá: a közös nyilatkozat elvi kijelentéseit tettekkel kell alátámasztani. LÉGMENTESEN ELZÁRNI A KOZMOSZT A FEGYVEREKTŐL Mihail Gorbacsov beszámo­lójában az első helyre a vi­lágűr-fegyverkezés megakadá­lyozását helyezte. Nem titok, hogy erről voltak a legélesebb viták a genfi találkozón, ami­kor a fegyverzetcsökkentés és leszerelés problémái kerültek a szőnyegre. Ronald Reagan — ez saját beszámolóiból csakúgy, mint vezető munka­társai tájékoztatásából kitűnt — mindent megtett, hogy „vé­delmi jellegűnek” tüntesse fel az Egyesült Államok által megkezdett „csillagháborús” programot. A Washington ál­tal SDI-nek (a hadászati vé­delmi kezdeményezés angol nyelvű nevének rövidítése) keresztelt, jelenleg már a meg­valósítás szakaszában levő tervezet nem véletlenül ke­rült ennyire középpontba. Mi­hail Gorbacsov rendkívüli nyomatékkai hangsúlyozta ki a Legfelsőbb Tanács ülésén, hogy a kompromisszumok út­ja csak akkor nyílhat meg, ha „légmentesen bezárják az ajtókat” a fegyverek világűr­be áramlása előtt. Hiszen világos: hiába van elvi egyetértés abban, hogy 50 százalékkal csökkentik a hadászati támadó fegyverek jelenleg létező arzenálját, sa fáradságos kompromisszum kidolgozása a gyakorlat mi­kéntjére mit sem ér. ha köz­ben megindul a fegyverkezési hajsza új, minden eddiginél veszélyesebb menete a világ­AKCIÓBA LÉPNEK AZ AMERIKAI HÉJÁK Mint az várható is volt, az amerikai katonai-ipari komp­lexum hangadói, a fegyver­kezési hajsza új fordulóiban érdekelt körök, máris akcióba léptek, hogy eltorlaszolják az utat az eredményes szovjet— amerikai párbeszéd előtt. Tá­madásuk egyik fő célpontja a SALT—2 szerződés. A hat és fél éve megtartott bécsi szovjet—amerikai csúcstalál­kozón aláírt okmány — ame­lyet a washingtoni törvény- hozás nem szentesített jóvá­hagyó szavazásával — az idén december 31-én jár le. Eddig mind szovjet, mind amerikai részről — az amerikai ratifi­kálás elmaradása ellenére — kötelezőnek ismerték el kor­látozásait a hadászati táma­dó fegyverzet kifejlesztésében és rendszerbe állításában. Mint washingtoni hivatalos személyek nyilvánosságra hoz­ták: Reagan elnök hamaro­san meghozza döntését, meg­tartja-e az Egyesült Államok a SALT—2 szerződés előírá­sait 1986. január 1-től is. A héják természetesen nemleges válaszra szeretnék bírni az elnököt, hogy minden korlá­tozástól mentesen fejleszthes­senek ki új fegyverrendszere­ket. Egy ilyen nemleges vá­lasz azonban természetesen visszavetné azt a haladást, amelyet a genfi csúcson el­értek ... A héják másik célja a „csil­lagháborús” program félgyor­sítása. Abrahamson tábornok, a program vezetője a napok­ban nyilatkozatok egész so­rát tette az eddigi kutatások rendkívüli sikerességéről. Meg­erősítette azokat a híreket, hogy a Pentagon jelenleg azt tanulmányozza, hogy hét „ré­tegű” pajzsot hoz létre léze­rekből és más különleges fegyverekből, amelyeket a vi­lágűrben helyeznének el. Mint elmondta, folytatódik a kuta­tás olyan űrbéli fegyverekkel kapcsolatban is, amelyek nem robbanó lövedékek kibocsátá­sára alkalmasak. Vagyis: Abrahamson tábornok nem hagy kétséget afelől, hogy a világűrbe akarnak elhelyezni új fegyvereket... Abrahamson nyilatkozatai az amerikai törvényhozásnak is szólnak. A kongresszus ugyanis korábban egymilliárd dollárral megnyirbálta az űr- fegyverkezési program szá­mára eredetileg az 1986-os pénzügyi évre kért 3,7 mil­liárd dolláros összeget'. A tör­vényhozás hamarosan dönt majd afelől is, hogy megad­ja-e a Reagan által az Sül­re 1989-ig kért 26 milliárd dollárt. ZIMBABWE LESZ A KÖVETKEZŐ CÉLPONT? nyélről érkező hírekre. Ezt a jelek szerint a pretoriai rend­szer ' igyekezett a maga javá­ra kamatoztatni. Fokozta a terror intézkedéseket a jogai­kért küzdő őslakosok ellen. Ennek azonban az lett a ha­tása, hogy az eddig az erő­szakmentesség keretei között küzdő fajgyűlölet elleni moz­galom egyes résztvevői az erőszak útjára tértek át a pre­toriai rendszer ellen. A Zim­babwével határos területeken a napokban aknák robbantak a dól-afrikBi fehérek kocsijai alatt az utakon. A Botha-kormányzat azzal próbált magyarázatot adni a váratlan új fejleményre, hogy azok, akik aláaknázták az utakat, „Zimbabwéből szivái rágtak be”, és a Dél-afrikai Köztársaság e független szom­szédja menedéket nyújt ezek­nek, sőt, táborokat ad a ki­képzésükre. Hararéi szóvivők csakúgy, mint az Afrikai Nem­zeti Kongresszus dél-afrikai vezetői kategorikuson cáfol­ták ezeket az állításokat. Mindez azonban nem akadá­lyozza meg a pretoriai rend­szer urait, hogy ne fenyeges­sék meg Zimbabwét azzal, hogy „megtorló katonai ak­ciót” indítanak ellene. Vagy­is a Botha-kormányzat újabb agresszív akcióra készül... Árkus István ENSZköigyűlés Magyar felszólalás Az ENSZ 1. számú, leszere­léssel és nemzetközi biztonsá­gi kérdésekkel foglalkozó bi­zottságában az Antarktisszal kapcsolatos napirendi pont vitájában felszólalt Sípos István, a magyar küldöttség tagja. Egyebek között kifejtette, hogy Magyarország 1984. évi csatlakozása az Antarktisz- szerződéshez, kifejezi egyetér­tésünket a szerződés elvével és gyakorlati végrehajtásával. Genscher hágai látogatása Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön Hágában felszó­lította a NATO európai tag­államait, hogy használják ki a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeit. Genscher rövid hágai látoga­tásán Ruud Lubbers holland miniszterelnökkel az EGK-val kapcsolatos kérdésekről tár­gyalt, majd előadást tartott nemzetközi kérdésekről. Elhunyt Szergej Geraszimov Nyolcvanéves korában csü­törtökön elhunyt Szergej Ge­raszimov világszerte ismert filmrendező, a Szovjetunió Népművésze, a szovjet kultu­rális élet kiemelkedő szemé­lyisége. Ö rendezte többek között „Az ' ifjúgárda’’, „Csendes Don”, a Falusi vos” című filmeket. a or­Súlyos viszály Egyiptom és Líbia között Katonai támadás készül? A genfi csúcstalálkozó ese­ményei miatt néhány napig kevésbbé figyelt a világ a dél­afrikai válság újabb fejlemé­A JANA líbiai hírügynök­ség pénteken megbízható for­rásokra hivatkozva olyan je­lentést közölt, amely szerint Egyiptom „katonai támadást tervez Líbia ellen”. A JANA- közlemény ahról tudósít, hogy „az előző napokban az egyip­tomi—líbiai határon összevont egyiptomi erők befejezték harci előkészületeiket”. Ugyan akkor — szintén a JANA értesülése szerint — fokozott harckészültségbe he­lyezték az Egyesült Államok földközi-tengeri erőit. A lí­biai hírügynöikség mindezt összefüggésbe hozza a líbiai— egyiptomi határon kialakult feszült helyzettel. Kairó szerint Tripoli állt az Egyptair légitársaság gépének múlt heti eltérítése mögött. A líbiai vezetés kategoriku­san tagadja az egyiptomi vá­dat. A japán vasutak ellen Szélsőséges elemek merényletei Pénteken reggel Tokióban és környékén csaknem tízmil­lió ingázó nem tudott eljutni munkahelyére, illetve az is­kolába ; szélsőséges elemek merényletei következtében szinte teljesen megbénult a vasúti közlekedés. A pálya­udvarokon tömegek várakoz­tak, a tokiói metróvonalakon tumultus keletkezett, az aptó- pályá'kon pedig forgalmi du­gók alakultak ki. mivel a kü­lönben vonattal utazók jó ré­sze autóval próbált meg eljut­ni munkahelyére. A rendőrség gyanúja sze­rint a Csukakuha elnevezésű szélsőbaloldali szervezet tag­jai összesen hét tartomány­ban — több mint harminc he­lyen — a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából nél­külözhetetlen kábeleket vág­tak el, és állomásokat gyúj­tottak fel. amelyek közül To­kióban az egyik teljesen le­égett. A japán államvasutak ve­zetői és a hatóságok azon a véleményen vannak, hogy a szóban forgó akciókat az ál­lamvasutak tervezett magán­kézbe vétele miatti tiltakozá­sul követték el. A péntek esti órákban a ja­pán államvasutak útnak in­díthatta legtöbb járatát. A kormány szigorú vizsgá­latot rendelt el. Csak röviden... MONTREUILBEN a vezető szervek megválasztásával pén­teken véget ért a legnagyobb francia szakszervezeti szövet­ség, az Általános Munkásszö­vetség (CGT) 42. kongresszu­sa, amelyet a CGT székházá­ban tartottak hat napon át. Az ezer küldött a CGT főtitkárá­vá ismét Henri Krasuckit vá­lasztotta. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK figyelmeztette Új-Zéland kor­mányát: felmondja a két or­szág között fennálló katonai egyezményeket, ha továbbra is megtiltják, vagy külön tör­vénybe iktatják a nukleáris fegyverekkel felszerelt hadi­hajók kikötésének tilalmát. ROBERT MUGABE zimbab­wei kormányfő, a ZANU—HF elnöke és Joshua Nkomo, a Hazafias Front vezetője csü­törtökön Hararében megbe­szélést folytatott, pártjaik egyesüléséről. A megbeszélés­ről kiadott szűkszavú közle­mény szerint hamarosan ösz- szeül a két párt tistségviselői- ből létrehozott egyesülési bi­zottság. Titkos alakulat Az amerikai fegyveres erők titkos alakulatainak működé­sére derült fény egy sikkasz­tási ügy kapcsán. A titkos ala­kulatok egyik egységének pa­rancsnoka és több beosztott tisztje ellen amiatt indult vizs­gálat, hogy felelőtlenül kezel­ték a hadsereg titkos alapjait, és sikkasztottak is a hatalmas összegből. A The Washington Post pén­teki száma az ügy kapcsán terjedelmes írásban számol be a hadsereg titkos alakulatai­nak tevékenységéről. Mint a cikk megírja, a hadsereg pél­dául külön egységet hozott lét­re lehallgató szolgálat meg­szervezésére; a szolgálat egye­bek között szovjet diplomaták szálláshelyeire telepített lehall­gató berendezéseket, sőt kül­földön is ténykedett. Egy má­sik alakulat légi felderítéssel foglalkozik. „Polgári” magán- vállalatként álcázva repülőgé­peket és helikoptereket vásá­rolt, azokat polgári repülőte­reken állomásoztatja, és piló­táit is civilruhában járatja. A különböző titkos és külön­leges alakulatok újjászervezé­sét, feladatkörének kibővíté­sét. a Reagan-kormányzat ha­tározta el. Fenntartásuk és fejlesztésük költségei jelenleg már meghaladja az 1.2 milliárd dollárt a lap értesülése sze­rint. Az alakulatok egyébként szorosan együttműködnek a Központi Hírszerző Ügynök­ség, a CIA különleges egysé­geivel. A SZOT megvitatta a VII. ötéves tervet Társadalmunk programja A VII. ötéves népgazdasági tervjavaslatról és a terv meg­valósítását elősegítő szakszervezeti feladatokról tárgyalt pénte­ki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácskozáson Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke is részt vett. Gál László, a SZOT titká­ra, a napirend előadója rá­mutatott, hogy a tervjavaslat minden koráobinál mélyreha­tóbb társadalmi vitában for­málódott, s e folyamatban a szakszervezetek is feladataik­nak megfelelően vettek részt. Véleményezték a terv gazda­ságpolitikai, műszaki-gazdasá­gi, iparfejlesztési, szociálpoli­tikai elgondolásait csak úgy, mint a népgazdasági terv ege. szét. Számos javaslatot, észre­vételt tettek a termeléspoliti­kára és az életszínvonal-poli­tikára egyaránt. A szakszerve­zeti javaslatok végső egyezte­tésére a kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi megbe­szélésén került sor, ahol a kormány képviselői hangoztat­ták, hogy kellő figyelemben részesítik a szakszervezeti kez­deményezéseket és azokat a terv véglegesítésekor haszno­sítják. A szakszervezetek úgy látják, hogy a tervezők ered­ményes munkát végeztek, a törvényjavaslat megfelel a XIII. pártkongresszus határo­zatának. A terv az egész tár­sadalom programja, céljait a szakszervezetek is támogatják, végrehajtásáért minden szük­séges erőfeszítést megtesznek — mondotta. Az előadó a törvényjavaslat fő vonásait elemezve kifejtet­te, hogy a VII. ötéves tervben megfogalmazódik a minőségen alapuló hatékonyabb fejlődés kibontakozása, a műszaki ha­ladás meggyorsítása, s mind­ezek eredményeként a lakos­ság életszínvonalának és élet- körülményeinek folyamatos javítása. A gazdasági növe­kedésben tervezett lépésváltás elsősorban a hatékonyság eme­lését veszi számításba, de nö­vekednek a termelés fejleszté­sére fordítható források is. A terv a gazdasági eredmények­kel arányos életszínvonal­emelkedést tűz ki célul. A termelő infrastruktúrában —a szakszervezeti javaslatókat is figyelembe véve — kiemelt szerepet kap a távközlés. Je­lentősen csökken a fogyasztói árak növekedési üteme. To­vábbra is fenn .kell tartani a teljes foglalkoztatást, s egy­ben meg kell teremteni a mun­kaerő strukturális változtatásá­nak feltételeit. Az arányokra gondosan ügyelni kell — szö­gezte le — az érintett dolgo­zók jogos igényeit messzeme­nően figyelembe kell venni. A továbbiakban a dolgozók tömegeit érintő egyéb kérdé- sékrőí szólt, egyebek között a lakásépítésről. megjegyezve, hogy a lakáshoz juttatásnál jobban figyelembe kell venni az emberek szociális helyzetét. Szükséges az is. hogy a né­hány tartós fogyasztási cikk és ruházati termék kínálatá­ban és a tüzelőellátásban ta­pasztalható hiányokat felszá­molják. Fontos, hogy a szak­szervezeteik még következete­sebben és gyorsabban jelezzék a jövőben az ilyen és hasonló gondokat az illetékes kor­mányzati szerveknek. A SZOT titkára a szocialis­ta munkaversenyről szólva a szervezőmunka javítását szor­galmazta. most ezzel kell elő­segíteni, hogy a dolgozók kez­deményezései jobban alkal­mazkodjanak az új követelmé­nyekhez. Olyan megoldásokon kell munkálkodni, amelyek előtérbe állítják a minőségi célokat, az innováció társa­dalmasítását. Hangsúlyozta to­vábbá: a munkaverseny rész­vevői joggál igénylik a méltá­nyos erkölcsi elismerés mellett azt, hogy eredményeikkel ará­nyos díjazásban is részesülje­nek. A szocialista demokrácia megköveteli, hogy a brigádok kapjanak több lehetőséget a döntésekben, növelni kell ön­állóságukat. szerepüket a munkahelyi életben. A SZOT titkára végül az 1986. évi népgazdasági terv­ről szólt, amelyben már érvé­nyesülnie kell a VII. ötéves terv fő céljainak és irányai­nak. Gál László beszédét széles körű vita követte. Felszólalt Faluvégi Lajos is, aki tolmácsolta a kormány köszönetét azért a munkáért, amellyel a szakszervezetek részt vettek a VII. ötéves tervjavaslat kidolgozásában. —A szakszervezetek vélemé­nye, elképzelései, kritikája és javaslatai jelen voltak a ter­vezőmunka minden fázisában — mondotta. A szakszerveze­tek konstruktív véleménye, józan kritikája komoly befo­lyással volt a VII. ötéves terv előkészítését megelőző társa­dalmi vitára is. Ezért az aktív közreműködésért köszönet il­leti a szakszervezeteket — mondotta a miniszterelnök­helyettes. A továbbiakban elmondta, hogy a tervtörvény előkészí­tése során a szakszervezetek 14 fontos kérdésben tettek konkrét javaslatot, ebből a tervező szervek 10-et elfo­gadtak, s ezek be is kerültek a VII. ötéves terv feladatai közé. Négy további javasla­tuk — reálbérek folyamatos emelése, a nyugdíjak reálér­tékének teljes körű megőrzé­se, az eredetileg tervezettnél 20—30 ezerrel több állami, főként bérlakás építése és a vállalati jóléti alapok bővíté­se — még függőben van. Bár­mennyire is reálisnak tartja a kormány ezeket a javasla­tokat, nem biztos, hogy meg­valósításuk feltételeit a VII. ötéves tervben garantálni tudja. Faluvégi Lajos kitért a mos­tani ülés vitájában elhang­zott több felszólalásra. így azokra a megjegyzésekre, hogy a kormány bizonyos te­endőkkel, például egyes ipar­ágak helyzetének rendezésével késlekedik. — Ehhez tudni kell — mondotta —, hogy azoknak az ügyeknek a meg­oldása szenved késedelmet, ahol a körülmények lényege­sen módosultak, s jelentős strukturális változtatásokra lenne szükség. Ezek az intéz­kedések több tízezer embert fognak érinteni, ezért megala­pozásuk, előkészítésük nagy körültekintést igényel, A leg­sürgősebb tennivalókat a ko­hászat, a szénbányászat, az építőipar, valamint a húsipar gazdálkodásának, működési feltételeinek felülvizsgálata, rendezése adja. Ma már nem érvényesíthető az a korábbi felfogás, mely szerint a terme­lés növeléséhez valamennyi vállalatot, valamennyi üzemet korszerűsíteni kell. Az erőfor­rásokat azoknak a helyeknek a műszaki fejlesztésére kell kon­centrálni, ahol a befektetés nyomán gazdaságosan, jó mi­nőségű árut termelnek. A szakszervezetek ahhoz is segítséget nyújthatnak, hogy a vállalatoknál elfogadják és érvényesítsék a kormány ér­és bérpolitikáját. A miniszterelnök-helyettes szólt a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal létre­jött tervkoordinációról, amely külgazdasági oldalról jól meg­alapozza következő ötéves tervünket. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő év feladatainak eredményes elvégzését már most meg kell alapozni, ezért az évből még előttünk álló minden egyes munkanapot eredményesen kell hasznosítani. A jövő évi célok elérése érdekében a szokásos év végi lendületet a jövő év első negyedében is meg kell őrizni. yégül elmondta, hogy a kor­mány is készül a szakszerve­zetek közelgő kongresszusára, figyelemmel kíséri a különféle szakszervezeti fórumokon el­hangzó javaslatokat. A fel­merülő kérdéseket a kor­mány és a szakszervezetek közösen áttekintik, s a kor­mány vállalja, hogy a jogos és teljesíthető kívánságoknak eleget tesz — mondotta Falu­végi Lajos. A tanácsülés okmányt foga­dott el, amelyben állást fog­lal a hetedik ötéves népgaz­dasági tervről és a megvaló­sítását elősegítő szakszerve­zeti feladatokról. űrben. Erre sok nyugati — köztük amerikai — katonai szakértő, politikus is figyel­meztet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom