Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1985. OKTÓBER 1., KEDD Verseny- és tömegsportról a tanácsülésen Érdemes ápolni a kapcsolatokat Több éven keresztül jelentős állami támogatást ka­pott a Monori Sportegyesület. Természetesen a felsőbb szervek nem „jószívűségből” adták a forintokat, hanem komoly követelményeket támasztottak ennek ellenében. Nevezetesen feltételként szabták bizonyos olimpiai pon­tok megszerzését. Az idén nem kapott támogatást az \MSE. mert nem sikerült a célkitűzéseket teljesíteniük. Mindez alapjában nehezítette meg a sportegyesület mű­ködését. A legutóbbi — Péteribe kihelyezett — monori tanácsülésen tájékoztató hangzott el a sportegyesületek tevékenységéről és a tömegsport helyzetéről. A lakossági tömegsport és az iskolai testnevelés elsőd­legessége mellett változatlanul fontos feladat a Pest megyei — ezen belül a monori egye­sületek számára — a magyar sport nemzetközi eredményes­ségének biztosításához egy, a sajátosságokat figyelembe vevő u tánpótlás-nevelési rendszer kialakítása. A múlt kötelez Négy sportegyesület — a Monori SE, a Monori Tömeg­sport Egyesület, a Kossuth Tsz SE és a Péteri KSK — működik a településen és a hozzá tartozó társközségben. A sor elején álló MSE a ver­senysportot szervezi, az -MTE a tömegsportot. A városi jogú nagyközségi közös tanács a tá­mogatást megosztja, 10 száza­lékát az MTE, 90 százalékát az MSE kapja. A legnépesebb tagsággal az MTE dicsekedhet, hiszen rö­vid kétéves fennállásuk óta folyamatos a fejlődés, kétszáz­tíz'’tagjuk van. másfél százra tehető az MSE létszáma. A Kossuth Tsz SE motocross és természetbarát, a Péter KSK pedig csak labdarúgó-szakosz­tályt működtet. így jóval ke­vesebben vannak. A tájékoztatóban szó volt arról is, hogy az egyesületek meglehetősen nehéz anyagi körülmények között működ­nek, különösen vonatkozik ez a Monori SE-re. a bevezető­ben már említett pénzkiesés miatt elsősorban. Ugyanakkor csak az elismerés hangján le­het beszélni a Monori Tömeg­sport Egyesületről, amely el­sősorban saját bevételeire tá­maszkodik. Ez lehetne a kö­vetendő példa a többiek szá­mára is. A versenysport sajnos túl drága, gondoljunk csak a sok pénzt felemésztő utazá­sokra . szerel ésvásárlásokra, pályakarbantartásra, edzők fizetésére, stb. A Monori SE öt szakosz­tállyal rendelkezik. Ezek: asz­talitenisz, birkózó, kosárlab­da, labdarúgó és repülőmodel­lező. A kosaras nők és fér­fiak az idei ősztől kezdve is­mét a Nemzeti Bajnokság ipá- sodik vonalában szerepelhet­nek, ők jelentik tehát a minő­séget a sportkörön belül. Ugyanakkor a nagy hagyomá­nyokkal rendelkező birkózó szakosztály működése — első­sorban objektív okok miatt — nem felel meg a követelmé­nyeknek. Jó lenne ezen minél előbb változtatni, mert a múlt sikerei köteleznek. Olyan vi­lágnagyságok kezdték pálya­futásukat Monoron. mint Bú­zás, Szőnyi és még sorolhat­nánk tovább a neveket. Népszerű formák Űj szint jelentett az MTE megalakulása, amely rövid fennállása alatt is bizonyított. Öt szakosztályában több mint kétszázan sportolnak több-ke­vesebb rendszerességgel. Szí­vesen felkarolják a különböző korosztályok képviselőinek sportolási szándékát, nyitot­tak. tehát korra, nemre való tekintet nélkül tagja lehet bár­ki az egyesületnek. Népszerű például a kispályás labdarú­gás, amelybe 12 csapat kap­csolódott be. Az idén alakult természetbarát, szakosztály is eredményesen működik, bél­és külföldi utazásokat szer­veznek, amelyeken általában harmincan-negyvenen vesz­nek részt. Tervezik a vándor­horgász és a túramotoros szak­osztály létrehozását. A sportegyesületek az isko­lai sportot a létesítmények átadásával és edzők biztosí­tásával segítik. Jelentős ered­ménynek könyvelhető el, hogy a Kossuth Lajos Általános Is­kolában testnevelés tagozatos osztályok működnek. A még sikeresebb munka akadálya lesz néhány év múlva, hogy az egy tornateremben a naigy létszámú iskola tanulói nem tudják megtartani majd fog­lalkozásaikat. A sportegyesületek tagto­borzó tehetségkutatókat szer­veznek évente egy alkalom­mal, labdarúgó, atlétika és ko­sárlabda sportágakban. A fo­cisuli rendszeresen és jól mű­ködik. Az utánpótlás-nevelés­hez tartoznak az úttörő-olim­piai versenyek, amelyek a te­hetségek felkutatásán túl az egészséges életmódra és a sportolás megszerettetésére is nevelnek. A Monori SE atlé­tikai pályájának szegényes felszerelése ezt a törekvést sajnos akadályozza. A tájékoztatóban szó volt a sportegyesületek külső kap­csolatáról is, amelyet szélesí­teni szükséges. A vállalatok, bázisszervek támogatást ugyan adnak, de azok összege több esetben csökken. A tanácsülés határozati ja­vaslatot fogadott el: a Monori SE vizsgálja felül költségveté­sét. növelje saját bevételeit. Kössenek együttműködési megállapodást az MTE-vel az öltöző közös használatára és fenntartására. A tanács jövő­re — a lehetőséghez mérten — támogassa az öltöző felújítási munkálatait. Fontos feladatok A fontos feladatok közé tartozik a helyi üzemekkel, vállalatokkal a még mélyebb — kölcsönösen előnyös — kapcsolatok létesítése, a rend­szeres együttműködés. Mind­ezek együttesen elősegíthetik az eredményesség javulását, kedvezően változhatnak álta­la a működési feltételek — hosszabb távon is. Gér József A mendeiek mondandói Jogos volt az önkritika is Falugyűlésre jöttek össze Mende község lakói a kissé elhanyagolt művelődési ház­ban. (Itt tartják az iskolások a tornaórákat, s ezért a meg- viseltség.) Sajnos a falube­liek elenyésző hányada je­lent meg, a fiatal korosztály alig képviseltette magát. Tréfák Istvánná tanácsel­nök beszámolójában ismertet­te a VI. ötéves tervben vég­rehajtott feladatokat, illetve a VII. ötéves terv célkitűzé­seit. Előadása után Bukovics Béláné, a községi HNF-bizott­ság elnöke tartott beszámolót az elmúlt időszak feladatairól. Az elnökség ezek után vá­rakozva tekintett a hozzászó­lások elé. Sok helybeli ne­hezményezte az 1986-tól beve­zetésre kerülő tefa magas ösz- szegét (a faluban 800 forint), amelyet a gyógyszertár építé­sére. iskolabővítésre, és ivó- vízhálózat megépítésére kí­ván a tanács felhasználni. Éles kritikát kapott az éj­szakai közbiztonság helyzete. A későn hazatérő női lakosok nehezményezték, hogy fél­pek végigmenni a falun a 'sok részeg hőzöngő miatt. Ezt támasztotta alá hozzászólásá­ban Pápai József állomásfő­Elsején bezár a kisbolt? Tipegj tovább, vásárló Enyhén szólva megdöbben­tett, amikor belépve a bolt­ba, az egyik vásárló elém tette az ívet azzal, hogy ol­vassam el, s ha egyetértek annak tartalmával, írjam alá. Először valamilyen háború- ellenes tiltakozójegyzáknek gondoltam, s már vettem is elő a tollat, de előbb elol­vastam a szöveget... Hát egészen más derült ki a kézzel rótt sorokból, még­pedig az, hogy a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat, október elsejével bezárja egyszemé­lyes boltját — az 56-ost — Gyomron, a Dózsa György ás a Steinmetz út kereszteződé sében. A levél is tartalmazza — s valóban így is van! —, hogy az a kis egység több mint negyven éve működik, egy-két kilométeres körzet­ben a környék lakóinak leg­fontosabb élelmiszer- és ve- gyiáru-szükségleteit kielégít­ve. Közvetlen közelben új utcát nyitott a tanács né­hány évvel ezelőtt, s szinte valamennyi telket már beépí­tették, zömmel fiatal csalá dók, a Dózsa György úti há zakat sorra újítják fel a föl­cseperedő, felnövekvő utódok. Tehát a környék lakossága a sok gyerek révén megszapo­rodott, de gyakran élnek együtt az idősek a fiatalok kai. ’ imn A fiatalok mind dolgozni járnak, az otthon maradott gyerekekről az idős nagyszü­lők gondoskodnak, a magá­nyosan élő öregek — sokan vannak! — pedig önmaguk­ról. Éppen ezért nem mind egy nekik, hogy a 600—700 v/ Hm sodródott a történelemben Emberséggel tette a dolgát jí A közelmúltban avatták ^ fel Vecsésen a körülbelül 4 másfél éve elhunyt Csömör 4 Sándornak, a Szocialista ^ Hazáért Érdemérem kitün- ^ tetettjének síremlékét. A falusi temetőben megtar- íj tott szertartáson Magócsi ^ Károly nyugdíjas iskola- 4, igazgató idézte föl Csömör 4 Sándor életútját, munkás- 4 mozgalmi múltját. Az aláb- /4 biakban az ő beszédéből á idézünk. „Ha most elkezdjük kibon­tani szívünkből a képét, mint­ha a magyar nép történelem- könyvét olvasnánk. 1908-ban Nagyöldveden született. 1919- től Csehszlovákiában élt. 1926- tól a Csehszlovák Kommunista Párt tagja volt, 1931—38-ig a nagyölvedi legálisan működő pártszervezet elnöke. 1938-tól az illegális magyar KMP tag­ja és szervezője 1944-ig. Mindezt úgy találjuk meg éle­tében. hogy el sem hagyta szü­lőfaluját. Nagyölvedet, de Nagyölved hol Magyarország­hoz, hol Csehszlovákiához tar­tozott. Történelemformáló időkben a porszemnyi embert sodorta ide-oda a történelem vihara. Élete így mutatta a Duna mentén élő népek sorsát. A négygyermekes szegény földmunkás szülők fiának nem volt nehéz megtalálni az utat azokhoz, akik a szebb, tartal­masabb emberi életet igényel­ték. Az út sokak számára volt adott, de éppen a történelem viharában mutatkozik meg az, hogy ki az. aki csak sodródik és ki az, aki eltéphetetlenül kötődik osztályos társaihoz, az eszméhez. A kötelesség, a fel­adat a történelemben, a tár­sadalomban mindig ott érik, mindenkit szólít, de az ember­től függ, hogy érti-e. meghall­ja-e a hívó szót. Megérti-e, felismeri-e azt, hogy a szabad­ság. a demokrácia csak a le­hetőségét teremtette meg a tel­jesebb életnek, de ezt az életet csak a munka valósíthatja meg. Képzeljük el ezt a történel­mi helyzetet: valaki a cseh­szlovák demokrácia alatt egy kis faluban élt. mint a kom­munista párt megbecsült el­nöke. a községi képviselő tes­tület párt által delegált tagja, és akkor 1938-ban úgy ébredt fel. hogy közben a kommunis­tákat gyilkoló Horthy-elleníor- radalom Magyarországának lett üldözött, állandó provoká­ciónak kitett, megfigyelés alatt álló polgára. Mennyi erő kellett ahhoz, hogy 1938-tól 44-ig illegalitás­ban. üldöztetésben ne csak szívében őrizze a lángot, a párt eszméit, hanem szervez­ze a pártot, részt vegyen buj­kálva. családjától távol az el­lenállási tevékenységben. Ö nem hagyta, hogy sodorják az események a történelem viha­rában. hanem meggyőződésé­vel. hitével, emberségével tet­te a dolgát és kereste a lehető­ségeket. hogy ne sodortassák, hanem irányított pályán ha­ladjon. 1945-ben halálos veszélyek, bujkálás, nyilasok fogságából való szabadulás után már is­mét a CSKP tagja. Aztán is­mét közbeszól a történelem vi­hara és 1947-ben áttelepítették a családot Magyarországra Vecsés lett az új, szűkebb ha­za. az MKP-ben végzett mun­ka adott a sok hányattatás után cselekvési területet szá­mára. Ettől az időponttól dol­gozott a Belügyminisztérium kötelékében. Ennyi hányattatás, ilyen gazdag tapasztalatokban edző­dött élet után természetes volt, hogy a történelem újabb viharában 1956-ban ismét a helyes utat. az igaz emberek útját találta meg. A BM első karhatalmi zászlóaljában har­colt a munkás-paraszt hata­lomért, a szocialista hazáért. Ez a két kitüntetés és a Fel- szabadulási Emlékérem díszí­tette az egykori földmunkás, a cukorgyári alkalmi munkás rendőr főhadnagyi egyenruhá­ját, amikor 1962-ben betegsé­ge miatt nyugdíjba vonult. Élete nagy tanúságtétele már a miénk. Mert tanúságtételre van szükség azok életéből, akiknek nem csupán jelszó volt a **hűség a néphez, a párt­hoz«, hanem a mindennapok valósága, hogy tőlük és álta­luk tanuljunk szilárdakká, hű­ségesekké válni Nem elég csak élni és nem mindegy hogy hogyan élünk. Ezt értet­te meg ő másoknál jobban és ez az ő életének nagy tanúság­tétele. Emlékművet nem a jelennek és nem a múltnak állít az em­ber. hanem a jövőnek Ezt ér­tették meg és ennek a hitével cselekedtek a Belügyminiszté­rium dolgozói, volt munkatár­sai e szerény síremlékkel. A síremléken áz ötágú csillag hirdesse azt a mi számunkra, amit nagy költőnk úgy fogal­mazott: «Mióta ember néz az égre í Vörös csillag volt a re­ménye«.’’ Ez a vörös csillag vezette tetteiben Csömör Sándort. méterre lévő új ABC-áru- házhoz kell-e majd október elseje után eltipegniük, fájós lábbal, derékkal, vagy a ré­gi, megszokott kisbolthoz. Hát ez ellen tiltakoznak,' mármint a bolt bezárása el­len, egyelőre hetvenegy alá­írással ellátott levéllel, amit — mint mondták — elküld­ték a Magyar Rádióhoz is. Az 56-os bolt vezetője. Szi­lágyi Sándorné szerint, válla­lata azért zárja be az üzletet, mert kis forgalma miatt ga-e- daságtalan az üzemeltetése. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha kapna a bolt egy hű­tőpultot, ami üvegezett, nem­csak higiénikusan tudná bem ne tárolni a ma még hiányzó felvágottakat — amikkel je­lentősen megnövekedhetne a forgalorrj! —, de látnák is a vásárlók, hogy mi a kínálat. Hogyan tovább?... A bolt­vezető szerint a Gyömrői Nagyközségi Tanács támogatja a lakosság kérését, hogy megmaradjon főleg az idős lakosok életét megkönnyítő, emberöltőnyi kort megért ke­reskedelmi egység. A. L. A. nők, aki elmondta, hogy szombat, vasárnap a vasút területén ügyeleti szolgálatot kell tartani az éjszakai órák­ban tapasztalható garázdasá­gok miatt. Örömmel nyugtázta viszont a lakosság, hogy a közeli na­pokban szilárd burkolatot kap a Pácéit utca, melynek elké­szítéséhez társadalmi munká­val és nagy összegű pénzado­mányokkal járultak hozzá az ottlakók. Élesen vetődött fel a község tüzelőellátásának je­lenlegi helyzete, s a jövőbeni kilátások. Az illetékes, a TÜZÉP ve­zetője nincs irigylésre méltó helyzetben, elmondta, hogy egyes pmberek harácsolása mindenékfelett áll, néhányan lakásukon 60—90 mázsa né­met brikettet halmoztak fel, a kisjövedelmű nyugdíjasok­nak pedig alig tud adni 10— 20 mázsát. Nem sajnálva szabadidejét, kigyűjtötte, ki mennyi szenet vásárolt az el­múlt negyedévben, s az el­következő időben mérlegelni fogja, hogy ki kap szenet. Ezt az elképzelést a falu­gyűlés résztvevői pozitívan értékelték. A további hozzászólásokból kitűnt, hogy nincs a község­ben megfelelően üzemelő if­júsági ház, a művelődési ház tevékenysége sok kívánni va­lót hagy maga után; a fiata­lok a presszóban és az ital­boltokban keresnek „szórako­zási” lehetőséget. Felvetették, hogy többet kellene a lakosságnak magá­nak is törődnie a tisztaság­gal, a közterület védelmével, a járdák állapotával. összegezve el lehet monda­ni, a falugyűlésen építő jelle­gű hozzászólások hangzottak el, amelyek értékelése, hasz­nosítása a tanács vezetésének a dolga. Fehér János Teljes focisiker Négy mérkőzés: nyolc pont LABDARÚGÁS, MEGYEI II. OSZTÁLY, A-CSOPORT Monor—Pereg 5-0 (1-0). Pe­reg, 200 néző. vezette: Keglo- vits. A mérkőzés 15. percében Béres kilépett a védőki közül és vezetéshez juttatta la mo noriakat. Továbbra is táma­dásban maradtak a vendégek A 48. percben Bíró átadásé ból Béres megszerezte a má sodik gólt, öt perc múlva is­mét Bíró, Béres volt a labda útja és a középcsatár 16 mé­terről hatalmas gólt lőtt a jobb felső sarokba. Mesterhár­mas! A 75. percben Kocsis S. góljával 4-0-ra alakult az eredmény, öt perccel a mér­kőzés befejezése előtt Szűcs S növelte az előnyt. JÖ: Béres, Pokornyi. Ohát J. TEI: Monor—Pereg 7-0. < F. J. Sülysáp—Újlengyel 3-1 (0-0), Sülysáp. 200 néző, vezette: Silye. A második félidő helyi rohamokkal indult, de a 6. percben mégis a vendégek ju­tottak előnyhöz. Ezután a he­lyiek nagyon rákapcsoltak és fordítottak, a 14. percben szöglet után a jobbhátvéd Veres okos gólt fejelt. A 23. percbgn Motolai ritkán látha­tó nagy felső sarkos gólt rú­gott 16 méterről. Izgalomban nem volt hiány — a játékve­zető gondoskodott róla —, s> 40. percben Békésit a helyiek­től, a 43. percben a vendégek nyolcasát állította ki. A 44. percben dőlt el a mérkőzés sorsa, amikor Mofolait a ven­dégek kapusa a 16-oson belül földre küldte. A megítélt li­est Merczel órási erővel a kapu jobb oldalába lőtte. JÖ: Veres (aki átlagon fe­lülit játszott). A többiek tel­jesítménye közepesnek mond­ható. IFI: Sülysáp—Újlengyel 8-0. Cs. J. Üllő—Nagykőrös 2-0 (1-0), Üllő, 300 néző, vezette Ke- rényi (nagyszerűen). Az új összetételű Üllő megérdemelten nyert a jó erőben levő Nagykőrös ellen. Leskó, a körösi kapus a 60. percben 11-est védett. Góllövő: Pongó, Dobos A., JÖ: Ponaó, Tóth, Lit­schauer. IFI: Üllő—Nagykőrös 1-1. Pilis—Iklad 6-0 (3-0), Pilis, 350 néző, vezette: Horváth J. (nagyon jól). A Pilis jól kez­dett, a 4. percben Haluszka beemelését a védők a kapu- vonadról fejelték ki, a labda Gáspár elé került, aki kapás­ból óriási gólt lőtt. A 16. percben oldaltámadás révén Gáspár jutott újabb helyzet­be, de nem sikerült kihasz­nálnia. A 24. percben Miklós- dit felvágták, 11-es, Gáspár lőtt gólt. A 29. percben Földvárszki a 16-oson belül elesett, kezével érintette a labdát, a bírp 11-est ítélt. Ezt a hazai kapus védte. A 40. percben Haluszka beadá­sát Hegedűs fejelte a hálóba, 3-0. Az 57. percben 20 méte­res szabadrúgásból Földvársz­ki védhetetlen gólt lőtt. 4-0. A 68. percben Hegedűs ka­pott az ötösön jó labdát, bó­lintott és máris 5-0. A 74. percben Gáspár gólba tartó labdáját szögletre mentették. A 80. percben bal szélről Csetneki adta be a labdát, Miklósdi nem hibázott, így kialakult a végeredmény. IFI: Pilis—Iklad 1-1. G. F. Sülysápon A házipatikáról Házipatika címmel ismeret- terjesztő előadást tart dr. Papp Ágoston körzeti orvos Sülysápon, a művelődési ház­ban október 2-án, szerdán délután két órakor. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom