Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

On mire kíváncsi? Közéletisége ma példa latiét ? Ha vannak a mi szak f mánknak emlékezetesen i szép pillanatai, hát ezek $ azok: a vastagon csörgő ^ esőben, egy idegen utcában $ nyitott kapu vár, a kony- £ hóban mosogató ősz hajú £ asszony csöppet meglepő- dik, de rögtön kitárja a ^ szoba ajtaját, ahol lesegítik j az ember merő víz kabát- $ jót, és elég néhány mondat ahhoz, hogy megint megis- % métlődjék a megszokhatat- £ lan csoda: egy ember kinyí- í lik, és elmeséli az életét... Vendéglátómnak, Haness László nyugalmazott iskola- igazgatónak, a monori tanács volt társadalmi elnökhelyette­sének mesélem váratlan be- toppanásom előzményeit: kí­vánságokat teljesítünk. Ellen- pacher Lajos monori állomás- főnökről Léber János szeretett volna többet tudni, őt pénteki lapunkban mutattuk be — az ő kérése viszont így szólt: „Hadd kérjem Haness Lász­lót. Laci bácsit, tanácsunk volt társadalmi elnökhelyettesét, aki ugyan átadta a stafétabo­tot a fiataloknak, de közéleti- sége csak példa gyanánt szol­gálhat, s aki — remélem, de tőle szeretném hallani — to­vábbra is aktív közéleti ember marad." Haness László nem moso- lyodik el, csak bólogat, és könnybe szalad a szeme. Alig­hanem mindkettőnknek az a választások utáni, de a ciklus­ban utolsó tanácsi végrehajtó bizottsági ülés jár az eszében, amikor rendhagyó m dón pezs­gőspoharak koccantak össze a búcsúztatás alkalmából, s a koccintás után minden kéz té­tován keresett valami elfog­laltságot, minden pillantás fur­csán bepárásodott, a kimon­datlan kérdés ott lebegett a levegőben: hogyhogy Laci bá­csi nem fog most már első­ként szót kérni hozzászólás­ban, vitában? Hogyhogy nem lesz ott, amikor dönteni kell? — Megöregedtem. Eet tudo­másul kell venem. Tizenöt évig voltam tanácstag, azt hi­szem, ami tőlem telt, meg is tettem. A választásnál az a fiatalember kapott több vok- sot a körzetben, akinek jelö­lését én javasoltam, akit jól ismerek, hiszen osztálytársa volt a fiamnak. Tudom, rá­termett ember. És azt is tu­dom, hogy a tanácsi végre­hajtó bizottságban is olyanok kaptak helyet, akiknek min­denről lesz véleményük, ha dönteni kell, okosan mérle­gelnek. Vedres Lászlóné pe­dig, az új társadalmi elnökhe­lyettes, olyan aktív közéleti ember, hogy sikerrel tölti be a posztját. Egészen biztos, hogy nem fogok hiányozni. S hogy nekem hiányzik-e majd a tanácsi munka ... ? Bejárok én most is, s ha hív­nak, ha szükség lenne rám, amíg bírom erővel, ott leszek. Hallgatunk egy kicsit, Az ablakot eső veri — mintha aláfestő zene lenne az emlé­kezéshez. — Vasúti munkás volt az apám, nagyon korán meg­halt, anyám hat gyerekkel maradt egyedül. Én voltam a sorban az utolsó előtti, a leg­fiatalabb fiú — és egyedül én tanulhattam. Amikor elvégez­tem a polgárit, Makay László iskolaigazgató kopogott be anyámhoz, hogy „jófejű a gyerek, tovább kéne taníttat­ni ...” ígért könyveket, tan­szert és állami segélyt, a test­véreim azt mondták, segíteni fognak — így kerülhettem a kalocsai tanítóképzőbe. Jegyzetelek, meg sem szó­lalok, Haness László szép sor­ban fűzi fel a dátumokat, tör­téneteket egy láthatatlan fo­Keííemetlen sarok A védtelen tábor Űjabb híradásokban egy­re gyakrabban hallani a kerékpár reneszánszáról. Energiaszegény korunkban újra felfedezzük a jó öreg biciklit, nézzük a képer­nyőn, hogy döbbennek rá mások, mennyire jól szol­gál helyi közlekedési esz­közként, és persze' arra is felhívják a figyelmünket, milyen egészséges a hasz­nálata: megmozgatja az iz­mokat, nagyobb oxigénfel­vételre ösztönöz, a pedálta­posástól nő az erő és fogy a háj. Nálunk itt van a szom- ' szédban a monori-erdei/ kemping. A nyáron keltett is jócskán feltűnést a mo­nori központon átkarikázó külföldi fiatalok látványa, akik hátizsákkal, sátorlap­pal megpakolva bóklásztak a főtéren, s amíg belülről szemrevételezték a Forrás áruházat, kaján tekintetek figyelték: lezárták-e a kint hagyott kétkerekűket? Többnyire nem zárták le — mert valaki mindig ott ma­radt vigyázni. A helybéli motoros fiúk tucatjainak hétvégi gyüle­kezése már korántsem oko­zott ilyen feltűnést, ök lassan hozzá tartoznak a városképhez, s az ember jószerint oda sem figyel, ha megpróbál áthaladni sorfa­luk között, hogy Hondákról társalognak, videomagnók­ról s a legújabb technikai vívmányokról. Nekik már (vagy még) a bicikli nem téma — a biciklisek meg mással vannak elfoglalva. Mostanában például az­zal — már legalábbis Mo- noron —, hogy hol közle­kedjenek. A közúti igazga­tóság monori üzemmérnök­ségén ugyan azt nyilatkoz­ták, hogy az olcsóbb útfel­újítás — a kavicsszórás — csak átmeneti kellemetlen­séggel jár, s a kavics nem fog sokáig repülni, mégis már egy hete repül... És arra a keskeny sávra re­pül, amely az utak jobb és bal oldalán a kerékpáro­soknak meghagyott rész. Eles kőzúzalékban tekerni ■— ezt csak az tudja iga­zán, aki megpróbálta ... És azzal is el vannak foglalva a helybéli kerék­párosok, hogy mely zárral védhetik legtökéleteseb­ben járműveiket? A szám­kombinációs nem jó, azt a tapasztalatok szerint olyan könnyen kioldják a tolva­jok, mintha csak emlék­könyv díszlakatkája lenne. A legjobb a vastag kutya­lánc, nehéz lakattal. Ám­bár épp a minap voltam szemtanúja a következő — nem ritka — jelenetnek: két gyerek tolt egy bicik­lit az első kerekén, a har­madik gyerek a hátsót — a lezártat — a levegőbe emelte. — Hová viszitek?! — dörgött rájuk valaki, mire a tanácsháza előtt eldob­ták, és ahányan voltak, annyifelé szaladtak. Ha senki nem szól rájuk, hazáig tolják. A kerékpár errefelé kelendőbb a cu­kornál. Ismerek olyan em­bert, akit már tíznél több biciklijétől szabadítottak meg ilyenformán, és mert reménye sincs rá, hogy va­laha is nyomára bukkan a tolvajnak — vagy a bicik­linek —, két választása van: vagy vesz — vagy lop egy másikat. Eleddig még az előbbi mellett döntött, ámbár néha felteszi a kér­dést: hogyan lehetne gátat vetni a biciklilopásoknak Monoron? Nem létezik, hogy nincs megoldás. Talán most, hogy a „re­neszánsz” hozzánk is be­gyűrűzik — persze azzal együtt, hogy a gyakorlat­ban a kerékpározásnak vi­déken megszámlálhatatlan híve van minden divattól függetlenül is — nagyobb figyelem fordul a bicikli- zők védtelen tábora felé. Mert hogy el ne felejtsem, ezek a biciklizők elsősor­ban: ingázók, akik a vasút­állomáshoz igyekeznek, szülők, akik óvodába hord­ják csemetéiket, és házi­asszonyok, akik a kormá­nyon cipelik a dugig tö­mött szatyrokat. K. Zs. nalra. Elmondja, ami ma már történelem, akkor azonban ke­serű sors volt: amikor végzett — nem volt állás, ínségmun­kás lett a frissen szerzett dip­lomával, aztán biztosítási ügy­nök, közben megkapta a be­hívóját, és 1937-ben jutott el végre odáig, hogy levelet ka­pott a minisztériumból: a ro­mán határtól négy kilométer­nyire fekvő Kövegyben bíz­zák meg helyettes kisegítő ta­nítónak, 76 pengő fizetéssel. Ekkor már nősülésre is gon­dolhatott, s az a fiatal lány, akinek már 1933-ban udvarolt, vele együtt foglalta el a taní­tói lakást, hogy 1941-ig a vi­zes, aládúcolt falak között él­jen. Amikor fiuk megszületé­sét várták, egy minisztérium­ban dolgozó monori ismerős segített, hogy egészségesebb körülmények közé kerülhesse­nek, s közelebb a szülőhely­hez: Haness László a vasadi tanyai iskolába került. De Kö- vegyen azóta sem felejtették el. Negyvennégy nyara, a frontszolgálat, hadifogság a Bug partján, aztán újra itthon a mostani Mun­kásőr utcai iskola igazgatói székében, majd tanulmányi felügyelői megbízatás, keve­sebb fizetésért, és Gomba, igazgatói kinevezés ... Rend­ben sorakoznak fel egymás után az élettörténet esemé­nyei, nekem adatok és tények — neki számtalan keserűség és öröm, gond és siker, és mindnek arca van. S a hiva­tás mellett még mi minden elfért: sportköri tisztségek, amelyek közül ma is él né­hány, és kötelezettséggel jár, és Haness László örömmel csi­nálja. S a közélet, ami számá­ra azt jelentette, hogy semmi mellett nem ment el szótla­nul, ami szót érdemelt. Nyug­díjasként hét évig tanított is. — Ha az egészségemről esik szó, mindig azt mondom: anyám 86 évet ért meg, talán nekem is megadatik, hogy megérjem az új évszázad be­köszöntését ... ::::: S most Haness Lászlóé a választás joga: kiről olvasna szívesen? — A nyugdíjas vasutasok monori szakszervezeti titkárá­ról, a nagyon szépen működő klub vezetőjéről, Molnár Elek­ről. Nagyon értékes embernek tartom őt, érdemesnek arra, több szó essék róla, mint ed­dig. Koblencz Zsuzsa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ Az ünnepre készülve Pihenés, szórakozás, sport Monor vonzáskörzetében is javában tartanak már az au­gusztus 20-i ünnepségek elő­készületei. Pihenésre, szóra­kozásra, sportolásra minde­nütt lesz alkalom bőven, hi­szen a rendezők változatos, gazdag programról gondos­kodnak. Lesz okuk az elége­dettségre mindazoknak, akik az aratásban részt vettek, hi­szen — bár a tavalyihoz ké­pest csökkentek — az orszá­gos átlagnál valószínűleg ma­gasabbnak bizonyulnak a búza terméseredményei. Az alkotmány és az új kenyér ünnepén tehát bizakodva ter­vezhetjük jövőnket. Az ünnepségek a vonzás- körzetben már néhány nap­pal augusztus 20-a előtt meg­kezdődnek. Vecsésen augusz­tus 16-án 15 órakor a helyi művelődési házban tartanak nagygyűlést, amelynek szó­noka ősz Béla, a HNF nagy­községi bizottságának titkára lesz. Augusztus 17-én Üllőn, a filmszínházban tartandó ün­nepségen Pesti Sándorné, a HNF nagyközségi bizottságá­nak titkára mond beszédet. Ugyanazon a napon Süly­sápon a művelődési házbeli nagygyűlés szónoka Virágh István, a Tápióvölgye Mgtsz elnöke lesz. Gombán szintén augusztus 17-én a Fáy And­rás Művelődési Házban ün­nepelnek a helybeliek, be­szédet mond Brunner Dezső, a Monori Állami Gazdaság gombai kerületének igazgató- helyettese. Mindhárom felso­rolt településen 15 órakor kezdődik az ünnepség. A gyömrőiek augusztus 19-én, 10 órakor a strand­kertben gyülekeznek. Beszé­det mond Kovács Györgyné, a megyei tanács tagja. Magló­don a helyi művelődési ház­ban 14 órakor kezdődik a nagygyűlés, amelynek szónoka Druhalóczki Margit, a nagy­községi tanács vb-titkára lesz. Mendén, Tréfák Istvánná, a községi tanács elnöke mond ünnepi beszédet az augusztus 16-án 18 órakor kezdődő nagygyűlésen. A monori körzetközponti ünnepség színhelye augusztus 20-án, délelőtt fél 10-kor a főtér lesz. Beszédet mond dr. Varga János országgyűlési képviselő. Pilisen ugyanezen a napon 10 órakor a Petőfi téren gyülekeznek a hely­beliek, hogy meghallgassák dr. Sárosi Ernönének, a HNF nyáregyházi községi bizott­sága elnökének ünnepi be­széd ét A vasadiak és a csévharasz- tiak szintén augusztus 20-án 10 órakor a csévharaszti klubkönyvtárban ünnepelnek, ahol Kovács György, a HNF helyi községi bizottságának elnöke, elöljáró lesz az elő­adó. Éjjel-nappal fogadják A Budapesti Vegyiművek­ben megkezdték az őszi me­zőgazdasági munkákhoz szük­séges folyékony műtrágyák előállítását és a környékbeli gazdaságoknak, szövetkeze­teknek való folyamatos ki­szállítását. A gabona betaka­rításának végeztével, a talaj­előkészítő munkálatok meg­kezdésével mind több meg­rendelés érkezik a vállalat­hoz. Ezért három műszakban, a hétvégeken is dolgoznak a gyártósorokon, s éjjel-nappal fogadják a szuszpenziós ta­lajtrágyáért érkező tartályko­csikat. A vállalatnál az idei évre mintegy 20 ezer köbméter fo­lyékony műtrágya előállítását irányozták. elő,.s .ennek, nagy, részét az őszi munkálatokhoz igénylik a gazdaságok. A ke­resletet egyelőre nem tudják teljesen kielégíteni, mert a gyártást csak Kén utcai tele­pükön kezdhették meg. , Nagytétényi részlegükben még állnak a gépek, mert ide nem érkezeti meg idejében a készítmény egyik, foszfortar­talmú importból származó hatóanyaga. Emiatt dunántúli megrendelőik egy része vára­kozásra kényszerül, előrelát­hatóan a hónap közepéig, ak­korra jelezték ugyanis az anyag beérkezését. Az igények minél jobb kielégítésére a Kén utcai telepen a berende­zések kapacitásuk felső hatá­rán üzemelnek. A folyékony műtrágyák iránt egyre nő a gazdaságok érdeklődése, mert felhasználá­suk sokkal gazdaságosabb, mint a hagyományos szilárd műtrágyáké. Hatóanyagukból a talaj megfelelő mélységébe juttatva több hasznosul, s összetételük is jobban iga­zítható a növényi kultúra táp- anyagigényéhez. A Pest megyei és a környék­beli gazdaságok egyik legna­gyobb folyékonyműtrágya-el- látója a Budapesti Vegyi­művek. Innen jelenleg mint­egy 10-15 gazdaság igényeit elégítik ki, köztük olyan nagy­termelőkét, mint például a sülysápiak vagy a tápióbics- keiek. Minden második túlélő Tévhitek és igazolt félelmek Korunk betegsége, a rák, a szervezet sejtjeinek rosszindulatú burjánzása. Nem gyógyíthatatlan. Az or­vosságok és a sugárkezelés, az operáció segítségével elméletileg három beteg közül kettő megmenthető. A valóságban 50 százalék azoknak az aránya, akik a kór felfedezését követően évek, évtizedek múlva is élnek. Mégis érthető, ha a rák a félelmek tárgya. Dr. Iglódi Ferencet, Pest megye onkológus főorvosát arról kérdeztük: mennyire indokolt a félelem? — Kezdjük a tényekkel. A halálokok között az érrend­szeri után a második helyen a daganatos betegségek áll­nak. Tavaly hazánkban 30 ezren vesztették életüket emiatt, s 150 ezerre tehető a rosszindulatú daganatos élők száma Magyarországon. Pest megyében az utóbbi adat tíz­ezer fölötti, tavaly kétezerhat esetben találtunk újonnan ilyen kórt, s ugyanennyi volt az áldozat. A válaszom tehát nem lehet megnyugtató. A félelem indokolt. utak daganatos megbetegedé­se az országos átlagot 20 szá­zalékkal haladja meg a me­gyében. — Gyakoribb-e valóban ma a rák, mint régebben? — Az utóbbi tizenöt év alatt 15 százalékkal nőtt az abban szenvedők száma. A rosszindulatú daganat által megtámadott szerv egyre rit­kábban a gyomor, s mind sűrűbben a tüdő, a bél. Az utóbbi kettő megbetegedése a nőlakosságnál megelőzte már az emlőét is, pedig másfél évtized alatt 30 százalékkal emelkedett az emlőrák gya­korisága. A máj és az epe­— Mi e változások oka? — Ügy vélem, hogy az egészségre káros szokások terjedése s az életmód csep­pet sem előnyös módosulása. A nők körében is mind gya­koribb az alkoholizmus, ter­jedése egyenesen arányos az emlőrákéval. Egyre több tu­dományos adat kerül nyilvá­nosságra az alkohol és a rák kapcsolatáról. Bizonyított tény, hogy az italozók között a gyomor- és bélrendszeri daganatok előfordulása az át­lagnak sokszorosa. A szesz az egész szervezet belső vegyi irányításáért fe­lelős hormon-endszer műkö­dését befolyásolja, s így ál­talánosan kedvez a kór ki­alakulásának. A nőgyógyá­szati rákok gyakorisága a rendszeresen alkoholt fo­gyasztók körében két-há- romszorosa. mint n nem ita­lozóknál. Vizsgálták az egyes szeszféleségek hatását is. Rákkeltés szempontjából a lista élén a sör áll, azután az égetett szeszes ital, végül a magas ammóniatartalmú — többnyire asztali — bor. — És a dohányzás? — Szerepe köztudott. Az már kevésbé, hogy nemcsak a tüdő- és hörgőrák kialakulá­sában játszik közre, hiszen a tüdőből a vér közvetítésével a szervezet minden sejtjéhez eljutnak a dohány és a ciga­rettapapír égéstermékei. S ta­lán az sem ismeretes, hogy a táplálkozás egyoldalúsága is veszélyeket hordoz. A rostos táplálék például hátráltatja a bélrendszeri rák kialakulását, a C-vitamin az immunrend­szert erősíti általában, s így csökkenti mindenfajta beteg­ség — így a daganatos — ki­alakulásának esélyét. Az A- vitamin a sejthártyák stabili­tását növeli, tehát a kóros burjánzást is megnehezíti. — Talán a beszélgetés ele­jén említett adatok miatt is sokan úgy hiszik, gyógyítha­tatlan ez a betegség... — Ez tévhit. Valójában a tudomány mai állása mellett a rákféleségek kétharmada eredményesen gyógyítható, ha idejében beavatkozhatunk. Annyira így van, hogy elmé­letileg ma már egyetlen nő­nek sem lenne szabad pél­dául méhnyakrák miatt az életét veszítenie. Ám tudomá­sul kell venni: ha későn fe­dezik fel a bajt, már késő az életet mentő kezelés, a mű­tét is. Ez persze más beteg­ségeknél is így van, vakbél- gyulladásban is meghalhat a páciens, ha későn operálják. — S mit tehet az egészség­ügy azért, hogy kevesebb le­gyen az áldozat? — Az egészségügyi kor­mányzat országos megelőzé­si programot indított, s ebbe Pest megyében is szeretnénk bevonni az egészségügyieken kívül a társadalom széles ré­tegeit. A lakosság életmód­jának megváltoztatásához a felvilágosító munkát, a do­hányzás és az alkoholizmus elleni küzdelmet kell hatéko­nyabbá tenni. A szűrővizsgá­latok kiterjesztése is célunk. Az elmúlt két esztendőben ugyan megduplázódott a nő­gyógyászai oitológiai szűrő­vizsgálatok száma, ám még így is csak egyötöde a szük­ségesnek. IFI Az emlőszűrésben az ön­vizsgálat módszerét szorgal­mazzuk, évek óta tartunk er­ről előadásokat. Növekszik a szájüregi daganatok száma is, s ez év januárjában el­kezdődött a szűrőprogram a fogorvosi hálózatban. Ami pedig a tárgyi feltételeket il­leti: két esztendő alatt ki­épült a megyében kilenc on­kológiai szakrendelés és gon­dozó, s terv már, hogy klini­kai onkológiai osztály nyílik a Semmelweis Kórház Táro­gató úti részlegénél. Vasvári G. Pál Mozi Gombán, az autós kertmo­ziban, 21 órától: Törekvő tan­erő. A filmszínházban 18-tól: A domb. Monor. 18-tól és 20-tól: Sár­kányölő. y Pilisen, 17.30-tól és 19.30- tól: A két rodeós. ■(ISSN 0X33—2651 (Monori Hírlap) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom