Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

unt « MM VE! 1985. NOVEMBER 18., HfiTFÖ A hét eseményei Hétfőn Budapesten tájékoz­tatják az újságírókat (a Pest megyei és a fővárosi tanács közös nemzetiségi gálaműsor­rendezvényéről. Kedden ülésezik a Haza­fias Népfront Pest Megyei Bizottsága, Ipari szerelvény ’85 címmel ankét lesz a Technika Házában. Szerdán a TOT elnöksége ülésezik, napirendjén: élet- és munkakörülmények a terme­lőszövetkezetekben. Csütörtökön a HNF Orszá­gos Tanácsa tárgyal a nép­frontkongresszus előkészüle­teiről. Pénteken tartja tisztújító közgyűlését a Magyar Urba­nisztikai Társaság. Szombaton kerül sor a szakszervezetek Pest megyei küldöttértekezletére, s ha­sonló tanácskozás lesz Buda­pesten, valamint több megyé­ben. Vasárnap a Zeneakadémián az európai kulturális fórum záróhangversenyén Beethoven IX. szimfóniáját adják elő, Sopronban pedig magyar^ osztrák béketalálkozót tarta­nak. Kevesebb répa - több cukortartalom Szántéban van a kukorica Bár a késő érésű kukori­cának elenyésző hányada — mintegy háromezer hektár — a hét végén még lábon állt, de az évtized legnehezebb cu­korrépa-betakarítása már be­fejezettnek tekinthető me­gyénkben. Ezért a múlt hét eleji esőzés már csak a mély­szántást végző gépeken segí­tett. A répa termésátlagai va­lamivel alatta maradnak a várt értékeknek, mégsem fi­zetnek rá az üzemek, mert a cukortartalom magasabb lett, így többet kapnak az átadott répáért. A műit héten még a her­nádi Március 15. Tsz-ben is volt egy kevés betakarítani való kukorica. Azóta már szá­rítóban van. Kár, hogy a 940 hektár szemes kukoricából 120-at silóként kellett értéke­síteniük, de a többi adja a hektáronkénti 3 tonnát, ami az ottani talajokon nagyon szép eredmény. A dömsödi Dózsa Tsz-ben az idei rossz gyümölcs- és szőlő­termés több mint 10 milliót visz el az üzem eredményéből, az alaptevékenység tervét még így is néhány százezer forint­tal túlteljesítik, mert — a cu­korrépa és a kukorica kivé­telével — minden növényi kultúrájuk lényegesen többet termett a tervezettnél. Több mint a kétszeresét ad­ta a zab, 62 százalékkal ter­mett többet az őszi árpa, és a kenyérgabona is jól sikerült az idén Dömsödön. Csaknem kétszerese lett a lucernamag- termésük, mint amennyire ter­vezték, és ami egy fejlett ál­lattenyésztő üzem esetében igen fontos: van elegendő ta­karmányuk, jó minőségű szé­nájuk is télére. Idén sem volt hálátlan az Emerald takarmányrepce. Most is frissen züldelil, értékes ka- rotinban dús takarmányhoz juttatva a tejelő szarvasmar­ha-állományt. de maradéká­ból még a juhok is hasznosít­hatnak. S. T. E. Venni könnyebb, mint eladni (Folytatás az l. oldalról.) jószágok. A türelmetlenebbek hangos szóval ajánlgatják az élő portékát. Madárlátta jószágok — Vegyen ezekből a kis fáslisakbód — mutat a való­ban mókás kinézetű malacai­ra, amelyek, középen rózsa­színűek, de fejtől, lábtól fe­keték és hátukon szabályos, kerek fekete folt van — Pi­lisről jöttem. Ezek szegények már madárlátta jószágok. Megjártam velük múlt vasár­nap Dabast is, ahol elmaradt a vásár. Most már adom, ahogy viszik. Különös látvány a szekéren búslakodó bikabor,iű a sival- Icodó malachad közepén. Az eladó Albertirsáról érkezett, de először népes sertéskészle­tétől ßzeretne jó, vagy leg­alább elfogadható áron meg­szabadulni. — Tizenháromezret kérek a bikáért, de ötszázat engedhe­tek. Elviszik? Nagy bajuszú, napbarnított ember álldogál a vásár talán egyetlen kecskéjével az olda­lán. — Most vettem ötszázötve­nért — mondja behízelgő, bor­ízű hangon. — Hatötvenért viheti is. Nincs tolongás a vásártér szomszédságában lévő büfé­ben sem. ahol áldomást isz­nak vevők-eladók. vagy egy­szerűen csak a hideg vélt el­lenszereként konyakos kávét kortyolgatnak. — Tízezerért odaadtam a tizenöt malacot — mondja nem túl vidáman egy újszil- vási fiatalember. — Kínlód­jon vele más — majd legyint­ve teszi hozzá: — Tudja, itt ma az csinált jó vásárt, aki ételt-italt árult. Móza Katalin Enni mindenkinek kell, a vevók és eladók a pultnál sűrűbben ta­lálkoztak A mozgalom tükörbe pillant A sorokban postásküldöttek, figyelmesen hallgatják a beszámolót (Folytatás az 1- oldalról.) lasztották a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei titkárságát, a számvizsgáló bi­zottságát, a munkabizottságd- kat, valamint az SZMT kül­döttértekezletének és a köz­alkalmazottak kongresszusá­nak küldötteit. A titkárság el­nöke Török Zoltán, a megyei tanács vb pénzügyi osztályve­zetője, titkára pedig ismét Horsik József lett. Visszaszerezni a régi rangot Szombaton tartotta területi szakszervezeti küldöttérte­kezletét a Budapestvidéki Pos­taigazgatóság. Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának képviseletében dr. Bíró Ferenc, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora vett részt a tanácskozás munkájában, míg a Postások Szakszervezetét Megyeri László, a központi vezetőség titkára képviselte. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyét Hortolányi Ele­mér, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának főmunkatár­sa. Az előző választások óta eltelt öt esztendő munkájáról Mundruczó Kornél, megbízott területi szakszervezeti -bizott­sági. titkár számolt be. A Bu­da p asitvid éki Postaiga zga tósá g működési területe négy me­gyére terjed ki, a nyolcezer tagú vállalat dolgozóinak 98 százaléka tagja a szakszerve­zetnek. amelynek Pest megyé­ben 17 alapszervezete műkö­dik. Az értékelt öt év alatt az igazgatóság legfontosabb cél­ja a tervekben meghatározott nyereség elérése volt. Am a nyereség a tervidőszak alatt folyamatosan csökkent, jólle­het a bevételeik évente átla­gosan 9 .százalékkal, azaz 118 millió forinttal növekedtek. Feladataikat azonban minden évben teljesítették; bevételeik növekedéséhez jelentősen hoz­zájárultak az újonnan belépő távhívó központok, egyebek között Gödöllőn. Szentendrén, Öcsén. Mind a beszámoló, mind a hozzászólók nagy si­kerként könyvelték el a köz­vélemény által kevésbé mél­tányolt vasárnapi hírlapszü­netet, amely hozzásegítette a súlyos létszámgondokkal küsz­ködő vállalatot a 40 órás mun­kahét ez évi bevezetéséhez. Ezt általánossá szeretnék tenni. Ugyancsak valamennyiük megelégedésére szolgál a la­kástámogatás mértéke, amely­nek egy dolgozóra jutó össze­ge 83 ezer forint. Az anyagi támogatás mellett „C”-fuvar, munkagép, bontott építőanyag segíti az otthonteremtőket. A beszámoló — tükrözve a szeptember óta lezajlott ösz- szejövetelek vitáit — felhívta a figyelmet a munka- és vé­dőruha-ellátás roppant fo­gyatékosságaira, a munkakö­rülmények helyenként igen mostoha voltára a hozzászólók szorgalmaztak nagvobb “ará­nyú emelést, bár maguk is el­ismerték, hogv az évi átlago­san 9,6 százalékos keresetnö­vekmény, amit elértek, nem csekély. Bizony csak a vége félé hallhattunk arról, hogy a Magyar Posta, így a BUVI « a tanácskozás munkájában részt vevő Farkas Lajosnéf, az MSZMP KEB tagját, a vasa­sok szakszervezetének titká­rát, Jámbor Miklóst, a Pest megyei pártbizottság tagját, az SZMT vezető titkárát és dr. Kocsis Pétert, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztály- vezetőjét, Tóth István jármű­gyári osztályvezető, az érte­kezlet elnöke köszöntötte. A vállalati szakszervezet! bizottság ötesztendei tevé­kenységéről, a soron követke­ző feladatokról Sarkadi Ká­roly, a vszb titkára számolt be. Hangsúlyozta: a kollektí­va az egyre nehezebbé váló gazdasági feltételek ellenére a belső szellemi, fizikai tartalé­kok feltárásával, jobb kihasz­nálásával meg tudta valósítani a vállalat politikai és gazdasá­gi céljait. Az eredményekkel összhangban javulhattak a dolgozók élet- és munkakörül­ményei, emelkedhetett a szo­ciális ellátás színvonala. Eb­ben nagy szerepe volt a szak- szervezetnek, mely a továb­biakban is szorgalmazza a jobb munkafeltételek megte­remtését, a termelési fegyelem, a minőség javítását, az egyéni teljesítményeket jobban elis­merő ösztönzési rendszer ki­alakítását. A beszámolót követő vitá­ban 18-an kértek, s kaptak szót. Közülük sokan a válla­lat és a szakszervezet belső ügyeivel foglalkoztak: a mű- helybeázástól az állásidők csökkentéséig, a munkavéde­lemtől az anyag- és energia­takarékosságig, az üzemegész­ségügytől a vgm-ek és a bri­gádmozgalom kapcsolatáig, a nyugdíjasok segítésétől a fia­talok lakásépítésének támoga­tásáig rengeteg mindenről esett szó. Többen is '—.például Nagy Zoltán, az 1. sz. gyár üszb- titkára, Farkas Ferenc, az üzemfenntartó gyáregység fő­bizalmija, Fábián János, a vállalati KISZ-bizottság tit­kára, Csabankó Miklós, a 2. sz. gyár főbizalmija és Luká­csi Gábor termelési igazgató — a munkaerő-utánpótlás kap­csán tették szóvá: a fiatalok megnyerésére, a szakképzettek Hétfő van Portéka a kabát alatt Veress Jeuö felvételei Az időmilliomos szülők A dataim nincsenek róla, ilyen statisz­tika talán nem is létezik. Megfigye­lések szerint a családok szétválása soha nem volt ilyen mértékű, mint napjaink­ban. A folyamat továbbra is ebben az irányban halad. A felnövő gyerekek arra törekszenek, hogy ha lehetséges, már az esküvő utáni napon új házban, lakásban kezdjék, folytassák életüket. Faluhelyen is megszokottá válik, hogy a fiy, lány még korábban ki akar törni a szülők gyámolí- tása alól. Sokan inkább az albérletet vá­lasztják a városban, csakhogy önállóak lehassehek. A szülők nem örülnek az ilyesminek, de hát mit tehetnek, tudomásul veszik. Ek­kor még erejük teljében levő emberek, munkába járnak, tervezgetnek, takaré­koskodnak, gyűjtenek, nincs idejük so­pánkodni. Segítenek a kirepülteknek a ház befejezésében, a lakás berendezésé­ben, a még jobb anyagi téhetségűek ko­csi, hétvégi telek, ház megszerzésében. Munka jutna négy kézre, kinek marad ideje az újfajta életmód mikéntjein töp­rengeni. Este persze támad egy kis hiány­érzetük, hiszen nemrégen még sokkal zajosabb volt az élet. szólt a rádió, magnó, barátok, barátnők jöttek-mentek. Ami ak­kor gyakran *tenhes volt, most mintha hiá­nyozna. Az idő közben múlik. A szülők bele­gyalogolnak a nyugdíjkorba. Attól kezdve időmilliomosok, ismét sokkal többet gon­dolnak a gyerekekre. Azokra, akik gye­rekeik pajtásainak már maguk is bácsik, nénik. Egész héten várják a napot, ami­kor betoppannak. Alig teszik be maguk mögött a kaput, máris az asztalon a sok finom falat. Ilyen alkalomra rendszerint a lány, a fiú, no meg az unokák kedvenc ételei készülnek, ha azok mást-mást sze­retnek is. A kert legszebb gyümölcsei, az első cseresznye, barack, málna, ribiszke, szőlő szintén az övék. Ezekre a heti, havi látogatásokra nyolc gyomorral kellene ér­kezni, s legalább kis teherautóval, ame­lyikbe beleférne az összegyűjtött elvinni­való. Jó ez így, szép Is, mégsem az igazi — mondta népművelő ismerősöm, akivel a fentieket megbeszéltük. Ö is nagy önálló­sodási hajlamú volt annak idején, hamar elment a szülői háztól. Szerencsésen ala­kult a sorsa, Gödöllőn telepedett le, aho­vá a közeli községből nem volt nehéz el­jutniuk a szülőknek. Ha a feleségével tör­ténetesen el akartak menni valahová, volt, aki vigyázzon a gyerekre. De nem ez a jel­lemző. Tudjuk, rókáknak megoldhatatlan feladat, s amíg a gyerek kicsi, alig jutnak el valahová. Egyébként sem gazdaságos a csak szülőkből, gyerekekből álló család, folytatja a népművelő. Ö mostanában arról ábrándozik, hogy eljön az idő, amikor együtt marad a nagyszülőkből, utódokból álló közösség. Persze úgy, hogy mindenkinek meglegyen az önállósága, senki se zavarja a mási­kat. Az idősebbeknek nyugalom, csend, a reggeltől estig izgő-mozgó ifjak szintén hódolhassanak kedvteléseiknek, miként a középkorúak. Egy ilyen együttesben nem lenne olyan éles az átmenet például a nyugdíjkorba, hiszen mindenkinek meg­volna a feladata a nagy család fenntartá­sában, kinek-kinek ereje szerint. S zépen hangzik, mondtam a népműve­lőnek, a tudomány mai állása sze­rint azonban utópisztikusnak látszik. Ez így van, válaszolta, de attól még jó lehet. S ne. feledjük, évszázadokig a paraszti vi­lágban a maihoz hasonló önállóság is csak álóm volt. Bízzunk benne, hogy az én el­képzelésem megvalósulásáig nem telik el annyi idő, ha mások is így akarják. Kör Pál Munkában a Csepel autógyári vasasok bizalmi-ffiblzalml küldöttérte­kezletének delegátusai. munkájában is akad javítani való. Megyeri László, a pos­tásszakszervezet központi ve­zetőségének titkára, valamint Szathmári Gábor, a vállalat vezetője fejtegette, hogy az esetenkénti alaptalan elma­rasztalás ellenére, a kritikus hangokra reagálni kell, még­pedig a szolgáltatások minő­ségének javításával, ami ko­rántsem csupán pénzkérdés. A küldöttértekezlet a beszá­molót és a vitát követően megválasztotta a területi szak- szervezeti bizottság titkárát, Mundruczó ■ Kornél személyé­ben. elnökét, Qell Konrádnét, valamint a 15 tagú szakszerve­zeti bizottságot. Ugyan­csak megszavazta a négy me­gyét képviselő küldöttek név­sorát a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának küldöttérte­kezletére, és a postáskong­resszusra delegált 30 szak- szervezeti tisztségviselőt. Kiegyensúlyozottan Pest megye legtöbb — ki­lencezer — dolgozót foglalkoz­tató ipari nagyvállalata a Cse­pel Autógyár. Szombaton bi­zalmi-főbizalmi testületi kül­döttértekezletet tartottak 115 delegátus részvételével., őket megtartására nagyobb gondot kell fordítani. Felszólalt a vitában Farkas Lajosné, aki a vasasszakszer­vezet elnöksége nevében ér­tékelte a vszb munkáját és el­ismeréssel szólt az eredmé­nyekről. Az MSZMP Pest Me­gyei Bizottsága és az SZMT nevében Jámbor Miklós kö­szöntötte a tanácskozókat, hangsúlyozva: az autógyáriak a megye életét, a szervezett dolgozók a megye szakszerve­zeti mozgalmát gazdagították kiegyensúlyozott, felelősségtel­jes munkájukkal. A vita lezárása után a kül­döttértekezleten részt vevők voksoltak arról, kik kerülje­nek a jelölőlistára. Az autó­gyár szakszervezeti tagsága közvetlen szavazással választ ma és holnap 13 tagú vállalati szakszervezeti bizottságot, 9 ta­gú számvizsgáló bizottságot, 9 küldöttet a vasasszakszervezet XXIX. kongresszusára, s 3 delegátust az SZMT Pest me­gyei küldöttértekezletére. Tudósftottak; Kövess László, Nagy Ernőké, Szigetht Teréz és Vasvári G. Pál. Fotók: Erdösi Agnes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom