Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

Egy műemlék helyreállítása (1). Építkezés leletmentéssel A csend birodalmi iban, a Si •ketnémák Intézeté íek északi vasrácsos kapuja melletti iro­dában kerestük fel Cseri Csa­ba építésvezetőt és dr. Ger- Qelyffy Andrást, az Országos •Műemléki Felügyelőség mű­vészettörténészét Arra kér­tünk választ, hegy miikor fe­jezik be az épület helyreállí­tását és mikor adják vissza •rendeltetésének a barokk tér­ből élvett munkaterületet. — A Március 15. térre néző főépület északi részébe az in­tézet már visszaköltözött, a déli részt 1986. év végéig sze­retnénk befejezni. A két ud­vari épületszárny közül az északi kész, a délit és vele az egész épületegyüttest 1990-ben átadjuk. A téren látható pa- lánkokat egy hónapon belül elbontjuk. — A felújítás már hét éve tart, és még öt esztendőt kell várni. Nem sok ez egy ház helyreállítására? — kérdez­tem. — Sok — ismerte el Cseri Csaba —, de az előző cég, aki­től a munkát 1982-ben átvet­tük, alig tett valamit. — És ez az épület műemlék — kapcsolódott a beszélgetés­be a művészettörténész. — Sajnos sok gondot okozott, hogy az előző vállalkozó csak egyszerű felújításra számított. Amikor régi falmaradványok­ra leltek, jogosan megijedtek attól, hogy ha tovább bonta­nak, a rejtett üregek miatt az egész épület összeomlik. Ezért az Országos Műemléki Fel­ügyelőségtől statikai szakértői vizsgálatot kértek. — A statikus a jelentésében befalazott kandallókról és 400 éves műemléki értékekről számolt be. A felügyelőség művészettörténészt küldött a helyszínre. Azóta az építke­zéssel párhuzamosan kell a műemléket feltárni, statikai méréseket végezni. Mindez módosítja a határidőiket. — Arról van szó — magya­rázta az építésvezető —, hogy bontás előtt sokszor rétegen­ként távplítjuk , el a falról a mészet és : a tégi festményt. Vagy ha falmaradványt talá­lunk a területen, az Országos Műemléki Felügyelőség ren­delkezése szerint módosított 'tervek alapján lehet csak to­vább dolgoznunk. Nehezíti a munkánkat az is, hogy lakott épületben kell feladatainkat elvégezni. Az s em utolsó szem­pont, hogy dolgozóinknak meg kellett tanulniuk a korabeli építési módokat, és azt is, mi-, ként lehet a régi értékeket megmenteni. Mindez érthe­tőbb lesz, ha a helyszínen megtekintjük, a munkát. Elindultunk. Dr. Gergelyffy András az épület északi olda­lán a második emeletig hú­zódó kibontott régi falrészt mutatott: — Ez volt az eigyik közép­kori ház hátsó fala. — Ez lehetett Báthory Mik­lós 1400-as években épült vá­rosi palotája, ahová a törökök kiűzése után Kery püspök be­költözött és a palotájává kez­dett átalakítani? — kérdez­tem. — Feltételezhető. — Ezek szerint a műemlék- jegyzéknek az a megállapítá­sa, hogy a palotát csak 1731 után kezdték építeni, téves? — Az bizonyos — folytatta a művészettörténész —, hogy Kéry, Balogh, Dvornikovich, Esterházy, Kollonits, Leslie püspökök ezen a középkori házon kisebb átalakításokat végeztettek, de a nagy építke­zés 1731-től 1755-ig tartott. Ek­kor alakult ki az épület fő­homlokzatának teljes hossza, készült el a második emelet. A palota helyén valamikor négy ház állott. — Egy évszázadon, át, Kar­csú Arzéntől napjainkig, olyan feltételezések voltak, hogy ezen a helyen csak két épület állt. — Jelenlegi kutatásaink be­bizonyították — válaszolt dr Gergelyffy András —, hogy nem kettő, hanem négy épü­let felhasználásával készült el a püspöki palota. Az első két középkori épületet egy kocsi­áthajtó választotta el egymás­tól, a harmadik is középkort, a negyedik kora újkori épület volt. — Az említett kocsiáthajtó »yíiáskövei a tér felől, a fő­épület északi részénél, a jár­dától másfél méter magasság­ban ma is láfhatók. Ahhoz, hogy egy kocsi elférjen alat­ta, legalább nárom méter ma­gasnak kellett lennie ötszáz évvel ezelőtt. Ebből követke­zik, hogy a tér eme részét leg­alább másfél méterrel feltöl- 'tötték. A korabeli feljegyzé­sekből tudjuk, hogy minden bővítés ellenére a palota ki­csinek bizonyult és már Alt­ban Frigyes egy új — a mai Konstantin téri — püspöki palota építését kezdte el. — A Március 15. téren álló épületet 1767-ben kollégium. 1777-ben iskola, 1783-ban ka­szárnya, 1796-ban lakások, 1802-ben a Siketnémák Inté­zete céljaira adták át. Az 1881., 1883., 1893. években to­vább bővítették, az udvari szárnyakat 27—27 méterrel meghosszabbítói ták. Az épület a mai alakját 1903-ban kap­ta, amikor harmadik emelet építését is tervezték, de erre már nem került sor. iiiii — A főbejárat mai formáját 1804—1815 között alakítot­ták ki. A palota két oldalán, pillérein kővázákkal koroná­zott kapukon át az udvari épületszárnyakat íves kerítés­sel lezárt díszudvarba lehe­tett jutni. A díszudvarra néző főépület középrészén két-két ablak között kétemeletes, öt­tengelyes lépcsőcsarnok van. Eredetileg ez volt a főbejárat. Mészáros Gyula (Folytatjuk.) Ünnepi ülés az SZiT-ben A Vác Városi Szakmaközi Bizottság november 4-én, hét­főn 13 órakor ünnepi üiést tart a pártbizottság nagyi ér­mében. A tanácskozáson megemlékeznek a nagy októ­beri szocialista forradalom év­fordulójáról. A Családi és Társadalmi Ünnepeket Rende­ző Iroda munkáját az iroda vezetője, István Kálmán is­merteti. Ritecz György ta­nácselnök-helyettes a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás kér­déseiről tart tájékoztatót. Vé- geztül a jól dolgozó aktívá­kat jutalmazzák. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 258. SZÄM 1985. NOVEMBER 2., SZOMBAT A Madách Kör vendébe Keresziiery Dezső A váci művelődési központ Madách-köre hétfőn este 6 órakor a 34-es teremben mű­soros estet rendez. A kör ven­dége a neves irodalomtörté­nész. tudós, Keresztury Dezső, akinek műveiből Sinkovits Imre mutat be részleteket. Sakkverseny Veretlenül elsők A Lőwy Sándor Ipari Szak- középiskolában a napokban ifjúsági sakkversenyt rendez­tek. A versenyre huszonkét fiú és kilenc lány nevezett. A fiúknál Vas Attila, az intéz­mény tanulója százszázalékos teljesítménnyel nyert Kiss Károly előtt. A lányoknál szintén százszázalékos telje­sítménnyel lett első Sótoryi Zsuzsa. Itt a második helyen Viola Zsuzsanna végzett. Nagyobb önállósággal Fiatalokról - velük együtt A közigazgatás átszerve­zése után a város, a kör­nyező településekkel együtt, Pest megye legna­gyobb közigazgatási terü­lete lett. Az átszervezés változást hozott az ifjúsági mozgalomban is. Közös irányítás alá kerültek a ko­rábbi járási és várost KISZ-bizottságokhoz tar­tozó területek. Az új irányítás tapasztala­tairól, eredményeiről számolt be a KISZ Pest Megyei Bi­zottsága testületé előtt Ivá- nyi Károly, az MSZMP vá­rosi bizottságának munkaoár- sa. Az írásos előterjesztésből kitűnik, hogy a két KISZ-bi- zottság már 1984 januárjától együtt tartotta munkaüléseit. Az új bizottság kialakításánál elsősorban azt vették figye­lembe, hogy minden réteg és testület megfelelő képviseletei kapjon. Az eltelt időszak eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy a feladatok jelentős részét si­kerrel valósította meg az új KISZ-bizottság. Rendszeressé váltak a különböző rétegtit­kári értekezletek, a kihelye­zett testületi ülések. A jövőben erősíteni kell a szervezeti, mozgalmi életet, el­sősorban a lakóterületi és a mezőgazdasági KlSZ-alapszer- vezeteknél. Változatos képet mutat a területen az ifjúság érdekvé­delme. A tavaly ősszel rende­zett ifjúsági parlamentek ta­pasztalatai is megerősítik ezt. Vannak jó példák is, például a DCM-ben, a Forte-ban és a DMRVVV-nél a gyakorlat az, hogy az ifjúsággal kapcsolatos problémákat a fiatalok bevo­násával oldják meg. Termé­szetesen nagyon sok múlik a vállalatok gazdasági vezetői­nek magatartásán, szemléle­tén, valamint a pártszervezet­tel és a szakszervezettel ki­alakított kapcsolaton. Előrelépést várnak a moz­galmi munkában a város kör­nyéki bizottság, s ezen beiül az ifjúsági koordinációs bi­zottság megalakulásától, melv- nek elsődleges feladata, hogy a területen összehangolja az objektív lehetőségeket, érde­keket. Az anyag tanulsága szerint az új irányítási forma a KISZ-alapszervezeteknek nagyobb önállóságot adott. . S. J. Sokszor már késő... Gyermeksorsok a NEB előtt Nagyszabású felmérést végzett a Váci Népi Ellen­őrzési Bizottság, Nagybégá- nyi Enid vizsgálatvezető NEB-tag 19 népi ellenőrrel a veszélyeztetett gyerme kékről, fiatalokról és a ve­lük való foglalkozás haté­konyságáról gyűjtött adató kát. Szomorú kép rajzolódik ki: növekedett a veszélyeztetett gyermekek száma, a gyámha­tóság adatai szerint az 1980-as és az 1984-es éveket tekintve 180-ról 289-re emelkedett. A számok lesújtóak, pedig nem is tükrözhetik pontosan a va­lóságot, hiszen csak azokról adnak hírt, akiknél már a tü­netek is jelentkeztek. Emel­lett sok-sok olyan gyerek van, aki a családi körülményeiben hordozza a veszélyeztetettség lehetőségét. Mégiscsak a tüne­tek megjelenése után segíthet­nek a fenyegetett gyermeke­ken. A NEB október végi ülésén a témában érdekelt intézmé­nyek képviselői megvitatták és elfogadták a vizsgálat megál­lapításait. A dolgozat konkrét okokat nevez meg, ismerteti a szakigazgatási szervek mun katervében megfogalmazódott feladatokat, ezek végrehajtá­sára módszereket is javasol Három fő okra vezetik vissza a veszélyeztetettséget: a cson­ka családok számának növe­kedésére, az anyagi helyzet romlására és az alkoholista családok emelkedő számára. Védő-óvó intézkedéseket java­solnak és hangsúlyozzák a fel­derítő munka fontosságát. A veszélyeztetettség csök­kentését és a fenti feladatok végrehajtását rendszeres és rendkívüli nevelési segélyek folyósításával, a szülők figyel­meztetésével, esetleg pártfogó kirendelésével, végső esetben pedig állami gondozásba vé­tellel tudják segíteni. Mind ezen kívül igen fontosnak tartják a kapcsolatok ébren tartását az oktatási intézmé­nyek gyermekvédelmi felelő­seivel és a területen dolgozó védőnőkkel. E lépések csak akkor le­hetnek eredményesek, ha a szülők helytelen életmódját is Hajnali gondolatok Kora hajnal, fél négy. A Tüzáp-telep zárt irodája előtt hat ember fázósan áll egyik lábáról a másikra. Kedvük sincs beszélgetni. A szokottnál hidegebb, csípősebb az okió- beri hajnal. A réteges öltözködés — mely di­vatot is teremthetne — minden formáját képviselik, itt-ott derűt keltőén. Derülnéd is rajta, ha nem jutna eszembe, hogy miért ál­lok itt. S ekkor bosszúsan okolom magam, amiért nem vásároltam meg a téli tüzelőt, nyáron. Persze, azt mondták, akkor is százá­val álltak az emberek a Tüzáp-telep előtt, sokszor hiába, de legalább nem volt hideg. De most. Igaz, ez is egy alkalom arra — vi­gasztalom magam —, hogy e csendes órá­ban, a Tüzép-telep előtt várakozva, ki-ki átgondolja élete főbb eseményeit — hogy az emlékeit felidézze. De ez a kis feketeszén minduntalan betolakszik a képzeletbe, nem hagy nyugtot, gyötör, s olyan gondolatokat ébreszt, mint például: mi lesz, ha épp akkor fogy el, amikor már sorra kerülnék? Hiszen olyan sokakkal megtörtént ez, és másnap kezdhették a sorban állást. Vagy mi lesz, ha tévedésből a megvásárolt szenet másnak fu­varozzák, vagy a korábban befizetett, de be nem váltott szénutalványra adják ki elsősor­ban a szenet? Ah, ilyen nem létezik nálunk! — nyugtat­gatom magam, miközben az egyik hajnali várakozó társam éppen belekezd lélegzetel­állítóan izgalmas „széntörténeteibe”. Csodál­kozó tekintetemet látva, megkérdezi: — Hol él maga, nem a városban? Hiszen Vácott manapság a legmenőbb viccek a „szénvic­cek” — s jót derül rajta, mosolyra, nevetés­re késztetve bennünket is, Milyen nagyszerű „mű” is az ember — gondolom —, hiszen még ilyen körülmények között, ilyen lelki- állapotban is tud kacagni, derülni — önma­gán. S ez a felismerés kicsit visszalibbenti önbizalmamat, s vidítja gondolataimat. Már csak néhány perc a nyitásig — álla­pítom meg —, miközben legalább százan csatlakoztak már mögénk. — Most készüljön a nagy széncsatára — súgja fülembe hajnali várakozó társam —, mindjárt nyitják a pénztárt. Még alig ocsúd­tam, már tízen bent voltak az irodában, én persze kint rekedtem. Hogy honnét kerültek elő! Valahonnét a sorból, talán középről, ta­lán a végéről? — Ne búsuljon — hallom megint sorstár­sam hangját —, ezek o megbízott fuvaro­zók. S mit tudunk csinálni? — tárja szét karját. — De a következő hullámmal bíz’ isten bent leszünk, mert ami jár az elsőnek, az ugyebár jár. Ügy is történt, no persze, nem kis dulakodás közepette és árán. Végre 10 mázsa szén boldog tulajdonosa lettem, sőt fuvarozót is találtam, akinek többször a lei­kére kötöttem, hogy hová hozza a szenet. Ügy látszik, boldogságom kiülhetett az ar­comra, mert a sorban állók közül valak’ megjegyezte: „Maga boldog ember!”, miköz­ben jó nagyokat lökött az előtte várakozó terhes kismamán, akit mindenáron meg akart előzni, mert az a hír járta, hogy már alig van német brikett. Hát igen. a boldogság milyen hétköznapi, apró kis örömökből is föl tud épülni! Az órámra néztem, 10 óra volt. A Tüzép-telep előtt kígyózó sor utolsó várakozójára gondoltam, az ő reménytelen helyzetére. Sz. Á. sikerül megváltoztatni. Ta pasztaiataik szerint ez a leg­nehezebb és egyben a legmed­dőbb törekvés. A visszafordíthatatlannak tetsző elrontott életeket vizs gálva jogosan fölmerül a kér dés, nem lett volna egysze­rűbb megelőzni a bajt. A vá lasz egyértelmű, de úgy tű­nik, erre még nincsenek kipró­bált, biztos módszerek, a meg­levők pedig erőtlenek, mind eddig eredménytelenek. Talán ha az érdekelt szervek és ak­tívák hatékonyabban tudnának együttműködni, sikerülne idő­ben megismerni azokat a ha­tásokat, amelyek befolyásolják a gyerek életvitelét, magatar­tását. Gyermek- és ifjúságvé­delmi munkabizottság mind­össze három helyen, Szobon, Vácott és Dunakeszin létezik, de csak Dunakeszin működik folyamatosan. Gyakoriak a személyi válto­zások a felelős hivatalokban Ennek főként az az arányta­lanság az oka, ami a munká­val járó felelősség nagysága és társadalmi, anyagi megbecsü­lése között van. A helyzetet tovább nehezíti az emberi kö­zöny is. A tanácsokon belül több szakigazgatási szervhez kapcsolódik a gyermek- és If­júságvédelem, ami szintén akadályozza az összehasonlító, célratörő munkát. A gyámhatóság tevékenysé­ge rendszerint túl késői stá­diumban kezdődik, amikor a gyerek személyisége már meg­sérült. Az iskola, óvoda elő­ször családlátogatást, környe­zettanulmányt kezdeményez és csak azokat az eseteket jelen­ti a gyámhatóságnak, amivel maga már kudarcot vallott. Vácott az utóbbi években sű­rűn változtak a gyámhatóság munkatársai, ezért is akado­zott ez a tevékenység. Míg ta­valy 73 veszélyeztetett gyer­mekről tudtak, idén a megin­dult tervszerű felderítés nyo­mán 400-ra emelkedett az is­mert esetek száma. Állami gondozásba vételre mindig csak a legvégső eset­ben kerül sor. Egy-egy hatá­rozat megfogalmazásánál igen nagy körültekintéssel járnak el. összehasonlítva az 1980- ban és 84-ben állami gondo­zásba vettek számát, nincs kü­lönbség, mindkét évben 18— 18 volt. Az állami gondozásba vétel után se hagynak fel a családlátogatásokkal, éven­ként 2—4 alkalommal végez­nek környezettanulmányt és indokolt esetben kezdeménye­zik a gyermek családba való visszahelyezését. Ilyen a vizs­gált időszakban csak egyszer fordult elő Nagybörzsönyben. Dunakeszin a GYIVI javasla­tára helyeztek vissza két gye­reket a családjába. A legtöbb esetben azonban csak a 16 éves kort elérve, vagy más in­dokolt esetben kerül erre sor. A gyámhatóság joga, ha a gyermek fejlődését veszélyez­tetve látja, hogy törvényes fele­lősségre vonást kezdeményez­zen, például az alkoholista és brutális szülőkkel szemben. Al­koholelvonó kúrára kötelezhe­tik a szülőt, de az eljárás eredményéről már nem kap­nak visszajelzést. Feljelenthe­tik a munkakerülő apákat is, erre Vácott ötször került sor, de az eljárás minden esetben megszűnt, mert alkalmi mun­kát tudtak igazolni. Kézzelfoghatóbb eredmény­nyel járnak a különböző segé­lyek. Nehéz helyzetekben se­gítenek, illetve lehetővé teszik a különböző térítési díjak ki­fizetését, olyanokat mint is­kolai étkezés, tankönyvbeszer­zés, ruházkodás. Egyes esetek­ben azonban visszájára fordul a jó szándék, mert ösztönzi a munkakerülő életformát. Nagy- börzsönyben némelyek már követelik a nekik „járó” anya­gi támogatóst, amit rendsze­rint italozásra fordítanak. Az írásbeli anyagot már elő­re megkapták, így korábban áttanulmányozhatták a részt­vevők, akik itt tulajdonkép­pen csak rákérdeztek egyes dolgokra, illetve saját tapasz­talataikkal egészítették ki a leírtakat. Többen hiányolták a lakó- környezet aktivitását, emiatt felderítetlenek maradnak a gondokkal küzdő családok. Ha nem is bírják szótlanul, beje­lentés nélkül a szomszédok, akkor is nagyon óvatosak, el­hallgatják nevüket, illetve nyíltan nem hajlandók tanús­kodni a garázda szülők ellen. Az iskolakerülést szóba hozva többek tapasztalata is e~yézett abban, hogy a szülők cinkos­ságot vállalnak az igazolatla­nul mulasztó gyerekkel. Ha­mis, vagy illegális úton szer­zett orvosi igazolásokat mutat­nak be. Nem tökéletes a családi pót­lékok folyósítása sem. Gyak­ran nem azok kapják, akik ténylegesen nevelik a gyere­ket. Az írásos és a szóban el­hangzott javaslatok közül ér­demes kiemelni néhányat: az ülés résztvevői kérik az arra hivatott egészségügyi szolgá­latot, hogy a fiatal, 18 év alat­ti kismamák családi és pszi­chés nevelését is vegyék prog­ramjukba. Az eddigieknél is jobban törekedjenek a példás családi életet élők erkölcsi el­ismerésére, a jó példák köz­zétételére. Dudás Zoltán Orvosi ügyelet Jövő hétfőtől az alábbi or­vosok tartanak éjszakai es ünnepi ügyeleti szolgálatot a városban. Hétfőn: dr. Füredi Gyula, kedden: dr. Mechlingcr László, szerdán: dr. Kiss Pé­ter, csütörtökön: dr. Ágoston Mária, pénteken: dr. Csupor Éva, szombaton és vasárnap: dr. Karádi Katalin. Az ügyeletes gyermekorvos csütörtökön (7-én): dr. Ileié- nyi Katalin, pénteken (8-án) és szombaton (9-én): dr. Moys Teodóra lesz. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Már.-ius 15. tér 9. Telefon: 11-525) ta­lálható. Fogászati ügyeletet péntek reggel 7 órától délután 1 óráig és szombaton reggel 8 órái.ól délig tartanak. Az ügyelet he­lye: Cházár András utca 17. (A régi városi fürdő épülete.) ' * Állatorvosi ügyelet Szombaton (2-án) és vasár­nap (3-án) az alábbi állator­vosok tartanak ügyeletet: az északi részen dr. Kalácska Lajos (Szob, 36), a déli ré­szen: dr. Dóczy Ödön (Főt, 58-131). Az ügyelet szombat reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig tart. ISSN 0133—2759 .(Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom