Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-16 / 243. szám
6 19S5. OKTÓBER IS., SZERDA Jogi tanácsokhh Mikor örökölhető a vagyon végrendelet készítése nélkül • Másodállás, mellék- foglalkozás után is |ár szabadság e Az ági vagyon megállapításának egyik teltétele, hogy a vagyon meghatározott személytől kerüljön az örökhagyóra. Feleségem nővérének férje meghalt. A házasságból gyermek nem született. Férje, azért, hogy rokonai a feleségét ne háborgassák, végren- deletileg hagyta minden vagyonát az özvegyre. Ma már az özvegy is 80-ik éve felé közeledik, Teljesen mi gondozzuk, mi látjuk el, írja olvasónk. Éppen ezért már több ízben beszélgettünk sógornőmmel, hogy végrendeletet kellene csinálnia, s ahogy férje gondoskodott róla annak idején, jól tenné, ha ő sem feledkezne el mirólunk, akik tényleges eltartói vagyunk. Mivel többszöri kérésünkre, magyarázatunk ellenére nem hajlandó végrendeletet csinálni — azt mondja, hogy ez az ő halálos ítéletével lenne egyenlő —, ma már nem erőltetjük a dolgot. Mindenesetre szeretnénk tudni, feleségemé lesz-e a vagyon, vagy az elhunyt férj rokonaié. Sógornőm azt állítja, végrendelet nélkül is mienk lesz a vagyon. Igaz-e ez, kérdezi P. M. duna- haraszti olvasónk. Bizony, az idős emberek nagyon érzékenyek. Nem kevesen vannak, akik irtóznak a végrendelkezésnek a gondolatától is. Azt mondják, ráérnek még arra. Csak az tudja, aki hasonló helyzetben van, hogy miíyen érzések játszódnak le az idős emberekben, ha a saját végrendeletüket akarják velük elkészíttetni. Nem szabad erőltetni. Magától kell rájönni arra, hogy az ellátás, a gondoskodás, a jóság, még ha rokonokról van is szó, a másik fél részéről rengeteg energiába, fáradságba, áldozatba kerül, és a jog pedig szigorú. Ezért előrelátóan és bölcsen kell gondolkodni nemcsak a fiatalnak, hanem az öregnek is. Az idős ember az előrelátásával megszabadulhat attól a nyomasztó érzéstől, hogy vele szemben viszonzatlanul hozzanak áldozatot, fáradjanak, dolgozzanak érte. És az nagyon jó érzés neki is, hogy nem kell ingyen elfogadnia semmit. Olvasónkat tulajdonképpen megnyugtathatjuk. Sógornőjének van igaza. Ha nem csinál mások javára sem végrendeletet, vagy egyéb módon nem idegeníti el ingó, ingatlan vagyonát, olvasónk nővére örökli a vagyont. Ami a sógornő volt férje rokonainak esetleges ági jellegű igényét illeti, ettől nem kell tartania. Sógornője ugyanis végrendeletileg örökölt. A jogszabály szerint ági öröklésnek volna helye — mivel az elhunyt férj szüleitől örökölt —, ha végrendelet hátrahagyása nélkül halt volna meg olvasónk sógora, ö azonban végrendelkezett, időben gondoskodott feleségéről. Ha az özvegy nem is csinál végrendeletet az önök javára, vagyona olvasónk feleségét illeti a törvényes öröklés jogcímén. • Mellékfoglalkozás, illetőleg másodállás után is jár szabadság. Könyvelő főfoglalkozású olvasónk második munkaviszonyában egyik vállalati csapatnál a tekesport edzője. Nemzetközi szintű versenyre utaztak a múlt hónapban, főállásából fizetés nélküli szabadság címén engedték csak el. Sérelmezheti-e ezt a vállalati eljárást, kérdezi tőlünk. Ha olvasónk a 7/1981. (XII. 29.) ÁBHM. számú rendeletben felsorolt sportolók edzője, az illetékes sportszerv értesítése alapján legfeljebb 15 munkanap rendkívüli szabadság jár. A rendelet azt is kimondja, hogy rendkívüli szabadság illeti meg azt a szakvezetőt (edző stb.), aki I. osztályú, illetőleg nemzetközi versenyen részt vevő sportolók felkészítésében részt vesz, és a versenyen való részvétel pedig elengedhetetlenül szükséges. Olvasónk esetében azonban van egy jó adag hiányosság. Ugyanis előadása szerint a másodállás létesítéséhez engedélyt nem kapott, ennek következtében az előírt engedély hiányában munkaviszonyos szerződése érvénytelen. Ha azonban mellékfoglalkozásra kötötte a szerződést, és második állás munkaideje nem esik egybe a főállás munkaidejével — tilalom közlésének hiányában — érvényes a munka- szerződés. Leveléből megállapíthatóan az esti foglalkozásokon való részvétel a főállású munkaidején olvasónknak kívül esik, ezért véleményünk szerint a tilalmazásnak nincs helye (1/1973. [I. 31.], MŰM 5. par. 2. bek.). Megítélésünk szerint az edzői állás a főállásból eredő kötelezettségek teljesítését nem veszélyezteti, a most felmerült nemzetközi sporteseményt kivéve. A jogr szabály a dolgozónak a rendkívüli szabadságra jogot biztosít. Minthogy azonban minden dolgozó a főállású munkahelyén köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének a legjobb tudása szerint, ezért a tilalmazásnak kivételesen mégis helye lehet, mert rendkívüli szabadsága miatt gondoskodni kell helyettesítéséről. A könyvelésben szokásosan felmerülő negyedévi zárás alkalmával előálló túlmunka miatt az „egybeesés” bekövetkezhet, és ez már veszélyeztetheti a főállásból eredő kötelezettségek teljesítését. Minthogy egyértelműen a felmerülő különleges eset miatt megnyugtatóan nem tudunk állást foglalni, azt tanácsoljuk, forduljon olvasónk kérelemmel a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. M. J. A szerződéses üzemeltetés 1981. január 1. előtt a kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek kizárólag szoros elszámolású szabadkasszás formában működtek. Ezeknek a hagyományos üzemeltetési módoknak közös jellemzője, hogy a gazdálkodó szervezet részletesen meghatározza a működés feltételeit és szabályait. A korszerű (új) üzemeltetési formáknál viszont a vállalat helyett az üzletek vezetői gazdálkodnak. Az dönt a legfontosabb kérdésekben, aki a legrészletesebb — és legközvetlenebb — információval rendelkezik. Néhány cím a Házi Jogtanácsadó legújabb számából: Ki pályázhat a szerződéses üzlet vezetésére? Van-e lehetőség a társas vállalkozásra? Hány üzletre lehet pályázni? Hogyan történik a szerződés megkötése? Milyen szabályok vonatkoznak a vezető és a beosztott munkaviszonyára? Milyen következményei vannak a szerződésszegésnek? Az eszközök pótlása, karbantartása. Kötelező nyilvántartások. Az üzleti jövedelem kiszámítása. Hatósági ellenőrzések. Adózás és társadalom- biztosítás. Felhívjuk a figyelmet a Gmk-posta című rovatra, amelyből megtudhatják, hogy van-e betekintés az üzleti könyvekbe, hogy meddig lehet kivenni a vagyoni hozzájárulást, hogy hogyan lehet használni személyi számítógépeket vgmk-ban. (KS) Keszélgetés a gázsiéval Jogosítvány nélkül A halálos baleset október 6-án, este 18 óra 30 perckor történt Csömörön, a Rákóczi út 28-as számú ház előtt. Tóth László 33 éves betanított munkás személygépkocsijával elütött egy idős férfit. A gyalogos a helyszínen belehalt súlyos sérüléseibe. A gázojó gépkocsivezetőt, aki erősen ittas volt és jogosítvánnyal nem rendelkezik, a rendőrség őrizetbe vette. A Gödöllői Rendőrkapitányságon beszélgettem az előzetes letartóztatásban levő Tóth ászlóval, akinek ügyében most folyik a vizsgálat. A rendőr törzsőrmester előzetesen figyelmeztette: nem köteles válaszolni az újságíró kérdéseire. Hivatásos voltam — A balesetről nem akarok beszélni — mondta az izmos, tagbaszakadt férfi. — Arról csak annyit, hogy megbántam az egészet, mármint az ivást. Felelősnek érzem magam, de csak részben, mert a gyalogos teljesen váratlanul bukkant fel előttem. Szerintem ő is hibás volt, de a részleteket majd a vizsgálat fogja kideríteni. — Miért vezetett jogosítvány nélkül? — Nekem valamikor megvolt ez a papírom, levizsgáztam gépkocsivezetésből mind a három kategóriában. Kilenc évig voltam hivatásos, teherautót vezettem. — És azután? — Eltiltottak, elvették a jogosítványomat. — Miért? TlZ NAP RENDELTEI RBBB9 Az értelmi fogyatékosok napközi otthonáról az egészségügyi miniszter 7/1985. (X. 1.) EüM. számú rendelete intézkedik. Új napközi otthonok létesítésének feltételeiről is történik rendelkezés. (Magyar Közlöny 37. szám.) A pedagógusok továbbképzéséről a művelődési miniszter adott ki rendeletet. A 12/1985 (X. 1.) MM számú rendelkezést szintén a Magyar Közlöny 37. száma tartalmazza. A munkáltatóknál működő tömegszervezetek függetlenített tisztségviselői és alkalmazottai javadalmazásáról ugyanitt találják meg az érdekeltek a 9/1985. (X. 1.) ÁBMH számú rendelkezést. A szabad árformába tartozó egységes árak (díjak) tervezett emelésének előzetes bé- jelentéséről a 9/1985. (X. 1.) ÁH. számú rendelet tartalmaz módosításokat. (Magyar Közlöny 37. szám.) SAJNOS a fiatalkorú bűnelkövetők száma az átlagot felülmúló mértékben emelkedett. 1974-ben 6974, 1983-ban már 8817 volt. Az emelkedés mértéke tehát 26,4 százalék volt. Ma 10 ezer lakos közül 200 az ifjú felnőtt bűnelkövető; a szám az utóbbi öt év alatt harminccal nőtt. Kimutatható a fiatalkorú bűnelkövetők számának emelkedésén túl, hogy fokozódott tetteik veszélyessége a társadalomra. Több mint kétötödük vétkes erőszakosságban és garázdaságban, s emelkedik az élet és testi épség elleni bűncselekmények száma is, valamint a rablásoké. Az erőszakosságot és a garázdaságot nem ritkán rendkívüli brutalitás, kegyetlenség, kirívóan közösségellenes magatartás kíséri. Ezenkívül aggodalomra ad okot, hogy a büntetett előéletű fiatalkorúak száma évről évre nő, tavaly 13 százalék volt az arányuk, ezen belül a visszaesők száma is emelkedett. Konkrét vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy a gyermek-, illetve fiatalkori bűnözés és felnőttkori (még inkább a viszaeső) bűnözés között összefüggés van. De az is bizonyított, hogy a különösen veszélyesnek mondható többszörös visszaesők túlnyomó többsége fiatal korban kezdte bűnöző életpályáját. Megfigyelések szerint a fiatalkori bűnözés úgynevezett kemény magját, egyben a felnőttbűnözés utánpótlását a foglalkozásnélküliek évről évre növekvő hányada adja. Az, hogy a fiatalkori bűnözés mennyiben válik a felnőttkori bűnözés utánpótlásává, nagyban függ a megelőző intézkedések hatékonyságától. Ezért amikor a szabadság- vesztésre ítélt kilép a börtön kapuján, sorsának további alakulásában, a társadalomba való minél zökkenőmenteFiatalkorúak pártfogó felügyelete Az utógondozás hatása lémát jelent a társadalomba való zökkenőmentes beilleszkedés. A lakás, a rendszeres élelmezés, a viszonylag nyugodt életet biztosító környezet hiánya jelentős mértékben közrejátszik abban, hogy a börtönből vagy a javítóintézetből szabaduló fiatalok között gyakori a visszaeső. MEGGONDOLANDÓ, hogy egy, e fiatalok társadalomba való beilleszkedésének a biztosítása érdekében létesített átmeneti otthon lehetőséget adna nekik a szabad életre való fontos átnevelésre, az anyagi bázis megteremtésére, az előző szabadságvesztés negatív következményeinek, a régi, bűncselekményt elősegítő környezet káros hatásának kiküszöbölésére. A bűntényes fiatalkorúak átnevelése sok tapintatot, türelmet és hozzáértést igényel, a nevelőmunkában jártas, társadalmi aktívák, pedagógusok igen sokat segíthetnek. Dr. Orell Ferenc János fiatalkorúak ügyésze, Magyar Kriminológiai Társaság tagja — Az ital miatt volt akkor is a baj. Háromszor büntettek miatta. Először 1980 decemberében tiltottak el egy esztendőre, de fél év múlva megint elkezdtem. Tudja, a munkámhoz is kell, meg az édesanyám távol lakik, őt akartam meglátogatni. Vezetés közben elkaptak, megszondáztattak és kimutatták az alkoholt. Akkor adtak öt hónapot felfüggesztve, és két évre eltiltottak a vezetéstől.. — Betartotta? — Hát, nem egészen. Két éve januárban megint elkaptak és akkor eltiltottak másfél esztendőre. behunyt szemmel — A tragikus eseményen kívül is volt balesete? — Egyszer, de akkor csak én sérültem meg és az nem is volt súlyos. Higgye el, már nagyon sokat vezettem, és most is rövidesen meglett volna a jogosítványom. Az orvosi igazolást megadták hozzá, és behunyt szemmel letettem volna a vizsgát. — Aznap nem ivott volna ? — Hát akaor nem. Ha fontos dologról van szó, az ember visszatartja magát. — És október 6-án? — Egész nap melóztam a kocsival. Már megvettem a Polskit, a tulajdonom volt, csak még nem írták át. Munka közben kellett az ital. Reggel kezdtem egy fél barackkal, azután mást is lehajtottam. Később vendéglőben is jártam, többször is. Minek tagadjam, ezt nem is lehetne. Kimutatták a súlyos alkoholos befolyásoltságot. Ezen már nem lehet változtatni. De a gépkocsivezetői vizsgára megvolt az engedélyem, és le is tettem volna. Már csak az a kis formaság kellett volna hozzá, hogy meglegyen a jogosítványom. Akar még valamit kérdezni? — Semmit. A megválaszolatlan kérdések nem hagytak nyugodni, de a válaszadásra a továbbiakban már nem a gázoló gépkocsivezető az illetékes. Vajon hány alkalommal kaphatja vissza a jogosítványát az, akitől ittas vezetés miatt elvették az okmányt? Tóth Lászlót, mielőtt, a halálos gázolás bűntettét elkövette, már három alkalommal vonták felelősségre. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyiszer ült ittas állapotban a volán mögé. Az ő kifejezését idézve, eny- nyiszer kapták el. Egyszer baleset kapcsán, kétszer igazoltatáskor akadt fel a szűrőn. De az ő esetében jogos a feltételezés, hogy máskor is egy vagy több féldeci elfogyasztása után ült a volán mögé és csak többkevesebb szerencsével kerülte el a súlyos következményeket. Tragikus eset És most mégis megvolt az engedélye az újabb vizsgához, már csak az időn múlt, hogy letegye. Mert arra az egy alkalomra valóban megtartóztatta volna magát az italtól, ha máskor nem is. Biztos vagyok abban, hogy a tragikus gázolás után Tóth László nem kap újabb lehetőséget arra, hogy megszerezze a jogosítványt. De vajon három — ittas vezetés miatt kiszabott büntetés után — miért kapná meg ismét? És hányán szereznek hasonló előzmények után új jogosítványt? Gál Judit Fefcete sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Diós János esztergályos, Csemő, I. 12. d. 9., 3 hónapra, Bencsik József betanított munkás, Törtei, Kákás d. 38., 3 hónapra, Árvái Illés kőműves kisiparos, Tápiószőlős, Petőfi S. u. 26., 2 hónapra, Tűri Pál rakodó, Kőröstetétlen, Rákóczi u. 18., segédmotorkerékpár-vezetői engedély, 4 hónapra, Kiss Mátyás Sándor gépkocsivezető, Cegléd, Klapka Gy. u. 13., „A” kategória, 1 év 2 hónapra, Kelemen Imre szerelő, Cegléd, Wesselényi u. 1., „A” kategória, 1 évre, Földi László Vendel rakodó, Törtei, Bajcsy-Zs. u. 2., 1 év 6 hónapra, Med- veczki Gyula árukísérő, Abony, Szelei u. 7., 1 évre, Horváth Csab3 villanyszerelő, Cegléd, Kozma S. u. 5., 1 év 2 hónapra, Szabó József önálló kisiparos, Abony, Székely B. u. 8., 1 év 10 hónapra, Kernács István Benő egyéni gazdálkodó, Csemő, IV. dűlő 8., 1 év 6 hónapra. zülük nem egy társadalmi pártfogó —, és egymás rendszeres informálásával időben tájékozódniuk szükséges a pártfogolt esetleges negatív viselkedéséről. A munkahelyi vezetők többsége segíti a fiatalkorúak át- nevelését, és közülük nem egynek a szakmatanulási tervét. Számos pártfogolt úgy nyilatkozott, hogy életének jobbra fordulásában sokat köszönhet munkahelyi felettesének és pártfogójának. Szükség lenne a társadalmi pártfogók számának további növelése olyan településeken, ahol nincs vagy kevés van. Vannak még olyan helyek, ahol a gyámügyes eredménytelenül próbálkozik aktíva keresésével e tisztség ellátására. A gyáli és az ócsai községi tanácsnak a gyermek- és ifjúságvédelmi munkával kapcsolatos intézkedési tervében — többek között — külön szerepel a fiatalkorúak utógondozásának társadalmi méretű segítése. Ennék során — egyebek között — célul tűzték ki a hivatásos és társadalmi pártfogók, valamint a különböző gazdasági egységek vezetőinek részvételével és a munkahelyi kollektívák támogatásával az utógondozott fiatalkorúak munkába való beilleszkedésének fokozottabb segítését. Ezenkívül különösen szükség van a társadalmi aktívák támogatására azon szabaduló fiataloknál, akiket nem várnak vissza a szülők, vagy akik nem akarnak visszatérni családi környezetükbe, és ha magukra maradnának, esetleg újabb bűncselekményeket követnek el. Ezek számára probpártfogők szerepe, akik sokrétű tevékenységük során sokat tehetnek a fiatalkorú eredményes átneveléséért. Pest megyében a hivatásos pártfogók munkáját jól működő, aktív — közel ezer fős — társadalmi pártfogói hálózat segíti. Az aktívák közt van tanár, igazgatóhelyettes, munkás, kisiparos és tanácsi dolgozó. Szívesen, és ami fő, eredményesen látják el önként vállalt munkájukat. A társadalmi együttműködés eredményeként a pártfogói felügyelet általában sikeres, sok fiatalkorú bűnelkövetőből becsületes munkásfiatal válik. Példaként említhető annak a fiatalkorú szakmunkástanulónak az esete, akit a fiatalkorúak bírósága közveszély- okozás bűntette miatt próbára bocsátott, és elrendelte pártfogói felügyeletét. A fiú harmadéves tanuló volt, és kétségesnek látszott, hogy lesz-e belőle szakmunkás. Nem maradt magára a fiú, a fiatalkorúak ügyésze, a hivatásos pártfogó és a társadalmi pártfogó mellé állt, a rendezetlen otthoni környezetből eljött, és kollégiumi elhelyezést kapott. Az intézetben gondoskodtak ruházkodásáról, és kiméit étkezésben részesült. Mindezekre a gyerek szorgalommal, eredményes tanulással, a közösségi életben való aktív részvétellel felelt. Mire az egyéves pártfogói felügyelet lejárt, be is fejezte a tanulmányait. A HIVATÁSOS pártfogónak a fiatalkorú lakóhelyének környezete mellett szoros kapcsolatot kell kialakítania a munkahelyi felettesekkel is — kösebb beilleszkedésében fontos szerepe van az utógondozásnak. A megfelelő utógondozás az egyik leghatékonyabb eszköz a visszaeső bűnözéssel szemben. Az utógondozás akkor éri el a célját, ha a büntetés letöltése után a szabadultak számára sikerült megteremteni a társadalomba való beilleszkedés lehetőségeit. Ennek egyik legfontosabb feltétele o rendszeres munkából, a stabil munkaviszonyból származó jövedelem. Az a tapasztalat, hogy ha a szabaduló a korábbi hátrányos környezetébe kerül vissza, a társadalomba való beilleszkedés szándéka ellenére is hamarosan újabb bűncselekményt fog elkövetni. Ezért elkerülhetetlenül szükséges, hogy az elítéltek szabadulásuk után megfelelő élet- feltételek, új körülmények közé kerüljenek. Egy fiatalkorú bűnöző így emlékezett vissza gyermekéveire; „Senkim nem volt, aki engem irányított volna, magamra voltam hagyatva, így tanulni sem tudtam kellően és az általános intelligenciám nem fejlődött kellő irányban. Van egy olyan érzésem, hogy megfelelő irányítással a jövőben meg tudok változni és több bűncselekményt nem követek el”. A GONDOSKODÁS csak akkor lehet eredményes, ha az abban érdekelt állami és társadalmi szervek — köztük a társadalmi és hivatásos pártfogók, a munkahelyi kollektívák — szorosan együttműködve és tevékenyen részt vesznek a rájuk bízott fiatalkorúak átnevelésében. Kiemelkedő ebben a hivatásos
