Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

1985. NOVEMBER 23., SZOMBAT Erdősítés Az erdők jelentősége az el­múlt években tovább növeke­dett. Egyre nagyobbak a fák, erdők iránti társadalmi igé­nyek; a környezetvédelemben, a lakossági közérzet javításá­ban mind jelentősebb a sze­repük. A hazai erdőkből évente mintegy 6 és fél millió tonna fát termelnek ki, ez a hazai szükséglet kétharmadát fede­zi. A fennmaradó harmadrész importból származik, miköz­ben a kitermelt fa egy része — 15—20 százaléka — export­ra kerül. Az utóbbi években átmenetileg visszaesett a kül­földi kereslet a la iránt, s az ár is kedvezőtlenül alakult. Ennek következtében az erdő- gazdaságok nyeresége fokoza­tosan, összességében a felére csökkent. Az erőforrások is elapadtak; nem jutott elegen­dő a fejlesztésekre, műszaki, technikai korszerűsítésre. A fakitermelés és a -feldolgozás összhangja^ megbomlott. A fa­áru tetemes hányadát kénysze­rűségből — megfelelő kapaci­tás híján —, a jobb áron ér­tékesíthető feldolgozott termék helyett, esetenként nyersen, s lényegesen olcsóbban lehetett csak eladni, s ez szintén ron­totta a jövedelmezőséget. E helyzet javítására dolgozott ki állásfoglalást az Állami Terv­bizottság az erdővagyonnal va­ló gazdálkodás feladatairól. Ennek értemében a következő években fokozzák az erdőte­lepítés ütemét; öt év alatt mintegy 40 ezer hektárt erdő­sítenek, 10 százalékkal többet mint a VI. ötéves terv idősza­kában. Szigetfő disznótoros Ebben az évben mintegy 18 ezer sertést dolgoznak (el Sziget* szentmiklóson a Szigetfő Termelőszövetkezet húsüzemében. A tőkehús mellett 24-féle más készítményt Is előállítanak. Ké­pünkön töltik az ízletes májas hurkát Hancsovszki János felvétele Méhész, pákász, nádvágó Nem védeni, hanem gazdálkodni Amilyen bőkezűen szórta javait a természet öcsa környé­kére, majdnem olyannyira érzéketlen az ember ezen értékek iránt. Nem is közömbösségből, hiszen növény- és állatvilága hazánkban egyedülálló, inkább talán azért, mert kevesen tud­nak arról, hogy létezik egyáltalán. A néprajzosok, a fauna és : flóra kutatói számára nem ismeretlen a tájvédelmi körzet, de- hát ők csupán egy szűk réteget képviselnek. Ezért örvendetes az a terv, amely egy szélesebb nyilvánosságnak, elsősorban a fiataloknak tárna kapukat. A láp világa Az ácsai tájvédelmi körzetet 1975-ben létesítették. Dabas, Ócsa és Inárcs közigazgatási területén három és fél ezer hektár került védelem alá. A korábbi időkről így tudósít a Tájak, korok, múzeumok című sorozat egyik füzete: az Al­föld utolsó háborítatlan ter­mészetes növénytakarója a lá­pokkal, mocsarakkal, kisebb pusztákkal tarkított erdős sztyepp a honfoglaló magya­roknak jó italú folyóvizet, dús legelőt és televényföldet kínált a Duna—Tisza-közén, ahol a békésebb évszázadokban a le­települő magyarság erdővé szelídítette a vadont, halászó­helyekké a vizeket, mezővé, szántókká a pusztaságot. A ré­tek, a lápok és berkek világa jó és rossz időkben könnyen és biztosan táplálta az embert és jószágát. A dúlások idején védelmet nyújtott, a nád kunyhót adott, a madár adta a tojást, tőrbe ejtve húsételt, az avas, a címeres nád a túz- revalót, gyékény az ágyat. A természeti erőkhöz hozzáedző­dött az ember és állat is. Mit őrzött meg múltjából, milyen látnivalót kínál ma ez a vidék? A környezetet főleg a víz alá merülő fajok alkot­ják és megtalálható a sásos, zsombékos, a lápréti növény­zet. vízben álló erdők, s néhány o-chideafajta is. Ebben az idilli környezetben otthonra lelnek a különféle védett, ér­tékes vízimadarak, de az ócsai tájvédelmi körzet nem erről híres igazán. Hanem arról — a sokat idézett tényről —, hogy a talajban élő ízeltlábúak egy négyzetméterre eső példány­száma az országban itt a leg­magasabb. S mit kezdhet mindezzel az ember? Hcsszű táven — A környezetet nem ön­magáért kell védeni, hanem az ember érdekében — mond­ja Sára János, a tájvédelmi körzet vezetője. — Pontosab­ban nem védeni, hanem gaz­dálkodni kell. Úgy, hogy az értékeit minél többen megis­merhessék, de mindenkinek mást és mást kell nyújtani: a tanulmányi kirándulásra érke­ző diákoknak, a szakérdeklő­dőknek és a bámészkodóknak. Nyilvánvaló, hogy nem mond- • hatjuk el ugyanazt az orvos­biológiai kongresszusról idelá­togató szakembereknek, mint az úttörőknek. Lényegi kérdés az is, hogy túl kell lépni a spontán turizmuson, s azoknak kell megmutatni a vidéket, akiket tényleg érdekel, akik hasznosítani tudják, akarják a látottakat. Ugyanakkor talál­jon tartalmas időtöltést az egyszerű nézelődő, keltsük fel benne is az igényt. A magunk­kal szemben támasztott köve­telményeknek csak átfogó fel- készültséggel tudunk megfelel­ni. S olyan munkatársakkal, akik erre alkalmasak. Ezzel mindjárt elárultam a legfőbb óhajaink egyikét: nagyon kel­lene még néhány ember, stá­tus. — Hosszú távú terveinkkel elsősorban az ifjúságot céloz­zuk meg — folytatja Sára Já­nos. — Természetvédelmi tá­bort kívánunk létrehozni, amely tavasztól őszig folyama­tosan működne. Lehetőséget adunk gyógynövényismereti és -igyújtő, botanikai, madár­megfigyelő, természetbarát, természetfotós és népművészeti foglalkozásokra, az iskoláknak a tanítási időben pedig két- három napos kirándulásokra. Alsónémedi és Ócsa között épül majd meg a közösségi és szálláshely, amelynek a kör­nyékén sátrakat is fel lehet verni. Már készülnek a kivite­li tervek, amelyeket az Orszá­gos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal finanszíroz. Minden évben szeretnénk va­lamivel gyarapodni, egy kicsi­vel többet adni. Úgy, mint ahogy a madármegfigyelő állo­más esetében történt. A figye­lőt tavaly avattuk, majd esőfo­gó, tűzrakóhely épült, most a zuhanyozón, a mellékhelyisé­geken a sor. — Szeretnénk a tájvédelmi körzetben időszakos bemutató­kat is tartani — mondja Sára János. — Voltak már koráb ban is kezdeményezések, ame­lyek hozzáértő emberek hiá­nyában megfeneklettek. Ezek­ről még sem akarunk lemon­dani, hiszen olyan élő, megfog­ható dolgokról van szó, mint a réti növények megismertetése, s az, hogyan munkálkodik a méhész, a pákász, a nádvágó. Egymás mellett Öcsán nemcsak természeti hanem figyelemreméltó kul­túrtörténeti érdekességek is akadnak. Ilyen a premontrei prépostság XIII. században épült kéttornyos bazilikája, amely románkori építészetünk legértékesebb alkotásaihoz tar­tozik. Vagy a régi kopjafás re­formátus temető és az öreg­hegy szőlőiben található, a né­pi építkezés jellegzetes jegyeit magán viselő pincesor. A leg­újabb fejlemény az, hogy a Népművészeti Egyesület buda­pesti elnöksége alkotóházat kí­ván berendezni Öcsán, ahol a szövéstől a fafaragásig, a tán­cig sokféle tevékenységi forma lelne otthonra. Ez a szándék találkozik a tájvédelmi körzet féjlesztési elképzelésével. Egy kis pénz befecskendezésével olyan természeti—kulturális együttes jöhet létre, amely felkeltheti az idegenforgalmi hivatalok érdeklődését is. Hát­ha még áldoznának is erre... Kövess László Budaörs - mint körzetközpont Fél vagy háromnegyed lépcső? Primus inter pares — első az egyenlők között, talán így lehetne jellemezni a járások megszüntetésével lét­rehozott körzetközpontok szerepét. Különösen igaznak tűnik ez Budaörs esetében, hiszen nem rendelkezik olyan hagyományokkal, gazdasági, kulturális vonzerő­vel, mint az egykori járási székhelyek. Á budai körzet települései elsősorban a fővároshoz kötődnek, ennek megfelelően épült ki a közlekedési hálózat is. A legtöbb községből könnyebb elérni Budapestet, mint Budaörsöt. Sőt, Pilisvörösvárról és környékéről csak a fővároson keresztül lehet eljutni a körzetközpontba. Vajon mind­ezeket figyelembe véve, milyen szerepet tud betölteni a terület életében Budaörs? Egy másik pólus — A kisugárzás hatása at­tól is függ, hogy saját tele­pülésünk milyen szinten áll, például az oktatásban, a ke­reskedelemben, vagy a szak­orvosi ellátásban — mondja Fehérváry János, Budaörs ta­nácselnöke. — Ha ezeket fej­leszteni tudjuk, nőhet a vonz­erőnk. Azt persze nem hisz- szük, hogy az egész körzetet egyformán ide kapcsolhatjuk. Ugyanakkor nem értek egyet azzal a felfogással — sok szakember is ezt állítja —, hogy Budaörs nem alkalmas a körzetközponti szerepre. En­nél jobb megoldás nem kí­nálkozott, ami nem jelenti azt, hogy ennek örökre így is kell maradnia. Itt van például Pi- iisvörösvár, lehetne egy másik pólus, átvállalva egy sor fel­adatot, legalábbis távlatokban gondolkodva. Mi nem va­gyunk soviniszták, nem aka­runk rátelepedni a községek­re. Ezt nem is állítja senki. Pilisvörösvár tanácselnöke, Keszléri József is csak a már említett nehézkes közlekedés­re panaszkodik. — Nekünk jó kapcsolatunk van Budaörssel. Bármikor fordulhatunk hozzájuk szak­mai segítségért, ez a két és fél lépcsős államigazgatási Élőlények megváltozott viselkedése Időjárásfront és a szervezet Az orvosi meteorológia művelői meteoropátiának nevezik azt a jelenséget, hogy az időváltozások alkal­mával sok élőlénynek megváltozik a viselkedése. A meteoropátia jelenségei még az egysejtű élőlényeken is kimutathatók. A magasabbrendű növények és álla­tok metcoropátlája még feltűnőbben megmutatkozik. A legnagyobb mértékben azonban emberen észlelhető a meteoropátia. Kedélyhangulatunk, munkaképessé­günk, munkakedvünk és közérzetünk sok esetben ma­gán viseli a lejátszódó időváltozások következményeit. A beteg emberek meteoropátiája sokszor fájdalmak ér­zésében vagy szövődmények fellépésében mutatkozik. Leggyakoribb talán a fejfájás jelentkezése. a környezeti átalakulás befo­lyásolja szervezetünk műkö­dését. Sokkal talányosabb az, hogy az időváltozás előtti meteoropátia miként jöhet létre. Hogyan lehetséges, hogy az időjárás megváltozá­sát előre megérezhetjük? Hi­szen ez a jelenség olyankor lép fel, amikor a környező levegő állapota még nem vál­tozott meg. Ügy tűnik, mint­ha az okozat előbb következ­nék be, mint a kiváltó ok, pedig ez nyilvánvalóan lehe­tetlen. Meteoropátia A meteoropátia jelenségei olyankor lépnek fel, amikor egy többé-kevésbé gyorsan mozgó időváltozási vonal, ún. időjárási front vonul át tar­tózkodási helyünk felett. Ép­pen ezért a meteoropátiát gyakran frontérzékenységnek is nevezik. Nem minden ember szen­ved meteoropátiában. Leg­alábbis a fiatalabb korosz­tályba tartozók csaknem érzé­ketlenek az időjárás alakulá­sa iránt. Az idősebbek vi­szont valamennyien panasz­kodnak a meteoropátiára. A meteoropátiának kétféle alakja van. Az egyik az idő­változások bekövetkezése után lép fel (posztfrontális), és ez a jelenség aránylag könnyen megmagyarázható, a másik megelőzi az időváltozást. (prefrontális). Az ilyen me­teoropaták néhány órával az időváltozás előtt, de olykor már egy-két nappal korábban jelzik panaszaikat, sokszor olyan korai időpontban, ami­kor az időjárás még szép. és a közelgő légköri átalakulás­nak még semmiféle előjele nem mutatkozik. A posztfrontális meteoropá- tiára könnyű magyarázatot találni: ha az időváltozás már lejátszódott, az azt jelenti, hogy testünk fizikai környe­zete alaposan átalakult. Igen rövid idő alatt megváltozott a hőmérséklet, a levegő víz­gőztartalma. villamos állapo­ta. szennyezettségi foka, va­lamint a légnyomás. Nem le' pődhetünk meg azon, hogy e; Sugárzások Mi a talány kulcsa? Ami­kor a meteoropaták időválto­zás előtti első panaszai mu­tatkoznak, akkor, noha ná­lunk még teljesen szép idő uralkodik, tőlünk sok száz kilométer távolságban már ki­alakult az időjárási front, amely bizonyos idő elteltével hozzánk érkezik. Miként ma­gyarázható azonban az, hogy a légkör távoli, sok száz kilo­méter távolságban lévő részé­ben lejátszódó meteorológiai változások a mi szervezetünk­ben okoznak átalakulásokat? Már évek óta ismeretes, hogy az időváltozási frontok men­tén elektromágneses kisugár­zások keletkeznek a légkör­ben, amelyek a rádióhullá­mok tartományába esnek. A zivatarok villámaiból is olyan erőteljes sugárzás indul ki, amely még sok ezer kilomé­ter távolságban is kimutat­ható. Rádiókészülékeink ser- cegő zajai, zörejei gyakorta származnak az Afrika egyen­lítői részében tomboló heves zivatarok villámaitól. A ziva­tar nélküli, csendes esőt szol­gáltató időjárási frontokon képződő rádiófrekvenciás su­gárzás lényegesen gyengébb, de ez is meglehetősen nagy távolságra szétterjed a lég­körben. A helyzet tehát az, hogy amikor egy hozzánk közeledő időváltozási front még nagy távolságban van tőlünk, ak­kor már gyenge elektromág­neses sugárzások érkeznek hozzánk. E tényen alapszik az a feltevés, hogy a meteoropá­tia jelenségeit esetleg ezek az elektromágneses hullámok idézhetik elő, de nem ad ma­gyarázatot például arra, hogy a szervezetnek melyik szerve vagy része reagál a légkörön át érkező gyenge elektromág­neses sugárzásra. Falon át Tudományos körökben sok híve van annak a felfogásnak, hogy szervezetünk minden egyes sejtje külön-külön vál­tozást szenvedhet. Ez megma­gyarázhatná azt is, hogy a meteoropátia mint már emlí­tettük, az egysejtű élőlénye­ken is fellép. A meteoropátia nemcsak a szabadban, hanem épületek­ben tartózkodókon is jelent­kezik. A fekvő betegek gyak­ran rosszabbul bírják az idő­változást, mint a szabadban tartózkodó betegek. Ezért a meteoropátia létrehozó oka csak olyan légköri jelenség lehet, amely az épületek bel­sejébe is akadálytalanul be­hatol. A külső levegő hőmér­sékleti változásai ellen a fű­tés és a falak nagymértékben megvédenék bennünket. A 1 égned vességi változások a zárt szoba levegőjében szin­tén kevéssé érvényesülnek Ellenben az elektromágneses sugárzás a házfalakon ke­resztülhatol. A távoli frontok­ról jövő elektromágneses hul­lámok éppen ügy bejutnak az épületek belsejébe, mint 8 távoli rádióállomások adásai M. I. csolatos feladatok teszik ki, harminc százalék jut a terü­letre. Ez utóbbi is két cso­portra osztható. Egyrészt sa­ját hatáskörünkből adódik a hatósági munka, ebből a szem­pontból felettes szervei va­gyunk a községi tanácsoknak, mi képviseljük a másodfokot. Másrészt a megyei tanács is átruház .ránk különböző ten­nivalókat a körzettel kapcso­latban, s ez lényegesen több, mint amit az előbbi arányok kifejeznek. S bizony a jelen­legi létszámmal ezekkel a fel­adatokkal csak részlegesen tu­dunk megbirkózni. S mind­emellett kiderült, hogy sok szakmai segítségre van szük­ségük a tanácsoknak. Az biztos, hogy nincs min­den község olyan jó helyzet­ben, mint Pilisvörösvár. Nem könnyű ma egy községi vagy nagyközségi tanácsi appará­tusba képzett szakembert sze­rezni. Hol találni olyan jo­gászt, építészt, aki mintegy ötezer forintért — mellékke­reset kizárva! — elmegy osz­tályvezetőnek? Ez még Buda­örsön is gondot okoz, pedig, ahogy a vezetők mondják, itt elég magas az átlagkereset. Ahol viszont nincs megfelelő szakember, ott elkél a segít­ség. — Mindezek ellenére jól ér­vényesül a térségi irányító szerep — mondja ismét Fe­hérváry János. — Minden al­kalmat megragadunk, hogy az elnökökkel találkozzunk és konzultáljunk. Nagy az érdek­lődés az úgynevezett szakmai napok iránt is, amelyeket a községi apparátusok dolgo­zóinak szervezünk a hatósági munkával kapcsolatban. Ne kelljen kérni Megerősíti mindezt Zink Imre, Zsámbék tanácselnöke is. — Mi kifejezetten előnyös­nek tartjuk a járás megszün­tetését, kézzelfoghatóan meg­nőtt az önállóságunk. Ugyan­akkor nagyra értékeljük azt a koordinációs szerepet, amit Budaörs betölt. Segítséget je­lentett például, hogy a megyei tervtárgyalás előtt többször is volt módunk konzultálni a körzetközpont vezetőivel a fel­adatokról. Eredményes lehet az úgynevezett koordinációs bizottság, amelynek a kör­zet tanácsélnökei a tagjai, s feladata, hogy minden, a te­lepülést érintő kérdéssel fog­lalkozzon. Létrehoztunk egy mintegy másfél millió forin­tos közös alapot is. Ebből ed­dig a terület három úttörőtá­borának fenntartásához járul­tunk hozzá, hiszen itt minden településről üdülnek gyerekek. Keressük a megoldást olyan gondokra is, mint egy-egy ki­sebb terület szemételhelyezése, vagy egy közös kutyabefogó telep létesítése. Ezekben még nem sikerült ugyan meg­egyeznünk, de a lehetőség adott. Ami a szakmai segít­séget illeti, az is adott, bár szorosabbá vált a kapcsola­tunk a megyével, s ez bizo­nyos ügyek intézését gyorsab­bá teszi. Mi szívesen vesszük, ha tanácsot kapunk, de igyek­szünk élni az önállóságunk­kal, és úgy dolgozni, hogy ne kelljen állandóan kérni. M. Nagy Péter Piacra kerül Bálazsineg Bálazsineget gyártó gépsor szerelését kezdték meg a Haj- dú-Bihar Megyei Tszker be­rettyóújfalui üzemében. Mint­egy 50 millió forintos költség­gel a hajdani gépállomás nagy lakatos szereldéjét alakították át és rendezik be erre a cél­ra. Az év végére elkészülő üzemben óránkint 280—300 kiló sodrott bálakötöző zsineg készül,majd. A gabonabetaka­rítás és a szénakaszálás egyik régi gondját oldják meg vele. E munkákat ugyanis most már évek óta visszatérően akadá­lyozza a bálazsineghiány. A nagy teljesítményű bálázók ugyanis nemegyszer éppen zsi­neg hiánya, vagy a kapható zsineg rossz minősége miatt állnak. rendszer bizony sok új fel­adatot adott a községeknek. Mi szerencsés helyzetben va­gyunk, sok jó szakemberünk van. Apparátusunkban hatan rendelkeznek felsőfokú vég­zettséggel, ezért viszonylag ritkán kell segítséget kér­nünk. Harminc százalék Fehérváry János másképpen számolja azokat a bizonyos lépcsőfokokat. — A két és fél lépcső, vé­leményem szerint, sokkal in­kább két és háromnegyed, ha minden, a körzettel kapcsola­tos feladatot figyelembe ve­szünk. Apparátusunk nagysá­ga viszont nem erre van mé­retezve. Annak idején 34-en dolgoztak a budaörsi taná­cson és 59-en a járási hiva­talban. Most mi összesen 64- en vagyunk. Ez mindenképpen kevés, valamilyen módon ará­nyosítani kellene a létszámot. Hiszen most a helyi munkát is magasabb színvonalon kell elvégeznünk, s ehhez adódnak pluszként a területi faladatok is. Hogy a fél végül is miért háromnegyed, azt dr. Vgrócz- ky Mária, a budaörsi tanács vb-titkára magyarázza meg: — Elvileg munkánk hetven százalékát a Budaörssel kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom