Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-25 / 225. szám

Ih fétisük a szocialista eszméket Ha verseny — legyen verseny A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 25., SZERDA Hullámvölgyből hullámhegyre A fejlesztés sokrétű haszna Az árutermelés, a verseny szelektáló, differenciáló hatá­sa szocialista, avagy kapitalis­ta jelenség? Napjainkban bi­zonyára érthetetlen az ilyen kérdés. Vannak olyan nyil­vánvaló dolgok, evidenciák, amelyekre azt mondják: ez van, és tartózkodnak a minő­sítéstől, az „átpolitizálástól". A versenyhatások az érintet­tek körében lehetnek kelle­mesek és kellemetlenek, de általában a társadalom, az ország szemszögéből nézve nem jók és nem rosszak, egy­szerűen realitások, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Volt időszak, amikor a ter­mészetes szelektáló hatásokat, mint szocialistaellenes jelen­ségeket bírálták, s a lemara­dók támogatására, a különb­ségek tudatos kiegyenlítésére törekedtek. A verseny lénye­gét az elvtársi segítségnyúj­tásban, az elmaradók felzár­kóztatásában határozták meg. © Az általános színvonal­emelkedésnek elvileg a sorok szorosra zárása is egyik le­hetséges módja. E felfogástól sem idegen a kiugrás, az elit felmutatása, sőt része a minta kiválasztása és reklámozása, a korlátlan lehetőségek han­goztatása. Az élmunkás- és élüzemmozgalom eszméi rész­ben máig hatnak, nem váltot­ták fel teljesen újak, a kiéle­zett hazai és nemzetközi ver­senykövetelményekhez igazo- dóak. Pedig milyen egyszerűnek és természetesnek tűnik, hogy a verseny legyen verseny, minden külső és művi beavat­kozástól mentes. Az elmara­dók rovására gyarapodjon, fejlődjön az élenjáró. A gya­korlatban mégis a természe­tes kiválasztódás útját állja vagy a gazdasági szabályozás, vagy az egyedi beavatkozás, az eszközök, a jövedelmek át­csoportosítása az élenjáróktól az elmaradókhoz. De a szemléletbeli akadá­lyok sem 1 ebecsülhetőek. A negatív hatás közismert: nem terebélyesedhet a korszerű, a jövedelmező, és nem szorul vissza a korszerűtlen, az el­avult, a gazdaságtalan. Az egész ösztönzési rendszert kér- (»^ílezi meg ez a retrográd gwnorlat. Nem érdemes iga- zaiFjól dolgozni, ha a munka, a teljesítmény hasznát mások élvezik. Végül is felborulnak az értékrendek. A középsze-’ rűség mintává válik, s nem a munka, az alkotás, hanem az ügyeskedés, a helyezkedés lesz a rangsoroló, a sorsfor­máló tényező. Nem nehéz belátni, hogy a kollektíva (a vállalat, a szö­vetkezet, az üzem) és az egyén (a dolgozó) sorsát szo­ros szálak fűzik egybe. Ha a vállalatok közt egyenlősdi ér­vényesül, akkor többnyire a személyi jövedelmek is füg­getlenednek az egyéni telje­sítményektől. Ha ugyanis az egész kollektívát nem serken­tik kiemelkedő munkára, ak­kor az egyes dolgozó — az Ösztönzési alapok átlagolása okán — szintén „beáil a sor­ba”. És fordított esetben, ami­kor a személyi jövedelmek erősen kiegyenlítettek, akkor aligha várható el mind az egyéni, mind a kollektív ki­ugró teljesítmény. Az egyéni és a kollektív ösztönzés összefonódó bűvös körét, úgy tűnik, egy ponton az idén sikerült áttörni. Január elsejével alapvetően megválto­zott a keresetszabályozás tar­talma és módszere. Háttérbe szorult az átlagbér-szabályo­zás, és előtérbe került a nye­reségtől, a jö/edelmezőségtő! függő bérgazdálkodás. Vagyis megszűnt az átlag és a bázis meghatározó szerepe, s a kifi­zethető bérek fedezetét egyre inkább a kollektív vállalati teljesítmény (a nyereség) biz­tosítja. © A gazdasági vezetők köré­ben — értekezleteken, szemé­lyes beszélgetésekben — szín te egyik napról a másikra megszűnt a bérszabályozás ócsárolása. Persze dicsérni sem tudja mindenki. Hiszen az új bérezési feltételek csak az átlagos vagy annál maga­sabb nyereséget elérő kollek­tíváknak kedveznek, akik szá­mára pedig végképp elfogad­hatatlanok, azok választhat­nak maguknak más bérezési formát. Ahol élnek és jól élnek az új bérezési lehetőségekkel, ott határozottan élénkült a telje­sítmények ösztönzése, és el­kezdődött a kereseti arányta­lanságok felszámolása. Máris növekedtek a kereseti különb­ségek az azonos szakmán és azonos beosztáson belül, va­lamint a különböző szakmák és az eltérő beosztások között — a tényleges teljesítmények­től, a vállalt felelősségtől füg­gően. Kiemelt, az átlagosnál jóval magasabb keresetet fi­zetnek például a termelésirá­nyítóknak, a műszaki-gazda­sági értelmiségnek és a fej­lesztésben, a gazdasági ered­mények elérésében kulcsszere­pet játszó más dolgozóknak. A teljesítmények következe­tesebb érvényesülését jelzi to­vábbá, hogy a felesleges, úgy­nevezett „vatta” létszám mindinkább kiszorul az üze­mekből, az irodákból. Ám a szükségesnél és a le­hetségesnél mérsékeltebbek a jól és a rosszul gazdálkodó vállalatok közötti jövedelmi különbségek. Tehát a kollek­tívának még mindig nem éri meg kiugróan, jól dolgozni, il­letve változatlanul nem elég határozott a visszatartó erő az átlagosnál gyengébb mun­kától, a veszteséges tevékeny­ségtől. Azt a lovat ütik, ame­lyik húz. A nehéz gazdasági helyzetben onnan vonnak el jövedelmet, ahonnan lehet, ahol több képződik. A rosszul dolgozó vállala­tokkal, szövetkezetekkel vi­szont változatlanul kesztyűs kézzel bánnak. Ahol szüksé­ges, többnyire találnak kiska­pukat a normatív szabályozás és az általános rendelkezések útvesztőiben. Különösen az árrendszer „rugalmas”; több­nyire elismeri és a kiszolgál­tatott hazai vásárlóval megfi­zetteti a külpiaci vesztesége­ket, a korszerűtlen és hanyag munka többletköltségeit. Jel­lemző például, hogy a beru­házási kereslet folyamatos csökkentése nyomán az építő­ipari kínálat nem növekedett, a minőség nem javult, a ki­vitelezési idők alig-alig csök­kentek, az árak viszont hatá­rozottan emelkedtek. A differenciálás következe­tes érvényesítését nehezíti, hogy nem alakult ki a le­épült, tönkrement gazdasági egységek felszámolásának gyakorlata. Az elvek tisztá­zódtak, a jogszabályok is nagyjából kialakultak. Alkal­mazásukat azonban a szak­mai, politikai idegenkedés egyelőre fékezi. A közvéle­mény bizonyos része a koráb­ban kialakult szocialista esz­ményképpel összeegyeztethe­tetlennek tartja egy-egy vál­lalat felszámolását, épületei, eszközei kiárusítását. Holott a szocializmus eszméit, gazda­sági rendjét nem az életkép­telen szervezetek felszámolá­sa, hanem azok fennmaradá­sa, indokolatlan támogatása kompromittálja. © A teljesítmények és a jöve­delmek határozott differen­ciálását változatlanul a rossz beidegződések, szemléletbeli torzulások akadályozzák leg­inkább. A szűkkeblűség, a középszerűség, a kicsinyes irigység — egyes szakmai kö­rök állítása szerint — beépült a nemzet lelkivilágába. Erőtel­jesebben hat, mint az anyagi ösztönzés. Ezzel a nézettel lehet is, kell is vitatkozni. De azt már nehéz kétségbe vonni, hogy a hazai közvéle­mény és közélet hangadó ele­mei közt szép számban meg­találjuk e karakter jellegze­tes képviselőit. Az egyik szo­ciológus szerint nálunk a „be­tartás” demokráciája érvénye­sül. Egyes csoportok meg tud­nak ugyanis akadályozni bi­zonyos döntéseket. „Nem az dől el demokratikusan, mi le­gyen, hanem az, hogy mi ne valósuljon meg.” Időnként halljuk, némely­kor tapasztalhatjuk, hogy a munkahelyi közvélemény el­lenzi és elutasítja a teljesít­ményelv alkalmazását, a ha­tározott jövedelemkülönbségek érvényesítését. Való igaz: a szocialista brigádok — szava­zás esetén — gyakran oszta­nak fel maguk között jutal­makat és béremeléseket egyenlő arányban. A példa — még ha netán tömeges is — nem bizonyító erejű. Az ösz­tönzés, a teljesítménybérezés gyakorlata nem lehet szava­zás tárgya. Az emberek ki- sebb-nagyobb csoportjának igazságérzete nem csalhatat­lan, sőt esetenként kifejezet­ten igazságtalan, ha szemé­lyes érdekek vagy vélt elvá­rások motiválják azt. Nem véletlenül tartja a népi böl­csesség: senki nem lehet pró­féta a saját hazájában. Az igazán jó munkahelyi légkör kialakulásához a bátor kiállás, a viták nyílt vállalá­sa, a közös cselekvés vezet. Nem lehet, nem is kell min­denkinek egyformán a kedvé­ben járni. Fontos, hogy érté­kükön kezeljék, becsüljék az embereket, s azok érezzék magukat legjobban, akik a leghasznosabbak, a legfonto­sabbak. Az ösztönzéstől ne féltsük a szocialista eszmé­ket. Az emberi képességek és teljesítmények különbözősége realitás, fel- és elismerése ál­tal halad előre a világ. K. J. Ma: legs tanácsadás Ma délután 4 órakor a Ha­zafias Népfront Dalmadi Győ­ző utca 3—5. szám alatti iro­dájában ingyenes jogi tanács­adást tartanak. Vízhiány A PVCSV Ceglédi Üzem­mérnöksége értesíti a nagy­kőrösi közüzemi vízfogyasz­tókat, hogy 1985. szeptember 26-án éjjel ismét víztorony- mosatást, 27-én és 28-án pe­dig hálózatmosatást végez. A fenti napokon időszakos vízhiány és nyomáscsökkenés lesz. A víz sárgás színű és klór illatú, de az egészségre nem ártalmas. Veszélyes kóstoló Kicsi a. helyiség, ezért az ételek egy részét a szabad ég alatt vagy más erre a célra nem alkalmas helyen (pincé­ben, fészerben) készítik. Nincs elegendő edény, eszköz, sem megfelelő mosogatási lehető­ség. A nagy mennyiségű étel egy részét órákkal az étkezés előtt, sőt nemritkán előző na­pon készítik el, és mivel ki­csi a hűtőszekrény, ezért meg­felelő hűtés nélkül tárolják, így elősegítik az ételekben lé­vő baktériumok szaporodását. Számos esetben okozott meg­betegedést az is, hogy a töl­tött csirkét, töltött vagdalt húst nem sütötték meg rende­sen és az étel belsejében nem pusztultak el a kórokozó bak­tériumok. Jellemző lakodalmi hiba, hogy főzésben, sütésben gyak­ran olyanok is segédkeznek, akik nem ismerik, nem tartják be a higiénia követelményeit és nincs kellő gyakorlatuk. Legtöbb esetben nem tudják előre kiszámítani, hogy meny­nyi ételt készítsenek, ezért a maradék egy részét a vendé­gek hazaviszik magukkal, má­sik részét a szomszédok és is­merősök kapják, kóstolóként. A legsúlyosabb megbetegedé­seket az ilyen maradék éte­lek idézik elő, mivel a tárolás­szállítás alatt jelentősen meg­nő az ártalmas anyagok meny­nyi s égé. Megfelelő helyen Az ételmérgezés veszélye el­kerülhető, ha a lakodalmi ebé­A feldolgozó iparban meg­lehetősen felemás vélemény alakult ki idén a gyümölcs­ös zöldségellátást illetően. Ha grafikonon ábrázolnánk sze­zonkezdettől napjainkig a felhozatal módosulását, jócs­kán hullámzó görbét kap­nánk eredményül. Ezt a rap­szodikusságot még azokban a konzervüzemekben is tapasz­talják, ahol jórészt csak a zöldségfélék feldolgozásával foglalkoznak. Rekordmennyiség Szélsőséges időszakot emle­getnek a konzervgyár ll-es te­lepén is, ahol rendkívül nagy borsószezonnal kezdődött a zöldségfélék feldolgozásának láncolata. Rekordmennyiséget, több mint 7500 tonnát tartó­sítottak belőle. A telepiek szerencséjére írható, hogy az akkoriban elharapózott üveg­problémák itt csak mérsékel­ten jelentkeztek, így különö­sebb zökkenő nélkül tudták piacra küldeni a temérdek készárut. Amint üvegbe került az utolsó borsószem is, a vállala­ti programnak megfelelően azonnal vonalakra került a bab. S itt jön a hullámvölgy, ugyanis a legjobb indulattal is csak fele termésről beszél­hetünk, mint amire valójában számított az üzem. Igaz, bab- ügyben még elhamarkodott, lépés volna végelszámolást készítenünk, úgy tűnik, ameny- nyiben az időjárás is kedve­zően alakul, az elmaradást det vagy vacsorát a nagy ven­dégsereg ellátására alkalmas konyhával, személyzettel ren­delkező helyeken rendezik meg. Az ételkészítést szakkép­zett vagy legalább nagykony­hai gyakorlattal rendelkező személy irányítsa. Olyan sze­mély, aki betegeskedett az elő­ző napokban, ne vegyen részt sem a főzésben, sütésben, sem a tálalásban. A romlandó nyersanyagot és a készételt elkülönítve más-más hűtőben tárolják. Erre az időre kölcsö­nözni kell hűtőszekrényeket. A nyersanyagokat külön helyen, külön edényekben tisztítsák. Mosásukhoz, az ételkészítés­hez, mosogatáshoz csak ivóvi­zet használjanak. A nyers hús, baromfi, tojás előkészítéséhez használt edényeket, eszközöket fertőtlenítőszerrel (Hypo, Ult- rasol) is mossák le. Csak friss tojást használjanak, közvetle­nül a feltörés előtt helyes ezt fertőtlenítő oldatban is lemos­ni. Kacsa-, libatojás használa­ta tilos! A feltört tojást ne tá­rolják. Szeletben jobb Minden ételt alaposan főz­zenek meg, süssenek át, külö­nösen fontos ez töltött, darált húsok esetében. Inkább szelet húsokat süssenek, az egyben sült hús veszélyesebb, Krérftes lepényt,, képviselőfánkot, to­jáshabos süteményeket ne ké­szítsenek. A levestésztát, tésztaköretet csak közvet­lenül tálalás előtt főz­zék ki. Az ételekkel foglalko­zók minden munkafolyamat kezdése előtt mossanak kezet. K. S. valamelyest pótolni fogják a másodvetésű növények. Mi a helyzet jelenleg? Ja­vában tart a natúrlecsó gyár­tása, noha a kezdeti paradi­csomfelhozatallal sem lehetett dicsekedni, Bogdán Imre te­lepvezető azóta újra elége­dett: — Terveink szerint mint­egy 6—7 ezer tonna lecsó el­készítését helyeztük kilátás­ba. Az alapanyagellátás biz­tató, mostanában tapasztaljuk a paradicsom erőteljes felfu­tását, de jó ütemben érkezik a paprika is. Így párhuzam­ban a termeléssel megkezd­tük annak betárolását is, im­már készülve a zakuszkasze- zonra. Nevezetes exportter­mékünkből 13 ezer tonna kö­rül szándékozunk majd gyár­tani. Időarányt tekintve je­lenleg fölötte vagyunk meny- nyiségi terveinknek, mindent összevetve várhatóan 25 ezer tonna készáru elkészültéről adhatunk számot év végén. Közvetlen csomagolás — A kiszállítások tempója tudta-e követni a termelést? — A borsónak legalább 75 százalékát közvetlenül csoma­goltuk és szállítottuk ki, a bab a megrendelések ütemé­ben indult útnak, s folyama­tosan hagyja el a telepet a lecsó is. Tehát eléggé jó for­galomról beszélhetünk a sze­zon egészében. Mondhatnám, inkább nekünk jelentett bok­ros teendőket a lépéstartás, pontosabban a raktáron múlt elsősorban, hogy a rengeteg készáru időben, rendben út­nak indulhasson. Idén újabb zsugorvonal beállításával nö­veltük a közvetlen csomagolás kapacitását. — A fenti számadatok je­Hűvös időben, de nagy kedvvel játszották a városi kispályás labdarúgó-bajnokság őszi első fordulóját. A Vági- lakótelepi pályán: Konzerv­gyár Il-es telep—Amatőr MTE 2-1, Mészáros Tsz—Gimná­zium 17-4. A Kinizsi sporttele­pen : Pedagógusok—Konzerv­gyári KISZ 6-2, Birkózók— GAMESZ 5-2, Tormási Építő­ipari Kisszövetkezet—Arany János Tsz 3-0 (játék nélkül, az utóbbi csoport nem állt ki.) Kedvező, napos időben, sport­szerű légkörben, döntetlen nél­küli volt az őszi második já­téknap is. A Kinizsi sporttele­pen: Konzervgyár Il-es telep —GAMESZ 3-2, ITV—Kon­zervgyári KISZ 4-1, Tormási Ék—Amatőr MTE 3-0. A Vá- gi-pályán: Pedagógusok—Bir­kózók 7-1, Gimnázium—Arany Tsz 4-3. A harmadik őszi találkozó érdekessége, hogy mind a tíz, pályára lépett csapat páros számú gólt ért el. A Kinizsi sporttelepi kispálya felújítása miatt a Petőfi iskolai pályán játszották: ITV—Birkózók 4-2, Tormási ÉK—GAMESZ 4-4, Pedagógusok—Konzervgyár Il-es telep 4-2. A Vági-pályán: Amatőr MTE—Gimnázium 8-2, Mészáros Tsz—Arany Tsz 6-2. A táblázat ezt mutatja: 1. Mészáros Tsz 12 12 _ — 112­17 24 2. Pedag. 13 11 — 2 81-30 22 3. Inform.-tech. 12 9 — 3 47-21 18 4. Tormási ÉK 13 8 1 4 '6-28 17 5. Amatőr MTE 13 8 — 5 48-39 16 6. Konzervgyár Il-es telep 13 6 _ 7 40 38 12 7. GAMESZ 13 3 3 7 30-52 9 8. Gimnázium 13 3 2 8 36-92 8 9. Kgy. KISZ 12 3 — 9 25-64 6 10. Arany J. Tsz 13 2 2 9 17-64 6 11. Birkózói 13 1 — 12 25-72 2 lentös termelésnövekedésről is árulkodnak... — Valóban, holott változat­lan létszámfeltételek mellett dolgozunk. A műszaki fejlesz­tésnek köszönhetően sikerült előbbre lépnünk. A lecsó gyártásánál például 40—50 em­ber munkáját takarítja meg az úgynevezett Back, vagy paprikaelőkészítő vonal, ami­nek teljesítménye igazolta re­ményeinket. A nagyobb mérvű változásoknak azonban még előtte vagyunk,1 terveinkben szerepel egy másik folyamatos sterilező üzembe állítása, en­nek sokrétű haszna mellett jelentős energiamegtakarítást is a javára könyvelhetünk el. Átrendezik E technikai bővítés vonza- taként természetesen egyéb feladataink is lesznek, így például a termelőüzemhez közvetlenül kapcsolódó raktá­ri csomagolórészleget is át kell rendezni, és magától ér­tetődően a nyersárufogadás technikai fejlesztését is meg­valósítjuk. Többek között te­hát ezen legfontosabb felté­teleket kell biztosítanunk, hogy a 86-os évtől további számottevő termelésnöveke­dést tudjunk elérni — fejez­te be tájékoztatóját a telep­vezető. My. J. A nagyteremben Ádáz hajsza. Színes, szink­ronizált japán krimi. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióíeremben Husszein vére. Színes, pa­kisztáni film, fél 6-kor. Négy csapattal Cegléden volt a kispályás labdarúgó KISZÖV Kupa mérkőzéssoro­zat területi selejtezője, erős mezőnnyel, 2—15 perces játék­idejű találkozókkal. A Nk. Építőipari Kisszövetkezet (Pig- ler — Körtési, Jancsó, Szabó S., Mukus, Pesti, Kocsis, Haj­dú, Kecskés) gárdája sorrend­ben 2-1-re, 3-1-re és 4-1-re győzött, s csoportelsőként be­jutott a megyei döntőbe. A Nk. Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet képviselői is jól játszottak (különösen Papp, Pálfi és Koncz), de két szoros vereség és egy 2-1-es győzelem után harmadikok lettek. Női tornatanfolyam Az Arany János Művelődé­si Központi ifjúsági házában október 1-től női kondicionáló tornatanfolyam indul. A fog­lalkozások kedden és pénte­ken 18—19 óráig lesznek. Az érdeklődők Szőke Sándor vá­roskörzeti sportfelügyelőnél je­lentkezhetnek a tanácsházán. A részvételi díj: 150 forint. Szerdai sportműsor Labdarúgás: Kinizsi sport­telep, 14 óra: Nk. Kgy. Kinizsi serdülők—Vasas SC (Buda­pest) serdülők, 15.30: Nk. Kgy. Kinizsi—MTK-VM (Bp. NB I.) barátságos mérkőzés. Sportlövészet. Tormási lő­tér, 13 óra: a VGV—Áfész dol­gozóinak versenye. S. Z. ISSN 0133—rn» (KtegrMrasl Hírlap) Előzzük meg a tömegmérgezést! Lakodalmak évszakában Falun, városon ismét divatba jöttek a nagy lakodalmak. Az örömünnep sajnos évről évre egyre többször végződik kórházi ápolással. Az ok: ételmérgezés, ételfcrtőzés. Legtöbb esetben olyan helyen következik be, ahol nem voltak meg a nagyszá­mú lakodalmi vendégsereg ellátásához szükséges feltételek. Még a jól felszerelt magánháztartás sem alkalmas 50—100 sze­mély ellátására. Sporthírek Nagy volt a játékkedv A KISZÖV Kupáért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom