Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

ló tamífá Másodszor Másodszor nyerte el a jó ta­nuló, jó sportoló kitüntető cí­met Poldán Ferenc, a gödöllői Madách Imre Szakmunkás- képző Intézet tanulója, aki időközben eredményesen le­tette a szakmunkásvizsgát. Poldán Ferenc tanulmányi át­laga meglialadta a négyest, tagja volt az országos serdü­lőbajnokságot nyert gyalogló­csapatnak s a korosztály vá­logatottjának. Remsey Jenő emlékére Száz éve született Remsey Jenő György festőművész, író, Gödöllő város díszpolgára. Ebből az alkalomból holnap délután megkoszorúzzák a Dózsa György úti temetőben lévő sírját, majd emléktáblát helyeznek el a család Körös­fői utcai házán. Saját és a róla készült művekből három helyen nyílik kiállítás. Korai alkotásaiból a helytörténeti gyűjteményben láthatunk vá­logatást, az 1920 után kelet­kezett munkákból pedig a művelődési központban. A Szabadság út második számú házának kiállítótermében gö­döllői fotóművészek Remsey Jenőről készített fényképeit mutatják be. A kiállítások megnyitásával egyidejűleg már kapható lesz az évfordulóra szerkesztett emlékkönyv és a művész két festményének színes, képeslap méretű reprodukciója. Nem­rég a televízióban láthattuk a Remsey Jenőről készült portréfilmet, amit most a művelődési ház színháztermé­ben vetítenek le. * ** Farkas Zsuzsa felvétele Monet Ödön tanulmányait Budapesten, majd Becsben és Brüsszelben végezte, állami ösztöndíjjal Bécsben és Ró­mában járt. Távoli rokona, Sidló Ferenc az, aki 1907-ben megismertette és bekapcsolta a gödöllői művésztelep mun­kájába. 1908-ban más gödöllői művészekkel együtt a KÉVE művésztársaság alapító tagja lett. 1910-ben Budapesten te­lepedett le és a Műegyetem szobrászati tanszékének veze­tője. 1920-tól Bécsben élt és dolgozott, de Budapesten is kiállította műveit. Korai munkáiban erősebben kötődött a szecessziós mozga­lomhoz, később eltávolodott ettől az iránytól. Több mun­kája díszít középületeket, je­lentős emlékműve a székesfe­hérvári Nagy Bajos-szobor. Körösfői Kriesch Aladár sír­emlékét 1930-ban készíti el. A századelőn megnövekedett az iparművészet iránti figye­lem, ide tartozott az érem-és plakettművészet is. Az érem­művészetnek ez a föllendülése Anyakönyvi hírek Született: Ivicsics Bálint, Gödöllő, Szabadság út 13., Ju­hász Tibor, Dózsa György út 5—7., Kanalas Katalin, Dimit­rov utca • 10., Kádár Viktor, Mihály utca 16., Klacsán Ti­bor, Isaszegi út 41., Kiár Ta­más, Stromfeld Aurél sétány 15., Klement Krisztina, Mikes Kelemen utca 5., Kolozs Csa­ba, Blaha Lujza utca 108., Ko­lozsvári Laura, Kör utca 8., Kovács Tímea, Villanytelep utca 11., Körösi Péter, Dózsa Gyöpgy út 1—3., Lakatos Ró- beigj.' Radnóti Miklós utca 8., Lárig Adrienn, Dózsa György út 5—7., Mészáros Ágnes, öreghegy utca 10., Mészáros Csiltó, Lumniczer Sándor ut­ca \ liy Mukk Péter, Paál i.ásaló’ köz 5., Nánási Barbara, János utca 4., Németh László, Gárdonyi Géza utca 18., Oldal Gábor, Damjanich utca 54., Orosz Erzsébet, Antalhegyi út 77., Pap Anita, Attila utca 10., Papp Attila. Dobó Katalin ut­ca 26., Papp Árpád, Dózsa György út 1—3., Pálos Gábor, Ady Endre sétány 58., Prókai Péter, Észak utca 1. Házasságot kötött: Antal Já­nos László és Sóti Margit, Ta­tár János és Berze Ildikó Zsu­zsanna, Mészáros László és Érsek Ildikó Anikó, Szőllősi Gábor és Török Arídrea Nóra, Gombár György és Tábik Ág­nes, Kovács Zsolt és Paál Klára Mária, Tóth László és Szabó Évái’ Elhunyt: Talanda Gézáné Stein Ilona, Gödöllő, kastély, Kiss József, Gödöllő, kastély, Kristóf Józsefné Kecskés Er­zsébet, Gödöllő, Nyisztor György tér 4., Mészáros Tiva- damé Zwillinger Kornélia, Gödöllő, kastély, Zágonyi La­jos, Gödöllő, Csokonai utca 7., Molnár Aiídrás, Zsámbok, Rákóczi utca 17., Darida Pál, Gödöllő, Szabadság út 15/b., Ivanyik Mihály, Gödöllő, Munkácsy Mihály út 3/a., Ka­rácsony János, Gödöllő, Éva utca 11., Dolgos Ferencné Kollár Ágnes, Gödöllő, kas­tély, Hevér Gyuláné Paróczy Rozália, Gödöllő, ' Szabadság út 69. mi Mozik»» November 16-án és 17-én: Cz, a csodák csodája. A nagysikerű színes, magya­rul beszélő amerikai mese­film felújítása. Csak 4 órakor. Önbíráskodás. Színes, ma­gyarul beszélő francia bűn­ügyi film. 6 és 8 órakor. LLOI ina , A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1985. NOVEMBER 18., HÉTFŐ Elsőként a Gaiga mentén Némely árut csak hírből ismerik Mindig tiszteltem azokat az embertársaimat, akiket munkájukban áthat a szen­vedélyesség. Ezt a megfogha­tatlan emberi érzést külön becsülöm azoknál, akik a mi javunkra és értünk kamatoz­tatják. Kereskedő ismerő­seim közül Hronyecz Ervin­né, a kartali ABC kisáruház vezetője éppen ilyen ember. Amikor találkozni szoktunk, mindig szenvedélyesen szere­tettel dicséri szakmáját, de nem hallgatja el annak hát­rányait sem. Dicsérő és kor­holó megjegyzéseit érdemes megjegyezni, hiszen a keres­kedelemben két évtizede, üz­letvezetőként pedig immár tizenöt éve tevékenykedik. Azonnali szállítás .. emrégiben tudomásunkra jutott, hogy a kisáruház — a vonzáskörzet központját le­számítva — a Galga mentén elsőként kapcsolódott be a Dunalánc kereskedelmi há­lózatba. Már túl vannak az első idők megpróbáltatásain, ezért megkértük őket, szá' móljának be tapasztalataik­ról. — Tulajdonképpen mit je­Gödöllői kutatók Japánban Még népszerűbb a méz Háromévenként találkoznak kongresszusukon a méhészet­tel foglalkozó emberek a föld számos országából. Ennek az igen régi szakmának nem­csak Európában van nagy ha­gyománya, hanem más konti­nenseken is. Jelzi ezt az is, hogy Budapest után most egy japán város, Nagoya adott otthont az Apimondia kong­resszusnak. Hazánkból is sokan utaztak erre az eseményre, melyen számos szekcióban a méhész- kedés eredményeiről hangoz­tak el előadások. A Magyar Méhész Egyesület szervezésé­ben elsősorban méhészek re­pültek a távoli országba, de voltak közöttük kutatók is. A gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóköz­pont kultúrnövény-megpor- zási csoportjából Szalai Zita, méhtenyésztési osztályáról Csuja László vállalkozott á japán útra. Az Apimondia eseményei­nek megtekintésén kivül a szigetország méhészeti tevé­kenységével is ismerkedtek. Tapasztalták, hogy Japánban a méhészet fontos gazdasági ágazat, sok alapanyagot im­portálnak, s magas színvona­lon dolgoznak fel. Az üzletek­ben rendkívül széles a vá­laszték, sokkal közönségesebb fogyasztási cikk például a méhpempős méz, mint Ma­gyarországon. lent a Dunalánc? — kérdez­tük a vezetőnőt. — Röviden fogalmazva: a kereskedelmi egységek és a velük szerződött belkereske­delmi szállítók összefogását a jobb áruellátásért. Ez bő­vebben azt jelenti, hogy a két vállalat között fennálló kölcsönszerződés biztosítja, hogy a rendszerben részt ve­vő üzletek legelsőként kap­ják meg az esetleges hiány­cikkeket, vagy ha elfogy va- la nilyen áru, azt a vállalat azonnal kiszállítja az üzle­tekbe. — Mikor és hogyan kap­csolódtak be a hálózatba? — Közvetlen feletteseim, a Túrái Galgavidéke Áfész il­letékesei, még az év elején megkerestek, lehetőség lehne üzletünket a Dunaláncba be­kapcsolni. Ajánlataik kedve­zőnek mutatkoztak, ezért örömmel csatlakoztunk ’ el­képzeléseikhez. Az eredeti tervek szerint tízszázalékos felfutásra számíthattunk egy­két hónap alatt. — Augusztus közepén egy hétre bezártunk és kívül-be- lül felújítottuk az üzlethelyi­séget. Megváltoztattuk az áru bemutatására és tárolására szolgáló polcrendszereket is. Az átrendezés után még -húsz négyzetméternyi polcot is beállíthattuk. A háromszáz négyzetméternyi alapterületű baktár befogadóképességén' nem változtattunk, de a megnövekedett eladótérben gyorsabban foroghatott áru­készletünk. Elálló párizsi — Nem változott dolgo­zóink létszáma. Tizenegyen váltott műszakban, reggel héttől délután hatig dolgo­zunk. Igaz, néhányan gyesen vannak, emiatt sokat kell túl­óráznunk. A nekünk szállító gyöngyösi, balassagyarmati, salgótarjáni és váci kereske­delmi vállalatokkal jobban pontosítottuk a szállításokat. Sajnos a felsorolt vállalatok közül a váciakat el kell ma­rasztalnom, mert a Füszért- árukat rendszertelenül szállí­tották. Tudomásunk szerint ott a közeljövőben személyi változások lesznek, így re­mélhetőleg rendeződik ez a gond is. — Jelentkezett-e az üzleti előny a hiánycikkek listá­ja? — Nálunk összességében sajnos nem. Például a meg­nyitás után kaptunk 10 ki­logramm paprikát, ami azon­nal elfogyott. Az alufóliát már csak hírből ismerjük. Népszerű volt, de hamar el­kopott a három hétig elálló párizsi. Egyiket is, másikat is hiába rendeltük meg, nem kaptunk belőlük. — Milyen áruféleségekből tapasztalták számottevő javu­lást? — Eddig is megbízható szállítóknak bizonyult az Am­fora, a Délker, a háziipari szövetkezet és a Skála Coop vállalatok. Az utóbbi nagy tételben szállított olcsó szov­jet edényeket, amelyeket na­gyon kedvelnek itt a faluban. Az Amfora százezer forint értékű osztályos árut szállí­tott. Ezek közül népszerűek a különböző porcelánkészle­tek, legtöbbjüket nászaján­déknak vásárolják meg. Nem­rég kaptunk tőlük egy ki­sebb tétel kristálypoharat. Még alig tettük ki a polcra, már elkapkodták. Talán ez lesz a módi ezután a község­ben, ha valaki ajándékozni akar. Kísérleti nyúl A Piért újfajta fotóalbum­mal kedveskedett. Kelendő­nek bizonyult a különleges mintájú ........ szálvétaégyüttes,' ame lyben még asztalkendő is volt. Bővítettük a gyermek- kocsik választékát. A játékok közül a kétkerekű gyermek­kerékpárokat keresték és ke­resik most is. Nagyszerűen sikerült a kosár- és a gyé- kényszőnyegvásá,. is, amelyet a háziipari szövetkezettel együtt rendeztünk meg. — Elmondta az örömöket és a gondokat is. Végső so­ron a számok tükrében miként mutatkozik az új rendszer előnye? — Reméljük a kísérleti nyúl szerepén már túl va­gyunk. Nemcsak a vevők, hanem magunk is az érezhe­tő változások szelét várjuk. Az elmúlt év hasonló idősza­kához képest négyszázezer forinttal több nyereségünk lett. Rajtunk nem fog múlni az előirányzott nyereség el­érése. Talán eddigi erőfeszí­tésünket is bizonyítja, meg­nyertük az áfész által kiírt tisztasági pályázatot. Kovács I. Csaba A Pest Megyei Vendéglátéipari Vállalat versenypályázat útján, január 1-jétől szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: 211. sz. Mackó eszpresszó, Vác, Damjanich tér 11. 219. sz. Éva cukrászda, Nagymaros, Kossuth tér 22. 226. sz. Magdi eszpresszó, Kerepestarcsa, Szabadság út 161. 228. sz. Tó eszpresszó, Domonry, Fő út 58. 327. sz, Galga étterem, Aszód, Szabadság tér 1. 329. sz. Hangulat vendéglő. Dunakeszi, Szent István út 75. 476. sz. pavilonbüfé, Göd felső. Napsugár út 1. 486. sz, modul 5. büfé, Vác. Tájékoztató adatokat a vállalat vári igazgatósága ad, november 25-től, címe: Vác, Széchenyi út 19. A versenytárgyalás december 18-án, 14 órakor les* a Fehér Galamb étteremben, Vác, Lenin út ?7. ISSN 0133—1957 (G8d«I161 Hírlap) rövid ideig tartott, miután megújítani nem tudták ezt a műfajt, lassan elhalt és más funkciója lett. Az e héten a művelődési házban látható érmek és pla­kettek közül a legismertebb a Szent György céh által meg­rendelt Sárkányölő Szent György bronzplakett. Az ágas­kodó lovon ülő meztelen gló- riás férfialak a szent lándzsá­val ledöfi a peliikáncsőrű négy­lábú szörnyeteget. Mozgalmas megformálás, a test körül hul­lámzó köpeny vonalas rajzá­val méltán sokat emlegetett alkotás. A második mű: De- siderius Demény emlékérme, melynek előlapján a szokásos férfiportré látható felirattal, hátlapján pedig allegorikus, fennkölt angyal hegedül (lásd fénykép). Milyen távol áll ez a nőalak a szecessziósán általános dé- mikus női alapjaitól! A har­madik alkotás Dürer bronz emlékérme. Az előlapon Dürer önarcképe, hátoldalán térdelő angyal kezében lábára támasz­tott címerpajzsot tart. A ne­gyedik ólomötvözetű érem: a tiszta magyar nyelv és szellem harcosának feliratú, melyen fiatal köpenyes férfi két far­kassal küzd, egyiket felemel­ve üti a másikat. A század- forduló emlékérem-művészete még elég feldolgozatlan, még sok titkot rejt magában. F. Zs. A hét gödöllői műtárgya Moiret Ödön emlékérmei Séták a városban Peckes legény a főutcán József fényképészműterme. De az akkori divatot szolgáló keménygallért készítő és áru­sító, valamint tisztítóüzletet is találhattunk itt. Sokan jártak a járásbíróság téglaborítású épületébe, ahol fogház is működött, kisebb büntetéseket itt töltöttek le az elítéltek. Zajlott, kavargott itt az élet ötven évvel ezelőtt is, de e sorok írója igazán akkor tud­ta magáénak a főutcát, ami­kor maga is részt vett annak építésében, szépítésében. Mint elemi iskolát befejező gyerek egy tetőfedő kisiparoshoz sze­gődtem el és épp a járásbíró­ság épületének tetejét javí­tottuk. De a legemlékezetesebbé akkor vált a főutca számom­ra, amikor a heti fizetésemet megkapva, szüleim úgy hatá­roztak, hogy azt tőlem nem veszik el, hanem apámmal együtt felkerestük a főutca és Erdő utca sarkán levő Holecz- féle méretszabóságot, ahol pa­rasztingektől a szűrszabósá­gig sokféle igényt elégítettek ki. Ott magam választottam öltönynekvalót, természete­sen hosszúnadrággal, mellény- nyel és két próba után vihet­tem karfán haza. S otthon beöltözködve, gyönyörködött a család aprajä-nagyja a pec­kes legényben, aki én voltam, s magam is kicsit elfogódva indultam el benne egy városi sétára. Szántai Sándor teotthon és megint egy ügy­védi iroda. A következő sarkon állt az önkéntes tűzoltólaktanya, át- ellenben a patikával, majd cukrászat, aztán hímzőcérna- és kivarróüzlet. Itt volt talál­ható egy magánbank, ügyvédi irodáival együtt így érkez­tünk el dr. Bereute István lakásának bejáratához, aki' nemcsak mint jó orvos volt i.irneves, de Gödöllő történe­tének neves írójaként is tisz­telhetjük. A Szilhát utca sar­kán a szatócsüzlet (ma vi­rágüzlet van ott) esengős be­járati ajtóval működött, s ha mi, gyerekek, beléptünk oda, visszapillantva figyel­tük a csengő hangját s a ru­gó csillapulását. Ha a másik oldalon in­dultunk felfelé, a Spitzer Iz- rael-féle sarokházban vegyes­kereskedést találtunk. Itt volt még írószer- és papírkereske­dés, órásmester, két hentes és mészáros, közben egy drogé­ria és újabb hentes és mészá­ros. De volt tejárukat forgal­mazó üzlet és vaskereskedés, férfi- és női fodrászat, cipész- mester és itt volt a Bielkey Petreczky Géza gyógyszertá­ra. Volt itt akkoriban kocsma is, valamint Rétfalvi Ferenc daságS válság idején is moz­galmas életet élt, hiszen járá­si területe igen nagy, ide tar­toztak a Rákos-parti nagyobb települések, a Rákos előne- vűek is. Tizenhét nagyközség alk )tta az akkori gödöllői já­rást. A főutcát pedig az ide­látogató. ügyeiket, bajaikat intéző polgárok kiszolgálására rendezik, alakítják ki keres­kedők, iparosok, ügyvédek és más hivatalos személyiségek. Tehát a Hangya általános szövetkezet üzlete a község­háza sarkán volt. S ezen az oldalon még a további üzletek sorakoztak: rőfös és rövidáru, hentes és mészáros, férfifod­rász, újabb hentes és mészá­ros, bőr- és cipőfelsőrész-ké­szítő, trafik, két ügyvédi iro­da (Olajos testvérek). De itt volt a rendelője dr. Gáli Béla községi orvosnak, aki­nek feladata volt a szegé­nyebb réteget, az úgynevezett szegénységi bizonyítvánnyal rendelkezőket ellátni. Egy személyben volt belgyógyász és fogorvos, sebész és szép szóval gyógyító ember. Itt működött a Gödöllő és Vidé­ke hetilap nyomdája, aztán újabb ügyvédi iroda, majd közjegyző és magánház, leven­A települések, falvak, köz­** ségek főutcája mindig valamilyen fontossággal bírt. Fekvésük, irányuk meghatáro­zó, vihet más települések fe­lé, de vihet valamelyik égtáj szerint is. Gödöllő főutcája — a valamikori Váci, majd Horthy Miklós — a mai Dó­zsa György út. Ez az útvonal szinte a kezdeti időszakban alakult már ki, s a nagyobb település, Vác felé vitt. Ma is több szállal kötődik a város Váchoz, a kereskedelmi kap­csolatok meghatározóak. A 30-as években e sorok írója -is az akkori főutca egyik lakója, a katolikus temetőben levő Kancsár-féle házban la­kik szüleivel. Maga a főutca a Ferenc József főtérről indul, majdnem a kastély bejáratá­val szemből. Már akkor szép parkrész volt kialakítva a kastéllyal átellenben. A valamikori mezővárosi rang úgy maradt meg az itt lakókban, hogy ha ügyes-ba­jos dolgaikat intézték, vagy nagyobb bevásárlásokat esz­közöltek, azt mondták, me­gyek a városba. A sarki köz­ségháza, s a benne levő Han­gya üzlete igen nagy forgal­mat bonyolított le. Még lát­tam a parasztszármazású bírót a községháza előtt parasztos öltözékében, s szüleimtől, de főleg a nagyanyámtól tudtam, hogy az igazi elöljáró a jegy- tő. a főjegyző volt. Másrészről • főszolgabíró. Maga a község a világgaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom