Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1985. NOVEMBER 13., SZERDA Megkezdődtek a beszámoló pártíaggplések Amikor ugyanazt beszélik... A pártalapszervezetek életé ben mindig is fontos esemény a beszámoló taggyűlés. Ilyen­kor nemcsak mérlegre teszik az elmúlt esztendőt, de fel­adatokat is megszabnak a kö­vetkező időszakra. Nyársapát 66 kommunistá­ja két alapszervezetben dolgo­zik, hétfőn mégis összevont taggyűlésen találkoztak ele­mezni a községi pártvezetőség munkáját. A beszámolót Hege­dűs József titkár terjesztette elő. Szervezettség Sok évre ráillik, hogy nem volt könnyű, bizonyára igaz ez a múltra, érvényes a jövő­re is, 1985-öt mindenesetre annak minősítette a titkár. Hozzátette azonban, hogy a pártszervezet munkája fejlő­dött, a község gyarapodott. A gazdálkodó egységek munká­ját elemezve a legnagyobbal, a Haladás Termelőszövetkezet­tel foglalkozva úgy mondta: a közel 11 milliós eredmény a 25. esztendőt még ünnepélye­sebbé tette. Ami nem azt je­lenti, hogy ne tudnának to­vábblépni, hiszen a racionális földhasználat a jövőre szóló követelmény marad. (Éppen 400 hektáron meliorációs mun­ka kell hozzá.) És bár párttag- gyűlés kifejezetten szakmai gondokkal nem szokott foglal­kozni, a termelőszövetkezet ál­lattenyésztésének helyzete mégis idekerült. Arról van szó ugyanis, hogy a fajtaátalakító keresztezés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s ezért vi'szakereszteznek ma- gyartarkái at. A piaci igény — s a pénz — ugyanis elismeri a magyartarkát is, a limousin magyartarka keresztezést is,, s ezért a tiszta vérű jimousínt nem indokolja a gazdaságos­ság. Ilyen összefüggésben lát­ható, hogy a szakmai problé­ma mögött komoly gazdasági érdek húzódik. A háztájiról szólva a tömör mondat: sok munka, de jelentős eredmény. Fontos az érdekegyeztetés iga­zi megoldása. S még mindig a tsz-nél maradva, a számok tükrében várható az ez évi nyereségterv milliós túlteljesí­tése. A T3ZKER által bérelt csar­nokokból kiköltözött a HER­MES és a VOSZK. A Ferro- kémia viszont jól működik, összességében 40—50 dolgozó nem helyben talál magának munkát. A pártszervezet a község­politikai teendőkre is nagy fi­gyelmet fordít, s mindenkép­pen arra törekszik, hogy a lakosság által sürgetőnek gon­dolt problémák mihamarabb megoldást leljenek. Ez tükrö­ződik például a településfej­lesztési hozzájárulás kérdésé­ben is. A lakosság és válasz­tott vezetőik véleménye azo­nosságot mutat a célok meg­fogalmazásában. Felelősség A pártmunkáról szólva a titkár kiállt a hatékonyabb esz­mei-politikai munka szüksé­gessége mellett, külön kiemel­ve a pártoktatás fontosságát. Ebben az alapszervczeíek kez­deményezőkészségének nagy szerepe van. Érdekes képet rajzolt föl a vitaszellemről is. Míg a Haladás Termelőszövet­kezetben stagnáló minősítést érdemel, addig a területieké javul'. Egyre több pártcsoport ülésezik, s ez nagyon jó, tud­niillik éppen a cselekvési egy­séget erősíti. A tagfelvétel megalapozott, s kiemelendő, hogy munkásőrnek hat előkép- zőst javasolnak, önkritikusan állapították meg azonban, hogy az ifjúságpolitikai munkára nagyobb figyelmet kell fordí­tani. Az elkövetkezendő időszak feladatrendszere hármas tago­zódást mutat. Először is a jö­vedelemtermelő képesség javí­tása minden gazdasági egység feladata, A testületek munká­jában a jogkör és vonzaía: a felelősség jobban feleljen meg az igényeknek. A pártéletben javítandó a rendezvények elő­készítettsége. Hujber Lajos, a nagykőrösi városi pártbizottság politikai munkatársa a minő­sítésben hasonlókat emlegetett, rámutatva: javítani kell a munka szervezettségét, fegyel­mét, a vállalkozókészséget. Majd azonnal hozzászólásra váltott, s emlékeztetett rá, könnyű fejlődés közben vitat­kozni, míg manapság ez egyre nehezebb. Tóth Sándor tsz-elnök az emberek hangulatát elemezte. Immáron a negyedik aszályos év pusztít a vidéken, még sincs senki kétségbeesve, s 17,5 millió forintot fizethettek ki 800 ezer munkaóra után. Elismerte a differenciálás szükségességét, s erre egyben jó példát is hozott: az ipari ágazatban 5 és félszeres kü­lönbségek is vannak. Bátorságos volt Kovács Gi­zella. Az a jó — mondta —, hogy a boltban, az utcán, a tanácsban meg a taggyűlésen ugyanazt beszélik az emberek. Ez csakis a felismert célok he­lyességét bizonyítja. Majd ke­mény szavakkal mutatott rá tfi nä^tylCaräkossäg: fontossá­gára. Időnként témához nem illő vélemények vagy éppen százszor hallott adatok röp­ködnek a levegőben hozzászó­lásnak álcázva, s mi szükség van erre. Labancz Árpád tanácselnök a választásokról szólva elis merően állapította meg, hogy minden körzetben megfelelő embernek szavaztak bizalmat. Faragó Ferenc mélyértelmű megállapítást tett. Ószerinte egy párttaggyűlésen akkor csökken az aktivitás, ha sem­mitmondó, a tagságot közvet­lenül nem érintő témákat tár­gyalnak. Bármelyik jegyző­könyvből kiderülhet ez. Bognár István újra csak, a lakosság hangulatáról szólt, bár — látszólag — nem is ar­ról beszélt. Csak azt mondta, Nyársapáton nem kellett sor­ban állni szénért, s a hármas ünnep előtt 18 kenyér még ki is maradt. Persze meg is ma­gyarázta később: annak, aki­nek sorban kellene állnia, nyilván kevesebbet érne a munkája, rossz lenne a han­gulata ... Hegedűs József titkárnak könnyű dolga volt, mikor ösz- szefoglalta a vitát. Hiszen csak úgy lehet előbbre jutni, ha nyíltan feltárják az eredmé­nyek mellett a gondokat is, s ebben kell az együttgondolko­dás, majd az együttes cselek­vés. Ballal Ottó Nyársapáti Haladás Tsz Ember és gép a földeken A szerelők többsége betanított munkás A termelőszövetkezetek je­lentős része már túl van az őszi vetésen. A nagy arató-, vontató-, szárítógépek lassan téli pihenőre térnek, előtte persze a karbantartók látnak munkához, felkészítve a jövő esztendő nagy munkáihoz a gépeket, berendezéseket. A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezet segédüzemági telepén több olyan traktort és más gépi berendezést látni, amelyek biztos, hogy az idén már nem állnak munkába, hi­szen szezonjuk lejárt. — Hogy jól állunk-e erőgé­pekkel? — kérdez vissza Ká­té József, a segédüzemágazat vezetője. Pillanatok alatt ösz- szeszámolja, hogy húsz trak­tora van a gazdaságnak, több­ségük négy-öt, néhány pedig 1—2 éves. Az erőgépek har­minc százai éka tartozik az öregebbek kategóriájába, ami már 6—7 éves kort jelent. — Nagymértékben felújítottuk gépparkunkat 1982. és 1984 között. A kisebb teljesítmé­nyűek közül főleg MTZ-ket, a nagyobbaktól Rába-Steigert vásároltunk. :::: — Mennyire hatékony a gépek kihasználtsága? — Majdnem minden évben kapunk a Pest Megyei TESZÖV és a MÉM Műszaki Intézete által kiadott reprezentatív fel­mérési adatokat tartalmazó füzetekből. Ezekben a kiadvá­nyokban hosszú évek óta ugyanazok a gazdaságok sze­repelnek összehasonlító jel­leggel. Ha csak a Pest megyei adatokat nézzük, a gépeink kihasználtsága a középme­zőnyben van. Ugyanis amíg az erőgépek úgynevezett nor­málhektáronkénti költsége 200- tól 340 forintig terjed, a szö­vetség kiadványa szerint, ná­borozó kérdései, wagps siker a pályázatok megírásában, amiért sok köszönő levelet ka­pott. Most is hasznos taná­csokat adott a fiataloknak, s ha hozzá fordulnak, szívesen nyújt segítséget. Id. Rácz József festőművészt a felszabadulás után válasz­tották meg rajztanárnak a nagykőrösi gimnáziumba. Meg­rajzolta a tsz-elnökök arc­képét, s több országos és he­lyi kiállításon sikert arattak a képei. Molnár Elek helyi ke­ramikusművésszel képzőmű­vészeti szakkört alapított, ahol ő még most is minden héten órákat ad. Régi tanítványai közül többen neves művészek lettek. Dr. Balanyi Bála nyugal­mazott levéltáros Dezső Káz- mér polgármestersége idején került a városházához. Öt bíz­ták meg a városi' múzeum és a könyvtár anyagának rende­zésével. Később a helyi mú­zeum vezetője, majd a kecs­keméti levéltár igazgatója lett. Régészeti kutatásai is el­ismerést érdemelnek. A fóru­mon történelmi kérdésekre válaszolt. Stumpf Ferenc festőművész 1948-ban jött Nagykőrösre rajztanárnak. Előbb az Arany János, majd a Petőfi iskolában tanított. Nyaranta rendszere­sen eljárt művészi alkotótábo­rokba. Képeit főleg egyéni lá­tásmódja tette népszerűvé. Freitág Béla nyugalmazott számtanácsosnak a régi világ­ban baloldali nézetei miatt sok mellőztetést kellett elvisel­nie. Hosszabb ideig Pesten dolgozott, majd hazajött, s ki­váló tisztviselője lett szülővá­rosának. Elbeszéléseiből me­leg városszeretet csengett ki, amit a fiatalok szívesen hall­gattak. Jómagam 83 63 éve írok Városom és életem történetét nemrégiben megírtam, kiadás­ra vár. A hallgató fiatalokat kértem, hogy töltse meg szí­vüket örömmel 'és háláva.1, hogy a vérzivataros évek után békességes években születtek, s minden gondolatuk a béke megvédése legyen. Kopa László eves vagyok es a helyi újságba. A minap Többszemközt ér­dekes emberekkel címmel kul­turális tórumot rendeztek a városi könyvtárban az ifjúság számára, hogy ismerkedjenek azokkal az emberekkel, akik városunk kulturális életének alakításában tevékenyen részt vettek é.s életük munkásságát ennek a célnak az érdekében folytatták és folytatják. Ez a rendezvény bepillan­tást engedett abba a kultúr- munkába, amelyet Barta Ist­vánná könyvtárigazgató végez. Mintegy ötven középiskolai és általános iskolai tanuló jelent meg, s a felkért előadók: De­zső Kázmérné, a volt nagykő­rösi polgármester 03 éves öz­vegye, id. Rácz József és Stumpf Ferenc helyi festőmű­vészek, nyugalmazott rajaianá- rok, dr. Balanyi Béla nyugal­mazott levéltár-igazgató, Frei, tág Béla és jómagam voltunk. Először életük és munkájuk főbb adatait ismertették az előadók, majd válaszoltak a városunk múltjára vonatkozó kérdések özönére. Dezső Kázmérné elmondta, hogy ma is éberen figyeli a vá­ros életét és ellátogat a ki­emelkedő kulturális esemé­nyekre. A második világhábo­rú alatt a Magyar Vöröskereszt munkájában vett részt, majd mint a nagykőrösi polgármes­ter felesége, igyekezett annak munkájában segíteni. Elnöke volt a nagykőrösi nőegylet­nek, s a háború idején a jó­tékonysági munkákat vezette. Özvegységében pedig, mint szakképzett könyvtáros, ren­dezte és újra a tudomány szol­gálatába állította az Arany János Gimnáziumnak a hábo­rú alatt fzéthányt tudományos könyvtárát. Külföldi útjai során elláto­gatott Hollandiába is, kapcso­latot épített ki a fejlett hol­landiai könyvtárakkal, s is­mertette azokat az itteni if­júsággal. Segítette a tanulókat lünk ez az összeg csak 208 fo­rint volt. A teherautókkal más a hely­zet, idén az üzemelő gépko­csik száma háromra csökkent. Részben, mert nem kifizető­dő, csak kismértékben vég­zünk bérfuvarozást, inkább a saját alaptevékenységünket szolgáljuk ki lelkiismeretesen és segítünk az ipari ágazat­nak szállítókapacitásunkkal. Tizenheten dolgoznak a ki­segítő üzemágazatban. A lét­számból négyen-öten szak­munkások a javítóműhelyben, akiknek kimondottan valami­lyen autó-motorszereléssel kapcsolatos képesítésük van, de a szerelők többsége beta­nított; kora miatt, vagy egész- gi okokból a volán mellől le­szállt traktoros. A karbantar­tók közül a villanyszerelőnek, a vízvezeték-szerelőnek, a la­katosnak szakmája a munká­ja. ••I:::::!::: Tehát mindebből követke­zük, hogy az egyes dolgozók­ra a szokásosnál nagyobb fe­lelősség hárul. Mert egyálta­lán nem mindegy, hogy a drá­ga erőgépekkel ki hogyan bá­nik, éppen ezért egy műszak­ban üzemelteti a gazdaság az MTZ-ket, csak a Rába dolgo­zik a jobb gépkihasználtság miatt váltott műszakban. A. L. A. Szavazás a tanácsházán Mint ismeretes, a település­fejlesztési hozzájárulás beve­zetéséhez meg kell szerezni az emberek támogatását. A házról házra, lát ásról lakás­ra járó szavazási mód ugyan már befejeződött, ám a ta- náesházán továbbra is vár­ják — november 15-ig azo­kat, akiket valamilyen ok miatt nem találtak otthon, de mégis véleményt szeretnének nyilvánítani. A szavazás szín­helye a tanács földszinti, 27. számú szobája. Tanfolyam építőknek Mint mar arról beszámol­tunk, számítógépépítő tanfo­lyam indul november 14-én. Az első hírek óta újabb infor­mációkhoz jutottunk, így azo­kat is olvasóink tudomására hozzuk. A személyi számítógép Z 80 alapú BASIC programozású lesz, s szabad tárkapacitása 16 K. Ügynevezett soros interface kiépítésére is nyílik lehetőség. A memória is bővíthető, 64 K erejéig. Az alkatrészeket ön­költségi áron kapják a tanfo­lyam résztvevői — a kecske­méti MMG jóvoltából — s egészen alacsony összegért, 5910 forintért lehet hozzájut­ni. A tanfolyam részvételi díja 1200 forint. Az építendő gép tehát fele annyiba kerül, mint a legolcsóbb boltban kapható. Az igazi előny talán mégsem ez: az összeállítás közben az építők megismerik a gép szer­kezetét, s így az az önálló fej­lesztésre is inspirációt adhat. A tanfolyamot Demeter Dé­nes vezeti. b. o. Sporthírek meghívott vendégek egy csoportja. Balról jobbra: Freitág Béla, Kopa László, dr. Balanyi Béla cs id. Rácz József Az eílsnfél otthonában Kosárlabda-dömping A Kinizti csapata leütésen küzdött NB Il-es férfi kosárlabdá- saink a Petőfi iskolai torna- csarnokban, Bács-Kiskun me­gyei bajnokságban szereplő felnőttjeink ellenfeleik ottho­nában és az úttegp fiúk Kecs keméteh, a többiek pedig Mo noron: az 1985/86. évi Pest megyei utánpótlás-bajnokság nyitó fordulójában szerepel­tek tétmérkőzéseiken. Országos férfi Magyar Nép­köztársasági Kupa selejtező mérkőzésen: Hódmezővásárhelyi VSE— Nk. Kgy. Kinizsi 79-51 (30-29) Nk.: Mocsai (10), Foki (17), Pijakovies (11), dr. Ábrahám (7), Felföldi (4); csere: Danó- czi (2). Az NB I-et is meg­járt vendégek ellen erősen tartalékosán álltak fel a he­lyiek. Ennek ellenére az első félidőben derekasan helytáll­tak és helyenként jól is ját­szottak a nagy iramban. Szü­net után a 3. percben még szoros volt az állás (36-35), de azután a jobb kondícióban levő, magasabb vidékiek meg­érdemelten növelték a kü­lönbséget és így ők a tovább­jutók. A megyei felnőtt férfi baj­nokságban. Tiszakccskc SC—Nk. Kgy. Kinizsi II. 59-50 (31-21) A gyér világításé teremben az igen kemény vendéglátó csapat volt az eredménye­sebb; legjobb dobók: Józan (21), Pijakovies (16) és Danó- czi (9). A Kecskeméti Kerté­szeti Főiskolások—Nk. Kgy. Kinizsi ifi mérkőzést a felső­fokú iskolai szünet miatt ké­sőbbre halasztották. Megyei serdülő és diák fiú bajnoki idegenben: Ceglédi Mezőgazdasági DSK—Nk. Gimnázium 57-14 (25-4) Az ellenfél jobb volt a tar­talékos körösieknél. Ld.: Egri (6). Úttörő fiúk, Bócs megyé­ben : Nk. Kgy. Kinizsi—Kis­kunfélegyházi Lenin Tsz S.K 41-37 (22-43) Szoros mérkőzésen, jó já­tékban a kinizsisek kiegyen­súlyozottabbak voltak. Ld.: Árki (22) és Kovács (8). Úttörő fiúk Pest megyében. Nk. Kgy. Kinizsi—Monori Kossuth isk. 49-13 (26-5) Ellenfelük otthonában is jobbak voltak a körösiek. Ld.: Árki (14) és Pusztai (13). Nk. Kgy. Kinizsi—Dunai Kőolaj (Százhalombatta) 116-8 (62-8) A Kinizsi sokkal jobb volt. Ld.: Pusztai (28) és Árki (26). Úttörő leányok, Pest megyé­ben. Monori Kossuth—Nk. Kgy. Kinizsi 104-10 (39-G) A konzervesek gyengén ját­szottak. Ld.: S. Bognár (4). Dunai Kőolaj—Nk. Kgy. Kinizsi 66-2 (34-0) Ez az ellenfél is sokkal jobb volt. Kosárdobó: Bakos (2). Megyei mini fiú bajnoki. Nk. Kgy. Kinizsi—Monori Kossuth isk. 27-14 (12-4) A körösiek idegesek voltak, de így is biztosan győztek. Ld.: Szőke (9) és Fodor (7). Nk. Kgy. Kisizsi—Monori Kossuth isk. 37-12 (14-2) A két fél második összecsa­pásán az egész Kinizsi nagyon lelkes volt; ld:. Szóké (17) és Fodor (9). Magyei mini leány bajnoki. Nk. Kgy. Kinizsi—Monori isk. 31-18 (14-10) A konzervesek biztosan nyertek. Ld.: Drahos (19) és Mészáros (6). Szobi isk.—Nk. Kgy. Ki­nizsi 37-20 (16-12) A körösiek a védekezésben sok hibát vétettek. Ld.: Dra­hos (14). S. Z. ' Moiiiaoü A nagyteremben Jim Craig. Színes, szinkro­nizált ausztrál kalandfilm. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben A kis hableány. Színes, ja­pán mesefilm. fél 4-kor. Emberi sors. Szovjet film, fél G-kor. ISSN 0133-57« (üöftmarösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom