Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-23 / 249. szám
1985. OKTOBER 28. SZERDA A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Czinege Lajos: Történelmünk alkotó részesei Bevezető szavaiban Czinege Lajos tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét a megyei tanács tagjainak, a megye valamennyi tanácsának és az általuk képviselt lakosságnak. Mint mondotta, történelmi esemény évfordulóját köszöntjük a mai napon, hiszen ma harmincöt esztendeje járultak első ízben a szavazóurnákhoz az állampolgárok, hogy megválasszák közvetlen nép- képviseletüket, a tanácsokat. Országszerte megemlékeznek ezekben a napokban erről a történelmi évfordulóról. Elismerés és hála Az államszervezet újjáalakításának fontos dátuma volt az az 1950. évi október, hiszen az állampolgárok 220 ezer tanácstagnak szavaztak bizalmat, akik a következő napokban és hetekben összesen háromezer tanácsi testületet alkottak, s késedelem nélkül megkezdték munkájukat. Valójában ez az esemény elválaszthatatlanul kapcsolódik egy korábbi időszakhoz, a felszabaduláshoz, amikor a Szovjetunió fegyveres ereje kiűzte a fasisztákat Magyarország területéről és lehetővé tette az önálló nemzeti léttel társuló demokratikus fejlődést. A minden tekintetben szétzilált országban a közigazgatás is elemi gondokkal küzdött. Máig tartó nagy tanulság, hogy városokban és községekben gyors egymásutánban jöttek létre a Nemzeti Bizottságok, amelyek a lakosság bizalmát élvezték és minden helyes törekvésükkel azonnali támogatásra találtak. Nagy történelmi érdemek fűződnek a közigazgatásnak ehhez a formájához, mert bebizonyosodott, hogy a felszabadult nép szinte spontán folyamatként képes létrehozni a maga szervezeteit, igazgatni mindennapjait. A későbbiekben a kommunista párt követelésére megnyílt az út a munkások, a parasztok legjobbjai előtt az államigazgatásba. s ugyan nagy erőfeszítések, olykor emberi tragédiák árán is, ezek a kétkezi dolgozók bebizonyították: alkalmasak az addig nem ismert feladatok ellátására, alkalmasak arra, hogy munka közben és munka mellett sajátítsák el az államigazgatás bonyolult tudnivalóit, ők valóban a nép nevében, a nép képviseletében tették a dolgukat és ma is elismerés és hála illeti őket. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban azzal foglalkozott, milyen lényegi változásokat hozott a jogrendben, az államhatalomban, a közigazgatásban a Magyar Népköz- társaság alkotmányának elfogadása 1949-ben. döntően meghatározva ezzel a tanácsrendszer alapjait is. Alapvető jogforrásunkra, az alkotmányra támaszkodva készült el 1950- ben az első tanácstörvény. Ez a jogszabály jól jelölte meg a tanácsok szerepét, helyesen alakította ki a szervezeti rendszert, mert az akkori viszonyokat tükrözte. Ezt ma is -tiszta lejkiismerettel állapíthatjuk meg. Ugyanakkor nem hallgathatunk arról sem, hogy voltak hibák, a fejlődés nem bizonyult törésmentesnek. Folyamatos halada's Ennek ellenére — folytatta a szónok —, vagy mondhatjuk úgy is, hogy ezzel együtt, a tanácsok tiszteletet érdemlő eredményeket értek el és helytálltak 1956 súlyos válságában is. A Magyar Szocialista Munkáspárt visszaállította a lenini munkastílust, érthető tehát, ha az államigazgatásban is új követelmények fogalmazódtak meg, fejlődésnek indult a tanácsok tömegkapcsolata, más lett a testületi élet, fokozódtak a követelmények a tisztségviselőkkel szemben. Érthető volt tehát az is, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében a tanácsok már kiemelkedő szerepet játszottak, a hatvanas évektől kezdődően pedig lényegében folyamatosan korszerűsödött mind a népképviselet, mind az államigazgatás tevékenysége, tágult a tanácsok jog- és hatásköre, kapcsolatrendszere a lakossággal, a társadalmi szervezetekkel. Czinege Lajos ünnepi beszéde további részében elemezte azokat a változásokat, amelyek napjainkig vezethetően már a 60-as években elkezdődtek, a többi között ilyen volt a gazdaságirányítás új rendszerének kidolgozása és bevezetése. Ennek megfelelően 1971-ben az úgynevezett harmidik tanácstörvény a korábbiakhoz képest alapvetően megváltoztatta a tanácsok gazdálkodásának alapjait, és kereteit, és ma is azt mondhatjuk, hogy ez rendkívül fontos lépés volt. A 7U-es években a testületi munka gazdagodásánál» lehettünk tanúi, egyben annak is, hogy a tanácsok önállósága fokozatosan testet öltött a gyakorlatban, mindinkább érvényesült az az. elv, hogy a lakosság ügyeit ott intézzék, ahol azok létrejönnek. A változások természetesen soha nem mentesek az ellentmondásoktól. Így volt ez a 70-cs években is, amikor a vitathatatlan és örvendetes fejlődés ellenére feszültségekkel is szembe kellett nézni. Üj feszültség volt például a székhelytelepülés és a társközségek viszonyrendszere, nehezen adja fel hadállásait a formalizmus, a bürokrácia, amint a tanácsi gazdálkodásban létrejött ellentmondások is ismeretesek. Amikor tehát azt mondjuk, hogy az államigazgatás legutóbb végrehajtott korszerűsítését az élet tűzte napirendre — így a járások megszüntetését —, akkor csupán a valóságot fogalmazzuk meg. Elkerülhetetlen, az élet kikövetelte lépés volt tehát ez, amint hasonlóan az előbbihez, az új választójogi törvény elfogadása, majd az idén lezajlott választásokkal a gyakorlati próbája is ilyen lépés volt. A szocialista demokrácia terepeinek bővítése, fórumainak, formarendszerének tágítása legfőbb hajtóerőink egyike ma. Éppen ezért valamennyiünk számára alapvető útmutatás az MSZMP XIII. kongresszusa határozata, amely a többi között kimondja; az államigazgatás mindenkor igazodjon az élet felvetette kérdésekhez. Erősebb fegyelmet A szónok ezt követően az államigazgatás néhány új vonásával, a többi között az elöljáróságok szerepkörével és feladataival foglalkozott, majd hangsúlyozta: a gazdasági teljesítmények fokozása most a fő feladat, es ebben a tanácsoknak is jelentős rész jut. Csakis a teljesítményeknek a növekedése teszi lehetővé, hogy azoknak a feszítő gondoknak egy részét, amelyekkel ma küzdünk, enyhíthessük, illetve megszüntethessük. Pest megye egésze és az agglomerációs övezet még inkább tagadhatatlanul sok ilyen... feszítő gonddal küzd, és ezt sem a tanácsoknak, sem az állami irányításnak nem szabad szem elől tévesztenie. Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy kialakuljon a tanácsoknál a komplex gazdálkodási szemlélet, legyen értékteremtő folyamat a helyi erőforrások feltárása és hasznosítása. Ebben a bonyolult munkában hathatós támogatásra tehetnek szert a helyi testületek a mainál nyitottabb településpolitikával, például a településfejlesztési hozzájárulás céljainak alapos kidolgozásával, megismertetésével, meggyőzésen alapuló elfogadtatásával. peszéde befejező részében a miniszterelnök-helyettes arról szólott, milyen elgondolások alapján dolgoznak a központi irányító szervek az államigazgatás további fejlesztésén, a helyi tanácsok önállóságának megszilárdításán, a tanácsapparátus hozzáértésének fokozásán. Történelmünk alkotó részesei voltak a tanácsok, és azok ma is, történelmi horderejű feladatok megvalósítóiként épültek bele mindennapjainkba, és az ilyen horderejű feladatokból jut számukra a jövőben is. Elismerés és köszönet mindazoknak, akik részt vállaltak az eltelt három és fél évtizedben a tanácsok munkájából, akik segítői voltak a köz- igazgatás új rendszere megteremtésének és megszilárdításának, s közülük is elsőként azokat illeti a köszönet és a hála szava, akik kezdettől fogva, azaz 35 esztendeje tagjai valamely tanácsnak. Pest megyében negyvenkilencen vannak ilyenek, s ez azt mutatja, hogy a népet sokféle módon lehet szolgálni, de e szolgálatnak tagadhatatlanul kiemelkedő jelentőségű területe a tanácsi testület Fontos közhangulati tényező Kereskedelem, kérdőjelekkel Valójában nem egyetlen szakterület került nagyító alá a megyei tanács tegnapi ülésén a kereskedelmi ellátás helyzetével, hanem mindennapjaink sokkal tágabb köre. Amit nemcsak az előterjesztés mutatott — amikor például kitért az ipar szállítóképességének gondjaira, avagy a bérpolitika kétséges eredményeire —, hanem ez tükröződött a felszólalásokban is. A lakosság hangulatában, közérzetében, ítéleteiben fontos szerepet játszik az is, mit sikerült, mit nem sikerült a kereskedelem fejlesztésében elérni. Megmaradt feszültség Maga a szám imponáló, tavaly a megyében a kiskereskedelmi forgalom harminchá- rommilliárd forintot tett ki, akárcsak a korábbi esztendőkben, a legutóbbi években is folyamatosan növekedett. A növekedés árnyékában azonban jelentős feszültségek húzódnak meg, illetve újabbak is felbukkantak, amint erre — példák seregével — a felszólalók rámutattak. A feszültségeknek tagadhatatlanul lényeges forrása, hogy csak részben sikerült megvalósítani az eredetileg elképzelt beruházási, fejlesztési _ programokat. A megyei tanács, amikor 1979. június elsejei ülésén elemezte a kereskedelem helyzetét, állásfoglalásában leszögezte: „Központi feladatként kell meghatározni, hogy a megye kereskedelmi ellátottságának színvonalában a különbségek az országoshoz fcép?st csökkenjenek.” Erre az indokolt és bonyolult teendőcsoportra azonban — a népgazdaság egyensúlyi gondjaiból következően — sem az állami, központi forrásokból, sem a vállalati, szövetkezeti pénzügyi alapokból nem iutott megfelelő pénz az eltelt több mint hat esztendőben. A megyében a kereskedelmi forgalom döntő részét hat tanácsi vállalat és tizenhét Áfész bonyolítja le. a szocialista szektornak 2865. a magánkereskedelemnek 1870 egysége szolgálja a lakosság ellátását. üzlet és üzlet között azonban — fogalmazták meg tapasztalataikat a testület szót kérő tagjai — nemcsak alapterületben, felszereltségben látni nagy különbségeket, hanem az ott dolgozók felfogásában, magatartásában, kereskedői érzékében is. A hatodik ötéves terv eddig eltelt négy esztendejében a folyóáron számított forgalomemelkedés 8,4 százalékot ért el — ami alcsonyabb az ötödik ötéves tervben elkönyvelhetett 10,3 százaléknál —, ám az áruforgalom alakulásában sok a figyelmeztető jel. Ilyen jel például az, hogy — és ez az észrevételek között nyomatékoA tanácstagok Czinege Lajos beszédét hallgatják Erdősi Agnes felvételei san szerepelt — megtört az évtizedek óta tartó gyakorlat, ami szerint a megyében a forgalom bővülése mindenkor meghaladta az országos átlagot. Érzékelteti a változást, hogy míg 1975 és 1980 között a megyei jelzőszám átlagosan 0,8 százalékkal haladta meg az országost, addig 1930. és 1984. között 0.4 százalékkal már elmaradt attól. Nem egyetlen valamiben keresendő az ok, s erre az előterjesztést kiegészítő szóbeli beszámoló tárgyilagosan rámutatott. A beruházások ellenére is a megyében — és ez az okok között az első helyre került — fokozódott a kereskedelmi hálózatnak az országoshoz viszonyított elmaradottsága. az ezer lakosra számított üzleti alapterület adatát nézve a megyék között sajnálatosan az utolsó helyen állunk. Tetézi a gondokat, hogy az agglomerációs övezetben sok a korszerűtlen, ún. kisbolt, ezek tetemes része — létszámhiány miatt, nincsen aki helyettesítené a szabadságra menőket — nyáron zárva tart. A kedvezőtlen folyamat okai közé tartozik az is, hogy különböző árukból — mint például a vas-műszaki cikkek egyes csoportjai, bizonyos építési, szerelési anyagok. a bútorok — az ipar sem mennyiségben, sem minőségben nem tudja kielégíteni a fogyasztói igényeket, szükségleteket. Voltak, vannak viták azon — még akkor is. ha a gyakorlat egyértelműen igazolta azokat, akik azt állítják, a megyében élők döntően a lakóhelyükön szerelnének vá$á- fblni —, "vajon 3 milyen szereposztás érvényesül a fővárosi és a megyei kereskedelem között a megye népességének kiszolgálásában, ellátásában. Az elemzések azt mutatják — és ennek indokolt fejlesztési következményeire több tanácstag is rámutatott a téma tárgyalásakor —, hogy a megyébe^ félők az élelmiszereknek a nyolcvanhat, a vegyes iparcikkeknek a hetvenhat százalékát a szocialista szektorhoz tartozó megyei kiskereskedelem üzleteiben vásárolják meg, míg a leginkább divatérzékeny cikkeknél, a ruházati termékeknél ez az arány negyvenkét százalék, itt ugyanis a sokkal bővebb választékot felvonultató fővárosi áruházakkal és üzletekkel a megyei bolthálózat nem tud versenyezni. Bonyolult hatások Döntőnek kell tartani, hogy a kedvezőtlen feltételek ellenére is a lakosság ún. alapellátásában — amiben a napi cikkek sorolódnak — a kiegyensúlyozottság társult némi fejlődéssel. Bizonyos tekintetben kivétel ez alól a hús és a húskészítmények forgalmazása, ahol évekre visszamenően hullámzás figyelhető meg, hol túlkínálat van jelen, hol átmeneti hiány. Részben ilyen hullámzás észlelhető — elsősorban az üdülőterületeken — a kenyér- és péksütemény-ellátottságban. itt azonban el nem feledhető: áru van, az igények előzetes felmérésével akad gond. Egy-egy rosszabb időjárású hétvége tetemes népgazdasági veszteségeket okoz, ugyanis a megmaradt kenyér, pékáru takarmányként való felhasználásával, azaz — és ezzel a tanácstagok egyetértettek — meg kell keresni az ésszerűség és a biztonságos kínálat találkozási pontjait. Ami pedig a zöldség-gyümölcs értékesítésének helyzetét illeti, elég talán egyetlen arány említése a tisztább kép megalkotásához: a forgalomnak több mint a felét a magánkereskedelem tartja kézben ... Éveken át — mint az ország legtöbbet építő megyéjében — súlyos feszültségeket okozott az építőanyagok szűkös kínálata. Idén az év elejétől azonban már az a gond — mert hatásos kormányzati intézkedések alapvetően megváltoztatták a helyzetet —, hogy hatalmas készletek várnak vásárlókra a telepeken ... Napjainkban a legnehezebb helyzet a szilárd tüzelőanyagoknál alakult ki. Igaz, ez nem megyei sajátosság — amint a gond enyhítése sem áll módjában megyei szerveknek —. a sorban állást, a korlátozott mennyiségű árukiadást azonban az is súlyosbítja, hogy a megyének — kerekítve — száz településén nincsen a szocialista szektornak ilyen árut kínáló lerakata, azaz az ellátás teljes egészében a magánkereskedők feladata, terhe. Áru- beszerzésük azonban — és ezt nem fedte szemérmes csend a tanácsülésen — napjainkig rendezetlen, ezért akadnak, akik jogszabályellenesen teremtik meg az árualapot, mások pedig ugyan panaszt emelnek a képtelen helyzet ellen, de beletörődnek abba. hogy nem tudnak mit adni a vásárlóknak. A magánkereskedők építőanyag- és tüzelőáru-ellátása tehát többszörösen megérett a rendezésre, a tiszta helyzet teremtésére Sok szó esett a megyei tanács ülésén a kereskedelmi hálózat fejlesztésének eredményeiről és feszültségeiről is. hiszen — és erre az egyik felszólaló nyomatékosan felhívta a figyelmet — a gyarapodás mértéke nem kicsiny. Az esztendő végéig, azaz a hatodik ötéves terv időszakában a megyében összesen 47—48 ezer ■ négyzetméterrel növekszik a kereskedelmi hálózat alapterülete. A baj ott van, hogy az égető igények ennél nagyobbak, anyagi fedezet híján azonban az eredetileg eltervezettnél 16 ezer négyzetméterrel kisebb a fejlesztés eredménye, s ez bizony érezteti hatását mind a zsúfoltságban, a vásárlás körülményeiben, az áruk választékában. tárolásában, mind a kereskedelmi dolgozók munka- körülményeiben. Amint az is rányomja bélyegét mind a kereskedelmi alkalmazottak, mind a vásárlók helyzetére — és a tény indokoltságát nehezen tudná bárki is elfogadtatni, derült ki a testületi ülésen —. hogy az e területen foglalkoztatottak havi átlagbére haiszáz forinttal marad el fővárosi kollégáik javadalmazásától. Nagyon sokan tehát — és a maguk szemszögéből nézve érthetően — inkább a bejárást választják, a megyében azonban a tetemes létszámhiány ellenére sem tudják a vállalatok, a szövetkezetek a béreket tovább emelni. Indokolt szigorúság A megyei tanács, elfogadva a kereskedelem helyzetéről szóló jelentést — amelynek keretében, a már említetteken túl, részletes tájékoztatást kaptak a testületi tagok például az árellenőrzések, a szerződéses üzemeltetésű formák tapasztalatairól is —, határozatában megjelölte azokat a legfőbb irányokat, amelyek a következő időszakban a teendőket vezérlik. Így a többi között a fogyasztói érdekvédelem fokozását, a beruházási eszközök felhasználásának rangsorolás alapján történő koncentrálását, a településeken belüli ellátási különbségek csökkentését. Helyet kapott a határozatok sorában a tartalékok fokozott hasznosításának — mint amilyen például az ún. kishatár- menti forgalom, a kereskedelmi vállalatok által adott termeltetési megbízás — szükségessége is. valamint az úgyszintén. hogy az illetékesek az eddiginél szigorúbban járjanak el a fogyasztói érdekek megsértőivel szemben. M. O.
