Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-16 / 217. szám

Együttérzés Berhida / M onoron a hűvös estéken már látni itt-ott füstölgő kéményeket. Ahol pici a gye­rek, hogy is lehetne hidegben fürdetni? ... Az ablakokból az utcára villog a kékes fény, a te­levízió képernyőjén Berhidát és környékét figyeljük aggoda­lommal. Ott hiába pici a gye­rek, nemcsak hideg, romos is a fürdőszoba... Es mozdul az ország. Monor is. A tanács végrehajtó bizottsági ülésének vége előtt feláll a Családi Iro­da vezetője, elmondja: munka­társaival napok óta azon gon­dolkodnak, hogyan lehetne az együttérzést konkrét segítség­gé változtatni. Monori csalá­dok — berhidai családokért... Szót kér Vedres Lászlóné tár­sadalmi elnökhelyettes, iskolai igazgatónő is: hogy most in­dulnak a gyerekek az őszi me­zőgazdasági munkára, az ott keresett összeget talán ... Ta­lán? egészen biztosan. A vég­rehajtó bizottságban ennyire érezhető egyetértés ritkán ta­pasztalható. Dr, Szászik Ká­roly, az MSZMP Monori Váro­si Jogú Bizottságának első tit­kára és Rágyánszki Pál ta­nácselnök már a lehetséges megvalósítás részleteiről be­szél. Egy pillanatig sem vitás, hogy segíteni kell. Segíteni, mert lelkiismereti kötelesség, mert a bajban csak az erősebb támogathat, s kimondatlanul arra is gondolnak, hogy baj a ■most erősebbet is érheti... A gazdasági egységek és intézmé­nyek az OTP monori fiókja ál­tal vezetett 384-980X1 számú, Monor Városi Jogú Nagyköz­ségi Közös Tanács végrehajtó bizottsága 764-392074-0653 szá­mú letéti számlájára fizethet­nek be bármilyen összeget. A lakosság Önkéntes hozzájáru­lása a monori Családi Irodá­ban (a régi tanácsházán) elhe­lyezett, azonos számlaszámú csekken fizethető be pénz. H ogy konkrét cselekedet legyen együttérzésünkből O R 3 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ Műszerészek és az elektronika Lépést tartanak a fejlődéssel Napjaink alapvető változásai közé tartozik az elekt­ronika térhódítása szinte minden területen. Ezeket a — kedvező — változásokat jól megfigyelhetjük például a munkahelyeken, ahol a könyvvitelben egyre több szá­mítógépet, s egyéb — a napi munkát könnyítő — hasz­nos gépet alkalmaznak. Természetesen ezzel nemcsak pontosabbá, gyorsabbá válik az adatfeldolgozás, hanem munkaerőmegtakarítást is eredményez. S tálán ez utób­bi a legfontosabb, mert az országos program továbbra is „él”: az adminisztratív dolgozók létszámát sehol sem szabad emelni, sőt annak csökkentése a cél. Az elekt­ronika betörése az irodákba azonban hosszú folyamat, hiszen túl drágák ezek a masinák, s a kezelőket, a ve­lük dolgozókat is fel kell készíteni. A Lakatos és Szolgáltató Ipari Szövetkezet gvömrői iro. dagépjavító részlegében jelen­leg huszonketten dolgoznak. Feladatuk az iroda- és számo­ló-, valamint pénztárgépek nagyjavítása, folyamatos kar­bantartása. Nemcsak a von­záskörzet gazdasági egységei­vel állnak kapcsolatban, ha­nem dolgoznak azon kívül és a fővárosban is. Tanfolyam után Kókai Sándor részlegvezető régi iparos a szakmában, hi­szen azelőtt az Irodagéptech- nikai Vállalat salgótarjáni részlegét vezette. Az idén március 1-én került Gyömrő- re. Az azóta eltelt néhány hó­napban eredményesen birkóz­KeSemetíen sarok-ne Olvasom az Esti Hírlapban, hogy „Szilágyi Erzsébet leve­lét megírta, de akárhányszor irta is meg, sohasem azt írta alá, hogy Hunyadi Jánosné”. S olvasom, hogy az ismét ter­vezett törvénymódosítás nagy­jából ötmillió férfit és ötmil­lió nőt érint, tehát a választás — tízmillió ember önbecsülé­sének megnyilvánulása is lesz. A monori Családi Irodába csak azzal az egy szál kíván­csi kérdéssel kopogtatok be, hogy mondanák meg nekem, ■vajon az ő közreműködésük­kel kötött házasságok során hány feleség őrzi meg a lány­nevét— de pár másodpercen belül az emancipációs gondok­nál tartunk a beszélgetésben, és ott, hogy vajon egy-egy vá­lásnál a férj vagy a feleség kerül hátrányosabb helyzetbe? Nevetünk is: milyen mélysé­gekbe vezet egy ártatlan kér­dés ... Az adat azért kiderül: a Családi Iroda évente átla­gosan 150 házasságkötést bo­nyolít le, ebből ha tíz esetben ragaszkodnak a feleségek a lánynevükhöz, akkor már so­kat mondanak. Gyakoribb, hogy a férj nevét a -né tolda­lékkal viszik tovább, mögötte a lánynevükkel, a leggyako­ribb viszont az, hogy csak a férj nevén szerepelnek. Ahogy az irodavezető fogalmaz: — Sok a második vagy har­madik házasság, ilyenkor ész­revesszük, a menyasszonyok alig várják már, hogy előző férjük nevétől szabaduljanak, de nyomban sietve felveszik jte új férj nevét... Szóba kerül a téma másutt is. Van-e fogalmam róla — kérdezi egy fiatalasszony —, hányán kerülnek még ma is hátrányos helyzetbe, ha csu­pán a lánynevüket viselik? Neki például van egy ismerő­se, aki hajadonként szült gye­reket, s a kórházban tartózko­dása idején még a nővérek is másodrangúként kezelték. Van erről némi tapasztalatom, jut eszembe, hiszen hiába szere­pel a személyi igazolványom­ban a saját, születésemkor szerzett nevem, kisebbik fiam születésekor a gyerek csukló­jára kötött kis szalagocskán az apja neve díszelgett, előzé­kenyen megtoldva a -né vég­ződéssel, s emiatt időnként az volt az érzésem, hogy mind­ketten valamiféle feudális tu­lajdonokká váltunk a nagy esemény jóvoltából. Mások azt mesélik el, melyik ismerősük vált el úgy a férjétől, feleségé­től, hogy előzőleg megjáratták egymással a poklokat, hogy a fejüket is elfordítják, ha talál­koznak, az asszony a férj em­lékétől is szabadulni kíván — de a nevétől nem. A neve — véd. Mert jelzj., hogy ha eset­leg már nem is, de tartozott valakihez, aki férfi, s ezáltal mintha magasabb értéket kép­viselne mindazoknál, akik vi­szont ,,-nék" sohasem voltak. Tartozni valakihez, társsal élni — ez persze örök emberi igény. Abban mégis van vala­mi elszomorító, ha ezt a vala­kihez tartozást odáig fokozzuk, hogy a — monori példánál maradva — százötven meny­asszony közül száznegyven (s az egyházi házasságkötéseket szándékosan nem említem, hiszen a régi forma már eleve a hagyományokhoz kötődő névviselést is feltételez) meg­szűnik Nagy Ildikó és Kovács Mária lenni, s beolvad az XY-nék táborába, s magát a névváltoztatást érzi minőségi előrelépésnek. Igaz, a levelét Szilágyi Er­zsébet írta meg. Igaz, volt Do­bó Katicánk, Zrínyi Jlonánk, Kossuth Zsuzsánk, Martos Fló­ránk is. ök tetteikben kivéte­lek. De nem hiszem, hogy a ma asszonyai, lányai úgy in­dulnának az életbe, hogy fel­tétlenül azonosulni akarnának cselekedeteikben is, s eltűnni egy másik ember nevének ár­nyékában. Hiszen a cselekede­teinket, minden dolgunkat az előbbrejutás mozgatja, s amit ezért ki-ki megtesz, az önma­gában is kivételes. Kell-e eh­hez a „feudális birtokviszony” fennen hangoztatása? Keve­sebb-e ebben egy ember — ha nem ..-né"? Ezért az új névvi­selési törvény — ha megszü­letik — valóban önbecsülésün­ket is jelzi majd. Kohlencz Zsuzsa tak meg a rájuk háruló föl­adatokkal, amint ez a szavai­ból is káderül. — Éves árbevételi tervünk 4,8 millió forint, időarányosan jól állunk, hiszen a hónap vé­géig várhatóan 4,1 milliónál fogunk tartani. Abban is re­ménykedünk, hogy az utolsó negyedévben sem lesz megtor­panás. s túlteljesítjük a ter­vünket — Az elmúlt hetekben fog­tunk hozzá ahhoz a program­hoz, amely, tevékenységünk bő­vítésével jár. Megkezdtük pél­dául a fénymásoló gépek, to­vábbá az elektronikus pénz­tárgépek javítását, amivel ed­dig nem foglalkoztunk. Ter­mészetesen erre fel kellett nekünk is készülni, tanfolya­mot szerveztünk dolgozóink részére. Ha számításaink be­válnak, 50 százalékos kapaci­tásbővítést érhetünk el, amely jelentős árbevétel-növekedést eredményezhet. — Megfelelő színvonalú a műszerezettségük ? — Erre nem lehet pana­szunk. hiszen nagy értékű be­rendezéseink vannak, amely- lyel meg tudjuk oldani felada­tainkat. Jó és kölcsönös elő­nyökön alapuló kapcsolatunk van az Irodagépteehnikai Vál­lalattal, amelytől szakmai ta­nácsokat kapunk, s az alkat­részellátás is elsősorban tőlük függ. Szakmai bemutató — Az irodákban egyre több elektronikus műszert használ­nak, javítják már ezeket is? — A közelmúltban kezdett elterjedni a 611-es elektroni­kus írógép, amely programoz­ható vezérlésű, IC-számrend­szerben dolgozik, gömbfejes írófejjel, automatikus hiba- törlővel. Jelenleg 12 darab van a' különböző munkahe­lyeken, s mi vállaljuk már ezek javítását, karbantartását is. — Hány munkahellyel áll­nak kapcsolatban? — Budapesttől Ceglédig, Aszódtól' Tápiószeléig több mint 180 gazdasági egységben, munkahelyen javítjuk az iro­dagépeket. A legkorszerűbb irodagépekkel rendelkezik a Gödöllői Humán Oltóanyag Intézet, a MÁV osztószertára, a Gödöllői Áfész, a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat, a monori MEZŐGÉP Vállalat, a MÁV építési géptelep, itt hely­ben pedig az Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat és a Hélios Ruhaipari Szövetkezet. — Milyen elképzeléseket szeretnének még megvalósíta­ni? — A közeljövőben Monoron irodagéptechnikai szakmai bemutatót szeretnénk tartani, amelyre meghívnánk az érde­kelt munkahelyek vezetőit és a gépekkel dolgozókat. Ezen a találkozón bemutatnánk a leg­korszerűbb irodagépeket — működés közben — felhívnánk a figyelmet a kezelésükre. Bí­zunk abban, hogy sokan el­jönnek majd erre a bemuta­tóra. Panasz nélkül — Az utóbbi napokiban dol­gozóink csinosították, festet­ték a központi műhelyt — társadalmi munkában. Szeret­nénk tovább fejleszteni a mű­szerezettséget. Bevezetjük az egészségre ártalmatlan mosó­vegyszert, mivel az eddig használt benzin egészségre ár­talmas és veszélyes is. — Arra törekszünk, hogy munkánk ellen minél keve­sebb legyen a reklamáció. Az óv eddig eltelt időszakában 15 minőségi reklamáció érke­zett hozzánk, mindez a több mint 400 nagyjavításhoz ké­pest nem sok. De azért az lenne a legjobb, ha egyetlen panasz sem lenne. Ezért dol­gozunk, ez a célunk a jövő­ben! Gér József Még jócskáin a kezdetén tar­tottak a háztartások a gépesí­tésnek, amikor, hogy minden­ki számára hozzáférhető le­gyen a második műszakot megkönnyítő mosógép, por­szívó és sok más technikai eszköz, nyitották Vecsésen a kölcsönzőboltot. A jiO-as évek elején az üzlet igencsak pár­ját ritkította. Igazi szolgálta­tója lett a környező községek­nek is. A vállalkozó — akkor Üllői Áj ész — a vecsési üzle­tet az igényekhez igazítva in­dította. Csupán a kölcsönzés volt a profil. Hogy az azóta eltelt 20 év­ben hogy megváltozott az életszínvonal, azt jól mérhet­jük, ha a mai üzleti árukész­letet szemügyre vesszük. A jogutód, a Monor vidéki Ajész cégére alatt, már inkább kul- túrcikk'bolt. HP — Ki keres ma mosógépet? — Senki! — mondja Bánsz- ky Jánosné boltvezető. — Egy darab volt ugyan, de valaki „örökbe fogadta”. Ebből per lett. De mosógép nem. A por­Alkatrészek nagy tétéiben Nagy méretű, 100 tonnás hidraulikus présgépeken készülnek a különféle villanymotorokhoz és egyéb gyártmányokhoz szük­séges sajtolt alkatrészek az ikladi Ipari Műszergyár vasadi gyáregységében. Hárskúti Sándomé a mamutgépen a szellő­zők egyik alkatrészének fedelét préseli. Hancsovsziki János felvétel© Újságok a pénztár mellett Amikor az év elején válto­zott a napilapok megjelenése — vasárnap helyett hétfőn vehetik kézbe az olvasók —, több helyről kaptunk rekla­málást. Több településen rendszertelen volt a kézbesí­tés, de a legtöbb panaszt a hírlapárusító pavilonok kör­nyékéről jelezték: nevezete­sen, kevés az a mennyiség (Népsport, Pest Megyei Hír­lap stb.), amelyre igény vol­na. A sülysápi vasútállomásról naponta sok ezren utaznak a fővárosba dolgozni. Ők meg­vásárolhatják kedvenc lapju­kat az Utasellátó pavilonjá­ban. Kaphatók azonban lapok a közeli 51. számú ABC-áru­házban is. Az üzletben a pénztár melletti tékán válo­gathatnak a betérő vásárlók az újságok között. Havonta 35—40 ezer forint bevételt je­lent számukra a folyóiratok, heti- és napilapok, a külön­böző magazinok, rejtvényki­adványok forgalmazása. — A helyi postával va­gyunk bizományi szerződés­ben, megbízatásukból foglal­kozunk az újságok árusításá­val — mondja Egri Miklós, az ABC-áruház vezetője. — Különösen a Rádió-Tévé új­ságból adunk el sokat, de a Ludas Matyiből, Nők Lapjá­ból is elkel jó néhány darab. Sajnos, csak reggel 8 és 9 kö­zött kapjuk meg a lapokat, így a vonatra indulók — s nálunk vásárlók — még nem vehetik kézbe kedvenc újság­jukat. Jó ienne, ha előbb megkaphatnánk, s akkor bizo­nyára jóval nagyobb forgal­mat is tudnánk elérni. Amint megtudtuk, nemcsak áz ABC-áruházban foglalkoz­nak az újságok árusításával, hanem a szomszédos — szerződéses üzemeltetésű — italboltban is. Mindkét he­lyen az olvasók szolgálatában állnak, s ezért mindenképpen elismerést érdemelnek. Gyomron Véradás Szeptember 17-én, kedden reggel fél nyolctól délután fél ötig Önkéntes, térítésmentes véradónapot tartanak Gyom­ron, a Ságvári Endre Üttörő- házban, amelyre várják a do­norok jelentkezését a Vörös- kereszt helyi aktivistái. harakat. Az üvegkancsók, vá­zák nincsenek a hiánycikk- listán. Igazi strapabíró pohár, hamutál a kiegészítő. Mint hallhatjuk, nem ritka a 100— 200 terítékigény, de volt már több, 300 személyes lakodal­mi kölcsönzés is. A kisebb családi, vagy más vendégség­nél sem mennek már az em­berek a szomszédba.^ A babakocsi is kelendő cikk. ez világos, ha azt vesszük fi­gyelembe, hogy a 3 ezer 200 forintos árú kocsi havi hasz­nálati díja 100 forint, össze­sen e pillanatban 15 bébit rin­gatnak az „Afész-kölcsönkocsi- ban”. A hat darab babamérleg­ből egy van „kéznél”. Ez te­hát a kölcsönzés. S most néz­zük az üzlet másik felét. Nyugodtan nevezhetnénk fő profilnak azt a könyvforgal­mat, amely havonta 24 ezer forintot „könyvelhet” el. a monori könyvesbolt bizomá­nyosaként. Mindent megtalál a vevő, a művészeti, szépiro­dalmi alkotásokat, s a legke­resettebb krimikből is van utánpótlás. De hiába keressük éppen a nyelvkönyvek válasz­tékát, az autós, a KRESZ- könyveket. Azokra bizony egy-egy kicsit várni keil. Elő­jegyzésre azért mindent elő­teremtenek, még a legigénye­sebbet is megkapják: a tudo­mányos kiadványokat, lexiko­nokat. Gazdag gyermekirodaimat sorakoztatnak fel, a kicsit már kinőtt üzlet polcain, ahol a pult is zsúfolt áruval. A mai napok slágere az induló első­sök számára írott A-tóí Zs-ig a Zsiráf című könyv. Nagyon tetszetős, sok képpel illuszt­rált kötet. Mint megtudhat­tuk, már a nyáron sokan meg­vásárolták a gyermekeknek. ::::: » s;::i . — Mennyi hanglemezt és kazettát kell eladni, hogy ha­vi 20—25 ezer forintot lehes­sen elkönyvelni? — Nagyon sokat. De mindig vannak al­kalmak, névnap, születésnap, s a nagy ünnepek, húsvét. ka­rácsony, mikor igazán nagy a forgalom. Vevők, kölcsönzők jönnek, mennek. Nyilván az üzemeltető Áfész is olyan elé­gedett, mint akik a boltba Ve­csésen betérnek. Fekete Gizella (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap A babakocsitól a krimiig Egymásnak adják a kilincset szívónak „sincs párja”. De csak mert ma már a kisház- tartásokból sem hiányzik és csak ha a saját meghibásodik, viszik kölcsön hirtelenjében. Viszont hozzák-viszik a parkettcsiszolót. A szőnyeg- tisztító is igen kedvelt háztar­tási eszköz. A „csináld magad” mozgalom ma is élő, ezt bizo­nyítja a sok-sok festőhenger, széles a választék. A kisgépek között kedvelt a fűnyíró. Hogy örökké úton van, az annak köszönhető, hogy napi 40 fo- r in tért „dolgozik”. Igazi „ol­csó munkaerő”, bár vannak kritikus kölcsönzők, akik — mert kézi a masina —, elekt­romost igényelnének, de az bizony balesetveszélyes. A bolt ezért ezen nem is kíván változtatni. Ünnepi asz­talt egyszerre 200 személyre tudnak egyformán teríteni akár márkás aranyszélű, vi­rágmintás, vagy hófehér por­celánnal. Egyszerűbb, de igen ízléses a 300 terítékes étkész­let. S mindehhez evőeszköz, damasztabrosz is kölcsönöz­hető. Nem találjuk viszont az elegáns talpas és vékony po-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom