Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

XXIX. ÉVFOLYAM, 185 SZÁM PEST MEGYEI LETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: Építőtábor — a mély vízben (3. oldal) Képaláírás a kallédó ntosaihhox (4. oldal) Wasparspák vasárnapi vágtája (7. oldal) Ellesett pillanatok (3. oldal) Aromagyártás Sferceghalmon Nyersolajtól a finomításig / — Hogyan tesz szert aro­magyártó üzemre egy állami, azaz kísérleti gazdaság? — tettük föl a kérdést Szalay Pál ágazatvezetőnek és Lel­kes Gábor üzemvezető ve­gyészmérnöknek Herceghal­mon. — Herceghalmon hagyomá­nya van a gyógy növény ter­mesztésnek, a perbáli nyers­olajlepárló üzem több mint 20 éves. Amikor 1977. október í-én a Kozmetikai és Háztar­tásvegyipari Vállalat meg­szüntette a gyógynövények termeltetését, valamint a nyers illóolajok felvásárlását és feldolgozását, akkor az ÁGOK kezdeményezésére megalakult hét állami gazda­ságból és az ÁGKER Kft.-ből az állami gazdaságok gyógy­növény- és illóolaj-tarsulása, A hazai nyers illóolajterme- lés 80—85 százaléka addig is az állami gazdaságok terme­léséből származott. Így ezek érdeke is azt kívánta, hogy legyen közös szervezetük, A művelődés egy olyan autó, amelyben nincs benzin, amelynek nincs kereke és kormánya, a népművelő benne ül és berreg. És az az érdekes, hogy az autó így is megy. Egy tanulmányban olvas­tam ezt a találó, ám meg­lehetősen pesszimista ha­sonlatot, amely inkább arra az időszakra volt jel­lemző, amikor kirajzottak az egyetemekről, főisko­lákról az első diplomás népművelők. Öriási lelke­sedéssel, elhivatottsággal szállták meg a siralmas állapotú művelődési intéz­ményeket, s szinte a sem­miből kíséreltek meg köz- művelődést teremteni. Ez volt a hőskor. Mára megváltoztak a körülmények. S főként az igények. Hiába javult va­lamelyest az intézmények állaga és felszereltsége, ma ez a több is kevesebb­nek bizonyul, a korábbi kevésnél. A színes televí­zió, a video, a számítógép korában a hagyományos művelődési formák gyak­ran kudarcot vallanak. A váltáshoz pénz és új szem­lélet szükséges. Mindkettő nehezen hozzáférhető. Sze­rencsére azonban — leg­alábbis, ami az utóbbit illeti — nem elérhetetlen. Ezt példák hosszú sorával lehetne igazolni, amelyek biztató kísérletekről, sőt megvalósult gyakorlatról számolnak be. Egyre több népművelő, közművelődési szakember ismeri föl: ki kell lépni a művelődési házból, a ma­gas kultúra bástyái mögül. Nyitni kell — az elveket természetesen nem fölad­va — a szórakoztatás, a szolgáltatás felé. Rá kel­lett jönnünk, hogy nem szentségtörés, ha a műve­lődési házban kenyeret árulunk, jogi tanácsadást szervezünk, vagy hirdeté­seket közvetítünk. Hiszen a cél az: kapcsolatot te­remteni az emberekkel, hogy természetes, minden­napos dolog legyen belép­ni a ..kultur” kapuján. Ugyanezen okok hajtják egymás fe'.é a közművelő­dést és az idegenforgalmat. Az utóbbi — közismert okai vannak ennek — egyre kevésbé tudja eladni bel­földi programjait valami vonzó kulturális látvá­nyosság nélkül. Egy szép tái, egy festői város, né­hány történelmi emlék már kevés ahhoz, hogy a csapóét sem olcsó utak gazdára találjanak. A két terület szakembe­rei évek óta tapogatóz­nak, kísérleteznek. Szüle­tett is néhány közös akció, köztük több sikeres is. Hagyományai vannak, hogy az idegenforgalom pénzzel segít bizonyos ren­dezvényeket, példa erre a V ____________ sz entendrei nyár. Ez egye­nesen létkérdés e progra­mok szempontjából, de egyre nyilvánvalóbb, hogy nem elegendő. Gyakorlatibb együttműködésre lenne szükség a propagandában, a csoportok szervezésében egyaránt. Igaz, ehhez az kell, hogy a közművelődés is igazodjon az idegenfor­galomhoz, hogy idejében meg tudja mondani, mi­kor, milyen programot kí­nál. A helyzet pillanatnyilag úgy fest: a kezdeményező szerep a közművelődésé. Az idegenforgalom kivár­ja, amíg egy ötlet beérik, s a továbbiakban támogatja. A szentendrei nyár már régen nem kockázat, eb­be érdemes befektetni. De a zsámbéki szombatok még három év után sem vonta magára az idegenfor­galom figyelmét. Pedig minden hagyomány, előz­mény nélkül teremtette meg ezt az igazán nívós, egyre nagyobb hírű ren­dezvénysorozatot két nép­művelő. Az idei nyár kínált egy valóban biztató példát is. A MÁV Tours utazási iroda galgamácsai lakodal­mas programot szervezett. Igazi, hamisítatlan falusi menyegzőt mutat utasai­nak, mentesen a giccstől, az álnépies dínomdán jm- tól. Hagyományőrző együt­tesek közreműködésével elevenítik föl, a tájegység népszokását, még a föltá­lalt ételek is a helybéli asszonyok konyháiból ke; rülnek ki. De ugyanígy említhetjük az idei apaipusztai lovafc- napokat is, ahol a hagyo­mányosan idegenforgalmi látványosságot bővítették ki amatőr csoportok fel­lépésével és a népművé­szet értékeinek fölmutatá­sával. A két kezdeménye­zés egyben jelzi az ilyen együttműködésekben rejlő óriási lehetőséget: az ama­tőr együttesek bevonását az idegenforgalmi progra­mokba. Ezek a csoportok jobbára különböző feszti­válokon, szemléken mutat­ják be tudásukat, elsősor­ban egymásnak. Egy-egy nagyobb közönség előtti szereplés újabb értelmet adhat munkájuknak. S egyben garantálják a ren­dezvény színvonalát is, hisz ők többnyire valóban abból a bizonyos „tiszta forrásból” merítenek. I lyen és hasonló akciók lehetőségét közösen kell keresnie az idegenfor­galomnak -és 3 közműve­lődésnek. Mindketten . jól ; írnak, s nem utolsósor­ban azok, akik egy-egy nyári hétvégen, kirándulá­son tartalmas, nívós szó­rakozást találhatnak. M. N. P. Péntekén lartja ülését a Pest Megyei Tanács amely a termelést koordinál­ja, az áru útját lerövidíti és a készletezést, forgalmazást is lebonyolítja. Ennek a gaz­dasági társulásnak lett gesz­tora a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság. Hazai felhasználóik a gyógyszer-, az élelmiszer-, a dohány- és a kozmetikai ipar. A gazdasági társulás 28-féle nyers illóolajjal foglalkozik, elsősorban kapornövény és mag olajával, de jelentős a konyha- és éles kömény, a muskotályzsázsa, a komló, a cickafark. a tárkony, vala­mint a fokhagyma és vörös­hagyma illóolaj előállítása is. Ezek zömében exportra ke­rülnek, elsősorban Nyugat- Európába, de tulajdonképpen Japántól Kanadáig a világ minden tájára. Az utóbbi években különö­sen nőtt a világpiac érdeklő­dése a természetes anyagok és azok készítményei iránt. Sajnos a hazai ösztönzők ezt nem eléggé veszik figyelem­be. — Az illóolaj-finomítót és a hozzá tartozó vizsgálati la­boratóriumot 1979--80-ban hoztuk létre, az aromaüzem pedig 81 végén létesült — mondja az üzem vezetője. — Ugyanis a gesztori tevékeny­ség, finoman fogalmazva nem eléggé kifizetődő. Az aroma­üzem szabadalmazott termé­kek gyártását vette át: ilyen Kilenc órai kezdettel ül össze pénteken délelőtt a megye­háza dísztermében a Pest Megyei Tanács. A testület az alakuló ülést követően, most első ízben lát munkához új összetételben és rögtön nagy horderejű kérdéskör elemzése a feladata, amennyiben a végrehajtó bizottságnak a napirendre tett ja­vaslata elfogadásra talál. Az előterjesztés szerint ugyanis a tanácsülés témája Pest megye VII. ötéves tervidőszakra szóló terület- és településfejlesztési koncepciója. A körültekintő és hosszú ideje tartó tervezőmunkával ké­szült koncepció első változatát — amint arról lapunkban tu­dósítottunk — megtárgyalta a Hazafias Népfront, a szakszer­vezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség illetékes megyei testületé, az ott elhangzottakat magába foglaló javaslat került azután a megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága együttes ülése elé. Az ezen a megbeszé­lésen elhangzottak alapján lett véglegessé az a testes doku­mentum, amelyet javaslatként ma a megyei tanács ülésére be­nyújtott a végrehajtó bizottság. Érdekessége a megye egészét — iparát, mezőgazdaságát, kommunális fejlesztését egyaránt — átfogó koncepciónak, hogy több tekintetben ún. alternatív javaslatokat tartalmaz, azaz a megyei tanácstagoknak dönteniük kell, melyik változatot fo­gadják el például az ún. szociális bérlakások építésénél és a lakáshoz jutás szociális támogatásánál, az általános iskolai ok­tatás tárgyi feltételeinek javításánál. Az előzetes viták — így az illetékes tanácsi munkabizottságoké is — azt mutatták, a koncepció egésze jó alapot teremt a megye 1986 és 1990 közöt­ti fejlődéséhez, illetve az intézményhálózat tevékenységének fenntartásához. A megyei tanács ülése nyilvános. Ha (esz egyengető pad A Rákosmezeje Termelőszö­vetkezet ecseri ipari üzemében nagy teljesítményű kávéfőzők­höz készítenek különböző al­katrészeket. Az idén 6COO bll- ienőkaros csaptelep házát sze­relik össze. Barcza Zsolt felvétele a Saíival tarmászetazonos fokhagyma ízesítő, a füstaro­ma és még számtalan helyi specialitás, amelyek csak ha­zai forgalomba kerülnek, de nem a kiskereskedelembe, ha­nem további feldolgozókhoz. S.T. E. Futhat még az autéroacs^ Ha ma valakinek a kocsija baleset következtében teljesen összetörik, jó esetben fizet a A mezőgazdászok régóta várták Jókor jött az eső a földekre Hosszabb, szárazabb időszak után szerdára megérkezett az eső, amelyet a mezőgazdászok régóta várnak. Az aratási munkák a legtöbb gazdaság­ban már befejeződtek, s igya gabona betakarítását már nem zavarta a csapadék. Annál jobban jött a kapás növények­nek, amelyek az ország közép­ső részén, de más vidékein is erősen megsínylették már az eső nélküli forróságot. Ugyan­úgy a kertészeti szakemberek is fellélegeztek, mert az érés­ben levő gyümölcsök és zöld­ségek kifejlődéséhez immár esőkre van szükség. Az agrometeorológiai méré­sek szerint július folyamán az ebben a hónapban mért sokévi átlagnak a felét sem kapta meg Komárom, Pest, Heves és Szolnok megye. Apasztotta a talaj vízkészletét az is, hogy a lehullott csapadék nagy többségét a hónap elején kap­ták a földek. A talaj felső 50 centis réte­gében, ahonnan a zöldség.oó- vények veszik fel a talajned­vességet, eléggé szűkös a víz­készlet. Ezért számos gazda­ságban és a kiskertekben is öntözéssel pótolják a hiányt. A mostani eső a talajnak éppen ezt a rétegét áztatja át és így átmenetileg nincsen szükség a mesterséges vízutánpótlásra. A mélyebben levő — fél-egy mé­teres — talajzónában, ahonnan a kukorica, a napraforgó és több takarmánynövény kapja a vízutánpótlást, a mérések szerint jobb a helyzet: 40—50 százalékos a vízkészlet. Ezt a növények hasznosítani tudják, de alacsonyabb, 20—30 száza­lékos érték esetében a vízfor­galomban zavarok mutatkoz­nak, ami a növények sárgulá- sához vezet. Albertirsa határában, a Micsurin Tsz gyümölcsösében 800 hektáron érik az őszibarack. A leszedett, osztályozott és ládába rakott gyü­mölcs vagy a gazdaság telepén, helyszíni árusítás során talál gaz­dára, vagy a fővárosi és környéki üzletek kínálatát gazdagítja. Veress Jenő felvétele biztosító, s a totálkárosnak minősített autó maradványait viszik a roncstelepre, onnan pedig az olvasztóba. A szak­emberek szerint ezek között akad nem is egy, amely pél­dául még javítható volna — ha lenne mivel. Nos. ez a ha nem­sokára a múlté, mert a fóti Vörösmarty Termelőszövetke­zetben már megkezdték egy úgynevezett autóegyengető pad egyes darabjainak a gyártását, s megfelelő igény esetén rövi­desen nem csak külföldön, ha­nem idehaza is megvásárolha­tó lesz. Mint Templom József elnök- helyettes elmondta, az NSZK- heli céggel a kapcsolatot a Tesco Külkereskedelmi Válla­lattal. közösen alapított Fotex kii 1 kereskedelmi fővé 1 lalkozási iroda révén vették fel. s már a kezdeti tárgyalások után kör­vonalazódott egy kölcsönösen előnyös üzlet alapia. A külföl­di partner ugyanis magyar gyártót keresett a Suedstar névre keresztelt berendezés egves fő részeinek összeszere­lésére. Eddig a fótiakkal 20!) darabra kötöttek szerződést, tía az elképzelések szerint a ter­melőszövetkezet a hazai éS a szocialista piacokon jelentke­ző igényeket is kielégíti majd. Az autóegyengető pádon az alváz- és a karosszérialemez- sérüléseket lehet javítani, amennyiben csak elhajlásról, vagy gyűrődésről — tehát nem törésről — van szó. A bérén- • dezés alkalmas valamennyi Európában gyártott személy­gépkocsi közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelelő hely­reállítására. Tekintettél arra, hogy így több, ma még totál- károsnak minősítétt kocsit le­het megjavítani, a téesz keresi a kapcsolatot az Állami Bizto­sítóval is. A pad külföldön már ismert és széles körben használatos Jelenleg a KGST- és hazai szabványnak megfelelő minő­sítése folyik. F. Z. Két hónap helyett három hét Bányaépítők rekordja Rekordteljesítmény született a Dorogi Szénbányák lencse­hegyi bányájának építésénél. A tervezett két hónap he­lyett három hét alatt szerel­ték fel az új akna végleges szállítórendszerét. A föld alatti fővágatban,, a . lejtősak­nában 'és a külszínen csak­nem 1500 méter hosszú szál­lítószalagot építettek be és helyeztek üzembe. Több mint 300 millió forint értékű szál­lítóberendezést építettek ki ilyen rövid idő alatt. A kimagasló teljesítmény a Dorogi Szénbányák és a Mát­raaljai Szénbányák vállalat dolgozóit dicséri. Mindkét vállalat munkásai részt vesz­nek a felszabadulási-kong­resszusi munka versenyben, s korábban elért — ugyancsak elismerésre méltó — teljesít­ményeiket tetézték most meg újabbal, a fő szállító útvona­lak szerelésénél. A korszerű szállítópályákon egyelőre még csak meddőt küldenek a külszínre a len­csehegyi bányából. Október elején azonban — az eredeti­leg tervezett határidőre — megkezdik a szén fejtését és szállítását is. Az első fejtés megnyitásáig még el kell ké­szíteni egy 26 méter hosszú tárolóbunkert, ebből kerül majd közvetlenül a lejtősa'k- na szállítószalagjára a tüzelő­anyag. A bunker kiépítésén jó ütemben dolgoznak a bá­nyászok, csakúgy, mint a fej­tések kialakításához züksé- ges, föld alatti vága.^K ké­szítésénél. MENYEGZŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom