Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

Beért a munka gyümölcse Kerékpárral a homokösvényeken A nyáron s az ősszel bejár­va Vasadot és Csévharasztot, sok családnál megfordultam azért, hogy életkörülményeik­ről!. a két településen uralko­dó általános hangulatról kér­dezősködjem. Először cfak ér­dekes véletlennek tartottam, hogy ugyanazt a nevet több helyen emlegették dicsérőleg mindkét településen. Ám amikor a véletlen úgy hozta, hogy összetalálkoztam Dará­nyi Jánosnéval, a két község védőnőjével, már nem csodál­koztam — talán van erre jobb kifejezés is — népsze­rűségén, azon a szereteten, amely nevét, lényét körülvet­te. kísérte útjai során ... Apránként tudtam meg Darányiné élete, hivatása történetét, hiszen nem is egy­szer találkoztunk — most a lap hasábjain. Zalából került Monorra ál­láshirdetésre reagálva, már Iskolázott, gyakorlott védőnő és nővérként. Szokásosan folytatódott életútja abérlet- tel, férjhezmenetellel, család- alapítással, saját otthon épí­tésével, a ma húszéves nagy­lányuk nevelésével. Ám a hi­vatása gyakorlása már nem mondható szokványosnak, mindennapinak, s nemcsak azért, mert negyedszázada dolgozik Vasadon és Csévha- raszton. Munkakörülményeit kollé­ganői, felettesei jól ismerik, még inkább azok a családok, akiket rendszeresen megláto­gat. Bizony mindennapos, ha úgy tetszik, neki szokványos dolog — bár ezt soha nem lehet megszokni, hogy egy- egy gyermekes családhoz a tanyákra három órán át ke­rékpározik és gyalogol a mély homokban a rég felszántott ösvények helyén. Előfordult már, hogy gépkocsival men­tek érte Monorra, gondolván, hogy gyorsabban odaér, ahol a segítséget várják. Csakhogy az alföldi ho- mokutak nagyon csalókák, autót marasztalóak is tudnak lenni. Végül is addig-addig keresgették a négy kerékkel is járható utakat, amíg két óra múlva, húsz kilométer meg­tétele után értek célba. Az egyik kis páciens a 4-es út menti házak egyikében la­kot^, a másik majdnem Inárcson. A hivatásával, munkakörével járó óvodai, is­kolai. családi ellenőrző kör­utak végeztével, odahaza aztán kezdődik a második műszak, az adminisztráció, ami egyébként elvenné hasz­nos munkaidejének jóval több mint a felét Bedolgozók a tsz-ben Kevesebben, de jobban Tavaly még huszonhatan dolgoztak a vecsési Ferihegy Tsz bedolgozói ágazatában, az idén azonban pontosan a fe­lére csökkent a létszám. Az idei árbevételi tervük hatmillió forint, amely ugyan kevesebb az előző évinél, de így is jelentős erőfeszítéseket igényel minden dolgozótól. A közelmúltban alakult meg a Jókai-csoport, amely a második félév óta dolgozik. Feladatuk a szerszámkészités és a gépjavítás. Első próbaté­telük az üllői Kori-üzem gé­peinek felújítása volt, ame­lyet sikeresen elvégeztek, mert a masinák azóta is kifogás­talanul működnek. Kellemetlen sarok Útravaió mindenkinek D evallom őszintén, elő- szőr nem gondoltam árra, hogy részt vehetek a pyárban szervezett kerek- asztal-beszélgetésen. Ami­kor érdeklődtem, ugyanis kiderült, hogy az üzem bel­ső eleiéről zajlik majd kö­tetlen beszélgetés, s mi kö­ze lehet ehhez az újságíró­nak. Kellemesen csalódtam, amikor a néhány hónapja kinevezett új igazgató még­is meginvitált erre a ta­nácskozásra, s hozzátette: — Nincs semmi titkunk, hiszen csak arról van szó, hogy mi — vezetők — úgy látjuk, elszakadt a fonal valahol, megosztott a gyá­ri kollektíva, s ez a terme­lésben jelentkezik a leg­markánsabban. A több mint két órán át tartó eszmecsere során olyan témák kerültek „te­rítékre”, amelyek — azt hiszem — nemcsak erre a gyárra a jellemzők. Az üzemvezető arról panasz­kodott, sokszor kilátásta­lannak tűnik a folyamatos munkavégzés a műhelyben az anyagellátás elégtelen­sége miatt. Nehéz ugyanis jobb munkára serkenteni a fizikaiakat, ha látják, ke­vés az anyag, jó ha egy-két napra elegendő. Aztán mi lesz holnap, meg holnap­után. Az embereken előbb- utóbb erőt vesz a bizony­talanság s ez a munkamo­rálban jelentkezik a leg­markánsabban. Szóba került a munkaidő­kihasználás is ezen a fóru­mon. A délelőttösök még csak „hozzák magukat”, a délutános műszakba járók körében annál több az üres­járat, az éjszaka dolgozók tempójáról viszont jobb nem beszélni. Érdekes megfigyelést tett szóvá ezzel kapcsolatban az egyik felszólaló. Amikor az irodából eltávoznak a ve­zetők. egyszeriben sokan jogot formálnak arra, hogy lazítsanak. Ügy sincs benn a főnök, minek hajtsam magam — vélekednek töb­ben is, tegyük hozzá, ha­misan. Éjszaka pedig pusz­tán alibiből égnek a lám­pák a műhelyekben, mert folyamatos termelésről egy­általán nem lehet beszél­ni. i'­Egyesek — kényelmes fekhelyet találva — jóízűen szundítanak, ügyeletes fi­gyelő azért mindig akad. A müszakvezetőre meg csak haragszanak, ha netán szó­vá teszi a szomorú tapasz­talatait az illetékesek előtt. De hát lehet-e, szabad-e haragudni ezért? A mű­szakpótlék bevezetése — néhány évvel ezelőtt — ép­pen azért vált szükségessé, hogy ezzel is elismerjék az állandóan változó időben dolgozók áldozatvállalását, fáradozásaikat. Hiszen gondoljuk csak meg, az emberi szervezetet alaposan próbára teszi az állandó éjszakázás. Az üzemi orvosok a megmond­hatói, hány és hány beteg­ség előidézője lehet a sok éven keresztül végzett éj­szakai munka... Szó volt a legfontosabb dologról, a bérezésről is, ar­ról, hogy a fizikaiak köré­ben még jobban érvényesí­teni szükséges a mennyisé­gi-minőségi munka diffe­renciálását. Csak ez lehet ösztönző mindenki számá­ra. Olyan témákról beszél­gettek, amelyek — sajnos — általánosak, s nemcsak ennek a gyárnak a kollek­tívájára a jellemzőek. A z MSZMP KB múlt he- ti ülése után megje­lent' közleményben olvas­hattuk: „Folytatódjon az ipari vállalatok szervezeti rendszerének belső érde­keltségi viszonyainak kor­szerűsítése. A vállalatok és a szövetkezetek gazdálkod­janak jobban a rendelkezé­sükre álló eszközökkel és a munkaerővel." Az útravaió mindenkinek szól! Gér József De hát tudna-e ő körmöl- ni, könyvelni vasadi székhe­lyén, amikor várják annyi he­lyen, hogy legszívesebbein két­felé indulna el, hogy a rajon­gásig szeretett gyerekeken rajta tartsa vigyázó tekinte­tét, megszívlelendő tanácsok­kal lássa el a kismamákat, a fiatal anyukákat, apukákat is, ha úgy hozza a dolgok ala­kulása. Nemritkán egészen másként alakul napi program­ja, mert alig indul el valamer­re, úton-útfélen leállítják, kér­dezgetik, hívják, várják, és­pedig olyan megbecsüléssel, amit csak ahhoz méltó embe­ri magatartással lehet kiérde­melni. — A leggyönyörűbb ma a munkámban, hogy azok az egy­kori „saját” gyerekeim — ón már csak így nevezem őket —, akiknek életét, fejlődését egé­szen tizennégy éves korukig figyelemmel kísértem, ma csa­ládanyák, családapák. S látom, hogy akkori munkám, taná­csaim, szeretetem meghozta gyümölcsét, mert azok a „sa­ját gyerekeim”, nagyon szé­pen nevelik csemetéiket, s er­re azt hiszem, méltán lehetek büszke — merült bele az em­lékekbe erősen meghatódva Darányiné, amikor monori otthonában a kora esti csen­des órákban éppen szolgálatá­ból hazatérve elbeszélgettünk munkájáról, sorsáról s párt- fogoltjairól. Majd arról beszélgettünk, hogy milyen széles körre ter­jed ki a védőnő tevékenysé­ge. Figyelemmel kell kísérnie még azt is, hogy a terhes anyák, amíg dolgozni járnak — negy­venöt százalékuk a fővárosba —, a hajnali kelés, a későn érkezés után ki tudják-e ma­gukat pihenni. Arra is figyel, hogy a kismamák kapjanak könnyebb munkát, hiszen a rengeteg utazás, a foglalkozá­sok jellege, kihatással lehet a születendő csecsemő egészségi állapotára. De tanítani, ma­gyarázná kell a terhesség ide­je alatt a helyes magatartást, táplálkozást, gyógyszerszedést, és sok-sok lényeges dolgot, amire a nagy izgalommal vá­rakozó. kismamák talán nem is gondolnak. ő azonban mindenre gon­dol. Manapság főleg arra, hogy három éve van a nyugdíjig, s vajon ki lesz majd az utód­ja, ha álma s vágya szerint nem dolgozik tovább, mi lesz majd az ő gyerekeivel? A féltés persze természetes, még akkor is, ha tudja, hogy vannak nagyon jó képességű, gyermekszerető nővérek az új generációban. Biztos, hogy lesz kinek átadnia tapasztala­tait, amit harmincévi szol­gálat alatt szívott magába, nem a fizetésért, nem a pré­miumért, nem is a nem létező kitüntetésekért. Kell azt mondani, hogy miért?!... Aszódi László Antal Nem két hónap — két év Múlt szerdai, 14-i számunk­ban, A nyaklószíjjal vereke­dett címmel közöltünk bírósá­gi tudósítást. Azóta több férj, jelezte tréfásan, hogy ha csak kéthónapi börtönbüntetés jár a feleségüket nyaklószíjjal összeverő családfőknek, eset­leg ők is élnek az alkalom­mal, ezért sietősen közöljük: a verekedő férj nem két hó­nap, hanem két év börtön- büntetést kapott, a két hó­nap sajnálatos elírás volt. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1985. NOVEMBER 18., HÉTFŐ / Az egészségért - sporttal I. Megerősítve, akár az izmokat Aktív sportaktíva. Rossz szójáték, kétségtelen, de mégis hűen kifejezi annak az értekezletnek a hangula­tát, amelyen egyesületi vezetők, tanácselnökök, párttit­károk, iskolaigazgatók, testnevelők a körzet sportéleté­nek színvonalát értékelték. Erről az alapról indulva megvitatták Manor és térsége 1990-ig szóló sportfej­lesztési koncepcióját Az aktivitás nem is annyira a hozzászólások számában, mint azok tartalmában, han­gulatában tükröződött. A vitaanyagot dr. lllanicz György, a Monori Városi Jogú Nagyközségi Tanács vb- titkára, a körzeti sportkoordinációs bizottság vezetője terjesztette elő. ként 1984. január 1-től meg­alakult és 11 taggal munka­terv szerint dolgozik a körzeti sportkoordinációs bizottság. Tagjai között vannak a váro­si jogú pártbizottság képvise­lője, a közalkalmazottak szakszervezete monori körzeti szb-titkára, a KISZ, a tanács művelődési, egészségügyi és sportosztályának sportfelügye­lője, a városi jogú úttörőel­nökség titkára, a szabadidő­sportbizottság elnöke, gimná­ziumi testnevelő tanár, a pe­dagógus-szakszervezet elnöke, az MHSZ területi vezetőségé­nek titkára és a MEDOSZ képviselője. Bevezetőül néhány adat eb­ből: A volt monori járás (ma monori körzet) 11 községi, nagyközségi, illetve községi közös tanácsa intézményeként — a társközségeket figyelem­be véve összesen 17 községben — 28 általános iskola műkö­dik. Monor a ma még megyei intézményként funkcionáló József Attila Gimnázium és Szakközépiskola és itteni in­tézmény az Ady Endre úti szakmunkásképző iskola. Az általános iskolák tanuló­létszáma összesen 12 ezer 874 diák, a gimnáziumé 496, míg a szakmunkásképző iskoláé 305 fiatal. Az általános isko­lákban a felső tagozatban 37 testnevelő tanár oktat, közü­lük 24 az előírt képesítéssel' rendelkezik.- A József Attila Gimnáziumban három testne­velő tanár tevékenykedik. A monori körzetben jelenleg ösz- szesen 17 sportegyesület mű­ködik, és 2 diák sportkör, ösz- szesen 39 szakosztállyal. Feltétlenül kiemelendőnek tartotta az előterjesztő azokat a tanácsi, társadalmi, lakossá­gi erőfeszítéseket, amelyek az elmúlt VI. ötéves tervben né­hány olyan sportlétesítmény, oktatási centrum vagy sport­eszköz létrehozását, megépíté­sét vagy beszerzését jelentet­ték, amelyek nélkül nemcsak szegényebb, de színvonalában is csökkent értékű lett volna az a munka, amelyet a test­nevelők, a szakoktatók, az if­júság egészséges neveléséért tenni akarók vállaltak és tet­tek. Szólni kell a nyáregyházi tornacsarnok, a vecsési Petőfi, téri iskola tornatermének megépítéséről, kiváló és szinte mindent kielégítő eszközellá­tottságáról, a monori-erdei ál­talános iskola sportudvarának megépítéséről, valamint a mendei salakos kézilabdapá­lya létrehozásáról. A monori sporttelepen megépült — sok társadalmi munkát is megkí­vánt — két teniszpálya. Megállapítható * — mondta dr. lllanicz György —, hogy a tanácsi szervezetek, a tanácsi testületek egyre inkább jó irányítói a testnevelés és sportigazgatás jogszabályere­jénél fogva rájuk háruló, nem könnyű feladatának. A korábban — a közigazga­tási átszervezés előtt — mű­ködött járási sportkoordinációs bizottság mintegy jogutódja­A sportegyesületek alapsza­bályszerű működése általában megfelel a törvényi előírások­nak, ezt a felügyeleti vizsgá­latok bizonyították. Kisebb hiányosságok néhol — első­sorban a pénzügyi bizonylati fegyelem betartásánál — for­dultak elő, a hiányok pótlá­sára itt a szükséges intézke­dést jegyzőkönyvben rögzítve, határidő kitűzésével megtet­ték. A felügyeleti intézkedé­sek minden érintett egyesü­letnél eredményre vezettek. A monori körzet sportegye­sületeiben, az általános isko­lákban és a gimnáziumban, szakközépiskolában folyó szín­vonalas iskolai testnevelés eredményeképp elért sok szép sportsiker az érintetteket — a tanulókat, tanárokat, verseny­zőket és oktatókat egyaránt — bőségesen kárpótolja a befek­tetett munkáért, sokszor talán a szórakoztatóbbnak tervezett családi programról való le­mondást. A bizony gyakran nehéz, szűkös anyagi és tárgyi felté­telek és talán nem túlzók, ha ezt mondom: esetenként mos­toha körülmények között ki­harcolt, jó eredményeket lát­va, még nagyobb elismerésjel szólhatunk az érintettekről — szögezte le a sportaktíván dr, lllanicz György, aki a fen­tiekhez azt is hozzátette: Bátran kijelenthetjük: a monor,! körzet testnevelési és sportmozgalmi eredményei miatt nincs szégyenkezniva­lónk más körzetek, városok eredményeihez viszonyítva. Mindezért köszönetét mon­dunk a sportmozgalmat, sport­egyesületeket, tömegsportot anyagilag és erkölcsileg támo­gató valamennyi érdekelt gaz­dasági egységnek (állami vál­lalatnak, termelőszövetkeze­teknek, áfészeknek és intéz­ményeknek). Külön is meg kell köszönni a Monori Álla­mi Gazdaság, a monori Vető­mag Vállalat, a Monorvidéki Áfész, a monori, MEZŐGÉP Vállalat, a monori Kossuth Mgtsz és a Tápióvölgye Mgtsz dolgozóinak és azok vezetői­nek mindig megértő, anyagi­lag jelentős támogatást nyúj­tó segítségét. E nehéz gazdasági helyzet­ben a körzetben működő ter­melő üzemektől kapott bármi­lyen támogatás különös hang­súlyt és köszönetét érdemel. Bízunk abban, hogy a szorító gazdasági szabályozók között is gondolnak azért a sportra és anyagilag is támogatják e e nemes ügyet. A körzet VII. ötéves tervi sportfejlesztési koncepcióját tehát ezekre, a vázlatosan megrajzolt alapokra kell fel­építeni. Ez annál is nehezebb és felelősségteljesebb feladat, mert — ahogy az előterjesztő és Pokorny Róbert üllői isko­laigazgató is hangsúlyozta —■ ilyen vállalkozásra a körzet­ben eddig nem volt példa. Ráadásul az úttörő lépést olyan időszakban, s olyan kö­rülmények között kell meg­tenni, amikor nagy előrelátást, kemény munkát kívánnak az új tervciklusra vonatkozó gaz­dasági, településfejlesztési ter­vek is. A sport azonban elválaszt­hatatlan a jövőt meghatározó egyéb feladatoktól, hiszen az azok megvalósításában részt vevők egészségének, alkotóké­pességének megőrzéséről van szó. Nem véletlen tehát, hogy a sportfejlesztési koncepcióban is ez kapta a legnagyobb hangsúlyt. Erről majd követ­kező számunkban ... Vereszki János Kulturális programok Ecseren, hétfőn 18 órától: filmvetítés: Aranyoskám. Győimőn, 15-től: a rajz­szakkör foglalkozása, 18-tól: a rég! pénz-, érem- és bélyeg- gyűjtők klubjának összejöve­tele, a kertbarátok klubjában ismeretterjesztő előadás a Kis­állattenyésztés egészségügyi problémái címmel. Az úttörőházban, 9-től és 16.45-től: az orosz szakkör foglalkozása. Filmvetítés a művelődési házban 16.30-tól és 18.30-tól: Fantom az éjsza­kában. Sülysápon, 17-től: a nyugdí­jasok vegyes kórusának próbá­ja, furulyaískola és bábszak­kör. Köszönet et mondunk a roko- noknak, j.ó babátoknak, ismerő­söknek és szomszédoknak, akik fiam és édesapám, Csető István temetésén Monoron részt, vettek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek, bánatunkon enyhíteni igye­keztek. Gyászoló családja. A Vízügyi Építő Vállalat vecsési üzeme felvesz villanyszerelő-művezetőt villanyszerelőt Munkásszállás van. Jelentkezni lehet a következő címen: Vecsés. Dózsa György u. 82. vagy a következő telefonon: Vecsés, 60, illetve 343-780. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom