Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-13 / 215. szám

2 1985. SZEPTEMBER 13., PÉNTEK mr Nicaraguái ellenforradalmcrok kegyetlenkedései Reagan a (cntadora-terv ellen Csütörtökön Panamaváros­ban újabb tanácskozást kezd­tek a közép-amerikai válság tárgyalásos megoldásáért tevé­kenykedő Contadora-országok — Kolumbia, Mexikó, Panama, Venezuela — és a válságban közvetlenül érintett államok — Nicaragua, Costa Rica, Hondu­ras, Guatemala, Salvador — külügyminiszterei, illetve telj­hatalmú megbízottai. A talál­kozó napirendjét, melynek leg­fontosabb pontja az egy évvel ezelőtt kidolgozott Contadora- békeokmány jövőbeni sorsa, a Contadora-országok külügymi­niszter-helyettesei készítették elő. A múlt héten egyeztető megbeszélést tartottak az Egyesült Államok térségbeli érdekeit védelmező Salvador, Costa Rica és Honduras kép­viselői is. Daniel Ortega nica- raguai államfő az egyeztető megbeszélést a békefolyamatot keresztező lépésnek minősí­tette. A közép-amerikai országok közül Costa Rica, Salvador, Honduras nem önállóan hatá­rozzák meg politikájukat, s jó­részt a washingtoni sugallato­kat követik — hangsúlyozta Miguel D’Escoto külügymi­niszter, a nicaraguai küldött­ség vezetője. Az Egyesült Ál­lamok térségbeli fő célja a sandinista forradalom meg­buktatása. Washington nem fogadja el a nicaraguai balol­dali változásokat, s a szomszé­dos országokat használja fel céljai elérésére — mondta a politikus. A Contadora-orszá­gok kezdeményezte tárgyalások kedvező szakaszban vannak, de az amerikai kormánynak számos eszköze van a folyamat befolyásolására — mutatott rá D’Escoto. A tanácskozás kimenetele szempontjából baljós előjelű a The Washington Post által a múlt héten ismertetett bizal­mas amerikai dokumentum. Mengisztu Hetié Mariam a forradalomról Ünnepi nagygyűlés Az etióp fővárosban csütör­tökön ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a nemzeti de­mokratikus forradalom 11. és az Etióp Dolgozók Pártja meg­alakításának első évfordulójá­ról. A nagygyűlésen beszédet mondott Mengisztu Hailé Ma­riam, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitká­ra, az ideiglenes katonai kor­mányzó tanács elnöke. Han­goztatta, hogy a nép a régi rendszer megdöntése óta jelen­tős eredményeket ért el a szo­ciális igazságosság alapján ál­ló társadalom felépítésében. A társadalmi, a politikai, és a gazdasági területen elért ered­Nem az első esetben történt Irán kínai hajót el Az iráni haditengerészet kínai fehérhajót kényszerítőit újból megállásra nemzetközi vizeken, jelentették be csü­törtök hajnalban Pékingben. A „Csincsiang” nevű hajó 13 ezer tonna szemestermény- rakománnyal Kuvaiton át úton volt Irak felé, amikor három iráni hadihajó közre­fogta, megállásra kényszerí­tette. A hajót az irániak át­kutatták, majd egy iráni ki­kötőbe kísérték. A kínai ál­lásfoglalás megjegyzi, először fordul elő, hogy kínai fehér­hajót irániak iráni kikötőbe kényszerítsenek, bár az iraki —iráni háború kezdete, 1980 óta már előfordult, hogy iráni részről feltartóztattak és át­kutattak kínai hajókat. Szep­temberben hét különböző nemzetiségű hajót tartóztatott fel Irán, írta az iraki—iráni háborúban semlegességét ta­núsító Kína hírügynöksége, mely ezúttal hajlamosnak mutatkozott az esetet a „ka­lózkodás” kategóriájába so­rolni. Eszerint ugyanis az Egyesült Államok vezetői úgy vélik, hogy számukra kedvezőbb a tárgyalások kudarca, mint egy „rossz megállapodás”. A nicaraguai elleniorradal- márok kegyetlen terrorjáról adott írásos vallomást a Hágai Nemzetközi Bíróság számára Edgar Chamorro, aki rövid idővel ezelőtt még az ellenfor­radalmi szervezetek egyik ve­zetője volt. A hágai bíróság most tárgyalja a nicaraguai kormánynak az Egyesült Álla­mok ellen benyújtott panaszát. A tanúvallomást a The New York Times ismertette csü­törtökön. Magyar képviselők az USA-ban Washingtonban folytatott megbeszélést Barcs Sándor és Bíró József, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja. A magyar képviselők talál­koztak Tom Lantos képvise­lővel, az amerikai képviselő­ház külügyi bizottságának tagjával és Edward Derwins- kivel, a külügyminisztérium tanácsosával. Barcs Sándor, aki az Inter­parlamentáris Unió Tanácsa magyar csoportjának elnöke, az IPU ottawai tanácskozása után a vb tagjaival együtt New Yorkban tett látogatást. A bizottság tagjai találkoztak Paul Lusakával, az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyű­lésének elnökével és Javier Pérez de Cuéllarral, a világ- szervezet főtitkárával. Tovább bonyolódik az ország helyzete Túszszedési hullám Libanonban Libanonban változatlanul a fegyverek játsszák a főszere­pet. A szíriai kormánypárt lapja, az Al-Baath csütörtö­kön azt írta, hogy a polgár- háború több mint tíz éve tartó keserűsége után Liba­nonban igen nehéz — vagy akár lehetetlen is —, „vil­lámmegoldást találni” a vi­szály feloldására. Elie Hobeika, a falangista milíciák vezetője felkereste Szliman Franzsije volt ál­lamfőt, a Damaszkusszal jó viszonyt ápoló maronita poli­tikust, hogy egyeztesse vele a majdani reformokkal kapcso­latos nézeteit. E találkozó hírére a szín­helyhez közeli Tripoliban va­lóságos túszszedést hullám in­dult szerda este. Az Iszlám Egyesítési Mozgalom és a Marada-brigád (Franzsije mi­líciája) kölcsönösen másfél tucat embert raboltak el, egyes hírek szerint közülük kettőt meg is öltek. A nyugati szektorban a tengerparton egy bomba rob­bant, egy másikat — amelyet időben felfedeztek —, a had­sereg tűzszerészei hatástalaní­tottak az algériai sajtóirodá­nak otthont adó épületében. Egy, a „Libanoni Ellenállás Mártírjai” nevében telefoná­ló személy közölte, a bombát újabb figyelmeztetésnek szán­ták Algéria kormánya számá­ra, amely támogatja az Amal- mozgalmat. Egy héttel ez­előtt már jelentkezett e szer­vezet, akkor pokolgéppel ki­sebb károkat okoztak Algéria nyugat-bejrúti nagykövetsé­gének épületében. Rasid Karami kormányfő fogadta a Palesztinái Nemzeti Megmentési Front küldöttsé­gét, amellyel a Bordzs el- Baradzsne-i menekülttábor helyzetét, a rend helyreállí­tásának lehetőségét vitatta meg. Itt a közös megfigyelő- posztok felállítása után leállt az Amal—palesztin csatározás, de rendre kitörnek kisebb lö­völdözések. Éjszaka is 4 em­ber emiatt sebesült meg — szeptember 3. óta a hivatalos adatok szerint itt 60 ember halt meg s 270 sérült meg a harcokban. Lomejko a tengerjogi konvencióról A Fehér Ház kétszínű taktikája A Szovjetunió véleménye szerint a tengerfenék kincsei az egész emberiség örökségét alkotják, s kiaknázásukat az ENSZ dokumentumaiban is előirányzott nemzetközi ellenőr­zés alá kell vonni — jelentette ki csütörtökön moszkvai sajtóértekezletén Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügymi­nisztérium sajtóosztályának vezetője. A szóvivő abból az alka­lomból tartott tájékoztatót, hogy a napokban ért véget a nemzetközi tengerfenék-bi­zottság és a nemzetközi ten­gerjogi konvencióját, és ax- előkészítő bizottság legutóbbi ülésszaka. E szervek felállí­tásáról három évvel ezelőtt az ENSZ tengerjogi konfe­renciája hozott határozatot. Lomejko felhívta rá a fi­gyelmet, hogy a bizottság munkáját igen nagy mérték­ben megnehezíti az amerikai kormányzat magatartása. Az Egyesült Államok több szö­vetségesével együtt nem írta alá az ENSZ nemzetközi ten­gerjogi konvencióját, és ar­ra törekszik, hogy megakadá­lyozza a tengerfenék e do­kumentummal összhangban álló kiaknázását. Washington saját belátása szerint, önző érdekeket szem előtt tartva akarja hasznosítani az óceá­nok mélyének kincseit, s el­utasítja, hogy - ezt a tevé­kenységet a világ államainak közös érdekeit szolgáló nem­zetközi ellenőrzés alá vonják. Á közelmúltban az amerikai hatóságok — az ENSZ-kon- venciót súlyosan megsértve. — engedélyt adtak négy transz­nacionális társaságnak olyan tengermélyi területek felderí­tésére és kiaknázására, ame­lyek nemzetközi vizek alatt találhatók. Mint Igor Koloszovszkij nagykövet, a Szovetunió kép­viselője a bizottság munká­jában, a sajtóértekezleten hangsúlyozta, a testület éle­sen elítélte ezt az amerikai lépést. Elfogadott egy nyilat­kozatot, amelynek értelmében a tengerfenék kincseit kizá­rólag az ENSZ tengerjogi konvenciójának előírásaival összhangban lehet felderíteni és kihasználni. A Szovjetunió határozottan támogatja ezt a nemzetközi vizekre vonatkozó állásfoglalást. A Kommunyiszt vezércikke a kádermunkáról Kongresszusra Az SZKP XXVII. kongresz- szusára való felkészülés jegyé­ben a kommunisták viselkedé­Katasztrófa Portugáliában Súlyos vasúti szerencsétlenség Súlyos vonatszerencsétlenség Portugáliában A portugál vasúti társaság csütörtökön közölte, hogy valószínűleg gondatlanság okozta az ország történelmé­nek eddigi legnagyobb vasúti katasztrófáját. Mint jelentet­tük, az Oporto—Párizs között, Spanyolországon át közlekedő „Sud expressz” Mangualde Háttér WASHINGTON ÉS A VEGYI FEGYVEREK AMIÓTA ISMERTTÉ vált. hogy november közepén Genf szovjet—amerikai csúcstalál­kozó helyszíne lesz, egyre- másra jelennek meg a világ­sajtó hasábjain különféle ta­lálgatások a megbeszélések várható eredményeiről. Kom­mentátorok ugyanakkor fel­hívják a figyelmét arra is, hogy a moszkvai és a wa­shingtoni bejelentés óta nem változott az Egyesült Államok politikai irányvonala. Wa­shington továbbra is elutasít minden szovjet indítványt, s arra törekszik, hogy a másik félt különféle engedményekre kényszerítse. A szovjet vezetés az ame­rikai kampánnyal szemben továbbra is megfontolt, hig­gadt magatartást tanúsít. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a héten új szovjet kez­deményezés látott napvilágot. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ez alkalommal a vegyi fegyverektől mentes közép-európai övezet kialakí­tása mellett foglalt állást, s bejelentette, hogy ennek lét­rehozása esetén a Szovjetunió kész tiszteletben tartani és garantálni az övezet státusát. Gorbacsov a bejelentést annak kapcsán tette, hogy hivatalos látogatáson Moszkvában tar­község közelében szerda este belerohant egy előtte haladó személyvonatba. Az összeüt­közés következtében a vasúti kocsik többsége felborult és lángra lobbant. Eddig több mint 50 halottat emeltek ki az egymásba ro­hant szerelvények roncsai közül. Hivatalos közlés sze­rint a halálos áldozatok szá­ma ennél feltehetőleg jóval magasabb, mivel az összetört és kiégett kocsikban még szénné égett holttestek van­nak. sével, a párttagok erkölcsi ma­gatartásával szemben támasz­tott követelményekkel foglal­kozik a Kommunyiszt legújabb számának vezércikke. Az SZKP KB elméleti és po­litikai folyóirata vezércikké­nek megállapítása szerint az SZKP alapszervezeteinek kongresszus előtti beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűlé­sei lehetővé teszik a korszerű káderpolitikai követelmények érvényre juttatását. Előmoz­dítják, hogy ütőképes pártbi­zottságok alakuljanak. A vá­lasztott tisztségekbe az arra legméltóbb, köztiszteletnek örvendő, dolgukkal tisztában levő, energikus kommunisták kerüljenek, s egyben megsza­baduljanak a kezdeményezésre alkalmatlan, a hozzájuk fűzött bizalmat be nem váltó munka­társaktól. Vezető tudósok a megállapodásért Haladéktalan szovjet—ame­rikai megállapodásokat sür­getnek vezető amerikai tudó­sok a nukleáris háború ki­robbanása veszélyének meg­akadályozására. A tudósok részint a kormányt szólítják fel újabb megállapodásokra, részint a kongresszustól kér­nek megfelelő intézkedéseket a háborús veszély csökkenté­sére, a bizalom növelésére a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Szeptember 16-tól 21-ig, hétfőtől péntekig 8-tól 16 óráig sérült bútorok vására Rákospalotán a Sipos Dénes u. 9-11. szám alatt, a DOMUS Áruház raktárában. DOMUS Gyorsított OTP-ügyintézés. Boyszolgálat a helyszínen. övezet határait a későbbiek­ben egész földrészünkre ki le­hetne terjeszteni. Ugyanakkor a javaslat elfogadása kedvező hatást gyakorolna a genfi le­szerelési tanácskozás munká­jára is, ahol a Szovjetunió és a szocializmust építő orszá­gok évek óta szorgalmazzák a vegyi fegyverek gyártásá­nak tilalmát, azok tárolása és felhasználása ellen szállnak síkra. Az Egyesült Államok ezzel szemben új vegyi fegy­verek kifejlesztését vette terv­be, s ehhez az amerikai kép­viselőház is feltételesen hoz­zájárult az idén nyáron. Ez a döntés újabb veszé­lyeket hordoz magában, mi­vel nemhogy közelebb hozná a megállapodás lehetőségét, de egyre távolabbi időre tolja azt ki. Arról már nem is szólva, hogy ezeknek a harci eszkö­zöknek az előállítói további hatalmas összegeket vághat­nak zsebre. így aztán érthe­tő Washington reagálása a moszkvai bejelentésre, s vi­lágossá válik az is, hogy a tengerentúlról érkező „nem” a tőkés reakciós körök szán­dékát fejezi ki, akiknek a fe­szültség tartósítása, s nem a jó szándékú megegyezés a személyes érdekük. Csitári János egyezményt 118 ország írta alá eddig, de ez nem jelenti azt, hogy az elmúlt hatvan évben ne vetették volna be a vegyi és biológiai fegyvereket a különféle hadszíntereken. A svájci konferenciavárosban hat évtizeddel ezelőtt kötött meg­állapodásnak ugyanis — mint szakértők rámutatnak — alap­vető hiányossága, hogy meg­engedi azt, hogy az aláíró or­szágok rendelkezzenek ezek­kel a harci eszközökkel. MIHAIL GORBACSOV e héten elhangzott javaslata ugyancsak a közép-európai térségre terjed ki, de ennek a jelentősége semmivel sem kisebb, mint a korábbi szov­jet kezdeményezéseknek. Hi­szen abból világosan kiderül, hogy olyan lépésről van szó, amely ha megvalósul, további kedvező változásokat is ma­gával hozhat. Azt például, hogy nem emelkedik tovább Európában azoknak az orszá­goknak a száma, amelyek rendelkeznek vegyi és bioló­giai eszközökkel, s hogy az­tózkodik Johannes Rau, Észak-Rajna-Vesztfália tarto­mányi miniszterelnöke, s a két politikus konstruktív lég­körű tárgyalásokat folytatott. A MOSZKVAI BEJELEN­TÉS, bár annak jelentősége vitathatatlan, ismét csak gyors elutasítást eredményezett Wa­shingtonban. Az amerikai ve­zetők — mint ahogyan azt korábban is tették — „egysze­rű propagandafogásnak” mi­nősítették az indítványt. Pe­dig nemcsak az Egyesült Ál­lamokban, de a világ más ré­szein is jól ismert tény, hogy a nukleáris eszközök mellett a vegyi és biológiai fegyverek gyártása és felhalmozása óriá­si veszélyeket hordoz magá­ban. S ez a probléma nem is újkeletű. Az első világháború ször­nyűséges pusztításait köve­tően a közvélemény nyomásá­nak engedve született meg — 1925. június 17-én — az a genfi megállapodás, amely megtiltja ezeknek az eszkö­zöknek a használatát. Az mények a dolgozók önfeláldo­zó munkájának, s az ország­nak nyújtott baráti, interna­cionalista segítségnek köszön­hetők. Nemzetközi kérdésekre át­térve az etióp vezető kijelen­tette, hogy országa a békés egymás mellett élés és a köl­csönösen előnyös együttműkö­dés híve. Egyidejűleg bírálta azokat a nyugati köröket, ame­lyek minden alkalmat megra­gadnak arra, hogy a világ kü­lönböző térségeiben aláássák a békét és a biztonságot, s meg- bélyeg 'e a fajüldöző Dél-af- „rikai Köztársaságot és szövet­ségeseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom