Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

Parlamenti bizottságok előtt A tavalyi költségvetés Egyetértés, közös akarat írta: Virizlay Gyula, a SZOT titkára A szervezett dolgozók több milliós tábora, tár­sadalmunk nagyobb figyelemmel fordul a szak- szervezetek felé: szeptemberben megkezdődtek az alapszervezeti választások, és a kongresszusi elő­készületek. A magyar szakszervezetek bonyolult körülmények között léptek a választások idősza­kába. A korábbi éveknél nehezebb feladatot jelent bérezéssel, szociálpolitikával, a jobb munkafeltéte­lek megteremtésével, vagy a dolgozók művelődé­sével foglalkozni. Sokat vállalnak magukra ft szakszervezeti tisztségviselők, viszont eredményeink a korábbiaknál szerényebbek. A szakszervezeti munka színvonala a közel öt­millió szervezett dolgozó közös akaratán, felelős cselekvésén múlik. Gondjaink megoldásában azon­ban mindig a dolgozó embereknek a társadalo­mért érzett felelőssége és magatartása yolt a meg­határozó. Ma is ez a ml legfőbb tartalékunk. Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­ga hétfői ülésén megvitatta az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Legfel­sőbb Bíróság, valamint a ta­nácsok 1984. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról készített jelentést. A testület ülésén je­len volt Sarlós István, az or­szággyűlés elnöke és Papp La­jos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nöke. Antalffy Györgynek, a bizottság elnökének bevezetője után Kun László igazságügyi és Békési László pénzügy­miniszter-helyettes fűzött szó­beli kiegészítést a beszámoló­hoz. A bizottság döntött a buda­pesti 48. számú vk. képviselői helyének betöltéséről is. A megválasztott képviselő halála miatt a pótképviselő lépett he­lyére. Az új képviselő megbízó- levelének megvizsgálása a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság feladata. A testület megállapította, hogy a meg­Itt igen, ott nőm Az ellenőrzések során, a leggyakrabban : tapasztalt gond, a bizonylati fegyelem lazasága. Nem mintha az ér­dekeltek nem tudnák, hogy kétezer forint feletti eladás­ról, illetve munkáról, a kis­iparosnak, a kistermelőnek számlát kell adnia, a kiske­reskedő pedig ugyaneddig az értékhatárig készíthet ön­bizonylatot. Míg az elsőt pénzügyminisztériumi rendelet írja elő, addig a kiskereske­dők árubeszerzésével kapcso­latban az Országos Kereske­delmi Felügyelőség rendelke­zése a mérvadó. Mondhatnánk tehát, hogy az elv tiszta, aki megszegi, egyértelműen sza­bálytalanságot követ el. És itt jön a bökkenő. Mert ha formailag rendben van egy önbizonylat, ami azt jelenti, hogy szerepel azon az áru­cikket előállító kisiparos neve, címe, szóval, ha mindez meg­van, legyen akár 100-200 ez­res tétel (!), a kereskedelmi felügyelőnek — az OKF jú­liusban kelt körlevele szerint — fel kell függeszteni az el­járást, jóllehet — emlékszünk még — az önbizonylat csu­pán kétezer forintig fogad­ható el, ugyanezen szerv sze­rint. De a szabálytalan — név és cím nélküli — önbizonylatok megítélése körül sincs minden rendben. Mert hogyan álljon ki igaza biztos tudatában az ellenőr, amikor maga is is­meri azt a PM által rendsze­resített adóívet, amelyen kü­lön tételként szerepel: név és cím nélküli önbizonylatok. Drága a silány A pénzintézet eljárása per­sze érthető, megfogni az adó­zás számára ezeket az ano­nym számlákat is. Ha nem fi­zet a kisiparos, adózik helyet­te a diszkrét maszek. (Muszáj neki, ha nem akarja elveszí­teni a szállítóját.) Erről az ol­dalról tehát rendben van a dolog, legfeljebb a vásárló ér­dekeit csorbítja a mintegy legalizált szabálytalanság. Hi­szen, ha a kereskedelmi elle­nőrök nem ismerik a beszer­zés hiteles forrását, de leg­inkább az árát, milyen alapon ítélhetnék meg, hogy a fogyasztói ár reális-e. nem húz-e tisztességtelen hasznot a kereskedő? bízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben meg­felel. ezért javasolták az or­szággyűlésnek Radriai Gábor országgyűlési képviselő igazo­lását. Az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Sta- dinger István elnökletével hét­főn ülést tartott a Parlament­ben. A testület az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium, a Közlekedési Miniszté­rium és a Magyar Posta tájé­koztatója alapján megvitatta az építőipar, a közlekedés, va­lamint a posta és a távközlés 1984. évi költségvetésének vég­rehajtását. Az írásos beszámo­lóhoz Kléze Róbert közlekedé­si, Szűcs Endre építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes, illetve Doros Béla, a posta elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában részt vett Koltai Imre (Pm. 28. vk.), a CEMU vezérigazgatója. Az önbizonylatok, elszakad­va eredeti funkciójuktól — amely szerint a forgalmi adó alapjául szolgálnak —, most az ellenőrzés legkeresettebb dokumentumai — olvashatjuk a nehezményező sorokat a Kisosz-újságban. Csakhogy ez a megállapítás sántít. Zakla­tásnak tekint egy olyan vizs­gálódást, amely a fogyasztók érdekeit védi, igyekezve meg­akadályozni, hogy egy-egy portékáért az értékének több­szörösét kelljen kifizetni. Ha egynémely maszek zöldséges vagy butikos kirakatára te­kintünk, ahol silány anyagból drága áruk pompáznak, azt kell mondanunk, a buzgalmat nem sok siker koronázza. Ám az igazat megvallva, jómagam azt tartanám ideális állapot­nak, ha az értékarányos árak­ra nem lelkiismeretes ellen­A Hirosimát és . Nagaszakit 40 éve ért atomtámadás év­fordulóján hatalmas méretű békedemonstrációkra került sor. Elsősorban Japánban, ott is e két szomorú sorsú nagyvá­rosban léptek színre a fegy­verkezés, a háború ellen küz­dő tömegszervezetek, de a vi­lág más haladó erői is min­denünnen kinyilvánították az antiimperialista mozgalom melletti rokonszenvüket, tá­mogatásukat. E bevezetőnek szánt sorok ne tévesszenek meg senkit, nem az akkori eseményeket akarjuk most újból vissza­idézni, de mivel a szoljdari- tási akciókról még mostaná­ban is hallunk, ezért úgy érez­zük, pem érhet az a vád, hogy az események után kullogunk. Sőt a visszhang, igaz, csak hetek múlva, de a sok ezer kilométeres távolságból is meg­érkezett. Még Nagykőrösre is. Történt ugyanis: az Arany János általános iskola kis­diákjai elhatározták, hogy a maguk módján ők is bekap­csolódnak az eseményekbe. Czeczeiné Eszes Ilona és Mán- diné Eszes Ágnes nevelők kezdeményezésére rövidesen nagy munkába fogtak. Színes papírokból békegalambot jel­képező apró figurákat hajto­gattak heteken át. Számtalan készült azokból. Ahány békegalamb, annyi em­A papírüzemben A hárommillió forintba ke­rülő bővítés tette, hogy vilá­gos, korszerű, télen jól fűthető csarnokban dolgozhatnak Ró­kán a dányi Magvető Tsz papírüzemében a lányok, asz- szonyok. Többek között itt készülnek a lemezborítók, a pénztári nyomtatványok, az iskolai füzetek. Erdösi Agnes felvétele őröknek kellene vigyázni, ha­nem mi magunk fordulnánk ki abból az üzletből, ahol „meg akarnak vágni” minket. Mert lenne fényes alma, mo­solygó barack, tiszta zöldség az állami üzletekben is, valódi konkurenciát jelentenének a divatos holmikat áruló áru­házak, ruházati boltok. Egy­szóval olyan árubőség lenne, hogy értelmét vesztenék a manipulációk. Kétféle megítélés Addig azonban, amíg ez be­következik, az ellenőröknek szurkolunk. Ha már olyan hi­vatást választottak, amely sem anyagilag, sem erkölcsi­leg nincs eléggé megbecsülve, legalább sikerélményük le­gyen. S ne kelljen például azt látniuk, hogy jelzéseikre, a hatáskörüket meghaladó ügyekben, sokszor fél. évig sem történik intézkedés, hogy az általuk bűncselekménynek ítélt esetek többségénél, az el­járást bizonyíthatóság hiányá­ban megszüntetik. A kétféle megítélés nyertese, nevető harmadikként így, a koránt­sem vétlen kiskereskedő, presszós, avagy vendéglős. Szigethi Teréz bér vágya, hosszú füzérekbe rendezve megszámlálhatatlan sokaság, egy nép közös akara­tának kifejezői lettek. Ezek voltak tehát az ő aján­dékaik, amelyek a SZOT se­gítségével eljutottak Hirosi­mába és Nagaszakiba. a többi jelkép mellé. Széles szalagok kíséretében, amelyeken magyar és japán szavak hirdették, honnan jött a küldemény. A minap váratlan meglepe­A legjobbakra építsünk A szakszervezeti mozgalom mindenkori fő célja, hogy a dolgozókkal együtt valósítsa meg a törekvéseit. A csaknem negyedmillió szakszervezeti bizalmi ebben a legfőbb szö­vetségesünk, azok, akik együtt élnek, dolgoznak társaikkal. Ez a mindennapos, egyéni meg­közelítésű mozgalmi munka újabb ösztönzést kapott a vá­lasztások során. A szakszervezeti mozgalom­ban mindig voltak és vannak olyan dolgozók, akik másokért is áldozatot hoztak, nem saj­nálták rá az időt, a fáradságot, akik vállalták a vitákat, má­sok meggyőzését. Voltak és vannak, akik mindennapi mun­kájukkal kivívták dolgozótár­saik megbecsülését, szavuknak hitele van. Példájukkal meg­mutatják, hogy lehet és érde­mes pontosan, szépen dolgoz­ni, a munkának nemcsak a kereset a haszna. Rájuk lehet építeni, szavukra odafigyel­nek a dolgozótársak. Ilyen em­berek az igazi szakszervezeti bizalmiak, akik nevükhöz, funkciójukhoz méltóan dolgoz­nak a mozgalomban. Amikor a mozgalom tovább­fejlődése, a szakszervezeti munka színvonalának emelé­se van napirenden, megkülön­böztetett a jelentősége annak, hogy cselekvőképes, a közös­ség ügye . iránt elkötelezett tisztségviselők kerüljenek min­den funkcióba. Az első tapasz­talatok azt mutatják, hogy a dolgozók ezúttal is olyan mun­katársukra adják szavazatukat, aki képes csoportja tagjaival közösen kialakítani álláspont­ját, akinek szavára hallgat a gazdasági vezetés, és akinek tekintélye van dolgozótársai körében is. A választások bi­zonyítják, hogy a bizalmi — miként minden szakszervezeti vezető — igazi tekintélyét, rangját nem a jog- és hatás­körök adják, hanem azok a dolgozók, akik megválasztot­ták, és akik a mindennapos munkában is mögötte állnak. tés érte az iskola nebulóit. A japán szakszervezet nem fe­ledkezett el róluk, s amikor küldöttségük hazánkban járt, meghívták magukhoz az in­tézmény képviselőit. Fehér Or­solya az úttörők és Fodor Eme­se, a kisdobosok küldötte el­utazott a fővárosba, ahol a ja­pán vendégek kedves ünnep­ségen köszöntötték őket, s az ajándékok mellé átadták em­lékül azokat a fényképeket, amelyek bizonyítják; célhoz ért a sok papírgalamb, a kis­diákok eme sajátos üzenete. My. J. A szakszervezeti tisztségvise­lők, a választott testületek jo­gai valójában a szervezett dol­gozók jogai, amelyeket a vá­lasztott szakszervezeti szervek és vezetők az ő nevükben és érdekükben gyakorolnak. Er­ről soha sem szabad elfeled­keznünk. Élni a lehetőségekkel Sok kérdésről esik szó a választások során kibontakozó társadalmi méretű párbeszéd­ben: élet- és munkakörülmé­nyekről, az országos politika és a megyei, városi élet meg­annyi tennivalójáról, a mun­kahely jelenéről és jövőjéről. Terveink azonban csak mun­kánk minőségének, hatékony­ságának további javításával válhatnak valóra. A magasabb szintű érdekvédelemnek is a munka a reális alapja. Sokan említettek munkahelyi tarta­lékokat, amelyek kihasználása javára válik a társadalomnak, a kollektívának és az egyes dolgozóknak. Miközben alapvető vívmány­nak tekintjük a munkához va­ló jogot, mind gyakrabban kell szólnunk arról is, hogy ki mi­ként, milyen színvonalon, mi­lyen hatásfokkal teljesíti a kö­telességét. Bátrabban kell kü­lönbséget tennünk az egyes munkák társadalmi hasznossá­ga közt, és kiemelt figyelmet szentelni, elsőbbséget adni mindazon törekvéseknek, ame­lyek tovább gazdagítják szo­cialista társadalmunk eredmé­nyeit. A munka számunkra több, mint az anyagi és szellemi gaz­dagodás forrása, több, mint ja­vaink gyarapításának eszköze. Az emberi értékeink igazában a munkában teljesednek ki, hasznosságunkat legjobban munkánk fejezi ki. Életünk valamennyi terüle­tét fejlesztő jelentős változá­sok idején az emberi magatar­tás, a műveltség, a kulturált­ság rendkívül nagy értékké válik. Ennek fontosságát nap­jainkban is érzékeljük. A szak- szervezeteknek elő kell segíte­niük, hivatásukból fakadóan, hogy a gazdasági vezetés a munkások műveltségének nö­velését hosszabb távú folya­matként kezelje és támogassa, túl a technikai-technológiai változások, a szakmaváltások, átképzések kényszerítő hatá­sán. A műveltség gyarapításá­ban kapjon nagyobb szerepet a munka, a munkahelyi kör­nyezet kultúrájának fejleszté­se, a személyi kapcsolatok, a viselkedés kulturáltabb for­máinak kialakítása. A munkahelyi közélet A szakszervezeti munka szempontjából is új helyzetet jelent a vállalatok növekvő önállósága, mert egyértelműb­ben és láthatóbban feltárja minden dolgozó számára: ha a kollektíva minden tagja jobban dolgozik, akkor az eredmények is nagyobbak, töb­bet lehet elosztani, több jut szociális, kulturális célokra. Ebben a helyzetben megnőtt a munkahelyi közélet jelentő­sége. A termelés körülményei­nek alakítása, a termékszer­kezet formálása, a munka szervezése, a differenciáltabb elosztás érvényesítése, a mun­kahelyi társadalmi légkör ál­lapota szinte naponként kész­teti az embereket állásfogla­lásra, véleménynyilvánításra. A tisztességesen dolgozó em­berek véleményére támasz­kodva kívánjuk a munkahelyi közösségek morális érzékeny­ségét erősíteni. Egyértelműb­bé szükséges tenni, hogy mit, miért támogatunk. De azt is jobban kell érzékeltetnünk, amit elítélünk, elfogadhatat­lannak tartunk. A szakszerve­zeteknek nem az a feladatuk, hogy mentegessék a munka- szervezés hiányosságait, a hi­bás vezetői döntéseket, a ha­nyagságot. Arra törekszünk, hogy közös erővel legyünk úr­rá problémáinkon, gondjain­kon. A szakszervezetek befolyása és tekintélye a mindennapok gyakorlatában alakul, formá­lódik, amikor meghirdetett el­veink szembekerülnek a gya­korlat tapasztalataival. A tu­datos munkához szükséges, hogy ki-ki értse terveinket, lássa saját szerepét és lehető­ségét. A továbbfejlődés útján Sok mindent újra kell gon­dolnunk a szaíkszervezetek te­vékenységében, és fel kell gyor­sítanunk a korszerűsödés, a to­vábbfejlődés folyamatát. A megyei küldöttértekezletek, a szakszervezeti kongresszusok, és a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa a mostani választásokon elhangzó tapasz­talatok, javaslatok, józan kri­tikák a megye, az ágazat, az ország reális lehetőségei alap­ján jelölik majd ki ennek konkrét tennivalóit. A szakszervezeti dolgozók elvárják, hogy csökkentsük munkánk formális vonásait, erősítsük belső életünk de­mokratizmusát, fejlesszük szer­vezetünk mozgalmi arculatát. Elvárják a szakszervezetektől, hogy érzékelhetőbb módon le­gyenek részesei az érdekek körül folyó egyeztetéseknek, és önállóbb. kezdeményezőbb magatartást tanúsítsanak a döntések kialakítása során. Ezeknek a véleményeknek, igényeknek az ismeretében folynak a kongresszusi előké­születek. Munkánk nem lesz az eddi­gieknél könnyebb az elkövet­kező időszakban sem, minden eredményért meg kell küzde- nünk. Alapvetően jó politikai feltételei vannak a szakszer­vezeti munkának. Az emberek döntő többsége megérti, hogy gondjaink nagyobbrészt olya­nok, amelyeket együttesen old­hatunk meg. Az emberek nagy többsége képes és akar becsü­letesen dolgozni, tisztességesen élni. Ebben a munkában még jobbam építeni kívánunk min­den tisztességesen dolgozó em­ber közreműködésére. Mai fel­adatainkat éreztetni, láttatni és cselekvésre ösztönözni — ebben van a szakszervezeti munka nagy feladata. Ezt nem lehet formálisan végezni, csak hittel, meggyőződéssel. Ezál­tal tudjuk erősíteni a bizal­mat a nehezebb időkben, a bo­nyolultabb feladatok végre­hajtása közben is, a szocialis­ta eszmék iránt. A dolgozó embert megilleti az, hogy ismerje a célokat, a törekvések mögött meghúzódó okokat, a várható következ­ményeket. Elvárja az ügyei­vel való gondos törődést, a de­mokrácia további fejlesztését, mindenekelőtt ott, ahol a na­pi munkaidejét eltölti, ahol közvetlenül érintik őt az intéz­kedések. Ott kapjon választ, magyarázatot kérdéseire, ott érveljünk, ott vitatkozzunk. Mindebben nem kevés tenni­valója van a szakszervezetnek Ez a kép is Hirosimából érkezett, rajta a japán békeharcosok egy csoportja látható, tőlük balra a Nagykőrösről érkezett papírgalamb- füzérek sokasága Kiskereskedő fizet a kisiparos helyett Ellenőrök feneketlen hordója J Az ógörög hitregében a Danaidák azok, akiknek bű- ^ neikért vezeklésül, az alvilágban egy feneketlen hordó- ^ ba kellett Vizet hordaniuk. A hölgyek eme szomorú ^ esete azóta a véget nem érő, hogy ne mondjuk: hiába- ^ való munka szimbólumává vált. Valami hasonlót érez- ^ hetnek a kereskedelmi felügyelők is, nem csupán azért, ^ mert a szabálytalanságok nemigen akarnak csök- £ kenni, hanem azért is, mert tevékenységük gyakorlása ^ közben, olyan ellentmondásokkal kerülnek szembe, ame- £ lyek már-már annak értelmét kérdőjelezik meg. Békegalambfüzérek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom