Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-30 / 229. szám
Ma délután Tanácsülés Ma délután egy órai kezdettel ülést tart a városi tanács. Tájékoztató jelentés hangzik el a Ceglédi Vasutas, Sport Egyesület tevékenységéről. A tanácsülés nyilvános. Népfrorctgyiés A Hazafias Népfront IV-es számú körzeti bizottsága október 2-án, szerdán délután 5 órai kezdettel népfrontgyűlést tart az Alszegi út 3. szám alatt, a városgazdálkodási vállalatnál. Boros János körzeti titkár Ismerteti az elmúlt években végzett mozgalmi tevékenységet, majd Sós János, a városi tanács elnökhelyettese a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos kérdésekről tájékoztatja az egy- begyűlőket. Megválasztják a körzeti bizottságot, a tisztségviselőket, a városi értekezlet küldötteit és a városi bizottság tagjait. Minden érdeklődőt várnak. Egy centi sem A ceglédi Kossuth Művelődési Központ értesíti a színházlátogató közönséget, hogy a Dominó pantomimegyüttes október 1-re tervezett, Egy centi kabaré című előadása elmarad. A jegyek a pénztárnál visszaválthatók. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 30., HÉTFŐ Vöröskeresztes diákök EM fill; vállalkozó akad A szeptemberi csengőszót követően Cegléd és környéke iskoláiban azzal indulhatott útjára a vöróskeresztes munka, hogy az elmúlt tanévbeli feladatokat megnyugtató rendszerességgel és jól oldották meg a diákok, s a tevékenységüket összehangoló nevelők. A városi középiskolákban a szervezettség mutatója, a taglétszám nagyjából 50 százalékkal növekedett. Persze nem mindenütt azonos arányban. Például az egészségügyi szakközépiskolában a megelőző időszak 185-jével szemben 250 diák (98 százalék) Árulkodik a szemét Pazarolnak az emberek Mankót, műlábat, szemüveget leltek A szinte naponként emlegetett korszerű csomagolás eredményeként mind több és több hulladék, szemét gyűlik össze lakó- és munkahelyünkön egyaránt. Cegléden jelenleg a téglagyár melletti gödör fogadja be a városi és az üzemi szemetet. Púposán megrakott teherautó érkezik a telep bejáratához. Az ügyeletet teljesítő Tóth Károly felnéz. Négy köbméter, mondja és int, hogy vihetik befelé, üríteni. Ezután kiállítja a szállítólevelet, ennek alapján fizeti majd a szállító vállalat a tarifát a Városgazdálkodási Vállalatnak. — Meddig van nyitva a szeméttelep? — érdeklődtünk Tóth Károlytól. — Ez állandóan a vállalatok és a lakosság rendelkezésére áll. A lakosság ingyen helyezheti itt el a szemetet. A szállítás nagyon ingadozó. Többnyire sötétedésre befejeződik, ha viszont nem, akkor erős reflektorokkal világítjuk meg az ürítőterületet. A szemét összetétele alapján már ránézésre tudjuk, hogy melyik vállalattól érkezett. Szemétszállító autó igyekszik megszabadulni az ösz- szegyűjtött rakományától. Amíg forog a hatalmas dob, az egyik rakodó elmondja, hogy szerinte nagyon pazarolnak az emberek. Sok a kenyér, a hús, a szalámi és a sütemény a kukákban. Hajigáinak bele kismalac-, kutya- és macskatetemeket — ez elsősorban a családi házaktól szállított szemétre jellemző. — Nagyon sok földet, betontörmeléket, autó- és kerékpáralkatrészt, roncsot tesznek a kukákba. A nagy vases betonda-rabok tönkreteszik a kocsi forgódobját. A kár húsz-, harmincezer forint is lehet, a javítás pedig több napig tart, Az ilyen szemétnek a nagy, konténeres szemétgyűjtőben a helye, ám a lakosság egy része ezt nem érti meg, kényelmesebb a kukába hajítani. — Vannak-e guberálók a telepen? — Csak egy működik, hivatalosan. Neki segítenek néha a családtagjai. Másnak tilos a szeméttelepen guberálni. — Mit gyűjt a guberáló? — Mindenféle fémet, papírt, rongyot, üveget. Egyszóval, amit el lehet adni. Néha persze furcsa dolgok kerülnek elő a kihozott szemétből. Találtak már mankót, műlábat, sok órát, szemüveget, lopott pótkocsit, egyszer még egy gránátot is. — Hányán dolgoznak a szeméttelepen? —- összesen hatan vagyunk. Van köztünk egy gyalugépkezelő és egy festő is. — Meddig működik még ez a telep? — Gondolom, hogy egy évig képes még befogadni a város szemetét és azután megtelik. A városi tanács hetedik ötéves tervében elsők között szerepel az új szeméttelep helyének a kijelölése és megnyitása, a szemét biztonságos tárolására. K. S. vette ki részét a vöröskeresztes ügyekből. Érdekes kettősséget rejt a gimnáziumban tapasztalható helyzet. Itt ugyanis a szervezettségi arány mindössze 4 százalék, sajnos, még az orvosi egyetemekre jelentkezők vállalkozó kedve is csekély. Ugyanakkor bőséges szabadidős-kínálatból válogathatnak a diákok, közülük igen sokan sportolnak, a tetejébe pedig a Vöröskeresztben foglalatoskodó maroknyi gárda évek óta a legkiválóbb eredményekkel dicsekedhet. De nem csupán a taglétszám nőtt, hanem a tanulók aktivitása is. Egy-egy elsősegélynyújtó, főző- vagy csecsemőgondozó tanfolyam, verseny és vetélkedő azokat is megmozgatta, akik egyébként nem kötődnek szorosan a Vöröskereszthez. Szép számmal akadt lehetőség ilyesmire például márciusban, a káros szenvedélyek elleni küzdelmet szorgalmazó rendezvénysorozat idején. A tisztasági verseny indulói között valamennyi középiskolát ott találtuk, a győztes és ezzel együtt a Tiszta iskola oklevél birtokosa a gimnázium lett. Több intézmény vöröskeresztes diáksága idős emberek patronálásával véteti magát észre, például az egészségügyi szakközépiskolások az öregek napközi otthonába járó és a szociális otthonban élő időseket pártfogolják. Újdonságnak számít, hogy a 18. életévüket betöltött negyedik Sokoldalú új traktor Elkészült a KÖZGÉP ceglédi gyárának kísérleti üzemében a VARITRAK elnevezésű univerzális mezőgazdasági eszközhordó prototípusa. Az adapterek egész sorává! felszerelhető, egész éven át, minden idénymunkában használható gépet Bábolnán mutatják be a szakembereknek Apáti-Tóth Sándor felvétele osztályosok közül (a Közgazdasági Szakközépiskolából) 9-es jelentkeztek véradásra. A meglepetést keltő, ám megtisztelő események sorába tartozik, hogy az országban első Ízben kapott közép- iskolás diák, mégpedig Ka- mocsay Judit, a ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola volt tanulója, Vöröskeresztes munkáért elnevezésű kitüntetést. Az általános iskolákban stagnál a taglétszám. Gyarapítására van jó esély, hiszen az iskolák felében egyelőre még nem működik kis egészségőr csoport. Szükség lenne arra is, hogy az őrsökben és a rajokban egészségőri tisztséget viselő gyerekek a vöröskeresztesek soraiba lépjenek, s az ennek megfelelő szakszerű képzésben részesül jenek. Eddig csupán a cegléd- berceli általános iskola szervezett ilyesfajta képzést. Min den bizonnyal sokat segítene, ha az egészségügyi pályára készülő tanulók tudatosan vállalnának vöröskeresztes feladatokat. Jó néhány őrs teendői között szerepel az idős embe rekkel való törődés. Éppen ezért követendő példát teremtett egy kezdeményezés az abonyi Gyulai iskolában, ahol házi betegápolási tanfolyamot indítottak. Az abonyi kisdiákok egyébként a helybéli szociális otthont is patronálják. a kíA cipőgyárban Megfejelték a terveket A felsőrész tőkés export A napokban felkerestük a PEMÜ ceglédi cipőgyárát és az 1985-ös gazdaság: év már teljesített és még megoldandó feladatairól beszélgettünk Balázs János ig-zgatóval. — Mennyi az idei tervük és ezt hány munkással fogják teljesíteni? — Erre az évre 150 millió forint termelési értéket kell elérnünk a tervek szerint, de a biztató kilátások alapján ezt várhatóan 180 millió forintra teljesítjük. Átlagos létszámunk 250 fő. dókat segített a gyár munkaerőhelyzetén, hogy az első, saját nevelésű szakmunkások az idén szabadultak fel. A frissén végzett 29 fiatal közül 22 itt dolgozik továbbra is nálunk. — Hol vásárolják a ceglédi gyermekcipőket szívesen? — Mi elsősorban a hazai fogyasztók igényeit igyekszünk kielégíteni, ám fölösleges kapacitásunkat is jói hasznosítjuk. Ennek az elgondolásnak megfelelően az idén kezdtünk el először tőkés piacra exportálni. Az NSZKbeli ROMICA cégnek gyermekcipő-felsőrészeket szállítunk. Termelési lehetőségeinket két külső telep hely iéte- síté.ével tovább bővítettük. Ezek Tiszakécslién és Jász- iványban működnek és 30—30 embernek adnak könnyű m nkát 's biztos megélhetést. A külső telepek teljesítik a ceglédi gyár cipőfelsőrészigényének a felét, ezért a telephelyek munkája fontos és meghatározó a termelésben. — Volt-e valamilyen jelentősebb beruházás az idén? — f árunk a korszerűek közé tartozik, ami persze nem azt jelenti, hogy beruházásra nem gondolunk. Még az idén vásárolunk egy fröccsöntő gépet Olaszországból, és azonnal dolgozni is fogunk vele. Az újabb, divatosabb cipőü talpát ezen és a meglevő másik gépünkön fogjuk najd gyártani. Az eddigi gazdasági mutatók alapján m.nden adott — mondta Balázs János igazgató —, hogy az 1985-ös évet sikeresen zárjuk. Kiss Sándor Hivatal és hivatás A visszajáró nyugdíjas A múlt tanévben még vöröskeresztes nebulókon vül is sok gyereknek jutott tennivaló, egyebek között a fogászati és táplálkozási napokra kiadott központi feladatlapok megoldásában, a vetélkedőkön, a tablók és a szemléltetőeszközök elkészítésében és a különféle rendezvényeken. Az évad legnagyobb sikerét a Czárák dű- lőiek csapata könyvelhette el: az Albertirsán rendezett csecsemőápolási versenyről megyebajnokként térhettek haza. Varga Sándor A kívülálló keveset tud róla Külterületi kaszáló mellett fák lombjától árnyékos út és házsor. Egy helyen fenyők mögött megbúvó épület. A ház mögött a jó gazda gondosságával ápolt szőlő és zöldségeskert. A lakásban ragyogó tisztaság. Minden bútordarab és szépítő tárgy összeforrt harmóniájával örvendezteti meg a vendéget. Mi hozott ide? Amikor a meghitt „nyugdíjasbúcsúztatón” a gazdát az albertirsai tanács nagytermében volt kollégái szóra biztatták, azt mondta: „a .najdnem 40 évi szolgálat alatt voltam én minden, csak kisbíró nem”. Balázs János az aktív munkáséveket az államigazgatásban töltötte. — Ritkaságszámba megy — kezdem a beszélgetést —, hogy valaki a hivatalt tekintse hivatásának. — Igen. Én ezek közé tartozom. A MÁV-tól fiatalon. 1948-ban mentem ót az irsai elöljárósághoz. Kezdetben adóügyi és borellenőri pozícióm volt. A tanácsházán érteni kellett mindenhez, és akkor még olyasmihez is, amit nem szívesen csináltam. De hittem, hogy mi ott az apparátusban a lakosságért vagyunk és nem fordítva. így Szüreti kedvcsináló Növekvő átvételi árak A tavalyinál kisebb súlyt nyomó termésért némi kárpótlást nyújt a gazdáknak, hogy 1—2 fokkal magasabb az idén érett szőlők cukortartalma. Például a leányka 17,5 ás 18,5 közöttire, az ezerjó pedig 18 fok fölöttire hízott. Dolgoznak a prések, fel-alá járnak a fürthegyekkel megpakolt kocsik, szüretidőben reggeltől estig, szombaton és vasárnap is várja a szállítmányokat a Kecskeméti Bor- gazdasági Kombinát ceglédi gyáregysége, pontosabban a nyársapáti felvásárlótelep. Szerződéssel vagy anélkül minden mennyiséget átvesznek. Bizonyára jó hír a szőlőszedőknek, hogy az elmúlt esztendeihez viszonyítva átlagosan 25 százalékkal növekedtek a felvásárlási árak, persze fajtánként más és más arányban. A kilónként zsebre vágható summa az alapárból és az árkiegészítésből tevődik össze. Ráadásul akik szerződtek, ezen felül 10 százalékos felárral távozhatnak. Talán nem lesz hiábavaló szóba hozni, hogy még most is lehet szerződést kötni. Nézzünk két árpéldát.. Az asztali minőségű bort adó, vegyes fehér szőlőfajta kilójáért, ha eléri a 17—18 cukorfokot 11—12 forint esik le. A nemesebb nedűt eresztő fajtákért pedig (olaszrizling, leányka, ezerjó, kékfrankos stb.), ha legalább 17 fokot mutat a mérce, 11—13 forint jár. A gyáregység tanácsaira hallgatva érdemes a fajtánként javallott szüretelési időpontokat betartani, és csakis a magas cukorfokú, érett fürtöket leszedni. Az sem jó ha a szőlő túl soká ül a tőkén, hiszen egy idő után fokban már úgysem gyarapodik, viszont a nedvesség csökkenésével bizony az értékes illat- és zamatanyagok is távozhatnak. Ez idő szerint az Irsai Olivér, a muscat othonel és a többi illatos bogyós begyűjtésén már túljutottak a szőlőskertekben, szedik a leánykát és az ezerjót, majd sorrendben a saszla, a rizlingszilváni és a zalagyöngye következik, s kicsit később a kadar meg a kövidinka zárja a szüretet. V. S. aztán az emberekkel szinte nem is volt konfliktusom. Alberti és Irsa közigazgatási egyesülése 1950-ben történt. Részt vettem az előkészítésben, s a megalakuló tanács tagja lehettem. A összeházasodott települések gazdálkodási és költségvetési teendőit végeztem egészen a hatvanas évek közepéig, hosszú időn keresztül mint pénzügyi csoportvezető. — Mikor került a járási tanácshoz? — Általam is tisztelt szüiőfalumbeli, dr. Békési László helyébe kerültem 1966-ban mint költségvetési csoportvezető. A járási hivatalok megszűnéséig itt dolgoztam. A nyugdíjba vonulásom előtti hónapokat ismét a nagyközségi tanácsnál töltöttem, Albertirsán. — A kívülálló keveset tud a tanácsi munkáról. Sokan úgy vélik, hogy csak a paragrafusok szabják meg a munkát. Mi erről a véleménye? — Igen, hallottam én is ilyen véleményeket, holott ez nem egészen így van. Először is a választott munkahelyen nemcsak dolgozni kell, hanem szeretni azt, amit csinálunk. Mert ha nincs meg a munka szeretete, sivárrá válik az ember élete. Közmegelégedést kiváltó hivatali munka is lehet életcél. Ügy érzem, az én életutam ezt bizonyítja. Másodszor, aki a hivatalban dolgozik, úgy végezze a munkáját, hogy ne a paragrafusokat ismételgesse az állampolgároknak, hanem egyszerű, logikus magyarázatot adjon, hogy az ügyfél elemi módon megismerje és megértse a rendeletek, jogszabályok lényegét. Számomra örömöt jelentett, ha a tanácsért hozzám fordulók megelégedéssel távoztak. A jó tanácsi dolgozó beleéli magát ügyfelének helyzetébe, s úgy próbál orvoslást találni a bajos dolgokra. Legyen türelme meghallgatni és a, lehető leghumánusabb magyarázatot adni. Még hosszan beszélgettünk ezekről a kérdésekről. Válaszaiból a hivatali munka szeretete bontakozott ki, hol egyszerű szerénységgel, hol szenvedéllyel, de türelmetlenség és ingerültség nélkül. Balázs János „visszajáró” nyugdíjas. Szükség van tudására ma is. Munkáját felettesei elismerték, számos kiüntetése között ott van a Munka Érdemrend bronz fokozata is. Nagy Gábor ISSN 0133—asoo (Ceglédi Hírlap)
