Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 10., KEDD lindenkií érhet baleset Más kárán tanul az okos ember Fogkefe, törülköző, körömol­Gázcsere Nem tudja a bal kéz... ló, bicska, konzervnyitó, tu, cérna, hideg-meleg ruha ... Számtalan család vette az idén nyáron is számba, mi minden kell a nyaraláshoz szükséges útipoggyászba. Inkább kicsit többet vigyünk, de otthon ne maradjon valami! Az egy év fáradalmait kipi­henni indulók többnyire szél­sebes vágtában töltik az utolsó napokat. Hiszen még sorba keli állni vízumért, gyógyszert írat­ni, meg kell szeryezni, ki etes­se az akváriumban a halakat, ki öntözze a virágokat a család távolléte alatt. Ja, és persze a vonatjegyek, az esedékes dí­jak befizetése, a napközidíj... minek sorolni tovább? Éjt nap­pallá téve szerveznek, ügyin­téznek a családtagok, termé­szetesen munka mellett, hiszen, a szabadság minden pillanata drága kincs, azt nem lehet az előkészületekre pazarolni. Ö, dögöt a falra Igénytelen küllemű kis füzet hever előttem az asztalon. Megérne egy közvéleményku­tatást, vajon a külföldre indu­lók közül hányán tartják úti­okmányaik elengedhetetlen tartozékának a magyar állam­polgárok külföldön történő be­tegség esetében használandó, vagy a kárbejelentéshez szük­séges Címlistát. '"'Néni'jő azonban az ördögöt a falra festeni. Ki indul azzal a lappangó félelemmel útnak, hogy éppen Madridban veszi elő a vakbélgyulladás, vagy Máltán üti el egy autó? Igaz, sok rémtörténetet hallani egyes országok alacsony szintű köz- biztonságáról, de hát annyi a turista, s mért pont egy fillé­res gondokkal megvert ma­gyartól rabolnák el szegényes holmiját?- (Vagy ha mégis, miért pont tőlem, amikor a Kovácsék is oda utaznak?) Persze, azért biztos, ami biz­tos, a vonat- vagy repülőjegy­hez csatolhatjuk (nem jelentős kiadás) a poggyászbiztosítást — a plakát is hirdeti, így gondtalan az utazás —, s ala­posan felkészülve, végre útra­kelhetünk. Sokaknak elegendő is ez a felületes felkészülés. Nagy csa­lódás éri azonban azokat, akik­re nem mosolyog rá Fortuna, s a turistákra leselkedő szám­talan veszély valamelyikének áldozatul esnek. Bizonyára sű­rűn csuklanak az állami bizto­sító munkatársai, amikor vala­melyik külhoni konzulátuson nem túl szeretetteljes hangu­latban emlegetik őket a káro­sultak, akiknek végre tudomá­sukra jutott, hogy ellopott készpénzüket, útiokmányaikat, hazafelé szóló menetjegyüket nem téríthetik meg. Szerződés szerint Természetesen, a szabályok ismeretének hiánya nem men­tesít ... A betegség-, baleset-, és poggyászbiztosítás megköté­sekor elfogadtuk a szerződés feltételeit, akkor is, ha bízva a szerencsénkben, nem tanulmá­nyoztuk át azokat. Szász And­rás, az Állami Biztosító sze- méíybiztosítási osztályvezető­helyettese — nem minden ok nélkül — hiányosságokat vél felfedezni biztosítási kultú­ránkban. — Előre kell bocsátanom, hogy az évente külföldre utazó másfél millió honfitársunk túl­nyomó többsége élményekben és tapasztalatokban gazdagon, elégedetten tér haza. Tavaly csupán ötezren fordultak hoz­zánk kártérítési ügyekben, ám ez a szám, egyes országok köz­biztonságának romlása arányá­ban emelkedik. A betegség- és poggyászbiz- I tosítás számunkra mégis a rossz kockázatok közé tartozik, mert teljes körű, korlátlan összegig érvényes például a be­tegségbiztosítás a nyugati or­szágokba is. Az igen borsos .ápolási, hazaszállítási költsége­ket valutában fizetjük. El kell mondanom, ilyen biztosítás ki­zárólag hazánkban köthető, ez­zel á szolgáltatással egyedül­állóak vagyunk. A poggyászbiztosítás érvé­nyesítésekor azonban már nem ennyire elégedettek ügyfeleink. Elégedetlenségük oka pedig — meggyőződésem — nem a mi szolgáltatásunk hiányosságá­ban, hanem főként saját tájé­kozatlanságukban rejlik. Véle­ményem szerint a biztosítási szerződés megkötésekor* éppen úgy át kellene tanulmányoz­niuk az utasoknak a biztosítási feltételeket, mintha egy ház­tartási gépet vásárolnának, s azt kipróbálnák még hazaszál­lít ás előtt. A biztosítás ugyanis csak azokat óvhatja meg a sú­lyos veszteségtől, akik megte­szik a szükséges óvintézkedé­seket, s a feltételeknek megfe­lelően járnak el. Így például, az úticsekk vál­tásával megelőzhető a kész­pénzveszteség, s a káresemény után a teljes jegyzőkönyv fel­vétele biztosítja a hiányzó ér­téktárgyak forgalmi értékének megtérítését. Ügyfeleinknek is be kell látniuk, hogy saját üz­leti érdekeink sem engedik, hogy bizonyíthatatlan mennyi­ségű készpénz vagy jegyző- könyvben nem szereplő tár­gyak árát is megtérítsük. Még indulás előtt — Hazánkban sajnos, köztu­dottan alacsony színvonalon áll a nyelvismeret, s ha hozzá­tesszük, hogy a pánik, amelyet az okmányok és a készpénz el­vesztése jelent, nem mindenkin egyformán tör ki, elképzelhető, hogy a károsultak a higgadt tá­A növényi kártevők és be­tegségek főleg ott gyakoriak, ahol egyféle növényt termel­nek, ezek a monokultúrák. A szabad természetben mindig növénytársulásokkal találko­zunk, a zöldségtermesztésben is ezt kell utánoznunk. 0 Minden növénynek van sa­játos ható- és illatányaga, amely a rovarokat útbaigazít­ja. Ha egy növény szomszédja eltérő illatot áraszt,, az előb­binek a kártevője célt téveszt­ve továbbállhat. A földben, a különböző növényfajok gyö­kérzónájában, a fajspecifikus kiválasztódás és tápanyagigény következtében más és más mikroorganizmusok tenyész­nek, amelyek egymás tevé­kenységét az ásványi anyag fel­építésében kiegészítik, segítik. Az allalepathia a különböző növényfajok egymásra gyako­rolt hatása, amely lehet ser­kentő. vagyis pozitív, és gátló, vagyis negatív. Ezeket a ké­miai ható- és illatanyagokat kis koncentrációban termelik az egyes növények. Az egyes zöldségféléket ve­gyes sorokba ültetjük vagy vetjük, itt érvényesül a ser­kentő, vagyis pozitív egymás- rahatás. Ez abban nyilvánul meg, hogy megvédi a kombi­nációban szereplő növényt a jékozódás helyett valóban fej­vesztett kapkodásba kezdenek. Mit tanácsol a kárvallott uta­soknak hajtépés és siránkozás helyett? — Poggyászbiztosításunk a külföldön felvett jegyzőkönyv alapján személyenként 12 ezer forint értékhatárig érvényes, így az első teendő, hogy gon­dosan számba kell venni, mi hiányzik, mit kell felvetetni a jegyzőkönyvbe. A turisták ha­zajutásáról a konzulátus köl­csönnel gondoskodik. Az elve­szett okmányokat, értékpapíro­kat, menetjegyeket nem térít­jük. Ezek megóvása tehát a legfontosabb, ezekre figyelje­nek tehát nagyobb gondosság­gal az utazók. S mindenekelőtt, még indulás előtt forduljanak tájékoztatásért valamelyik iro­dánkhoz, s készüljenek fel a legváratlanabb eseményekre is. Propagandaanyagunk min­denütt megtalálható, s ezek se­gítségével egyszerűbben és gyorsabban túljuthat a káro­sult a kellemetlen helyzeten. Be kell hát látnunk, hogy a biztosító nem őrangyalunk, ha­nem csupán üzletfelünk. Kor­rekt üzletfél, hiszen szolid el­lenérték fejében megtéríti a fogkefe, a törülköző, a köröm­olló és bicska, megfelelő jegy­zőkönyv esetén még a gyerek otthon felejtett úszógumijának és a nagypapa olvasószemüve­gének az árát is. Hogy a bizo­nyíthatóan itthon megváltott és fel nem használt vonat- vagy repülőjegyet miért nem, az nem egészen világos. De azt tudom, hogy a szerződésbe fog­lalt feltételek értelmében gaz­daságosabb külhonban inkább betegségbe, mint tolvajoknak áldozatul esni. Hiszen akkor, szolid biztosítási díjamért szol­gálatkészen kiveszik akár a vakbelemet is, s még borrava­lót sem kell adnom. Hiszen csak egy szegény magyar turis­ta vagyok... kórokozóktól (vírus, bakté­rium, gomba) és a kártevőktől (tetvek, legyek, bolhák, her­nyók, bogarak). A sárgarépa és hagyma kombinációja véd a sárgarépa­légy és a hagymalégy ellen. A zeller és a káposzta együttese a zellerrozsda és a káposzta­lepke hernyója ellen. A saláta és retek együtt vetése a földi­bolha ellen. A saláta és'turbo- lya kombinációja a liszthar­mat, levéltetvek, csigák, han­gyák ellen. A bors fű és a bab kettőse a levéltetvek ellen. A bazsalikom és uborka együtte­se az Uborkalisztharmat ellen, és odacsalogatja a méheket. © A borágó és káposztaféle együtt vetése a különböző kár­tevőket riasztja és távoltartja a meztelen csigát. A levélzel­ler és a káposzta együttese a káposztalepke és a hernyó el­len véd és távoltartja a földi­bolhát. A szamóca és hagyma­féle együtt vetése elűzi a csi­gákat és pocokféléket, véd a szamócapenész ellen. A sza­móca és körömvirág együttese a fonálféreg ellen ad védelmet. A szamóca és a kisbüdöske együtt vetése véd a drótféreg és fonálféreg ellen. A liliom vagy rózsa és fokhagyma együtt ve­tése távol tartja az egereket. A ribizli és fehérüröm kombiná­Elhunyt Csorba Tibor Életének 80. évében elhunyt a budapesti Szobi utcai kór­házban Csorba Tibor, a ma­gyar származású, Varsóban élő festőművész-professzor. Sok szál kötötte Váchoz. A Csor­ba család az első világháború után a város melletti vagonla­kók egyike volt. Tibor onnan járt a váci gimnáziumba. A Képzőművészeti Főiskola el­végzése után tanár volt, majd Lengyelországba költözött. Felesége, Helena asszony a lengyel ellenállási mozgalom­ban kifejtett helytállásáért megkapta a Varsó Hőse kitün­tetést. Együtt írták a 300 oldalas, sok képpel illusztrált könyvet: A legyei ifjúság sorsa Ma­gyarországon, a második vi­lágháború idején. Csorba Ti­bor feleségével évenként Vác- ra látogatott. 1976 szeptembe­rében önálló kiállításon mu­tatta be festményeinek, grafi­káinak legjavát a Madách Im­re Művelődési Központban. Helena asszony idén márci­usban Varsóban elhunyt. Csor­ba Tibor egyedül vett részt — a Magyarok Világszövetségé­nek a meghívására — augusz­tusban, a veszprémi anya­nyelvi konferencián. Utána gyógykezeltette magát Buda­pesten, s szeptember hatodi­kén agyvérzés következtében elhunyt. Varsóban kísérik utolsó út­jára. A téma, amellyel ismét fog­lalkozom, szokatlanul soká húzódik, s az a gyanúm, egy­hamar nem is lehet befe­jezni. Legalábbis a gondok, ellentétek megoldása aligha e hasábokon történik majd ... Ugyanis a gondok nem ak­kor kezdődtek, amikor június 13-án Ha szögletes a foci cím­mel megjelent írásomban a váchartyáni sportegyesület történetével, jelenével, jövőjé­vel foglalkoztam — helybeli vezetők nyilatkozatai alapján, de döntően Balogh Pálnak, az egyesület elnökének informá­cióira támaszkodva. Az ak­kori írásomra reagált Nagy Lajos, aki a 22-es Volán vác­hartyáni telepén csoport- vezető, s aki egyben a von­záskörzet labdarúgó-szövetsé­gében játékvezető-küldő. Le­velében a június 13-1 írásom több pontját kifogásolta, pél­dául azt, hogy az öltöző létre­hozásában nem azok jelesked­tek, akiknek a neve megjelent a cikkben. Szerinte a futball- pálya sem süllyedt el, felújí­tását fölöslegesnek, sőt, ki­fejezetten károsnak ítélte. ciója véd.a ribizlirozsda ellen. A rózsa és levendula együtte­se távoltartja a levéltetveket és a hangyákat. A rózsa és a zsázsa együtt véd a levéltet­vek ellen. A kisbüdöske és a paradi­csom: a kisbüdöske erős illatá­val elűzi a különböző levéltet­veket, a káposztalepkéket és hernyókat. A káposztaféle és paradicsom véd a káposztaher­nyótól. A burgonya és kapor együtt: a kapor elriasztja a burgonyabogarakat. A sárgarépa és kapor véd a sárgarépalégy ellen, ezenkívül a kapor pozitívan hat a sár­garépa növekedésére, ízére és színére. A kisbüdöske a gyü­mölcsfa alá vetve véd a kár­tevők, főleg a levéltetvek éllen. A sarkantyúka a gyümölcsfa alatt ugyancsak véd a kárte­vők ellen. A zsázsa és a cékla, vagy zsázsa és káposzta elűzi a hernyókat, répabolhákat és a levéltetveket. © A bab és a hagyma, vagy káposzta és hagyma, vagy bur­gonya és hagyma, vagy vörös­káposzta és paradicsom, vagy petrezselyem és paradicsom: ezek a növénykombinációk nem társíthatok, mert az egyik növény a másik fejlődését gá­tolja. Dr. Lengyel Ádám Félszegen kopogtattak a szerkesztőség ajtaján, majd egy férfiarc tűnt föl a résnyi- re nyitott ajtó mögül: — Jó napot kívánok! Bejö­hetek? — kérdezte bátortala­nul. — Tessék csak! — biztat­tam. — Miben segíthetünk? — Olvastam az augusztus 31-i számban egy közleményt a Tigáztól, az állt benne, hogy szeptember elsejétől feloldják a pébégáz-palackok eladásá­nak korlátozását. Nekem nagy szükségem volna ilyen palack­ra, ezért örömmel vettem a hírt, fel is kerestem a helyi gázcsere-telepet, ahonnan saj­nos, üres kézzel távoztam, ök ugyanis nem kaptak utasítást, hogy árusíthatják a palacko­kat. Bár van raktáron bőven, de csak cserére adnak. Tele­fonszámokat és címeket kap­tam, hol érdeklődjem. Végig­jártam mindent, de sehol sem kaptam kielégítő választ. Vég­ső kétségbeesésemben jöttem ide, hátha önök többet tud­nak. Akkor még nem tudtunk mi sem többet, mint a megszé­dített ügyfél. Telefonáltunk a cseretelepre, de ugyanaz a vá­lasz, ő is olvasta a közle­ményt, de főnökei még nem utasították, hogy az abban foglaltak szerint járjon el. A telep üzemeltetője a Pest me­Nagy Lajost fölkerestem Vác- hartyánban a munkahelyén és beszélgettünk az egyesületi életről, a régi és a mai idők­ről. Ám e személyes találkozás során az is kiderült, hogy a sportegyesület régi vezetősé­gének legerősebb egyéniségei sorrá lemondtak — többnyire sértődésből — társadalmi tisztségükről, így az öltözőt, tervező Nagy Lajos, a kivite­lezést irányító edző és já­tékos, Bakka István, s korára való tekintettel az akkori el­nök Tóth József és Guba István. Valamennyien több évtizede eredményesen dol­goztak az egyesület vezetősé­gében, mégis, pusztán sértő­désből, átengedték a terepet egy olyan új vezetésnek, amellyel nincsenek megelé­gedve, mert „sok hibát kö­vettek el”. Nagy Lajos szerint fölösle­ges volt a futballpályát föld­del feltölteni, mert ugyanúgy megmaradt lejtése, ahová eső­zésekkor a víz lefolyik, s összegyűlik. S Balogh Pálnak arra a ki­jelentésére, hogy a fiatalok nem szeretnek focizni, szó szerint a következőkkel ref­lektált Nagy Lajos: „Amióta Balogh Pál az egyesület el­nöke, teljesen megváltozott a sportélet. Ha a fiataloknak nem ment a foci, legközelebb be sem választották őket a csapatba ... Van néhány idő­sebb játékos, és ők határozzák meg, hogy ki futballozhat és ki nem! ... Az is baj, ha egy fiatal focista elvéti a kaput és nem rúg gólt; jól ledorongol­ják, eleve elveszik a kedvét, ahelyett, hogy vigasztalnák, bátorítanák, tanítgatnák.. De ennyi, azt hiszem, elég is a véleményekből, nyilatko­zatokból. Gondolom, eléggé jól tükröződik a leírtakból, hogy a régebbi egyesületi ve­zetést megosztotta a szemé­lyeskedés, a túlérzékenység­ből fakadó sértődöttség és az, hogy pont a legrégebbiek hagyták cserben csapatukat. S amit főként nem értek: akik nem tartoznak az egye­sülethez, milyen alapon fog­lalkoznak annak belső ügyei­vel? Talán a régi sebeket nyalogatni még mindig köny- nvebb, mint odaállni a másik elé és azt mondani: békül- jünk ki, hiszen a mi viszály­kodásunknak épnen azok isz- szák meg a levét, akiknek a legnagyobb szüksége lenne egy jól működő egyesületre? Aszódi László Antal gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, amely szerződéses vi­szonyban áll a Tigázzal, tehát különálló cég. A kapott tigázos telefonszá­mok ezért is nem vezethettek eredményre.’Rossz nyomon in­dultunk? Lehet, mindenesetre a gázszolgáltató vállalat haj- dúszoboszlói központjában, miután nem sikerült telefonon beszélni velük, telexen kérdez­tük meg mi az igazság? Mészáros László főosztályve­zető így válaszolt: — A gázpalack-értékesítés korlátozásának feloldásáról és a készpénzes palackeladásról a gázcseretelepek üzemeltetői részére augusztus 8-án és 9-én értekezletet tartottunk. Ezen a megbeszélésen a váci telepet üzemeltető Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat képviselője nem jelent meg. Ettől függetlenül körlevelet küldtünk részükre azzal a ké­réssel, hogy a cseretelep dol­gozóit oktassák ki a készpén­zes palackeladás bevezetéséről. Az erről szóló szerződés-kiegé­szítést' a kiskereskedelmi vál­lalat elfogadta és visszaigazol­ta. Körlevelünket részükre au­gusztus 21-én 1108/78-311/85. iktatószám alatt küldtük meg. A válasz egyértelmű, amivel ismét a cseretelephez fordul­tunk, immár három nap eltel­tével. Ez az idő. úgy látszik, nem volt elegendő, hogy a te­lepvezető tájékozódjon felet­teseinél, mert most sem áru- sítia a palackokat. Elfoglaltságára hivatkozva az újságírót igyekezett meg­nyerni a helyzet tisztázására és egy megfelelő utasítás ki- saitolására. Ügy véljük, ez a telepvezető kötelessége: arról a mulasztásról ami miatt a két vállalat közti megállapodás hí­re nem jutott el a végrehaj­tás helyéig szintén egyedül ő tehet. A kérdés még mindig ugyanaz: vásárolhatunk-e pa­lackot, vagy sem. Ideje volna, hogy a vállalat minél előbb tisztázza ezt a kérdést. Az el­szenvedett bosszúságokért sen­ki sem tudja kárpótolni az ügyfeleket, de hogy megelőz­zük a hasonló esetekét, nem maradhat el a felelősségre vo­nás sem. Dudás Zoltán Rólunk írják A Kirakat munkatársa azt vizsgálta, hogy a Pest megyei Zöldért Vállalat megszűnése, azt követően a jó indulás után miért romlott a többi között Vácott is a szövetkezeti zöld­ség-gyümölcs kereskedelem forgalma és pozíciója? A Chinoin című<r üzemi lap bemutatta a gyógyszerárugyár Vácott működő toxikológiai osztályát, ahol dr. Gergely Ve­ra vezetésével sokoldalú állat- kísérleteket folytatnak és munkájukkal elősegítik újabb gyógyszerféleségek hatásának vizsgálatát. A Magyar Nemzet Vasút­történeti jubileumok címmel elemzi a hazai vasútépítés 1845-től 1873-ig terjedő hős­korát. 1846. július 15-én fu­tott be az első vonat Pestről a váci pályaudvarra az első­nek megépített vasútvonalon, A Cementipar beszámolt arról, hogy a DCM-ben 15 dolgozó között osztották fel a rendelkezésre álló kétmillió forint gyári támogatást. Ka­matmentes kölcsönt kaptak a lakásépítő KISZ-fiatalok és a családi házat építő idősebbek. P. R. Októberben OaÍGsfalálkozó Október 12-én és 13-án ren­dezik Vácott a hagyományos Dunakanyar Dalostalálkozót, a Bartók Béla Zeneiskolában. A vendéglátó Vox Humana Ve­gyeskaron kívül a szegedi Bartók Béla Kórus, a buda­pesti Jeunnes Kórus, a debre­ceni Cantus Vegyeskar. a sze­gedi OK1SZ Monteverdi Ka­marakórus, a veszprémi Hóvi­rág Együttes, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Kamarakórusa, valamint Ausztriából a Mödlinger Dop­pel-Quartett mutatja be mű­sorát a rangos találkozón. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Márvány! Ágnes Biológiai növényvédelem Kertészkedés méreg nélkül Gurul a labda Fölösleges pályafelújítás?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom