Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-13 / 215. szám
19R5 R7FrTrwrrcFR ír. rfVTFK Szakali József köszöntése Szakait Józsefet, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját 60. szüle: tésnapja alkalmából csütörtökön Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte. Jelen volt Dáliái László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Gazdagodó baráti kapcsolatok Taiálkozó a megyeházán Mint hírül adtuk, hétfőn tanácsi delegáció érkezett hazánkba, NDK-beli testvérmegyénkből. Herbert Kummer, a Suhl Megyei Tanács vb-tit- kára, Wanda Hoffmann, Röm- hild város polgármestere és Brigitte Hornschuch, a Suhl Megyei Tanács munkatársa. Pest megyei programja során tanulmányozta Cegléden, Nagykőrösön. Dunakeszin a tanácsok munkáját, tájékozódtak az ügyfélszolgálati iroda működéséről, a tanácsi testületek tevékenységéről, s a közelmúltbeli választásokról. A testvérkapcsolat hagyományához tartozik már, hogy a mostanihoz hasonló látogatásokon eszmecserét folytatnak egymással a két megye tanácsi vezetői. Tegnap e célból fogadta a Suhl megyei delegátusokat Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke. A találkozón részt vettek a megyei tanács elnökhelyettesei, társadalmi és tömegszervezeti vezetői. Miután a házigazdák körbe- kalauzolták a kedves vendégeket, s megmutatták a megyeháza nevezetességeit, a végrehajtó bizottsági ülésteremben Balogh László tájékoztatta a küldötteket belpolitikánk közelmúltbeli eseményeiről. Arról beszélt, hogy a pártkongresszus, a tanácstagi és országgyűlési képviselőválasztások, a felszabadulás 40. évfordulójának megünneplése, a VII. ötéves terv előkészítése, s ezzel egyidejűleg a tanácsok önállóbb gazdálkodásának bevezetése a szokásosnál is több feladatot rótt, s ad a megyei tanácsnak. Mint a megyei tanács elnöke elmondotta, nemzetközi figyelmet váltott ki hazánkban a kötelező kettős vagy többes jelölés a választásoknál, s a tapasztalatok szerint a lakosság érdeklődése, aktivitása nagyobb volt, mint edd'g bármikor. Egyöntetűen választották újra a megyei tisztségviselőket, ám a tanácstestület tagjainak fele új, zömmel fiatal, képzett ember, s máris ambiciózusan láttak munkához. Elhangzott az is, hogy a helyi tanácsoknál 28 százalékkal csökkent a testületi tagok száma, a megyei tanácsba pedig a korábbi 120 helyett 101 tagot választottak Szó esett még a tanácstagi csoportok, a tanácsi bizottságok tevékenységéről, s gazdálkodási kérdésekről. Egyebek között arról, hogy nem ígérkezik rossznak a mezőgazdaság éve, kenyérnek valóból például 5,3 tonna volt a hektáronkénti hozam. Mint a megyei tanács elnöke hangsúlyozta: az idei gazdasági év terv szerinti zárása azért is fontos, mert meghatározza a következő ötéves tervidőszak induló pozícióját. Herbert Kummer, a Suhl megyei delegáció vezetője hangot adott meggyőződésének, hogy mostani útjuk tapasztalatokban bővelkedő, s az itt szerzett ismeretek közül nem keveset — például a testületi tevékenység nyilvánosságával . összefüggőket, a tanácsok és az üzemek együttműködésével kapcsolatosakat — saját hazájukban, megyéjükben is hasznosíthatnak. Mint mondotta, a cél mindkét testvérmegyében azonos, a szocialista demokrácia kibontakoztatása, továbbfejlesztése. a dolgozók, a lakosság életkörülményeinek javítása. S ennek alapja ugyancsak közös: a gazdálkodás, a termelés eredményeinek növelése. Talán mondanunk sem kell, hogy egy ilyen találkozás alkalom arra is: jó ismerősöknek, régi barátoknak sorsáról tájékozódjanak a résztvevők, s üdvözletét váltsanak. Így történt ez most is. A testvér«* megyei kapcsolatok személyes élményekre, tapasztalatszerzésre épülnek, s ennek részeként ez alkalommal a házigazdák és vendégeik megegyeztek abban: az együttműködési szerződés alapján ápolják tovább a jó viszonyt. Jövőre a Pest Megyei Tanács delegációját várják Suhiban, és sor kerül a két megyei tanács dolgozóinak ugyancsak hagyományos csereüdülésére is. A küldöttség ma elutazik hazánkból. A Nesztor-díjas téeszelnök Adni csak abból lehet, ami van A nagy árkuspapíron valóságos számtenger. Az Örkényi Béke Tsz havi ercd- ménykimutatása. Több ágazat számsorai futnak végig a lapokon és figyelmeztetnek a kedvező vagy kedvezőtlen változásokra. A 7 ezer 700 hektáron gazdálkodó és évente mintegy 400 millió forintos árbevételt elérő tsz vezetősége tehát idejében közbeléphet. Ha kell, intézkednek is. Azon gazdaságok között tartják nyilván az Örkényi Békét, ahol még ma is kétszámjegyű a nyereség. Az eredményeknek köszönhető a Nyisztor György-díj is, amelyet remrégiben adott a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Mizsér József elnöknek. Persze, azt gyorsan hozzáteszem, hogy az Örkényi Béke Termelőszövetkezet első számú vezetőjéről sok minden elmondható, az azonban legkevésbé, hogy valamiféle önemésztő alkat lenne. Ilyesmire sem időt, sem módot nem adott neki a sorsa. Derűjét, bizalmát beosztottjaira is szétsugározza. Munkájában nincs ideges kapkodás. A véleménycsere, a másik fél meghallgatása, ennek nyomán a közös álláspont kialakítása, annál inkább a sajátja. A munkatársai ezért vélekednek úgy: a főnöknél jobbat soha ne adjon a sors. Csak előre nézni A gazdasági cselédből tsz- elnökké lett Mizsér József a szülői házban szívta magába azt az állhatatosságot, amiből jottányit sem engedett eddigi élete során. Tanulva dolott, d< na n^egyei Gerjen községben született, mire katonának vitték, már értett a gépekhez. Ennek nagy hasznát látta a hadifogságban is. Mikor 1943- ban hazajött, a szülőföldjén megalakult állami gazdaságba ment dolgozni. Élmunkás lett. Azután 1951-ben jó eredménnyel elvégezte a gödöllői Mezőgazdasági Akadémiát, s a jánoshalmi gépésztraktoros iskola igazgatójává választották. Hat év múlva került az Örkényi gépszerelő szakiskola élére, majd a helyi termelőszövetkezet megalakulása után 1961 óta igazgatja a közös gazdaságot. — Nemzedékem nagyobbik része ugyanúgy kezdte, ahogyan én — mondja. — Lerombolt országot kaptunk örökül. Bár tudom, az emlékekből nem lehet megélni, de nélküle még annyira sem. Mert az országúton se mindig csak előre néz az ember, hanem oldalra és hátra is, ahogyan a forgalom kívánja. Csak így lehet biztonságosan gépkocsit vezetni, elkerülni a Karambolt. És nemcsak az országúton, hanem a mintegy 800 embernek megélhetést adó közös gazdaságban is. Ember és föld — Mostanság sokat beszélünk az életszínvonal védelméről — folytatja Mizsér József. — Az itt élő emberek nem várnak központi segítségre. Elsősorban a saját szorgalmukra építenek. Állatokat nevelnek, kertészkednek. És nem a felsőbb döntés hatására, hanem a józan, gazdasági számvetés alapján. Megállunk a már szinte teljesen kész takarmánykeverő üzem előtt, amelyet saját erőből 32 millió forintért épített a tsz. Az elnök szerint ez nem olyan nagy dolog, mert Örkényben valamennyi tsz- tag szívügyének tekinti a közös fejlesztéseit. Teszik ezt azért, mert az új takarmánykeverő termékeiből jut a háztáji állománynak is. Adni nyilvánvalóan csak abból lehet, ami van. A korábban kapott tájékoztatókból tudom, hogy a Béke Termelőszövetkezet több mint 40 millió forintos nyereséggel zárta a múlt esztendőt. Fennállása óta négyszer nyerte el a Kiváló szövetkezet címet, kaptak miniszteri dicsérő oklevelet és számos más elismerést. Kérdezem Mizsér Józseftől, hogy mióta ilyen sikeresek. Az elnök csak hümmög. Munkatársaitól tudom, mintegy 15 éve, hogy végérvényesen kiderült az ég a fejük felett. A gyenge, alig 13 arany- koronás homokon ■ megsokszorozták a termésátlagokat. A mezőgazdasági művelésre - alkalmatlan 1500 hektáros területükön erdőt telepítettek. Az egy tehénre jutó tejtermelés, már hosszú idő óta hatezer liter fölött van, Náluk a más üzemekben tapasztalható visszaesés ellenére is fejlődött és jövedelmező az ipari tevékenység. Az emberek Csehszlovákiában jártam Felkapaszkodtunk a magas gátra Pozsony fölei robogunk fürge autónkkal a népek országúba — a Duna felé. Alig futottunk Szlovákia fővárosától néhány kilométert, Dunaj- szreda (Dunaszerdahely) és más községért át a gazdagon termő nagyüzemi táblák között, ahol érik a kukorica, zöldeli a másod vetés az idén bőségesen termő gabona helyén, védőkerítés sok száz méteres vonulata mögött pi- roslik az érő almájától roskadozó fa ... Tiszta, virágos falvak között kanyargunk. Végre elérjük Gabcikovót, majd ahogy túlszaladunk a helységen, óriás, modern település tárul elénk: ma szállása az ott dolgozóknak, igazgatósági. munkavezetői irodák, étkezők, tisztálkodóhelyek. A végeláthatatlan, felsebzett földeken teherautók százai rohannak, szállítják terhüket a gigantikus építkezésre. Amott a Duna egy csator- nácskája folyik új medrében. Közelében égbenyúló kék építmény ..., távolabb markológépek harapják a homokot, a sódert, szállítószalagok helyettesítik ezrek nehéz munkáját. Sok-sok ezer köbméter megmozgatott föld hirdeti az ember természetátalakító kéDességét. Kátyúk, teherautók, vontatók, nehéz és még nehezebb munkagépek szaggatta dombok, járhatatlan terepek késztetik óvatosabb haladásra a más minőségű utakon elkényeztetett gépjárművünket. Nem adjuk föl: vonz a látvány, lenyűgöz valamennyiünket a belátható kép, s ami mögötte sejlik. Nemsokára ilyen lesz a magyar szakaszon is a nagy ütemű munka megindulása után a táj. Hiába van e pillanatban akár térkép is a kezünkben, nehezen képzeljük el, merre Lesz a duzzasztó, merre vezeti a vizet az új meder, hol lesz a tározó, a vízlépcső. Az a hatalmas betonfal a laikus számára épp úgy lehet a meder védőgátja, mint a duzzasztó része ... Ott lesz, mutatják kísérőink a dunakiliti —hruzsovi tározó, ott a gab- cikovói vízierő-telep, hajózsilip, közúti híd..., emitt üzemvízcsatorna, amott duzzasztómű ... Hivatalos szavakat jegyZek: „Dunakilitinél duzzasztómű rekeszti el a Duna jelenlegi folyását, felette létrejön a dunakiliti tározó. A tározóból ágazik ki az úgynevezett üzemvízcsatorna, rajta a gab- cikovói (bősi) vízlépcsővel, majd Palkovicovónál (Szap- nál) tér vissza a Duna jelenlegi medrébe. A rendszer alsó eleme a nagymarosi vízlépcső, hidraulikailag és energetikailag egységben a felső létesítményekkel. Csehszlovák területen a gabeikovói vízlépcső, az üzemvízcsatorna, a dunakiliti tározó nagyobb része, magyar területen a dunakiliti duzzasztómű, a tározó kisebb része, valamint a nagymarosi vízlépcső épül. Mindez úgy, hogy az államhatár helye nem változik. A vízlépcsőrendszer létesítményei tízezer hektár csehszlovák és négyezer hektár magyar területet vesznek igénybe. Ugyanakkor azonban több ezer hektár — időszakosan víz járta terület — válik mezőgazdaságilag művelhetővé. A tározóból kiágazó 25 kilométer hosszú üzemvízcsatorna 17 kilométer hosszú felvizi szakasza töltések között a gabeikovói vízlépcsőhöz, majd innen 8 kilométeres alvizi szakaszon Palkovicovo (Szap) község közelében torkollik a Dunába...” Felkapaszkodunk a magas gátra. Félelmetes a mélység, de tetejéről messze látunk. Mindenütt céltudatos munka tanúi lehettünk. E hajszában minden bizonnyal arra sem jut idő, hogy a holnapra gondoljanak. Holnapra, amikor az itteni építőket a természet- átalakítás hőseiként emlegetik majd. A ma feje búbjukig porfelhőbe burkolózó embereket. Azokat, akik ma hősökhöz méltatlanul, de a küszködő, dolgozókhoz méltóan szentségeinek, ha valamiért leáll a masina, és késlelteti a hajrát. Gabcikovótól messzire tekintünk: a Duna túlsó oldalára. A levegő párájában ködbe vész minden: a távoli dombok, a Csallóköz, a Kisalföld, a Szigetköz, Nagymaros, Visegrád.... minden, ahol a környék lakossága nemsokára átéli a mindent megmozgató munka felemelő, feledhetetlen látványát. Kételyek, izgalmak, konf. liktusok közepette születik majd valami új. Ügy, ahogy mindig: a Hanság lecsapolá- sakor, erőművek építésekor, kőolajvezetékek fektetésekor. Hit és bizalom közepette: hiszen a vízi erőmű építése nyomán megváltoznak e tájon az életkörülmények, korszerűbb utak, átívelő híd, egészséges ivóvíz, szennyvízcsatorna-hálózat építése, eddig árterület termővé tétele kecsegtet. Az egésznek csak akkor van értelme, ha értelmes a cél, ha a szorgos tevékenységnek népek sokasága élvezi a csehszlovákiai oldalon és a magyar tájon a hasznát. Sági Ágnes most már Örkényben sem motorra gyűjtenek, mint á hetvenes évek elején, hanem saját autóra és házra. Az elnök így indokolja mindezt: — A vetésszerkezet átalakítása, a jó közgazdasági munka nélkül mi sem sokra mentünk volna. A dolgozók jobbára szívesen jönnek hozzánk, de megválogatjuk, kit veszünk fel. A korhelyek nekünk sem kellenek. Mert a sikerhez kollégákra van szükség. Hiszen senki sem képes egyedül eredményeket felmutatni. Annak különösen örülök, hogy a vezetők 80—90 százaléka itt nevelkedett. Több éve dolgozunk azonos összetételben. És ami szintén nagyon fontos; valamennyien ismerjük, nemcsak szűkebb pátriánk, hanem az ország és a világ- gazdaság helyzetét is. Az igaz ügy ereje Mi ad erőt ennyire sokrétű munkájához Mizsér Józsefnek? Az igaz ügy szolgálatának tudata, az, hogy hitt és hisz az emberekben. Csak közöttük érzi jól magát és akkor, ha reggel munkába menet köszöntheti beosztottjait, akik a szíves üdvözlést örömmel viszonozzák. Bóna Zoltán Jubileumi számvetés Azonos jogok Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepli a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, Ez alkalomból Szende Béla elnök és Hambuch Géza főtitkár csütörtökön tartott sajtótájékoztatót székházukban a szövetség tevékenységéről, feladatairól, szerepét a hazai németek anyanyelvének, kultúrájának, hagyományainak ápolásában; a hazánkban élő német nemzetiségű lakosság helyzetéről. A német nemzetiségiek tevékenyen részt vesznek szocialista társadalmunk építésében, a magyar lakossággal azonos jogokat, lehetőségeket élveznek. Szeretik és ápolják az anyanyelvűket, kultúrájukat, ' s a szövetség mindent megtesz azért, hogy megőrizzék nemzeti tudatukat, anyanyelvűket, kultúrájukat, mert ez nemzetiségi létük alapfeltétele. Támogatják a kétnyelvű oktatás bevezetését, amelyre a következő években adódik majd lehetőség; e célból többek között Pilisvörösváron 12 tantermes iskola és 100— 120 személyes kollégium létesül. A szövetség országos választmánya a jubileum alkalmából szeptember 14-én Pécsett ünnepi ülést tart. Elekor kitüntetéseket, nívódíjakat adnak át számos aktivistájuknak kiemelkedő munkásságuk elismeréseként. Itt adják át a jubileum tiszteletére Békében és barátságban címmel tavaly meghirdetett képzőművészeti pályázatuk díjait is. Az ifjúság és béke című ifjúsági pályázatuk díjait szintén ekkor kapják meg a kiváló produkciók alkotói. Pécsett a sportcsarnokban — ugyancsak szeptember 14-én — rendezik meg a magyarországi német fúvószenekarok ötödik találkozóját. Érinteni sem keli Emberi kéz érintése nélkül dolgozik az automata lángvágó gép a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelci gyáregységében. A nagyméretű lengyel portáldaru alkatrészeinek megmunkálása Marczali Péter feladata, illetve csak a gép működését kell ellenőriznie. Veress Jenő felvétele Nőtt a Vöröskereszt tekintélye Fél évtized mérlege Tegnap délelőtt dr. Csicsay Ivánnak, a Vöröskereszt Pest megyei vezetősége elnökének irányításával tanácskozott budapesti, Steindl Imre utcai székházában a humanitárius szervezet megyei végrehajtó bizottsága. A napirenden elsőként Aranyosi László, a megyei vezetőség titkára számolt be arról: a közelmúltban értékelte az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága a Vöröskereszt utóbbi öt esztendő alatti tevékenységét, s állást foglalt a további tennivalókról. Mint az elemzés megállapította, nőtt a Vöröskereszt tekintélye, társadalompolitikai szerepe és taglétszáma is, mely ma már meghaladja a 100 ezret. A párt végrehajtó bizottságának köszönetét mondott a 20 ezernyi Pest megyei vöröskeresztes aktivistának, az MSZMP egészségpolitikai, szociálpolitikai, nő- és ifjúságpolitikai határozataiban foglalt feladatok teljesítéséhez nyújtott segítségéért. A további teendők közül kiemelte a fiatal korosztály egészséges életmódra nevelését, a bejáró, ingázó dolgozók felvilágosítását, s javasolta, hogy a Vöröskereszt az igényekhez mérten növelje tovább a családvédelmi és szociálpolitikai tennivalókat vállaló aktivisták .számát, szélesebb körben vezesse be a családgondozási szolgáltatást. A továbbiakban a Vöröskereszt megyei végrehajtó bizottsága áttekintette az alapszervezeteknek a két kongresszus közötti félidőig folytatott tevékenységét, s tájékoztató jelentést hallgatott meg az első félévi gazdálkodásáról.
