Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-18 / 219. szám
MíOfítfJE xyHbman 1985. SZEPTEMBER 18., SZERDA A szem, amely kiölti a nyelvét A fiatal magyar fotó A világon ma minden másodpercben legalább tíz fényképfelvétel készül. A hivatásosokon, a művészeken kívül fényképeznek a turisták, papák örökítik meg gyér mekeiket, gyerekek a szüleiket, férjek a feleségeiket és viszont. De képre kerül a kutya, az autó, a ház, szóval szinte minden, ami körülvesz bennünket. Csurka István nevezte — talán joggal — modern népköltésnek a fotózást. A tömeges elterjedés, a teljes automatizálódás korában azonban a devalválódás veszélye is fenyegeti a fényképezést. Egyre többen és egyre könnyebben — szinte gondolkodás nélkül — nyomják meg a gombot. Fotótörténet A gödöllői művelődési központban fotótechnika-történeti tanfolyamot hirdettek. A stúdium célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a fényképezési eljárások kialakulásával, fejlődésével, hogy maguk is elsajátítsák a régi módszereket és ki kis érle tezzék azok mai felhasználási lehetőségeit. Mindez aibba, az elmúlt négy-öt év során formálódó, s mára már kikristályosodott koncepcióba illik, amely Kincses Károly irányításával alakult ki Gödöllőn. Fotókiállítást mindenütt rendeznek, de többnyire esetleges, mikor, milyen anyagot mutatnak be. A gödöllői tárlatok, a hozzájuk kapcsolódó — katalógusnak többnyire már nem is nevezhető — nívós kiadványok, a különböző pályázatok nagyon tendenciózusan épülnek egymásra. A legmarkánsabb talán .ép pen a fotótörténeti vonal, amihez az említett tanfolyam is tartozik. Kiállítások egész sorát szentelték már a néprajznak, a hagyományőrzésnek, a múltidézésnek. Elég csak a Veress Ferenc emlékkiállítási fölidézni, vagy a nagyszabású gyűjtőmunka eredményéként született Képeskönyvet, amely az egykori gödöllői járás fotós falutörténete. Az elkövetkező kiállítási évadban pedig olyan érdekességek várják a közönséget, mint Kása Béla erdélyi tárlata. A fiatal fotós az NSZK-ból települt haza, ahol a Stern magazin fotóriportere volt. Ugyancsak ínyenceknek való anyag lesz Lakatos Vince kiállítása: a 30-as éveikben készült agrárszocio- feívételekből állították össze, amelyek egy korabeli vidéki lapban jelentek meg. Mindez valójában nem egy művelődési központ feladata lenne, különösen nem az a munka, ami a kiállításokat megelőzi. Mert, amint Kincses Károly elmondja, ők nem pusztán fölmutatják a régi képeket, hanem többéves gyűjtőmunkával maguk kutatják föl azokat. Meggyőződése, hogy a fp'tótörténet igazi értékei még mindig családi albumokban. padláson őrzött dobozokban rejtőznek. S sajnos, ma Magyarországon. nincsen egyetlen olyan intézmény sem. amely hivatásszerűen foglalkozna a fotótörténettel. Ezért érezték úgy, hogy a művelődéül központnak kell valamit tenni az ügy érdekében. Mindennapi kultúra A régi. a történeti mellett azonban be kívánják mutatni az újat, a fényképezés legfrissebb eredményeit is. Ezt a célt szolgálja sorozatuk, a Fiatal magyar fotó. Olyan alkotóknak adnak bemutatkozási lehetőséget, akik még nincsenek a műfaj élvonalában, akiknek neve még kevéssé ismert a nagyközönség előtt és a szakmai berkekben. Ebben a hónapban nyílik a sorozat negyedik kiállítása: Nyilas Ilona, Szabó Judit mutatkozik be és az amszterdami Hans van deer Meer, aki Budapestről készült felvételeit hozza el Gödöllőre. A régi értékek gyűjtése és « legfrissebb próbálkozások támogatása közé illeszthető az a cívekvés, hogy helyt kívánnak róni a mindennapok kultúrájához kötődő fotográfiának is. Pályázatot írtak ki temetők, sírjelek, személyes emlékművek fényképezésére. A beküldött anyagból készült válogatás célja feltárni, hogyan értelmezik az emberek ezeket a jelképeket, milyen közhelyek élnek erről a témáról. Mindezt eílenpontozni akarják azzal. hogy a pályázati anyaggal együtt kiállítanak hasonló témájú képeket, olyan művészektől, akik a fotózásnak ezt az ágát magas színvonalon művelik. A gödöllői koncepciónak két ségkívül a legérdekesebb, irányzata, amit Kincses Károly így ír körül: „Látás nyelve” — legai ob hat idézőjelben, figyelmeztet avagy a szem, amely kiölti a nyelvét. Miről is van itt szó? Olyan, a fotózás hivatalos ágain kívüleső képek bemutatásáról. amelyeken az eredet, funkción túli értékek fedez hetők föl. A lényeg itt is a legkülönbözőbb felvételek ősz. szegyűjtése. Az első ilyen jellegű gödöllői kiállítás az úgynevezett Horus archívum legjobb darabjait mutatta be. Ebbe a Horus archívumba a legkülönbözőbb felvételeket gyűjtötték össze, mintegy 30 ezer fotót. A következőket írja erről Kováts Albert: „A nagy anyag ismeretében kirajzolódnak bizonyos témák, melyek történeti kortól függetlenül állandóan megtalálhatók, vagy ismételten fölbuk. kannak a fotóanyagban. (Esküvő, születésnap, temetés, üdülés, kirándulás.) E kategóriákon belül vagy kívül azonban fel kell figyelnünk olyan visszatérő típusokra is, amelyek ritkábban ugyan, de a fotókészítés indítékaira vetnek fényt. A kezdetben puszta képi furcsaságnak, esztétikai extremitásnak tűnő fotójelenség végül is szociálpszichológiai alapon nyert közös nevezőt: indíttatást és indokot. A fotózás kezdeteitől napjainkig jelen van... az ember szinte kényszeres törekvése, arra, hogy lefényképezze többek között társait, önmagát: feay- verrel, furcsa, szokatlan helyzetben, maszkokban, intim tevékenység közben vagy olyan tárgyakkal és személyekkel, akiket birtokol, vagy birtokol, ni szeretne.” Ezeket a furcsaságokat, rejtett indítékokat mutatta föl a tárlat, majd a következő, más gyűjtők anyagával bővített kiállítás is. A harmadik lépcsőben pedig a gödöllőiek hasonló jellegű pályázatára érkezett képek kerültek a közönség elé. Korunk népköltése A vázolt koncepció jegyében mintegy száz kiállítás született Gödöllőn az elmúlt négy esztendőben. Az egyes irányoknak látszólag nem sok közük van egymáshoz, de a valóságban egyetlen célt szolgálnak: a fényképezés tömeges méretűvé válásával egyre inkább leértékelődő fotó becsületét visszaadni, az exponálógombot megnyomókban tiszteletet ébreszteni a fotog- rafálás fránt. S ez talán egy lépéssel közelebb visz ahhoz, hogy a fényképezés valóban korunk népköltése legyen. M. Nagy Péter Tombol a dzsessz Nem csoda, hanem követelmény HA LÉTEZNE olyan térkép, amelyen a hazai zenei élet számottévő központjai vannak feltüntetve, akkor azon most már Százhalombatta is helyet követelhetne magának. Elmúlt már az á korszak, amikor az iparváros dzsesszkedvelő közönsége gyakran kölcsön kapott lemezekről, vagy a rádió kereső gombját tekergetve jutott csak hozzá a hőn szeretett zenéhez. Hónapról hónapra, s ha így mennek a dolgok, akkor hétről hétre találkozhatnak a műfaj hazai kiválóságaival, merülhetnek el a harmónia, az improvizációk utánozhatatlanul sejtelmes világában. A százhalombattai példa azt az egyszerű és kimondva, leírva közhellyé silányuló igazságot erősíti, hogy az embereknek — a vásárlóknak a boltokban, a látogatóknak a Sokféle újdonsággal Honvédelmi könyvnapok A hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezik a fegyveres erők napját megelőzően az országos honvédelmi könyvnapokat. Amint a tegnapi sajtótájékoztatón Németh M. László ezredes, a Zrínyi Katonai Kiadó igazgatója elmondotta, a honvédelmi, a hazafias nevelés témakörét felölelő szépirodalmi, tudományos és népszerű kiadványok egész sorát ajánlja ez alkalommal tíz kiadó és a három könyvterjesztő vállalat az olvasók széles táborának. A művek szocialista hazánkról, annak védelméről szólnak, erősítik a népek barátságát, összefogását, új hadtörténeti, katonapolitikai, haditechnikai ismereteket nyújtanak. Az igazgató külön is felhívta a figyelmet néhány nagyobb érdeklődésre számot tartó kötetre. A Zrínyi gondozásában jelenik meg első ízben Kádár Jánosnak a néphatalom és a szocialista közösség védelmével, a béke megóvásával, valamint a szocialista honvédelemmel 1957 elejétől foglalkozó beszédeinek és cikkeinek gyűjteménye. Zrínyi Könyvtár címmel új sorozat első kötete lát napvilágot a költő és hadvezér prózai írásait tartalmazva. Szenzációja a kiadványnak, hogy magába foglalja az eddig soha nem publikált Bónis- kódex hasonmását is. Napvilágot lát a nagy sikert aratott Magyarország hadtörténetének második, zárókötete, s a hézagpótló Katonai lexikon is Bizonyára sokan keresik majd a Tavasz tizenhét pillanata című regény folytatását is, mely ugyancsak most jut el az olvasóhoz. Az Európa Kiadó többi között Vaszil Bikov háborús témájú kisregényével, a Kossuth Andrej Gromiko beszédeinek és írásainak válogatásával, ugyancsak egy szovjet szerző igen aktuális munkájával jelentkezik, mely az USA hadigazdaságáról ad átfogó képet. A Gondolat újdonsága Nagy László Kard és szerelem című történeti munkája, az Akadémiaié Szántó Imre műve, a Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon. A szeptember 23-tól 27-ig tartó rendezvénysorozat keretében író—olvasó találkozókra, vetélkedőkre is számos helyen sor kerül. M, J. IALLITOTERMEKBO Emlékművek az első háborúból f A tárlat október 20-ig tekint£ hető meg a Fényes Adolf Teá remben. A Műcsarnok és a Népművelési Intézet fontos dokumentációt tár fél a rendkívül gazdag anyaggal, amely érzékelteti köztéri szobrászatunk állapotát a két világháború között, s ugyanakkor a nemzeti tudat változásait is rögzíti a plasztikák, emléktáblák és azok fotóinak bemutatásával. Mindezt a Hatvány Lajos Múzeum kezdeményezte, amely 1980-ban sokezer kérdőívet bocsátott ki. Az ország szinte minden városából, községéből érkezett visszajelzés, tárgy, fotó az első világháborús emlékművekről. Pátosz és bánat Hazánk köztereit szemlélve, történelmi nagyságaink portrészobrai mellett akadnak monarchikus eszmét propagáló alkotások, de a két meghatározó sorozat a századfordulón készült sokszáz Kossuth-szo- bor és az 1915—45 között felavatott kétezer első világháborús plasztikai emlék, amelyből mintegy 500 a szobor. Ebből több mestermű ismert, — így P&tzay Pál székesfehérvári és Tápai Antal kisújszállási lovasszobra. Igaz, sok a kőfaragói szintű rutinmunka, de Beck ö. Fülöp, Mcdgycssy Ferenc, Pásztor János, Sidló Ferenc, Betlen Gyula szobrai valós értékrendet jelölnek. Sajnos az összeállításból kimaradt Pándi Kiss János első világháborús emléke, amely a család felidézésével mély humánumot tükröz és ezen eszmekör legjobb hazai alkotásai közé tartozik. Erről bárki meggyőződhet, ha Pándon jár s megszemléli a művet a templomkertben. A hősi emlékek főbb típusai megörökítették a gyászoló katonát, a harcolót, az őrszemet. Olykor ez a pátosz jellemzi a szobrászi előadást, amely any- nyira hiányzik Ady és Gyón! Géza háborúellenes verseiből. Mindazonáltal szerephez jut a család nosztalgiája, bánata, többek között ezt figyelhetjük meg a kiskunlacházi emlékművön. A péceli, ráckevei világháborús szobron a magyar múlt kerül előtérbe. Vácott a nőalak a szabadságot, Nagykőrösön az oroszlán a bátorságot szimbolizálja. A sebesült katona A római szobrászat halhatatlan alkotása a „Haldokló gallus” amely a Capitólium egyik múzeumában látható. Ez lett a mértéke sok honi ábrázolásunknak — igaz csak a „hős halála” témakört és fogalmazást illetően, mert a minőség mérsékeltebb. Minden őszintesége mellett ez jellemzi az abonyi és az ácsai első világháborús emlékművet is. A sebesült katona alakját helyezi középpontba a Dunakeszin felállított szobor. Látható a kiállításon egy korabeli fotó a Dunaharasztin felavatott emlékműről, amely eredetileg a HÉV-állomás közelében volt. Később külön Hősök ligete létesült itt, akkor helyezték át a szobrot. A park ma elhanya golt, kegyelétsértő módon tavaly itt tartották a búcsút. Figyelmet érdemel az Örkényi, nagykátai, budakalászi emlékmű — különösen az utóbbi ítélhető igényes műnek. Köztudott, hogy ezen alkotások szimbolikus madara az ősköltészetünkből ismert turul, de sokszor a fő attribútum az oroszlán, amely köztereink, hídjaink, egyik fő állata, már a XIX. század óta. Sára Sándor Pro Patria című filmjének egyik felhasznált motívuma a taksonyi első világháborús emlékmű golyóktól lyuggatott rohamozó katonája — II. világ- háborús lövedékek csapódtak itt az első világháborús szoborra. A nagyon alapos, tudományos igényű katalóus egyik dolgozatát Polónyi Péter, a gödöllői helytörténeti gyűjtemény igazgatója írta — tanulságos riportot közöl Gády Kayser Lajos szobrászművészről, aki több hősi emlékművet mintázott, jelenleg is Gödöllőn él, ahol 1981-ben önálló kiállítása volt. Losonci Miklós művelődési házakban, stb —, azt kell kínálni, amit szeretnek, amire várnak, amire harapnak. Ha így fogjuk fel a dolgot — és miért ne? —, akkor nem csodának, hanem egyszerű következménynek kell minősíteni mindazt, ami röpke fél esztendő leforgása alatt Százhalombattán történt. Kezdődött azzal, hogy megnyílt a művelődési házban a dzsessz-leázó, ahol minden hónapban a legjobb hazai muzsikusok koncerteznek. Közben a nyári holtidényben megrendezték az első olyan zenei tábort, ahol hozzáértő profik foglalkoztak az össze- sereglett amatőrökkel. Az öröm, a siker feletti hullámok alig ültek el, amikor újabb kezdeményezés híre kapott szárnyra: a következő szombaton és vasárnap dzsessz- hétvégét rendeznek. Milyen lesz ez a hét vége? Az bizonyos, hogy minden a zenével kapcsolatos, ám azok is megtalálják a szórakozásukat, akik még csak kóstolgatják, de nem jegyezték el magukat a műfajjal. Szombaton videofilmek pörögnek a dzsesszteázóbam, majd a Kaszakő együttes fellépése és Kőszegi Imre dobshowja következik. Míg a felnőttek kikapcsolódnak, addig a gyerekek sem unatkoznak; a játszóházban a dzsessz eredetére utaló afrikai maszkokat készítenek, amelyek mindjárt dekorációul szolgálnak a másnapi programhoz. Másnap ugyanis tovább tombol a dzsessz. Működik majd a video, s az élvezetet óránként játékok szakítják meg. A nyertesek belépőket kapnak a közeljövőben Budapesten fellépő neves külföldi muzsikusok koncertjeire. A délután folyamán a résztvevők gyakorlatban is kipróbálhatják magukat: a szülők és a gyerekek kollektív ütőhangszeres gyakorlatára nyílik mód. Este dzsessz- balett-bemutató, majd a Bug- time című film vetítése következik. Természetesen az azonos című könyvet is lehet majd kapni, mint ahogy mind a két napon be lehet majd szerezni a kurrens könyveket, hanglemezeket. IDÁIG JUTOTT — jó értelemben véve — a százhalombattai művelődési központ és közönsége. Már nemcsak egyszerű hallgatók, érdeklődők múlatják ott az időt, hanem olyanok is, akik produktiven vesznek részt a programokon. A folytatás is sokat ígér: az elképzelések szerint Gonda János tart majd rendszeres előadásokat a gyerekeknek. És akadnak még más tervek, elgondolások is ... K. L. MOZIMŰSOR szeptember 18-től 25-ig ABONY 19—22: Ádáz hajsza** 21—22: Sókirályfi menyasszonya (du.) Flor asszony ég két férje* (este) 23—24: Anúroidok lázadása* BUDAÖRS 19—25: Xölyökbanda (du.) 19—22: Fantom az éjszakában** (este) 23—24: Hamiskártyások fejedelme (este) CEGLÉD, Kamaraterem 19—22: Nocturne 21—22: Napóra (du.) 23—25: A terasz I—II.* (este) CEGLÉD, Szabadság 19—22: Androidok lázadása* (este) 23—25: Megfelelő ember kényes feladatra** (du.) Bátorság, fussunk!* (este) DABAS 18— 20: Kelly hősei I—IL 21—22: Kincs, ami nincs 23: A férfikaland elmarad DABAS, Autós kertmozi 19— 22: Frances 23—25: Elnökasszony DUNAHARASZTI 20: Valaki kopogott* 20: Üldözők** 21—22: Vük (du.) Androidok lázadása* (este) 23—24: Abigél 1—II, DUNAKESZI, Vörös Csillag 19—22: Fantom az éjszakában** 21—22: Játszóterek banditái (du.) 23: Katapult* ÉRD 19: Lebegés* 21—23: Kiskacsa a magaslesen (du.) 22: Üldözők** (este) 23—25: Fantom az éjszakában** FÓT 19—20: Vadlovak* 21—22: A fekete paripa (du.) 21— 23: Piszkos munka* (este) 24: A Birodalom visszavág GOMBA, Autós kertmozi 19—21: Vaskos tréfa 22— 23? Balekok GÖDÖLLŐ 19—22: Bronco Billy (du.) Ez icon!» (este) 21—22: Szelíd motorosok** (este) 23— 25: A cigánytábor az égbe megy* (du.) Törekvő tanerő (este) GYÁL 19—22: Aranycső Yuccában 21—22: A Hótündér (du.) 23: Felmegyek a miniszterhez (du.) 23—24: Sandoltan KEREPESTARCSA 19—20: Anna Pavlova I—n.* 21—24: Aranycső Yuccában (este) LEÁNYFALU, Kertmozi 19—20: Aranyeső Yuccában 21—22: Amit tudni akarsz a szexről*** 23—24: Vérvonal** MONOR 19— 20: Piszkos munka* (este) 20— 22: Fehér Tol! (du.) 21— 22: Ben Hur I—II. (este) 23—24: A kicsi kocsi újra száguld (este) 25: UFO Arizonában* (este) NAGYKŐRÖS, Arany János 19—20: Megfelelő ember kényes feladatra** 21—22: Bátorság, fussunk!* 23—25: Ádáz hajsza** NAGYKATA 19: A tizedes meg a többiek (du.) 19— 20: Sárkányölő* (este) 20— 22: A kurta farkú Peti cica (du.) 21— 22: Seriff az égből (este) 23: Könnyű testi sértés 24: Megbilincseltek* Nagykörös, Stúdiómozi 19—22: Kis kiruccanások* 21—22: A kő fia (du.) PiLISVÖRÖSVÁR 19—20: Sandokan (este) 21— 23: Koldus és királyfi (du.) 22— 23: Piszkos munka* (este) POMÁZ 19—20: Éljen D*Artagnan! 21: Rocco és fivérei I—n.* 22— 23: Vadlovak* RÁCKEVE 19—20: Abigél I—n. 21—22: É’jen D’Artagnan (du.) Jesse James balladája* (este) 23— 24: Androidok lázadása* SZENTENDRE 19—22: Bombajó bokszoló* (du.) Törekvő tanerő (este) 23—25: rebegés* (du.) 23—24: Érintés*** (este) 25: jöjjön el egy kávéra hozzánk!** (este) SZENTENDRE, Kertmozi 19—23: Napfivér, Holdnővér 23—25: Psveho*. SZIGETSZFNTMIKLÓS 19—20: Androidok lázadása* 21—22: Hamiskártyások fejedelme (du.) Abigél I—II. (este) 23—24: Éljen D’Artagnan TÁPfÓSZELE 19—20: Katapult* 21—22: Sárkánvölő* 23: Kelly hősei I—n. Vác, Kultúr 19—22: Az aranyrablók üldözője (du.) 19—20: Égy tiszta nő I—II.* (este) 21—22: Megfelelő ember kényes feladatra** (este) 23—25: csizmás kandúr (du.) Fantom az éjszakában** (este) VÁC, Kortmozi 19—’0: Nevem: Senki 21—22: A karatézó Cobra visszatér** 23—2*: Fantom az éjszakában** 25: A 3. sz. űrbázis** VFCSÉS 19—?i: önbíráskodás 21— No. mcgá'M csak? (du ) 22: Finom kis bordély** (f*sfe) 23: Én és a nagyapám (rtti.) 23— 24: Az ember, aki lezárta a várost* VEC^fS. kortmozi 19—20: Vérvoua!** 22— ’3: rc? kém. ki nem kém* 24— 25: Házasság, szabadnappal* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 10 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek. Az úl filmek részletes ismertetése a Mozgó Képekben.
