Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
1985. OKTOBER 2., SZERDA Jogi tanácsok Mikor számít a baleset üzeminek? • Fákat kivágni csak az illetékes engedélyével szabad • Mikor üzemi baleset a háztájiban, illetve a bedolgozói munka során elszenvedett baleset? K. J.-né érdi olvasónk háztáji gazdaságában balesetet szenvedett. Zöldségtermelésre készítették elő a területet, fóliasátrakat állítottak fel, miközben megcsúszott a vizes létrán, leesett és karját törte. P. Zoltánná pedig fehérneművarró, és ollóval hasította fel véletlenül munka közben a karját. Vita merült jel a baleset üzemi jellegét illetően, aminek eldöntése a táppénz szempontjából fontos olvasóink részére. Mindenesetre jó lenne a baleset körülményeit részletesebben ismerni, mint ahogy azt levelükben megírták. Talán így is síkerülni fog azonban megnyugtató választ adnunk, hiszen a jogszabály eléggé szabatosan határozza meg a fogalmat. Üzemi balesetnek általában az a baleset minősül, amely a dolgozót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri. Az egyéb ezzel kapcsolatos általános rendelkezések felsorolását mellőzzük, csak az érintett kérdéskörben, az említett háztáji és bedolgozói munka közben ért baleseti rendelkezésekről esik szó az alábbiak szerint. Az üzemi baleset általános (törvényi) meghatározását a mezőgazdasági szövetkezeti tagokra vonatkozóan — tagsági jogviszonyukkal ugyan összefüggő, de egyes speciális tevékenységükre tekintettel — a SZÓT szabályzata kigészíti. Eszerint üzemi balesetnek számít az a baleset is, amely a mezőgazdasági szövetkezet tagját a tagsági viszonyával összefüggő tevékenység közbén éri. Ilyen lehet például a közgyűlésen való megjelenés, vagy a természetbeni részesedés haza- szállítása közben előforduló baleset. K. J.-né balesete egyébként akkor minősül üzemi balesetnek, ha akkori munkájáért a tsz munkanapot írt jóvá. A jogszabály ugyanis azt mondja, hogy üzemi baleset az a baleset, amely a mezőgazdasági szövetezet tagját a háztáji gazdaságban állattartási vagy zöldségtermelési munka közben éri, ha e munkáért munkanapot kellett jóváírni. Más természetű munka a bedolgozás. Ezért külön jogszabályi rendelkezés van arra, hogy a bedolgozót ért baleset mikor tekinthető üzemi balesetnek. Eszerint a bedolgozónak az a balesete számít üzemi balesetnek, amelyet a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az ehhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz használata, illetőleg kezelése okozott, vagy ezek szállítása közben keletkezik a baleset. Üzemi baleset az is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének a helyéről, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére menet vagy onnan jövet éri. Ha a munka teljesítésének a helye nem a bedolgozó lakásán van, üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót lakásáról a munka teljesítésének, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére vagy onnan visszamenőt éri. P. Z.-né olvasónkat a varrógép használata közben érte a baleset, amikor a meg- fércelt anyagot vágta . vojna el, tehát baleseté véleményünk szerint üzeminek minősül. • Kivágható-e az Ingatlanhoz tartozó útmenti fa». . lU Olvasónknak iM. íbSSSS. Budaörs) külterületen van telekingatlana. A kert végében, ahol a dűlőút megy, 3—4 fát szeretne kivágni, köztük az elszáradtat is. Nem tudja, hogy a fákat ki ültette, amikor a telket megvette, azok már szegélyezték az út mentét. Amikor az első baltavágást megtette, a szomszédja figyelmeztette őt, hogy kivágásukhoz engedélyt kell kérni. Igaz ez? — kérdezi tőlünk. A külterületen létesített közutak, ideértendők természetesen a dűlőutak is — kiképzése során az úttest rézsűje mentén húzódó földeken a földtulajdonosok gyakran fákat ültettek. Az ilyen fák közvetlenül érinthetik az általuk szegélyezett utak sorsát, főleg gyökérzetük kiterjedésével, óvó, védő vagy egyéb hatásukkal, és esetleg még a tájképi jelleg, illetőleg környezetvédelem szempontjából is. Alapos útügyi ismeretek szükségesek ahhoz, hogy helyesen legyen elbírálható, vajon az ilyen út menti fák: telepítése, kezelése, megbolyga- tása, kitermelése milyen hatással lehet a közútra. Az elbírálást egyéni érdekek nem befolyásolhatják. Ezzel kapcsolatban tette fel olvasónk kérdését, hogy az út mellett telepített fák kivághatók-e — hatósági hozzájárulás nélkül. Több bírósági döntés volt már hasonló ügyben. Egy elvi döntés azt mondta, hogy a régen létesített közút rézsűjének külső szélétől számított 2 méter távolságon belül ültetett — összefüggő gyümölcsöshöz nem tartozó — fáknak a kezelése, fenntartása és pótlása az illetékes útfenntartó állami szervnek a joga és kötelessége. A fákat a földtulajdonos csak akkor vághatja ki, ha erre az útfenntartó állami szerv (tanács) hozzájárulást ad. Minthogy hem ismerjük az olvasónk által előadott' tények helyszínét, azt tanácsoljuk, mielőtt bármit is csinál, vagy folytatná a fák irtását, kérje ki a tanács véleményét, hozzájárulását, ha tanácsi felügyelet alá tartozó útról van szó. Dr. M. J. EGY TSZ büféjének vezetője az egyik vidéki áruház mélyhűtő kamrájában — a vezető hozzájárulásával — tíz mázsa pacait helyezett el. A felét később részletekben elszállítottá. de amikor ismét vinni akart belőle, megdöbbenve látta: az áru megromlott, és a helybeli dögkútbá kellett elásni. A tsz azt állítva, hogy a pacal gondatlan tárolás miatt ment tönkre, az áruház ellen, kárának megtérítéséért, pert indított. Az áruház egyebek közt azzal védekezett, hogy az üzletvezető az áru tárolását engedély nélkül és csak néhány napra vállalta, elszállítását állandóan sürgette, mert gyakran volt áramkimaradás. Egyébként is nincs pontosan tisztázva, mennyit helyeztek e! a hűtőkamrában, mennyit vittek el, és mennyi romlott meg. Arra is hivatkoztak, hogy a mélyhűtött áru elszállítása szabálytalanul, a hűtőlánc megszakításával történt, ezért ment tönkre. A perben végső fokon ítélkező Legfelsőbb Bíróság kimondta: az áruház az őrizetére bízott áruban keletkezett kárért felelősséggel tartozik. Gondatlanul járt el, amikor a betárolt pacal mennyiségéről nem győződött meg, sőt a több részletben elszállított pacal súlyát sem ellenőrizte és jegyezte fel. Ezzel elzárta magát annak bizonyítási lehetőségétől, hogy a megromlott áru nem volt annyi, mint amennyit a tsz állít. Nem fogadható el az a védekezés, hogy a baj a hű- tőlánc megszakadása miatt történt. Csaknem fél évig romlást nem észleltek. Márpedig, ha a mélyhűtött áru a kiemelte után kétórai hűtés nélküli szállítás alatt tönkremegy, a romlást már sokkal korábban fel kellett volna ismerni. Tekintve, hogy a büfé vezetője nagyobb mennyiségű pacalt tárolt, mint amennyiben megállapodtak, az árut többszöri felszólítás ellenére nem vitte el, holott tudott az áramkimaradások veszélyéről, ezért ötvenszázalékos kármegosztást alkalmazva az áruházat csak a kár fele összegének megfizetésére kötelezte. KÖZTUDOTT, hogy használt autók vásárlásánál nagyon sok peres vita keletkezik. Ilyen ügyben foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság. Egy tisztviselő két évvel ezelőtt 70 ezer forintért tízéves autót vásárolt. Alig fél év múlva, menet közben, a stabilizator leszakadt, a kocsi konmá- nyozhatatlanná vált, mert az eleje nagymértékben korrodált. Ezek után a tisztviselő az eladó ellen pert indított, amelyben az autó átadása ellenében a vételárat visszakövetelte. Arra hivatkozott, hogy a vásárláskor a kocsi forgalmi értéke és a vételár között feltűnő aránytalanság volt. Az alsófokú bíróságok ezt az érvet elismerték, a szerződést érvénytelennek nyilvánították, és az eladót, a kocsi ellenében, a vételár visszafizetésére kötelezték. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. Használt autó vételénél a vevőnek számítania kell arra, hogy a kocsi a korának megfelelő állapotban van, és egyes alkatrészek javításra vagy cserére szorulnak — hangzik a határozat. Természetes elhasználódás folytán jelentkező hibákért az eladó nem felel. A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti arány megállapításánál a kocsi adásvételkori forgalmi értékéből kell kiindulni. Ez pedig csak műszaki adatok alapján nem állapítható meg, hanem figyelemmel kell lenni a szabadpiacon kialakult forgalmi értékre. Az ebben az ügyben adott, szakvélemény csak a műszaki adatokra támaszkodott, holott a műszaki érték nem azonos a forgalmi értékkel — mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság. Tisztázni kellett volna, hogy az eladás idején a hasonló típusú autókat milyen áron értékesítették. E nélkül a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti aránytalanságot nem lehet megállapítani. Tekintve, hogy a tisztviselő az autót fél évig használta, azt is el kell bírálni, hogy ennek következtében a kocsi műszaki állapotában és értékében nem következett-e be lényeges változás. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. K. S. Használt kocsi eladó Némi csúszópénzzel Ki ne hallott volna olyan kapós cikkekről, melyeket csak csúszópénz útján lehet megszerezni? Lehetséges, hogy olykor több a szóbeszéd, mint a tény, ebben az esetben azonban valóban súlyos visszaélés történt, amit a rendőrségi vizsgálat kiderített. A sokak által megvásárolni óhajtott árucikk használt tehergépjármű, amiből természetesen korántsem mindegy, hogy milyen darab jut a vevőnek. Különösen, ha némi anyagi juttatás ellenében jó állapotban levő szállítóalkal- matóssághoz lehet jutni, míg e nélkül selejteshez, vagy nincs üzlet. S' Érdemes áldozni Nézzük a tényeket. Erdélyi Zoltán 1980 augusztusától dolgozott az ácsai Vörös Október Termelőszövetkezetnél mint szállítási osztályvezető. Munkaköri feladatai közé tartozott a termelőszövetkezet gép- járműparkjával kapcsolatos ügyintézés. Két évvel ezelőtt a termelőszövetkezetben olyan elhatározás született, hogy csökkentik az elöregedett gépjármű- állományt, és a feleslegessé vált használt darabokat értékesítik. Az eladással Erdélyi Zoltánt bízták meg. Rövidesen meg is’ kezdődött az árusítás, előbb egy közület részére. Hamarosan azonban az ócsai termelőszövetkezet tehenészeti ágazatában dolgozók is érdeklődni kezdtek, mondván, hogy nekik is jól. jönne a teherautó, például a háztáji terményszállításokhoz. A termelőszövetkezet egyéni vásárlóknak közvetlenül nem értékesíthetett, így a túr- kevei Vörös Csillag Termelő- szövetkezet Komefer szolgáltató főágazatán keresztül bonyolították az üzletet. S mint már bevezetőben szó volt erről, az ilyen vásároknál korántsem mindegy, hogy mi- =lyen állapotbán Kán a motor, a karosszériái1 tehát érdemes vöíf áldozni azért, hogy kirfek melyik teherautó jut. Elővásárlási jog Kialakult az a helyzet, hogy vásárlás után több tsz-tag megkereste Erdélyi Zoltánt,'és közreműködéséért különböző összegeket adtak neki. A továbbiakban pedig a szállítási osztályvezető olyan helyzete! teremtett, hogy a jobb állapot ban levő teherautók elővásárlási jogáért előre kikötötte a neki fizetendő húszezer forintot. Ugyanakkor azt is közölte, hogy az. ügyletben közreműködő Komefer főágazat üzletkötőjének, Nagy Andrásnak is adni kell ötezer forintot a szerződéskötés lebonyolításáért. Aki nem fizetett, annak nem biztosított elővásárlási jogot, vagy olyan rossz állapotban levő teherautót ajánlott fel, ami a vevőnek nem kellett. Az elővásárlási jog azt jelentette, hogy az eladási szerződésben szerepelt az igény, és ennek megfelelően történt az adásvétel. Az ügylet azután tovább bonyolódott. Az egyik vevő: Tóth Dezső nemcsak saját magának vásárolt, hanem másoknak is, és természetesen jelentős felárral értékesített. Szaller István magánfuvarozó pedig az általa megvett IFA tehergépkocsi alvázszámát i—Erdélyi Zoltán hozzájárulásával — átütötte egy másfél éves tehergépkocsi alvázszámáFekete sarok Ittas veietésért... A közelmúltban a következőktől vonták be jogosítványukat ittas vezetés miatt: Bodor István egyéni gazdálkodó, Dömsöd, Kertész u. 2., 2 évre, Bukri László gépkocsi kísérő, Ráckeve, Béke u. 24., 1 év 6 hónapra, Madarasi Róbert víz-gázszerelő, Szigetszentmiklós, Sport u. 4., 5 hónapra, Incze Imre gépkocsivezető, Dunaharaszti, Széchenyi u. 21., 10 hónapra, Rékasi Zsolt Ri- hárd traktorvezető, Tököl, Fő u. 140., 7 hónapra, Schneider Ferenc asztalos, Tököl, Kossuth L u. 21., 8 hónapra, Kriástyi József, lakatos, Szigetszentmiklós, Tököli u. 88/b., 5 hónapra, Horváth László esztergályos, Szigetszentmiklós, Alkotás u. 9/2., 2 év 6 hónapra, Sipos Sándor rokkantnyugdíjas, Szigethalom, Kossuth L. u. 26., 1 év 6 hónapra, Kupka Sándor gépkocsivezető, Áporka, Petőfi u. 66., 2 évre, Orosz Antal szoba- festő-mázoló, Szigetszentmiklós, Tebe sor 1., 1 év 2 hónapra. ra. Ily módon sokkal jobb műszaki állapotban levő szállítóeszközt vásárolt meg a leselejtezett helyett. Természetesen ez esetben is csúszópénz segítségével. Vesztegetés Ily módon összesen ötvenkét tehergépkocsi cserélt gazdát. és jelentős jogtalan haszonhoz jutottak a közreműködők. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a vizsgálatot befejezte. Erdélyi Zoltán és Nagy András alaposan gyanúsítható vesztegetés bűntettével, Tóth Dezső vesztegetéssel és üzérkedéssel, Szaller István vesztegetéssel és csalással. A büntetőügyet vádemelési indítvánnyal átadták az ügyészségnek. Gál Judit TÍZ NAP RENDELETÉI A bírósági cégnyilvántartásról aZ 1983. évi 16. számú törvényerejű rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 33. szám) A vállalatoknál működő párt- és tömegszervezetek függetlenített tisztségviselői és alkalmazottai év végi részesedéséről, valamint jutalmazásáról jelent meg a 12/1985. (IX. 21.) ME számú rendelet, amely 1986. január 1. napján lép hatályba. A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról a 13./ 1985. (ÍX. 21.) MÉM számú rendelet intézkedik ugyanitt, és az árformákról szóló 8/1985. (IX. 21.) ÁH számú rendelkezés is a Magyar Közlönyben található. Árucsere egyenérték alapján Tilos szerződések Tilos 1 szerződésnek minősülnek azok, amelyek jogszabályba ütköznek vagy amelyeket a jogszabály megkerülésével kötöttek, továbbá azok a megállapodások amelyek nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütköznek. Megtagadja tehát a törvény a joghatást minden olyan szerződéstől, amely valamiféle jogszabályi rendelkezésbe ütközik. De nem ismerheti el a jogrend azokat a szerződéseket sem, amelyek ugyan nem ütköznek jogszabály kifejezett tilalmába, de amelyek alapvető társadalmi és erkölcsi érdekeket sértenek. Az utóbbi esetekben a bíróság mérlegelési körébe tartozik, hogy az érdeksérelem eléri-e azt. a szintet, amely a tilos szerződéssé való minősítéshez szükséges. A tilos szerződések érvénytelenek kivéve, ha a jogszabály azokhoz más jogkövetelményt fűz. Mi jellemzi az uzsorás szerződést? Az uzsora tilalma évezredes múltra tekint vissza és fenntartása — sajnos — ma is időszerű. Az uzsorás szerződés objektív eleme, hogy az feltűnően aránytalan előnyt tartalmaz valamelyik fél javára, aki ehhez az előnyhöz — ez a szubjektív elem — a másik fél helyzetének kihasználásával jutott hozzá. Az uzsora leggyakoribb formája az uzsorás kölcsön, de megvalósulhat más szolgáltatásra nézve is (reál-uzsora). Uzsoráról tehát csak akkor beszélhetünk, ha feltűnő aránytalanság van a szolgáltatások között. Ebből következik, hogy például a kamat felső határára vonatkozó jogszabályi rendelkezések kisebb mértékű túllépése még nem jelenti az uzsora megvalósulását. Az uzsorás helyzetkihasználás akkor is megvalósul, ha a sérelmet szenvedő fél nincsen nehéz anyagi helyzetben. Az uzsorás szerződés természetesen érvénytelen és ahhoz más szigorú jogkövetkezmények is fűződhetnek. Hogy biztosítja a törvény a szolgáltatások értékegyensúlyát? A szerződés az árucsere jogi megjelenése, az árucsere pedig az egyenérték alapján bonyolódik le. A gazdasági élet kiegyensúlyozott működését biztosítja tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értékegyensúlyának jogi vé. delme. A törvény ezeknek a kívánalmaknak tesz eleget, amikor kimondja, hogy a szerződésben kikötött szolgáltatásért — ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik — ellenszolgáltatás jár. A kifejezetten ingyenes szerződések kivételével, tehát akkor is igényelhető az ellenszolgáltatás, ha a felek a szerződésben érről nem nyilatkoztak és a felek viszonyából nem következik , az: ingyenes, szívességi jelleg. Ennek a szabálynak azoknál , a szerződéseknél vart jelentősége, amelyek ingyenesek és visszterhesek is lehetnek, mint pl. a letét és a megbízás. Az egyenérték védelmét szolgálja az a törvényi rendelkezés is, amely szerint érvénytelen a felek megállapodása, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség. A feltűnő értékkülönbség tehát objektíve megalapozza az érvénytelenséget, nem szükséges hozzá valamiféle helyzet- kihasználás — ebben különbözik az uzsorától —, továbbá az sem. hogy a sérelmet szenvedő fél a valóságos érték tekintetében a szerződés megkötésének időpontjában tévedésben legyen, vagy azzal ne legyen tisztában. B-kategóriójú kereskedelmi vállalat pályázatot hirdet budapesti központjában, a fejlesztési és üzemeltetési osztályán osztályvezető-helyettesi munkakör betöltésére Feltétel: felsőfokú építőipari vagy műszaki végzettség és legalább ötévi gyakorlat. Jelentkezni lehet, részletes önéletrajzzal: a Budapest Környéki Tüzép Vállalat személyzeti osztályán ff lefon: 340 580, 24-es mellék. A pályázatokat bizalmasan kezelik. A hűtőházi pacal története Régi ax autó, új a per
