Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

Védeti alkatrészek A PEFÉM veresegyházi gyár­egységében évente 50 millió forint értékben készítenek ka­paszkodóalkatrészeket Ikarus buszokhoz. Nemcsak öntik, de az elkészült munkadarabokat védőbevonattal látják el, amely szebbé, esztétikusabbá és hosszabb élettartamúvá teszi őket. A képen: Barsi Lászlóné védőbevonattal látja el a csőoszlop talpait. Barcza Zsolt felvétele Csütörtökön Tanácsülés Gödöllő Város Tanácsa csü­törtökön 13 órai kezdettel ülést tart a pártbizottság épü­letének nagytermében. A na­pirend a következő: Gödöllő közoktatásának helyzete, fej­lesztésének feladatai. Előadó Dicső Eleonóra, a tanács mű­velődési és sportosztályának vezetője. Ezután Papp István tanács­elnök ad tájékoztatót a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága október 2-i ülésé­ről, amelyen a gödöllői tanács végrehajtó bizottsága számolt be tevékenységéről’. Befejezé­sül tájékoztató a két ülés kö­zött eltelt időszak fontosabb eseményeiről, interpellációk. A tanácsülés nyilvános. Bag Újra [esz mozi A nyári szünet után újra minden héten lesz mozielőadás Bagón. A vetítések a Dózsa György Művelődési Házban péntek esténként 6 órakor kez­dődnek. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 230. SZÁM 1985. OKTÓBER 1., KEDD Ikladi Ipari lőszergyár A következő hangosabban szóljon Hatalmas üzem, a gép­monstrumok között ülő, álló emberek. A csarnok végében ünnepi asztal. Az ikladi Ipa­ri Műszergyár II. számú al­katrészgyártó gyáregysége dél- utános dolgozói az üzemi szakszervezeti bizottság titká­rának és tagjainak az előző ciklusban végzett munkájáról szóló beszámolót jöttek eJ meghallgatni és az új iiszb-t megválasztani. I Partnerként A három üzemrész — saj­toló, műanyagüzem és öntöde — tagjainak száma az idén tavasszal a túrái gyáregység dolgozóival emelkedett. Csak­nem háromszázan vannak, a szervezettség alacsony, mind­össze 82,2 százalékos. Fontos feladatának tartotta az üzemi bizottság a termelést nagyban btfolyásoló szocialista brigád­mozgalom és munkaverseny támogatását. A SZOT-beutalók elosztásá­nál és segélyezésnél nőtt az önállóságuk, a gazdasági ve­zetés mindenkor partnernek tekintette őket bérfejlesztés­kor, jutalmazáskor. Évek óta aktívan szervezik a véradáso­kat. A beszámolóban kérték a következő' bizottság tagjait, ők is bátran fejezzék ki véle­ményüket. Papp Istvánná hozzászólásá­ban azt kérdezte, miért nem állapítanak meg rövidébb ki­hordási időt a munkaköpe­nyeknél. És sokszor, ha men­nek az újért, csak rózsaszín és sárga van, ehhez az olajos munkához pedig barna kö­peny kellene. Kérte, hogy kapjanak kötényt és kisma- macipőt is. Giczey György gyáregység­vezető válaszában elmondta, a kollektív szerződés felújítá­sakor szerepelt a javaslatok Válasz cikkünkre Részletes információ Az 1985. szeptember 12-én megjelent Mindent az utasért című újságcikkel kapcsolat­ban az alábbiakban adunk tájékoztatást: Aszódi forgalmi telepün­kön végzett vizsgálat során megállapítottuk, hogy az új­ságcikk írója — egy hölgy­utas —, egyik gépkocsiveze­tőnkkel beszélt a bérletjegy­vásárlással kapcsolatban, de nem pontosan a cikkben Ír­tak szerint. A leírtaknál ud­variasabb, jóval kevésbé mo- dortalan hangnemben lezaj­lott beszélgetés során az is elhangzott gépkocsivezetőnk részéről, hogy körülbelül 70 százalékot térít meg a válla­lat a bérletjegy árából. Gépkocsivezetőink olyan díjszabással vannak felszerel­ve, mely alapján adott uta­zási viszonylatra ki tudják adni a menetjegyeket és bér­letjegyeket. Ezen segédletük nem tartalmazza a bérletjegy vásárlásához a áblgozót és munkáltatót terhelő költség­megosztást — így csak meg­közelítő pontosságú választ tudott adni. Tekintettel arra, hogy a be­szélgetés egyik résztvevője gépkocsivezetőnk volt, így sértő a Volán-információra vonatkozó megállapítás. Részletes és pontos választ kaphatott volna a cikkíró ab­ban az esetben, ha illetékes, információt adó dolgozónkhoz fordul az aszódi autóbusz-pá­lyaudvarunkon. Tájékoztatásul közöljük a bérletjegyek költségmegosztá­sát: A vállalati térítés nagysá­gát minden esetben a válla­latok közük dolgozóikkal, et­től eltérően általában a bér­letjegy árából 20 százalék a dolgozót, 80 százalék az adott vállalatot terheli. Kérjük válaszunk szíves tudomásulvételét, és ha lehet­séges, a Volán-információra tett téves megállapítás új­ságban közzétett korrekcióját. Czimmer Mihály üzemigazgató Lőrincz Dénes üzemvezető Meg j egyzéseink: X. Cikkünk szerzője nem azonos azzal a bizonyos hölgyutassal. 2. Cikkünk szerzője nem beszélt gépkocsivezetővel, az információnál érdeklődött. 3. Cikkünk szerzője egy ár­va szót sem írt modorról, csu­pán azt nehezményezte, hogy az információnál nem kapott felvilágosítást. műm Moh Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá­ték. 4 órakor. Fa-.tom az éjszakában. Szí­nes, szinkronizált amerikai krimi. 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek. között Pappné kérése is, de a bizalmi testület döntése szerint a vállalat a költsége­ket nem tudná elviselni. Az új üszb talán majd hangosab­ban kéri, és sikerül elintéz­niük. Jónak tartotta azt a ja­vaslatot is a gyáregységveze­tő, hogy a kommunista mű­szakokat engedélyezzék előze­tesen, szervezetten ledolgoz­ni, mivel szombaton keve­sebben tudnak eljönni a ház­táji munkák miatt. A leköszönő Parkas József- né üszb-titkár és négy társa helyett titkosan választották meg az eljövendő 5 évben ér­dekeiket képviselő öttagú üszb-t. A szavazás eredmé­nyét csak akkor tudják meg, ha az éjszakai műszak és a turaiak is döntöttek, addig az urna zárva marad. Bonyolultabb Az üszb-választás után az eddigi és a következő esemé­nyekről beszélgettünk, Kiss Ferenc vállalati szakszerve­zeti titkárral. A Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezete által kiadott hatá­rozatot saját körülményeik­hez igazodva feldolgozták, és már júniusban közzétették Kiadták írásban a tudnivaló­kat. párt-, KISZ- és bizalmi­gyűlésen ismertették azokat. A jelöléssel foglalkozó szemé­lyek szeptember elejétől be­szélgettek az emberekkel. Ti­zenhárom szervezeti egysé­gükben október 2-án fejező­dik be a főbizalmik és az üszb-tagok választása. Demokratikusabb jellege miatt bonyolultabb lesz a vállalati szakszervezeti bi­zottság két szakaszban törté­nő választása. Október 18-án számol be munkájáról a vszb a bizalmi testületnek, Itt fogadják el azt is, ki kerülhet fel a szavazólapokra. Három nap múlva, 21-én szavaznak majd titkosan munkahelyen­ként a dolgozók. Az szb mel­lett működő munkabizottsá­gok tagjairól is ekkor dönte­nek nyílt szavazással. Az elhangzott beszámoló­kon sokszor szóba került a szervezettség kérdése. A nem­rég végrehajtott új tagdíjbe­sorolás alapján pontos adatuk van a vállalati szervezettség­ről. Ez tavaly óta valamelyest csökkent, 96 százalékos. Ron­totta átlagukat a vasadi gyár­egység csatlakozása is, itt 50 százalék volt a tagság aránya A bizalmiak feladata lesz sze­mélyes agitációval meggyőző a dolgozókat. Önállóbban Többször szóvá tették, hogy ebben az évben a családi há­zat építők nem kaptak támo­gatást. 1984-ben még minden igényt ki tudtak elégíteni, de most a vállalat pénzügyi alapjai ezt nem tették lehe­tővé. A magánépítőknek térí­tésmentes betonkeverő köl­csönzésével tudnak segíteni. A külső gyáregységekben az alkatrészellátás hiányát emle­gették, és volt, ahol a nor­mát kifogásolták. Az üszb-k négy évvel ez­előtt nagyobb önállóságot kaptak a beutalók és a segé­lyek elosztásában. A vszb a létszám és a szervezettség arányában nekik adja át eze­ket a feladatokat. Sokszor kellemetlen, hálátlan dolog dönteni, de nagyobb a felelős­ségük is. A gazdasági munká­jukat is jól végző társadalmi aktivisták minden év novem­ber 7-én jutalomban része­sülnek. Báskai Erzsébet A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Fiatal magyar fotó... 4., kiállítás, megtekinthető 15— 19 óráig. Barátok egymás egészsé­géért, kiállítás, megtekinthe- től 15-től 19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Malonyay Dezső: A magyar képírás úttörői, veretes könyv, készült 1905-ben, az előtérben. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Miniatűr hadtörténet, kiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. Vevő lesz a kereskedőből Letelik a szolgálat A Patak téri üzletben — melyet a köznyelv János ut­cainak nevez — dolgozik Tham László üzletvezető, aki nem­rég töltötte be 60. életévét és nyugdíjba készül. Kezében a felmondólevél, utolsó munka­napja október 23. lesz. Azt kö­veti majd a leltár, a szabad­ság, s utána a péceli kertes ház, ahol majd megpróbálja kipihenni a sok fáradságot, hajszát, a ma még ezernyi problémát. Több mint négy évtized, amit ebben a szolgá­latban töltött. Nem eredmény­telenül, sok elismerése, s ami fontosabb, barátja van. Találkozásunk most nem be­vásárló kőrútunk során tör­tént, hanem jó előre közöltem vele, szeretnék róla írni abból az alkalomból, hogy nyugdíjba vonul. Amikor az eltelt évti­zedekről mesélt, abban benne rejlett a kereskedelem változá­sa is. Tham László Budapesten született, majd szüleivel Rá­koscsabára költöztek. Amikor az elemi iskolával végzett, ke- reskedőinasnak szerződtették a rákosligeti Hangyához. Abban az időben a tanuló nem volt igazából tanuló, in­kább kifutó, mert már kora reggel nagy hátikosárral járta az utcákat, vitte a lakóknak a friss kiflit, zsemlét, a reggeli­hez valót. Igazán akkor tanul­ta, „lopta el” a szakmát, ami­kor már segéd lett. Sikerült a titkokat ellesni, mert jó ke­reskedő lett, volt alkalma bi­zonyítani. Pár hónap és huszonöt éve lesz, hogy Gödöllőn dolgozik. Egykor a MÁV Utasellátónál is vállalt munkát. Itt a Szőlő utca végén, a Bujtás-féle üz­letben kezdett. Emlékszem rá, mintha mast volna, amikor édesanyámat kérlelték az uno­kái: mama, a Laci bácsihoz menjünk! Azóta a város számos keres­kedelmi egységében megfor­dult, ő nyitotta meg a U8-as üzletet, volt helyettes vezető a 20-asban. Vállalati érdekből változtatta a szolgálati helyét. Az Agrártudományi Egyetem lakótelepén tizenegy évig dol­gozott. s a mostani üzletben öt és fél éve. a Vác és Környé­ke Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat alkalmazásában. jönnek a szegedi vonósok Szépre, rendre tanít A muzsikusok üzennek az embereknek Október 1-én megtelnek a hangversenytermek a világ különböző városaiban és fel­csendül a zene, amely a XX. században épp oly fontos le­het: :, mint régebbi korokban, amikor még természetes volt az embereknek, hogy énekel­nek, zenélnek, hallani, élvez­ni tudják a természet hang­jait, dalba öntik örömüket, bánatukat, szeretetüket, sza­badságvágyukat. Az anyagi javakat, látvá­nyos sikereket, könnyű élve­zeteket hajszoló ember gyak­ran sajnálja idejét szellemi vagy erkölcsi érzékenysége csiszolására fordítani, így a zenével élők tábora is egyre csökken. Kodály szép elvei sem úgy valósulnak meg, ahogy szeretnénk. A zene a legelvontabb mű­vészet, szavakkal el nem ér­hető, de az ember valóban értékes tulajdonságait formál­ja; szépre, jóra, belső rendre és igényességre tanít, tiszta gondolkodásra, fegyelemre, ér­zékenységre nevel, örömöt, derűt hordoz. Bizonyára ezért érezték fon­tosnak korunk muzsikusai, hogy az év egy napján a ze­nét ünnepelje az egész világ. Ezen a napon hangverse­nyeket sugároz a televízió, a rádió, fiatal és már híressé vált muzsikusok küldik üze­netüket hangszerükkel vagy énekhangjukkal az emberek­nek, s így legalább néhány órára valóra válnak Bartók Béla szavai: „A zene láthatat­lan aranyhíd, amely összeköti a föld valamennyi emberét.” E mottó jegyében és a zene világnapján ünnepi hangula­tát idézve tartja hangverse­nyét október 3-án 19 órakor a szegedi Weiner Leó Vonós- zenekar, a gödöllői művelő­dési központ színháztermében. A zenekar tagjai részben a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola szegedi tagoza­tának hallgatói, részben ze­netanárok. Karmesterük, We- ninger Richárd, a szegedi ta­gozat igazgatója. A zenekar több európai or­szágban szerepelt nagy siker­rel, művészi színvonalukat a bécsi Jugend und Musik fesztiválon és a neerpelti európai zenei fesztiválon el­nyert első díjak fémjelzik. Magyarországi koncertjeikről a kritikusok elismeréssel ír­nak, virtuóz technikai megol­dásaikat, csiszolt összjátéku- kat, professzionista biztonság- érzetüket dicsérve. Műsorukban Bach. Tele­mann, Mozart, Weiner és Britten egy-egy műve szólal meg. Lakodalom van a mi utcánkban Csak tiszta kézzel Falun, városon ismét divat­ba jöttek a nagy lakodalmak. Az örömünnep sajnos, évről évre egyre többször végződik kórházi ápolással. Az ok: ételmérgezés, ételfertőzés. Leg­több esetben olyan helyen kö­vetkezik be, ahol nem vol­tak meg a nagy számú lako­dalmi vendégsereg ellátásá­hoz szükséges feltételek. Még a jól felszerelt magánháztar­tás sem alkalmas 50—100 sze­mély ellátására. Kicsi a helyiség, ezért az ételek egy részét a szabad ég alatt vagy más erre a célra nem alkalmas helyen (pincé­ben, fészerben) készítik. Nincs elegendő edény, eszköz, sem megfelelő mosogatási lehető­ség. A nagy mennyiségű étel egy részét órákkal az étkezés előtt, sőt nemritkán előző na­pion készítik el, és mivel ki­csi a hűtőszekrény, ezért megfelelő hűtés nélkül tárol­ják. így elősegítik az ételek­ben lévő baktériumok szapo­rodását. Számos esetben oko­zott megbetegedést az is, hogy a töltött csirkét, töltött vag­dalt húst nem sütötték meg rendesen és az étel belsejé­ben nem pusztultak el a kór­okozó baktériumok. Jellemző lakodalmi hiba, hogy főzésben, sütésben gyak­ran olyanok is segédkeznek, akik nem ismerik, nem tart­ják be a higiénia követelmé­Soha nem volt rossz leltá­ra, világéletében pontos és precíz embernek tartották, s vezetői ezt mindig elismerték. Jó modorú ember, de magán­életében zárkózott. Hogy telik egy napja? 1952 óta él Péce- len. Reggel fél ötkor kel, az öt óra 20 porckor induló vonatra száll. Miután a boltba ér, egy­mást követik az áruszállító gépkocsik. Sokféle áru fut be, tej, kenyér, felvágott, zöldáru, fűszerek, vegyi cikkek, dohány és még hosszan sorolhatnánk. Majd jönnek a göngyölegért. Mi az, ami egy életre ide kötötte, hogy megmaradjon ebben a szakmában? A keres­kedelmi munka szépsége, sok­színűsége és az, hogy változa­tos. Vonzóvá teszi az emberek­kel való kapcsolat. Az a véle­ménye, hogy csak az legyen kereskedő, aki hivatást érez, szeretetet e szakma iránt. Er­re tanított vagy huszonöt ta­nulót is. Aki pedig főnökké lép elő élete során, annak ugyancsak sokat kell a vásárlók között tartózkodnia, segítenie a beté­rőket a válogatásban, beszer­zésben. A munkatársakkal megteremteni a jó kapcsolatot, a hibákra felhívni a figyelmet, a jó munkát ugyanakkor ér­tékelni. Csiba József nyeit és nincs kellő gyakor­latuk. Legtöbb esetben nem tudják előre kiszámítani, hogy mennyi ételt készítsenek, ezért a maradék egy részét a ven­dégek hazaviszik magukkal, másik részét a szomszédok és ismerősök kapják, kóstoló­ként. A legsúlyosabb megbe­tegedéseket az ilyen maradék ételek idézik elő, mivel a tá­rolás-szállítás alatt jelentősen megnő az ártalmas anyagok mennyisége. - - ' Az étel mérgezés veszélye elkerülhető, ha a lakodalmi ebédet vagy vacsorát a nagy vendégsereg ellátására alkal­mas konyhával, személyzettel rendelkező helyeken rendezik meg. Az ételkészítést szak­képzett vagy legalább nagy­konyhai gyakorlattal rendel­kező személy irányítsa. Olyan személy, aki betegeskedett az előző napokban, ne vegyen részt sem a főzésben, sütés­ben, sem a tálalásban. A romlandó nyersanyagot és a készételt elkülönítve, más-más hűtőben tárolják. Erre az időre kölcsönözni kell hűtőszekrényeket. A nyers­anyagokat külön helyen, kü­lön edényekben tisztítsák. Mosásukhoz, az ételkészítés­hez, mosogatáshoz csak ivóvi­zet használjanak. A nyers hús, baromfi, tojás előkészíté­séhez használt edényeket, esz­közöket fertőtlenítőszerrel (Hyp>o, Ultrasol) is mossák le. Csak friss tojást használja­nak, közvetlenül a feltörés előtt helyes ezt fertőtlenítő oldatban is lemosni. Kacsa-, libatojás használata tilos! A feltört tojást ne tárolják. Minden ételt alaposan főz­zenek meg, süssenek át, kü­lönösen fontos ez töltött, da­rált húsok esetében. Inkább szelet húsokat süssenek, az egyben sült hús veszélyesebb. Krémes lepényt, képviselő­fánkot, tojáshabos süteménye­ket ne készítsenek. A leves­tésztát, tésztaköretet csak közvetlenül tálalás előtt főz­zék ki. Az ételekkel foglal­kozók minden munkafolyamat kezdése előtt mossanak kezet K. S. Isaszeg Surman István kiállítása Surman István fafaragó ki­állítását rendezik meg az isa-*- szegi falumúzeumban. Meg­nyitó október 5-én, szombaton, délután 3 órakor. A kiállítás november 1-ig nézhető meg, hétfő kivételével, naponta 14 és 18 óra között ISSN 0X33—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom