Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-13 / 215. szám

ŐRÖS! ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 13., PEXTEK Az uborkát nagyon be ke'l osztani Salátát szelnek a paprikából A paradicsomtemsztíík jókeMek az idén A nagy- és kisgazdaságok paradicsomtermesztői idén jó­kedvűen dörzsölgetik tenyerü­ket. Minden okuk megvan az elégedettségre, növényeik bu­sásan fizetnek ezen a1 fnyáron fáradságukért. Nemcsak ná­lunk, megyeszerte kitettek ma­gukért a paradicsomtáblák. Erről különösebb nehézség nél­kül is meggyőződhetünk, a konzervgyár udvarára napjá­ban beszállított bogyó- és lé­mennyiség mutatja, dömping ez a javából. Ottjártunkkor is legalább 6—700 tonnás készlet alakult ki, pedig a feldolgozó vonalak a szó szoros értelmében falják a nyersanyagot. Zömmel sűrít­mény készül a paradicsomból, a kemény húsú fajtákat pedig a savanyítóüzem dolgozza fel készítményeihez. A paradi- csomfelhozatalra tehát itt sem hallottunk panaszt, ellenben az uborkát gondosan be kell osz­taniuk az üzembelieknek, hogy a töméntelen darabos vegyes savanyúságokhoz mindig jus­son elegendő. Fedezni tudják Jelenleg 5/2-es egységekbe töltve, egyedi .ízesítéssel szovjet exportra gyártják. Műszakon­ként 24 ezer üveg is leszalad a vonalról, s a nyersanyag­helyzet várható alakulása sze­rint még néhány hétig ez a ter­mék lesz a sláger. — Közben megindult nálunk a cecei és a paradicsompaprika feldolgozása is, mindkét nyers­anyagból kisegység csomago­lású salátát készítünk exportra — egészítette ki a tennivalók sorát Nagy Rudolf, a délutános műszak vezetője. — Noha a paprikafelhozatal még csak most vett nagyobb lendületet — 30—40 tonna jön belőle naponta —, úgy tűnik e termékkel fedezni tudják ter­veinket a gazdaságok. Ilyen­formán számítunk rá, hogy ok­tóber elejéig megtart vele a munka. — Szerencsére a kora nyári üvegproblémák is megoldód­tak, a zavartalan termeléshez mind a kis- és nagyegységek­ből jut elegendő. Szép teljesítmény Az üzemből közvetlenül a szomszédos 7-es raktárba jut a szovjet exportra készített sa­vanyúság. Ami azt illeti nem mondható, hogy sokáig spáj­zolnak. Az ötkilós vonal mun­kásai tisztára törülve, lecím­kézve, gondosan csomagolva máris küldik a vagonokba. Hat óra alatt 9—10 ezer 5/2-es üveget tüntetnek el az öblös dobozok mélyén, s ez a raktá­rosok szerint is szép teljesít­mény, pedig az Arany János Gimnázium I./A osztályos gye­rekei csupán néhány napja ízelődtek bele a konzervgyári munkába. — No lám, már az év legele­jén meg kellett fogni a mun­ka végét, mi lesz akkor az is­kolában? — ékelődik nevetve Marosfi Zsuzsa pillanatra sem hagyva abba a kartonragasz­tást. Helybe címeztette, Lászlófalvára vitte Kapós Eett a tűzifa Csak a cserépből nincs elég Meg kell mondanom irigy­lem a kocsériakat. A nyugal­mukért. Ahogy ismerem a körösiek hangulatát, számítot­tam rá, hogy a falubelieken is felfedezem az izgatottság je­leit. De semmi! Amíg ideát az emberek sopánkodnak, rémhíreket terjesztenek, s szaladgálnak szén meg tűzifa után, amott egykedvűen néz­nek elébe a csípős nyelvét máris öltögető ősznek, télnek. A Tüzépen nincs tömeg, sor­ban állás, pedig tárva-nyitva a kapuja, amin egy öreg de­res bandukolt ki éppen né­hány száz kiló rakománnyal a szekérderékban. Amúgy min­den csendes. Azt nem állí­tom, hogy dugig lenne tüze­lővel az udvar, de 30 tonna NDK-kazánszén, meg 50 ton­na tatai brikett mégiscsak va­lami. A vevők meg állítólag csak ímmel-ámmal jönnek. — Hát már telehordták a kamrákat, pincéket? — cso­dálkozom hangosan, mire Pá­lya Ferenc telepvezető rögtön rá is bólint. — Sokaknak talán még a következő télre is jut belőle. A minap is mondja egy bá­csika: gazduram, adjon még egy kocsiravalót, ki tudja, mi lesz jövőre. No, ebből gondolom, hogy olyan nagy baj nem lehet nálunk. — Nem is nagyon panasz­kodhatunk, a nyár folyamán elég jól jött a szén, nem úgv a tűzifa, ami beérkezik, az most is elfogy, azonmód, az utolsó szálig. — Az elosztásba milyen — Szóval azóta senkinek nem volt álmatlan éjszakája, főleg az üvegpakolásban fárad­tunk el nagyon. — Azért nincs panasz, mára a kartonelőkészítés jutott — toldja meg Lengyel Barbara — ezzel már kevesebb fáradság­gal is elboldogulunk, de csip­kednünk kell magunkat, hogy győzni tudjuk a vonalat. Őszibarackbefőtt A felnőttek mellett 32 közép- iskolás dolgozott ezen a dél­utánon a raktárban. Akik nem fértek a szalaghoz, egyéni cso­magolással segítettek be a munkába. A darabos savanyú­ságon kívül az őszibarackbe­főtt, s a Cegléden gyártott öt­kilós almapaprika előkészítése mostanában a raktár legsürge­tőbb feladata. Jórészt a fia­talok szorgalmának is köszön­hető, hogy műszakonként 10— 12 konténer s ugyanannyi va­gon indulhat útjára megtöltve a 7-es raktár áruival. Miklay Jenő Készülnek az őszi szezonra Bizalommal fordulnak az eladóhoz Ivlég karácsonykor sem jöttek ennyien A Rákóczi úti Áfész ruhá­zati üzletben a nagy nyári vá­sár után vagyunk. — Hogy sikerült a hónap forgalma? — kérdeztük Máté Ferencet, a boltvezetőt és fele­ségét, akik 8 éve dolgozói a kis üzletnek. Mindig nyugodtak — Évek óta nem volt ilyen jó szezonunk. Talán még a ka­rácsonyi időszakban sem volt ekkora forgalom — válaszolta elégedetten a boltvezető. — So­kan járnak ide Kocsérról, Ti- szakécskéről. De az útelterelés jóvoltából sokszor még az át­utazók is megállnak üzletünk­nél és bevásárolnak. A betérőknek változatos ru­házati cikkeken akad meg a szeme, bőven van miből válo­gatni. Ügy látszik a beszerzés­sel nem sok gondja van a bolt­nak. — Zökkenőmentes az ellátás — erősíti meg Máté Ferenc — a legfontosabb, hogy vevőink ízlése, igénye szerint tudjuk kialakítani a készletet. Az üzletvezető 1951 óta dol­gozik az Áfésznál, 30 éve bolt­vezető és ez év márciusa óta, mint nyugdíjas tevékenykedik. Közben vevők sorakoznak a boltban. Egy fiatalasszony ágy­neműkészletet, törülközőt vá­sárol, kattan a számológép, pillanat műve, s már a pulton áll becsomagolva a kiválasztott áru. Kíváncsivá tesz, vajon mi a titka annak, hogy a házaspár a vevők gyűrűjétől körülvéve mindig nyugodt, udvariasak tudnak lenni a vásárlókkal szemben. — Türelem és szakma szere- tete nélkül senki ne menjen kereskedőnek. Az emberek többségének egyfajta ünnepet jelent a vásárlás, ezt nem sza­bad elrontani kapkodással, fe­szült hangulattal — mondja az üzletvezető. Amire büszkék A „rőfös” szakma bizony nem könnyű, meg kell tanulni a vevők nyelvén beszélni. A fűszeresnek könnyebb a dolga, a polcról válogatnak a vevők. A betérő fogja a kosarat és rakja ami neki kell. Itt sokszor .adunk eladáskor tanácsot a ta­pasztalatlan vevőnek, miből mit és mennyit kell venni. Az elnedvesedés ellen A napokban arra lettem a Tomory utcában figyelmes, hogy a Városgazdálkodási Vál­lalat egyik dolgozója, Cseh Ambrus a művelődési központ falába, a járda fölött kis lyu­kakat fúr, s azokba sötétszür­ke folyadékot önt. Ez egy szabadalmazott kül­földi eljárás, mely a falat ki­szárítja és elnedvesedését meg­mértékig volt, illetve van be­leszólása a telepnek? — Eddig semmiféle korlá­tozást nem léptettünk életbe, most is csak a külföldi szén­féleségeket adagoljuk a beér­kezett tételek nagyságrendjé­től függően. Tapasztalatból tudjuk, hogy a kisebb pénzű emberek többsége csak ezután kerít még sort a vásárlásra, tehát oda kell figyelnünk, hogy lehetőleg mindenkinek jusson időben. Ezért csak a helybéliek kaphatnak, persze előfordult már, hogy az élel­mes fuvaros helybe címeztet- te, harmadnap hallom azután, hoigy Lászlófalván kötött ki a fuvar. — Minden összevetve, tehát megállapíthatjuk, a falunak nincs különösebb gondja a télirevalóval... — Túl szép lenne ezt állí­tani, hiszen az éves mennyi­ségnek csak 60 százalékát kaptuk meg. De amennyiben a hátralék is megérkezik, tényleg nem lehet ok a pa­naszra. A telep eddigi ered­ményein már ez sem fog so­kat javítani, az összforgal­múnkkal nemigen dicseked­hetünk. — Az első félévben csak 65—70 százalékig teljesült áruforgalmi tervünk, s ez legalább 3 millió forint el­maradást jelent a múlt év hasonló időszakához képest. Az építőanyag-vásár nálunk is pang, mindenből torlódás van, egyedül a cserép az, amire nagyobb az igény, mint ténylegesen érkezik. My. J. Nem tartozik ránk ? Struccpolitika A tömegtájékoztatásról többfajta vélemény él egyszerre. Egyik szerint csak akkor szabad vala­mit a nyilvánosság elé tárni, ha már eldöntött, fölső szinten aláírt dolog­ról van szó. Azok szerint, akik ezt a nézetet vall­ják, mindaddig fölösleges bolygatni a kedélyeket, amíg a közölnivaló még csak a vizsgálódás, terve­zés, mérlegelés állapotá­ban van. Jellemző, hogy kik van­nak ezen, és kik az ellen­kező véleményen. Nos, ter­mészetesen a nyilatkozók az óvatosak. Azok, akik az újságot olvassák, rádiót hallgatnak, vagy nézik a televíziót, mindenről sze­retnének időben tudomást szerezni, és ha módjuk van, hozzászólni. Rengeteg ilyen jó példa van már. Vitaindító írások jelennek meg, több napilap pedig külön helyet tart fönn erre a célra. A rádió és tévé riportműsorainak külön telefonszámai van­nak. A közörfség kedveli ezt a műfajt és még ha nem is szólhat hozzá, szí­vesen olvas „meredekebb” dolgokról. Az az igazság, hogy szeretünk akár meg- botránkozni is, ha úgy hozza a helyzet. Az ilyes­mi témát ad másnap a munkahelyen és máris el­kezdődött valami, amit akár társadalmi aktivitás­nak is nevezhetünk. Sok ilyen példa van és remé­lem egyre több lesz. Bár kényelmesebb a kész tények után cseleked­ni, még ha mellőzi is sze­mélyes érdekeinket, mint jelen lenni egy vitában és akár körömszakadtáig harcolni valamiért, ami­ben alul is maradhatunk. Érdemes volna megtanul­nia ezt a kockázatvállalást minden egyes állampolgár­nak. Azoknak pedig, akik hivataluknál fogva az in­formációt szolgáltatják, úgyszintén, a közösség ér­dekében. Nem véletlenül merült fel bennem ez a gondo­lat. Az utóbbi két hónap alatt két olyan esettel ta­láltam szemben magam, amikor fontos, mindenkit érintő dologgal kapcsola­tosan a téma ismerői, fe­lelősei ódzkodtak a nyilat­kozattól. Bár egyikük vé­gül is beleegyezett a nyil­vánosság bevonásába. Leg­több ilyen esetben — biz­tos vagyok benne — csak kényelmi szempontok tart­ják vissza ezeket a veze­tőket. Megtakarítanak né­hány választ telefonon vagy levélben föltett kér­désekre, esetleg bíráló megjegyzésektől, „jó taná­csoktól” is megóvják ma­gukat. Legtöbben arra hivat­koznak, „nem használna az ügy érdekének”, nem volna még politikus” róla beszélni. Egy ilyen eset volt legutóbb, amikor egy munkaerőgondokkal küsz­ködő intézményhez látogat­tunk, amely már évek óta képtelen megoldani vidéki dolgozóinak elhelyezését megfelelő szálláson. A munkaerőhiány következ­ményét mindannyian érez­hetjük, akik csak kapcso­latba kerülünk az intéz­ménnyel, tehát ránk is tartozik, függetlenül attól, tudunk-e segíteni nekik vagy sem. Egy olyan belső gondról van szó, amely­nek megoldása valóban a vezetőkre tartozik elsősor­ban, de maga a probléma mindenkit érint. M ilyen jogon zárkóznak el hát a válaszadás kötelezettsége elől? Miért dugják homokba fejüket, várva, hogy a kész dönté­sek után megszólalhassa­nak, elismételni mindazt, ami fölsőbb szinten már elhangzott? Van-e értelme az ilyen utólagos tájékoz­tatásnak? Dudás Zoltán akadályozza, melyet házakon már Nagykőrösön is többen elvégeztettek. Bizonyság ez arra, hogy mindent megtesznek, hogy a művelődési központ felújítása minél tökéletesebb legyen, s hogy a felújítás befejezése után sokáig ne igen kelljen az épülettel törődni. Ezt a fadvédő eljárást Nagy­kőrösön a múlt években fővá­rosi vállalkozók végezték, de azután a szabadalmat megvet­te-a. Városgazdálkodási.-Válla lát és az Arany János Tsz ipari részlege is, s így a lakos­ság helyi szakemberekkel el­végeztetheti ezt a fontos mun­kát. A művelődési ház felújítása során, mint Szűcs János igaz­gató elmondta, a színpad mel­letti színházi öltözőhelyisége­ket is felújítják. K. L. * 4 5 6 7 * 4 5 6 7 Az tény, hogy nagyon sokan járnak ide vásárolni, s amikor néhány törzsvevőtől megkér­deztem, miért ez a ragaszko­dás, nagyjából ilyenforma vá­laszt adtak: — Bármikor, bármiben biza­lommal fordulhatunk az el­adókhoz. — Sajnos a mi szakmánknak is az az átka, hogy nincs után­pótlás. Nem is tudom, ha hosz- szabb időre elmennénk szabad­ságra, ki volna, aki ellátná itt a munkát — mondja töprengve Máté Ferenc. — Nem elég csak beugrani és várni a vásárlót. Tapaszta­lat, szakértelem kell ide, nem is kevés. Azért pedig alaposan meg kell dolgozni. Mégis, ha újrakezdeném az életem, csak ezt a munkát választanám. Igaz, először mechanikus akar­tam lenni, de a kereskedőpálya vonzereje erősebbnek bizo­nyult — emlékezett vissza a sokat látott kereskedő. — Mostanában hogyan ala­kul a bolt forgalma összességé­ben? Első a munka — Örömmel mondhatom, mintegy 7 millió forintot tesz ki egy évben. Az is nagy öröm, hogy 33 év alatt leltárhiányunk soha nem volt, erre mindig büszke a kereskedő. — Javában készülünk az őszi szezonra — jegyzi meg Máténé, aki az imént bocsátott útjára egy vevőt. Talán tovább is folytatnánk a beszélgetést, ha az élénkülő forgalom meg nem zavar ben­nünket. Első a munka. Így az­tán mi is elköszöntünk a há­zaspártól. Kívánjuk, hogy jó egészségben sokáig övezze a munkában tisztelet a rőfös szakma két megbecsült képvi­selőjét. H. É. A nagyteremben Kémek a lokálban. Színes francia—olasz bűnügyi film­vígjáték. (16 éven felüliek­nek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Vérnász. Színes spanyol ba­lettfilm, fél 6-kor. í Sporthírek Taktikai mérkőzés volt Sülysáp—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi. Az őszi forduló ötödik baj­noki mérkőzését idegenben — Sülysápon játssza a Kinizsi labdarúgó csapata. A mérkőzés érdekessége, hogy a sülysápi csapat tavaily még megyei I. osztályban játszott, kiesett és a II. osztályban eddig még pontot sem szerzett. Az él­mezőny és Sülysáp állása a ta­bellán : X. Pilis 4 4-------7- 2 8 2— 3. Bugyi 4 3 1-9-37 2—3. Nagykörös 4 3 1-9-37 4. Nagykáta 4 3 — 1 14- 5 6 5. Iklad 4 2 1 1 11- 5 5 6. Hernád 4 2 1 1 7- 3 S 13. Sülysáp 4-------4 4-10 — Az ért ígérkezik nehéznek a mérkőzés, mert az eddig pont­nélküli csapat otthonában biz­tosan szeretne győzni. Sülysáp eddigi eredményei: hazai pá­lyán Bugyitól 2-0-ás, Nagy- kátától 3-2-es, idegenben Ikia­dón 4-2-es, Tápiószelén 1-0-ás vereség. Sülysápon ugyanazt a taktikát kell alkalmazni, mint az első mérkőzésen, Monoron. Biztonságos védekezéssel ki­ismerni az ellenfél stílusát és gyors ellentámadásokkal gól­helyzeteket teremteni. A pa­pírforma szerint pontszerzés lehetséges, reméljük, hogy így is lesz, A fordulóban Pilis— Bugyi mérkőzés lesz, a ver­senyben maradáshoz a Kinizsi­nek pontot vagy pontokat kell szerezni. Az ifi csapatnál a helyze'. a következő: 2. Nagykőrös 4 3 1-15-2 7 7. Sülysáp 4 2 11 13-13 5 A számok gólképes csatár­sorra és gyenge védelemre mutatnak. Nehéz mérkőzés lesz. Bakonyi István edző biz­tosan megtalálja a megfelelő játékmódot a jó szerepléshez. A serdülők hazai pályán az abonyi serdülőkkel játszanak. Az abonyi utánpótlás mindig jó volt, a körösi csapat most meg van fiatalítva, Mo­noron súlyos vereséget szen­vedtek de a mezőnyben jól játszottak, biztosan okultak a mérkőzésen tapasztaltakból, reméljük, nagyobb önbiza­lommal és a helyzetek jobb kihasználásával, jobb védőjá­tékkal fognak játszani. Jő mérkőzés várható. P. S. Tornatanfolyam Tornatanfolyam indul alsó tagozatos fiúk részére. Az érdeklődők a gimnáziumi tornateremben jelentkezhet­nek, keddi, csütörtöki és pén­teki napokon, délután fél öt és hat óra között Dezső László és Falai Lajos edzők­nél. Jutalom A Petőfi Sándor Általános Iskola az elmúlt télen épített jéapálnáért ötezer forint aifán'i‘%0+ kenott a Pest Me­gyei Tanácstól. S. Z. EJ szolgáltatás! Videofilmét ké­szítünk esküvőn, születésnapon, egyéb családi eseményen. Színes amatörfilmléről 5 munkanap alatt elkészülnek a 9x13-as nagyí­tások, 15 Ft-ért. A délelőtt ké­szült sürgős Igazolványképek, mée aznap délután átvehetők. Kiss fotó, Nagykőrös, Széchenyi tér 2. ISSN 0133—mi őrös! Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom