Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-29 / 202. szám

1985. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK 3 Munkavédelmi utóellenőrzésen Azért még sincs minden rendben Huszonöt szabálysértési határozat, 124 helyszíni bírság, 23 dolgozó ellen kezdeményezett fegyelmi, 26-nek a munkavégzéstől való eltil­tása, 437 gcpleállitás is jelűi, hogy sok volt az első félévben a mun­kavédelmi ellenőrök tennivalója. Az iméntieken túl például 627 ha­tározatban 3082 teendőt írtak elő, ami a dolgozók egészségének, testi épségének megóvását szolgálja. Vajon megtartották-e az érintettek a határozatokban foglaltakat? Ezt vizsgálandó kezdtek augusztus 27-én és 28-án országszerte, s Pest megyében is utóellenőrzéshez a munkavédelmi szakemberek. Elkísér­tük őket. Végső búcsú Sándor Józseftől Van foganatja ? Utunk Leányfalura vezetett a Móricz Zsigmond utcai cuk­rászüzemibe. Szerződésben van, vezetője Brandt Imre. öt ma­gát nem találtuk, fiát viszont, aki ugyancsak ott dolgozik, igen. Együtt böngésztük a jú­nius 20-án tartott munkavé­delmi ellenőrzés nyomán ké­szített iratot. Az akkori ha­tározat szerint pótolni kell a sütőkemencék ajtaján hiány­zó fogantyúkat, a tárolóállvá­nyokon el kell helyezni a meg­engedett legnagyobb terhelést jelző táblákat, s ami még ve­szélyesebb: a dagasztógép to­vább működött akkor is, ha felnyitották a védőrácsot. Ezért a gépet a szakember le­állíttatta, amiig meg nem old­ják a megfelelő reteszelést. Berta László, a Pest Megyei Munkavédelmi Felügyelet ve­zetője és dr. Becsey Tibor fel­ügyelő most tíz perc alatt végzett. Megvoltak a fogan­tyúk. a feliratok, rendben ta­lálták a dagasztógépet. Itt te­hát nincs hiba. — Nem úgy, mint másutt — jegyzi meg Berta László, miközben Budakalászra tar­tunk. — Tegnap a Felsőbabá- di Állami Gazdaság vasipari üzemében szigorúbb intézke­dést kívánt — végrehajtási bírságot, melyet a kerületi igazgató fizet majd —, hogy a korábbi ellenőrzésnél meg­szabott hét, a dolgozók bizton­ságát óvó tennivaló közül csak kettőt hajtottak végre. Jobb volt az arány a vecsési Ferihegy Tsz-ben, ahol a tar­goncajavító üzemre vonatkozó határozat 8 pontjából 4-nek volt foganatja. De így is el­mulasztották például befedni a szerelőaknát, s a vezeték végén lógott az elektromos kapcsoló a továbbra sem zár­ható — tehát csak elméleti­leg védő — szekrényben. Elkoptatja a szíj A Buda-flax budakalászi gyára. Február 22-én és má­jus 9-én gépleállításról ren­delkezett a felügyelő. A mű­helyben az állványos köszö­rűgép korongja már baleset- veszélyesen kopott volt, s a bordatisztító gépen szabadon futottak az ékszíjak, hiány­zott a védőburkolat. Az ak­kor ellenőrzött targonca rög­zítőfékje sem fogott kellően, s nem lehetett biztonságosan zárni a fonalgőzölő méteres átmérőjű ajtaját, mert az egyik zárószerkezete túl ma­gasan volt. Végh Ferenccel, a szakszer­vezet itteni társadalmi mun­kavédelmi ellenőrével indu­lunk az üzembe. Azt tapasz­taljuk, hogy a köszörűköveket újra cserélték, s a bordatisz­tító gépen üde kékre mázolva ott a védőlemez. Két targon­cát is megvizsgálnak a mun- kavédelmisek, mindkettőnek fog a kézifékje. S a magasan záródó fonalgőzölőnél elhe­lyeztek egy létrát, így már el­érik a felső zárat is. Tehát itt is minden rend­ben? No nem, erről szó sincs. Elég egy apró mozdulat, s a tömlőt készítő körkötőgé- peknél az orsózó védőrá­csa kinyílik. Könnyen el­kaphatja a szíj annak kezét, aki ide nyúl. Már írják is a helyszíni bírság csekkjét öt­száz forintról a munkahely biztonságáért felelős Borbás József művezetőnek. Az egyik szövőteremben hatalmas a zaj, száll a por. Vajon használ­ják-e a zajtól védő vattadu­gót? A szúrópróba eredmé­nye: a szövőnők igen, a férfi dolgozók nem. Végh Ferenc meg is jegyzi : hiába elég az egyéni védőeszköz, mégis majdnem mindenki mellé kellene egy másik ember, aki figyelmezteti. Felelős persze itt is akad, ötszáz forintos csekket kap Nagy Tibor üzemvezető. A többit majd ő tisztázza a köztudott előírás megszegőivel... Hsfyére tették Búcsúzóul Berta László még elmondja az igazgatónőnek, Jokán Petemének, hogy bár az egyik védőburkolatot a he­lyére tették, a szemlélettel is hasonlóan kellene eljárni, hi­szen most is találtak szabály­talan védőburkolatot. S vizs­gálni fogják újból a por- és zajszintet. Az igazgatónő: Hiszen fel­szerelték a falakra is a zajt tompító lapokat, s egyáltalán, szívügyük a munkavédelem, ők is egészséges dolgozókkal boldogulnak könnyebben. Ta­lán ennek köszönhető, hogy a tavalyi első félévi 14 bal­eset, az emiatti 206 táppén­zes nap most az első félév­ben 10-re, illetve 103-ra csök­kent. A poros, zajos üzemben pedig a terv szerint a jövő év végéig korszerűbbekre cseré­lik a szövőgépeket. ★ S a summázait. A Pest Me­gyei Munkavédelmi Felügye­let 12 szakembere az elmúlt két napon 213 határozat 636 előírásának végrehajtását el­lenőrizte. Egybehangzó véle­ményük, hogy tavaly óta ja­vult a fegyelem, zömmel meg­fogadják a tanácsaikat, dön­téseiket. Ám azért még sin­csen minden rendben. Hiszen 61 kötelező intézkedést elmu­lasztottak megtenni az illeté­kesek. Húsz végrehajtási és 19 helyszíni bírság született ezért most. V. G. P. Robotért cserébe Az országban egyedül a Polytoys Szövetkezet értékesí­ti az NDK-gyártmányú KM 8-as robotgépet. Az általuk gyártott műanyag alkatré­szekért, mixertartályokért kész gépekkel fizet partnerük. Ké­pünkön: Burján Lászlóné sor­jázza a fröccsöntögépről leke­rülő edényeket. Mély részvéttel kísérték utolsó útjára szerdán a Me­ző Imre úti temetőben a 74 éves korában elhunyt Sándor Józsefet, a párt és a munkás- mozgalom régi harcosát, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának nyugalmazott osztályvezetőjét, országgyűlési képviselőt. A Munkásmozgalmi Panteon díszravatalozójában vörös drapérián elhelyezett, koszo­rúkkal övezett koporsójánál — amely elé kitüntetéseit bíborpárnákon helyezték el — díszőrséget álltak párt-,, álla­mi és társadalmi életünk ve­zető személyiségei, egykori harcostársai; lerótták kegyele­tüket barátai, tisztelői, csa­ládjának tagjai. Néhány esztendővel ezelőtt még szokatlan lett volna, hogy bármely gazdálkodó a fent em­lített esetekben a további meg­rendelésektől való elzárkózás­sal fenyegesse meg az építő­vállalatot. Fokozott versenyben Mert akkoriban még ke­resleti piac volt, ami köztudo­másúan — némileg leegysze­rűsítve — azt jelenti, hogy több volt az elvégzendő mun­ka, mint a feladatra jelentke­ző, így a beruházók kiszolgál­tatott helyzetbe kerültek. En­nek következtében gyakran szemet hunytak a kivitelezők kisebb-nagyobb szabálytalan­A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése és a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége nevében Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Televízió el­nöke vett búcsút az elhunyt­tól. A család és a barátok nevé­ben Bíró József nyugalmazott miniszter mondott búcsúsza­vakat a díszravatalozóban el­helyezett koporsónál. Ezt kö­vetően a gyászolók százai kí­sérték Sándor Józsefet a Munkásmozgalmi Panteon sír­kertjébe. Sírhantját a koszo­rúk, virágok sokasága borítot­ta el. A búcsú, a gyászszer­tartás az Internacionálé hang­jaival ért véget. ságai felett. Napjainkra azon­ban gyökeresen megváltozott a helyzet: a közpénzekből ma már jóval kevesebb jut új lé­tesítményekre, s így fordult a kocka. Az építőipari vállala­toknak komoly versenyben kell megküzdeniük a megrendelé­sekért, s ha nem dolgoznak rendesen, könnyen megeshet, hogy hasonló sorsra jutnak, mint. a már említett két Pest megyei vállalat. A fővárosi tanács illetéke­seinek szigora érthető és meg­szívlelendő tapasztalattal gaz­dagította a szabályok ellen vé­tőket. Ez derül ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket Sólymos Jánossal, a közúti épí­tők termelési főmérnökével és Várkonyi Lajossal, a gödöl­lőiek igazgatóhelyettesével folytattunk. — Tudtuk, hogy lesz ellen­őrzés, készültünk rá — mond­ja Sólymos János. — A fővá­rosiak valóban ott jártak, kö­rülnéztek, s nem szóltak sen­kinek semmit. Másnap terme­lési tanácskozást tartottunk, akkor mondták az emberek ezt. Még csodálkoztunk is rajta. Máskor, ha bármi kifogásuk volt, vagy a helyszínen bírsá­golták meg a művezetőt, vagy írásos értesítést kaptunk. Egyébként ennek ellenére iga­zat kell adnom az ellenőrök­nek, mert tényleg előfordul esztendőnként egyszer-kétszer, hogy a munkásaink hanyagul dolgoznak. Amint tisztázódik a helyzet, természetesen mindent elkövetünk, hogy helyrehoz­zuk a renomét, hiszen biztos vagyok benne, hogy tudunk mi jobban is dolgozni. Gyakran voltak viták Ugyancsak nincsenek pontos információi az ellenőrzésről Várkonyi Lajosnak: — Nem tudom, milyen bejá­rásról van szó — mondja a KKMV igazgatóhelyettese. — Eddig semmiféle értesítést nem kaptunk. Ami viszont igaz: meglehetősen gyakran voltak vitáink a fővárosiakkal, ezért például nemrég a Köz­mű- és Mélyépítési Főigazga­ElhunyK Erdősné Kassitzky Ilona Erdősné Kassitzky Ilona fes­tő- grafikus-, érdemes mű­vész, a Szocialista Képzőmű­vészek Csoportjának volt tag­ja, a Magyar Népköztársaság Csillagrendje, a Szocialista Ha­záért Érdemrend, a Partitón Ér­demrend, a Magyar Szabad­ság Éi'demrend, a Szocialista Munkáért Érdemérem kitün­tetések tulajdonosa, életének 75. évében elhunyt. Temetésé­ről később Intézkednek. Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, Művelődési Minisztérium, az MSZMP VI. Kerületi Bizottsága, Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége. tóság vezetőjével is tárgyal­tam. Hiszen úgy érzem, az utóbbi időben sokat javult a munkánk. A megrendelőkkel való jó kapcsolat egyébként létérdekünk is, mert nem ti tok, nagyon nehéz pénzügy helyzetben vagyunk, így min den fillérre szükségünk var Mindenesetre utasítottam a fő építésvezetőségeket, hogy a jö vőben az útbontási engedél; kérése előtt itt a központban ellenőriztessék, hogy minden feltétel megvan-e a munka megkezdéséhez. Remélem, ez­zel elejét vehetjük a tovább; vitáknak. S befejezésül hadd jegyezzem meg: a munkafe­gyelem erősítésében, a szerve­zettség javításában van még bőséges tennivalónk, de min­dent elkövetünk, hogy ne le­gyen panasz ránk, se a fővá­rosban, se másutt. Igazuk van Ennyi a két vélemény rövi­den. A hazai építőipar hely­zetét ismerve csak annyit le­het hozzátenni: a kép tipikus. Tipikus, mert a vállalatok ve­zetői a megmondhatói, hogy minden erőfeszítés ellenére sem változott lényegesen a helyzet s a viszonylag magas bérek el­lenére még mindig sok a lógás a szervezetlen munka. Ebber természetesen nemcsak magul a dolgozók a ludasak, felelős­ség terheli vezetőiket is. S hr. most, amikor a megrendelői ülnek a nyeregben, megesik hogy szankciókat alkalmazna! a hanyag és felelőtlen vállala tok ellen, akkor nincs , min cso­dálkozni. Rendet kell — kelle­ne — teremteni, s ehhez sok­kal hatékonyabb eszköz a tett, mint a gyorsan elszálló szó. A szigorúság, ha a közérde­ket szolgálja, követendő pél­da. Élni kell vele — de vi­gyázzunk: nem visszaélni! Mert arról is suttognak itt- ott, hogy a megrendeléseknél valamicskét nyom a latban a személyes kapcsolat is. Per­sze, nem feltételezzük, hogy a fővárosiakat valamiféle pro­tekcionizmus mozgatta, s ezért mást nem írhatunk befejezé­sül: igazuk van. A mulasztó­kat felelősségre kell vonni... Furucz Zoltán Kötődés a szülőföldhöz, kapocs a gyárhoz Bizalmat és feladatot kapott Ú gy tartja a szólás, senki nem le­het próféta a saját hazájában. Számos példa igazolja azonban, hogy ez a régi. bölcselet mára megkopott. Mert ha próféta nem is, de a szülő­földjükért szívvel-lélekkel tenni tudó, a közösség érdekeit okosan képviselő emberek azért szerencsére szép szám­mal akadnak. Ilyenek közül való a 37 esztendős Kárpáti András, a Pest Me­gyei Műanyagipari Vállalat solymári gépészeti gyárának igazgatóhelyettese is, akinek személyében ifjú honatyát köszöntött júniusban a megye 22. szá­mú választókerülete. Hosszabb időre még soha nem hagy­ta el Solymárt és azt a gyárat, amely­nek kapuját gyermekfejjel, 14 évesen lépte át először. Természetes, hogy ott kopogtatott, hiszen akkoriban még a szülei és három testvére is ott dolgo­zott. A kapocs, ami azóta fogja, saját tapasztalatai által vált egyre erősebbé. — Szerszámkészítő a szakmám — mondja. — A bizonyítványomon jófor­mán meg sem száradt a tinta, amikor a gyár, s ezzel az én életemben is for­dulópont következett: 1965-ben áttér­tünk; a cipőipari termékek gyártására, s ehhez természetesen, újfajta szerszá­mok kellettek. Ott voltam a kezdeti lé­péseknél, s ennék minden előnyét élve­zem azóta is. Hamarosan a csoport vezetésével bízták meg, később ugyanott művezető­vé lépett elő. Amikor elvégezte a gép­ipari technikumot és letöltötte a kato­naidejét, megint új feladatot kapott, a fejlesztésben. Közben az ifjúsági, később a pártszervezet is számított munkájára, mígnem 1979-ben a pártvezetőség függetlenített titkára lett. Ez év februárjától ül a gépészeti gyár igazgatóhelyettesi székében. Ügy teljes a kép, ha megemlítjük: a marxis­ta esti egyetem után elvégezte a szako­sítót, most pedig a politikai főiskola harmadéves hallgatója. — Soha nem jutott eszembe, hogy máshol próbáljak szerencsét. Ide köt « múltam, itt tervezem a jövömet is. Talán nem tűnök szerénytelennek, ha azt mondom, semmi mást nem kaptam, mint lehetőséget a munkára. A komo­lyabb feladatokkal is meg akarok bir­kózni. Valahogy így vagyok a képvise­lőséggel is, bár azt a legmerészebb ál­momban sem gondoltam, hogy győzni fogok. Ez egy újabb kihívás számomra és nem szeretnék csalódást okozni. V álasztókerületéhez Budakeszi, Bu- dajenő, Telki, Nagykovácsi, Üröm, Pilisborosjenő és Solymár tartozik. A települések pillanatnyi helyzete, adott­sága különböző, hiszen akad, ahol egy­általán nincs például egészséges ivó­víz, van, ahol csak a mennyiségi gon­dok miatt főnek a fejek. Egy azonban biztos: nagyon sok egy időben jelent­kező olyan feladat vár megoldásra, amely a főváros és az agglomeráció kapcsolatából adódik. A képviselő tö­rekvése az, hogy választópolgá rainak a közismert hátrányok elviselése mellett az előnyökből is jusson. — A kereskedelem, a közlekedés ja­vítása vagy a szemét elhelyezésének megoldása azért égető, mert a Buda­pesttel szomszédos községekbe a hétvé­geken telektulajdonosok, kirándulók ez­rei özönlenek. Van, ahová többen, mint az őslakosság lélekszáma Aránytalanul nagy terheket cipelnek a helybeliek, ezért gondoltam arra, hogy az érintett fővárosiaknak is áldozatokat kellene hozniuk a fejlesztések megvalósítá­sáért ... Együtt többre mehetnénk, s a több pénzből kölcsönösen élvezhet­nénk az új létesítmények adta hasz­not. Budajenőn és Telkiben a vízveze­tékhálózat kiépítése a legsürgetőbb, eb­ben a témában már megtettem az el­ső lépéseket. Kezemben van a belke­reskedelmi miniszter levele, miszerint még az idén lehetőség nyílhatna a bu­dakeszi Tüzép-telepet a jelenlegi he­lyénél alkalmasabb területre költöztet­ni. Ezzel igen régi, jogos igénynek le­hetne megfelelni. Ugyanitt több ezer ember várja, hogy lakótelepüket meg­közelíthessék autóbusszal. Ebben sze­rintem a BKV lehet az egyetlen part­ner. A bolthálózat szinte minden köz­ségben fejlesztésre szorul, a már em­lített idegenforgalom miatt is — össze­gez a képviselő. N éhány téma csak, a jövő csokrából. Van azonban egy község, ahol az idős emberek máris szeretette! gondol­nak képviselőjükre.' Az ürömi öregek napközijének lakói ők, akiknek még jelölt kovában munkát ígért Kárpáti András. Akkori ajánlata nem volt üres 'fecsegés: az otthon lakói egyszerű cso­magolással töltik idejük egy részét. Az érte járó fizetség közös kasszába ke­rül. A pénzből jut majd kirándulásra ás minden olyan dologra, amit együtt élvezhetnek az idősek. Végül is ez a cél: élni a választópol­gárok bizalmával, felkarolni ésszerű el­képzeléseiket, szót emelni érdekükben. Képviselni a szó nemes értelmében. Fazekas Eszter Elmarasztalt építőipari vállalatok Hanyagul, rosszul dolgoztak Változtatni kell szervezettségükön Néhány napja jelent meg a hír a napi­lapokban: ellenőrzést végzett a Fővárosi Tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazga­tósága több budapesti építkezésen, s a ta­pasztalatok nyomán úgy döntöttek, hogy a gödöllői székhelyű Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint a Pest Megyei Közúti Építő Vállalat nem kap további megbízásokat a fővárosban, mindaddig, amíg nem változik szervezett­ségük, megbízhatóságuk. Mint utólag megtudtuk, a gödöllőickkel egyebek között az volt a baj, hogy a Bu­dafoki úton elkezdett csőfektetésnél elvág­tak fontos vezetékeket. Tevékenységükkel egyébként már régebben is sok gond volt, a leggyakrabban a rendetlen terület és a határidők be nem tartása miatt kellett fe­lelősségre vonni dolgozóikat. Hasonló a helyzet a közúti építőkkel is. Ök a Villá­nyi úton a Posta megrendelésére kábeleket fektetnek. Az ellenőrző szakemberek sze­rint egyetlen előírást sem tartottak be, a gödörből kidobott földet lassan szállították el, s nem jelöltek ki új helyet a gyalogos forgalomnak. Táblák sem figyelmeztetik az arra járókat, hegy jobb, ha a túlolda­lon közlekednek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom