Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-16 / 217. szám

VTrsgálat az egészségügyről integráció után A gyógyító-megelőző mun­kát végző egészségügyi intéz­mények integrációjának utó- vizsgálata kezdődött a na­pokban a fővárosban, vala­mint Baranya, Bács-Kiskun, Borsod, Csongrád, Heves, Győr, Szabolcs-Szatmár, Szol­nok, Vas és Veszprém me­gyében. A népi ellenőrök azt igyekeznek feltárni, hogy a legutóbb 1982-ben végzett KNEB-alapvizsgálat óta haté­konyabbá, színvonalasabbá vált-e az intézmények együtt­működése és — ennek nyo­mán — a betegellátás. Ta­pasztalatokat gyűjtenek ar­ról is, hogy a járások meg­szűnte, a közigazgatási rend­szer átszervezése milyen vál­tozásokkal járt, a helyi taná­csok megnövekedett önállósá­ga miként hatott a hatáskö­rükbe került intézmények működésére, s ehhez a tevé­kenységükhöz a felsőbb szer­vektől milyen útmutatást, se­gítséget kaptak. Górcső alá veszik azt is, hogy az új szervezeti keretek és műkö­dési előírások elősegítik-e az egységesebb orvosszakmai el­vek érvényesítését, a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmé­nyek együttműködését; meg­alapozottabbá vált-e a gyó­gyító munka anyagi-műszaki iel tétel rendszere. A lakosság érdekeit szem előtt tartva, ellenőrzik a kör­zeti, valamint a Szakorvosi rendelőkben folyó gyógyító­megelőző munkát is. Elsősor­ban arra kíváncsiak, hogy a körzeti orvosi szolgálat szer­vezete, valamint a rendelők telepítési és működési felté­teléi igazodnak-e a lakossági igényekhez; megfelelő-e az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók aránya. Feltér­képezik a körzeti orvosok, a szakrendelők és a kórházak kapcsolatrendszerét. Vizsgála­tokat végeznek a körzeti or­vosok és ápolónők terhelésé­ről, s arról, hogyan oszlik mag munkaidejük a különbö­ző feladatok — mint például e rendelés, a beteglátogatás, a gondozás, a szűrés, az egészséges életmódra nevelés, az ügyelet — teljesítése kö­zött. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Régi sikerfilm-sorozat: Kí­sértetek vonata, készült 1933- bnn, 17 órakor. Kertbarátkor. Az 1985/86-os program megbeszélése, 18 óra­kor. Kisállattenyésztő-kör: Az Ebtenyésztők Országos Egye­sülete helyi szervezetének ösz- szc jőve tele, 18 órakor. A rovásírás története, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig. Álmodik az állatkert. Színes, magyar természetfilm. Csak 4 órakor. Androidek lázadása. Színes amerikai sci-fi. 6 és 8 órakor! LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 217. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépek a lejtős föld műveléséhez A szakemberek egy jelentős része jól tudja, hogy különb­ség van a sík- illetve a dombvidéki talajművelési technológiák között. Amit az egyik helyen jónak, követen­dő módszernek ítélnek, azt a másikon nem lehet, vagy szakszerűtlen végrehajtani. Maradjunk annyiban: a talaj­művelés egyik esetbe sem könnyebb, mindenütt nagy fi­gyelmet igényel. A talaj védelme A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen egy MÉM tárca­szintű kutatási téma kereté­ben vizsgálták például a búza talaj művelési rendszereinek gyakorlatban megvalósítható változatait, így a lejtős terü­leteken megfelelő eljárásokat is. Ebben egyúttal a talajvé­delmi feladatokat is körvona­lazták, mivel a műveléskor megbolygatott talajt az erózió jobban károsítja. — A lejtős területek műve­lése nagyobb gondosságot igé­nyel, mint a többi — mond­ja dr. Birkás Márta, az egye­tem talaj művel éstani és nö- vénytermesztéstani tanszéké­nek adjunktusa, a kutatócso­port egyik vezetője. — A kül­földi, főként az amerikai szak- irodalomban az utóbbi évek­ben a csökkentett, illetve a talajvé^ő művelés eredménye erőteljes propagandát kapott. — A csökkentett művelés­ben az elővetemény tarlójá­nak maradványait nem, vagy csak részben keverik a felső öt-tíz centiméteres rétegbe, hogy elősegítsék a csapadék­víz megtartását és gátolják a talaj lemosódását. Csakhogy mindehhez spe­ciális művelőeszközök, haté­konyabb növényvédelem, jobb rovar- és gyomirtószerek kel­lenek. S érdemes volt arra is felfigyelni, hogy a talajvéde­lem elsődlegessége miatt a termésszint bizonyos csökke­nését is megengedhetőnek tartják. Nyári szántás — Vajon a mi nagyüze­meinkben hogyan állnak a mű­szaki és technikai háttér elő­teremtésével? — A gabonatermesztési programok keretében, vala­mint az energiaracionalizálási elképzelések eredményeként az üzemek egy része olyan gé­pekhez jutott, amelyek hasz­nálata a lejtős területeken is előnnyel jár. Az itt megvaló­sítandó szintvonalas művelés, és a zömében sűrű vetésű nö­vények sorrendje az agronó­miái talajvédelem alapja. — Az IGP, az intenzív ga­bonatermesztési programok elősegítik a gabonaféléik kor­szerűbb termesztését, ugyan­akkor a jövedelmezőség alap­ján például a napraforgó ter­mesztése szintén előtérbe ke­rült ezeken a területeken is. — Hol kell a legnagyobb gondot a talajvédelemre for­dítani? — Mindenekelőtt az alap­művelésben, s az ezt követő talajelmunkálásban — mond­ja dr. Birkás Márta, aki szá­mos kísérlettel igazolja állí­tása helyességét. — Ha száraz a talaj, a nyá­ri szántás és az azt követő többszöri elmunkálás kedve­zőtlen a talaj szerkezetére. Minden művelésnél, minden beavatkozásnál a már emlí­tett szint, vagy rétegvonal irányú munkavégzés ajánla­tos! így kell eljárni a vált­va forgató ekékkel is, csak­hogy a felmérések szerint ezek a síkvidéki gazdaságokban el­terjedtebbek, mint lejtős te­rületeken. Egy menetben — Mi a jó minőségű szán­tás előfeltétele, ilyen körül­mények között? — Többek között a szántó­földi vízkapacitás hatvan szá­zalék körüli telítettsége. A száraz talajállapot, s az emiatt előálló rögösség az őszi ve­tést a lejtőkön is szakszerűt­lenné, nehézkessé teszi, a több menetes elmunkálás rontja a talajszerkezetet. — Kísérleteztek forgatás nélküli eljárásokkal is? — Igen. Különböző megol­dások ismertek ma már. A nehéztárcsás alapművelést ga­bonák alá csak száraz évjá­ratokban tartjuk indokoltnak. A talajvédelem szempontjai szerint jobb ilyenkor, ha a tárcsázást középmély lazítózás előzi meg. — ÜQV gondolom, a mi vi­dékünk gazdasági szakemberei Osztályban gyerek, táskában könyv Lábak a padok alatt Aktuális téma ősszel az is­kola. Hát igen, az ember szét­néz'itt is, ott is. Minden isko­lában osztályok vannak. Álta­lában 20—30 közötti a létszám. Ebből tíz gyerek ül korának és méreteinek megfelelő pad- ban, széken. Megszámoltam, így igaz. A többinél sántít a dolog. Vagy a pad túl magas, vagy a szék. Űjabb számlálás következett. Nyolc gyereknek nem ért le a lábacskája a székről. Vágjunk ki a vaslábú székedből? Húzzuk hosszabbra a gyerekek lábát? Tegyünk alájuk sámlit? Legjobb lenne a táskát alá­tenni. Ott legalább helye len­ne. A padba ugyanis nem fér be. Marad oldalt az S-akasztó, ha még megvan. Aki kitalálta, akasztott már valamit rá? A szülők, gyerekek jól tudják már, hogy mindig ott törik meg a táska fogantyúja. Rátaláltam egy székre. Van neki valami fémrács _ féléje, amire ráfektethető a táska. De csak bezárva kérem, mert kü­lönben minden kipotyog belő­le. Tehát a pad körül kívül- belül, alul-fölül gondok van­nak. A szomorú pedig az, hogy ezzel nem a gyártó cég kínló­dik, hanem a kis elsős-máso­dikos gyerek, pedig neki lenne egyéb dolga is. Csak az vigasztal, hogy talán ezek a gyerekek, amikor fel­nőtté válnak, nem felejtik el ezt a régi gondjukat. Tesznek majd valamit az ügyben. Ki­kerül közülük legalább egy, aki papírkosárba dobja ezeket a mostani padgyártási terve­ket és végre két, négy vagy valahány csavarral olyan mé­retűvé csavarozható iskolapa­dot készít, amilyenbe ő is szí­vesen beleülne — ma. Próbál­ja majd ki saját gyermekével! Az lenne a legjobb minőségi és alkalmassági ellenőrzés. A táskának is kerülne hely, hi­szen nem laposabb, hanem egyre vaskosabb lesz az is. Hazavittük a könyveket. Né­zegettük. Ugyanolyan gondot okoznak idén is, mint a tavaly és azelőtt. A kész műanyag borítékok nem találnak rá. Marad a régi jó csomagolópa­pír. Ha szép volt ránézni az egyforma füzetekre, most lehet tirki-tarka papírba borítani őket. Szép, színes, mintás ... van mit nézzen a gyerek, ha elunja magát. Jön az intés. — Tedd már szép rendbe azokat a könyve­ket! Tenné, ha lehetne. Egyik könyv hosszú, másik széles, egyik vaskos, másik füzetnek is nehezen nevezhető. Hát hogy lehessen ezeket szép rendbe rakni?! Egyik széltében fér be a táskába, másik hosz- szában. Ha napi 5—6 óra van, az összes könyv sehogy se fér be, főleg a nagyobb osztályo­soknak. Megnéztem, kevés a kemény kötésű könyv. Nem csoda, ha pár hónap után salátaként po­tyognak ki a lapok a könyvek­ből. Ugyancsak megnyomor­gatják őket nap mint nap igyekezetükben, hogy bepré­seljék a táskákba. Akad másmilyen is. Hallot­tam olyan pedagógust és gye­reket, aki azt mondta: — Mi­lyen szép!-Ebből öröm tanulni! — Azt szeretném, ha egyre több ilyen önkéntelen kitörést hallanánk — visszaszerezhet­nénk a tankönyv elveszettnek hitt becsületét. F. Nagy Piroska számára is sok hasznos in­nivaló derülhet ki kutatásaik eredményeiből. Foglalkoztak az úgynevezett kombinált alapművelési kísérletekkel is. — Valóban. Az egy menet­ben több műveletet végző gé­pek terjedését a lejtős terüle­teken talajvédelmi szempon­tok és a költségek csökkenté­se egyaránt indokolja. F. I. A gyermekfaluért Brigádfelhívás A Ganz Árammérőgyárban dolgozó, Húsz év nevű szocia­lista brigád még a tavasszal fizetett be pénzt a Battonyán épülő SOS gyermekfalu építé­sére. Tudva, hogy ott még min­dig elkél a segítség, felhívás­sal fordultak a vállalat va­lamennyi kollektívájához, amelyben arra kérik őket, hogy anyagi eszközökkel tá­mogassák a nemzetközi kezde­ményezésre, az árvák és a hátrányos helyzetben élő gyer­mekek nevelésére létrehozan­dó falu felépítését. Választások esztendeje Kezdődnek a falugyűlések Megújítják a népfronttestületeket Hazánkban 1985 a válasz­tások, kongresszusok, tisztújí­tások esztendeje. A tavasz és a kora nyár jelentős politi­kai eseményei után, ősszel újabb közéleti akciókra ke­rül sor. A hónap elején kezd­ték meg az üzemekben a, szakszervezeti választásokat, mostantól pedig a népfront­bizottságok ötéves tevékeny­ségét teszik mérlegre, egyide­jűleg meg is újítják ezeket a testületeket. Az ez évi választások az újszerűségek jegyében zajla­nak. így volt ez az ország- gyűlési és tanácsválasztáso­kon, s így a szakszervezeti és népfronttestületek esetében is. A következőkben a népfront- választásokkal kapcsolatos tudnivalókkal foglalkozunk. Először néhány szót arról, hogy milyen szempontokat ajánlanak a népfront felsőbb szervei a testületek újjává- lasztásához. Egy mondatban összefoglalva: összetételük tükrözze a település lakossá­gának társadalmi összetételét. Az eddigi tapasztalatokat fi­gyelembe véve arra ösztönöz­nek, hogy növeljék a párton- kívüliek, az ipari és mező- gazdasági fizikai dolgozók, a fiatalok arányát. A testületek működési területének megfe­lelően kapjanak helyet a kü­lönböző értelmiségi foglalko­zások képviselői, a kisiparo­sok és a kiskereskedők. Ne csökkenjen a nők képvisele­te, az egyházi személyiségek legalább az eddigi arányban kerüljenek a bizottságokba. Hogyan választjuk meg a népfront testületéinek tag­jait? Azokon a helyeken, ahol nincsenek körzeti bizottságok, falugyűléseken. A mi körze­tünkben ebből a szempont­ból csak Gödöllő és Kerepes- tarcsa a kivétel. A többi községben a hónap második felében kezdődnek a falugyű­lések, amelyeken döntenek a népfrontbizottságok összetéte­léről. Újdonság, hogy ezeken a fórumokon a testületeknek qsak kétharmadát választják. A többi helyre a mozgalomba tömörült, s az illető települé­sen működő politikai, társa­dalmi szervezetek, szakmai, érdekképviseleti szervek, egye­sületek testületi, vezetőségi ülésein választják meg. Érde­mes megemlíteni, hogv az ajánlásokban hozzávetőleges arányokat adnak meg. így fogalmaznak például: mintegy kétharmadát jelöljék ki a •falugyűlésen. Ugyanez vonat­kozik a bizottságok tagjai­nak számára. Alsó és felső határok vannak. Az ötszáz­nál kevesebb lakosú község­ben a bizottság létszáma öt és tizenöt között bármennyi lehet. Ahogyan az adott he­lyen a legjobbnak vélik. A városban öt, Kerepestar- csán 3 körzeti bizottságot vá­lasztanak majd. Ezeknek az értekezleteknek lesz a felada­ta, hogy kijelölje a városi, il­letve nagyközségi bizottság kétharmadának tagjait, vala­mint a népfrontértekezlet küldötteit. A körülbelüli má­sik egyharmad kiválasztása ugyanúgy történik, mint fen­tebb említettük. A népfront- értekezlet megerősíti az előze­tesen megválasztott bizottsági tagokat, és itt választják meg a megyei értekezlet küldötteit is. A népfrontbizottságok, .ak­tivisták a legutóbbi vá­lasztásokon körzetünkben Is tekintélyt vívtak ki. Hogy ez megerősödjék, ahhoz min­denki hozzájárulhat, aki köz­ségében véleményével, javas­lataival, voksával részt vesz a testületek tevékenységének értékelésén, az új bizottságok megválasztásán. Hagyományőrzés, barátságápolás Isaszegen és a Beszedekben fel, ta­Nagy tetszést aratott a len­gyelországi Hajduki néptánc­együttes műsora az isaszegiek körében is. gondolta a minél több város, falu elvet. Együttesünk min­dennap fellépett. Zywiectől Krakkóig sok helységben öregbítették a magyar nép­dal és néptánc, Isaszeg hí­rét. Először a zywieci ismefő­sök fogadtak bennünket, vi­rágcsokrokkal és értékes ajándékokkal kedveskedtek. Makow Podholaskában dip­lomát nyert a Csata együt­tes, a lengyel televízió nyolc­perces felvételt készített, me­lyet teljes egészében sugá­roztak is. Nyilván nagy si­kerrel, mert Űjsolyban a tel­jes műsorunk képmagnóra került. Wisla város polgár- mestere fogadást adott kül­döttségünk számára. Kölcsönösen A végeredmény: öt diplo­ma, két televíziós felvétel, meghívás Bulgáriába, s ami talán a legfontosabb, igen sok személyes barátság szövődött, egy-egy kis téglája az évszá­zadok óta épülő lengyel—ma­gyar barátságnak. Utunkat az oswiencimi Hajduki együttes viszonozta. Az isaszegiek lázas érdeklő­déssel várták őket. A hímző- asszonyok aprólékos gondos­sággal állították össze az ét­rendet, készítették az arany­sárga csigatésztát. Hasonló munka folyt azoknál a csa­ládoknál is, ahol a vendége­ket kívántuk elszállásolni. Megalakult az önkéntes szer­vező bizottság is. Okulva a lengyelországi fesztivál meg­erőltető programjából, ven­dégeinknek több szabad időt nyújtottunk. Láthatták a Dunakanyar szépségeit, Bu­dapest és Gödöllő műemlé­keit, fürödhettek a Balaton ban. Természetesen a szín­pad sem volt mellékes. Isa­szegen kétszer léptek Nagykátán szövetkezeti lálkozón háromszor. Segített a tanács Őszintének érezhettük a Hajduki együttes vezetőinek szavait, hálásan köszönték meg a sok-sok élményt, ami­ben részesültek. Magam legszívesebben felsorolnám mindazok nevét, akik hozzá­járultak kulturális kapcsola­taink sikeres bővítéséhez. Hosszú lenne a lista. Méltó lenne a felsorolásra vala­mennyi otthont adó isaszegi család. Említhetném a Szilá­gyiné, Szmolicáné vezetésével működő szülőket, akik min­denütt ott voltak, ahol meg­oldásra váró feladat jelentke­zett. Abai Tamást, együtte­sünk egyik vezetőjét, akinek szervező készsége nélkül ez az esemény kimaradt volna együttesünk életéből. Tóth Józsefné tanácselnök a búcsúesten hangsúlyozta, hogy az elért sikerek társa­dalmi összefogás eredménye­ként születhettek meg. Sze­rényen elhallgatta, hogy eb­ben jelentős szerepet játszott a nagyközség vezetése is. Át­érezve a tánccsoport erőfeszí­téseit, jelentős anyagi segít­séggel és erkölcsi támogatás­sal járultak hozzá terveink megvalósításához. Fejéregyházi László ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap' Amikor a lengyelországi Zywiec város művelődési há­zában aláírtuk a magyar— lengyel kulturális kapcsolatok egy kis láncszemének, az isa- szegi Csata és a zywieci Gronie néptáncegyüttesek két­évenként ismétlődő csereszer­ződését, nem gondoltunk ar­ra, hogy e megállapodás egy­re bővülő, mindkét fél ré- részére igen hasznos együtt­működés kezdetét jelenti. Az elmúlt évben Isaszegre látogató lengyel együttes nagy sikerű fellépéseiről már beszámolt a Pest Megyei Hír­lap, nem tájékoztattuk azon­ban a lapot a Csata együttes 1984. évi lengyelországi sze­repléséről. Bár úgy éreztük, táncosaink és az asszonycso­port kellő szinten képviselték a magyar folklórt, táncaik, dalaik osztatlan sikert arat­tak, több oklevelet és értékes díjat nyertek. Ügy véltük: lehet ez elfogultság részünk­ről, udvarias gesztus vendég­látóinktól. Hivatalosan is Tavasszal váratlanul meg­hívást kaptunk a beszkideki kulturális fesztiválra. A szervező bizottság azzal in­dokolta felkérését, hogy együttesünk műsorát Lengyel- országban nagyra értékelték, ezért szeretnék, ha a feszti­vál adta lehetőségeket ki­használva minél több város­ban, községben ismerkedhet­nének a magyar néptánccal és népdallal. Ezt a meghí­vást már méltán tekinthet­tük első lengyelországi tú­ránk hivatalos elismerésének. Együttesünk megtisztelő kötelességének érezte a fesz­tiválon való részvételt. Az' üdülések időszakában is vál­lalták a felkészülést és a fel­merülő költségek térítését is, mivel ez a fesztivál nem sze­repelt a művelődési ház munka- és pénzügyi tervé­ben. Éjszakákba nyúló ke­mény próbák után indult út­nak az együttes, fáradtan, de igen nagy lelkesedéssel. Ügy látszik, a fesztivál szer­vező bizottsága komolyan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom