Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

NAGYKŐRÖSI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 10, KEDD Az ellátás titkai iskolában Varázsszó Vége az aranyéletnek? A mindig vidám és udva­rias Móni a toronyház árnyé­kos oldalán, vagy ha az idő­járás nem engedte, akkor a lépcsőházban töltötte az egész nyarat. A jószívű szomszédok felügyeltek rá, hogy baj ne történjen, és a számára elő­készített ennivalót időben el­fogyassza. A sok munka és elfoglaltság után este haza­érkező anyjától nemcsak a kislány, hanem a lépcsőház­ban lakók is hallhatták: w A tudás mellé szakmaszeretet Amióta az eszemet tudom, mindig abban a meggyőződés­ben éltem, hogy a városi em­berek messze nagyobb előnyt élveznek mindenben azoknál, akik valahol faluhelyen lak­nak. Alapjában véve máig aem adtam fel eme vélemé­nyemet, jóllehet a falu- és vá­roslakók életmódja, körülmé­nyei az idő múlásával sok te­kintetben nagyon hasonlato­sak lettek. Befolyásolja Azt persze a világért sem állítom, hogy mondjuk egy 30 ezer lakosú város kereskedel­mi ellátását okos dolog volna úgy általában összevetni egy hozzá képest alig tizedrésznyi lélekszámú településével. A nagyságrendi különbség óriá­si. Ebből persze nem követke­zik törvényszerűen, hogy mi­nőségileg is ugyanez a helyzet, sőt, e téren faluhelyen is ta­lálunk olyasmire példát, ami a városiak számára is meg­szívlelendő tanulság lehetne. . Azt sem vitatom, hogy a nagy településeken a minden­kori szükségletekhez igazodó árumennyiség zavartalan biz­tosítása, az ellátás koordiná­lása, irányítása jóval komo­lyabb feladatot jelent, mint ahol egyetlen húsbolt is ele­gendő kielégíteni a lakosság igényeit. Nos, ha már a húsra céloz­tunk, maradjunk e fontos élel­mezési cikknél. Annál is in­kább, mert akárcsak a kenyér-, a húsellátás milyensége min­dig alaposan befolyásolja a tömeghangulatot. Sajnos néha úgy veszem észre, a rosszabbik irányban. Pedig egynéhány kellemet­len tapasztalat után igazság­talanság mindjárt rosszra kö­vetkeztetni, mert amennyiben szétnézünk á város húsügy­ben illetékes boltjaiban, kide­rül, úgy általában nemigen lehet nekünk okunk a panasz­ra. S aki ezután is az ellenke­zője mellett kardoskodik, hát annak is igazat kell adnunk, tos feltétele van: legyen min­dig árufedezet s a beszerzés­hez jó kapcsolat. Hm, ezzel a laikusnak sem lett sokkal na­gyobb a tudománya, de ebből legalább rögtön kikövetkeztet­hetjük, hogy általában véve a termelői húsellátással minden ellenkező híreszteléssel szem­ben szemernyi gond sincs. — Környékünkön nagyon jó a kínálat — teszi hozzá Tóth István —, annyi húst hoznának, hogy el se tudnám mind adni. Kőrösön is csak akkor van baj, ha leáll vala­miért a ceglédi vágóhíd ter­melése. Ahhoz, hogy kielégítő választékot is tudjon az em­ber biztosítani, még a kis boltnak is szüksége van szé­les beszerzőbázisra, hát még, ahol üzletek sokaságának kell kielégíteni az igényeket. — Hozzánk Tiszakécskéről jön a birkahús, Törteiről a sertés- és malachús, a körösi üzem küldi a csontárut, belső­ségeket, perzselt szalonnát, Ceglédről kapjuk a marha­húst és minden töltelékes árut. A kocsériak húsboltja 300 ezer forint forgalmat bonyolít le havonta, még a téli vágá­sok idején sem csökken alább 200 ezernél. Tehát népszerű üzlet, de nemcsak azért jelen­tős a forgalma, mert privilé­giumot élvez, Tóth István árui mindig frissek, gusztusosak. — Arra nagyon kell ügyel­ni, hogy az áru szakaszosan jöjjön, s mindig annyi, amit biztonsággal el is lehet adni. A két hűtőszekrény ugyan 1—2 napot kisegít, de nem többet. A pihent hús hamar elveszti tetszetősségét. Sajnos az a baj, hogy az ABC-üzle- tekben erre kevesebb gondot fordítanak, az eladó sokszor előre elszeleteli a karajt, per­sze hogy holnapra az már szí­nét veszti. — Az az igazság, hogy friss húst csak szaküzletben volna helyes árusítani, másutt ehhez nincsenek igazán megfelelő körülmények. De a fő gond, hogy szakemberből sincs ele­gendő. — A hentesszakma miért vesztette el népszerűségét? — Á, nem a szakmával van baj, hanem a keresettel. A hentesgyerekek elmennek a vágóhidakra, ahol sokszor a duplája a fizetségük, igaz, ala­posan meg keli dolgozni érte. A boltban sem arany az élet, az ember egész nap talpal, zárás után meg áruért kell szaladni, hogy másnap teli hűtővel várhassam a vevőket. Egyetértésben — Velük milyen a kapcsola­ta? — Egymásra vagyunk utal­va, így aztán teljes az egyet­értés, különben is rossz vásár­ló nincs, csak ha az eladó is rossz hozzájuk. A közel tíz év alatt kitapasztaltam, amit egykori méstereim tanítottak, a szaktudás még nem minden, a jó munka megköveteli, hogy szeressük azt, amire vállal­koztunk, s ha a helyzet úgy hozza, a többletmunkától sem szabad visszariadni. Csak így lehet elégedett a vásárló, s vele együtt a hentes is. Az elmondottakhoz nem kí­vánkozik több kérdés. Azt hi­szem, a kis falusi bolt népsze­rűségének igazi titka valahol itt, az utolsó mondatokban rejlik. Bárcsak már minde­nütt felismernék egyszer... ! My. J. — Na, kisasszony, nemsoká­ra vége lesz az aranyéletnek, kezdődik az iskola. Ott aztán nem játszhatsz majd egy per­cet sem, mert mindig tanulni kell. A sokat hallott intelem szo­morúvá tette a mindig derűs Mónit. A napokban már egy köszönésre sem futotta a ked­véből. — Mi a bajod? — kérdez­tem a kislányt. — Nagyon félek az iskolá­tól — válaszolta —, mert ott állandóan tanulni kell és so­sem lehet játszani. De én túl­járok mindenki eszén. Közel hajolt hozzám, majd suttogva folytatta: — Kitaláltam egy varázs­szót. Tudod, ha majd elfára­dok, kimondom ezt a varázs­szót és elrepülök. Jól kiját­szom magam, azután vissza az iskolába, folytatni a tanulást. De ezt nem szabad ám tudni senkinek — tette még hozzá. Amikor elárulta dédelgetett nagy titkát, az arca lassan megszelídült. Felnézett, majd kacagva futott pajtásai közé, mert azok már hangos szóval kiáltozták a nevét. B. Kiss Sándor Műsoros est Nóta, tánc A tormási bisztróban A tormási bisztróban ismét kellemes szórakozásról gon­doskodnak a vendégeknek. Szeptember 13-án este 8 órakor, neves fővárosi művé­szek közreműködésével tánc­dalokat, nótákat, olasz dalokat hallgathatnak az érdeklődők. A nívós műsor után hajna­lig tartó táncmulatságra is in­vitálják a táncolni vágyókat. A könyvtár Kocséron is Kincsesbánya a kutatáshoz mert ha részleteiben is meg­vizsgáljuk a kérdést, néhol gyorsan vissza kellene szív­nunk a megelőlegezett dicsé­retet. Igaz, olykor bolttól függet­len okok is közrejátszanak, amikor néhány napon át vá­rosszerte is érzékelhető a hús­hiány. mint történt legutóbb a ceglédi üzem kényszerű állása miatt. Szóval nehéz itt egysze­riben igazságot tenni, de úgy tűnik, több okunk van a zsör- tölődésre, mint az elégedett­ségre, bizonyítja ezt az is, hogy az ember némi csodálko­zással k^nia fel a feiét. amikor olyasmiről hall, hogy a kicsi szomszéd várban, a kocsériak- naksoha nincsenek ilyen hús­bavágó problémáik. Bcszerzőbázis Amikor odaát jártam, tekin­télyes falubeliek nem átallot­ták eldicsekedni egyetlen te­nyérnyi hentesüzletükkel, ahol állítólag mindig bőséges a kí­nálat s a választék. Kissé hi­tetlenkedtem, s valami kör­mönfont kereskedői fogásra gyanakodtam, de kiderült, a dolog nyitja egyszerűbb annál, hogy mélyreható elemzésnek kellene alávetni. Tóth István hentes és mé­száros, aki immár 9 éve veze­ti közmegelégedésre az Afész húsboltját, azt mondja, a jó üzletmenetnek csupán két fon­Amikor kocséri illetőségű is­merősökkel hoz össze a vélet­len, nemigen fordul elő, hogy a személyes témák mellett ne ejtenénk szót a falu ügyeiről is. Már az ilyen futó beszélge­tések is elegendőek ahhoz, hogy idő múltán az ember a valósághoz eléggé hasonlatos képet alkothasson szomszédai­ról. Aprólékos gondok Eme szóbeli tapasztalatcse­réknek köszönhető például az is, hogy a kocsériakat iroda­lombarát, könyvszerető embe­reknek ismerhettem meg. A néha-néha elejtett szavak, fél­mondatok lassanként meggyő­ződéssé érlelték bennem ezt a gondolatot, bár nem éreztem magam feljogosítva, hogy mindezt híreszteljem, amíg nem látom hozzá a kézzelfog­ható tényeket is. Nos, a kulturálódás, művelő­dés iránti igényt hol is mérhet­nénk fel legkönnyebben, mint a falu könyvtárában, aminek forgalma ha nem is pontosan, de arányaiban reprezentálja a lakosság ebbéli igényeit. Mégis nagyon lényeges, hogy most minden adatot a helyi nagy­ságrendekhez viszonyítsunk, mert csak így kapunk valósá­gos képet. Mert szó ami szó, egy 14 ezer kötetes könyvtárról nemigen mondhatjuk el, hogy tekinté­lyes tárháza az irodalomnak. Mégis, a csaknem 2600 lakosú község olvasni szerető népét bőségesen ki tudja elégíteni, a betűvetés tudományát éppen csak elsajátító kisgyerektől a 80 éves néniig, bácsiig. Ez szó szerint igaz, a 319 főt számlá­ló jelenlegi állandó olvasói lét­szám több mint fele az általá­nos iskolások közül kerül ki, rajtuk kívül jóformán minden korosztály képviselői rendsze­res vendégei az intézménynek. Ebből logikusan következik az is, hogy a kölcsönzésre kí­nált irodalom széles érdeklő­dés képes kielégíteni. De az olvasóterem sem csak nevében él, kincsesbánya a kutatások­hoz, de a napi- és hetilapok friss információi után szomja­zok is megtalálják itt hasznos szórakozásukat. A könyvtár kebelén működik a 28 tagot számláló helytörté­net5 klub, ami a község törté­netének homályba vesző feje­zeteit hivatott aprólékos gond­dal felderíteni az utókor szá­mára. Komoly, nehéz munkát vállaltak magukra a klubtagok, de megnyugtató, hogy olyan személy irányítja ténykedésü­ket, aki a helytörténeti kuta­tásokban jelentős tekintélyt szerzett magának. Most már elárulhatom azt is, hogy a faluszerte köztisztelet­nek örvendő pedagógus, Antal Domonkosáé mindenki meg­elégedésére 2 éve, nyugállo­mányba vonulása óta, a könyv­tár sorsát is kezébe vette. Ami­kor a faluban vállalt társadal­mi kötelezettsége elszólítja va­lahová, akkor sincs gond, férje személyében kiváló segítőtár­sat tud maga mellett. Ottj ár- tünkkor is éppen ő helyette­sített, türelemmel, gonddal segített az iskolából jövet be­térő apróságoknak a válasz­tásban. Balajti Mónika még csak ha­todikos, de már évek óta régi ismerősként tartja számon a könyvtáros. Nyolcéves volt, amikor az első mesekönyvet hazavitte. Azóta sokat változott a gusztusa, ma már a Delfin sorozat után kutat a polcokon, miközben elsorolja az Egri csillagok felejthetetlen epizód­jait, eddigi legnagyobb könyv­élményét. Deák Mariann még csak har­madikos, de azt mondja, a szünidőben ő sem volt meg olvasnivaló nélkül. Igaz, ami­óta megkezdődött az iskola, nem sok idő jut mesekönyve­ket forgatni, így estefelé apró- donként tud majd végére járni Mazsola kalandjainak. Szerencsés helyzetűek — Egy-egy délután 40—50- en is megfordulnak itt olvas­gatni, kicserélni könyveiket, még a távoli tanyákról, Lász- lófalváról sem restek beutazni értük — mondja Antal Domon­kos, s gondolatban máris azt próbálja felmérni, hogy felnőtt olvasóit m érdekli leginkább. — Nos, azt hiszem, ezt egyet­len könyvtáros sem tudná a maga területén pontosan meg­Uborkából kevés érkezik Nyár végi csúcsforgalom Most van a nyár végi csúcs- forgalom az Afész felvásárló telepein. Naponta 10—15 vagon zöldség- és gyümölcsfélét hor­danak be, melyből 8—10 tonna a paradicsom. Jelentős meny- nyiségű még a patisszon, de fogy a kékszilva és már tele­zetten, 70 százalékos érettség­ben veszik át, hogy konzerv- készítésre alkalmas legyen. Uborkából egyre kevesebb mennyiség fut be. Szerencse, hogy a patisszon jól terem, mert a vegyes konzervexport­hoz az uborkát azzal pótolják. Az Afész felvásárlási irodá­ján Godó Gerenc osztályvezető elmondja, hogy a szerződésre t->rm-it burgonyának hivatalos védőárat állapítottak meg, mely szerint 3 forintnál olcsób­ban étkezési burgonya nem vásárolható. Most tárgyalnak róla, hogy milyen áron tudják a burgonyát eladni. A tárgya­lások eredménye szerint szab­ják majd meg az átvételi árat. Panasz merült fel, hogy az Afész szombati napokon miért nem tart felvásárlást? Erre vo­natkozólag elmondták, hogy szabadnapra joga van minden dolgozónak, tehát a, felvásár­lóknak is. Különben a mostani csúcsforgalomban túldolgozzák a munkaidőt. Sokszor a késő estébe nyúlik a felvásárlás és az elszállítás. A nagykőrösi Afésznál vasárnap is van fel­vásárlás. ami sehol az ország­ban másutt nincs. Itt is csak azért vezették be a vasárnapi felvásárlást, hogy a hétfői na­pokra legyen feldolgozható terményanyaga a konzervgyár­nak. Kopa László Színvonalas mérkőzések Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Hernád 1-1 (1-1) Kinizsi: Leskó — Farkas I., Szőke, Kecskés I., Farkas J., Kovács Z., Szabó, Szalai (Bél- teki 20. p.), Benkó, Vigh, To- ricska (Kovács L. 70. p.). Kiegyenlített játékkal indult a mérkőzés, Vigh lövése kapu mellé szállt, a körösi kapunál Szőke szerelt látványosan. A 10. percben Kecskés és Far­kas J. között, a hernádi csa­tár a 16-osról kapura lőtt és a lapos lövés elcsúszott Leskó keze alatt. 0-1. Jobb vetődés­sel a lövés hárítható lett vol­na. Változatos volt a játék, a körösi csapat volt a többet tá­madó. Bélteki jó beíveléséről le­maradtak a csatárok, közve­tett szabadrúgás után Benkó lövése szögletre pattant, Vigh szép fejesét védte a kapus. A 31. percben Toricska remekül cselezte magát a kapu elé, de nehéz szögből leadott lövésé­ből szöglet lett, ha visszagu­rítja könnyen gól lehetett vol­na. A szögletrúgás után To­ricska javított, mert jó lövés­sel egyenlített. 1-1. A körösi kapunál Kecskés jó -érzékkel húzta ki á labdát a“ támadók közül, Szőke több ízben is re­mekül szerelt. A második félidő hernádi támadásokkal indult, Bélteki szerelt jól, majd Leskó védett biztosan. A 60. percben remek körösi akciót hárítottak a ven­dégek, négy perc múlva pe­dig jó Szabó—Toricska adoga­tás után Szabó lövését védte a kapus. Kecskés hárított jól, állapítani, nálunk is van min­dennek keletje. Ügy tűnik, többségben a szépirodalom fo­rog, de éppúgy viszik a sza­kácskönyveket, lexikonokat is. A választékra nincs panasz, de legalább olyan fontos, hogy ál­landóan újítsuk a könyvtár ál­lományát. Szerencsés helyzetű­nek mondhatjuk magunkat, hi­szen évente 40 ezer forintot fordíthatunk könyvek vásárlá­sára, emellett az Afész is 5—6 ezer forinttal járul hozzá a költségvetéshez. Otthon is gyarapodnak A mai könyvárakhoz képest ez éppenséggel nem mondható hatalmas összegnek, de állító­lag arra elegendő, hogy a nép­szerűségre számot tartó újdon­ságok a polcokra kerülhesse­nek. Ha mégsem, az inkább tudható be a könyvkiadók mu­lasztásának, mint a könyvtá­rosénak. Aki járatos a könyv­piacon, nem hiszem, hogy ké­telkedne ebben, mert tény, hogy a kereslet s kínálat kö­zött e területen sincs meg min­dig a szinkron. Arra most nincs időnk, hogy az utóbbi gondolatot tovább firtassuk, viszont tény, hogy ami új könyv Kőcser községbe érkezik, az mind el is kel. Igaz, könyvszaküzletet hiába kere­sünk itt, de úgy látszik, ez sen­kit nem zavar különösebben. Részben a könyvtár vállalta magára az értékesítést, havon­ta 5—6 ezer forint értékű for­galmat bonyolítva le. Községi szinten ez nagyon jó eredmény, de a legörvendete- sebb az egészben, hogy az épü­lő. szépülő otthonokban is ál­landóan gyarapszik a családi bibliotéka. Mikiay Jenő Leskó remekül húzott le egy jó lövést. A hazai csapat erő­sen támadott, de a jól záró her­nádi védelem mellett igazi gólhelyzet nem alakult ki. A 88. percben egy veszélyes ke­resztlabda elcsúszott Benkó lába előtt. Ebből könnyen gól lehetett volna. Jó színvonalú, változatos, sportszerű mérkőzésen a több, magasabb osztályt megjárt já­tékosokat szerepeltető vendég­csapat ellen a döntetlen valós eredménynek mondható. A körösi csapat az eddigi négy mérkőzésen — betegség, sérü­lések, katonai szolgálatra való bevonulás miatt — még egy­szer sem tudott ugyanabban az összeállításban kiállni, de a játékosok akarását igazolja, hogy a négy mérkőzésből hét pontot szereztek. Szerdán La- josmizsén lesz edzőmérkőzés. Nagykőrösi Kgy. Kinizsi ifi— Hernád ifi 1-1 (0-1) Kinizsi ifi: Orell — (pzin- kus, Kecskés Z., Fercsi (Ber­talan), Szűcs, Dobos, Dani, Si­mon (Bállá), Eszes, Vikor, On- hausz (Hagymási). A felnőttcsapatéhoz hasonló stílusú, jó színvonalú mérkő­zésen a körösi csapat közelebb ■''lit a győzelemhez. Kimaradt helyzetek után Kecskés szabad­rúgásból nagy góllal egyenlí­tett. Jók: Dobos, Dani, Eszes. Monori serd.—Nk. Kgy. Kinizsi serd. 8-1 (4-1) Kinizsi serd.: Holló — Csi­kós, Ócsai, Sztrapkó, Aszódj I., Barcsay, Somodi, Pörge, Karsai, Petrik, Tóth. Csere: Donáth, Bari, Aszódi II., Pé­csi, Székely, Juhász. Monoron ígéretesen, nagyon jól kezdett a körösi csapat, de több gólhelyzetből csak egyet értékesített, húsz perc után egyenlítettek a hazaiak, sőt a vezetést is megszerezték, a po­tyagólok után elkedvetlenedett a körösi csapat és bátortala­nul játszott. Nem volt ilyen különbség a két csapat között. A gólok főleg kapushibából es­tek, Holló és Donáth is na­gyon gyengén védett. Csak Tóth és Bari dicsérhető. Gól­lövő: Tóth. P. S. Keddi sportműsor Tekézés. Temetőhegyi teke­csarnok, 16 óra: Nk. Mészáros Tsz SK—Kecskeméti MÁV, nők (NB I.), barátságos csa­patmérkőzés. Természetjárás. Balaton és környéke: a Nk. Kgy. Kinizsi túrája. Mozi A nagyteremben A birodalom visszavág. Szí­nes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Terasz I—II. Színes olasz film, fél 6-kor, A KBK Nyársapán Pincéje fel­vételt hirdet fizikai dolgozók ré­szére. Bér megegyezés szerint. — Jelentkezni: a pince vezetőjénél, 7-től 15.20-ig lehet. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk mindazon barátok­nak. rokonoknak, szomszédoknak, jő ismerősöknek, akik id. Bujdosó Balázst utolsó útjára elkísérték, síriára koszorút, virágöt helyez­tek. s mély fájdalmunkat részvé­tükkel megosztották. A gyászoló család. ISSN 0133-n»| GSSSyfcflrösl Hír;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom