Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-10 / 212. szám
1985. SZEPTEMBER 10., KEDD Erdők szélén szolgálnak Á kirándulók, az erdőket járók sokszor találkozhatnak azokkal a táblákkal, amelyeket a PEFÉM veresegyházi üzemében készítenek. Az idén mintegy ötszáz kerül ki a gyáregységből a természetvédelmi táblákból Barcza Zsolt felvétele Együttműködési megállapodás Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára és Kapolyi László ipari miniszter hétfőn az ifjúsági szövetség székházában együttműködési megállapodást írt alá. A dokumentum kiemeli: az ipar fejlődésének fontos feltétele, hogy az ifjúságot az eddiginél is eredményesebben mozgósítsák az ipar előtt álló feladatok megvalósítására. Az ipari miniszter mellett a KISZ KB szervezésében konzultatív testület alakul, hogy a döntéselőkészítés szakaszában véleményt alkosson az iparfejlesztés koncepciójáról s az ipart érintő stratégiai döntésekről. Az ifjúsági szövetség vezetése ezentúl — a minisztérium által szükségesnek tartott kérdésekben — fiatal szakértő- csoportok létrehozásával, új tervezési és szervezési módszerek bevezetésével és elterjesztésével járul hozzá az ipar- politikai célok megvalósításához. A KISZ KB és az Ipari Minisztérium közös vállalkozást hoz létre a fejlett technológiák. új termelési kultúrák elterjesztésére, társulásokat. kooperációkat alakít, bővíti a hazai és a nemzetközi szakmai tapasztalatcsere lehetőségéit és pályázatok kiírásával segíti az új szellemi termékek felszínre hozását. A KISZ KB az FMKT-moz- galom, az Alkotó ifjúság pályázat tartalmát és rendszerét megújítva elősegíti a Patai szakemberek képességeinek fejlesztését. Mi legyen a gyengén termő ültetvényekkel? Sok üres hordó lesz az idén Jel keil megválasztani a szüret időpontját Bármilyen időtartamban vizsgáljuk a megye szőlő- termesztését, sajnos nem volt zökkenőmentes az utóbbi esztendőkben. Sőt, elmondható — és nem alaptalanul —, hogy évtizedek óta nem volt ennyi gond az ültetvényekkel, mint az idén. Hiszen a termelési színvonal emeléséből származó hozamnövekedést évekre visszavetette a téli fagy, szinte reményt is alig hagyva a gazdáknak. Mert a termés növelésére most már bármely Igyekezet hiábavaló. Az előrelátók nyernek A megyei tanács felmérése szerint elfagyás miatt mintegy 1200 hektár szőlőültetvény kivágása vált szükségessé. Emellett a tőkéken látható teljes vagy részleges elhalások miatt szintén több ezer hektáron csökkent a termés mennyisége. Arról nem is beszélve, hogy a megye csaknem 14 ezer hektárnyi szőlőültetvényéből a mintegy 9 ezer hektáros magasművelésű területet is károsította a fagy. Ennek nyomán kevés must csurrantására lesz most lehetőség, ami tovább ronthatja a már amúgy is lanyha termelői kedvet. A feszültség feloldása nem megy egyik napról a másikra, és ez nemcsak a gazdaságokon múlik. Az azonban tény, hogy az elmúlt tél következményeiből az üzemeknek is le kell vonniuk a tanulságokat. Eddig ugyanis kevéssé figyeltek oda arra, a hatásra, amit a szüreti időpont megválasztása gyakorol a tőkék tél-, illetve fagyállóságára. Pedig valamikor a régi szőlősgazdák is tapasztalták, hogy egy-egy esetben minél magasabb volt a termésátlag és minél később került sor a betakarításra, annál súlyosabb volt a fagykár. Mert a vesszők a nagy leterheltségtől nem értek be teljesen, a gyengébb szövetállományú részeket pedig köny- nyebben károsíthatja a hideg. Ebből egyértelműen adódik, hogy a fagyyes?élyes körzetekben érdemesebb az érés korábbi időszakára tenni a szüret időpontját. Most mindez megtehető, mert a jelenlegi terméskilátások miatt a szüret nem ad nagy feladatot a gazdaságoknak. Az idén megszűnni látszik az az évek óta tartó kedvező folyamat, amikor is a pincék csordultig voltak musttal. Üres hordókkal is lehet majd találkozni, ami az árbevételben is érezteti hatását. A cselekvőkészséget azonban nem szabad megbénítania kudarcnak. Ahol nem esnek pánikba, ott már most hozzákezdenek a teljes körű pénzügyi terv készítéséhez, a rekonstrukció, a felújítási munkák folytatásához. Hiszen a lombhullás után az üzemeknek el kell dönteniük, mi legyen a gyengén termő ültetvények sorsa. Felújításuk mellett új telepítésekre is szükség van, mert hovatovább annyira lecsökken a termőterület, hogy a későbbiekben már csak óriási anyagi áldozatok árán lehetne ismételten felfejleszteni a jelenlegi szintre. A bejok haszna Igaz, nagy károkat okozott a fagy, de mint mondani szokták, mint minden rosszban, ebben is van valami jó. Éspedig az, hogy felhívta a gazdaságok figyelmét a rosszul megválasztott termőhelyekre. Vagyis arra, hová nem szabad a jövőben szőlőt telepíteni, és milyen fajtát, illetve művelési módot célszerű választani. A Rajnai rizling, a Chardannay jól bírja a hideget, ugyanígy az Olaszrizling, a Leányka, az Ottonel muskotály, a Kékfrankos, a Cabernet. Az úgynevezett egyes és kettős függönyművelésű telepítés — ezt bizonyítja a nagykőrösi Arany János Tsz példája is — jobban tűrte a kemény fagyokat, mint a már hagyományosnak számító Lens-fiíoser. A körültekintés, az átgondolt telepítési terv később sok csalódástól mentheti meg a gazdaságokat. A vezetőknek vigyázniuk kell arra, hogy ne a ló egyik vagy másik oldalán, hanem pontosan a hátán maradjanak. Egyrészt, ahol már a szőlőtermesztésnek hagyományai vannak, nem szabad lemondani róla. De olyan szuper telepítésekre sem vállalkozhatnak, amelyek meghaladják az erejüket. Időszerű átgondolni összhangra van szükség a beruházásra fordítható pénz nagysága és a megvalósítható telepítések között. Időszerű tehát átgondolni az ágazat jelenlegi helyzetét, és nemcsak a gazdaságokban, hanem magasabb szinten is. B. Z. Községpolitika, az üzemből nézve Asszonyok a régi téglagyárban Kevés a jó víz, sok még a sáros utca Csengő hangot ad a kalapács a Nova ipari burkolólap kopogtatása közben. Trepák Józsefnénak ezenkívül még egy speciális kés a munkaeszköze, amivel szétválasztja az összc- préselt darabokat. Hat éve hajol naponta a munkapad fölé, az Épületkerámiai Vállalat Burkolóanyagok Gyárának mendei telepén. Azelőtt a budapesti Orion gyár bedolgozója volt. Férje az egyik fővárosi vállalatnál esztergályos. Kislányuk ma már jórészt önálló, de a korábbi években sok családi gondtól mentette meg őket az, hogy az édesanyának helyben sikerült munkát ta'iálnia. Nyolc éve nem füstöl már a mendei téglagyár kéménye. Az udvarán mégis gépkocsik állnak, rakodók serénykednek, építőanyag-szállítmányok indulnak több irányba. A megszűnt téglagyártás helyett profilt kellett találni a régi üzemnek, amely mindig meghatározó szerepet töltött be a most közel 4 ezer lakosú községben. Az emberek többsége ma is Budapestre jár dolgozni, életformájuk a falu arculatát is meghatározza. Ám sok fiatal- asszonynak voltak Trepákné- hoz hasonló gondjai, hogy a hároméves gyermekgondozási szabadság letelte után miképpen gondoskodjanak kicsinyeikről. Kedvező helyzet — Szociálpolitikai szempontok is szerepet játszottak abban, hogy a vállalat megnyitotta itt a telephelyét — emlékszik vissza Juhász Béla üzemvezető, aki a községi párt- szervezet titkára is. — Ilyen meggondolásból segítette Men- de vezetősége a Számítástechnikai Intézet munkahelyeinek létesítését is a községben. A burkolóanyag-gyártó telepen jelenleg mintegy negyvenen dolgoznak. Valameny- nyien helybeliek, többségük nő. A reggel 6-tól délután 2 óráig tartó üzemidő egyben rugalmas munkaidő is, amely lehetővé teszi számukra, hogy minél kevesebb rendezetlen napi családi gondot hagyjanak maguk mögött a különben nagyon szorgalmas munkatársak. Félkész termékként érkeznek a gyárból a mettlachi-, a padlólapok, és az ipari burkolóanyagok. Ez azt jelenti, hogy itt történik az osztályozás, majd ezután az áru elindul a megrendelőhöz. A gyár idei terve egymillió 350 négyzet- méter burkolóanyag készítése, melynek időarányos részét 101 százalékra teljesítették az első félévben. — Mint minden átlagkereset, az itt dolgozók 4500 forintja is olyan, aminél többet is, kevesebbet is keresnek nálunk, mert teljesítmény szerint fizetünk. A már kialakult törzsgárda jól dolgozik. Sokra becsüli azt a lehetőséget, hogy ha a telep nincs, a gyermeknevelés gondjai miatt alig tudtak volna elhelyezkedni. Az emberek szeretik a lakóhelyüket, amely szépen gyarapodik. A VI. ötéves terv jelentősebb eredményének számít a 8 tantermes új iskola, a napközi otthon konyhája és a fogorvosi rendelő. Az építési kedv nem hiányzik, az emberek szívesen települnek le itt. Készül a terv Ugyanilyen szívesen járulnak hozzá anyagilag is a községfejlesztéshez, ha a társadalmi munkáról már nem is beszélhetünk ilyen elégedetten. Szükség lesz pedig hát arra is a jövőben, mert a falu nagy kiterjedése miatt drága a telkek közművesítése. Esős időben sok még a sáros utca, vízvezeték is csak a főutcán halad. A törpevízmű csak a terület 15 százalékát tudja ellátni — mondja Juhász Béla. — A VII. ötéves terv mostani koncepciója szerint új ABC-áruházat szeretnénk építeni, ha meg tudunk állapodni az Áfész-szel. A pártvezetőség úgy látja, hogy meg tudjuk győzni az embereket, s területfejlesztési hozzájárulásból évente 800 ezer—egymillió forintot fordíthat majd községfejlesztésre, jó utak és gyógyszertár építésére a tanács. A most következő tervidőszakban legalább a víztársulat megalakulásáig el kel! jutni. A fejlesztési törekvéseket természetesen innen a telepről is segítjük a magunk eszközeivel — teszi hozzá a párttitkár- üzemvezető. Gerhart Sándorné minőségi ellenőr, szakszervezeti főbizalmi gondolatait a munka mellett jelenleg a legnagyobb tömegszervezet választási előkészületei kötik le, de azért a községpolitikáról is van mondanivalója. Többek véleményével összhangban helyesli a gyógyszertárépítés tervét, de javasolja az élelmiszerellátás javítását, a választék bővítését is a kereskedelemben. Szerinte most hét végén alig lehet húst kapni. No, és legyen kevesebb a kocsma — jegyzi meg hangsúllyal, mert jelenleg kilenc van, és ezekben túl sok olyan dolog történik, ami nem tetszik a feleségeknek. A jövő A tágas munkatermekben olasz gyártmányú osztályozó gépsorokat szerelnek. Az egyiket még az idén, a másikat a jövő évben állítják munkába. A precízen válogató berendezések segítségével- nemcsak az eladásra szánt áru minősége lesz jobb, hanem az emberek munkája is könnyebbé válik. Kovács T. István Munkaerő-utánpótlás a kereskedelemben A gondok változatlanok Az elmúlt napokban, hetekben mintegy 8000 ifjú szakmunkással gyarapodott az ország kereskedelmi és vendéglátó hálózatának szakember- gárdája, ennyien végeztek a legutóbbi tanévben a kereskedelmi szakmunkásképző iskolákban. A végzősök létszáma az elmúlt évek során nem nagyon változott, az első évfolyamokra már hosszabb idő óta évente átlagosan tízezer általános iskolát végzett fiatalt vesznek fel, s közülük a három év alatt mintegy kétezren morzsolódnak le. A mostani tervidőszakban összesen harmincezer szakképzett kereskedő került ki az iskolákból. Látszólag tehát bőven elég az utánpótlás, hiszen a kiképzés üteme szerint tíz év alatt akár az ország egész kiskereskedelmi eladógárdája kicserélődhet. Mégis miből adódik az üzletekben sokfelé tapasztalható, immár krónikussá vált mnkaerőhiány? A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a frissen végzett kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkások döntő többsége szakmájában helyezkedik el, első munkahelye általában az a vállalat, ahol már tanulóként is dolgozott. A problémák azonban már ekkor jelentkeznek, mert az élelmiszer-kereskedelmi szakma iránt például az iskolákban is lényegesen kisebb az érdeklődés. mint a több érdekességet kínáló ruházati vagy iparcikk, esetleg az óra-ékszer szakmában. A későbbiekben fokozódhatnak a gondok, egy-két év múlva sok fiatal végképp otthagyja a kereskedői szakmát. Ez főként abból adódik, hogy elnőiesedett a szakma — már a tanulók 75 százaléka lány, s később, amikor családot alapítanak, kisgyerekkel már nem tudják vállalni a kedvezőtlen időbeosztást, de elriasztják őket a nehéz munkakörülmények is. A statisztikai kimutatások szerint az utóbbi években a kereskedői létszámnak mintegy 25 százaléka évről évre kicserélődik; nagyon sok esetben a fiatal szakmunkások mennek el, s helyükbe szakképzetlen eladókat kénytelenek felvenni a vállalatok. Az átlagosnál nagyobb a fluktuáció az élelmiszer-kereskedelemben — különösen a fővárosban és a nagyobb városokban —, holott itt már a képzés után is a kívánatosnál kevesebben helyezkednek el. A létszámhiány enyhítésére a tervek szerint a közeljövőben számos helyen bevezetik a vállalati differenciált oktatást, ami azt jelenti, hogy az általános iskolát végzett fiatalokat a szakmunkásképzőnél lényegesen rövidebb idő, egy év alatt képezik ki egy-egy cikkcsoport szakképzett eladójává. A vendéglátásban már bevált ez a gyakorlat, a nagy szállodaépítkezések idején. Infúziós labor, központi sterilező A kórház folyton gyarapodik elő, vagy a kereskedelem közvetítésével — tehát drágábban — veszik. Természetesen a palackozott infúziós oldatok ste- rilezéséhez is új készülékek kellenek, s korszerűbbre cserélik a központi sterilizáló autoklávjait is. A diagnosztikai részleg árkádjainak beépítésével megoldódik egy raktározási gond is, az évek során az osztályokon összegyűlt kórlapokat itt helyezik el. Az eddigiekkel még nincs vége a munkáknak. A kórházban most azt tervezgetik, miként bővítsék — összekötő folyosóval — a diagnosztikai épületet, hogy helyet teremthessenek az ultrahangvizsgálatoknak. Ami pedig távolabbi terv: 100 személyes nappali szanatóriumot kívánnak létesíteni, mert szeretnék kihasználni a kórháztól alig két kilométernyire talált 20 fokos alkáli-hidrokarbonátos, jó- dos-brómos vizet, melyet a szakértői vélemény terápiás felhasználás céljából előnyös összetételűnek minősített. V. G. P. számítógépet, a kardiológián például az EKG-leletek kiértékelésére, a 2-es belgyógyászaton az éppen gyógykezelés alatt állók vizsgálati adatainak nyilvántartására, s leletezésre a központi laboratóriumban. Most azonban az eddigi legnagyobb bővítésen munkálkodnak. Mintegy 50 millió forintba kerül a kazánházi átalakítás, s az az árkádbeépítés, amelynek során kibővíthetik az infúziós laboratóriumot, valamint a központi sterilezőt. Részint az ágyszám gyarapodásával függ össze, hogy az ioncserélők (kemény a víz, a kazánoknak nem alkalmas) alulméretezetté váltak, s a gőznyomást is fokozni kellett. A kazánok átépítése májusban kezdődött és a fűtési idényre az ígéret szerint elkészül Üj, olaj és gáz elégetésére egyaránt alkalmas égőfejeket szerelnek fel. Növelni kellett az infúziós laboratórium kapacitását is. Ezen túl anyagilag sem mindegy, hogy az infúziókat helyben állítják Látványosan gazdagodott 1979-ben Pest megye egészségügye, ekkor avatták fel a ke- repestarcsai — ma Flór Ferenc — kórházat. Űj pavilon is épült, az eredetileg 586 ágyas gyógyintézet így 1982-re újabb 342 beteg fogadására vált alkalmassá. Téved, aki úgy gondolja, hogy azóta változatlan a helyzet. Kisebb-nagyobb átalakításokkal, jórészt saját erőforrások felhasználásával a szülészeten 16, a felnőtt pszichiátrián ugyanennyi helyet létesítettek. az ifjúsági pszichiátrián hattal, az intenzív részlegen néggyel, a gégészeten tízzel nőtt az ágyszám. Szembeötlő újdonság volt a 24 ágyas sürgősségi felvételi rés-leg megnyitása, ezt a korábbi beteg- felvételi iroda, s néhány ambulancia helyén nyitották meg, a kellően ki nem használt szakrendeléseket pedig összevonták. A tartalmi munka is sokat változott, például három osz- , tályon is alkalmaznak már
