Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

November 2. Szeptember végz jelé már lehetett hallani Nagykörös határában is az ágyudörgést, kelet felöl, a Tiszántúlról. Ahogy teltek az őszi napok és hetek, mind közelebbről hallat­szott ez. Az 1944—45. isko­lai év is igen baljós jelek között kezdődött meg. Még nyár elején igénybe vették német hadikórház céljára mind a tanítóképző, mind a gimnázium internátusá- nak az épületét, majd a többi iskolai épületeket is. A tanárok többségét behív­ták katonai szolgálatra. Pá­vai Mátyás István ezredes, a város akkori katonai pa­rancsnoka szeptember 30-áv a tanítóképző épületét is lefoglalta egy német repü­lő hadosztály parancsnok­sága számára. Minden jel arra muta­tott, hogy itt van a front a városunk közelében. Még az is előfordult, hogy a ta­nyája földjén szamo vagy éppen boronáió parasztem­bert és lovat ijesztgette az egeszen alacsonyra eresz­kedő bombázógep. Oktober 10-én pedig már Kecske­mét határában voltak a 11. ukrán front első egységei. A város vezetői közül mar akkor többen elfutot­tak. A tanítóképző épületé­ből is eltávozott a német repülő hadosztály parancs­noksága, miután mindössze pár napig tartózkodott ott. Aztán napokon belül el­hagyta városunkat a német hadikórház is. A városunk felszabadulása előtti hetek és napok izgalmas esemé­nyeiről saját emlékeimen kívül hiteles és megbízható adatokat kaptam Bodri Já­nos feljegyzéseiben, aki a felszabadulás első napjai­ban a polgárőrség és a de­mokratikus rendőrség meg­szervezésében, majd annak a működésében igen fontos szerepet vállalt. Közvetle­nül a felszabadulás előtti hetekben a belső rend fenn­tartására szervezett Nem­zetőrségben teljesített szol­gálatot, s a város katonai parancsnokának volt alá­rendelve. A már említett katonai parancsnok október 28-án adta ki a Nemzetőr­ségnek utolsó parancsát, az­tán autójába ült és eltávo­zott. Soha többet nem tért vissza. Október 29-én és 30-án kisebb-nagyobb egységek­ben majdnem szakadatlanul tartott a német és a ma­gyar katonaság visszavonu­lása városunkon keresztül Kecskemét felől, Cegléd irányába. Látszott rajtuk, hogy fáradtak és éhesek. Bementek a házakhoz, hogy ennivalót kérjenek. De a legtöbb ház üres volt. AJovember 2-ára virradó *■ ' éjszaka aztán megkez­dődött a szovjet tankok vo­nulása városunkon keresz­tül és tartott reggelig. No­vember 2-án reggel megér­kezett a szovjet gyalogság is. De megállás nélkül men­tek tovább. Majd olyan ala­kulatok érkeztek, amelyek­nek a feladata a város át- fésülése volt, amelyek le­maradó német katonák után kutattak. Seri András jtr/sr m a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖH KI ADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1985. NOVEMBER 2., SZOMBAT Az ezredfordulón talán természetes lesz... Egyidős a szövetkezet múltjával Sem a hajdani Kocsér-puszta lakói, de meg a ne­gyedszázada alakult tsz alapítói sem gondolták volna, hogy állattenyésztésük egykor országos hírre tesz szert. Mert bizony a szövetkezetnek kezdetben sem jó minő­ségű állatállománya, sem azok tartására való mezőgaz­dasági épülete nem volt — olvashatjuk a község törté­neti leírásában, továbbá azt is, hogy a tagság által be­hozott állatok nagyon gyengék voltak, sokat kellett se­lejtezni, főleg gümőkóros fertőzöítség miatt. Az első évek próbálkozásai sokáig nem hoztak eredményt, mert a hosszú lejáratú állami kölcsönt elsősorban a növény- termesztési ágazat fejlesztésé­re fordították és — a közis­merten mostoha termőhelyi adottságaik ellenére — a szán­tóföldi zöldségtermesztés erő­sítésével igyekeztek nagyobb jövedelemhez jutni. Állatállományuk a kezdő téeszekre jellemzően kicsi és mai szemmel nézve értéktelen volt. Például 1980-ban még mindössze 50 tehén, 144 ló volt a szövetkezetben, amiből következtethetünk az akkori gépesítettségre. Ezen kívül még 40 anyakocát és 139 anya­juhot tartottak. A korszerű állattenyésztés utáni vágy azonban egyidős a szövetkezet múltjával, hiszen Tóth Róza, a Petőfi Termelő- szövetkezet mai elnöke — a hatvanas evekben még főme­zőgazdásza — már 1961-ben baromfi törzstenyészetet léte­sített Kocséron, később pedig a nagykőrösi Dózsa Tsz-szel közösen átvették a ceglédi kel­tető állomást. — Az igazi változás azonban csak 1967-től kezdődött — mondja Járvás József főállat­tenyésztő —, az új gazdaság- irányítási rendszer bevezeté­sekor. Ekkor érkeztek az első észt-lapály kocasüldők és ala­kult ki fokozatosan a gazdaság korszerű sertésállománya, amely a gondos tenyésztői munka eredményeként később törzstenyészet lett. — Nemsokára törzsállo­mánnyá minősítették hegyitar­ka tehenészetünket is — veszi ót a szót Egriné Bereczky Edit törzstenyésztő. A törzstenyészetté nyilvání­tás erkölcsileg és anyagilag egyaránt megbecsülést hozott a szövetkezetnek. Így lényege­sen megnőtt a továbbtenyész- tésre eladott vemhes üszjpk ára, nem is beszélve a fiatal korban értékesített 500—600 kilogramm súlyú bikákról, amelyekért már abban az idő­ben 100—120 ezer forintot fi­zetett a vevő. Természetesen a vásárló nem a címért, ha­nem a jól örökített tenyésztu- lajdonságokért fizet. Ám a ko- cséri tenyészállatok mindig kelendőek voltak, mert ter­melési eredményeik messze meghaladták az országos átla­got. — Hogy most milyen a tej- hozam? — veszi át a szót is­mét Járvás József. — Jelen­leg két tejelő állomány van Kocséron. A hegyitarka törzs­anyag, amelynek egy tehénre jutó tejtermelése közel jár már az 5 ezer literhez, bizo­nyítván, hogy a kettős hasz­nosítású fajta adottságai is tovább fejleszthetők. A másik telep tehenei holstein-frízzel átkeresztezett magyartarkák. Ezeknél 6 ezer 200 liter az át­lag tejtermelés, de mintegy 4 százalékkal alacsonyabb zsír- tartalommal, mint a másik telepen. A szintén törzstenyészetté minősített juhállomány hason­lóan átlagon felüli termelési eredményeket mutat. Az egy anyára jutó gyapjútermelés például több mint 8 és fél kilogramm. A szaporodásbioló­giai mutatószámok mind a három háziállatfajnál olyan kitűnő tenyésztői munkáról adnak bizonyságot, hogy bár­melyik mezőgazdasági, nagy­üzem szívesen a magáénak vallaná. Kiállítási sikereik is másfél évtizedre nyúlnak vissza. Ak­kor kaptak először vándordí­ját a mezőgazdasági vásáron. Hosszú lenne felsorolni az ed­dig összegyűlt elismeréseket, amelyekkel a kiváló küllemű és teljesítményű állataik az­óta is minden OMÉK-on gaz dáik hírnevét gyarapították. Mégis az idei szereplés újabb nagy eredményt hozott, mert harmadszor is elnyerték a kiállítás vándordíját, ami most már végleg a szövetkezetei il­leti. Az idén kapott kitüntetése­ket még felsorolni sem egy­szerű, hát még kiérdemelni! Hazavittek két teljesítmény- és két nagydíjat, öt arany- egy ezüst- és nyolc bronzér met. Mindezeken kívül még két különdíjban is részesül­tek: a kiállítás legszebb álla­ta lett az egyik húshasznú vemhes üszőjük, valamint termelési eredményeikért meg­kapták az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt különdíját. Jó lenne ellesni a titkot, mi­ként is csinálják. Hogyan ké­pesek a kedvezőtlen takar mánytermesztésük, a drágán vásárolt pótlásaik ellenére ilyen színvonalat tartani tö­retlen fejlődéssel, évek óta, visszaesés nélkül, még most is, ebben a nehéz időbén. Pe dig az eredmények mögött csupán szakértelem, jó munka- szervezés és olyan munkaer­kölcs van, amely valahol a ezredforduló táján talán már természetes lesz. Mert Kocsé­ron azt találnák furcsának, ha egy értelmes és hasznos, de ugyanakkor munkaigényes újí tásra nem akadna náluk meg­felelő ember, pedig sajnos ez egyre több gazdaságban meg szokott ma már. S. Tarkó Endre Téli ruhába öltöznek Itt van az ősz, itt van újra..., de ne haladjunk tovább Petőfi nyomdakain. A Városgazdálkodási Vállalat szakemberei sem a szobor szépségén gondolkodtak el, hanem a fagytól védő té­li ruházatba öltöztették a képünkön látható hősök emlékmű­vét éppúgy, mint a többi köztéri alkotást. Kiss Zsolt felvétele esSposthíreki® Győzni keli(ene)! Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Tápiószele. Vasárnap a megyei II. osz­tályú labdarúgó-bajnokságban az őszi utolsó előtti fordulóra kerül sor. A Kinizsinek győzni kell, hogy az első hat között maradhasson. A tabellán így áll a két csa­pat: 6. Tápiószele II 6 1 4 18-16 13 7. Nagykőrös 11 5 2 4 25-11 12 Nagyon hiányoznak az el­vesztett pontok, amelyeknek megszerzésére esélye volt. A múlt évben Tápiószele az ötö­Megjelent Pest megye tavalyi évkönyve Sokszínű, hasznos adattár Tájékoztatás a Lkosság életkörülményeiről Állatorvosi ügyelet A kerületi főállatorvos ér­tesíti az állattartókat, hogy november hónapban a követ­kező rend szerint tartanak ügyeletet. November 2-án reggel 8 órától 4-én reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsériak- nak dr. Balogh József Nagy­kőrös, Nádor u. 1. Tel.: 402. A nyársapátiaknak dr. Kiss Mihály Cegléd, Szolnoki u. 18/a. Tel.: 10-724. November 7-én reggel 8 órá­tól 8-án reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsériak- nak dr. Horváth László Nagy­kőrös, Búvár u. 1. Tel.: 698. A nyársapátiaknak dr. Sebők Miklós Cegléd, Sajtó u. 8. Tel.: 10-644. November 8-án reggel 8 órától 10-én reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsériak- nak dr. Modor Péter Nagy­kőrös, állatorvosi rendelő, tel.: 466. A nyársapátiaknak dr. Cservény Antal Cegléd, Ma- lomtószél 13. Tel.: 10-271. November 16-án reggel 8 órától 18-án reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsériak- nak dr. Zsoldos Zoltán Nagy­kőrös, Kecskeméti u. 44. Tel: 703. A nyársapátiaknak dr. Csapó István Cegléd, Alkot­mány u. 21. Tel.: 11-920. November 23-án reggel 8 órától 25-én reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsériak- nak dr. Kassay József Nagy­kőrös, Kalocsa B. u. 10. Tel.: 378. A nyársapátiaknak dr. Virsinger György Cegléd, Bem u- 2. B. ép Tel: 11-163. November 30-án reggel 8 órától december 2-án reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsériaknak dr. Czira Sza­bolcs Nagykőrös, Encsi u. 25 Tel.: 523. A nyársapátiaknak dr. Nyúzó József Cegléd. Ber­csényi u. 45. Tel.: 11-710. A központi Statisztikai Hivatal Pest Megyei Igazgatósága ez évben is megjelentette a megyei adatokat tartalmazó évkönyvét. Ebben a meg­figyelt termelő ágak és a lakosság életkörülményeit jellemző terü­letek adatai idősorban és különböző csoportosításban éppúgy meg­találhatók, mint településenkénti bontásban. Az évkönyvből megtudható többek között, hogy a megyé­ben tavaly a lakosság száma 984 ezer volt, ebből 483 ezer a férfi és 501 ezer a nő, s kö­zülük mennyien kötöttek há­zasságot és hányán bontották azt fel. Hírt ad a fontosabb beruházásokról, az ipari ter­melés értékéről, összetételéről, foglalkoztatottainak számáról, energiafelhasználásáról. Az elmúlt évben az építő­ipar 1190 lakást épített és adott át, korszerű szerkezettel készült többszintes lakóházak­ban. A lakosság élelmiszer-fo­gyasztásához, valamint az ipar nyersanyagigényéhez szüksé­ges termékeket a mezőgazda­ság 535 ezer hektáron termelte meg. A megye szarvasmarha­állománya 112 ezer, sertésál­lománya 500 ezer darab volt az elmúlt év végén. Tájékozta­tást ad az évkönyv a megye úthálózatáról, a gépjárműállo­mányról; az adatokból kitűnik például, hogy a magántulaj donban levő személygépkocsik száma az utóbbi négy évben közel 40 ezerrel emelkedett. Ismertetést nyújt a lakosság infrastrukturális intézmények­kel történő ellátottságáról is. így az üzlethálózat és a szol­gáltató hálózat alakulásáról Az elmúlt év végén 2865 bolt és 1094 vendéglátóhely üzemelt a megyében, amelyek együtte­sen 32 839 millió Ft forgalmat bonyolítottak le 1984-ben. Az értékadatok mellett mennyisé­gi adatok is bemutatják, hogy mennyi tartós fogyasztási cik­ket, tüzelő-, és építőanyagot, kulturális cikket vásároltak a megye boltjaiban. Az itt élő lakosság a különféle szolgáltatásokat 1096 felvevő­helyen rendelhette meg és több mint 14 ezer kisiparos elégí­tette ki a javító-karbantartó munkák iránti igényüket. A megye lakásállománya 6581- gyel gyarapodott az elmúlt év­ben, amelynek 95 százaléka magánerőből épült, ezek több mint kétötöde 3 és többszobás. Emellett még elkészült 1159 üdülő ebben az időszakban. A számokból kiolvasható hogy tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása; nőtt a felnőtt és gyermekorvosi kör­zetek és a betegeket ellátó or­vosok száma, ezen belül is a gyermekkörzeti orvosi ellátás fejlődött erőteljesebben. A mű­ködő kórházi ágyak mintegv 170-nel gyarapodtak, így ta­valy már 4574 ágv segítette a betegek gyógyítását. Fejlődött a gyermekintézmé­nyi ellátottság is, a megye 91 bölcsődéje 4212 hellyel, 392 óvodája 38114 hellyel várta az elmúlt évben a gyermeke­ket. Az általános iskolák ada­tai ugyan az utóbbi években kialakult feszültségeket tükrö­zik. de az ellátottságot jellem­ző különféle mutatószámok­ból megállapítható, hogy a fo­lyamatosan növekvő tanulólét­szám ellenére az oktatás fel­tételei nem romlottak. Az el­múlt 4 év alatt az osztályter­mek száma 421-gyel, a tanerő­ké 866 fővel gyarapodott. Mindezek csupán rövid sze­melvények az évkönyvben sze­replő adatokból, ezen kívül még számos területről kapha­tunk információt a megye tár­sadalmi, gazdasági, kulturális életéről. Szombaton A nagyteremben: Titokban Hongkongban. Színes, szinkro­nizált francia vígjáték. Elő­adás 5 és 7 órakor. A stűíliótcrembcn: Szarvacs- ka-Manócska. Színes szovjet mesefilm. fél 4-kor. Mesél a bécsi erdő. Színes, szinkroni­zált NSZK-film, fél 6-kor. Vasárnap A nagyteremben: Titokban Hongkongban. Előadás 3, 5 és 7 órakor A stűíliótcrembcn: Szarvacs- ka-Manócska. Fél 4-kor, Me­sél a bécsi erdő. Fél 6-kor. dik helyen végzett. A szelei csapat gyengébb kezdés után fokozatosan feljavult és az utolsó mérkőzésen, Pilisen is csak nehezen tudott győzni el­lene az éllovas. Ennek ellené- ' re is győzni kell a Kinizsinek. Az ifiknél az állás a követ­kező : 2. Nagykőrös 11 7 3 1 36- 5 17 0. Tápiószele 11 7 - 4 29-23 11 Nagykátán már javuló, fe­gyelmezett játékot nyújtott a körösi ifi csapat, most is nyer­nie kell, mert Pilis megelőz­heti. A serdülők a hasonló játék­erőt képviselő üllői csapatot fogadják. A támadósor gólké- pességén múlik a győzelem, mert az üllői védelem igen jó. Bem SE—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi 4-2. A szerdai edzőmérkőzésen igen elevenen, sok jó gólhely­zetet teremtve játszott a körö­si csapat első osztályú ellen­fele ellen, de a góllövéssel volt most is baj. A mutatott játék alapján bízni lehet a bajnokin való sikeres szereplésben. P. S. SZOMBATI SPORTMŰSOR Birkózás. Eger: országos if­júsági kötöttfogású Bornemisz- sza-emlékverseny. Kosárlabda, Petőfi-iskolai tornacsarnok, 11 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Csőszerelő (Bp.) NB Il-es férfi; Kecskemét: KSC Hunyadi-isk. I.—Nk. Kgy. Ki­nizsi és Nk. Kgy. Kinizsi— KSC Hunyadi-isk. II. úttörő leány megyei bajnoki mérkő­zés. Természetjárás. Nk.—Szol­nok—Nk: Toldisok kerékpáros­túrája. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Birkózás. Debrecen: serdü­lő kötöttfogású területi egyéni bajnokság. Labdarúgás: Kinizsi-sport­telep, 9 óra: Nk. Kgy. Kinizsi serdülők—Üllői KSK serdülők megyei; 11 óra: Nk. Kgy. Ki­nizsi ifi—Tápicezelei Kohász ifi; 13 óra:. Nk. Kgy. Kinizsi —Tápiószelei Kohász megyei II. osztályú bajnoki mérkőzés. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Kosárlabda. Kecskemét: K. Kertészeti Főiskola—Nk. Kgy. Kinizsi ifi; Tiszakécske: TSC— Nk. Kgy. Kinizsi II., felnőtt férfi megyei bajnoki mérkő­zés. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom