Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

2 ^ß&top 1985. NOVEMBER 13, SZERDA A megegyezés kedvezően hatna a nemzetközi helyzetre A világ népei a csúcstalálkozót várják Provokatív Pentagon-jskntés án délelőtt a regionális kérdé­sek, délután a kétoldalú kap­csolatok kérdései lesznek a jelentés szerint a napirenden. A Fehér Ház képviselői sze­rint „nem várható, hogy a mostani csúcstalálkozón nagy­szabású megállapodások jön­nek létre”, de lehetséges, hogy Gorbacsov és Reagan meg­egyezik a hasonló megbeszélé­sek rendszeresítésében. nököt Genfbe elkísérő ameri­kai küldöttségnek. Nem lesz jelen viszont Caspar Weinber­ger hadügyminiszter, holott korábbi értesülések szerint je­lezte, hogy el akarja kísérni az elnököt. Weinberger távol- maradását most azzal igye­keznek magyarázni, hogy nincs szükség jelenlétére, mi­vel a genfi megbeszélésen nem várható különösebb dön­tés a leszerelés kérdéseiben. Uj francia katonai program Párás nem hisz Washingtonnak Messner parlamenti programbeszéde Folytatódik a gazdasági re fáim A genfi konferencia-köz­pontban kedden megkezdődött a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón részt vevő újságírók akkreditálása. Ugyanitt nyílik meg a nagy esemény idején a sajtóközpont is. A Genfben tartandó találko­zóra eddig 2600 újságíró, rá­diós és tévés tudósító, vala­mint műszaki munkatárs je­lentette be részvételi szándé­kát. A nagy tévétársaságok egész szállodai emeleteket bé­reltek ki, ahol ideiglenes stú­diókat állítanak fel a szovjet— amerikai csúcs idején. Erede­ti módon oldotta meg a helyi stúdió felállításának kérdését a japán televízió csapata: egy gőzhajó fedélzetén rendezik be főhadiszállásukat. A tudósítók többsége persze a sajtóközpontban végzi majd munkáját. Itt fog működni a szovjet küldöttség sajtószolgá­lata is. A svájci tévések a központban felállítanak egy nagyméretű képernyőt is, ami egy zárt láncon keresztül egyenesen a megbeszélés szín­helyéről közvetíthet. Erik Suy, az ENSZ genfi hi­vatalának főigazgatója a TASZSZ munkatársának nyi­latkozva kifejezte azt a vára­kozást, amellyel Genf és a vi­lág várja a csúcstalálkozót: egy eredményes tanácskozás jótékony hatást gyakorolna az egész nemzetközi helyzetre. Ugyanakkor fehér házi for­rásokra hivatkozva az ABC amerikai televíziós hálózat hétfőn este azt jelentette, hogy e’készült Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan jövő heti ta­lálkozójának menetrendje. November 19-én délelőtt a két. vezető négyszemközt, pon­tosabban csupán a tolmácsok Margaret Thatcher brit kor­mányfő hétfőn újfent védel­mébe vette a Reagan-kor­mányzat űrfegyverkezési ter­veit, egyszersmind „óva in­tett” attól, hogy túlzott remé­nyéket fűzzenek a jövő heti szovjet—amerikai csúcstalál­kozóhoz. Érvelése szerint az amerikai tervek megvalósítása nem akadályozza azt, hogy kedvezően végződjék a gen­fi találkozó. Thatcher a lon­doni polgármester szokásos évi fogadásán elmondott beszédé­ben főként külpolitikai és gaz­dasági témákról szólt. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség megállapította, hogy E gy hét múlva ezeken a ha­sábokon már a genfi szovjet-—amerikai csúcsérte­kezlet első napjáról, szóló be­számolókat közölhetjük. S ak­kor már az első nap eseményei után latolgathatjuk, mit is várhat a világ ettől a valóban történelmi jelentőségű találko­zótól. Bár bizonyos, hogy a kétnaposra tervezett tanácsko­zás első napja után még nem bontakozik ki a maga teljessé­gében a kép, de az általános légkör nyomán erre jobban következtetni lehet, mint az előkészületek jelenlegi finisé­ben, amikor bizakodó és pesz- szimista megnyilatkozásoktól egyaránt oly sok árnyalatú előrejelzés elhangzik. A tény viszont mindenkép­pen tény marad. Az, hogy a csúcstalálkozóra sor kerül, sőt már szó esik esetleges későbbi hasonló rendszeres megbeszé­lésekről a két világhatalom legmagasabb szintű vezetői kö­zött, már önmagában pozití­vum. Hosszú volt az út a mos­tani washingtoni barátságo­sabb hivatalos megnyilatkozá­sokig, amelyek a genfi csúcsot megelőzik. A vádaskodó, fel­fűtött hangnemű, nemegyszer szinte hisztérikusan ellenséges elnöki beszédektől vezetett ed­dig az út. Ezek annak idején kizárták azt is, hogy a Fehér Ház vezetője egyáltalán leül­jön a tárgyalóasztalhoz a má­sik világhatalom legmagasabb jelenlétében folytatna megbe­szélést. A tervben csak ez az egy közvetlen személyes talál­kozó szerepel, de mindkét részről késznek mutatkoznak további ilyen megbeszélésre. Az ezt követő üléseken már a legfontosabb tanácsadók be­vonásával folytatnák a tár­gyalásokat. 19-én délután a le­szerelési és fegyverzet-korlá­tozási kérdések, november 20­Hetvenoldalas jelentést ké­szített Reagan elnök számára a csúcstalálkozó küszöbén a Pentagon az állítólagos szov­jet „szerződésszegésekről”. A jelentés szerzője a The Washington Post szerint Ri­chard Perle hadügyi államtit­kár, a Pentagon egyik vezető héjája. Perle még egy jelen­tést készít arról, hogy mi le­gyen Washington válasza az állítólagos szerződésszegések­re, s értesülések szerint ebben ismét javasolni fogja, hogy az Egyesült Államok növelje ha­dászati rakétáinak számát, tépje túl a SALT—2 szerző­désben engedélyezett kerete­ket. A Pentagon ugyanakkor számos más intézkedést is ja­vasol az amerikai fegyverke­zés fokozására. A Fehér Ház nem szándé­kozik közzétenni a Pentagon által készített jelentést a csúcstalálkozó előtt, s amint a The Washington Post kedden megírta, az amerikai „válasz­lépések” tervezetét is csupán a genfi megbeszélések után kapja meg. Perle egyébként Fred Ikle hadügyminiszter-helyettessel együtt tagja lesz a Reagan el­a Pentagon logikájával vág egybe Thatcher beszédének az a része, amelyben az űrhábo­rús programot „védelmi” jel­legűnek tüntette fel. A brit kormányfő a „műszaki-tudo­mányos haladás befagyasztásá­ra tett kísérleteknek” minősí­tette a békeszerető erőiknek azt a követelését, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel a világ­űr militarizálásához vezető űrfegyverkezési kutatásokkal. Thatcher a továbbiakban azt állította, hogy a „Szovjetunió már évek óta nagy erőfeszí­téseket tesz” rakétavédelmi rendszerének kiépítésére. szintű képviselőjével. Az óce­án másik oldalán hosszú ideig meghatározó politikai vonal- vezetés volt az, hogy minden szovjet békekezdeményezésre már elhangzásuk pillanatában negatív választ adtak, s a fegyverkezési verseny fokozá­sa végett, kétségbe vontak „Moszkva őszinteségét”, „jó­szándékát” — mint a hivata­los szóvivők fogalmaztak: Az egyoldalú szovjet leszerelési lépések iránt a nyugati köz­véleményben kétségeket pró­báltak ébreszteni. Ahelyett, hogy kellő tisztelettel fogad­ták volna ezeket a merész lé­péseket, amelyekkel szovjet részről ki akarták mozdítani a holtpontról a fegyvercsök­kentési problémákat, „hátsó gondolatokat” kutattak, s ar­ról cikkeztek, hogy úgymond „Moszkva egyoldalú előnyökre törekszik”. Így mérgezték nap nap után a két világhatalom kölcsönös viszonyát, rontották módszeresen azt a légkört, amelyet korábbi nemzetközi megegyezések egész sorával nem kis fáradság árán lehe­tett megteremteni. A szovjet politika azonban, amely mindig a realitá­sokra épít, s békeszerető tö­Paul Quiles francia hadügy­miniszter a párizsi vezérkari akadémián tartott előadásá­ban minden eddiginél kemé­nyebben és mélyrehatóbban fejtette ki Franciaország ellen­érzéseit az amerikai hadászati védelmi kezdeményezéssel kap­csolatban. Egyben új fegyver­kezési programokat jelentett be a francia elrettentő atom­erő fokozására. Quiles a felsőfokú tanulmá­nyi intézetben tartott előadá­sában a műszaki haladásnak a nukleáris elrettentés eddigi alapelvére tett hatását és a válságkezelés ..eszközeit. ele- i mezte.' Módszeresen kifejtettel Franciaország súlyos elvi ki- fogásait Reagan elnök űrfegy- verkezési programjával szem­ben. E program „inkább ideo­lógiából, . semmint hadászati szempontokból látszik fakad­ni”, mert „áthatolhatatlan vé­delmi pajzs megvalósítása ma kevéssé hihető”. Quiles utalt arra, hogy az amerikai űrfegyverkezési prog­ram hasonló válaszintézkedé­sekre készteti a Szovjetuniót, s a védelmi rendszerek fej­lődése következtében „raké­táink áthatolási képessége el­rettentő erőnk hitelének alap­vető tényezőjévé válik”. Ezért utasította a francia atomenergia bizottság katonai programjának igazgatóságát hogy kezdje meg az atomtöl­tetek miniatürizálásának és a radarernyőkön való észlelhe­rekvéseiben nem mulaszt el egyetlen kínálkozó alkalmat sem, s ebben a folyamatosság a fő jellemzője, szívós munká­val megteremtette azokat a körülményeket, amelyek kö­zepette létrejöhetett a meg­egyezés a jövő kedden kezdő­dő kétnapos genfi csúcstalál­kozóban. S az, hogy az 1955- ös első ilyen legmagasabb szintű tanácskozás után im­már a tizedik alkalommal ké­szülhetnek ilyen megbeszélés­re, abban kétségtelenül orosz­lánrésze van a szovjet diplo­máciának. S az is feltétlenül — függetlenül attól, hogy mit hoz, mit nem hoz majd ez a találkozó — jelentős ered­mény, hogy a legpusztítóbb fegyverrendszerek kérdésében ott fékszik majd a genfi ta­nácskozás asztalán egy átfogó szovjet javaslat és egy ameri­kai ellentervezet. A fő kérdésekben rendkívül nagyok a nézeteltérések, szin­te áthághatatlannak látszó szakadék választja el egymás­tól a két tárgyalópartnert. Az Egyesült Államok például csö­könyösen ragaszkodik „csil­lagháborús” tervéhez, amely­nek megvalósítása nemcsak a fegyverkezési verseny új, Libanon Súlyos merényletek Súlyos merényletet követtek el kedden a keresztény jobb­oldal vezetőit tömörítő Li­banoni Front ellen. Ák- karban, az amerikai nagy- követség tőszomszédságában levő székházuknál, az erős biztonsági kordont áttörve, egy 400 kilónyí robbanóanyag­gal megrakott kisteherautó közelítette meg a tanácskozás színhelyét. Az őrség tüzet nyi­tott a járműre, amely így az épülettől néhány méterre fel­robbant, romba döntve az épü­let déli szárnyát. Az akció mér­legé Öt halott és 24 sebesült. Utóbbiak között van Efie Karami is, a Falangista Párt elnöke, valamint több más ke­resztény vezető. E csoport ve­zetője, a veterán Camille Sa­mun és Dany nevű fia a hí­rek szerint nem szenvedett sé­rüléseket, noha a színhelyen tartózkodtak. Nyugat-Bejrútban az éjsza­kai órákban szintén számos kisebb robbantást hajtottak végre, ezek csak anyagi káro­kat okoztak. tétlenségének programját. Ter­vezik teljesen új francia nuk­leáris fegyverrendszer létre­hozását is. Az osztrák szocialisták ed- ’ digi vonalát erősítette meg Fred Sinowatz pártelnök az SPÖ kongresszusán. A kan­cellár kedden tartott beszá­molójában egyszerre ajánlott fel párbeszédet a »-párttól balra álló társadalmi mozgal­maknak és a polgári-jobbol­dali ellenzéknek. Az SPÖ már nem régi típusú osztálypárt, hanem a társadalom „széles középrétegeit* kívánja tömö­ríteni — hangoztatta. Az ország gazdasági hely­zetéről, távlata'!ról Sinowatz lényegében kedvező képet fes­tett, bár elismerte, hogy a munkanélküliség jövőre 4,5— 5 százalékra emelkedik. „A gazdaságpolitika megváltoz­tatására nincs szükség, annak középpontjában változatlanul a munkahelyek biztosítása, a gazdaság ösztönzése, és hosz- szú távon a jövedelmek újra­elosztása áll” — mondotta. Jóllehet a költségvetés több mint 100 milliárdos hiánya miatt korlátozni kell a szociá­rendkívük veszélyes fordulóját indítaná el, hanem durva meg­szegése lenne egyúttal az egyik legfontosabb szerződés­nek, amelyet a rakétaelhárító fegyverrendszerek ügyében a két világhatalom korábban megkötött. Ez a kérdések kér­dése. S ha az Egyesült Álla­mok nem vizsgálja felül ezt az álláspontját, akkor nem tölt­het el senkit sem igaz szívből örömmel, hogy a két tervezet égyes részleteiben, így egyes fegyverrendszerek csökken­tésének mértékében vannak érintkező pontok. H ogy milyen eredmények­ről számolhatunk be a jövő héten ezeken a hasábo­kon, ez az Egyesült Államok magatartásától függ. Attól, hogy Reagan elnök milyen szándékkal ül Genfben a tár­gyalóasztalhoz, s mennyire lesz hajlandó kompromisszumokra, a jelenleg tarthatatlan ameri­kai álláspontok felülvizsgálá­sára. Ami a Szovjetuniót ille­ti, már tettekkel adott bizony­sán ot nemeays^er őszinte el­tökéltségéről. Ezt bizonyítják azok a moratóriumok, ame­lyek akkor is érvényben lesz­nek az atomfeswer-k'sérietek szüneteltetésére, újabb raké­ták telepítésének egyoldalúan vállalt időleges szovjet tilal­mára, amikor Mihail Gorba­csov helyet foglal majd a tár­gyalóasztalnál. Árkus István A Lengyelország előtt álló problémák már nem a politi­ka, hanem a gazdaság terüle­tére tartoznak — ezt tükrözte az új lengyel miniszterelnök, Zbigniew Messner keddi par­lamenti programbeszéde. A beszéd túlnyomó részét gaz­dasági kérdések töltötték ki. A kormányfő megerősítette, hogy Lengyelországban foly­tatják a gazdasági reformot, és semmiképpen sem lesz vlsz- szatérés a régi, elavult utasí- tásos gazdaságirányítási mód­szerekhez. — A lengyel kül­politika alapja a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal való barátság és sok­oldalú szövetség, a fejlődő or­szágokkal való együttműködés, valamint a tőkés országokkal való békés egymás mellett élés — húzta alá a továbbiak­ban Zbigniew Messner. Az új miniszterelnök beter­jesztette a kormány személyi összetételére vonatkozó javas­latát, amelyről a parlament az esti órákban szavaz. A minisz­teri tárcák száma 30-ról 26-ra csökken minisztériumok át­szervezése folytán. A minisz­tertanács 26, tárcával rendel­kező tagja közül tíz új, aki nem szerepelt a korábbi kor­mányban. Köztük van Marian Orzechowski, az új külügymi­niszter, a LEMP KB tagja, a PB póttagja. A 26 miniszter mellett öt miniszterelnök-he­lis kiadásokat, és jövőre sem jöhet szóba adócsökkentés, nincs szó a „jóléti állam” fel­számolásáról — tette hozzá. Az SPÖ szerdán véget érő kongresszusán egyébként a legnagyobb érdeklődést a párt' nőszervezetének javaslata kel­ti, amely — a párttagság ará­nyában — a tisztségek egy- harmadát a nőknek igényli. Nicaragua hétfőn ismertette álláspontját a közép-amerikai válság tárgyalásos megoldá­sáért tevékenykedő Contado- ra-csoport módosított, szep­tember 12-én ismertetett bé­ketervével kapcsolatban. Az állásfoglalás szerint az Egye­sült Államok fokozódó agresz- szivitása miatt Nicaragua nem vállalhat magára olyan kötele­zettséget, hogy a jelenlegi helyzetben csökkentse fegy­verzetét, mert nincsenek meg azok a legalapvetőbb feltéte­lek, amelyek szavatolnák az ország biztonságát. A közép-amerikai országok­nak ezekben a hetekben kell állást foglalniuk arról, hogy el­fogadják-e a szeptember 12-i béketervet. A nicaraguai állásfoglalás megállapítja, hogy nem lehet szó a béke és a biztonság megteremtéséről Közép-Ame- rikában mindaddig, amíg nem számolják fel ott az Egyesült Államok katonai jelenlétét, Ni­caragua csak akkor tehetne ígéretet fegyverzete csökken­tésére, ha az Egyesült Álla­mok valódi, konkrét és haté­kony kötelezettségeket vállal­na és ezáltal megszűnne a kö­Katonai puccskísérlet kez­dődött kedden a nyugat-afri­kai Libériában. Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint az önmagát „hazafias erők­nek” nevező csoport vezetője, Thomas Quiwonkpa egy ma­gánkézben levő rádióban köz­leményt olvasott fel, amely­ben azt állította, hogy „átvet­ték a hatalmat”. A tábornok, aki 1983-ig a libériái fegyveres erők főpa­lyettese van a kormánynak. Ketten — Manfred Gorywoda, a tervbizottság elnöke és Zbig­niew Szalajda — az előző kor­mányban is ugyanezt a tiszt­séget töltötték be. Az új mi­niszterelnök-helyettesek: Zbig­niew Gertych (LEMP), WJa- dyslaw Gwiazda (LEMP) és Józef Koziol (Egyesült Nép­párt). A lengyel parlament hétfőn beiktatta az új lengyel kor­mányt, Zbigniew Messner ja­vaslatának megfelelően. Az új minisztertanácsban a korábbi nyolc helyett csak öt a minisz­terelnök-helyettesek száma, nincsenek tárca nélküli mi­niszterek, a tárcák számát pe­dig 30-ról 26-ra csökkentet­ték. Eredményes műszaki kísérletek Tovább folytatja munkáját a Szaljut—7—-Szojuz T—U4— Kozmosz—1686 űregyüttes fe­délzetén Vlagyimir Vaszjutyin, Viktor Szavinih és Alekszandr Volkov. Az elmúlt napokban az űr­hajósok több műszaki kísér­letet végeztek el, egyebek kö­zött ellenőrizték a napelemek hatékonyságát, az áramfej­lesztő rendszer működését, meghatározták ’ áz. űrállomás­ból és két űrhajóból álló bo­nyolult rendszer mozgásának jellemzőit. A Kozmosz—1686 jelzésű űrhajó jellegű mester­séges holdon elhelyezett mű­szerek segítségével geofizikai 'kísérleteket végeztek. Viktor Szavinih fedélzeti mérnök immár 160 napja tar­tózkodik a világűrben. Az or­vosok hétfőn megvizsgálták szívét és érrendszerét A vizs­gálat. eredményei szerint ,Sza- vinih kitűnő egészségnek ör­vend. Kedden az űrhajósok nagy­részt környezetvédelmi kísér­leteket végeztek. Nicaraguái hvél a Con tadcra-országokhoz Fékeződó amerikai fenyegetés Kijárási tilalmat vezettek be Likériai puccskísérlet zép-amerikai ország nemzet- biztonsága elleni amerikai fe­nyegetés — hangsúlyozza a ni­caraguai okmány. A nicaraguai álláspontot az a levél tartalmazza, amelyet a managuai kormány juttatott el a Contadora-csöport — Ko­lumbia, Panama, Mexikó, Ve­nezuela — és annak tevékeny­ségét aktívan támogató limai csoport — Peru, Argentína, Brazília, Uruguay — tagorszá­gaihoz. A levél tartalmát Da­niel Ortega nicaraguai állam­fő ismertette hétfőn Managuá- ban a kormány tagjainak je­lenlétében a külföldi külkép­viseletek és az újságírók előtt A levél emlékeztet egyebek mellett arra, hogy az amerikai kongresszus a közelmúltban 27 millió dolláros összeget szava­zott meg a nicaraguai ellen­forradalmárok támogatására, s Fred Ikle amerikai hadügyi államtitkár sem zárta ki mi­napi beszédében egy közvetlen amerikai katonai beavatkozás lehetőségét. Kormánya nevében Daniel Ortega az említett okmányban egyidejűleg megerősítette, hogy Nicaragua a jövőben is részt kíván venni a Contadora-bé- ksfolyamatban. rancsnoka volt, „szabad és tisztességes” választások meg­tartását sürgette. Felszólította a fegyveres erők, a rendőrség és a biztonsági szolgálat tag­jait, hogy csatlakozzanak a „hazafias erők”-höz. A fővárosban kedden reggel fegyverropogást lehetett hal­lani az elnöki rezidencia kör­nyékén; szürkülettől hajnalig kijárási tilalmat vezettek be Thatcher ismét védelmébe vette az űrfegyverkezést Hajthatatlanok a brit vezetők wmJegyzet — FINIS A GENFI ELŐKÉSZÜLETEKBEN Skowatz beszámolója az SPÖ kongresszusán Változatlan az irányvonal

Next

/
Oldalképek
Tartalom