Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

2 1985. SZEPTEMBER 7., SZOMBAT Gorbacsov beszédet mondott a tyumenyi aktívaülései Fokozni kell & munka hatékonyságét Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára pénteken beszédet mon­dott a tyumenyi és tomszki te­rület párt- és gazdasági ak­tívaülésen, amelyen a nyugat­szibériai kőolaj- és gázkiter­melő körzet további fejlesz­tésével, a szénhidrogén-kész­letek hatékony felhasználásá­val kapcsolatos kérdéseket vi­tatták meg. A tanácskozást az SZKP Központi Bizottsága an­nak megvizsgálására hívta ösz- sze, hogyan lehet minél sike­resebben végrehajtani az SZKP KB Politikai Bizottságának a nyugat-szibériai kőolaj- és gázkitermelés fejlesztéséről a közelmúltban hozott határoza­tát. A tyumenyi aktíván a két érintett terület párt- és gaz­dasági vezetői, több miniszter, a kőolaj- és gázkitermeléssel foglalkozó vállalatok vezetői és dolgozói szólaltak fel. A fel­szólalók hangsúlyozták, hogy a jövőre vonatkozó fejlesztési tervek sikere érdekében min­dent meg kell tenni a kőolaj­ipar tevékenységében eddig keletkezett lemaradások beho­zásáért^ Ehhez arra van szük­ség, hogy még egyszer alapo­san átgondolják az ágazat fej­lesztésére vonatkozó elképzelé­seket, s megalapozott távlati terveket készítsenek. A felszó­lalók felhívták arra a figyel­met, hogy a hazai gépipar ma még nem biztosítja a kellő mennyiségben a kőolaj- és gázkitermelés számára szük­séges korszerű berendezése­ket. Az állam jelenleg hatal­mas összegeket fordít a nyu­gat-szibériai szénhidrogén-ki- termelő körzet fejlesztésére. Ezeket az eszközöket a mosta­ninál jobban kell felhasznál­ni, magasabb szintre kell emel­ni a térségben folytatott be­ruházási tevékenységet. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy Nyugat-Szibé- riában gyakran előfordul még a tervfeladatok teljesítésétől való ■ elmaradás, a selejtes munkavégzés. Az új építkezé­seken sok esetben nem fordí­tanak kellő figyelmet arra, hogy megóvják a magas-észa­kon különösen sérülékeny ter­mészeti környezetet. Több fel­szólaló sürgette, hogy Nyugat- Szibériában növeljék a lakás­építések ütemét, számottevően Nicaraguái alkotmánytervezet A forr sédem nem tárgya Managuábnn Dániel Orte­ga nicairaguai államfő, a Sandinista Nemzeti Felszaba- dításd' Front (FSLN) országos vezetősége végrehajtó bizott­ságának koordinátora csütör- tötkön a nemzetgyűlésben elő­terjesztette a front javaslatait az ország közeljövőben elfo­gadandó új alkotmányáról. Augusztus közepe óta hat par­lamenti párt ismertette már az álkotmánnyal kapcsolatos elképzelésit-;: a- törvényhozás­ban feépvisellB-pártok közüphz. .'FSLN : utolsóként - hozta1 njdf- -Vánosságna 21 pontos terveze­tét. Nicaraguában mostantól kezdődően a társadalmi és tö- megszervezetek, a lakosság széles rétegei is véleményt nyilváníthatnak az alkot­mánytervezetről A végleges alkotmánytervezet várhatóan márciusban kerül a nemzet- gyűlés elé. A nemzetgyűlésben abszolút többséggel rendelkező FSLN szerint az alkotmányban rög­zíteni kell az ember ember ál­tal- való kizsákmányolásának megszüntetését az országban. A néphatalom, a választási mechanikusok által biztosított demokratizmus, az el nem kö­telezettség olyan alapelvek, amelyeket az alkotmánynak tartalmaznia kell — mutatott rá az államfő. Ortega hangsú­lyozta. hogy az FSLN ugyan­csak elsőrendű fontosságúnak tartja a közép-amerikai or­szágok integrációját, a latin- amerikai államok egységét, az antiimperializmust, az agrár­reform folytatását Nicaraguá­ban. az egészségügyi ellátás­hoz, a lakáshoz való jogot, ál­talában a társadalmi igazsá­gosság tnédvalósüáiát Ortega szerint biztosítani kell a tár­sadalmi és szakszervezetek lét­rehozásának lehetőségét, a külkereskedelem, a bankok és a természeti kincsek államo­sítását, a vallásszabadságot. Az FSLN haljandó a párbe­szédre — de csakis a forra­dalom intézményrendszerén belül, s elutasítja az Egyesült Államok által óhajtott „nem­zeti párbeszédet” az ellenfor- radalmároktoal —- hangsúlyoz­ta az államfő. A forradalom — tette hozzá — nem alku tárgya, hanem visszafordítha­tatlan folyamat. Személyi változások a Mubarak vezette pártban Megalakult az új kormány Megalakult az új egyiptomi kormány; csütörtökön este tették közzé a hét helyen megváltozott kabinetlistát. A kijelölt miniszterelnök, Alt hutfi meghagyta helyén a kulcstárcák vezetőit: a gaz­dasági és külkereskedelmi, a hadügy-, az olajipari és a külügyminisztert. Általában kevesebb volt a bukás a várt­nál azokon, a miniszteri posz- , tokon, ahol — a pénteki Al- Ahram vezércikke Szerint — Hoszni Mubarak elnök esélyt adott az érintett tisztség- viselőnek, de az nem volt ké­pes teljesen megfelelni fela­datának. A kormány egy tár­cával kibővült és szombattól, amikor leteszi a hivatali es­küt, a 49 éves közgazdász- professzor, Lutfi vezetésével, 33 tagja lesz. A kormány élé­ről a hatvanhárom éves Ká­rnál Hosszan Ali volt tábor­nok távozik. A kormányzó Egyiptomi Nemzeti Demokrata Párt élén is személyi változásokat je­lentettek be. A Mubarak ve­zette párt alelnökévé nevez­ték ki Musztafa Halil volt miniszterelnököt, Rifaat El- Mahgubot, a népi gyűlés (par­lament) elnökét és Szubhi Abdul Hakimot, a második kamara, a sura tanács1 elnö­két. A párt főtitkára Juszef Vali miniszter. Csak röw AGGÖDUNK a fegyverke­zési hajsza eszkalálódása miatt. Ellenzőnk bármilyen, világűrben folyó fegyverkezé­si versenyt, ellene vagyunk, bárki is kezdeményezze az űrfegyverek kifejlesztését, je­lentette ki pénteken Pekingben Teng Hs.ziao-ping, aki Richard Nixon volt amerikai elnököt fogadta. A PRÁGAI székhelyű nem­zetközi Újságíró Szervezet (NUSZ) teljes szolidaritását fejezi ki a világ békeszerető közvéleményével és a háborús fenyegetés elleni harcban ez­után is minden erejével azon lesz, hogy soraiba tömörítse és támogassa az újságírókat a, bé­ke, a barátság, valamint a né­pek közötti kapcsolatok védel­mében. Többek között ez áll a szervezet pénteken kiadott nyilatkozatában, amelyet szep­tember 8-a, az újságírók nem­zetközi szolidaritási napja al­kalmából tettek közzé. HATNAPOS hivatalos láto­gatásra pénteken Tokióba ér­kezett Jichak Samir izraeli miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter. Személyében az első izraeli külügyminiszter tesz hivatalos látogatást Ja­pánban, javítsák a kereskedelem és a szolgáltatások színvonalát, a kulturálódási lehetőségeket, mi­vel mindez szükséges a szén­hidrogén-termelés növelése személyi feltételeinek megte­remtéséhez. ★ Országjáró körútja követ­kező állomására, a kazahsztá­ni Celinográdba érkezett pén­teken este Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkárát a celinográdi repülőtéren Gyin- muhamed Kunajev, az SZKP KB PB tagja, a Kazah Kom­munista Párt KB első titkára, és Viktor. Nyikonov, az SZKP KB titkára fogadta. Közéleti személyiségek találkozója Csütörtökön szovjet és ame­rikai közéleti személyiségek találkozója kezdődött San Franciscóban. A találkozón íészt vevő szovjet küldöttsé­get Georgij Arbatov akadé­mikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Egyesült Államok és . Kanada Kutató intézeté­nek igazgatója vezeti. A tanácskozás résztvevői megvitatják a nemzetközi élet időszerű problémáit, köztük a szovjet—amerikai kapcsolatok fontos kérdéseit. Szó lesz a regionális politikával és a nemzetközi szervezetek tevé­kenységével összefüggő prob­lémákról is. Nincs meggyőző magyarázata a marakodásnak Súlyos harcok Fegyverropogástól volt han­gos egész éjszaka, majd pén­tek reggel is Nyugat-Bejrút; a két legerősebb muzulmán katonai-politikai szervezet, a síita Amal-mozgalom és a drú- zok által alapított Haladó Szocialista Párt tagjai csap­tak össze; eközben váltakozó hevességgel, de már harmadik napja • tart a Bordzs El-Bá- radzsne tábor körül az Amal ,—palesztin viszály. A több száz milicista az ut­cai harcokban nem csupán ké­zi fegyvereket vetett be, ha­nem rakétákat és nehézgép­puskákat is. Legalább fél tucat több emeletes épület kiégett, akár­csak a környékükön parkoló gépkocsik. Bár a tűzoltók megpróbálták a mentést, a ki­vonuló autókra több helyen is rálőttek az utcákat, keresz­teződéseket és a háztetőiket el­lenőrző fegyveresek.^ Az Amal néhány felelőse azáai fenye­getőzött, hogy felszámolják a HSZP nyugat-bejrúti irodáit és képviseleteit, amennyiben az tovább támogatja a palesz­tinokat. A két — legalábbis elvben szövetséges — ■ fél mindeddig nem adott meggyő­ző magyarázatot az erejüket gyengítő marakodás közvetlen kiváltó okáról. Nabih Berri, az Amal vezetője órákkal a harc kirobbanása előtt tért vissza Damaszkuszból, ahol jó tíz napon át tárgyalt a száriai ve­zetőkkel. Ugyancsak ott tar­tózkodik jelenleg a Libanoni Nemzeti Demokratikus Front több vezetője, így Valid Dzsúmblatt (HSZP), Georges Haul (Libanoni KP), Inam Raad (Szíriái Nemzeti Szocia­lista Párt) és Asszem Kanszo (Baath-párt libanoni szárnya). Egyes hírek szerint az Amal elleni harcban részt vett a nasszerista Murabitun, az ez év áprilisában „illegalitásba” vonult szunnita szervezet. Letartóztatások Dél-Afrikában Tovább tombol u terror A dél-afrikai rendőrség 275 apartheidellenes tüntetőt vett őrizetbe csütörtökön, és le­zárta a főbb utakat Fokváros fehérek, illetve félvérek lakta negyedei között. A legfelsőbb bíróság dön­tése kötelezte az egyik arany­bánya tulajdonosait, vegyenek vissza alkalmazásukba 52 olyan bányászt, akiket a hét eleji sztrájkban való részvé­telük miatt bocsátottak el. Egyben törvénytelennek nyil­vánította azt az eljárást is, hogy a tulajdonosok kilakol­tatták a sztrájkotokat a bá­nya szolgálati lakásaiból. A Dél-afrikai Központi Bank kormányzója, Gerhard De Kock egyesült államokbeli tárgyalásai után csütörtökön Londonban folytatott megbe­széléseket a pretoriai rendszer megrendült pénzügyi helyze­tének megszilárdítása végett. Reagan elnök pénteken kénytelen volt személyesen módosítani egy hete elhang­zott és nagy visszatetszést kel­tett kijelentését arról, hogy Dél-Afrikában „felszámolták az apartheidet”. Az elnök új­ságíróknak adott rövid nyilat­kozatában „gondatlan fogal­mazásnak” minősítette saját szavait, de határozottan leszö­gezte, hogy nincs szándékában változtatni az Egyesült Álla­mok Dél-Afrika iránt tanúsí­tott jelenlegi politikáján és továbbra is a „konstruktív el­kötelezettség” hívének vallot­ta magát. ★ Sir Geoffrey Howe brit kül­ügyminiszter pénteken újból megerősítette, hogy London nem kíván szankciókat alkal­mazni a dél-afrikai rezsim­mel szemben. Arra hivatko­zott, hogy a 'szankciók a kí­vánttal ellentétes hatást ér­hetnek el: „megkeményíthe­tik” a rendszer magatartását. Kijelentésével a külügymi­niszter a blackpooli szakszer­vezeti kongresszusnak is vá­laszolt. Kölcsönös érdek a kapcsolatok javításai Japán—szovjet A pénteken véget ért szov­jet—japán külügyminiszter­helyettesi konzultáción a fe­lek síkraszálltak a kétoldalú kapcsolatok megjavítása mel­lett. Rámutattak arra, hogy ez kölcsönös érdek, s ezzel összefüggésben utaltak a pár­beszéd fenntartásának szüksé­gességére. Egyetértettek ab­ban, hogy rendkívül fontos egymás álláspontjainak jobb ismerete, még akkor is, ha a felek között több kérdésben nézeteltérések vannak. A kétnapos tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttséget Mihail Kapica, a japán dele­gációt Janai Sinicsí külügy­miniszter-helyettes vezette. A mostani a két ország közötti hasonló — munkajellegű — konzultációk ötödik fordulója volt, s a felek a kétoldalú kapcsolatok helyzetének fel­mérése mellett, kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi kérdéseket vitattak meg. A konzultációkon a két fél megerősítette, hogy a szovjet és a japán külügyminiszter a hónap végén New Yorkban — az ENSZ-közgyűlés ülésszaká­nak keretében — megbeszélé­seket folytat egymással. búza kukorica 19««—70. átlaga t/ha 2,34 2,82 1971—75. átlaga t/ha 3,29 3,74 1976—80. átlaga t/ha 4,01 4,54 1981—84. átlaga t/ha 4.45 4,88 lési rendszer csak egy-egy növénnyel foglalkozott, így területük az összes szántóból nem jelentős, de tevékenysé­gük az adott növény termesz­tésében meghatározó, műit pl. az ácsai HYBAR a cirok­termelésben. Jónak ítéljük a rendszerek technikai, szolgáltató mun­káját. Az elmúlt időszakban különösen nagy jelentőségük volt az IGP-program meg­valósításában, melynek kere­tében gazdaságaink nagyszá­mú korszerű erő- és munka­gépet vásároltak. Jól szerve­zett a rendszerek szervizszol­gáltatása, viszont változó a szaktanácsadás színvonala, különösen azóta, hogy az ál­talános rendszertechnológia bevezetése helyett ma már nagyobb figyelmet kell for­dítani a helyszíni adaptáció­ra, a jövedelmezőségre. Pest megyének különös je­lentősége van a kertészeti termelésben, mivel a zöldség, gyümölcs, szőlő és dísznövény jelentős szerepet játszik . a megye és a főváros ellátásá­ban. A kertészeti ágazatokat megyénkben 7 termelési rend­szer segíti, melyek közül 3 gyümölcs-, 2 zöldség-, 1 gom­ba- és 1 dísznövénytermelés­sel foglalkozik. A kertészeti ágazatokon be­lül legfontosabb szerepük a gyümölcstermelési rendsze­reknek van. Működésük ered­ményeként növekedett vala­mennyi gyümölcs termelési színvonala és hosszabb időin­tervallumban mennyisége is. A 46 gyümölcstermelő gazda­ság 72 százaléka tagja vala­melyik rendszernek. A három termelési rendszer 9350 ha nagyüzemi gyümölcsöst integ­rál. Egyértelműen hasznos te­vékenységük ellenére a rend­szeren belüli gazdaságokban is csökkent az ültetvények területe, bár kisebb arányban. A nagyüzemek a fontosabb gyümölcsök közül az alma 68, a meggy 82, a kajszi 69, az őszabarack 81 és a málna 100 százalékát rendszerben termelik, s eredményeik meg­haladják a kívülállókét. A rendszertechnológia alkalma­zása leghatározottabban az őszibarack termésátlagát nö­velte; mintegy 40 százalékkal nőtt a hektáronkénti hozam Hasonló eredményt figyelhe­Ezzel a naturális hatékonysá­got tartja szem előtt, s ke­vésbé érdekelt az adott ága­zatok jövedelmében. Ezzel a mennyiségszemlé­lettel szemben az utóbbi évek során — elsősorban az egyes ágazatokban tevékenykedő több rendszergazda versenyé­nek és a tagvállalatokban je­lentkező kényszerhatásoknak a következtében — a,jövedel­mezőség került előtérbe, és mind nagyobb igényként je­lentkezik, hogy a rendszerek ökonómiai számításokra ala­pozva keressék az üzemek adottságainak legmegfelelőbb ráfordítási és hozamszinteket, a jövedelmező technológiát. AZ ORSZÁGOS képhez ha­sonlóan megyénkben is gyors ütemben terjedtek a termelé­si rendszerek és hatásuk a termelés növelésében egyre inkább meghatározóvá vált. Legkorábban a növényter- mélési rendszerek térhódítása volt megfigyelhető. Ma a me­gye területén 14 növényter­melési rendszer dolgozik (köz­tük van valamennyi országos jelentőségű). A 60-as évek vé­gén létrejött rendszerek a gabonafélék vetésterületének mindössze 8 százalékát fog­ták át. Ez az arány ma 82 százalékra emelkedett. Érde­mes figyelmet fordítani az el­telt időszakban bekövetkezett hozamemelkedésre: (Gabona es Iparmoveny Ter­melési Rendszer) dolgozott, 14-en a KSZE (Kukoricater­mesztési Szocialista Együtt­működés), 8-on a GBBR (Gödöllői Búza-Borsó Terme­lési Rendszer), 7-en az IKR (Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer) és 10 százalékán a KITE (Kukorica és Iparinö­vény Termelési Rendszer) fejtett ki hasznos tevékenysé­get. Ezek jelentették a ter­melésfejlesztés jő húzóerejét megyénkben. Néhány termő­képzését, továbbképzését; be­szerzi és a partnergazdaság­nak átadja a legkorszerűbb tudományos ismereteket, in­formációkat; előkészíti és megszervezi a technológia be­vezetéséhez és betartásához szükséges gépek, berendezé­sek, kémiai és biológiai anya­gok beszerzését; gondoskodik a folyamatos alkatrész-után­pótlásról. A termelési rendszerek ter­jedését nagyban segítette, hogy korszerű technikát és technológiát csak azok köz­vetítésével > tudtak beszerezni a mezőgazdasági üzemek. Ez a tény a rendszerek részére bizonyos mértékű monopol­helyzetet is teremtett, mely megmutatkozott azokban a kapcsolatokban, amelyek köz­tük és a szövetkezetek között létrejöttek. A szolgáltatás té­rítési díja általában két rész­ből áll: A szerződésben rög­zített alapdíjból és a többlet­termésből való részesedésből. így a rendszergazda elsősor­ban abban érdekelt, hogy az üzérnek minél magasabb ter­méseredményeket érjenek el. A termelési rendszerek megjelenésével és tevékeny­ségük általánossá válásával megyénk területén is ugrás­szerűen megnőtt a búza és a kukorica fajlagos hozama, és ezt a tendenciát az utóbbi évek aszálykárai ellenére is sikerült megőrizni, illetve stabilizálni. A nagyüzemek szántóterü­letének 62 százalékán szerve­zik a teomelést -a rendszerek. Legnagyobb területen, a szán­tó 16 százalékán a GITR MI IS tulajdonképpen a termelési rendszer? Termelé­si rendszeren általában olyan bonyolult fizikai, kémiai, bio­lógiai és információs kapcso­latot értünk, ahol a különbö­ző anyag- és mozgásformák elemei egymást befolyásolják, megváltoztatják. A mezőgazdasági termelés dinamikus fejlesztésének há­rom nagy feltételét — az ipari háttér nyújtotta lehe­tőségeket, a biológiai háttért és az emberi tényezőket — a termelési rendszerek tudták összhangba hozni és az opti­mális termelési feltételeket megteremteni. Az iparszerű termelési rendszerben a leghaladóbb technológia, a nagy teljesít­ményű, korszerű gépek, a jó vegyi anyagok használata és az ezzel összhangban levő biológiai háttér kapcsolódik a hatékony munkaszervezéssel, a jól képzett szakemberek ésszerű foglalkoztatásával. Az úr. iparszerű zárt termelési rendszerek kezdetben egy-egy" ágazat korszerű termesztését alapozták meg. Később egyre világosabbá vált, hogy a ha­tékony gépkihasználás meg­követeli bizonyos kultúrák rendszeren belüli társítását. A korábban egy-egy ágazató rendszerek komplex rend­szerré váltak. Ez mindenkép­pen mérsékelte az egy gaz­daságon belüli rendszerek számát, illetve korlátozta az egy növényre, állatfajra ala- pozottak létrehozását. Miből áll a termelési rend­szerek és partnergazdaságok kapcsolata a gyakorlatban? A rendszergazda kidolgozza és a partnergazdaság adottságaira adaptálja a komplex techno­lógiát, folyamatosan magas színvonalú szaktanácsokat ad és biztosítja á szakemberek A termelés! rendszerek a magyar mezőgazdaság iparosodásának fo- ] lyamatában az 1970-es évek elején jelentek még és robbanásszerűen elterjedtek. Létrejöttüket az üzemi szakosodás és koncentráció, a magasabb színvonalú ipari háttér, a nemzetközi kapcsolatok gazda- ' godása cs a műszaki fejlesztési, kutatási eredmények adaptálása tét- - te lehetővé. Először a baromfi-, majd a kukoricatermelés fejlesztésé­ben vált széles körű fogalommá és gyakorlattá a termelési rendszer. A magyar mezőgazdaságban a rendszer fogalma a gyakorlatból in- J dúlt ki. A mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok példát- . lan gyorsasággal ismerték fel előnyeit és kezdték alkalmazni. Termelési rendszerek rest megyében ­A legnagyobb húzóerőt jelentik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom