Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. Évfolyam, m. szám 1985. augusztus 12., hétfő A takarékszövetkezetek munkájáról tárgyaltak Gyors, rugalmas ügyintézéssel Anyag- és energiatakarékosán Az együttműködés új útjai A HNF városi elnöksége és a szakszervezetek szakmaközi bizottsága a minap együttes ülést tartott, ahol a résztvevők Tanai István elnök előadásá­ban meghallgatták, majd meg­vitatták a városunkban és környékén működő Nagykőrös —Kocsér Takarékszövetkezet munkájáról szóló, és rövidesen a városi tanács vb ülése elé kerülő előterjesztést. Építési kölcsönök A takarékszövetkezet 1958- ban 88 taggal alakult Kocsér községben. Működési területe az évek során alaposan kibő­vült. Mintegy 8 éve alakult ki jelenlegi hálózata, amely a vonzáskörzet két községén kí­vül J ászkarajenő, Kőröstetét- len, Törtei és Abony telepü­lésekre is kiterjed. Tagjainak száma napjainkban meghalad­ja a 10 ezer főt, a taglétszám majdnem felét nagykőrösi la­kosok teszik ki. A szövetkezetben 36-an dol­goznak, közülük öten a köz­pontban. Kőröstetétlen kivéte­lével valamennyi helységben tartanak fenn kirendeltséget, a; Nagykőrösi Konzervgyárban pedig betétgyűjtő pénztár is működik. A takarékszövetkezet egyik alapvető feladata a lakossági megtakarítások betétben való gyűjtése. Ez a pénzállomány a hátodikj ötéves terv időszaká­ban gyarapodott igazán dina­mikusan, a forgalom éves át­lagban meghaladta a 194 mil­lió, forintot. A hitelpolitikai irányelvek­ben meghatározott lehetősé­gek között évről évre fejlődött a kölcsönfolyósítás rendszere, volumene is. Amíg 1980-ban 22,3 millió forintot tett ki a lakossági kölcsönállomány, a 85-ös év közepéig 38,8 millió forintra emelkedett. Ennek mintegy kétharmadát a rövid- és középlejáratú hitelek képe­zik, a többi építésre igénybe vett kölcsön. Ez utóbbiak ará­nyának növekedésére a hosz- szú lejáratú építési kölcsönök folyósításának megkezdésével lehet majd számítani. A központilag meghatáro­zott kölcsönkeret az eltelt idő­szakban jelentősnek mondha­tó. Örvendetes az is, hogy ma már lehetőség van arra, hogy az építkezők kedvezményes kamatozású hiteleket is igény­be vehetnek. A szövetkezet működési területén jelentős a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése, ezért mindig a ter­melési hiteligények maximális kielégítésére törekedtek. Átutalási betétek A két alapvető pénzügyi gazdálkodási forma csupán ré­szét képezi az összforgalom­nak. Jelentősek még az egyéb pénzügyi szolgáltatás gyűjtő- fogalmába tartozó tevékeny­ségek, amelyek 85-ös évi vár­ható forgalma 300 millió fo­rint körül alakul. Ezek közül kiemelkedik az Állami Bizto­sító számára végzett díjbesze­dés, valamint a felvásárló szervek megbízásából történő é lőállat- . és . termé kelle nérté k- kifizetése. Az egyéb felvásárlással együtj; kifizetett vételár tavaly meghaladta a 207 millió forin­tot, ez a megyei összkifizetés 51 százaléka. Az egyéb pénzügyi szolgál­tatások körét áramdíj besze­nyők, mivel a fakoróna ná­luk jelentősen magasabban helyezkedik el. A fák gyökérrendszerének villamos vezetőképessége ki­számítása céljából amerikai szakértők megmérték az er­dei fenyők és a lucfenyők földelési ellenállását. Kide­rült, hogy a lucfenyőnél a földelési ellenállás valamivel kisebb, mint az erdei fenyő­nél. A Szovjetunióban az Irtisz- mellék fenyveseiben érdekes kísérleteket végeztek annak tanulmányozására, hogy a fákra szerelt villámhárítókkal vajon megvédhetik-e az erdő­ket a villámcsapástól. A fém­ből készült villámhárítók egy méterre nyúlnak a fakoronák fölé. Nos, a villámok nem mindig a fákra szerelt vil­lámhárítóba sújtottak, több­ször is a villámhárítók köz­vetlen szomszédságában lévő fákba ütöttek be. A villámcsapás által okozott károsodás többnyire a fa szétroncsolódása. Ezenkívül elég gyakran megfigyelhető az is, hogy a villám lehasítja a fa csúcsát, olykor teljesen el- szenesíti a törzsét. A legrit­kábban szerencsére az fordul elő, hogy meggyullad a vil­lámsújtotta fa. De amilyen ritkán fordul elő, olyan sú­lyos következményekkel jár. Olyan esettel is találkozha­tunk, hogy csúcsától a tö­véig lehasad a fa kérge. A gyümölcsfák esetében a cseresznye-, gesztenye-, al­ma- és diófa alá különösen nem ajánlatos állni, fokozott villámveszélyességük miatt. B. I. désével is bővítették, ezt a tevékenységet jövőre vala­mennyi kirendeltségre kiter­jesztik, s lehetőség lesz az át­utalási betétek kezeltetésére is. Két év óta utazások szer­vezésével is foglalkozik a szö­vetkezet, ennek volumene a többihez képest elenyésző. A fentiekből tehát megálla­pítható, hogy a takarékszövet­kezet gazdálkodása, működési hatékonysága az elmúlt évek során sokat fejlődött, a hato­dik ötéves terv időszakára ki­tűzött főbb célokat túlteljesí­tette. Meglátszik ez az árbe­vételen és a nyereségen is; az előbbi 67,4, az utóbbi 80,9 szá­zalékkal emelkedett 1980-hoz képest. A féléves nyereség meghaladta a 3 millió forin­tot. Nőtt az itt dolgozók átlag- keresete. A pénzintézeti szolgáltatá­sokkal összefüggő munkakap­csolatok révén a város gazda­sági szerveivel meglehetősen jó viszonyt alakított ki a szö­vetkezet. Munkájáról azonban csak* úgy nyerünk igazán reá­lis képet, ha a száraz adatokat kiegészítjük a lakossági véle­ményekkel is, amiket a gyűlés résztvevőinek megnyilvánulá­sai jól tükröztek most. A fen­tiekből kisejlik, hogy az ügy­felek bizalommal fordulnak a szövetkezethez. Fiatal, de jól felkészült, szakembergárda fo­gadja az állampolgárokat. Mindenekelőtt a gyors, rugal­mas ügyintézést értékelik nagyra, valamint az udvarias bánásmódot. Gépesítés A pozitív jelzők értékéből mit sem von le az a megálla­pításunk, miszerint a munka javítása továbbra is feladata •kell legyen a kollektívának. A tevékenységi kör bővülése, a kor igénye szükségessé, a gaz­dálkodás eredménye pedig le­hetővé teszi, hogy az irodai munka gépesítésével segítsék elő az eddig tapasztalt kedve­ző folyamatot. Területbővítés­re sajnos már nemigen van lehetőség, ezért az alaptevé­kenységek mellett a‘pénzügyi szolgáltatások további szélesí­tését tűzték ki célul. Természetesen a feladatok megvalósítása, a további jó eredmények elérése, a régi ke­letű hírnév megőrzése nem­csak a szövetkezeten múlik, hanem az ügyfeleken is, akik ez idáig korrekt, fegyelmezett magatartásukkal vívták ki a szövetkezet elismerését. Cifrakerti vigasságok A Hazafias Népfront városi bizottsága, a városi tanács és a közművelődési intézmények rendezésében, valamint számos munkahely és magánszemély segítségével augusztus 18-án délelőtt 10 órai kezdettel egész napos, nagyszabású program- sorozatra kerül sor a Cifra­kertben. A találóan Cifrakerti vigas­ságok címmel meghirdetett esemény számos lehetőséget kí­nál a szórakozásra gyerekek­nek, felnőtteknek egyaránt. A változatos kulturális műsorok mellett — melyekben a rádió­ból, televízióból jól ismert ne­ves újságírók működnek majd közre — a virágkiállításban, játékországban s a helyi kis­mesterek munkáiban gyönyör­ködhetünk. Este pedig gulyás­partira es bálba vagyunk hi­vatalosak. , A felsoroltak persze csak fa- latnyi ízelítőt adnak abból, amire a város lakóit valójában invitálják a rendező szervek. Még valami! A meghívás fenntartás nélkül érvényes, a rossz időjárás sem okozhat gondot; ez esetben az arénában kerül sor a rendezvények meg­tartására. Kertbarátok boltja A B. Tóth Ferenc kertba­rátkor Széchenyi téri gyü­mölcs- és zöldségstandja a bérlő katonai szolgálata miatt hosszabb ideig zárva volt. A standot most egy szakmabeli bérlő nyitotta meg: Fejestóth- né Kovács Katalin, aki két éve költözött családjával Nagykőrösre Budapestről, ahol a Déli pályaudvari ABC-áru- házban a gyümölcs- és zöld­ségárusítás vezetője volt. Elmondta, hogy a standon választékos, friss, szép és jó gyümölcsöt és zöldségfélét tart és áruit méltányos áron adja. Főleg a kertbarátoktól vásárol. De árul házi tésztát és friss tojást is. Dolgozók szakközépiskolája A Toldi Miklós Élelmiszer­ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet az 1985/ 86. tanévben ismét indítja a Szakmunkások Szakközépisko­lája esti és levelező tagozatá­nak I—II—III. osztályát. A tanulók a III. osztály si­keres befejezése után érettségi vizsgát tehetnek. Ez a vizsga felsőfokú továbbtanulásra jo­gosít. Felvételre jelentkezhetnek azok a 17. évet betöltött dolgozók, akik bármilyen szakmunkás-bizonyítvánnyal, egészségügyi szakiskolai okle­véllel, gyors- és gépíró-bizo­nyítvánnyal, vagy hivatásos gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkeznek. Jelentkezési lap a Toldi tit­kárságán, illetve a főportán kapható, augusztus 31-ig. A hét végén közepes piac volt. A kocsis és gyalogpiacon olcsóbb volt a dinnye. A ko­csis piacon úgy a görögdinnye, mint a sárgadinnye kilóját 10 A rugalmas gyártórend­szerek kidolgozásában, szako­sított és kooperációs gyártá­sának megszervezésében való sokoldalú együttműködésről és széleskörű népgazdasági elter­jesztéséről írtak alá keret­egyezményt a KGST negyve­nedik ülésszakán Varsóban. A szocialista országok együtt­működését elősegítő újabb megállapodás jelzi azt, hogy az érdekelt államok milyen arányban és milyen ütemben kívánnak a következő évek­ben haladni'. Az elképzelések egyik fő té­mája olyan új gépipari termé­kek kifejlesztése, amelyek se­gítségével az energia- és nyers­anyag-megtakarításokban gyö­keres változásokat érhetnek el. Tény és való, hogy jelen­leg még a saját erőforrások­ból, valamint a kölcsönös együttműködés erősítésével ki­elégíthetik a KGST-tagorszá- gok nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaszükségleteiket. A szakemberek azonban hangoz­tatják: bármilyen hatalmas készletekkel is réndelkezünk, ha nem csökken az anyag- és energiafelhasználás, akkor ve­szélybe kerül a tagországok igényeinek kielégítése. A probléma sürgősségére utal az a jelentés is, mely sze­rint a KGST-országokban kö­rülbelül 25—30 százalékkal több anyagot és energiát hasz­nálnak fel egy adott termék előállításához, mint a Közös Piac államaiban. Vagyis, a kö­vetkező időszakban már a ter­melés növeléséhez elengedhe­tetlenül szükséges erőforráso­kat elsősorban a takarékossá­gi intézkedések eredménye­ként kapott anyagokkal, ener­giával kell biztosítani. Nagy lehetőség nyílik a szo­cialista országok között az együttműködésre, hiszen az a takarékosság területén még gyerekcipőben jár. A hetvenes évek végétől az egyes államok sokrétű intézkedéseket dolgoz­tak ki, amelyek nagyrésze megvalósult. Csakhogy vala­mennyi program mindenek­előtt a könnyen kialakítható, kevesebb beruházást igénylő tartalékok feltárását szorgal­mazza. .Ez akkor helyes volt, ärajro-sr bit bizonyosodott, szükség van A gyümölcsök, zöldségfélék tartósítása nemcsak a kon­zervgyár számára jelent sür­gető feladatot, nagyon sok háziasszony még ma is saját­kezűig készíti el a télire valót. Sőt, egyre többen ezt teszik. A piacon gyakori lát­vány, amint a család szorgal­masan cipeli hazafelé a ter­ményt, ebből következtethe­tünk arra, hogy szaporán tel­nek otthon az üvegek. Nem kevés munkába ke­rül, mire megrakják befőttel, lekvárral, savanyúsággal az éléskamra polcait, de anya­forintért árulták. A gyalog- piacon egyik kereskedő a gö­rögdinnyét 12 forintért mérte, a másik 6 forintra szállította le. Az eső után kapós volt a káposztapalánta. A háztáji szemestermény piacon lanyha volt a kereslet. A búza literje 5—5,50, az ár­pa 6, a morzsolt kukorica 5—6, a kukoricadara 7, a naprafor­gómag 12 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con a nyári alma 10—15, a kör­te 15—20, az őszibarack 15—2Q, az apróbarack 12, a vörösszil­va 7—8, a sermina szilva 10, a miskolci szilva 4—6, a burgo­nya 5, a fehérkáposzta 14—16, a paradicsom 5—10, a sárgaré­pa 10, a vegyes zöldség cso­mója 8, a zöldpaprika kilója 10—18, darabja 50 fillértől 2 forintig ment. A baromfipiacon sok csirke volt. A tyúk párja 250—300 fo­rint volt, de egy 8 kilós párt 400 forintra tartottak, a vágó­csirke 110, 170 forintig ment, kilóra 50—55 forintért. Há­romhetes kacsa darabja 46, háromhetes csirke 28, a na­pos csirke 12 forint volt, a tyúktojás darabja 2,40—2,50 forintért kelt. K. L. arra is, hogy az átmeneti ja­vulást ígérő programok mel­lett, helyett készüljenek ra­cionális változást biztosító tervek is. Az ilyen tervek kidolgozása idő- és pénzigényes. Viszont főleg beruházási eszközből egyetlen ország sem rendelke­zik felesleges forrásokkal. Ép­pen ezért célszerűnek tűnik, hogy a meglevő szűkösebb anyagi lehetőségeket ésszerűb­ben használják fel A varsói megállapodás arra is jó például szolgál, hogy a KGST-országok a következő időszakban milyen műszaki­fejlesztési politikát folytathat­nak. Ennek fontossága abban rejlik, hogy a szocialista or­szágok gazdasági fejlesztésük új szakas za előtt állnak. Ezek­ben a hónapokban dolgozzák ki az ipar szerkezet-átalakítá­sához iránytűként szolgáló tu- dományos-rúűszakí együttmű­ködési programot, amely 2000-ig szól. Az előkészítő munka során a szakemberek már kijelölték azt az öt kulcsfontosságú te­rületet, amely a KGST-orszá­gok növekedésében döntő sze­repet játszhat az évezred vé­géig. Ezek: az atomenergeti­ka, a biotechnika, a népgazda­ságok elektronizációja, áj anyagok és műszaki megoldá­sok kidolgozása, valamint a ru­galmas gyártórendszerek ki­fejlesztése. Figyelemre méltó politikai nyilatkozattal is szolgált a varsói ülésszak. A tagországok megerősítették, hogy Helsinki szellemében normális, egyen­jogú kapcsolatok kialakítását óhajtják a tőkés országokkal, és azok gazdasági csoportosu­lásaival, például a Közös Piac­cal. Az EGK és a KGST kö­zötti együttműködés megfelel mindkét országcsoport kölcsö­nös érdekeinek. Az európai, valamint a világhelyzet javu­lására is kiható kontaktusfel- vételnék nincs semmilyen for­mai akadálya, pusztán politi­kai akaratra van szükség. A szocialista országokban meg­van ez az akarat, hogy mind politikai, mind gazdasági té­ren az enyhülés váljék ural- ■ködővé. S*V* -352 F. A. , gilag megéri a fáradtságot, noha az idén kicsit drágán adják portékáikat az árusok. A lényeg, hogy mindenki sa­ját ízlése, gusztusa szerint te­heti el a nyár termékeit. A kérdés csak az, vajon kapnak-e hozzá elegendő csomagolóanyagot? A háztar­tási bolt minden nyár elején megkezdi a különböző mére­tű befőttésüvegek árusítását, amiket a konzervgyár szállít. Jóllehet, gyári mércével mér­ve parányi mennyiség az, amire a lakosságnak szük­sége van a szezon ideje alatt, de dicséretes az üzem gon­doskodása, hogy az öblösüve­gek országos hiánya ellenére is előteremti a háziasszonyok számára nélkülözhetetlen edényeket. Gondolhatnánk, a háztartások többségében évek alatt beszerezték a szükséges készletet, legfeljebb csak a törötteket kell pótolni, mégis hetente legalább 3-4 ezer üveg elfogy a gúlákból. Ma­kai István üzletvezető el­mondta, az 5/4-es és 5/8-as egységek csatos tetővel kap­hatók, könnyebb, egyszerűbb a zárásuk. Bőven van az öt­kilós, és a formás, importból származó 5/2-es edényekből is, sajnos ezekhez még ma is celofán meg zsírpapír szükséges. A boltvezető csu­pán annyit tartott még érde­mesnek elmondani megnyug­tatásul, hogy aki üvegekért jön, ezután sem fog üres kéz­zel távozni. A vásár késő őszig tart.-ay A nagyteremben Balfácán. Színes, szinkroni­zált francia filmvígjáték. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúűióteremben Józan őrület. Színes NSZK- film, fél 6-kor. ISSN 0133-HM eaaykflrSsl Hírlap) My. J. Munkában a markológép Jó ütemben halad a városi autóbusz-pályaudvar építése, amely­nek egyik vállalkozója a földmunkákat cs a törmclékeltakarí- tást végzi. Képünkön: munkában a markológép Veress Jenő (elvétele raPlACI JELENTÉS HÜB Késő őszig tart a vásár A nagy erdőségekkel ren­delkező országokban — ha­zánk sajnos, nem tartozik ezek közé — a villám gyak­ran okoz kiterjedt erdőtüzet. Régi tapasztalat, hogy a vil­lám nem minden fafajtába üt be egyformán. Hogy melyik fát éri a csapás, abban je­lentékeny szerepe van a ta­laj minőségének, a fatörzs é3 a gyökérrendszer villamos vezetőképességének, valamint a fa alakjának, magasságá­nak is — állapították meg szovjet, kanadai és amerikai kutatók. Talán nem lesz ér­dektelen megismerkedni vizs­gálódásaik egyéb megállapí­tásaival sem. Kerüld a tölgyet, keresd a bükköt — így szól egy, a né­met földön ismert jó tanács. Jóllehet a sokéves megfigye­lésekből az derül ki, hogy a tölgyfákon valóban több vil­lámcsapás nyoma található, mint a bükkfákon, a véle­mények mégis eltérők a né­pi megfigyelés igazával kap­csolatban. Sokan úgy vélik, egyszerűen annak tulajdonít­ható a statisztika ilyetén ala­kulása, hogy a tölgyfák igen magas kort érnek meg, és így többször csaphatnak beléjük a villámok. Szovjet erdészeti kutatók összegyűjtött adataiból az de­rül ki, hogy az erdőségekben a villámsújtotta fáknak több mint 50 százaléka erdei fe­nyő, valamivel kevesebb a lucfenyő és a tölgy, csekély hányada pedig nyírfa, nyárfa, égerfa és kőrisfa. Kanadai szakemberek úgy vélik, az erdei fenyők azért károsodnak gyakrabban a vil­lámcsapástól, mint a lucfe­Hova üt, hova nem ? Kutatják a villámcsapást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom