Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-29 / 202. szám

4 "k^ÚÍAíW 1985. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK A neve: Pest Megyei Pedagógiai Intézet Ha lehet jobban, miért ne? A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — a Mi­nisztertanács határozata értelmében — a maga hatáskörében létrehozta a megyei pedagógiai intézetet. Éz az intézmény funkcionál a korábbi pedagógus-továbbképző kabinet, a PETI és a nevelési tanácsadók szerepkörét betöltve. Szakfclügyelcs, továbbképzés Oberczán Józsefet, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetőjét kértük meg arra, tájékoztassa olyasóinkat, mi indokolta a korábbi peda­gógiai jellegű intézmények összevonását. — Országszerte 1969-ben alakultak meg — így me­gyénkben is — az első peda­gógus-továbbképző intézetek, kabinetek. A hetvenes évek­ben — ezek tevékenységét ki­egészítve — kezdték meg a mű­ködésüket a pályaválasztási és nevelési tanácsadók és az ál­landó áttelepítési bizottságok, amelyek — többek között — az iskolaérettséget vizsgálják és a gyereknek legmegfele­lőbb iskolatípusra tesznek ja­vaslatot. A nyolcvanas évek elején már elkezdődött a kisebb lét­számú egységek gazdasági in­tegrációja, de az Intézet lét­rehozását nem csak gazdasá­gossági szempontok motivál­ták. Mint a közoktatás fej­lesztési programja is kimond­ja, javítani kell az irányítás szakmai színvonalát, támogat­ni és segíteni kell az oktató­nevelő munkát. Valójában ez az Igény hívta életre az új megyei pedagógiai intézetet. Ezzel egyidejűleg természete­sen megszűnt a PETI és a már említett tanácsadók. Az új intézet irányítása a jövő­ben közvetlenül a megyei ta­nács művelődési osztályának feladata lesz. — Az elődintézmények te­vékenységi köréhez képest mi­lyen új feladatokat kell az intézetnek ellátnia? — A legfontosabb újdonság, hogy az intézetben meg kell teremtenünk a szakfelügye­leti és továbbképzési funkció egységét. A szakfelügyelet eddig is hozzánk tartozott, de a továbbképzés a kabinetben zajlott. Azt reméljük, hogyha sikerül a kettő egységét meg­teremteni, az együttműködést kialakítani, ez mindkét fél ja­vára válik. — Az elmúlt évtizedek so­rán a szakfelügyelő afféle mumus Jett a tanárok szemé­ben; nem véletlenül. Tipikus egyenlőtlenségi viszony állt fenn közöttük. Mit terveznek annak érdekében, hogy ez a munka szempontjából sem egészséges kapcsolat valami demokratikusabb formát ölt­sön, ahol szó lehet partneri együttműködésről ? bár véleményem szerint az elmúlt, években e tekintetben is sok- minden 'változott. El­sősorban a tanácsadó jelleget szeretnénk erősíteni. Nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy segítsék a szaktudomá­nyos és gyakorlati pedagógiai eredmények megismertetését és terjesztését. Reméljük, ezt a célt jól szolgálják majd a bemutató foglalkozásaink. Azt is tervezzük, hogy a szakfel­ügyelők szakterületükön ha­tékonysági és eredményvizs­gálatokat végeznek és ezek alapján módszertani segítsé­get nyújtanak a pedagógusok­nak tevékenységük eredmé­nyességének vizsgálatához. A jövőben meghatározott időre kaphatnak megbízást a szak- felügyelők. Így szeretnénk el­érni, hogy a legalkalmasabb pedagógusok lássák el ezt a feladatot. Természetesen mun­kaidejüknek csak egy részét töltheti ki a különböző vizs­gálatokban való részvétel, hi­szen ugyanilyen fontos felada­tuk a szaktanácsadás és az, hogy részt vegyenek a to­vábbképzésben. Ezenfelül idejükből még önképzésre is kell futnia. Felügyelői hálózat alakul A szakfelügyelők tevékeny­ségét hivatott segíteni a most kiépülő pedagógiai felügyelői hálózat, de munkájuk ható­köre ennél jóval szélesebb. Együttműködnek a pedagógu­sokkal. a munkaközösségek vezetőivel és az igazgatókkal, illetve az úgynevezett általá­nos felügyelőkkel, tehát köz­vetlen kapcsolatot tartanak fenn a tanárokkal, igazgatók­kal csakúgy, mint . velünk. Csökkentett óraszámban, de tanítani fognak és emellett látják el tanácsadói feladatu­kat. Elsősorban a pedagógiai és ifjúságvédelmi jellegű gon­dok megoldásában számítunk tudásukra, felkészültségükre. — Mostanában pedagógus- körökben gyakran esik szó arról, hogy a minisztérium lépéseket tett azért, hogy ki­építse a pedagógustársadalom továbbképzésének átfogó rend­szerét és érvei — ha némi ké­séssel is — meghallgatást nyertek. Tény, hogy ez az egész ügy sokba kerül — ta­lán csak akkor kerülne többe, ha tovább odáznánk. Hadd kérdezzem meg, mit jelent ez konkrétan megyei léptékkel rrtérve, ott, ahol tizenkétezer pedagógus van? Hányán ve­hetnek részt a továbbképzés­iások alapján zajlik ez a munka? — Valóban elodázhatatlan feladat volt a továbbképzés reformja. Az elgondolás lé­nyege az, hogy ha egy peda­gógus már tíz évet töltött a pályán, itt az ideje, hogy újabb szakmai ismeretekkel töltődjön fel. A kurzusok 1986-ban indulnak, úgy, hogy természetesen fokozatosan nö­velik a keretszámokat. A tan­folyam egyéves, részben bent­lakásos. Ezt egészíti ki egy otthoni tanulási szakasz és a vizsga. A kurzus elvégzését megfelelően komoly — 6—800 forintos — fizetésemeléssel honoráljuk. Egyelőre arra van lehetőség, hogy az első évben 185 pedagógus vegyen részt megyénkből ezeken a kurzu­sokon, óvónőktől középiskolai tanárokig. Reméljük, ez a ke­retszám a későbbiekben emel­kedni fog. Addig is folytat­juk azokat a képzési formá­kat, amelyek a kabinetben eredményesnek bizonyultak. — Utólag már bevallhatjuk, hogy a korábbi intézet mun­katársai meglehetősen mosto­ha körülmények között dol­goztak: nemegyszer — ha épp arra jártam — bokáig gázol­tam a papírtengerben, a kéz­besítendőkben. Változik a helyzet a munkakörülmények tekintetében? — Szerencsére azt felelhe­tem: igen. A kivitelezők ok­tóber 1-re ígérték a Volt Bu­dai Járási Hivatal épületének felújítását és átadását. Re­ménykedünk. — Az összevonást legalább annyian vitatták, mint ahá- nyan pártolták. Térjünk még egy pillanatig vissza erre a kérdésre. Az említetteken kí­vül mi az a plusz, amit ez az intézet nyújthat? Egy kézben az információk — A legfontosabbnak azt tartom, hogy feladata szerint gyűjti, elemzi és értékeli az intézetek és a nevelési-oktatá­si intézmények tevékenységé­nek tapasztalatait; magyarán egy helyen gyűlnek össze a hasznosítható és hasznosítan­dó információk. Az intézet így valóban összehangoltan irányíthatja a megyei pedagó­gusok munkáját. Igazgatója részt vesz az intézet tevé­kenységével összefüggő témát tárgyaló megyei szakigazgatá­si szervek vezetői értekezle­tein, hiszen ez a legbiztosabb kapocs a valóságos, aktuális problémákhoz. — Egyelőre nincs az inté­zetnek kinevezett igazgatója... — Az állásra pályázatot ír­tunk ki és a közeljövőben el­döntjük. kit tartunk erre a posztra a legalkalmasabbnak. Nagy Emőke — Valóban korszerűsíteni kell a szakfelügyeleti munkát, ben, hol és milyen elgondo­hTv-FIGYELŐB Pülílfl. Némi túlzással, de egyáltalán nem alaptalanul mondhatjuk: még mindig a Hétvége című kétnapos — ha a péntek esti Ablak adását is hozzászámítjuk, akkor három napon át jelentkező — maga­zinműsorról beszél az ország. Dicséri az is, aki éppen csak belekóstolt ebbe a tucatnyi helyszínt és számtalan témát felvonultató adásfolyamba, és gratulál hozzá az is, aki ugyanúgy ott rostokolt a ma­ga masinája előtt, mint End­rei Judit, a program háziasz- szonya meg Horváth János, a vezető riporter a stúdió pad­lójára letett nyolc (!) képer­nyővel szemközt. A mellékzö.ngéktő! mentes elismerés oka: végre egy .olyan ide-nda kapcsolást lát­hattunk. amely friss volt, tar­talmas volt; amelyben a ka­merák és a mikrofonok úgy tapadtak rá az eseményekre, hogy a néző is megérezhette azok. úgymond, testmelegét. Mintha csak egy délelőtti Napközben elevenedett volna meg a Petőfi rádióból — summázta "alaki, találóan jogosan. Igen. ezúttal is annak le­hettünk tanúi, hogy az -dő- sebb telekommunikációs test­vér, mármint a rádió adott — jó és követendő — pitact a fiatalabb, de a továbbító esz­közökben jóval gazdagabb öcsnek vagy húgnak. (Mel­lesleg mondva: kiváló mun­katársakat is kölcsönzött, akik ezúttal is olyan bátran és fesztelenül tudakoióztak, mint amikor csak a hangjuk röppen szerte a légben.) Bi­zony jó lenne — így egy má­sik felszólamló —. ha nem csupán egy szer-egyszer há­lózná be napjainkat a Hétvé­ge, hanem folyvást ott pezseg­ne ez az elevenség a televí­ziósok háza táján. Tehát tüs­tént megmutatnák. am; épp közérdekűén fontos, ha a közvetítőkocsik rendre ott poroszkálnának az utakon le- púskázni való témákra lesve. Mindez persze — a felsze­relés és aZ alkalmazotti lét­szám szűkössége miatt — le­hetetlen, Az újdonságok meg­lő'-.árára való törekvés, a köz­érdek figyelembe vétele é« szolgálata azonban így is le- !v»*séges lenne! Stúdió. Keserű ellenpélda a hajdan oly tartalmas hatvan percekkel jelentkező Stúdió, amely kulturális hetilap im­már jó ideje afféle ajánló egyvelegként, s így is gyak­ran igencsak mellékes témák íöldobójaként jelentkezik. A múltkoriban az utcai muzsi­kusok közszereplésén tűnőd- gettek el az éppen soros mun­katársak.' legutóbb meg ismét olyan periferikus ügyeket kaptak fel. amelyek csak egé­szen szűk csoportokat érde­kelhetnek. Eljátsszák avagy nem játsz- szák el a magyar komponis­ták legfrissebb szerzeményeit a svájci muzsikusok — némi sarki táskái ez volt az egyik riport kulcskérdése. Milyen ide-oda clkázás után hiszi azt egy bravúrfestő, hogy elérke- zet* az úgynevezett szép ké­pek vászonra viteléhez — ez pedig a másiké. Stb., stb. Nos. ilyesmikre pazarlód-.)!' el az erő és az idő, ahelyet' hogy olyan általános érdekű megtárgyalni valókra összpon. tos.ftotmk volna. mint. mond­juk a nyári színjátszás im­már parttalannak tetsző és ■ Heti filmtegyzetb Hatalom és államhivatalnok Boguslaw Linda és Beala Tyszkiewicz az új magyar filmben Egyetemi fellebbezések Döntést hoztak 1 v.t - ?*•'’ Ci% % i • A felsőfokú oktatási intéz­mények nappali, esti és leve­lező tagozataira felvételt nem nyert pályázók közül mintegy ötezren nyújtottak be felleb­bezést, kérelmet, panaszt. Az oktatásügy illetékesei több mint 1300 ügyben hoztak ked­vező határozatot nappali ta­gozatra, csaknem 850 esetben pedig esti, levelező tagozatra való felvételre. Az érintettek a felsőoktatási intézményektől o napokban írásban kapnak tá­jékoztatást a döntésről. A Művelődési Minisztérium­tól kapott tájékoztatás szerint az idén a tavalyinál 10 száza­lékkal többen, csaknem 40 ez­ren jelentkeztek a felsőokta­tási intézmények nappali ta­gozataira, a munka melletti képzésre — első, illetve má­soddiploma megszerzésére, ki­egészítő szakokra — pedig csaknem 20 ezren. Az egyete­mek és a főiskolák nappali ta­gozataira a felvételi keretszám szerint 16500 hallgatót vehet­tek fel. Budapest és Pest me­gye pedagógushiányára való tekintettel — a felvételi ke­retszám átcsoportosításával — százzal több fiatal felvételét engedélyezték a.z Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem álta­lános iskolai tanárképző főis­kolai karára. Ezt az tette le­hetővé, hogy a budapesti párt- bizottság, a KISZ Központi Bi­zottsága, valamint a KISZ Bu­dapesti Bizottsága az oktatási intézményeiben a pedagógus- képzés számára ideiglenesen helyet adott. A felsőoktatási intézményekben ősztől — a tavalyi előfelvételisekkel együtt — csakrtem 17 ezer nappali és mintegy nyolcezer esti, leve­lező tagozatos hallgató kezdi meg tanulmányait. A jelentkezések szerint az 1985—86-os tanévben 2472-vel többen kívántak továbbtanul­ni, mint az előzőben. A ko­rábbi évekhez hasonló — az átlagosnál alacsonyabb — volt a pályázók aránya a műszaki egyetemeken és néhány kivé­tellel a főiskolákon. Megnőtt viszont az érdeklődés a ta­nárképző főiskolák iránt: ezek­be a tavalyihoz jcépest 18 szá­zalékkal, a tanítóképző főisko­lákon pedig 1Ö százalékkal töb­ben jelentkeztek, mint az elő­ző évben., , A különböző felsőoktatási intézmények iránti érdeklődés­re jellemző néhány példa: az Eötvös Loránd Tudományegye­tem bölcsészettudományi ka­rán öt és félszeres, a Szegedi József Attila Tudományegye­tem és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem böl­csészkarán háromszoros volt a túljelentkezés. A műszaki egyetemekre a jelentkezés ará­nya változatlan, de egyes ka­rokon a felvételizők száma alig haladta meg a fel vehetőkét. A legkevesebben a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem ko­hó- és fémipari főiskolájára kérték felvételüket. színvonaltalan elburjánzása, vagy efféle közügy. Nyilván a Hétvége föllelke- sült csapatának is a Nap­közben sorozatos remeklései adták a példát, aminthogy a Stúdió is igen jól járna, ha a Kossuth adón vasárnap dél­előttönként jelentkező pom­pás Gondolat-jel című mű­velődéspolitikai hetilapra irá­nyítaná tapasztalatszerző an­tennáit. S persze a maga ré­gebbi jó példájából is merít- getne... Feriheg). Fővárosi Illetősé­gű intézmény nemzetközi lé­gikikötőnk, Ferihegy, de azért nem kissé Pest megyei is. hi­szen Vecsésen már éppen eléggé morgo'ódnak a le- és felszálló gépek. Nyilván ezért sokan voltak kíváncsiak a Kockázat legutóbbi adására, amely e most hatalmasan bő­vülő repülőtér adta lehetősé­gekkel. a haszonszerzés alkal­maival és módjaival foglal­kozott. Sajnos, csak a jót és a szépet emlegették Gubcsi Fajos műsorvezető, kérdésedre válaszolva a meghívottak. Zajártalomról és más környe zetbántó gondokról szinte szó sem esett. Akácz László Társadalmi-politikai-lélekta- ni parabola a sejtelmes hata­lom és a készséges államhi­vatalnok viszonyáról. Arról a sajátos kapcsolatról, amelyről (ha más megközelítésben is) már Kafka is hátborzongató dolgokat mondott el A per és A kastély lapjain. De ez a finn és lengyel együttműkö­déssel készült új magyar film (rendezője Kovácsi János) már nem a kafkai hátteret vázolja oda a történet s a fi­gurák mögé. Itt már nem az Osztrák—Magyar Monarchia abszurditása transzponálódik át K. úr históriájának ab­szurditásába — itt egy mai, modern politikai hatalom ma­nipulációiban éli meg a film főhőse az abszurditást. Vagy talán nem is azt, hanem egy képlet logikus levezetését. Hi­szen ez a titokzatos hatalom úgy használja fel ezt a kis­embert, ahogyan a hasonló esetek forgatókönyvében ez írva áll. Előbb elhiteti vele, hogy fontos személyiség, hogy döntések függnek tőle, hogy jelentős csavar a nagy 'és át* tekinthetetlen gépezetben. Az­tán amikor már nyeregben érzi magát, s a gyanakvása is elszállt, hirtelen, s látszó?ag érthetetlenül, lecsapnak rá. Börtönbe vetik, vallatják, ki­finomult módszerekkel gyöt­rik, s mikor már összeomla­na, közük vele: az egész csak próbatétel volt. Megfelelő em­bert kerestek egy kényes fel­adatra ... A film — a Megfelelő em­ber kényes feladatra — egy épp a napokban magyarul is megjelent regényből készült. Írója a finn Júlia Vakkari. A film és a könyv természete­sen nem egyezik betűről betű­re. Mivel azonban a forgató- könyv egyik szerzője maga az író volt, bizonyára az ő egyet­értésével történtek a változ­tatások. Ezek legfontosabbja a film alaptónusát is megha­tározza. A regény ugyanis ke­vésbé parabolikus, kevésbé ál­talánosítható. A film viszont világosan elmozdítja a törté­netet a. példabeszéd, a para­bola felé, s a történetet is olyan környezetbe ■ helyezi, amely akárhol lehet, Európá­tól Dél-Amerikáig. Kissé még az időből is kiemeli a cse­lekményt: lehet, hogy jelen ideiű. lehet, hogy a közel­múltban játszódik, de lehet az is. hogv a közeljövőben. A film elején sorakozó fiktív híradó- és dokumentumfilm­Tizenkét éve készült ez az indiai film — de nemcsak a kora miatt vannak vele prob­lémáink. Még csak az sem olyan hagy baj. hogy a törté­net a baloldali (kommunista?) terrorista fiúról, aki megszö­kött a börtönbői, s most buj­kálni. kényszerül, a mi igé­nyeinkhez és ízlésünkhöz ké­pest rettenetesen lassan és kö­rülményesen csordogál. Más filmművészet, más stílus — ezt tudomásul lehet venni. Ami viszont komoly gondot jelent, az az. hogy az európai néző egyszerűen nem kap fo­gódzót a filmhez. Tómája. fő gondolatai, konfliktusai nem jutnak el hozzánk. Más szó­részek mindenesetre egy hata­lomátvétel eseményeit jelení­tik meg. Feltűnik a hatalmat megragadó Parancsnok, aki később váratlanul meghal. Aztán pedig fiz új hatalom szép lassan konszolidálódik. Ezzel az is együtt jár, hogy fokozatosan eltávolodik a Parancsnok eszméitől, i dulatot ebben a kicsit politi­kai kriminek is tekinthető filmben az a hír jelenti, ami­kor kiderül, hogy 9 Parancs­nok — él. S az újabb fordu­lat: akik a megbízható, meg­felelő fiatal hivatalnokot fel­készítették, hamarosan meg­tudják, hogy a házi őrizetben tartott Parancsnok újból a színre lép, hogy újabb forra­dalmat vigyen végbe — az ő eszméit kisajátítók és eltorzí­tok ellen. De ez már inkább csak kikövetkeztethető lépés; a film ezt sejteti, de nem mond­ja végig. Vakkuri regényében még elsősorban azon volt a hang­súly, hogyan lesz a hatalom gépezetének kiszolgálójából ugyanennek a gépezetnek az áldozata. Egy lélektani folya­matot mutatott be: a regeny hőse, S. miként kerül a József Attila-i „egyszerre kint s bent” szerinti helyzetbe. A film viszont inkább arról be­szél, hogy mennyire szinte törvényszerű az új, a forrada­lomban, s a forradalom által létrehozott hatalom eróziója is. Űgyannyira, hogy a kényel­metlenné vált, s ezért a dicső álhalálba eltávolított hajdani forradalmár vezető kénytelen visszatérni, hogy a rosszul sá- fárkodóktól visszavegye, amit azok tőle eloroztak. A képlet­be bármi behelyettesíthető, az­az bárki, Krisztustól és tanít­ványaitól kezdve a sort. 4 A film kétségtelenül izgal­mas kérdéseket vet fel. Ková­csi rendezése jól teremti meg a sejtelmes feszültség légkö­rét, s végig meg is tartja ezt a sejtelmességet — olyannyi­ra, hogy néhol már a követhe­tőség is veszélybe kerül. A film főszerepét játszó lengyel Boguslaw Linda megfelelően hozza ennek a furcsa fiatal­embernek a bonyolult karak­terét. Jó a finn Esho Salminer a titkosrendőrség főnöke sze repében, s a lengyel Beat Tyszkiewicz egy tirokzato hölgy alakítójaként. Minden egybevetve: érdekes, nézhet" film, de akinek ideje és kedve van. olvassa el az eredetit, a Modern Könyvtárban megje­lent kisregényt is. val: nem tudjuk, tulajdonkép­pen miről is van szó. Az egész história oly mélyen gyö­kerezik az indiai életben — s ráadásul a 70-es évek eleji in­diai életben —, hogy mi nem tudjuk „lefordítani” a magunk fogalmi rendszerére. Tipiku­san olyan mű tehát ez, me­lyet csak az a környezet tud befogadni, amelyben keletke­zett. Ha ugyan nem csak egy szűk értelmiségi réteg értette meg ott is, miről van szó. Az indiai filmgyártás óriási ter­méséből talán nem ezt a fii-’ met kellett volna kiválaszta­nunk. Takács István Közlegény

Next

/
Oldalképek
Tartalom