Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

CEGLÉDI %J£írta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1985. NOVEMBER 18, HÉTFŐ Program 1990-ig Keményebben kell dolgoznunk Fejlődő ipar, középiskolai oktatás A napokban ülést tartott a párt városi bizottsága, ame­lyen megjelent Lakatos Tibor, ez MSZMP Pest megyei párt­végrehajtóbizottságának tag­ja, a Pest—Nógrád—Komá­rom Megyei Agroker vezér­igazgatója. A testület megtár­gyalta és egyhangúlag elfo­gadta Cegléd és vonzáskörze­te VII. ötéves tervére vonat­kozó gazdaságpolitikai és te­lepülésfejlesztési célkitűzéseit. Jóváhagyta a városi pártbi­zottság feladattervét az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ra, majd megerősítette az in­formációs tevékenység hely­zetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló tájékozta­tót, amely a város és vonzás­körzete pártszervezeteinek tennivalóit határozza meg. Új kenyérgyár, maícm Az alábbiakban a VII. öt­éves terv irányelveit ismer­tetjük, amelyeket Bállá János első titkár szóbeli kiegészítés­sel tárt a pártbizottság elé. Az ebben lefektetett célok meg­határozzák a következő évek politikai tevékenységét. Apró részletekre nem terjednek ki, főbb vonalakban foglalkoznak a gazdasági építőmunkával és a településfejlesztéssel. Szük­ség szerint módosíthatók, ez adott viszonyokhoz igazítha­tok. A- VII. ötéves terv idején nehéz feladatokat kell meg­ölelnünk. Az intenzív fejlő­dést a termelési folyamat minden elemére ki kell ter- jesiteni. Hasznosítani kell a tartalékokat, javítani a mun­kafegyelmet, fokozni a terme­lékenységet, erősíteni a köz- gazdasági szemléletet, alkal­mazni a tudományos eredmé­nyeket, újításokat. Az ipari termelés évi 3—4 százalékos növelése várható. Javulniuk kell a termékek mi­nőségének, versenyképességé­nek, gazdaságosságának, a ter­mékszerkezetnek, bővülni az exportnak. Várhatóan kedve­zőbbek lesznek az ipari be­ruházások lehetőségei. Világ­banki hitel felhasználásával az élelmiszeriparban remélhető termelésbővítés. A PENOMAH vágóhídja egy tőkés techno­lógiára alapozott gyárrésszel gyarapodik. Ezzel a szocialis­ta és a tőkés export lehetősé­gei megnőnek. A sütőipari vállalat új kenyérgyárat épít és körvonalazódnak egy ma­lom létrehozásának tervei. A gépiparban az új techno­lógiák bevezetése a cél. Az ÉVIG leányvállalatként te­remtse meg az önállósulás feltételrendszerét, piackuta­tással fokozza exporttevékeny­ségét. A KÖZGÉP-nek is ha­sonló utat kell járnia; lépése­ket téve az .Önállóság felé. A MEZŐGÉP, a hordógyár, e Mechanikai Művek abomyi gyárának sorsát szem előtt kell tartani, hogy megfelelő­képpen alakuljon a helyzetük. A könnyűiparban a hazai ke­resltet színvonalas kielégítése a cél és a gazdaságos export fokozása. Az építőipar javítsa a mun­ka szervezettségét és minősé­gét, törekedjen a határidők betartására. Minden egység és részleg vegye ki a részét a la­kásépítésből, illetve a város­fejlesztési célok megvalósítá­sából. Az Ipari szövetkezetek vállaljanak nagyobb részt a lakosság igényeinek kielégíté­séből és az exportból. A mezőgazdaságban az alap- tevékenység évi 1,5—2 száza­lék körüli termelésnövekedé­siével számolnak, a növény­termesztésben élénkebb, az ál lattenyésztésben lassúbb ütem­ben. Az Abony térségében működő, folyékony műtrágyát előállító üzem telj esi tőkép es ségét ki kell használni. A ga bona- és a húsprogram élvez elsőbbséget. Nő a búza és az őszi árpa • részaránya, állan­dósulnia kell a búza 5,5 ton­na, a kukorica 6 tonna felet­ti hektáronkénti terméshoza­mának. A napraforgónál a magasabb olajtartalom, a cu­korrépánál a nagyobb cukor- mennyiség elérése kívánatos. A szálas- és tömegtakar mány- termeszté&nek a hozamok ja­vulásét kell elérnie. Keresni kell a zöldségtermesztés gaz­daságosabb formáit. A terme­lők vegyék fel a kapcsolatot a Pest Megyei Hűtőipari Tár­sulás albertirsai hűtőházával. A 810 hektáros csonthéjas gyü­mölcsös teljes termőre fordu­lása várható. Az állattenyésztésben a hús­program töretlen folytatása a feladat. Az alacsony jövedel­mezőség miatti létszámcsök­kentést meg kell állítani. A szarvas marha-állo mámyn ál emelkedjen a tejhozam. A sertésállomány növelése az el­várás. Mindkét ágazatnál szor­galmazni kell a telepek re­konstrukcióját, mert ez a gaz­daságos termelés kulcsa. A vágójuhok létszámcsökkené­sét is meg kell állítani. A nagyüzemek szerves kiegészí­tőjeként kell támogatni a ház­táji gazdálkodást. AÍ2 í< Tantermek kellenek j iO< A településfejlesztés terén elsődleges a meglévő intéz­mények működtetése, a folya­matban lévő beruházások be­fejezése, és csak a fennmara­dó összeg fordítható fejlesz­tésre. Az átvett pénzeszközök­nek egyre nagyobb szerepük van. Meghatározó az alapfokú ellátás javítása. Kiemelt teen­dő a lakásépítés, az ivóvízel­látás, az oktatás feltételeinek javítása, főleg a középiskolai tantermek számának szaporí­tásával. Az egészségügyi ellá­tás feltételrendszere is javítás­ra szorul. A szociális bérlakások épí­tése csökkent mértékben foly­tatódik. Ezzel Cegléden, Abonyban, Albertirsán és Ceg- lédbercelen számolnak. To­vábbra is a magánerős, egye­di lakásépítés lesz a megha­tározó. A városban folytató­dik az OTP telepszerű lakás­építése. Óvodabővítés Albertirsán és Dánszentmiklóson szerepel a tervekben. A városban meg­vizsgálandó a Malom téri is­kola nyolc tanteremmel való bővítése, ha a körülmények lehetővé teszik. Üjszilváson, Tápiószőlősön, Abonyban és Csemőben be kell fejezni az iskolabővítést. Tanterembőví­téssel számolnak Abonyban, Albertirsán, Törteién, Dán­szentmiklóson, Mikebudán és Jászkara jenön. Erőteljes fej­lesztést érdemel a középfokú oktatás. A Bem József Szak­munkásképző Intézet bővíté­sét be kell fejezni. A Török János Szakközépiskola 10+3 tanteremmel gyarapszik. Szá­mol az elképzelés egy Ceglé­den felépítendő tíz tantermes önálló közéviskolával is. In­dokolt egy 204 személyes kol­légium emelése. A Kossuth Művelődési Központ kamara­termi szárnyának helyreállí­tása társadalmi összefogással lehetséges. A közműhálózat fejlesztésé­ben a szennyvízcsatorna-épí­tés és a szennyvíztisztítás bő­vítése, újabb — ivóvizet adó — kutak fúrása a szándék. Az egészségügy a járóbeteg-ellá­tás javítására számít. Bővül a városi rendelőintézet, javul a szakorvosi ellátás. Űj orvosi rendelőt terveznek Cegléden, Abonyban, Albertirsán és Tá­piószőlősön. Megkezdődik a városiban a gyermek-ideggon­dozó és -kardiológiai gondo­zóhálózat kiépítése. Kiterjesz­tik a házi szociális gondozást, öregek napközi otthona épül Törteién, átalakítással való­sul meg Tápiószőlősön, bőví­tése várható Cegléden és Üj­szilváson. Bővülő bolthálózat A közlekedésben gyökeres változást jelent a ceglédi autó­busz-állomás kivitelezése. Fon­tos a közműhálózat fejleszté­se, a lakosság járdaépítése. A hírközlés terén a ceglédi pos­ta telefonközpontjának bőví­tése jogos kívánság. Számolnak a földgázhálózat továbbépíté­sével, Abonyban a gerincveze­ték melletti intézmények be­kötésével. A meglévő szeméttelep he­lyett újra van szükség Cég-' léden, Albertirsán. A város tisztasági és strandfürdőjének rekonstrukcióját be kell fejez­ni. A szolgáltatások terén to­vábbi kezdeményezésekre van szükség, indokolt esetben teret engedve a magánvállalkozások nak is. Cegléden új ABC-áru- ház megépítése szükséges. Az áfész Abonyban, Törteién, Jászkarajenőn és Albertirsán fejlessze hálózatát Folytató­dik a kistelepüléseken a bol­tok felújítása. Ennek kereté­ben Üjszilváson és Tápiósző­lősön növekszik az eladótér. Elhatározott szándék a ceglé­di bevásárlóközpont építésé­nek elkezdése. Épülnek szak­üzletek, a vendéglátóiparban az olcsó étkeztetést kell meg­oldani. Tápiószőlősön a meleg- étel-ellátás megteremtése a cél, A pártszervek, pártszerve­zetek alapvető feladata a gaz­daságpolitika meghatározása, érvényesítése és végrehajtásá­nak ellenőrzése, összehangolt tevékenységre van szükség céljaink megvalósításához — állapítják meg az új ötéves terv irányelvei. T. T. Hiába az elsőbbség A gyalogosok biztonságáért ismerkedés a fontos szabályokkal Idén a harmadik negyedév­ben 77 közlekedési balesetet regisztráltak Cegléden és kör­nyékén. Ebből négy alkalom­mal gyalogos okozta a bajt. Azt lehet mondani, nincs nagy veszély, korántsem magas a vétkes gyalogosok száma. De például a megyei összkép jó­val kedvezőtlenebb ennél, rá­adásul a gyalogosan útnak in­dulók közlekedési fegyelme szűkebb területünkön is mesz- sze elmarad a kívánatostól. Nem véletlen tehát a meghir­detett gyalogosközlekedési ak­ció, ami december 15-ig tart, és amelynek keretén belül az üzemekben, gyárakban, Intéz­ményekben, iskolákban isme­retterjesztő rendezvények sora zajlik. Sokadszor hangsúlyoz­va és tudatosítva a gyalogos­átkelőhely szerepét, az átkelés biztonságos módját. Csíkos átkelőhelyet, népsze­rűbb nevén zebrát a szabály szerint mostanában már kizá­rólag sárga fényt adó lámpák kíséretében lehet létesíteni. Nemrég a szakemberek meg­vizsgálták a városi zebrákat, s arra a következtetésre jutot­tak, hogy jó néhányat — épp a sárga sugárzás híján — meg kellene szüntetni. A megoldás módja azonban természetesen nem ez. A városi tanács anya­gi helyzetétől függ, hogy mostani pucér átkelőhelyekre mikor kerül lámpa. A lehető legrosszabb példát éppen az Alszegi út és a Ber­csényi utca találkozásánál levő, az ABC-áruház oldalánál fu- tó zebra szolgáltatja. A Ma' lom téri általános iskola kö­zelsége miatt rendkívül for' galmas a fölfestett úttest, ám az Alszegi úton robogó gép­kocsikat egyetlen tábla sem figyelmezteti az átkelőhelyre. A kerekek elkoptatják, a hó majd eltakarja az útburkolati jeleket, s az átmenő forgalmat semmi sem tartja vissza. Ezzel szemben az arra járó gyalo gos — mert tapasztalatból tudja, hogy ott zebra van, neki elsőbbség jár — távolról .sem annyira óvatos,-mint kel­lene. Veszélyes hely. Valóban biztonságos feltéte­leket itt és a másik kritikus ponton, a Kossuth Ferenc ut­ca és a Pesti út kereszteződé­sében, ahol reggelente meg piacnapokon igazi világvárosi tumultust figyelhet meg az ember, csakis a nyomógombos közlekedési lámpák teremthet­nének. De hát van-e ilyesmi­re pénz? Igaz, épp a város­központban, és most már az Árpád utcában is, nagyon hasznos segítséget nyújtanak a közlekedési úttörők. A napjainkban zajló Isme­retterjesztő rendezvényeken nyilván gyakorta szólnak majd a gyalogosközlekedés legfonto­sabb szabályairól. Egyebek kö­zött arról, hogy hol haladjon a gyalogos. A KRESZ szerint a járdán. Ha nincs járda, ak­kor az út leállósávjában, a padkán, vagy a kerékpárútón. Az úttesten csakis akkor, ha a fentiekből egyiket sem leli, vagy ezek közlekedésre alkal­matlanok. Lakott területen kí­vül, ha nincs útpadka, min­denképp a bal oldalon ballag­jon a vándor, és lakott terü­leten belül is lehetőleg így cselekedjen. Garázssor a város szélén Cegléden a Dohány utca és a Vak Bottyán utca térségében, nem messze a vágóhídtól, százötven garázst építtet a 3-as szá­mú garázsszövetkezet. Tervezik kocsimosó és szervizállomás létesítését is. Több mint száz gépkocsitároló alapja már elké­szült, az előre gyártott garasokat folyamatosan állítják fel Apáti-Tóth Sándor felvétele A gyalogos Jól teszi, ha a zebrán megy át az út egyik oldaláról a másikra. De ‘ ha ilyen alkalmatosságot nem ta­lál észlelhető távolságon belül, akkor lakott területen, főút­vonalon a járda meghosszab­bított vonalán igyekezzen par­tot érni. Egyéb helyeken bár­hol átkelhet, de a legrövidebb útszakaszon, a legrövidebb át­haladást biztosító irányban. Az úttestre csak akkor lép­jen, ha mozgása veszélytelen­ségéről meggyőződött. Váratla­nul, hirtelenjében semmiképp. S aztán késedelem nélkül ha­ladjon át. Ez természetesen a kijelölt átkelőhelyekre is vo­natkozik, hiszen ezek hiába adnak elsőbbséget a gyalogos­nak, ha az az érkező autó féktávolságán belül toppan az útra. Ilyen és ehhez hasonló sza­bályokkal kell ismerkednünk, vagy éppen újra megismerked- aünik e napokban. Megéri. Varga Sándor Az égboítsapkájű Reszket. Testét áramok jár­ják át, nem nyugtatja meg az ölébe vett hangszer. Gyűrött dobozból cigarettát halász elő. — Félek — mondja maga elé, s a színházteremben fe­szengő középiskolásokra gon­dol. — Más, más. Mit gon­dolsz, fogják majd érteni? Más ez, más nemzedék. Cseh Tamás az ingatag láng­gal, a cigarettával, a gitárral — megsokszorozva a smink­tükörben. Az ajtórésbe fújja a füstöt, reménykedve a kacs­karingók után pillant, de sem­mi sem jön válaszul. Csak az ügyelői mikrofon szólal meg: tessék a színpadra jönni! Megint a füstön siklik a te­kintete: — Nem lehet megúsz­ni? — Nem, ezt nem lehet. Az égboltsapkájú ember. Dal a nagylemezről. „Aki előtt az ajtót becsukják, / és azt kiált­ják, rosszkor születtél, / meg­áll a csöndben, és arra vár még, / talán kiszólnak, talán csak játék." — Tamás, neked kiszóltak már? — Nem. — Indul haza — al­bérletbe. V. S. Megalapozott bizakodás Tel jesíthetők az ÉVIG tervei Az anyagbeszerzés kálváriája Az év utolsó negyedéve ál tálában a felmérés időszaka Ideje annak, hogy a gazdálko­dó egységek számot vessenek az elvégzett feladatokkal, és meghatározzák a finis előtti konkrét célokat. Ebben az idő' szakban már döntően kirajzo­lódik a jövő a vállalatvezetés előtt. Az eddig végzett munka alapján milyennek látja az ÉVIG Villamos Kisgépgyár jö­vőjét Tankó Zoltán igazgató? — Az elért eredmények alapján- nyugodtan mondha­tom, hogy-az I—III. negyed­évet jól zártuk. Befejezett ter­melésünket összességében 2,8 százalékkal túlteljesítettük, műszaki fejlesztési felada­tainknak eleget tettünk, á bér­gazdálkodás tekintetében a tervszámokat tartjuk, készlet- terveinket pedig éves szinten várhatóan teljesíteni fogjuk. Éves viszonylatban árbevételi tervünk 1,8 százalékos túltel­jesítésére számítunk. Hogy ez a valóságban sikerül-e, annak még feltétele van. Komoly gondot jelent ugyanis a hazai és az import anyagok beérke­zésének hiánya. Ha az anyag- ellátásban nem lesz fennaka­dás, akkor az előirányzott 448 millió forintos árbevételt tel­jesíteni tudja a gyár. — Tehát anyagellátási prob­lémák miatt, a saját hibáján kívül hátrányos helyzetbe ke­rülhet a kisgépgyár. Ha elma­rad az árbevétel, csökken a nyereség volumene is, ami az érdekeltségi alapot érzékenyen érinti. Mit tud tenni a gyár, annak érdekében, hogy a szük­séges anyagok beérkezzenek? — Vegyük például a hazai anyagokat. Dunaújváros nem tudta lemezanyag-igényünket megfelelő volumenben kielégí­teni. Csapágyhiány miatt szin­tén jelentős termeléskieséssel számolhatunk. Nehezíti a hely­zetet, hogy a közelmúltban tűz volt a csapágygyárban. Való­színűleg ez is alaposan vissza­veti nálunk a termelést. Ebben a tekintetben úgy tűnik, hogy nem sokat tudunk tenni. — Az exportteljesítést meny­nyiben érintik az anyagellátá­si gondok? — Sajnos ugyanúgy, mint a belföldi gyártást. Az éves ex­porttervünk 70 millió forint volt konvertibilis exportban, amelyből 52,5 milliót teljesí­tettünk az I—III. negyedév­ben. A szocialista relációba tervezett értékesítésünk 7,2 millió forint, amiből eddig 5,4 millió forint árbevételt reali­záltunk. Ha anyagellátási gon­dok nem akadályoznak, ex­porttervünket mindkét reláció­ban teljesítjük év végéig. — Az új kooperáció, a Black and Decker céggel már ebben az évben beindult. Milyen ár­bevételt jelent ez a gyár szá­mára év végéig, esetleg az el­következendő években? — Erre az évre 46 millió fo­rintot hoz a belföldi árbevé­telben, és a jövő évre legalább ennyit, de inkább többet sze­retnénk ebből a kooperációs ügyletből kihozni. Jelenleg há­rom típusú terméket érint az együttműködés az NSZK-part- nerrel. Ezt a jövő évben újabb négy termékkel, azaz összesen hét típusra tervezzük vállalko­zásunkat kiszélesíteni. Ennek a közös munkának az a leg­főbb előnye a gyár számára, hogy nem kell anyagellátási problémákkal küszködnünk, hiszen a német fél biztosítja azt megfelelő minőségben és a szükséges határidőre. Nekünk pedig annak az alapvető köve­telménynek kell megfelelnünk, hogy olyan minőséget produ­káljunk, mintha azt maga a Black and Decker cég készí­tette volna teljes egészében. Eddig a minőség ellen semmi kifogás nem merült fel, azon leszünk, hogy a későbbiekben se legyen gond, és akkor bizto­sítva látszik jövő évi termelé­sünk is. — Volt-e az 1985-ös évben olyan esemény — az anyagel­látási problémán kívül —, ami nehezebbé tette a gyár életét? — Sajnos volt. A villamos- kéziszerszám-gyártásunk visz- szaesett 130 millió forintról 70 millióra. Ebben nagy szerepet játszik a - belföldi vásárlóerő csökkenése is, de a piac telí­tettsége is öltül szolgálhat. Na­gyon sok olyan import kézi- szerszám kerül be az országba, amikét mi is elő tudnánk ál­lítani. — A minőség nem játszha­tott közre? Hogy vannak mcg- elénedve a kisgépgyár termé­keivel? — Jelentősebb minőségi rek­lamáció nem •me'-üH fel, a gyár ütemesen termel és értékesít. Tisztességesen dolgoznak itt az emberek, és a minőséget meg­különböztetett figyelemmel kí­sérjük. Ha innen kimegy egy termék, annak minden vonat­kozásban rendben kell lennie. K. N. Kórházi tárlat A ceglédi Toldy Ferenc Kór­házban november 18-án, hét­főin délután 2 órakor Ridovics László Munkácsy-dfias festő­művész kénéiből nyílik kiállí­tás. Dr. Bíró János főorvos mond megnyitó beszédet. A tárlat november 29-ig teliint­hető meg. ISSN om—asoo (Ceglédi Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom