Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-29 / 202. szám
4 "k^ÚÍAíW 1985. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK A neve: Pest Megyei Pedagógiai Intézet Ha lehet jobban, miért ne? A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — a Minisztertanács határozata értelmében — a maga hatáskörében létrehozta a megyei pedagógiai intézetet. Éz az intézmény funkcionál a korábbi pedagógus-továbbképző kabinet, a PETI és a nevelési tanácsadók szerepkörét betöltve. Szakfclügyelcs, továbbképzés Oberczán Józsefet, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetőjét kértük meg arra, tájékoztassa olyasóinkat, mi indokolta a korábbi pedagógiai jellegű intézmények összevonását. — Országszerte 1969-ben alakultak meg — így megyénkben is — az első pedagógus-továbbképző intézetek, kabinetek. A hetvenes években — ezek tevékenységét kiegészítve — kezdték meg a működésüket a pályaválasztási és nevelési tanácsadók és az állandó áttelepítési bizottságok, amelyek — többek között — az iskolaérettséget vizsgálják és a gyereknek legmegfelelőbb iskolatípusra tesznek javaslatot. A nyolcvanas évek elején már elkezdődött a kisebb létszámú egységek gazdasági integrációja, de az Intézet létrehozását nem csak gazdaságossági szempontok motiválták. Mint a közoktatás fejlesztési programja is kimondja, javítani kell az irányítás szakmai színvonalát, támogatni és segíteni kell az oktatónevelő munkát. Valójában ez az Igény hívta életre az új megyei pedagógiai intézetet. Ezzel egyidejűleg természetesen megszűnt a PETI és a már említett tanácsadók. Az új intézet irányítása a jövőben közvetlenül a megyei tanács művelődési osztályának feladata lesz. — Az elődintézmények tevékenységi köréhez képest milyen új feladatokat kell az intézetnek ellátnia? — A legfontosabb újdonság, hogy az intézetben meg kell teremtenünk a szakfelügyeleti és továbbképzési funkció egységét. A szakfelügyelet eddig is hozzánk tartozott, de a továbbképzés a kabinetben zajlott. Azt reméljük, hogyha sikerül a kettő egységét megteremteni, az együttműködést kialakítani, ez mindkét fél javára válik. — Az elmúlt évtizedek során a szakfelügyelő afféle mumus Jett a tanárok szemében; nem véletlenül. Tipikus egyenlőtlenségi viszony állt fenn közöttük. Mit terveznek annak érdekében, hogy ez a munka szempontjából sem egészséges kapcsolat valami demokratikusabb formát öltsön, ahol szó lehet partneri együttműködésről ? bár véleményem szerint az elmúlt, években e tekintetben is sok- minden 'változott. Elsősorban a tanácsadó jelleget szeretnénk erősíteni. Nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy segítsék a szaktudományos és gyakorlati pedagógiai eredmények megismertetését és terjesztését. Reméljük, ezt a célt jól szolgálják majd a bemutató foglalkozásaink. Azt is tervezzük, hogy a szakfelügyelők szakterületükön hatékonysági és eredményvizsgálatokat végeznek és ezek alapján módszertani segítséget nyújtanak a pedagógusoknak tevékenységük eredményességének vizsgálatához. A jövőben meghatározott időre kaphatnak megbízást a szak- felügyelők. Így szeretnénk elérni, hogy a legalkalmasabb pedagógusok lássák el ezt a feladatot. Természetesen munkaidejüknek csak egy részét töltheti ki a különböző vizsgálatokban való részvétel, hiszen ugyanilyen fontos feladatuk a szaktanácsadás és az, hogy részt vegyenek a továbbképzésben. Ezenfelül idejükből még önképzésre is kell futnia. Felügyelői hálózat alakul A szakfelügyelők tevékenységét hivatott segíteni a most kiépülő pedagógiai felügyelői hálózat, de munkájuk hatóköre ennél jóval szélesebb. Együttműködnek a pedagógusokkal. a munkaközösségek vezetőivel és az igazgatókkal, illetve az úgynevezett általános felügyelőkkel, tehát közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a tanárokkal, igazgatókkal csakúgy, mint . velünk. Csökkentett óraszámban, de tanítani fognak és emellett látják el tanácsadói feladatukat. Elsősorban a pedagógiai és ifjúságvédelmi jellegű gondok megoldásában számítunk tudásukra, felkészültségükre. — Mostanában pedagógus- körökben gyakran esik szó arról, hogy a minisztérium lépéseket tett azért, hogy kiépítse a pedagógustársadalom továbbképzésének átfogó rendszerét és érvei — ha némi késéssel is — meghallgatást nyertek. Tény, hogy ez az egész ügy sokba kerül — talán csak akkor kerülne többe, ha tovább odáznánk. Hadd kérdezzem meg, mit jelent ez konkrétan megyei léptékkel rrtérve, ott, ahol tizenkétezer pedagógus van? Hányán vehetnek részt a továbbképzésiások alapján zajlik ez a munka? — Valóban elodázhatatlan feladat volt a továbbképzés reformja. Az elgondolás lényege az, hogy ha egy pedagógus már tíz évet töltött a pályán, itt az ideje, hogy újabb szakmai ismeretekkel töltődjön fel. A kurzusok 1986-ban indulnak, úgy, hogy természetesen fokozatosan növelik a keretszámokat. A tanfolyam egyéves, részben bentlakásos. Ezt egészíti ki egy otthoni tanulási szakasz és a vizsga. A kurzus elvégzését megfelelően komoly — 6—800 forintos — fizetésemeléssel honoráljuk. Egyelőre arra van lehetőség, hogy az első évben 185 pedagógus vegyen részt megyénkből ezeken a kurzusokon, óvónőktől középiskolai tanárokig. Reméljük, ez a keretszám a későbbiekben emelkedni fog. Addig is folytatjuk azokat a képzési formákat, amelyek a kabinetben eredményesnek bizonyultak. — Utólag már bevallhatjuk, hogy a korábbi intézet munkatársai meglehetősen mostoha körülmények között dolgoztak: nemegyszer — ha épp arra jártam — bokáig gázoltam a papírtengerben, a kézbesítendőkben. Változik a helyzet a munkakörülmények tekintetében? — Szerencsére azt felelhetem: igen. A kivitelezők október 1-re ígérték a Volt Budai Járási Hivatal épületének felújítását és átadását. Reménykedünk. — Az összevonást legalább annyian vitatták, mint ahá- nyan pártolták. Térjünk még egy pillanatig vissza erre a kérdésre. Az említetteken kívül mi az a plusz, amit ez az intézet nyújthat? Egy kézben az információk — A legfontosabbnak azt tartom, hogy feladata szerint gyűjti, elemzi és értékeli az intézetek és a nevelési-oktatási intézmények tevékenységének tapasztalatait; magyarán egy helyen gyűlnek össze a hasznosítható és hasznosítandó információk. Az intézet így valóban összehangoltan irányíthatja a megyei pedagógusok munkáját. Igazgatója részt vesz az intézet tevékenységével összefüggő témát tárgyaló megyei szakigazgatási szervek vezetői értekezletein, hiszen ez a legbiztosabb kapocs a valóságos, aktuális problémákhoz. — Egyelőre nincs az intézetnek kinevezett igazgatója... — Az állásra pályázatot írtunk ki és a közeljövőben eldöntjük. kit tartunk erre a posztra a legalkalmasabbnak. Nagy Emőke — Valóban korszerűsíteni kell a szakfelügyeleti munkát, ben, hol és milyen elgondohTv-FIGYELŐB Pülílfl. Némi túlzással, de egyáltalán nem alaptalanul mondhatjuk: még mindig a Hétvége című kétnapos — ha a péntek esti Ablak adását is hozzászámítjuk, akkor három napon át jelentkező — magazinműsorról beszél az ország. Dicséri az is, aki éppen csak belekóstolt ebbe a tucatnyi helyszínt és számtalan témát felvonultató adásfolyamba, és gratulál hozzá az is, aki ugyanúgy ott rostokolt a maga masinája előtt, mint Endrei Judit, a program háziasz- szonya meg Horváth János, a vezető riporter a stúdió padlójára letett nyolc (!) képernyővel szemközt. A mellékzö.ngéktő! mentes elismerés oka: végre egy .olyan ide-nda kapcsolást láthattunk. amely friss volt, tartalmas volt; amelyben a kamerák és a mikrofonok úgy tapadtak rá az eseményekre, hogy a néző is megérezhette azok. úgymond, testmelegét. Mintha csak egy délelőtti Napközben elevenedett volna meg a Petőfi rádióból — summázta "alaki, találóan jogosan. Igen. ezúttal is annak lehettünk tanúi, hogy az -dő- sebb telekommunikációs testvér, mármint a rádió adott — jó és követendő — pitact a fiatalabb, de a továbbító eszközökben jóval gazdagabb öcsnek vagy húgnak. (Mellesleg mondva: kiváló munkatársakat is kölcsönzött, akik ezúttal is olyan bátran és fesztelenül tudakoióztak, mint amikor csak a hangjuk röppen szerte a légben.) Bizony jó lenne — így egy másik felszólamló —. ha nem csupán egy szer-egyszer hálózná be napjainkat a Hétvége, hanem folyvást ott pezsegne ez az elevenség a televíziósok háza táján. Tehát tüstént megmutatnák. am; épp közérdekűén fontos, ha a közvetítőkocsik rendre ott poroszkálnának az utakon le- púskázni való témákra lesve. Mindez persze — a felszerelés és aZ alkalmazotti létszám szűkössége miatt — lehetetlen, Az újdonságok meglő'-.árára való törekvés, a közérdek figyelembe vétele é« szolgálata azonban így is le- !v»*séges lenne! Stúdió. Keserű ellenpélda a hajdan oly tartalmas hatvan percekkel jelentkező Stúdió, amely kulturális hetilap immár jó ideje afféle ajánló egyvelegként, s így is gyakran igencsak mellékes témák íöldobójaként jelentkezik. A múltkoriban az utcai muzsikusok közszereplésén tűnőd- gettek el az éppen soros munkatársak.' legutóbb meg ismét olyan periferikus ügyeket kaptak fel. amelyek csak egészen szűk csoportokat érdekelhetnek. Eljátsszák avagy nem játsz- szák el a magyar komponisták legfrissebb szerzeményeit a svájci muzsikusok — némi sarki táskái ez volt az egyik riport kulcskérdése. Milyen ide-oda clkázás után hiszi azt egy bravúrfestő, hogy elérke- zet* az úgynevezett szép képek vászonra viteléhez — ez pedig a másiké. Stb., stb. Nos. ilyesmikre pazarlód-.)!' el az erő és az idő, ahelyet' hogy olyan általános érdekű megtárgyalni valókra összpon. tos.ftotmk volna. mint. mondjuk a nyári színjátszás immár parttalannak tetsző és ■ Heti filmtegyzetb Hatalom és államhivatalnok Boguslaw Linda és Beala Tyszkiewicz az új magyar filmben Egyetemi fellebbezések Döntést hoztak 1 v.t - ?*•'’ Ci% % i • A felsőfokú oktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira felvételt nem nyert pályázók közül mintegy ötezren nyújtottak be fellebbezést, kérelmet, panaszt. Az oktatásügy illetékesei több mint 1300 ügyben hoztak kedvező határozatot nappali tagozatra, csaknem 850 esetben pedig esti, levelező tagozatra való felvételre. Az érintettek a felsőoktatási intézményektől o napokban írásban kapnak tájékoztatást a döntésről. A Művelődési Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az idén a tavalyinál 10 százalékkal többen, csaknem 40 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira, a munka melletti képzésre — első, illetve másoddiploma megszerzésére, kiegészítő szakokra — pedig csaknem 20 ezren. Az egyetemek és a főiskolák nappali tagozataira a felvételi keretszám szerint 16500 hallgatót vehettek fel. Budapest és Pest megye pedagógushiányára való tekintettel — a felvételi keretszám átcsoportosításával — százzal több fiatal felvételét engedélyezték a.z Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem általános iskolai tanárképző főiskolai karára. Ezt az tette lehetővé, hogy a budapesti párt- bizottság, a KISZ Központi Bizottsága, valamint a KISZ Budapesti Bizottsága az oktatási intézményeiben a pedagógus- képzés számára ideiglenesen helyet adott. A felsőoktatási intézményekben ősztől — a tavalyi előfelvételisekkel együtt — csakrtem 17 ezer nappali és mintegy nyolcezer esti, levelező tagozatos hallgató kezdi meg tanulmányait. A jelentkezések szerint az 1985—86-os tanévben 2472-vel többen kívántak továbbtanulni, mint az előzőben. A korábbi évekhez hasonló — az átlagosnál alacsonyabb — volt a pályázók aránya a műszaki egyetemeken és néhány kivétellel a főiskolákon. Megnőtt viszont az érdeklődés a tanárképző főiskolák iránt: ezekbe a tavalyihoz jcépest 18 százalékkal, a tanítóképző főiskolákon pedig 1Ö százalékkal többen jelentkeztek, mint az előző évben., , A különböző felsőoktatási intézmények iránti érdeklődésre jellemző néhány példa: az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán öt és félszeres, a Szegedi József Attila Tudományegyetem és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán háromszoros volt a túljelentkezés. A műszaki egyetemekre a jelentkezés aránya változatlan, de egyes karokon a felvételizők száma alig haladta meg a fel vehetőkét. A legkevesebben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohó- és fémipari főiskolájára kérték felvételüket. színvonaltalan elburjánzása, vagy efféle közügy. Nyilván a Hétvége föllelke- sült csapatának is a Napközben sorozatos remeklései adták a példát, aminthogy a Stúdió is igen jól járna, ha a Kossuth adón vasárnap délelőttönként jelentkező pompás Gondolat-jel című művelődéspolitikai hetilapra irányítaná tapasztalatszerző antennáit. S persze a maga régebbi jó példájából is merít- getne... Feriheg). Fővárosi Illetőségű intézmény nemzetközi légikikötőnk, Ferihegy, de azért nem kissé Pest megyei is. hiszen Vecsésen már éppen eléggé morgo'ódnak a le- és felszálló gépek. Nyilván ezért sokan voltak kíváncsiak a Kockázat legutóbbi adására, amely e most hatalmasan bővülő repülőtér adta lehetőségekkel. a haszonszerzés alkalmaival és módjaival foglalkozott. Sajnos, csak a jót és a szépet emlegették Gubcsi Fajos műsorvezető, kérdésedre válaszolva a meghívottak. Zajártalomról és más környe zetbántó gondokról szinte szó sem esett. Akácz László Társadalmi-politikai-lélekta- ni parabola a sejtelmes hatalom és a készséges államhivatalnok viszonyáról. Arról a sajátos kapcsolatról, amelyről (ha más megközelítésben is) már Kafka is hátborzongató dolgokat mondott el A per és A kastély lapjain. De ez a finn és lengyel együttműködéssel készült új magyar film (rendezője Kovácsi János) már nem a kafkai hátteret vázolja oda a történet s a figurák mögé. Itt már nem az Osztrák—Magyar Monarchia abszurditása transzponálódik át K. úr históriájának abszurditásába — itt egy mai, modern politikai hatalom manipulációiban éli meg a film főhőse az abszurditást. Vagy talán nem is azt, hanem egy képlet logikus levezetését. Hiszen ez a titokzatos hatalom úgy használja fel ezt a kisembert, ahogyan a hasonló esetek forgatókönyvében ez írva áll. Előbb elhiteti vele, hogy fontos személyiség, hogy döntések függnek tőle, hogy jelentős csavar a nagy 'és át* tekinthetetlen gépezetben. Aztán amikor már nyeregben érzi magát, s a gyanakvása is elszállt, hirtelen, s látszó?ag érthetetlenül, lecsapnak rá. Börtönbe vetik, vallatják, kifinomult módszerekkel gyötrik, s mikor már összeomlana, közük vele: az egész csak próbatétel volt. Megfelelő embert kerestek egy kényes feladatra ... A film — a Megfelelő ember kényes feladatra — egy épp a napokban magyarul is megjelent regényből készült. Írója a finn Júlia Vakkari. A film és a könyv természetesen nem egyezik betűről betűre. Mivel azonban a forgató- könyv egyik szerzője maga az író volt, bizonyára az ő egyetértésével történtek a változtatások. Ezek legfontosabbja a film alaptónusát is meghatározza. A regény ugyanis kevésbé parabolikus, kevésbé általánosítható. A film viszont világosan elmozdítja a történetet a. példabeszéd, a parabola felé, s a történetet is olyan környezetbe ■ helyezi, amely akárhol lehet, Európától Dél-Amerikáig. Kissé még az időből is kiemeli a cselekményt: lehet, hogy jelen ideiű. lehet, hogy a közelmúltban játszódik, de lehet az is. hogv a közeljövőben. A film elején sorakozó fiktív híradó- és dokumentumfilmTizenkét éve készült ez az indiai film — de nemcsak a kora miatt vannak vele problémáink. Még csak az sem olyan hagy baj. hogy a történet a baloldali (kommunista?) terrorista fiúról, aki megszökött a börtönbői, s most bujkálni. kényszerül, a mi igényeinkhez és ízlésünkhöz képest rettenetesen lassan és körülményesen csordogál. Más filmművészet, más stílus — ezt tudomásul lehet venni. Ami viszont komoly gondot jelent, az az. hogy az európai néző egyszerűen nem kap fogódzót a filmhez. Tómája. fő gondolatai, konfliktusai nem jutnak el hozzánk. Más szórészek mindenesetre egy hatalomátvétel eseményeit jelenítik meg. Feltűnik a hatalmat megragadó Parancsnok, aki később váratlanul meghal. Aztán pedig fiz új hatalom szép lassan konszolidálódik. Ezzel az is együtt jár, hogy fokozatosan eltávolodik a Parancsnok eszméitől, i dulatot ebben a kicsit politikai kriminek is tekinthető filmben az a hír jelenti, amikor kiderül, hogy 9 Parancsnok — él. S az újabb fordulat: akik a megbízható, megfelelő fiatal hivatalnokot felkészítették, hamarosan megtudják, hogy a házi őrizetben tartott Parancsnok újból a színre lép, hogy újabb forradalmat vigyen végbe — az ő eszméit kisajátítók és eltorzítok ellen. De ez már inkább csak kikövetkeztethető lépés; a film ezt sejteti, de nem mondja végig. Vakkuri regényében még elsősorban azon volt a hangsúly, hogyan lesz a hatalom gépezetének kiszolgálójából ugyanennek a gépezetnek az áldozata. Egy lélektani folyamatot mutatott be: a regeny hőse, S. miként kerül a József Attila-i „egyszerre kint s bent” szerinti helyzetbe. A film viszont inkább arról beszél, hogy mennyire szinte törvényszerű az új, a forradalomban, s a forradalom által létrehozott hatalom eróziója is. Űgyannyira, hogy a kényelmetlenné vált, s ezért a dicső álhalálba eltávolított hajdani forradalmár vezető kénytelen visszatérni, hogy a rosszul sá- fárkodóktól visszavegye, amit azok tőle eloroztak. A képletbe bármi behelyettesíthető, azaz bárki, Krisztustól és tanítványaitól kezdve a sort. 4 A film kétségtelenül izgalmas kérdéseket vet fel. Kovácsi rendezése jól teremti meg a sejtelmes feszültség légkörét, s végig meg is tartja ezt a sejtelmességet — olyannyira, hogy néhol már a követhetőség is veszélybe kerül. A film főszerepét játszó lengyel Boguslaw Linda megfelelően hozza ennek a furcsa fiatalembernek a bonyolult karakterét. Jó a finn Esho Salminer a titkosrendőrség főnöke sze repében, s a lengyel Beat Tyszkiewicz egy tirokzato hölgy alakítójaként. Minden egybevetve: érdekes, nézhet" film, de akinek ideje és kedve van. olvassa el az eredetit, a Modern Könyvtárban megjelent kisregényt is. val: nem tudjuk, tulajdonképpen miről is van szó. Az egész história oly mélyen gyökerezik az indiai életben — s ráadásul a 70-es évek eleji indiai életben —, hogy mi nem tudjuk „lefordítani” a magunk fogalmi rendszerére. Tipikusan olyan mű tehát ez, melyet csak az a környezet tud befogadni, amelyben keletkezett. Ha ugyan nem csak egy szűk értelmiségi réteg értette meg ott is, miről van szó. Az indiai filmgyártás óriási terméséből talán nem ezt a fii-’ met kellett volna kiválasztanunk. Takács István Közlegény
