Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-16 / 243. szám
1985. OKTÓBER 16., SZERDA 5 A Bolsoj Balett vendégszereplése Aranykor — mai felfogásban írek Muhamedov a színpadon. A balett záróképe. ™ K 1 ÁL tÍTÓTERMEKBÓL Tavaszy Noémi tájai Az elmúlt néhány esztendő alatt a nagyvilág számottevő balettegyüttesei megfordultak a hazai színpadokon. Így aztán van összSha- sonlítási alapunk. A klasszikus stílustól a legmodernebbekig sokszínű a kortars táncművészet. A képet most még teljesebbé teszi az eddigi hiányzó láncszem, a moszkvai Nagy Színház társulatának vendégszereplése. A Bolsoj — ahogyan a világ minden részén ismert — a szovjet kultúra napjai alkalmából lépett az Operalház színpadára két műsorral, kettős szereposztásban. A siker titka A Bolsoj Balett közönségéről az a hír járja, hogy kivételes szerencsésnek tartja magát, akinek sikerül jegyet szereznie az előadásokra. Az együttes hazánkba érkezésének híre futótűzként terjedt el. S aki nem gondoskodott időiben jegyről, bizony csupán a televízió képernyője előtt ismerkedhetett meg a balettkarral. S bármennyire is kényelmes otthon, papucsban végignézni a műsort, mégsem ér fel az élő adással. A kamera óhatatlanul kihangsúlyoz vagy kihagy részleteket. így aztán a kar igazi arcával mégiscsak az Operában találkozhattunk. Feltehetjük a kérdést: miben rejlik a Bolsoj hallatlan sikere?| Mi a titka annak, hagy a világban hírük, nevük van? Vitathatatlan az előadások magas színvonala, mind a művészi megjelenítésben, mind a technikai tudásban. Mert ha a balettról szólunk, ólhatatlanul értékelni kell azt is, hogy a táncosok egyenként és együttesen mennyire dolgozzák ki az egyes mozdulatokat. A moszkvai haletto- sok ősrégi hág^pnfányt követnek, amikor, aprólékosan kimunkált előadásmódjuk valamennyi eleme. Az orosz táncművészet által kidolgozott értékekre építenek kifejezésmódjuk finomításával. A koreográfia művészi megfogalmazása, a tánctudás — például a spicctechnika tökéletessége —, no meg a zene együttese teszi felejthetetlenné a néző számára a moszkvaiakat. Érdemes külön szólni a muzsika szerepéről. Itt a zenekar nem csupán aláfestő szereppel bír. A megjelenítés egyenrangú része. Éppúgy függ tőlük a siker, mint a baiettművészektől. A mostani vendégszereplésre a sok vihart megélt darabot, az Aranykort hozták a Boisoj mesterei az Operaház színpadára. Sosztakovics mindössze huszonnégy esztendős volt, amikor megkomponálta a zenét. Abban nem is volt hiba, hogy kimondottan balettban gondolkodott. Viszont a leningrádi Kirov társulatának első feldolgozásában megbukott a darab. A sikertelenség titka — mint arról az egykori leírások vallanak — a libretto gyengesége. A meglehetősen sematikus történeten semmi sem tudott segíteni, így aztán kénytelenek voltak levenni Lehin- grádban a műsorról. Sosztakovics művéről a következőképpen nyilatkozott: „Szükségesnek tartottam, hogy olyan zenét írjak, amelyre nemcsak jól lehet táncolni, de drámaivá válik benne maga a zenei lényeg; a zene igazi, mély szimfonikus feszültséget és drámai kifejezést kap.’’ Az idő a szerző szándékát bizonyította: a táncra íródott mű túlszárnyalta a primitív librettót. A mai felfogású megjelenítések sokkal általánosabb mondanivalót hordoznak. Lírikus szépségek Nem véletlen, hogy a Bolsoj társulata repertoárjára tűzte a művet. Sosztakovics elképzeléseit valósították meg maradéktalanul, nem vétve a zeneszerző ellen azzal, hogy más alkotásaival dúsították fel a darabot. így a lírai részek hangsúlyozásához a szimfóniák megfelelő részeit olvasztották bele. Ezért előfordul, hogy hangversenyélményeink nemegyszer visz- szacsengenek az előadás során. Mi az, amit Jurij Grigo- rovics koreográfus-rendező, Jurij Szimonov karmester és Sziman Virszaladze díszlet- és jelmeztervező korunk színpadára álm<9dott? A nézőt. az eredeti elképzel ésllife',tí'iién — a húszas évekbe kalauzolja. Csakhogy az egykori leegyszerűsített tartalom itt sokszínűén bontakozik ki. A díszlet jelzi a helyszínt, de a táncból is hamarosan rájövünk: az Aranykor kávéházban vagyunk. Ez az a helyszín, ahol a szereplők a legsokoldalúbban megnyilatkozhatnak. Különböző jellemek — korunk figurái — jelennek meg előttünk, hogy a tánc nyelvén bemutassák: ilyenek vagyunk, ilyenek lehetnénk! Ellentétes indulatok csapnak össze a színpadon, amelyeknek középpontjában két fiatalember harca elevenedik meg egy lány, Rita szerelméért. A húszas esztendők divatos zenéje hangzik fel a báli és esztrádláncok beépítésével. Ugyanakkor foxtrott-, A diaporáma tulajdonképpen nem más, mint egymás után vetített diaképek sora. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ha levetítjük a külföldi nyaraláson készített színes diáinkat, akkor már diaporámaműsort csináltunk. Ehhez ugyanis meglehetősen bonyolult berendezésre van szükség. Kell minimálisan két vetítőgép, magnetofon(ok) és egy automatika, ami az egészet vezérli. A lényeg ugyanis az, hogy a két vagy több géppel vetített felvételek folyamatosan jelennek meg a vásznon az aláfestő zenével vagy szöveggel tökéletes összhangban. A több . vetítőgép és az automatika használata lehetővé teszi a felvételek egymásra úsztatását, a szokatlan, érdekes hatást keltő áttűnések létrehozását, ily módon a diaporáma például alkalmas a mozgás érzékeltetésére is. Hasonló módszerrel vetített képsorokat láthattunk egy időben a diszkóban, amíg a video ki nem szorította onnan. De a diaporáma kiválóan alkalmas ismeretterjesztésre, two-step-, charleston-, tangó- dallamokra kialakított koreográfia mutatja be az Aranykor életét. Kellemes, már-már revüelemekkel gazdagított jelenetsor ez, amelynek ellenpontjaként jelennek meg a lírai betétek. A szerelem örökkévalóságának him- niikus képei — zenében, tanéban elbeszélve; Grimasz a múltnak A három felvonásos balett — szigorú szerkezeti felépítése segítségéved — megpróbált átmenteni valamit az eredeti előadásból. A nyitó- és zárókép tömegjelenete grimasz a múltnak: érzékelteti, hogy a leegyszerűsítés a művészi megjelenítést veszélyezteti. Igazán nagyot, igazán művészit csakis a mondanivaló elmélyült tolmácsolásával lehet — sugallja a Bolsoj magyarországi Aranykor bemutatója. A klasszikus tánctudás és a modern megjelenítés szemtanúi lehettünk a művészeti napokon. A hét végén megismerkedhet a közönség a klasszikus stílussal A. Glazunov Raymonda című művének előadásán. Erdősi Katalin esztétikai nevelésre (műalkotások bemutatása) is, bár gyanítható, hogy előbb vagy utóbb ezeken a területeken is a képmagnó lesz az egyeduralkodó. Éppen ezért a diaporáma fiatal műfaja még az előtt veszít gyakorlati jelentőségéből, mielőtt igazán nagyszámú közönséget toborzott volna magának. Hívei természetesen vannak szép számmal a fotósok körében. A váci Dunakanyar fotóklub tagjai úttörőnek számítanak a műfajban, ők szervezték meg hazánkban elsőként. 1966-ban a nemzetközi diaporámafesztivált. Erre az alkalomra épült a műfaj magyarországi mozgalma, s vált a diaporáma bázisává Miskolc és Pécs is. De senki sem lehet próféta saját hazájában: a Vácott megrendezett nemzetközi fesztiváloknak külföldön nagyobb a hírük, mint itthon. A műfaj szerelmesei szerte Európában számon tartják ezt a rendezvényt. A Dunakanyar fotóklub az elmúlt hét végén rendezte Tabon, a művelődési házban látható október 20-ig ez, a főleg olajfestményekből összeállított tárlat. Tavaszy Noémi művészetének nemcsak a természetesség és a közvetlenség a titka, hanem az is, hogy élményeit — a fogalom vizuális értelmében — az emberek természetes alapszókincséhez csatolja. Ami mindenkit megragad, abból születik a Tavaszy-kép, így a kapcsolatteremtés azonnal létrejön. Mondhatjuk: művészete milliók kenyere és nem ezrek kalácsa. Végtelenül demokratikus és igényes. Demokratikus azáltal, hogy a mindenki által érthető é§ felfogható képi köznyelvet használja. Igényes, mert ezt az alapindítékot a szerkesztés felsőfokára hevíti a színek egyensúlyával, a rajzi harmóniával. Tavaszy Noémi a rajzi alap- képzettségűekhez szól „nem középiskolás fokon” értővé, érzővé nevelve őket. A képi ábécét használja, de reális energiákat biztosít mindenki képi felemelkedéséhez. Teheti, mert rendkívül termékeny. Végtére is az ő esetében világenciklopédiáról van szó, olyan rajzi naptárról, mely bejárja az égtájakat és képi tudósításokat közöl nagymarosi fákról, koreai hegyekről, üzbég pásztorról, marokkói sikátorról. Szerves és tárgyszerű a fejlődése, képi térhódítása. Először ízléses ex librisekkel. kisgrafikákkal indult Bortnyik Sándor növendékeként. Messzire jutott. A magyar linómetszet mestere lett úgy, hogy a nyitány éveiben ifjúságának két otthonát' alakította képsorrá, a tabi, be- degkéri, kányái és a ferencvárosi környezetet, fákat, dombokat, házakat, aztán a Dunakanyar következett, nagymarosi fűzfák, pincék látványa. Hosszú utazásában nemcsak csehszlovák, lengyel, jugoszláv, svéd, norvég, francia, marokkói, egyiptomi, görög, török, koreai sorozatai ismertek, melyeket olajpasz- tellekben és linókban dolgozott föl, hanem népköltészetünket kísérő sok színes metszete. továbbá Ady-, Bartók-, Kodály-sorozata. Jellemző termőerejére és műveinek társadalmi fontosságú fogadtatására, népszerűségére, hogy egy időben, 1985 októberében, nemcsak Tabon nyílt önálló tárlata, hanem Bartók-sorozata az európai kulturális fórum képzőművészeti eseményeként Budapesten, a Bartók-emlékházban tekinthető meg, sőt december 16-án, a Kodály-évfordulón Kodály-ciklusa nyílik meg Kecskeméten. Népszerűsége képei minőségéből, sokrétű vállalkozókedvéből és figyelmességéből is adódik, mély meg a XI. nemzetközi diaporámafesztivált. Hat országból — Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, NSZK, Magyarország — ösz- szesen 33 szerző nevezett 51 művel. Az előzsűri döntése alapján a háromnapos találkozó keretében húsz szerző 24 műsorát vetítették le a váci művelődési központban. A három-négy perces műsorokat nézve hamar meggyőződhettünk róla, hogy a diaporáma valóban sokrétű műfaj. Kiválóan alkalmas érzelmek kifejezésére, a természet szépségeinek feltárására, műalkotások bemutatására, népszokások felelevenítésére. A látott művek egyben igazolják Kocsis Ivánnak, a Dunakanyar fotóklub elnökének véleményét: nevezetesen, hogy a műfajnak még kialakulóban vannak az esztétikai szabályai, kifejezésmódjai. S éppen ez ad jelentőséget a vácihoz hasonló fesztiváloknak, ahol a különböző országokban élő alkotók találkozhatnak egymással. M. N. P. és elkötelezett önzetlenségéből. Ez a 146. önálló tárlata, de mindegyiken, ezen is külön müvet sorsolt ki a megnyitó szerencsés nézőjének egy játékos esemény keretében, a bevezető szavak után. Az is figyelmességének jele, hogy még 1977-ben, Ady születésének centenáriumán, a költészetét kísérő linómetszet- • sorozat II. példányát ajándékba kapta a ráckevei Ady Endre gimnázium, az első példányt a Magyar Nemzeti Galériának adományozta. Egon Ervin Kischt nevezték száguldó riporternek, Ta- vaszv Noémi is mindenütt jelen van, emberként, festőként, képekkel. Egész divízió linóinak. olajpasztelljeinek, rajzainak, kisgrafikáinak, olajfestményeinek a száma. A szépség, a kultúra tiszta offenzíváját indítja velük egy szebb, harmonikusabb életért. Láthatjuk Európa, Ázsia, Afrika tájait, de mindenekelőtt lírával telített alföldi tanyáit, bazsarózsás csendéletét, szigligeti romját, Nagy szintézis előtt ál Tavaszy Noémi, hiszen már gyűjti a finnugor népek motívumait, hogy ebből szerkesszen új képsorozatot immár nemcsak a nyelvrokonság tisztázása, hanem a finnek, észtek, vogulok, osztjá- kok mai életének megörökítése céljából. S közben, november 7-én Kiskunlacházára is megérkezik újabb tárlatával. Számára üzem, iskola, művelődési ház a Louvre, az élet központja, ahol emberek várják a művészet tisztító, boldogító üzenetét. Losonci Miklós Suhl megyei pedagógusok Oktatásról, közösen Suhl megyei oktatási delegáció érkezett tegnap szűkebb pátriánkba. A háromtagú küldöttség kedden Szentendrére és Visegrádra látogatott. Ma Szigetszentmiklóson a szakközépiskolai oktatást és a szakmunkásképzési tanulmányozzák és fölkeresik a Csepel Autógyár tanműhelyét, majd Gödöllőn megtekintik a Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolát s ismerkednek az ottani tevékenységgel. Csütörtökön fogadja őket Balázs Gézáne, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, majd Novak Istvánnal, a megyei tanács művelődési osztályvezetőjével értékelik az elmúlt, 1984—85-ös tanév közös munkájának eredményeit, tapasztalatait. A delegáció pénteken reggel utazik vissza az NDK- ba. Tárgyi emlékek Filmtörténet A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár — a Magyar Filmintézet segítségével — a megyei mozik történetét kívánja feldolgozni. Ezért kérnek mindenkit, ha bármilyen dokumentummal, tárgyi emlékkel segíteni tudják a kutatást, juttassák el azokat Szentendrére, a PMKK-ba. A kutatókat minden, a mozikkal, a filmforgalmazással, a filmesztétikai oktatásai és a filmklubokkal kapcsolatos anyag érdekli. A dokumentumokat a következő címre kérik: Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, Lelkes Anikó, 2000, Szentendre, Engels u. 7. MOZIMŰSOR OKTÓBER 17-TÖL 23-IG ABONY 17—18: önbíráskodás** 19—20: Kiskacsa magaslesen (du.) Arany a tó fenekén (este) 21—22: Negyedik fázis* BUDAÖRS 17—20: Férfias nevelés (du.) 17—18: Agónia (este) 19—20: Flor asszony két férje* (este) 21—23: Apacsok (du.) CEGLÉD, Kamaraterem 17—20: Hattyúk tava (du.) 17—18: Szirmok virágok, koszorúk** (este) 19—20: A bűvös vászon* (este) 21—23: Hogy szaladnak a fák! (du.) 21—22: Méhkas* (este) 23: Harmadik típusú találkozások I—II. (este) CEGLÉD, Szabadság 17—20: A Jedi visszatér (du.) Csak egy mozi (este) 21—23: A gejzírvölgy titka (du.) Törekvő tanerő (este) DABAS 17—18: Hány az óra, Vekker úr* 19—20: Sárkányölő* 21: Emlékeim a régi Pekingről DUNAHARASZTI 17—18: Luxusbordély Párizsban** 19— 20: Ludas Matyi (du.) Lavina* (este) 21— 22: Eper és vér* DUNAKESZI, Vörös Csillag 17— 19: Ádáz hajsza** (este) 18— 20: Szarvacska — Manócska (du.) 20— 21: Nevem: Senki (este) ÉRD 17: Egy asszony és négy férfi 20— 21: Androidok lázadása* 22— 23: Megfelelő ember kényes feladatra** FÓT 17—18: Eper és vér* 19— 20: Vérvonal 21— 22: 2001. Ürodüsszeia I—II. GOMBA, Autós kertmozi 17—21: Az elveszett frigyláda fosztogatói* GÖDÖLLŐ 17—20: A vízesés fia (du.) 17—18: I, mint Ikarusz* (este) 19—20: Egy asszony és négy férfi 21—23: Daliás * idők (du.) Ádáz hajsza** (este) GYÁL 17—18: 9-től 5-ig 19—21: A Koma kalandjai (du.) 19—20: Bátorság, fussunk !* (este) 21—22: A zsaru nem tágít (este) KEREPESTARCSA 17—18: A medvevadász* 19—20: Hó tűn dér (du.) 2x2 néha öt (este) 21—22: Flor asszony két férje* MONOR 17— 18: Ä bűvös vászon* (este) 18— 20: Süsü, a sárkány (du.) 19— 20: önbíráskodás** (este) 21—22: Mackenna aranya 23: Csak egy mozi NAGVKATA 17— 18: Androidok lázadása* (este) 18— 20: A kis hableány (du.) 19— 20: Tütorony (este) 21—22: A bég csapdájában NAGYKÖRÖS, Arany János 17—18: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** 19—20: Álmodik az állatkert (du.) 19: Lola* 21— 23: önbíráskodás** (este) NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 17: Úr egy napra 18: És a hajó megy* 19—20: A róka és a holló (du.) 19—21: A mama száz éve* 22— 23: Férfias nevelés PILISVÖRÖSVÁR 17—18: A zsaru nem tágít 19— 21: Fehér Toll 20— 21: Aranyeső Yuccában (este) POMÁZ 17—18: Abigél I—II. 19—20: A medvevadász* 21: Vera és a férfilátogatók* RÁCKEVE 17: A hét mesterlövész 18:^Egy asszony és négy férfi 19—20: A király és a madár (du.) Spagettiház* 21— 22: A medvevadász* SZENTENDRE 17: Katapult* (du.) 17— 18: Őrizetbe vétel** (este) 18— 20: Boszorkányszombat (du.) 19— 20: Ez igen! (este) 21—24: ördögbarlang (du.) 21—22: Egy asszony és négy férfi (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 17— 18: Uramisten! 18— 20: óz, a csodák csodája (du.) 19— 20: D. b. Cooper üldözése* (este) 21: Vera és a férfilátogatók* 22: Luxusbordély Párizsban** TÁPIŐSZELE 17—18: A béff csapdájában 19—20: Androidok lázadása* 21: A Koma kalandjai VÁC. Kultúr 17—18: Vadvízország (du.) 17— 20: Törekvő tanerő (este) 19—20: Ür egy napra (du.) 21—23: Vándorlások meséje (du.) Szenvedély* (este) VECSÉ5. Nemzeti 17: Földi űrutazás 18: Szunerexpressz* 18— 21: Szaffi (du.) 19— 20: Ü.ira szól a hatlövetű (este) 21—22: örök mozi * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. Hat országból Diaporámafesztivál Vácott
