Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-25 / 251. szám

1985. OKI A béke u legfőbb emberi óhaj (Folytatás az 1. oldalról.) vözli a szovjet vezetésnek a ballisztikus rakéták számának nagyarányú csökkentése iránt tanúsított érdeklődését, de azt hangoztatta: „mindaddig, amíg az ilyen fegyvereket nem tün­tetik el a föld színéről, az Egyesült Államok keresi a módot arra, hogy kísérletekkel és próbákkal szabaduljon meg a nukleáris fenyegetés terror­jától”, vagyis folytatni kíván­ja az ürfegyverkezési program megvalósítását, beleértve az ilyen fegyverek gyakorlati ki­próbálását. A beszéd nagy részében az amerikai elnök az általa „re­gionális konfliktusoknak” mi­nősített problémákkal foglal­kozott, de nem olyan kérdése­ket sorolt ebbe, mint például a közel-keleti válság, hanem Afganisztán, Kambodzsa, Etió­pia, Angola és Nicaragua helyzetét nevezte meg olyan „regionális problémáknak”, amelyeket meg akar oldani a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokon. „Tavaly az ENSZ-közgyűlés ülésszakán azt mondottam, hogy az Egyesült Államoknak minden oka megvan a közöt­tük fennálló távolság lerövi­dítésére. Gehfben, a két or­szág vezetőinek hat év óta el­ső találkozásán Gorbacsov úr­nak és nekem meglesz erre a lehetőségünk. Így Genfbe mindkét félnek azzal a szán­dékkal kell elmennie, hogy párbeszédet folytassanak, el­kötelezzék magukat egy olyan világ mellett, amelyben keve­sebb a nukleáris fegyver, el­kötelezzék magukat arra, hogy biztonságosabb ösvényen ha­ladnak együtt a XXI. század felé, lerakják a tartós béke alapjait” — mondotta Reagan, de kijelentette, hogy csak ak­kor lehet eredményeket elérni, ha „minden nép felhagy az­zal, hogy saját elgondolásait másokra kényszerítse”. Az SZKP főtitkárának üzenete Az ülésen felszólaló szovjet külügyminiszter, Eduard Se- vardnadze bevezetőben felol­vasta azt az üzenetet, ame­lyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára küldött a világszervezet főtitkárának és az ENSZ fennállása 40. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepi ülés valamennyi rész­vevőjének. Az egyesült nemzetek alap­okmánya, amely 1945. október 24-én lépett hatályba — azon napon, amit azóta a szervezet születésnapjának tekintünk —, kiállta az idők próbáját. A világszervezet jelentős ténye­ző lett a nemzetközi kapcsola­tok rendszerében. Az elmúlt negyven év során az emberi­ségnek sikerült elkerülnie az újabb világháborút, s az egye­sült nemzetek hozzájárult eh­hez. Ma azonban minden koráb­binál sürgetőbb feladat, Rogy nyíltan és határozottan kliiyil- vánítsuk: az egyesült nemze­tek alapokmányában foglalt fő feladat még nem valósult meg: még nem értük el a tar­tós és szilárd békét. Ma min­ded® eddiginél nagyobb szük­ségen a nemzetek és az em­berek közös erőfeszítésére azért, hogy megmentsük az eiribériséget a nukleáris ka­tasztrófa fenyegetésétől. A gyakorlatban ez minde­nekelőtt azt követeli meg, hogy vessünk véget a fegyver­kezési versenynek a földön, és akadályozzuk meg azt a világ­űrben. ŰJ erőfeszítésekre van szükség annak érdekében is, hogy felszámoljuk a feszült­ség regionális melegágyait, és megszüntessük a gyarmati rendszer maradványainak minden megnyilvánulását. Az Egyesült Nemzetek előtt számos más sürgető feladat is áll: valódi leszerelési intézke­désekkel kell megkönnyítenie az erőforrások újraelosztását az alkotó célok megvalósításá­ra, arra, hogy felszámoljuk az elmaradottságot és az éhezést, a betegségeket és a nyomort Ugyanezt a célt kell szolgálnia a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos és demok ratikus alapokon történő át­alakításának, annak, hogy biz­tosítsák a valódi emberi jogo­kat és szabadságjogokat, mindenekelőtt a békében megvalósított élet jogát. A Szovjetunió, amely az Egyesült Nemzetek egyik ala pító tagja és állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, az eddi­giekhez hasonlóan továbbra is minden módon hozzájárul s világszervezet sikeréhez, ah hoz, hogy teljesíthesse hatal­mas feladatát, az alapokmány szigorú tiszteletben tartásának alapján — hangzik Mihail Gorbacsov üzenete. A szovjet külügyminiszter ezután méltatta az ENSZ négy évtizedes útját. „Büszkék va gyünk arra, hogy a Szovjet unió tevékenyen részt vett az ENSZ alapjainak lerakásában büszkék vagyunk arra, hogy országunk a többi szocialista és békeszerető országgal együtt hozzájárult az ENSZ alapok mányában foglalt nemes célok megvalósulásához” — mon­dotta. A miniszter megállapította: változatlanul a népek és a vi­lágszervezet előtt áll még a legfontosabb feladat, a garan­tált béke megteremtése. A Szovjetunió olyan világot javasol, amelyben nincsenek fegyverek a világűrben. A Szovjetunió olyan világot ja­vasol, amelyben gyökeresen csökkentik, majd teljesen fel­számolják a nukleáris fegyve­reket. A Szovjetunió olyan vi­lágot javasol, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok a többi nukleáris hata­lomnak is példát mutat min­denfajta nukleáris robbantás leállításával. A Szovjetunió olyan világot javasol, amely­ben a Szovjetunió és az Egye­sült Államok lemond az új atomfegyverek kifejlesztésé­ről, befagyasztja meglevő fegy­verkészleteit, eltiltja és meg­semmisíti a műholdelháritó rendszereket" — mondotta. Utalt arra, hogy a Szovjetunió mélyreható megoldást javasolt az európai közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközöket ille­tően, s eltávolította egyes ilyen fegyvereit az európai övezet­ből. „Ha megfelelő megállapo­dásra ' jutunk, nem növeljük áz ilyen fegyverek számát or­szágunk ázsiai területén sem” — jelentette ki. A szovjet külügyminiszter határozottan leszögezte: a lét­rejött nemzetközi szerződése­ket — így például a rakétael­hárító fegyverekről létrejött SALT—I szerződést — nem lehet egyoldalúan és önkénye­sen értelmezni. „Reméljük, hogy az Egyesült Államok olyan álláspontra he­lyezkedik, amely lehetővé te­szi, hogy a soron következő szovjet—amerikai csúcstalál­kozón elvi megállapodásra le­hessen jutni azokról a kérdé­sekről, amelyek jelenleg a gen­fi tárgyalásokon szerepelnek. Nem kétséges, hogy ez lenne a legszebb ajándék az ENSZ évfordulójának évében. Ez az, amit az emberiség a világon mindenütt hőn óhajt” — mon­dotta a szovjet külügyminisz­ter. „A Szovjetunió tiszta lelki­ismerettel, nem üres kézzel jött erre az ülésre — mondotta beszéde befejező részében Eduard Sevardnadze. — Az az ország, az a nép, amely oly sokat szenvedett a háborútól, hogy sebei most, negyven év elmúltával is sajognak, olyan konkrét és realista lépések szé­les körű programját javasolja, amelyek a minimálisra csők kenthetik a világméretű ka­tasztrófa kockázatát. Minden törekvésünk a Jövő biztosítá­sára irányul — de ennek jövőnek az érdekében a kocká­zatot már most fel kell szá­molni”. Megkezdődtek a hivatalos megbeszélések Gorbacsov bulgáriai látogetL Csütörtökön megkezdődött Mihail Gorbacsovnak, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárá­nak bulgáriai baráti látogatá­sa. Mihail Gorbacsov a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meg­hívására tesz látogatást Bul­gáriában, közvetlenül azután, hogy küldöttség élén részt vett a Varsói Szerződés tagállamai p öli ti Icai tanácskozó testüle­tének szerdán befejeződött, kétnapos szófiai ülésén. Bulgáriában hatalmas ér­deklődés és várakozás előzte meg a szovjet vezető baráti látogatását. A tömegtájékozta­tó eszközök vezető helyen, részletes elemzésekben mél­tatják a baráti látogatás jelen­tőségét. Csütörtökön vala­mennyi központi bolgár napi­lap ismertette Mihail Gorba­csov életrajzát, összeállítást közölt a bolgár—szovjet kap­csolatok fejlődéséről, korm mentárban foglalkozott a lá­togatással. Mihail Gorbacsov csütörtö­kön délelőtt megkoszorúzta a bolgár főváros központjában álló Lenin-szobrot és a Dimit­rov -mauzóleumot. Jelen volt Todor Zsivkov, a BKP KB fő­titkára, bolgár államfő. A két politikus lerótta kegyeletét Georgi Dimitrov szarkofágja előtt. Mihail Gorbacsov ezután a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának szék­házába látogatott. A találko­zón Todor Zsivkov vezetésé­vel részt vettek a BKP KB Politikai Bizottságának tagjai, póttagjai és a központi bizott­ság titkárai. Megbeszélést folytattak a bolgár—szovjet kapcsolatok és a nemzetközi élet időszerű kérdéseinek széles köréről. Ki­emelt figyelmet fordítottak a legfelső szinten elért megálla­podások megvalósításával kap­csolatos gyakorlati intézkedé­sekre. Meggyőződésüket fejez­ték ki, hogy az ez irányú mun­ka hozzá fog járulni a BKP és az SZKP, a Bolgár Né, társaság és a Szovjetunió zötti sokoldalú együttmü. dés korszerűsítéséhez és elnk lyítéséhez, nemzetközi téren kialakított közös tevékenysé­gük fokozásához. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Államtaná­csa és Minisztertanácsa csü­törtökön díszvacsorát adott a bojanai kormányrezidencián Mihail Gorbacsov tiszteletére. A díszvacsorán — amelyen részt vettek a BKP KB Po­litikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a központi bi­zottság titkárai, a bolgár ál­lamtanács és minisztertanács elnökhelyettesei — Todor Zsivkov és Mihail Gorbacsov mondott pohárköszöntőt.. A szófiai tanácskozás visszhangja Megkülönböztetett figyelem Az amerikai lapok jó része beszámol csütörtökön a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének szófiai üléséről, az ott elfogadott dokumentum­ról. A The Washington Post je­lentésében egyebek között ki­emeli, hogy a Varsói Szerződés tagjai a Szovjetunió és az Egyesült Államok fegyveres erői létszámának befagyasztá­A magyar küldöttségvezető felszólalása Haderőcsökkentési tárgyalások Reagcn-Se vardnadze találkozó Az ülésen felszólaló kínai kormányfő, Csao Ce-jang az ENSZ négy évtizedes útját méltatva azt is megállapította, hogy a világban bekövetkezett változások nem mindenben feleltek meg a várakozások­nak. Bár *'ngn robbant ki új világhábog^j.voltak és vannak forró regionális háborúk, s a Kelet és a Nyugat közötti hi­degháború is jelen volt — ál­lapította meg egyebek között. A kínai kormányfő után — az el nem kötelezett országok képviselőjeként — Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök szólalt fel. Beszédében egye­bek között rámutatott azokra súlyos veszélyekre, amelye­ket a nukleáris szembenállás, a gazdasági aránytalanságok, a bizalmatlanság okoz a vi­lágban. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök méltatta az ENSZ négy évtizedes útját, de azt mondotta, hogy a szervezet nem minden téren teljesítette feladatát. A megoldatlan kér­dések közé sorolta mindenek­előtt a háború fenyegetésének problémáját. Ezek között em­lítette meg az emberi jogok érvényesítésének kérdését. David Lange új-zélandi mi­niszterelnök beszédében egye­bek között megemlítette, hogy a kis országok is jelentős mértékben hozzájárulhatnak az ENSZ sikeres működéséhez. Ebben a közreműködésben szerinte „túl kell lépni a re­gionális korlátokon, az ideoló' gián”, s a kis országoknak mindig a hatékonyságot kell szem előtt tartaniuk, fel kell használniuk a tárgyalások, a közvetítés, a békéltetés és a kompromisszum eszközeit. A délelőtti ülés utolsó fel­szólalója Roland Dumas fran­cia külügyminiszter volt. ö is mindenekelőtt a világ béké­jének fenntartását nevezte meg az ENSZ eddigi legna gyobb eredményének, de leg­sürgősebb feladatának is. ★ New Yorkban magyar idő szerint az esti órákban kezdő­dött meg Ronald Reagan amerikai elnök újabb találko­zója Eduard Sevarnadze I szovjet külügyminiszterrel Sevardnadze a múlt hónap végén Washingtonban folyta­tott — a szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítése kapcsán — hosszabb megbe­szélést az amerikai elnökkel. Az előzetes közlés szerint a csütörtöki találkozót csak fél órára tervezték, de Sevard­nadze péntek reggel Shultz amerikai külügyminiszterrel is találkozik egy várhatóan hosszabb megbeszélésen. Tizenkettedik évükhöz ér­keztek a bécsi haderőcsöikken- tési tárgyalások, de az évfor­duló nem ad igazán okot ün­neplésre: ilyen hosszú idő alatt sem születtek gyakorlati, meg­egyezésben kifejeződő - ered­mények. Erről beszélt a tár­gyalások csütörtöki ülésén Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A NATO-arszágok, mondotta, igyekeznek elodázni a megál­lapodást, így például újra elő­vették az 1973-ban már meg­oldott földrajzi kérdést, arra hivatkozva: konfliktus esetén az Egyesült Államok lényege­sen messzebbről lenne kény­telen visszahozni Közép-Eurő- pába onnan kivont erőit, mint a Szovjetunió. A magyar nagykövet han­goztatta, hogy a szocialista országok február 14-i javasla­tuk beterjesztésével jelentős lépést tettek a kompromisszu­mos megállapodás felé, mész- szemenően figyelembe véve a nyugati partnerek biztonsági érdekeit is. Csak annyit vár­nak a NATO-országoktól, hogy azok világosan fogalmazzák meg: hajlandók-e a javaslat alapgondolatainak elfogadá­sával konkrét, tárgyszerű meg­beszéléseket kezdeni a bécsi tárgyalások leglényegesebb problémáiról. A szocialista or­szágok erre továbbra is ké­szen állanak, mondotta Pet­rán János nagykövet sát javasolják, és támogatják a Szovjetunió legutóbbi lesze­relési javaslatait. A lap a fegyveres erők lét­számának befagyasztására vo­natkozó javaslatot nevezi a Szófiában elfogadott nyilatko­zat „új elvi kezdeményezésé­nek”, utalva arra, hogy a Var­sói Szerződés már korábban javasolta a fegyveres erők lét­számának nagyarányú csök­kentését is. A francia sajtó csütörtökön részletes beszámolókban is­mertette a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé­nek szófiai nyilatkozatát, de egyelőre kevés kommentáló megjegyzést fűzött hozzá. A csütörtöki spanyol lapok megkülönböztetett figyelemmel és nagy terjedelemben foglal­koznak a Varsói Szerződés tagállamainak békejavaslatai­val: "A 'Te’gflágyöbb habilá^,,'az El Páis, szófiái tudósításán túl terjedelmes cikkben elem­zi a résztvevők álláspontját. Rámutat, hogy a bolgár, fővá­rosban egyben Európa Sorsá­ról és jövőjéről is tanácskoz­tak. A varsóiak javaslatait fi­gyelmen kívül hagyni hiba lenne — állapítja meg. A Radio Nációnál történelmi jelentőségűnek minősíti azt a javaslatot, hogy januártól a két nagyhatalom ne növelje fegyveres erőinek számát, se belföldön, se országhatáron túl. Gyümölcséről ismerik meg a fát Beszélgetés ér. Rudolf Torovskyval, az osztrák küldöttség vezetőjével Hosszú gyógyulási folyamat­nak kellett kezdődni, s ne higgye, hogy ez a helsinki záróokmány aláírásával in­dult. Ez is nagyon fontos ese­ménye volt a gyökereket gyó­gyító folyamatnak. Mégis azt hiszem, hogy már a világégés után megkezdődött. Sokszor elakadt ez a mentőakció, de meggyőződésem, hogy a hat­vanas években a Szovjetunió első fegyverzetcsökkentési, le­szerel ési és együttműködési javaslatai adtak lendületet a munkának. • Nagykövet úr, most az enyhülés korai szaka­szára gondol? — Igen, de ha megengedi, maradok az ön hasonlatá­nál; ekkor már beszélhettünk egy kicsiny facsemetéről. Vé­leményem szerint — s ezt küldöttségünk is kifejtette — három gyökér táplálja a fács- kát. A kölcsönös biztonságra való törekvés, az együttműkö­dés különböző területeinek a keresése és az emberi kapcso­latok szabadsága. Természete­sen van fontossági sorrend — mi a legjelentősebbnek az együttműködést tekintjük. Olyasmire gondolok, mint az ön hazája és Ausztria kap­csolatainak ígéretes fejlődése politikai, gazdasági és kultu­rális téren. Ugyanígy gondo­lok hazánk és Jugoszlávia kapcsolataira, ahol ugyan voltak és vannak problémák; mégis elmondhatom, hogy az elmúlt 10-15 évben virágzás­nak indult. • Néhány szót a gyü­mölcsökről. Nagykövet úr, gondolja, hogy már itt Budapesten is szüretelhe­tünk és a néhány hónap múlva sorra kerülő bécsi konferencián ugyancsak? — Nézze, az, hogy itt har­mincöt országból diplomaták, vezető művészek találkoztak: egyfajta gyümölcs. Az elmúlt idő tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy jöhetnek zord szelek, fagyok is — ugyan­úgy, mint ahogy az enyhülés kezdeti szakasza után is jöt­tek —, de o fában van már erő. Ha jönnek is ilyen sze­lek, gyümölcs már van, ta­lán a szüretre is készülhe­tünk. Nézze, én olyan korai márciusnak fogom fel a mát. Lehet, hogy egyes gyümölcsök nem érnek meg, lehet, hogy savanyúak lesznek, az azon­ban bizonyos, hogy a zöme hasznos és élvezhető lesz. • Ha jól értem nagy­követ úr, önök nagy hangsúlyt helyeznek a tü­relemre. — A valóság tanít erre bennünket, személy szerint engem is. Tudja, létezik poli­tikai naivitás, amely nem ve­szi figyelembe az európai realitásokat, ami komoly hiba. • Nagykövet űr! Egyet­len, talán rendhagyó kér­désről szeretnék beszélget­ni önnel. A tanácskozás Pátria-termének falát egy hatalmas, stilizált életfa díszíti. Nem kizárólagosan magyar népművészeti szimbólum, megtalálható önöknél, a zsidó és a ke­resztyén kultúrában, egy­szóval az emberiség közös jelképe. Azt hiszem, ha egyetért vele: nevezhetjük a budapesti fórum jelképé­nek is. Mik a gyökerek, elég erősnek látja-e a tör­zset, s a legfontosabb i készülhetünk-e szüretre? — Rendkívül érdekesnek tartom a hasonlatát. Tudja, mi diplomaták hozzászoktunk a száraz, képeket nélkülöző beszédhez, amit én nem tar­tok helyesnek. Egyetértek: vállalom a jelképet. A gyökerek. Nagyon mély­re kell ásnunk és nagyon sok irányba, hiszen az itt jelen­lévő európai és észak-ameri­kai országok, más és más gyökereket (is) jelentenek. Hogy megkíméljem a Pest Megyei Hírlap olvasóit vala­miféle történészkedéstől — amihez egyébként sem értek sokat —, csak a közelmúltra utalok. Európa történelmi gyökerei az első, majd külö­nösen a második világháború­ban megsérültek. A fasizmus életveszélye» sebeiket ejtett. Rosszaikaratról is beszélnünk kell, a gyanakvás szellemé­ről. Azután van jószándékú türelmetlenség is, olyanok, akik most azonnal — a tör­ténelmi előzményekkel nem számolva — már szüretről ál­modoznak. összegezve: ilyen türelemre van szükség itt a fórumon is. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy hazám, Ausztria, a- semleges és az el nem kötelezett orszá­gokkal azon fáradozik, hogy olyan zárónyilatkozat szüles­sen, amely egyetlen ország érdekeit sem sérti és előre­vivő. Kérem, tolmácsolja ezt a szándékunkat a Pest Me­gyei Hírlap olvasóinak, akiket e helyről is szeretettel kö­szöntök. Ruttkay Levente

Next

/
Oldalképek
Tartalom