Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-25 / 251. szám

úk VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA ina 251. SZÁM Ára: l.iiO forint 1985. OKTOBER 25., PÉNTEK Gyümölcséről ismerik meg a fát (2. oldal) Környezetünk : legfőbb kincsünk (3. oldal) Rádió- és felevízBÓmüsor a jövő hétre (5—6. oldal) Hazánkba látogat Erich Honecker Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárának meghívására Erich Honecker, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának elnöke a közeli napokban ba­ráti munkalátogatásra hazánk­ba érkezik. Ülésezett a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meg­hallgatta és jóváhagyólag tu­domásul vette Lázár György­nek, a Minisztertanács elnöké­nek a Varsói Szerződés tagál­lamai politikai tanácskozó tes­tületének szófiai üléséről szóló jelentését. A kormány megtárgyalta és HA MEGKAPJÁK F igyelmet érdemlő és fontos tapasztalatot fogalmazott meg Száz­halombatta városi tanácsá­nak elnöke, amikor azt mondotta, hogy a demokra­tikus módon történő terve­zésnek a visszahangja is demokratikus, mert moz­gósít, tettre serkent, tár­sadalmi üggyé tud tenni egy-egy feladatot — hely­ben. Van olyan sejtésünk persze — nemcsak a me­gyére, hanem az ország egészére, nemcsak a taná­csi, hanem általában a tervezés teljességére értve —, hogy a demokratikus tervezési módszereket, el­járásokat, formákat nem okvetlenül célszerűségük, hasznosságuk belátása vé­tette' elő, sokkal inkább a befektethető anyagiakkal való -gazdálkodás kedve­zőtlen változása. Magyarán és a tanácsoknál maradva: a település gazdái jobban rászorulnak a lakosság pén­zére, segítségére, mint ko­rábban. Nem szégyen ez, csupán hallgatni nem szabad ró­la, holott mostanában — egy-egy tanács esetében éppúgy tapasztaljuk ezt, mint az országos szervek megszólaltatott képviselői­nek szavai hallatán — pél­dául a településfejlesztési hozzájárulás körül kava­rognak ilyen, a dolgokat nevükön nem neve­ző magyarázkodáshullámok. Amiknek nyoma aligha lesz demokratikus lelkesült- ség, amennyiben nem kap­nak idejében észbe az érin­tettek, s nem mondják azt, amit a tényeknek megfele­lően — az igazsággal egye­zően — mondaniuk kell. Nem ez az egyetlen dolog — és éppen ezért roppant fontos az, amit a százha­lombattai tanácselnök sű­rített tapasztalatként —, amiben a lakosság nyílt beszédre tarthat, tart igényt. Ilyen, nyílt beszédet igénylő tény például a me­gyében, hogy bár 1986-tól megváltozott — ésszerűbb — kulcsszámok alapján képeznek felújítási alapot majd a tanácsok, az így kialakuló pénzösszeg a leg­szükségesebb felújítási fel­adatoknak sem teremt fe­dezetet! A többi között azért nem — hangsúlyoz­zuk: a többi között —.mert a most befejezésénél tartó középtávú tervidőszakról körülbelül 300 millió forint értékű munka húzódik át a következő esztendőkre. S azért húzódik át, mert most sem volt kellő fedezet még a legégetőbb feladatokra sem, olykor az életveszély elhárítására is úgy kelleti összekaparni a — millió — forintokat. .. Keserves nyo­elfogadta a vállalati jövede­lem- és keresetszabályozás 1986. évi módosításáról szóló jogszabályokat. A kormány áttekintette az Országgyűlés októberi üléssza­kán elhangzott képviselői ja­vaslatokat és észrevételeket. Ügy döntött, hogy a javasla­tokat a VII. ötéves terv végle­gesítésekor hasznosítja. Egy­idejűleg kötelezte illetékes tag­jait, hogy a konkrét indítvá­nyok megvalósításának lehető­ségeiről tájékoztassák az Or­szággyűlés elnökét és az érde­kelt képviselőket. Kulturális fórum Színházművészek találkozója Az európai kulturális fó­rum hazánkba érkezett külföl­di színházi szakemberek, szí­nészek, táncművészek és ko­reográfusok csütörtökön a fó­rum magyar nemzeti bizottsá­gának, valamint a Magyar Színházművészeti Szövetség­nek meghívására baráti talál­kozón vettek részt. A vendé­geket a magyar színház- és táncművészet kiemelkedő kép­viselői fogadták a Fészek mű­vészklubban. Az európai kulturális fórum eddigi munkabizottsági ülé­sein számos, hazájában, illet­ve nemzetközileg is elismert művész, szakember fejtette ki véleményét a kulturális együttműködés továbbfejlesz­tésének lehetőségeiről. A Pest Megyei Hírlap mun­katársának nyilatkozott dr. Rudolf Torovsky nagykövet, az osztrák delegáció vezetője. (Nyilatkozat a 2. oldalon) New York, Budapest: Megemlékezések az EHSZ 40. évfordulóján A béke a legfőbb emberi óhaj Yárkonyi Péter volt az ünnepi szónok a Parlamentben A Parlamentben ünnepi ülésen emlékeztek meg az ENSZ megalakulá­sának 40. évfordulójáról Az Országos Béketanács, a Ma­gyar ENSZ Társaság és az Inter­parlamentáris Unió magyar tago­zata, valamint az ENSZ megala­kulásának 40. évfordulójával és a nemzetközi békeévvel kapcsolatos programok magyar nemzeti bi­zottsága csütörtökön ünnepi üléfet rendezett a Parlament Vadászter­mében. A tanácskozást a világ- szervezet létrejöttének 40. évfor­dulója és a most kezdődő nem­zetközi békeév magyar program­jának meghirdetése alkalmából rendezték. A jubileum egybeesik hazánk ENSZ-tagságának 30. év­fordulójával, így a megemlékezés alkalmat adott arra is, hogy átte­kintsék Magyarország tevékenysé­gét, szerepét a világszervezetben. Az ülés elnökségében helyet foglalt Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára is. Péter Jánosnak, az Országgyűlés alelnö- kének megnyitó szavai után Vár- konyi Péter külügyminiszter mon­dott ünnepi beszédet. Az alapokmányhoz méltóan Bevezetőben kiemelte: az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek születésnapjáról méltóan megemlékeznek minden ál­lamban, amely hitet akar ten­ni a jelenlegi, nehéz feszült­ségekkel terhes nemzetközi helyzetben is az alapokmány­ban megfogalmazott nemes célok és elvek mellett. Ha­zánk is így tesz, s nemcsak itthon, hanem a világszervezet New York-i székhelyén is, ahol az Elnöki Tanács elnöke Gáspár Sándor látogatása Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöke csütörtökön egész napos programon tájéko­zódott a főváros politikai helyzetéről, ipari üzemeinek gazdálkodásáról. Gáspár Sán­dort a budapesti pártbizottság székházában Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a budapesti pártbi­zottság első titkára, Farka- sinszky Lajos, a Fővárosi Ta­nács általános elnökhelyette­se és Kovács Károly, a Szak- szervezetek Budapesti Taná­csának vezető titkára tájékoz­tatták a hetedik ötéves terv­vel kapcsolatos gazdálkodási, városfejlesztési feladatokról, a a párt XIII. kongresszusán ho­zott határozat végrehajtásának budapesti helyzetéről. A megbeszélést követően Gáspár Sándor a főváros ve­zetőinek kíséretében a Gam­ma Művekbe látogatott. Gás­pár Sándor ezután a főváros néhány nagyüzemének szak- szervezeti tisztségviselőivel találkozott, s informálódott a szakszervezeti választások bu­dapesti helyzetéről. ■iKözélet Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra csütörtökön megbeszélést folytatott Pentti Väänänennel, a Szocialista Internacionálé főtitkárával. A szívélyes lég­körű találkozón véleménycse­rét folytattak a nemzetközi élet időszerű problémáiról. Väänänen főtitkár a Szocialis­ta Intefhacionálé tevékenysé­géről előadást tartott az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetében. Oláh István hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter csütörtökön katonai küldöttség élén Damaszkuszba utazott. A delegáció Musztafa Tlász had­seregtábornok, a Szíriái Arab Köztársaság fegyveres erői fő­parancsnok-helyettese, honvé­delmi miniszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Szíriában. Urbán Lajos közlekedési miniszter — Georgiosz Pa- padimitriunak, a Görög Köz­társaság szállítási és közleke­dési miniszterének meghívá­sára — október 22—23-án — hi­vatalos látogatást tett Görög­országban. Partnerével átte­kintette a két ország közötti közlekedési kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetőségeit és meghatározta az együttmű­ködés bővítésének konkrét formáit az egyes közlekedési alágazatok területén. Urbán Lajos visszaérkezett Budapest­re. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével csütörtökön haza­érkezett az NDK-ból az a ma­gyar építésügyi küldöttség, amely Karl-Marx-Stadtban részt vett a KGST építésügyi állandó bizottságának 60. ülé­sén. számos tagállartr államfőjének társaságában részt vesz az ENSZ jubileumi közgyűlésén és az ünnepi megemlékezésen. Külügyminiszterünk a to­vábbiakban szólt azokról a történelmi körülményekről, amelyek lehetővé tették a vi­lágszervezet életrehívását. A világszervezet létrehozása óta eltelt négy évtizedben be­bizonyosodott, hogy az ENSZ a nemzetközi politikai kapcso­latok rendszerének szerves ré­sze, olyan egyetemes igényű intézményes fórum, amely ko­runkban mással nem helyet­tesíthető — mutatott rá Vár- konyi Péter. Hangsúlyozta, hogy bár napjainkban a vi­lágszervezet tevékenységének hatékonyságát számos bírálat éri, hazánk megítélése szerint az ENSZ számos területen ko­moly eredményeket tud fel­mutatni. A szónok ezután felidézte azt a tevékenységet, amelyet hazánk fejt ki a világszerve­zetben, 1955 decemberében történt felvétele óta. Orszá­gunk — mondotta — ma már az ENSZ-család szinte vala­mennyi intézményének tagja, s nem egy fontos hazai léte­sítmény élvezte az ENSZ-rend- szer segítségét létrehozásában, korszerűsítésében vagy bőví­tésében. Várkonyí Péter a továbbiak­ban emlékeztetve az MSZMP Központi Bizottságának a XIII. kongresszus elé terjesz­tett beszámolójára, hangoztat­ta: A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatlanul az a legfontosabb célja, hogy népünk szocialista építőmun­kájához minél kedvezőbb fel­tételeket teremtsen. Ezért lé­pünk fel minden lehetséges al­kalommal és fórumon a béke, az enyhülés, a társadalmi ha­ladás érdekében. Az ünnepi rendezvényen részt vett a szovjet békedele­gáció is, amely Lev Szomejko, a szovjet békevédelmi bizott­ság elnökségi tagjának, a le­szerelési bizottság alelnökének vezetésével tartózkodik ha­zánkban. Lev Szomejko fel­szólalásában a szovjet béke­mozgalom törekvéseiről be­szélt. Az ünnepségen Várkonyi Pé­ter átadta Simái Mihály aka­démikusnak a Magyar Nép- köztársaság aranykoszorúval ékesített Csillagrendjét, ame­lyet a magyar ENSZ-társaság elnöki tisztségében kifejtett munkásságáért, valamint az ENSZ-ben és más nemzetkö­zi fórumokon végzett eredmé­nyes tevékenységéért adomá­nyozott az Elnöki Tanács. A magyar ENSZ-társaság emlékérmét harmincán vehet­ték át. Állam- és kormányfők felszólalásai Az ENSZ napján, október 24-én megtartott ünnepi meg­emlékezéssel fejeződtek be csütörtökön New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szerveze­te megalakulásának 40. évfor­dulója alkalmából tartott ün­nepségek, a közgyűlés üléssza­kának külön ülései, amelye­ken mintegy 80 állam- és kor­mányfő szólalt fel. Az ünnepi ülés szónokai a Biztonsági Ta­nács öt állandó tagjának kép­viselői voltak: Reagan ame­rikai elnök, Sevardnadze szov­jet külügyminiszter, Csao Ce- jáng kínai, Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Roland Dumas francia külügyminisz­ter. Rajtuk kívül ezen az ülé­sen kapott szót az el nem kö­telezettek mozgalmának kép­viseletében Radzsiv Gandhi indiai kormányfő, valamint David Lange új-zélandi mi­niszterelnök. A közgyűlés délutáni ülésén — amely közép-európai idő szerint este kezdődik meg — Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára és Jaime de Pinies, a közgyűlés ülésszaká­nak elnöke mond beszédet. A közgyűlés ünnepélyes nyilat­kozatot fogad el és nemzetkö­zi békeévnek nyilvánítja 1986-ot. / Az ünnepi ülésen a magyar küldöttség padsoraiban foglalt helyet f^osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki a közgyű­lés 40., jubiláris ülésszakára és az évfordulóval kapcsola- I tos megemlékezésekre érkezett ' New Yorkba. Az ülést helyi idő szerint, röviddel 10 óra — közép-euró­pai idő szerint 17 óra — után nyitotta meg Jaime de Pinies elnök. Az első felszólaló Ro­nald Reagan, az Egyesült Ál­lamok elnöke volt. Reagan elnök sajátos hang­vételű beszédet mondott az ünnepi ülésen. Azt mondotta ugyaii, hogy „új kezdetet akar o szovjet—amerikai kapcsolat­tokban, amikor novemberben Genfben találkozik Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával — de beszéde nagy részét a Szovjetunió po­litikája és különösen más or­szágok elleni támadásoknak szentelte. Reagan abból indult ki, hogy „a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti különbségek mélyrehatóak”. Bár kifejtette, hogy Gorbacsovval „olyan szellemben lehet és kell talál­koznia, amelyben békésen tár­gyalhatnak a különbségekről”, továbbá „a nézeteltérések meg­értésének egyetlen módja az, ha tisztában vannak lényegük­kel, s Genfben meg kell vizs­gálni, mi az oka a bizalmat­lanság jelenlegi szintjének”. Reagan csak röviden foglal­kozott a Szovjetunió új lesze­relési javaslataival. „Ügy vé­lem, vannak a javaslatban olyan magvak, amelyeket fel lehet nevelni, s az elkövetke­ző hetekben arra kell töre­kednünk, hogy létrehozzuk az igazi alku folyamatát” — mondotta, s kijelentette: űd- (Folytatás a 2. oldalon.) ma ez annak a — finoman fogalmazva — tökéletlen gyakorlatnak, mely eddig létezett, s mely a felújítási alapok képzésénél nem vet­te kellő súllyal figyelembe az épületek korát, amint nyoma annak a felfogásnak is, mely hosszú időn át nyomasztó elsőbbséget adott a források elosztása­kor az új beruházásoknak, mellőzve a már meglevő közvagyon kellő karban­tartását, folyamatos felújí­tását. Ezek a nyomok ve­zettek oda — mivel a me­gye csak rendkívül lassan és nem is mindig követke­zetesen kapta meg a való­ságos helyzetnek megfele­lő támogatásokat —, hogy a közintézmény-hálózat egy része erősen elöregedett, már-már fíüpí használata válik kétségessé. A hetedik ötéves tervidőszakra re­mény van rá, hogy a me­gye ún. fejlesztési felzár­kóztatásként az állami tá­mogatásból némi többlet­pénzhez jut — elismerése­ként annak, aminek elis­mertetésében lapunk is kö­vetkezetesen részt vállalt, hogy indokolatlan, indokol­hatatlan különbségek van­nak a megye és a több ha­sonló közigazgatási egység kommunális ellátásában —, de beláthatjuk: a népgaz­daság jelenlegi helyzeté­ben ez a többlet enyhíti csupán a fájdalmakat, a bajt magát gyógyítani még nem képes. Titkolni kellene ezt, az információt csupán használatra, azaz a tanácsi tervezéssel foglalkozóknak szánni? Nagy baj lenne, ha ez történne! T ovább tetéződne a baj akkor,, ha a takácsi tisztségviselők — ami­re némi intő jelek már mu­tatkoznak ezekben a he­tekben, az ötéves tervkon­cepciók megvitatásának he­lyi összegezésekor — a té­nyek, a lehetőségek, a kor­látok egy részét a maguk baja, gondja címkével lát­nák el. A kollektivitás fo­kának nyoma minden eset­ben fölfedezhető a helyi döntések megalapozottságán éppúgy, mint a végrehajtás eredményein, hiszen a leg­okosabb ember sem olyan okos, mint az átlagosan dolgozó testület! Pedig nemcsak átlagosan tevé­kenykedő testületek van­nak, sőt, a megyében egy­re több azoknak a taná­csoknak a száma, amelyek kiemelkedő módon bizo­nyítják gazdálkodási hoz­záértésüket, ha megkapják a módot arra, hogy valóban gazdálkodhassanak. Ismé­teljük: ha megkapják a módot rá ... Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom